Öko-hírek - 2016 február
|
József Attila Megyei és Városi Könyvtár
ÖKO-HÍREI
|
|
||||
| Fenntartható fejlődés – Környezettudatosság – Környezetvédelem – Humán ökológia Együttéléstan – Alternatív és megújuló energiák – Planetáris és kozmikus tudatosság |
|||||
Írta: Nász János
Még nem mondhatjuk azt, hogy teljesen kiléptünk a télből, de már látszik az, hogy ébredezik a természet. Januárban voltak olyan napok, amikor egyszerre volt, ősz, tél, koratavasz és nehéz bizony ehhez a hirtelen időjárás változásokhoz alkalmazkodni. Az amerikai kontinensen és Ázsiában soha nem tapasztalt hóviharok és hidegek tették próbára az embereket, olyan helyen is esett hó, amire még a legöregebb lakosok sem emlékeznek. Mindenesetre itt a február, és a Vízöntő havában, másodikán leshetjük azt, hogy a medve kijött e barlangjából, majd Bálint nap körül a madarak párt választanak, mert akár milyen idő van, a természet órája szerint teszik a dolgukat. Reméljük, hogy nem csak papíron kezdődik el a tavasz, élvezzük még a farsangi időszakot a hónap első feléig, amely részben a téltemetésről szól, de egyben egy nagyon régről örökölt termékenységi ünnep. Ne feledjük el, hogy 2016. szökőév, és így február egy nappal hosszabb lesz idén. A bolygónk keleti felében a februári holdújévvel megkezdődik a Tűz Majom éve. Vidámság, öröm, játékosság, találékonyság, társasági élet, új gondolatok, ötletek, egymásért érzett felelősségérzet a hagyományos jellemzője.
A hóval borított "Sütkérező mackó" gyermekkönyvtár udvarán, 2016. január 4-én. Fotó: Nagy Ádám
Öko-linkek
Nász János válogatása
Jégfogyatkozás - Mi lesz, ha eltűnik az Északi-sarkvidék tengeri jege? (National Georgaphic)
A melegedés tendenciáját erősíti az elmúlt év (Magyar Nemzet Online)
„Sétáló fákra” bukkantak Dél-Amerikában (168 Óra)
Forró évünk volt (Piac & profit)
Mire lesz jó a párizsi megállapodás? (kornyezetvedelem.atlatszo.hu)
Az Unilever is megszenvedi az ökolábnyomcsökkentést (Piac & profit)
Az év vadvirága 2016-ban: mocsári kockásliliom (sokszinuvidek.24.hu)
A klímaváltozás ezeket a kedvenc ételeidet drágíthatja meg (http://www.nlcafe.hu)
Így olvad el egy perc alatt a sarkköri jégtakaró (www.hirado.hu)
Gyógyfű, melynek baktériumölő hatása a penicillinével vetekszik (sokszinuvidek.24.hu)
Zöld falu, ahol minden bambuszból készül (sokszinuvidek.24.hu)
Hordozható „szélerőművet” mutatattak be (Magyar Nemzet Online)
Újabb energiahatékonysági program fejeződött be. Európai Uniós forrásból valósult meg a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kezelésében lévő épületek energetikai korszerűsítése. (Tatabanya.hu)
Szavazzon az év európai fájára! (agroinform.hu)
A Bátaszéki molyhos tölgy. Fotó: Sóki Tamás
Rendezvénybeszámoló
Összefoglalók a ” Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” című klímaváltozással kapcsolatos előadás sorozat egyes programjairól.
Írta: Nász János
5. rész
„A Vigyázó szemetek Párizsra vessétek” sorozat ötödik, és egyben a párizsi klímacsúcsra kihegyezett sorozat befejező részét január 18-án tartották meg az MTA Könyvtár és Információs Központban, négy előadó jóvoltából.
Faragó Tibor az ELTE-TTK Környezettudományi Doktor Iskola egyetem tanára-professzora, már a korábbi előadásában részletezte azt, hogy milyen megállapodásokra intézkedésekre lenne szükség, de azt is hogy a sok kompromisszum miatt milyen megoldások jöhet létre. Most összehasonlította a 2015-ös szeptemberi, New Yorki Fenntartható Fejlődési Csúcstalálkozót a decemberi Párizsi Klímacsúccsal. Ezek mind nagyjából másfél évtizedig határozzák meg a globális klímapolitikát és az egyes országok vállalásai szerinti szükséges teendőket. Az ismeretek tükrében hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a most ismert világunk gyökeresen át fog alakulni a 2030-.ig tartó időszakban. Ennek az átalakulásnak a várható következményeire reagál az az átfogó és egyetemes környezetvédelmi program, amely minden társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőt érinteni fog. Bár megszületett a megállapodás ez egy diplomáciai sikernek is elkönyvelhető, de sajnos a kompromisszumok között elveszett, eltűnt az igazi cél. Eltűntek a dokumentumokból a konkrét számok, intézkedések, tennivalók. A megállapodás ugyanis csak kereteket határoznak meg. Nincsen lefektetett megvalósítási célok a 2-1,5 fokos hőmérsékletcsökkentésre. A részletek kidolgozására 2020-ig még van idő, csak az a kérdés hogy nem késtünk el már eléggé így is, másrészt a végrehajtása igencsak kétséges.
Botos Barbara környezetpolitikusnak köszönhető részben az, hogy Tatabánya lett az ország első klímabarát települése. Most a Párizs előtti és utáni érdekek és értékek címmel tartotta meg gondolatébresztőjét: Ebben kihangsúlyozta azt, hogy nem egyszerűen klímaproblémáról van szó, hanem egy minden területet érintő változásról, egy egzisztenciális és erkölcsi változásról, krízisről. A megoldások egyéni szinten reménytelenek, a nemzeti célok viszont sokat számítanak, de az éghajlatváltozásnak is sokrétű pszichológiai oldala van, mert amiről beszélünk az valahol a távoli jövőben játszódik és ennek tükrében más-más. Vannak ugyan valamiféle a felmelegedést megelőző célok és megállapodások és minden ötödik évben elértünk egy kicsi eredményt, de egyelőre ezek üres szavak. November 30-án 150 államfő találkozója azért egy jelentős esemény volt. 196 állam közül, 187 nyújtotta be a saját vállalását a klímamegállapodáshoz, amely egy 19 oldalas határozat megvalósulását eredményezte és annak taktikai okokból a12 oldalas melléklete tartalmazta magát a megállapodást, amelynek hatálybalépését 2016. április 22-ére a Föld Napjára időzítették, viszont az aláírási ceremóniája 2017. április 21-én lesz. A klímapolitikát tekintve új szakszavakkal és kifejezésekkel is meg kell majd ismerkednünk, így: a klímamigráns, klímamigráció és a CLI-FI szavakkal. Ez utóbbi azokra a jövőben játszó filmekre utal, amelyek központi témája egy-egy globális katasztrófa és annak hatásába beágyazott dráma vagy történet bemutatása áll.
Tóth Gyula Gábor a BEE Enviromental Communication kommunikációs szakértője a klímakatasztrófák katasztrófális kommunikációjáról tartott érdekfelkeltő értekezést. Egy történelmi párhuzammal az 1560-1630 között bekövetkezett úgynevezett kisjégkorszakkal kezdte el a mondandóját. Ez az időszak éhséggel, hatalmas járványokkal, terménypusztulással köszöntött be a klímaváltozás hatására. A csúcsidőszaka, 1587-ben volt, amit nyár nélküli évnek nevezték el később a történészék, hiszen a tál június végéig kitolódott és szeptemberben már újra be is köszöntött. Az mostani, az előttünk álló időszakról ennek ellenére nincs képünk, nem tudjuk mit fog hozni, de azt igen, hogy egy teljesen megváltozott világ, egy gyökeresen megváltozott gazdaság, társadalom megléte fog bekövetkezni, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a mostanihoz. A környezeti-klímaváltozási kommunikációnk katasztrofális, nagyon nem tükrözi a valóságos helyzetet, és az erről szóló információk nem hatásosak. Tudjuk azt, hogy a klímaváltozás egy összetett folyamat, amely hatalmas médiazajjal kísért és számos torzító, ellenérdekű kommunikáció is zajlik ezekkel párhuzamosan, mint például az olaj és a szén lobbi érdekeinek érvényesítése. Nagyon nehéz hatásos üzeneteket küldeni erről, hiszen maga klímaváltozás szó sem megfelelő erre. Az emberek egyre kevesebbet olvasnak és a kép uralta világ eltávolítja őket a problémáktól. Kevés szó esik arról, hogy a klímaváltozás mennyire fogja befolyásolni az emberek életét társadalmi és személyes szinteken. Konkrétabb üzenetekre van szükség, mint a „kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából” akciók, mert ettől nem oldódik meg a klímaváltozás. Nevezzük nevén a problémákat és azt, hogy az életünkről, életminőségünkról van szó. A problémák ugyanis már itt vannak és nem a jövőben történnek vagy történhetnek meg. És végül, de nem utolsó sorban, kiknek kell erről beszélni. Talán az önkormányzatok lennének a legjobbak. Vannak erre már itthon is jó példák, mint Tatabánya, Szekszárd városok intézkedései, tervei. A BEE elkészített a klímaváltozás kommunikációjáról egy projekt anyagot, amelyet 150 kiválasztott település polgármestereinek küldenek el.
Az est előadásait Bányi Gábor egyetemi hallgató hozzászólása: A jövő lehetőségei egy egyetemista szemével, címmel megtartott gondolatsoraival zárta le. Mit is gondolnak a fiatalok a Párizsi Klímacsúcsról. Azt hogy a politikusaink derékig állnak az elolvadt jégsapkák tengerébe, fogják egymás kezét és mosolyognak, és azt mondják: „Megmentettük a világot!” Ebből jelenleg az következtethető: kaotikus átalakulás vagy egy hatalmas pusztulás lesz. Mindenestre legelőször egy személyes paradigmaváltásra lenne szükség, hogy az ki tudjon váltani egy globális pozitív elmozdulást.
A képek forrása a MTA Könyvtár és Információs Központ honlapja.
A téli Balaton. Fotó: Nagy Ádám
Előadásajánlat a TED-ről
Válogatás: Nagy Ádám
Alice Bows-Larkin: Az éghajlatváltozás éppen most történik, így alkalmazkodunk
"Képzeljük el életünk legmelegebb napját, majd azt is, hogy hat, tíz vagy tizenkét fokkal melegebb van. Alice Bows-Larkin éghajlatkutató szerint ilyen jövő várhat ránk, ha nem csökkentjük jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátását nagyon gyorsan. Úgy véli, legfőbb ideje, hogy másképp csináljuk a dolgokat, eljutva a rendszerszintű változtatásokhoz, és komolyan fontolóra vegyük a stabil éghajlat előtérbe-helyezését a gazdasági növekedéssel szemben."
Az előadás videója magyar feliratozással.
Az előadás szöveges átirata magyarul.
Programajánló - Öko-esték februárban és márciusban
2016. február 22. hétfő 17 órától
Gyukits Péter fotóművész Hidak mentén a Tiszán címmel tart előadást Központi Könyvtárunkban (Fő tér 2.)
A februári Öko-esték részleteit tartalmazó meghívót innen letöltheti.
Az előadó fotóiból összellított kiállítás a Könyvtár-Képtár (Fő tér 2.) galériánkban 2016. január 11-től február 22-ig látogatható.
A képek megtekinthetők a könyvtár nyitvatartási idejében. Képek és információk a fotóművész honlapján.
----------------------------------------------------------------------------------------
2016. március 7. hétfő 17 órától
Erdős László ökológus kutató: Zöld hősök – Assisi Szent Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig című könyvének bemutatója.
A rendezvényünk a Cser Kiadó támogatásával jött létre.
Az előadás előtt és után a könyvet látogatóink megvásárolhatják. További részletek hamarosan.
Öko-sarkunk folyóiratai a központi könyvtárban
|
3. ÉVEZRED A FALU A FÖLDGÖMB A MI ERDŐNK BIOKULTÚRA BIOPORTA FÜZETEK BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK CSODAKERT ÉLET ÉS TUDOMÁNY ERDÉSZETI LAPOK ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK GEO HERBÁCIÓ HOMEOPÁTIÁS MAGAZIN INNOTÉKA KERTBARÁT MAGAZIN KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET |
KERTI KALENDÁRIUM LIGET MA ÉS HOLNAP MAGYAR TURISTA TERMÉSZETBÚVÁR NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG NIMRÓD NYITOTT SZEMMEL ORSZÁGÉPÍTŐ PALEOLIT ÉLETMÓD MAGAZIN PRAKTIKA SÜVÖLTŐ TERMÉSZET VILÁGA TERMÉSZETBARÁT TERMÉSZETGYÓGYÁSZ MAGAZIN TURISTA MAGAZIN ZÖLD IPARI MAGAZIN ÚJRA SZEDVE |
Fotógalériák öko-estjeinkről
A híreket szerkesztette: Nász János és Nagy Ádám. Műszaki szerkesztés: Nagy Ádám.