XIII. évf. 1. sz.

2002. március

 

LAPSZÁMOK

Új számítógépek a könyvtárakban


A korábbi telematikai pályázat folytatásának tekinthető az az új lehetőség, amelyet a Széchenyi terv keretében hirdettek meg a könyvtárak számára. 10 illetve 6 gép elnyerésére lehetett pályázni. Így elsősorban a városi és megyei könyvtáraknak nyílott alkalmuk gépparkjuk kiegészítésére, felújítására.
Több új, üdvözlendo eleme is volt a pályázatnak. A számítógépek elnyerésének az is feltétele volt, hogy a könyvtárosok internetes tanfolyamokon vegyenek részt. Ezek a kötelezoen eloírt tanfolyamok rendkívül hasznosak, hiszen a könyvtárosok jelentos része autodidakta módon tanulta meg a számítógép használatát, és többnyire csak azokat a lehetőségeket ismerni, amelyeket rendszeresen használ. Ebből azonban további nehézségek is adódnak: néhányunknak bizony nem ártana egy rövidített alapképzés sem. (Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy Angliában a számítógépes fejlesztéssel egy idoben központilag megszervezték a könyvtárosok számára az ECDL képzést.) Ilyen tanfolyamot viszont már többnyire csak jelentős anyagi áldozattal lehet elvégezni. Talán érdemes lenne azokkal a helyi iskolákkal felvenni a kapcsolatot e téren, ahol már van számítógépes oktatóterem. Így az indokolt továbbképzéseken is több ismeretet tudnánk befogadni. Az is befolyásoló tényezo, hogy kényelmi szempontból (pl. melyik a rövidebb) nem mindig a felkészültségünknek megfelelo tanfolyamot választjuk. Aki még nem tette, annak javasoljuk, hogy ügyeljen erre, mert a továbbképzések hatékonysága múlik rajta.
Nagyon szerencsés ötlet, hogy az olvasóinkat is kötelezoen bevezethetjük a számítógép, az internet-használat rejtelmeibe. Ez elsosorban a középkorosztály és az idosebb nemzedék számára nyújt új lehetoségeket. Tapasztalatból tudom, hogy nagyon sokan próbálkoznak örömmel a szövegszerkesztovel, és szívesen ismerkednek az új információs lehetoségekkel. A számukra szervezett tanfo-lyamok, az esetenkénti "egyedi" foglalkozás az információs társadalom fejlődésének jelentos állomása lehet.
A pályázat elnyerésének feltétele volt az is, hogy egy évig (természetesen korlátozott mér-tékben) az olvasók ingyen használhatják a gépeket. Ez is a bizonytalanok, az új techniká-val barátkozni kívánók számára elonyös. Hosz-szú távon mindenképp az új információs esz-köz használatát segíti elo.
A megyében a megyei könyvtár 10, valamennyi városi könyvtár, valamint Ács és Tát község könyvtára 6-6 számítógéppel lett gazda-gabb. Ez nemcsak öröm, de nagy felelosséget is jelent, hiszen a feltételeknek nem is olyan könnyu megfelelni. Új lehetoségeket biztosít a könyvtárak, könyvtárosok számára, és rendkívül sok plusz munkával jár. Hiszen nemcsak az ön-képzés, továbbképzés, az olvasók számára rende-zett tanfolyamok jelentenek új, szokatlan felada-tokat, de a gépeket a továbbiakban értelmesen használni is kell.
Új feladatokat jelent ez a fenntartók számá-ra is. Tudomásul kell vennünk, hogy a gépek karbantartása, gondozása is szakfeladat, amit csak szakképzett "rendszergazdák" tudnak ellátni, a könyvtárosok fizetésének többszörö-séért. Valamilyen módon (pl. több könyvtár összefogásával) ezt a problémát mindenképp meg kell oldani. Olyan értékek kerültek a könyvtárak birtokába, amelyek gondozása, a továbbiakban folyamatos korszerűsítése is anyagi erofeszítést kíván.
Ugyanakkor a fejlesztésből teljesen kima-radtak azok a kisebb könyvtárak, amelyeknek csak egy-két gépre lett volna szükségük, de arra nagyon. Természetesen bízunk abban, hogy a következő fejlesztés már részükre is nyújt lehetőséget, hiszen így lehet igazán haté-konnyá tenni a könyvtári szolgáltatásokat.


Takács Anna
könyvtáros
József Attila Megyei Könyvtár



SZT - IS - 2/…/2001



Napjainkban e jelszóval ébrednek és fekszenek azoknak a könyvtáraknak munkatársai, akik nyertesnek érzik magukat, könyvtárukat. Rövi-den miről is van szó: a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázatról, amelynek eredménye-képp a nyertes könyvtárak számítógépekhez és Internet-hozzáféréshez juthatnak. Nagyon szép gondolat, és a kivitelezés is az kell, hogy legyen. Ez azonban már rajtunk, könyvtárosokon múlik. A szigorú szerződésben foglaltak szerint tovább-képzésben is részesülünk, részesíthetjük olvasó-inkat. Mindezeken túl térítés nélkül biztosítani kell beiratkozott olvasóinknak az Internet-hozzáférést is.
MIndez nagyon fontos feltétele az informá-ciós társadalom kialakításának. Ebben nekünk, könyvtárosoknak és intézményeinknek van a legnagyobb szerepünk. De engedjen meg a Tisztelt Olvasó néhány olyan javaslatot, amelynek megfogadásával e fejlesztést meg-őrizhetjük olvasóink és a magunk javára.
Bizonyára ismert a kollégák előtt, hogy né-hány évvel ezelőtt a minisztérium meghirdette a telematikai fejlesztéseket először országos könyvtárak, majd megyei és városi közgyűjte-mények számára. Ebben az időszakban is ha-talmas fejlődés indult el. A fejlesztések előnye-it azonban csak ideig - óráig élvezhettük. Ha-marosan megjelentek a hívatlan és zárva tartási időben (éjjel) látogató "olvasók", akik azt hit-ték, hogy amit találnak, elvihetik. El is vitték néhány könyvtárból. Az eszközök, programok stb. pótlása már nem ilyen egyszerű. Akinek még biztosítása sem volt, az egyszerűen tönk-remehetett, ha nem volt olyan támogatása, amivel pótolhatta veszteségét. De még mindig ott maradt a könyvtárosban a tüske, a meg nem értés, a felháborodás, a keserűség.
Vajon e hatalmas fejlesztések után ismét vár-hatjuk hívatlan látogatóinkat? Remélem nem. De az ördög sem alszik. Előzzük meg a bajt!
Mit tehetünk? Mit kell elérnünk fenntartóink-nál?
Ami talán a legfontosabb, hogy a biztosítóknál meglévő biztosításainkat átdolgoztatjuk, kiegészíttetjük a számítógépek, programok tételeivel. Ha nincs, sürgősen keresünk egy megfelelő biztosítót.
Mindenképpen javaslom a biztonsági berendezések beszerzését, beszerelését, a meglévők felülvizsgálatát. De ezen túl nem elég, ha csak sípol a biztonsági berendezés. Hiszen számtalan történet van, hogy hiába jelzett, senki sem ment oda, senki nem intézkedett. Ezeket a telefonvonalon keresztül akár rendőrségre, akár más figyelőszolgálathoz be kell kötni. Lehetőleg olyanhoz, amelynek emberei vannak és szinte azonnal a helyszínen teremnek. Ja! És bennünket is értesítenek a történtekről.
De ne feledkezzünk meg a belső biztonság-ról: ajtók, ablakok bezárásáról sem.
Mit tehet a fenntartó? Ne legyen zsugori ezeknek a tételeknek kihúzásával a költségve-tésből. Szorgalmazza, támogassa a szerződések kiegészítését, a biztonsági berendezések bekö-tését.
Mit tehet a kormányzat? A "múltkori" esetek után (de csak az után) pályázatot hirdettek lopás gátló és egyéb biztonsági berendezések beszerzé-sére. Most közösen kellene szorgalmaznunk, hogy ismét írjanak ki ilyen pályázatot - de még időben. A meghirdetett pályázatokra az arra rá-szorulók pályázzanak fenntartóikkal közösen.
Én őszintén remélem, hogy mindannyian észszerűen gondolkodunk és cselekszünk. Amikor örülünk az ilyen pályázatoknak, gon-doljunk a kis fekete, szarvacskás, hosszúfarkas, patás jószágra is. Nem csak elnyerni kell a pályázatokat, hanem a beszerzett eszközöket meg is kell orizni. Mindezt azonban csak akkor érhetjük el, ha odafigyelünk a biztonságra is.
Olvasóinknak, a könyvtár látogatóinak pe-dig kívánom, hogy éljenek e nagyszerű lehető-séggel, keressék fel a könyvtárakat, és ne csak az Internet miatt, hanem a könyvek, a folyó-iratok és a kedves kollégák miatt is, aki szol-gáltatnak, információkat adnak.


ifj. Gyüszi László
igazgató
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata


Farsang Harry Potterrel



Sokak kedvence, Harry Potter és barátai, világa elevenedett meg február 9-én a Művelődési Központ és Könyvtárban a városi farsangon a Gyermekkönyvtár szervezésében.
A délutáni rendezvényen Szlezákné Molnár Katalin köszöntötte a közel száz megjelentet. A farsangot nyitó varázsló szépségversenyen a szavazóknak legjobban az indulók közül a Hagrid bőrébe bújt Hanzel Dániel tetszett. Második lett Szigeti Viktória Hermione jelmezével. Harmadikként Zlatzky Tamás, alias Harry Potter végzett.

Ezt követően rémrajzverseny és varázsige varázslás, s közben vetélkedő zajlott. A rajz-verseny kész munkái közül Csákvári Péteré lett a nyertes (aranycikeszt rajzolt), a második helyet Lisztmayer Anett, a harmadikat Makkos Viktor szerezte meg. A varázsigék közül Csákvári Péter írásait találták a legjobbnak az egymás munkáit értékelő gyerekek. Az ezüstöt Dénes Diána kapta, míg harmadikként holtver-senyben értek célba: Lovas Márta, Tizekker Gábor és Mártez Vilmos.
A legnagyobb izgalmat a vetélkedő okozta. Nyolc csapat adta le előzetesen jelentkezését 5-5 fővel, akik a helyszínen választottak nevet maguknak. Voltak Salemi boszorkányok, Tűzvillámok, Fejvadászok, Griffendélesek, Halálfalók, Wich és Magyar Menydörgő. Különböző nehézségű feladatok vártak a csapatokra: keresztrejtvényfejtés, ügyességi játékok. Először egy verset kellett megfejteniük titkosírással, amely a következő helyszínre utalt, majd a harmadik állomáson három kérdésért megkapták varázspálcáikat. Ezután már csak egy totót kellett helyesen kitölteniük. A csapatok fej-fej mellett haladtak végig a vetélkedő alatt. Eredményhirdetésig a szünetben boszorkánytáncokkal szórakoztatták a balettosok (Bereczky Kata, Varga Viktória, Ladóczky Georgina, Tóth Gabriella) a jelenlevőket.
A kellemes hangulatú délután a vetélkedő végeredményének kihirdetésével folytatódott. Az első helyezett 145 ponttal a Magyar Menydörgő lett (Hanzel Dániel, Nagy Róbert, Bata Brigitta, Palotai Mátyás és Rezi Mór), valamennyien Ságvárisok. Második a Wich csapat Földi Zsófiával, Lisztmayer Zsófiával, Stang Szabolccsal, Sáhó Norberttel, Pintarics Renátával a József Attila Iskolából 132 ponttal. A harmadik helyet a Salemi boszorkányok szerezték meg 130 ponttal. Tagjai: Plóza Mónika, Kosztelnyik Roxána, Szegedi Viktória, Wertheim Nikolett, Marosi Anna.
A győzteseket értékes ajándékok várták. Minden helyezett nyert a Harry Potter mozifilmre egy-egy belépőt, apróbb ajándékokat (pólókat, bögréket). Emellett negyven kisebb meglepetést (cukrokat, csokikat) osztottak szét a résztvevők között.

Csulik Andrea
könyvtáros
Művelődési Központ és Könyvtár
Oroszlány

Népszerűség és érték Harry Potter kapcsán


Keveset olvasunk. Közhely. De a közhelyek igazak. Különösen az ifjúságot tekintve. Írom ezt úgy is, mint a gyermekkönyvtárban megforduló könyvtáros, akinek a szeme előtt zajlik mindaz, amiről a médiák is közvetítenek: a televízió, a rádió, a számítógép háttérbe szorítja az olvasást. Sőt! A most felnövekvő generáció szüleinek zöme is a televízión "táplálkozott", így a példamutatás is hiányzik.
Pedig az olvasás élménye pótolhatatlan. Szakemberek egész hadsereg munkálkodik azon, hogy ez az állapot megváltozzon. Pedagógusok, könyvtárosok, népművelők állnak csatasorba és próbálkoznak, hogy a fiatalokat rábírják az olvasásra. (Milyen szomorú, hogy agitálni kell valakit arra, hogy befogadja az egyik legfőbb jót!)
Aztán egyszerre berobban a köztudatba egy név: Harry Potter. Olvassa kicsi és nagy, férfi és nő. Mindenki a titkát szeretné megfejteni. De mi szükség van erre? Inkább örüljünk. Többszörösen is. Mert kezünkbe vehetünk egy nagyszerű, lebilincselő olvasmányt és láthatjuk, hogy az emlegetett fiatal korosztály tagjai egymás kezéből veszik ki a könyvet. Majd újabb történetekkel is megpróbálkoznak, mert kezd nekik hiányozni az olvasás és mindaz, amit nyújt és amiről eddig nem volt tudomásuk.
Harry Potter népszerűségét nagyon sokan szeretnék lefölözni. Ilyenkor beindul a láncreakció és ez természeténél fogva: megállíthatatlan. Az ellentábor szintén! (A XXI. században könyvet égetnek!!!) Lehet róla vitatkozni: érvelni mellette és ellene. Az is lehet, hogy mindkét oldalon születnek igazságok, hiszen nem pusztán fekete és fehér létezik. De egyvalami vitathatatlan: Harry Potter elérte azt, hogy a gyerekek be vannak oltva az olvasás élményével. Ez bizonyítja, hogy ami népszerű, nem biztos, hogy értéktelen. Ami ekkor eredményt ér el az nem lehet értéktelen!
Milyen különös ellentét, hogy miközben írójának és a szórakoztató iparnak milliókat hoz a könyv a megfilmesítés kapcsán, magát az alkotást devalválja. Többek között azért, mert hihetetlen népszerűségének köszönhetően nem pusztán az olvasók köréből kerül ki a film közönsége.
Érdekesség, hogy fiatal olvasók jelentős tábora tiltakozott a megfilmesítés ellen. Ők ösztönösen megérezték, hogy ez a fajta népszerűség árthat a könyv értékének. Az én véleményem is hasonló, dacára annak, hogy már a bemutató napján izgatottan ültem a vászon előtt és gyermek módjára áhítottam, hogy a képzeletemben élő mesevilág megelevenedjék. A "papírforma" bejött: a film még soha nem tudta visszaadni a könyvet. Bár az is igaz, hogy soha még ilyen közel nem állt a kettő egymáshoz.
Félelmeim azonban megalapozatlannak bizonyultak: a gyerekek nem szűnő érdeklődéssel keresik a könyveket és izgatottan várják a márciust, az ötödik történet magyarországi megjelenését.
Fejet kell hát hajtanunk Harry Potter alkotója előtt és a mi szerény eszközeinkkel segíteni őt törekvéseiben.
Nem utolsó sorban pedig el kell fogadnunk, hogy - bár az ellenpéldák száma végtelen - a népszerűség és az érték nem zárja ki egymást.


Világi Orsolya
könyvtáros
József Attila Megyei Könyvtár



"…Csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe…"


Az OPKM által összeállított "A magyar nyelvű gyerek- és ifjúsági irodalom" című vándorkiállítás 2002. január 28. - február 10. között a tatai Városi Könyvtárban várta az érdeklődőket.
Az Olvasás éve program keretében megrendezésre került kiállítást kiegészítettük a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár kapcsolódó könyvanyagával illetve tatai családok által felajánlott könyvekkel, dokumentumokkal. Itt is köszönetet mondunk a Gombkötő családnak, Gyimes Árpádnénak, Mészáros Andrásnénak, Keller Györgynének, hogy segítségükkel bővíthettük, személyesebbé tehettük a központi anyagot.
Gyüszi László könyvtárigazgató megnyitó szavaiból kiderült, hogy gyerekirodalomról önmagában nem is olyan régóta beszélhetünk, hiszen sokáig összekapcsolódott a felnőttirodalommal (évkönyvek, imádságos könyvek…). Valóban, a gyerekeket sokáig nem tekintették önálló lényeknek a tanítás, az olvasás terén sem.
Az első, gyerekeknek oktató célzattal írt könyv latinul jelent meg, Comenius műve, az Orbis pictus.
Az első magyar nyelvű, gyerekeknek szánt könyv Bezerédy Amália Flóri könyve volt.
A XIX. századtól kezdődött a fellendülés a magyar gyermekirodalom terén, hogy aztán számos remek író rengeteg regénye, mese-és verseskötete szülessen meg.
"Napjainkban a Disney-sorozat már teljesen hétköznapivá vált, de a megörökölt, régi verses- és meséskönyveknek (ill. újranyomásuknak) is ott a helye gyermekeink könyvespolcán!" - hangzott el többek között Hetényi Tamás tatai polgármester köszöntő szavaiban.
A megnyitót követően az érdeklődők meghallgathatták Kincses Edit, az esztergomi Róm. Kat. Tanítóképző Főiskola tanárának élvezetes előadását, amely "A régi és a mai gyermekirodalom hősei" címet viselte.
Napjaink egyik sikersorozatán, a Harry Potter könyveken keresztül elemezte a mese, a regény jellemzőit, a hőssel való azonosulás fontosságát, rávilágított azokra a momentumokra, amiket esetleg a jelenlevők is sikerrel kamatoztathatnak pedagógiai munkájukban (pl. az egészséges versenyszellem, s ugyanakkor a csapatmunka fontossága).
Szavainak különös jelentőséget adott, hogy könyvtárunk nemrégiben nagy érdeklődést kiváltó író-olvasó találkozót tartott Tóth Tamás Boldizsárral, a Harry Potter-kötetek fordítójával.
"Minden ember egyenlő! - tanítja a könyv, s ennél haladóbb gondolat nincs is" - hangzott el az előadásban (lásd: kísérlet a házi manók = nők? felszabadítására) s ezzel nagy derültséget okozott a hallgatóság soraiban.
Lehet szeretni vagy elutasítani, lelkesedni és többször is elolvasni, lehet nyilvánosan fanyalogni, véleményt alkotni (persze segít, ha ismerjük a művet!) és lehet okulni belőle: pl. a hírverést, a reklámot. Hiszen sok jó gyerekkönyv van napjainkban is, még hasonló a téma is (lásd Békés Pál: A kétbalkezes varázsló), mégse ismerik, forgatják a gyerekek!
S ha nem is tudunk akkora hírverést csapni egy-egy könyv körül, mint Angliában, azért sok múlik rajtunk, szülőkön, könyvtárosokon és pedagógusokon, hogy mire és hogyan hívjuk fel a gyerekek figyelmét.
Hiszen "… a jó könyvet a gyermekek a kezükbe veszik, az ifjak olvassák, a férfiak értik, az öregek magasztalják."
A kiállításon szereplő "kortárs könyvek" 10-15-20 évvel ezelőtt jelentek meg. Az itt látható könyvek nemcsak nekünk, de a gyerekkönyvtárba betérő gyerekek többségének is ismerős volt már. Örömmel fedezték fel a régi, kedvenc mese-és ifjúsági könyveket, csodálkoztak rá a régebbi és az újranyomott könyvborítók hasonlóságára vagy éppen különbözőségére.
A könyvtár munkatársai által összeállított kérdőív segítségével nemcsak kipipálandó feladatként rohantak végig a tárlók mellett, hanem alaposan megszemlélték, elmélyedtek a kérdésekre adandó válaszok keresgetésében.
Jutalmuk sem maradt el, a helyesen válaszolók közül az első hét helyezett kapott oklevelet és könyvet.(Nehéz dolgunk volt, mert nagyon szoros, 1-1 pontbéli különbségek adódtak az első - második ill. a második - harmadik helyezettek között, így több megosztott helyezést adtunk ki.)
A vendégkönyv szerint nemcsak nekik, de az idősebb korosztálynak is sok élményt adott a kiállítás, ahogy az egyik látogató fogalmazott: "A régi idők felelevenedtek bennem, nemcsak gondolatban (ahogy édesapám mesélte), hanem a valóságban is!"
Biztat bennünket, hogy több bejegyzés is megerősíti, szívesen látnának hasonló kiállításokat.

Márkusné Sinkó Ildikó
gyermekkönyvtáros
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata



Új vezető az MKK élén
Korszerűsödik a színházterem, újra lesz diszkó a fiataloknak


Mészáros Éva, a Művelődési Központ és Könyvtár új igazgatója, augusztus elsejével került a város legnagyobb kulturális intézményének élére. A könyvtár-népművelő szakos és kulturális és- képzőművészeti menedzseri végzettséggel rendelkező igazgatónő korábban a miskolci városi könyvtárban és a helyi tanács művelődési osztályán dolgozott, mígnem 1991-ben az oroszlányi MKK könyvtári csoportjának vezetője lett. Az előző igazgató megbízatásának lejártával egyedül ő pályázott a posztra. - Fel fog-e tűnni annak, aki a házba jön, hogy itt intézményvezető-váltás történt?
- Gyökeres átalakításokat nem tervezek. A külső szemlélő nem fogja például közvetlenül érzékelni, hogy a könyvtári és közművelődési területet igyekszem egybeolvasztani alkalmazottjaink szellemi energiáinak felszabadítása érdekében. Közvetetten ennek majd a rendezvényeink, szolgáltatásaink minőségjavulásában kell kamatoznia. Már megtörtént apró szervezeti változás, hogy a földszinti információban ezentúl készséges, szakképzett kollégánk ad felvilágosítást a beérkezőnek. Majdan szeretném elérni, hogy az épületet behálózó informatikai rendszeren át itt mindent meg lehessen tudni, akár azt is, hogy benn van-e a könyvtárban a keresett könyv. Ez persze elsősorban pénzkérdés, megvalósításához főként pályázati forrásokra számítok. Ugyanakkor nagyon jó lenne megerősíteni a közművelődési csoportot. Pillanatnyilag két népművelő szervezi itt a programokat, de szükség lenne legalább még kettőre, amit a bérhelyzet egyelőre nem tesz lehetővé.
- Továbbra is lesznek vásárok az aulában?
- Kétségtelenül van rájuk igény, de rossz a helyszín. Fokozatosan meg fogom itt szüntetni és a színházterem bejárata előtti kiállítótermet ajánlom majd fel erre a célra a vásározóknak.
- Úgy tudom, közel ötmillió forintot kapnak az önkormányzattól a színpadtechnika felújításra. Mire fordítják ezt pontosan?
- A hang- és fénytechnikai eszközök korszerűsítésére. A mozifilmek hangja ezután sztereóban fog szólni, és egy nagyobb filmvásznat is felszereltetünk. A tökéletesebb világítástechnika a színházi előadások igényeinek kielégítésére hivatott. De mindehhez egy még örömtelibb hírt is hozzátehetek. A Vértesi Erőmű Rt. felajánlotta, hogy támogatni kívánja az intézményt a színpad teljes felújításában. Ennek nyomán szakvéleményt készíttetünk, árajánlatokat kérünk be, s remélem, hogy jövőre a színpadtér a legigényesebb színdarabokat és rendezvényeket is ki tudja majd szolgálni.
- Ha már színházról beszélünk, hogyan jellemezné az idei évadot?
- A darabokat a könnyed szórakozás jegyében választottuk ki. Újdonság, hogy pályázatokkal is próbálkozunk előadásokat hozni, sikerrel.
- A fiataloknak, elsősorban a kamaszokra gondolok, lesz-e szórakozási lehetőség?
- Ez az a korosztály, akikhez a legnehezebb eljutni. Megpróbáljuk visszahozni a régi diszkókat, persze valahogy tartalommal megtöltve. Ezen keresztül talán be tudjuk csábítani őket más rendezvényeinkre is. Az igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy az intézmény által üzemeltetett
káptalanfüredi ifjúsági tábor az idei nyáron, a korábbiakhoz hasonló 80%-os
kihasználtsággal működött. A 967 fő táborozónak éppen a fele volt oroszlányi. Ígéretet kaptak rá, hogy jövő tavasszal renoválják a negyedszázados vizesblokkot.

F.J.

Körkérdés Tata iskolai könyvtáraihoz


A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány által kiírt pályázaton a könyvtárak is részt vehettek. Mint ismeretes, az iskolai könyvtárak fejlesztése igen lassú ütemben halad, ezért van különösen nagy jelentősége a pályázatoknak.
Tata iskolái is pályáztak és nyertek is, ezzel lehetővé vált, hogy a kötelezően vállalt önrésszel kiegészítve, megvalósuljanak a pályázatban megfogalmazott elképzelések.
Az alábiakban szereném közzétenni, hogy milyen fejlesztéseket valósíthattak meg a könyvtárak a pályázat segítségével.
Az Eötvös József Gimnázium a pályázaton nyert 300 ezer Ft-ot kiegészítette, és az együttesen felhasználható 400 ezer Ft-ból elsősorban az idegennyelv oktatását segítő dokumentumokat vásároltak. Nagy szükség volt ezekre, hiszen magas színvonalú nyelvi képzés folyik az iskolában, amihez nélkülözhetetlenek a nyelvi segédletek, tesztek, szótárak stb. Ezek elengedhetetlenek a nyelvvizsgákra készülőknek is. Külön öröm, hogy lehetővé vált egy idegennyelvű folyóirat egyévi előfizetése is.
A Bláthy Ottó Szakközépiskola az elnyert több mint félmillió Ft-ot kiegészítve, a könyvtár mindkét helyiségét új bútorokkal rendezte be. Az összességében több mint 700 ezer Ft lehetővé tette, hogy korszerű polcok, asztalok, székek, sőt még néhány CD-ROM is került a könyvtár birtokába. A megújult könyvtárat az olvasók örömmel vették birtokba.
A Vaszary János Általános Iskola másfél millió Ft-ot pályázott és azt kiegészítette még a mintegy félmillió Ft-os önrésszel. Így tudták a könyvtárat egy új helyiséggel bővíteni, és korszerű eszközökkel felszerelni. Asztalokat, székeket, olvasólámpát, vizuál táblát, TV-t, videót és rádiós magnetofont vettek, illetve megvásárolta az iskola a SZIRÉN 21 könyvtári szoftvert is, amely lehetővé teszi a könyvtári dokumentumok legkorszerűbb feldolgozását.
A Kőkúti Általános Iskola könyvtára is élt a pályázati lehetőséggel, és a SZIRÉN 21 könyvtári szoftvert célozta meg. A mintegy félmillió forintos pályázati összeget az iskola majd 200 ezer Ft-tal toldotta meg, és így sikerült a könyvtári program beszerzése. Ezzel lehetővé válik, hogy a tájékoztató munka színvonalasabb, a tanulók és a tanárok sokrétű igényeit gyorsan és hatékonyan szolgáló legyen.
A Fazekas Utcai Általános Iskola könyvtára tette a legnagyobb lépést a fejlődésben, hiszen a korábban mostoha körülmények között, az iskola alagsorában működő iskolai könyvtár az iskola bővítésével szép, tágas, világos helyre költözhetett. Ez a most kialakított könyvtár mind a tanulók mind a pedagógusok megelégedésére szolgálhat Ezt a szép könyvtárat is a pályázott összegből és az önerőből sikerült berendezni. Az elnyert 850 e Ft -ot több mint félmillió Ft-tal toldották meg. Így valósulhatott meg az iskola főépületében kialakított helyiség teljes felújítása. A szép, világos, tágas könyvtárhelyiségbe új bútorokat, beépített szekrényt, íróasztalt, televíziót, videót sőt még egy számítógépet is vettek a szükséges tartozékokkal. A szép új függönyök, az üde növények megfelelő esztétikus, barátságos környezetet kínálnak minden olvasónak. A könyvtár ünnepélyes átadásán a diákok és a tanárok örömmel vették birtokba a szép, új könyvtárat.
Bátran elmondhatjuk, hogy a könyvtárak jól gazdálkodtak a pályázaton nyert pénzekkel, de még jobb lenne, ha azok a könyvtárak is részesülhetnének az alapítvány támogatásából, akik nem tudják vállalni az önrészt, mert anyagi helyzetük azt nem teszi lehetővé. Nekik is nagyon nagy szükségük lenne egy-egy ilyen jellegű pénzforrásra, annál is inkább, mert nekik még a fenti könyvtáraknál is nagyobb lemaradásaik vannak. Az oktatás célja, hogy azonos esélyekkel indulhassanak a diákok a felsőbb iskolákba, és ehhez elengedhetetlen a jól felszerelt, korszerű könyvtár minden iskolában.

Tanczerné Jakus Emőke
iskolai könyvtári szakértő
Tata, Kőkúti Általános Iskola



Örökségünk
Beszélgetés Hegedűs Pál kisbéri helytörténésszel


Kedves Pali bácsi !
Kérem, engedje meg, hogy így szólítsam, ahogy tisztelettel szólítja mindenki a kisbéri könyvtárban működő helytörténeti körben és sokan a városban is. Először szeretettel
és tisztelettel szeretném Önt köszönteni 70. születésnapja alkalmából. A másik apropó, hogy beszélgetünk: a millenniumi évi kiadványok sorában megjelent az Ön könyve: Örökségünk, Kisbér történeti emlékei címmel.
Ön tősgyökeres kisbéri, ám műszaki pályát választott, s a Gamma Művek Kisbéri Gyáregysége termelési osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba. De nem hagyott fel a munkával, sőt szülővárosa történelmével, múltjával ekkor kezdett intenzívebben foglalkozni.
-Több évtizedes kutatás, anyaggyűjtés eredménye az Örökségünk kötet. Mint tudjuk a történészi- helytörténeti munkák sajátossága, annál értékesebbek, annál fontosabbak e könyvek , minél több előtanulmány előzi meg őket. Kisbér történetének eddigi legtökéletesebb és legszakszerűbb összefoglalása, mert e kötet annak tekinthető , - nevezhető - e monografikus teljességgel megírt várostörténetnek ?
Az anyaggyűjtés egy helytörténeti állandó kiállítás létesítése céljából kezdődött, amelyet 2000. március 15.-én ünnepélyes keretek között nyitottunk meg. A gyűjtés során számtalan értékes helytörténeti adat került elő, amely egy kiállításon bemutathatatlan . A mű megírására helyi hagyományaink részletesebb megismertetése, városunk múltja iránti érdeklődés felkeltése inspiráltak.
-Ön szerényen csak a közvetlen előzményeket említi, pedig komoly kutatások és publikációk előzték meg a millenniumi évet. Mondhatni ekkorra értek be az eredmények.
Helytörténeti írásaim jelentek meg a helyi és a megyei sajtóban, a Limes című megyei tudományos folyóiratban. Társszerzőként részt vettem a Kisbéri honismereti füzetek, a Kisbéri emlékezők, a Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza, a Komárom-Esztergom megye kézikönyve című könyvek írásában. Az Örökségünk. Kisbér történeti emlékei című könyv várostörténeti monográfiánk első kötete.
-Nagyon jók és régóta várt fejezetek a város és környékének múltját a kőkorszaktól a 18. századig taglaló fejezetek, amelyek a legtöbb újdonságot tartalmazzák megelőző ismereteinkhez képest. Több oklevél fordítás is található a forrásgyűjteményi fejezetben.
Honnan e módszeresség, szakszerűség ?
A forrásgyűjteményben található okleveleket levéltárosok fordították. A fordításokat ellenőrizte és az eredetivel összehasonlította Körmendi József a veszprémi püspöki levéltár kanonok levéltárosa.
-A későbbi korszakok tárgyalásánál nagyon jó, hogy a mezőgazdaság-, ménes- és uradalomtörténet mellett a társadalmi változások, egyháztörténeti tények, események, a helyi közigazgatás múltja és a 700 éves oktatás története színesíti e kézikönyvet. Min dolgozik most, mi lesz a következő kötet tárgya, tartalma?
Legsürgősebb feladatunk a következő kötet, Örökségünk. Kisbér és környéke néprajzi emlékei című kiadvány megjelentetése.
Kívánunk hozzá jó erőt, egészséget. Köszönöm a beszélgetést.

Horváth Géza
Könyvtáros
József Attila Megyei Könyvtár




Hírek

Ács: Teljes felújítás alatt áll az Ácsi Közsági Könyvtár. A legkésőbb május elsején nyitó könyvtár kisebb alapterületen (összevonják a felnőtt és a gyermekrészleg állományát és helységeit), de 6 új, pályázaton nyert számítógéppel várja olvasóit.
Nagyigmánd: A Költészet Napjára készülnek a nagyigmándi könyvtárban. A művelődési házzal összevontan működő intézményben az egész falu készülődik április 11-re. A falu apraja-nagyja tervez egy-egy verset előadni, a szavalatok a zeneiskolások mű
szavalatok a zeneiskolások műsorával egészülnek ki.
Komárom: A Komáromi Napok alkalmából a Jókai Mór Városi Könyvtár Gyermekrészlege író- és rajzpályázatot hirdet "Az én városom" címmel. A legsikerültebb alkotásokból kiállítást, illetve könyvet tervezünk.
Az ISM pályázatán a komáromi gyerekkönyvtár százezer forintot nyert kulturális rendezvények szervezésére "Zenés évszakok a gyermekkönyvtárban" címmel.
Költészet Napja a Jókai Mór Városi Könyvtárban: középiskolások és zenészek segítségével idézi fel a könyvtár a költők szellemét április 11-én. Ugyanekkor a gyermekkönyvtárban: Komárom és a költészet címmel rendhagyó irodalomóra lesz felső tagozatosoknak.

Az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár sikeresen vett részt a Széchenyi terv keretében, az "Információs társadalom megvalósításában közreműködő könyvtárak támogatása" című pályázatán.
Eddig megoldottuk, a pályázat feltételeinek megfelelően, a könyvtárosok beiskolázását. Jelenleg a beszállítói listáról kiválasztott jelentkezőkkel folynak a tárgyalások.
Hírek a BAJÓTI KÖNYVTÁRRÓL
Bajóton a könyvtár kedden 16.00-órától 19.00 óráig várja az olvasókat. Szakképzett könyvtáros híján a művelődési ház vezetője végzi a kölcsönzést. Az elmúlt esztendőben 61 beiratkozott, aktív kölcsönzőt regisztráltak. Jelenleg az állomány közel ötezer kötetből áll. Gondot okoz, hogy a kézikönyvtár elavult. A tavalyi évben állománygyarapításra fordítható 30.000,- forintból nem sikerült a korszerűsítést megoldani.
Közelebbi terv, hogy a könyvtárat felvetessék a nyilvános könyvtárak sorába. A körülmények javítása érdekében részt vesznek a Közművelődési Házak fejlesztésére kürt pályázaton.
Ismét működik a könyvtár Mogyorósbányán
Egy éves szünet után 2001. november elején, Garamvölgyi Adrienn vezetésével újra megnyílt Mogyorósbányán a könyvtár. Jelenleg hétfőn 16.30-tól 18.30-ig lehet kölcsönözni a 4200 kötet számláló állományból. Itt is gondot okoz az állomány elavultsága.
Ebben az évben, eddig 36 olvasó iratkozott be. A könyvtár szoláltatásai díjmentesen vehetők igénybe.

 


Felhívás!


Az Országos Pedagógiai Könyvtar es Múzeum ebben az evben is meghirdeti "Könyvtar-informatika, könyvtar-pedagógia könyvtarostanároknak" címu akkreditált, 54 orás pedagógus-továbbképzési programját.
További informaciók és letölthető jelentkezési lapot találnak a konyvtár honlapján: www.opkm.iif.hu
(Mint minden ilyen felhívásnál, az Internet-csatlakozás hiánya esetén a József Attila Megyei Könyvtárban Takács Anna szívesen segít.)




A barguzini legenda vége
Egyetlen bizonyítékot hoztak volna - Felesleges a Petőfi család sírjának megbolygatása


A nagy költő, Petőfi Sándor élete és rejtélyes halála még százötven év múltán is megérinti az utókor emberének képzeletét. Hiába lepleződtek le az ál-Petőfik, hiába cáfolta meg a tudomány a legendagyártó hamisítókat - 1979 nyarán Morvai Ferencnek, a Megamorov kazángyártó cég tulajdonosának finanszírozásával a Kiszely István vezette antropológus-csoport sírokat tárf fel a szibériai Barguzinban, és a 7. számú sírban talált csontvázzal azonosította Petőfi Sándor földi maradványait.
A József Attila Megyei Könyvtárban Kovács László régész professzor, a Nem Petőfi! című tanulmánygyűjtemény szerkesztője ismertette a Petőfi-legendák történetét. A könyvtár tárlóiban dr. Horváth Géza, a könyvtári beszélgetések sorozat házigazdája bőséges szakirodalmi anyagot helyezett el, és az írások bemutatják a Petőfi-vita hátterét. Itt olvasható Kovács László: Hrúz Mária fia volt-e a barguzini nő? című tanulmánya. Leleplező éllel mutatja be a legendák hamisításait, a Megamorv kutatócsoport kudarcát.
Természetesen élénk vita alkult ki a rendkívül tanulságos tényfeltáró előadás nyomán. Annál is inkább, mert a tatabányai Turul könyvtárban korábban Kiszely István, a barguzini csontváz felfedzője tartott előadást, és ennek nyomán többen úgy vélték, amolyan hazafias kötelesség lenne, hogy igazoljuk: megtaláltuk Petőfi sírját.
Csakhogy a tudományt nem szabad felhasználni aktuálpolitikai célok szolgálatában. Az igazi tudós a bizonyítható és igazolható tényekkel dolgozik, nem hamisíthat. Amikor a Megamorv kutatócsoport megtalálta a barguzini leletet, azt üzenték, háromezer döntő bizonyítékot hoznak haza. Az ismert Petőfi-kutató megjegyezte: ennyi túl sok lesz, csak egyetlen egyet hozzanak…
A Petőfinek tulajdonított orosz nyelvű versek közül egyetlen egy sem maradt fenn kéziratban, hogy bizonyítani lehetne a kézírás azonosságát. A döntő azonban a DNS-vizsgálatok eredménye. Több amerikai kutató is elvégezte a csontminták azonosítását. Kovács László az akadémiai bizottság tagjaként megkapta e-mail formában a szakvéleményeket. M. A. Stoneking antropológus professzor, a pennsylvaniai egyetem tanszékvezetője például ezt írta: "A barguzini 7. sírban feltárt csontváznak mind morfológiai, mind a DNS-vizsgálata azt eredményezte, hogy a maradványok nőtől valók, tehát nem lehetnek azonosak Petőfi Sándoréval. Ezért nincs értelme Petőfi édesanyja maradványai exhumálásának a mitokondriális DNS-összehasonlítás céljából."
- Ezért nem kívánják folytatni a vitát és a vizsgálatokat az Akadémiához tartozó tudományos intézmények szakemberei, ezért felesleges a Fiumei úti temetőben a Petőfi család sírjának megbolygatása - válaszolta egy kérdésre a beszélgetés vendége, Kovács László régész professzor.

24Óra,2002.43.sz.febr.20.14.l.

A költők a "semmiből" jönnek?
Czeizel Endre Tatabányán


A közelmúltban Czeizel Endre orvosgenetikus újabb könyve - n"Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni?" - kapcsán a génekről és a tehetségről beszélt a József Attila Megyei Könyvtárban.
Tizenöt magyar költőt vizsgált meg feltevését igazolandó, vagyis, hogy a "költők a semmiből jönnek, és a semmibe vesznek." Azt fltételezte ugyanis, hogy a költészetben jeleskedők esetében - ellentétben a zenészekkel - nincs családi előzmény, vagyis a poétikai tehetség nem öröklött tulajdonság. Ha megnézzük Bach családját, abban 70 muzsikus van, Liszt családjában a nagyapa a zenei tehetség génjének adója, Mozartnál az apa. A költők esetében azonban, mint például Goethe családjában, nyoma sincs, hogy valaki költő lett volna. Ugyanez a helyzet Shakespeare és Puskin esetében is. Az előzménynélküliség azonban csak látszat, mert esetükben lappangó öröklődésről van szó.
- Vajon mi a helyzet a magyar költőknél, tettem fel magamnak a kérdést - mesélte el a könyv keletkezését Czeizel. Feltevését 15 magyar költő családjának, életének, betegségeinek vizsgálata részben igazolta. Mégis, mi a költői tehetség oka, és milyen genetikai meghatározottságai vannak? Ezt fejtegette könyvtárbeli előadásában és érdekes könyvében is ezt teszi a genetikus Czeizer Endre. Könyvében azt is megállapítja, hogy "az emberi tehetség legnagyobb természeti kincsünk, és a költői talentumok jelentik e kincs legértékesebb, mindenképpen társadalmi védelemre szoruló megnyilvánulását." Azért van szükségük védelemre, mert a magyar költőgéniuszok élete azt példázza, hogy "a társadalmi értetlenség és önártásuk eredőjeképpen a vártnál sokkal korábban meghaltak, …és óriási értékeket vittel el magukkal a sírba…"

(dallos)
Itthon, 2002. 4. sz. márc. 1. 5. l.


Diákok versenye


A Herman-iskolában rendezte a megyei pedagógiai intézet a Bod Péter könyv- és könyvtárhasználati verseny megyei döntőjét. Ha középiskola és tizenegy általános iskola 59 tanulója versenyzett, közöttük kiemelkedett a Bárdos László Gimnázium diákjainak tudása. Felkészítő tanáruk Róka Imréné.
A diákok 4 korosztályos csoportban versenyeztek a nagy magyar utazók, feltalálók és tudósok témakörében. E témából tíz-tíz feladatot kaptak a tanulók. Minden kategória első helyezettje jut tovább az írásbeli országos versenyre.
A tatabányai helyezettek: 11-12 évesek: 1. Katona Máté, Váci isk. (Felkészítő tanár: Vojcsek Sarolta). 13-14 évesek: …2. Szekeres Péter, Bárdos Gimn., 3. Csík Réka, Bárdos Gimn. 15-16 évesek: 1. Nagy Szilitsán Eszter, Bárdos Gimn., 2. Bedi Zoltán, Fellner középfokú isk. (Hipszki Józsefné), 3. Szalai Vivien, Bárdos Gimn., 17-18 évesek: 1. Mezei Tamás, Bárdos Gimn. 2. Bogyó Dávid, Fellner középfokú isk. 3. Csík Veronika, Pécz Antal Szakközépisk.. (S. Nagy Lajosné)

Itthon, 2002. 4. sz. márc. 1. 2. l.

Jubilál a honismereti kör


Családias hangulatú ünnepségen emlékeztek meg a kisbéri honismereti kör alapító- és jelenlegi tagjai tizenöt éves fennállásukról szerdán a helyi könyvtárban. Az elmúlt másfél évtizedet Hegedűs Pál, a szervezet vezetője tekintette át. Elhangzott: a kör a Hazafias Népfront berkein belül alakult azzal a céllal, hogy felkutassa a városban fellelhető értékeket és beleszólhasson a település környezetét érintő kérdésekbe. A rövid összefoglalóban természetesen az eddig elért sikerekről és a tervekről is szó esett.
A rendezvényre meghívott dr. Udvardi Erzsébet polgármester asszony a célok megvalósításához felajánlotta az önkormányzat segítségét. Támogatásukat legközelebb a II. világháborús sírok rendbetételénél várja a helytörténeti társaság, de igényt tartanak az önkormányzat anyagi és más természetű juttatásaira a régi mesterségeket bemutató műhelyskanzen létrehozatalakor is.
A helytörténeti kiadványok kedvelői örömmel értesülhettek arról, hogy készül a Kisbér életét áttekintő, Örökségünk című könyv folytatása.

bohunka
24 Óra, 2002. febr. 15., péntek



A helytörténeti munka tizenöt éve Kisbéren


Immár tizenöt éve, hogy Kisbéren Hegedűs Pál vezetésével megalakulhatott a Helytörténeti Kör a könyvtár keretein belül - mondta tegnap Puskás Teréz könyvtárvezető. Az elmúlt időszakban a könyvtár berkeiben folyt az a kutatómunka, amelynek eredményeként a város számára felbecsülhetetlen értékű helytörténeti érdekességet tárt fel a maroknyi csoport.
Munkájuk nyomán sok írott és tárgyi emlék került elő. Ebből a gyűjtőmunkából nőtt ki a lovasmúzeum, amelynek kiállítását a kiskastélyban minden érdeklődő megtekintheti.
Sőt, a kutatások eredményeként tavaly jelent meg Hegedűs Pál helytörténeti könyvének első része Örökségünk címmel.
A tegnap délután megrendezett ünnepségen természetesen megfogalmazódott a gondolat? az eddigi munka eredményeként felhalmozódott tárgyi emlékekből újabb olyan kiállítást lehet nyitni, amely bemutathatja az egykor Kisbéren és térségében űzött szakmákban használt munkaeszközöket.
A tervek már megfogalmazódtak, hogy olyan állandó kiállítást rendezzenek be, amelynek megtekintése után a látogatók hű képet tudnak majd alkotni, a térségben egykor végzett ipari és mezőgazdasági tevékenységről.
A helytörténet iránt elkötelezettek pontosan tudják, hogy nagy értékek gyűltek össze Kisbéren. sőt - amint azt Puskás Teréz könyvtárigazgató elmondta - a kis létszámú helyi csoport felbecsülhetetlen értékeket halmozott fel. Ebben a munkában Hegedűs Pálnak kimagasló érdemei vannak.
Akik pedig tehetnek azért, hogy a múlt emlékeit a jövőnek megőrizzék, úgy tűnik, komolyan is veszik ezen feladatukat. Ennek szellemében hamarosan újabb kiállítás nyílhat Kisbéren, és az sem titok, hogy készül a város helytörténetének feldolgozásáról szóló könyv második része is.

-t-
KEM Hírlap, 2002. febr. 14. 1-2. l.

(Ó)városi könyvtár a Népházban


A 24 Óra február 2-ai számában két oldalt szentelt a Tatabánya-Óvárossal foglalkozó cikkeknek. Ennek bevezetőjeként ismertetik a városrészben található fontosabb intézményeket. Sajnálatos módon a felsorolásból kimaradt a városi könyvtár.
Kétségtelen, hogy a városi könyvtár központja szerényen megbújik a Népház épületének egyik szárnyában. Sajnos, mióta "lelkes" fémgyűjtők jártak arra, még egy felirat sem hirdeti az épületen, hogy nemcsak a Jászai Mari Színháznak, hanem a városi könyvtárnak is otthont ad a város legimpozánsabb, patinás épülete. Ezen hamarosan segítünk megfelelő tábla elhelyezésével, hiszen mi is érezzük: sokan nem tudják, hogy az egykori Bányász Körzeti Könyvtár ma a városi könyvtár központi könyvtára.
120 ezer kötetes könyvállománya nélkülözhetetlen segítséget jelent az olvasást szeretők, az ismeretek és a tudás megszerzésére vágyók számára. A könyvtárban minden érdeklődő rendelkezésére állnak hanglemezek, videokazetták, CD-ROM-ok, használni lehet számítógépeket az internetes szolgáltatásokat, adatbázisokat.
A szolgáltatásokat nemcsak a Népházban lévő központi könyvtárban, hanem a Kodály téri újvárosi fiókkönyvtárban, a bánhidai Puskin Művelődési Házban, a kertvárosi Bányász Művelődési Otthonban, valmint a Felsőgallai Szolgáltató Házban is igénybe lehet venni.

Csics Gyula
könyvtárigazgató
24 Óra, 2002. 30. sz. febr. 5. 9. l.




Könyvtárat avattak

A tatai Fazekas Utcai Általános Iskolában tegnap felavatták az új könyvtárat. Miután sikeresen pályáztak, majd 840 ezer forintjukat megduplázták, kiegészítették. Így készült el az új, több mint 650 négyzetméteres könyvtár, ahol a diákok egy Pentium 4-es számítógépnek köszönhetően is gyarapíthatják tudásukat. Jutott hely a nagyképernyős televíziónak és videomagnónak is. Ezek használatára Dinga László igazgató külön is felhívta a figyelmet. A diákok meghallgatták a városi könyvtár igazgatója, Gyüszi László előadását, majd Jász Attila költővel beszélgettek.

PAL-I
24 Óra, 2002. 40. sz. febr. 16. 1. l.




Mennyit ér egy könyvtáros?


Egy kis barátnőmmel ülünk az ismeretterjesztő könyvek sűrűjében. Én papírt hajtogatok, ő fizikát tanul. Felsóhajt:
- Egyest fogok kapni!
Megnyugtatom: sokan kaptunk már egyest. Felcsillan a szeme, faggatni kezd, hogy én mikor és miből. Töredelmesen bevallom, hogy fizikából többször is, és az egyetemen is előfordult.(De csak egyszer! És kijavítottam!) Furcsán néz rám:
- Minek egy könyvtárosnak egyetem? - kérdi.
Kicsit (nagyon) megsértődöm, hajtogatok tovább. Magyarázhatnék neki tezauruszokról, matricákról és a Gutenberg-galaxis végéről is, de inkább csöndben duzzogok. Ő becsukja a fizikát, és egy pályázati füzetet vesz elő. Hamarosan megkérdezi:
- Ki volt az a XVIII. századi filozófus, aki szerint a tudományok és a művészetek fejlődése nem segítette a civilizáció fejlődését?
- Rousseau. - válaszolom diadalmasan, és kissé nagyképűen. o Kösz - mondja ő, és nem is csodálkozik azon, hogy tudom.

Mikolasek Zsófia
könyvtáros
Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár

Szerkesztik:
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtárdr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
Felelős szerkesztő: Takács Anna
ISSN 1218 9278
HTML változat: Ábrahám Mónika