LAPSZÁMOK

Költészet napja - Kányádi Sándorral

A könyvtárak a legritkább esetben feledkeznek meg József Attila születésnapjáról, amikor a költészet napját ünnepli az irodalmat, költészetet napjainkban is becsülő olvasóközönség. Komárom megyében ebben az évben rendhagyó módon sikerült megemlékezni e jeles napról. A Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázata az olvasás évéhez kötődve lehetővé tette, hogy a megyei könyvtár ne csak magának, hanem a megye több könyvtárának is örömöt szerezzen, értékes és színes rendezvényt biztosítva ezen alkalomból. Így alakult, hogy ebben az évben Kányádi Sándor író volt két napra (mint utóbb kiderült, és a Rólunk írták rovatban olvasható, áprilisban hetente) a megye vendége, aki egyaránt ír a gyerekeknek és a felnőtteknek.
A könyvtárak örömmel fogadták a lehetőséget. Úgy adódott, hogy a vidéken rendezhető három író-olvasó találkozó már a Téka/Téma szerkesztőbizottságának ülésén "elkelt". (Már csak ezért is érdemes szerkesztőbizottsági ülésekre járni…) A tulajdonképpeni szervezőmunka ezután következett. Az egyes helyszíneken iskolákkal, óvodákkal egyeztetni, a rendezvényhez helyiséget biztosítani, ahol nem fértek volna el a várható látogatók a könyvtárban; gyerekeket az író műveivel megismertetni, kis műsorokat előkészíteni, meghívókat írni…

A találkozókon megvásárolható könyveket a megyei könyvtár biztosította. A Magyar Könyvklubbal egyezkedni, Budapestre menni, a könyveket "beárazni" (a könyvklub jutalékkal adta a könyveket, amit arra használtunk, hogy a rendezvények látogatói kedvezményesen jussanak hozzá ez alkalomból a művekhez, a könyvet áruló könyvtárosok pedig a fennmaradó hasznot felajánlották a Benedek Elek emlékkút alapítványra…), kiszállítani, egyeztetni egyszer, kétszer, sokszor.

Április 8-a és 9-e a költészet valódi ünnepévé vált. Kányádi Sándor, azaz Sándor bácsi volt Tatán, Komáromban, Nyergesújfalun és a megyei könyvtárban, mindenütt örömöt szerezve a költészet kedvelőinek. Mondtak neki verset ovisok, iskolások. A rendezvényeken közel 200 könyvet vásároltak meg az érdeklődők, és Elek apó emlékkútja is sok-sok forinttal került közelebb a megvalósításhoz.

 Semmi újat nem állapítok meg azzal, ha megfogalmazom: ahhoz, hogy a könyvtári rendezvények valóban sikeresek legyenek, nem elég a napi rutin. A sok aprómunka, a gondos odafigyelés viszont általában biztosítja az eredményességet. Sajnos, ehhez hasonló sorozatok rendezésére alig van remény, hiszen egyrészt ez pénzkérdés, másrészt a vendég személyén is sok minden múlik. Az ez évi költészet napján azonban minden sikerült.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár

Kányádi Sándor Tatán

A költészet napja tiszteletére a József Attila Megyei Könyvtár meghívta Kányádi Sándor költőt, és lehetőséget teremtett több könyvtárnak is, hogy vendégül láthassa a határon túli magyar irodalom kimagasló egyéniségét.
Iskolánkba 2002. április 8-án látogatott el a mindannyiunk által tisztelt és szeretett költő. Azt szerettük volna, hogy ne csak a Kőkúti Általános Iskola diákjai lehessenek résztvevői a rendezvénynek, hanem Tata többi iskoláiból is vendégül láthassunk érdeklődőket. Így hívtuk a Vaszary János Általános Iskola, a Fazekas Utcai Általános Iskola és a Jázmin Úti Általános Iskola tanulóit is a találkozóra.

A költő rendkívül érdekes beszélgetést kezdeményezett a tanulókkal, személyes élményeinek színes előadásába bevonta a kisdiákokat is. A gyerekek jó partnernek bizonyultak, sőt még egy kis versikét is megtanultak a költőtől. A jó hangulatú találkozót izgalmassá tette, hogy minden résztvevő tombolajegyet kapott, melyek közül egyet kihúzva, dedikált kötetet kapott a szerencsés nyertes.

Megtudtuk a költőtől, hogy kezdeményezte a nagy mesemondó, Benedek Elek, mindannyiunk Elek apója emlékkútjának felállítását, melyre szeretne adományokat gyűjteni. Ezt előzetesen meghirdettük a gyerekeknek, akik igen lelkesen álltak az ügy mellé, és iskolánként egy összegben, illetve külön-külön adtak zsebpénzükből erre a nemes célra.
A találkozót a költő műveiből összeállított könyvkiállítás és könyvvásár egészítette ki. Iskolánk tanulói tiszteletük jeléül egy selyemképet ajándékoztak Kányádi Sándornak, amely az egyik versének az illusztrációja, illetve két tanuló egy-egy költeményét szavalta el.

 A dedikálásra várók hosszú sora boldogan vitte haza a személyre szóló ajánlással ellátott könyveket. A sok csillogó szemű kisgyereket látni mindannyiunk számára nagy öröm volt!

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata

Vendégünk volt Kányádi Sándor

Izgatottan vártuk április 17-ét, mert ezen a napon érkezett hozzánk Kányádi Sándor. Olvasókönyveinkből, könyvtári barangolásainkból jól ismertük verseit, meséit, ezért nagyon kíváncsiak voltunk a személyes találkozásra.
Sándor bácsi nagy örömmel nézte drámaszakköröseink műsorát, melyben az ő szebbnél-szebb versei hangzottak el.
Ezután választ kaptunk kérdéseinkre. Meg-tudtuk, hogy édesapja székely földműves volt, hogy a költő gyermekkorában juhász szeretett volna lenni, egy ló és egy kutya volt a legkedvesebb barátja. Sándor bácsi elmondta, hogy Petőfi Sándor a példaképe, és hogy számára az a vers a legkedvesebb, amit még nem írt meg.
A jó hangulatú délután végén mindannyian aláírást kértünk és kaptunk a Herder- és Kossuth-díjas Kányádi Sándortól.

Bokor Annamária
Mezőségi Ingrid
Molnár Tímea
4. b. osztályos tanulók,
Körösi Csoma Általános Iskola, Tatabánya
(24 Óra, 2002. április 25. 4. l.)

Író-olvasó találkozó Nyergesújfalun,
az Ady Endre Művelődési Ház Könyvtárában

Kányádi Sándor dedikál. Mellette Gaál Áron

Április 5-én Gaál Áron kortárs költő verseskötetének bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. Itt köszönjük meg az Irinyi János Gimnázium tanárainak és diákjainak, hogy műsorukkal emelték rendezvényünk színvonalát. Verset mondtak: Miskei Dalma (felkészítő tanár: Gelencsér Gézáné), Végh Eszter, Varga Rita, Boda Mária, Putz Nikolett (felkészítő tanáruk: Vecsernyésné Bódi Bernadett).

Április 9-én vendégünk volt az ismert és kedvelt költő-író és műfordító, Kányádi Sándor. Felnőtteknek szóló művein kívül, gyermekeknek írt szépszavú, hangulatos írásai gyakran színesítik irodalmi tankönyveink lapjait. Megzenésített verseivel is gyakorta találkozhatunk. A mintegy kilencven résztvevőt vonzó vidám hangulatú találkozón a Pinocchió Bábcsoport adott elő Kányádi Sándor meséi és versei közül néhányat.

Hartmann-né Rákos Ildikó
Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
Nyergesújfalu

Költészet napja a tatabányai Városi Könyvtárban

Könyvtárunk több művésszel való egyeztetés után O. Szabó István Jászai Mari díjas színművészt hívta meg idei költészet napi rendezvényére.
A művész már ismerős lehetett a jelenlevők számára, több tv-játékban és játékfilmben szerepelt. Láthattuk a Fábri Zoltán rendezésében készült Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmek szereplőjeként is.
Előadásában Bella István, Babits Mihály, József Attila és Wass Albert verseiből hallhattunk válogatást. Vidám gyermekversek, szívhez-lélekhez egyaránt szóló költemények, és egy regényrészlet szerepelt O. Szabó István műsorán.
A közönség körében nagy tetszést arattak Bella István eddig kevésbé ismert szerelmes versei, olyannyira, hogy az előadás után Bella István-köteteket kerestünk.

A vendégek kellemes délutánt tölthettek könyvtárunkban, szép versekkel ünnepeltük meg a magyar irodalom egyik szép napját, József Attila születésnapját - április 11-ét.

Szolnokiné Laczó Mária
Városi Könyvtár, Tatabánya

A költészet napja - Tatán

A költészet napja alkalmából a héten megyeszerte rendeztek kulturális eseményeket. Ennek keretében, tegnap, József Attila születésének 97. évfordulójának előestéjén szervezett irodalmi estet a tatai városi könyvtár és a Fellner Jakab Kulturális Egyesület. A költészet napja alkalmából az érdeklődők a könyvtár olvasótermében hallhatták és láthatták Pálfy Margit előadóművész "Valaki önarcképe" című pódiumjátékát, amelyet Kondor Béla verseiből, a művész halálának 30. évfordulójára állított össze.

Crisan Marius
(KEM Hírlap, 2002. április 11. 1. l.)

VERSengés a költészet napján

Április 11-én, József Attila születésnapján idén is megrendezték a városi szavalóverseny döntőjét a Magyar Ellenállók és Antifasiszták oroszlányi szervezete, valamint a Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében. A délutáni versengésen Nagy István, az Oroszlány Barátainak Köre vezetőségi tagja köszöntötte a benevezett tizenkilenc diákot. Mint mondta, minden évben örömteli szívvel távoztak a helyszínről. Meg kell köszönni ezt a délután mindazoknak, akik inkább hallgatnak a bölcs hangokra, a tudományra, mint a durvaságra. A szavalókat kérte, tegyenek tanítvánnyá mindenkit, hogy a jövő nemzedéke szépen beszéljen majd. A bevezető után a Bakfark Bálint Művészeti Iskola növendékei és egyik tanára örvendeztették meg három rövid előadással a jelenlévőket.

Csodák csodája

A szavalók vegyes korosztályt alkottak: az általános iskola alsó tagozatától a középiskolásokig. Hallhattuk Csanádi Imre Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós és József Attila verseit is. Amíg a háromtagú zsűri visszavonult, hogy megállapítsa, kik voltak a legjobbak, az Arany János Általános Iskola második osztályos tanulói szórakoztatták az érdeklődőket. Az Óz, a csodák csodája című zenés darab a pantomim műfajában elevenedett meg.

Az idei színvonalasabb volt

A díjkiosztás előtt Salamon Gyöngyi, a Radír Rádió ügyvezető igazgatója, a zsűri elnöke értékelte a hallottakat, valamint megköszönte a gyerekek és a felkészítő tanárok munkáját. Mint mondta, nagyon örültek, hogy kevés beszédhibával találkoztak, és megdicsérte az ügyes alsó tagozatosokat. Végül azt is megemlítette, hogy az idei verseny a tavalyinál jobb és színvonalasabb volt.

A verseny minden résztvevőjének egy-egy emléklappal köszönték meg a délutánt. Különböző korosztályokban hirdettek eredményt, el-sőként az alsósoknál.

1.      Boros Klaudia, Arany J. Ált. Iskola - felkészítő tanár: Czihlárné Jolán

2.      Sáhó Norbert, József A. Ált. Iskola - felkészítő tanár: Czinder Józsefné

3.      Bögre Ada, Arany J. Ált. Iskola - felkészítő tanár: Oláh Edit

A felső tagozatosok csoportjában:

1.      Fodor Angéla, Lengyel József Gimnázium (tanár nélkül készült fel)

2.      Joó Attila, Fővárosi Gyermekotthon - felkészítő tanár: Kiss György

3.      Zlatzky Tamás, József A. Ált. Iskola - felkészítő tanár: dr. Márkus Barnáné Kicsák Ágnes, Arany J. Ált. Iskola - felkészítő tanár: Matolcsiné Takács Ágnes és Kicsák Tamásné

A középiskolásoknál három induló volt, mindhármójuk helyezést értek el.

1.      Huma Noémi, Lengyel József Gimnázium - felkészítő tanár: Sáhóné Varga Katalin

2.      Sulyok Blanka, Lengyel József Gimnázium - felkészítő tanár: Sáhóné Varga Katalin

3.      Szűcs Tibor, Lengyel József Gimnázium - felkészítő tanár: Kisné Varga Gabriella
A zsűri különdíját Bengő Gábor, a Benedek Elek Általános Iskolából (tanára: Nagy Ildikó) kapta.
Az első három helyezett könyvjutalomban - a Művelődési Központ és Könyvtár ajándéka -, valamint a MEASZ részéről tárgyjutalomban részesült.

Sutáné Csulik Andrea
Művelődési Központ és Könyvtár
Oroszlány

Költészet napja a gyermekkönyvtárban

Mai rohanó világunkban alig marad időnk egy-egy szép vers meghallgatására, elolvasására. Emiatt is tartottam fontosnak, hogy az immár hagyományos költészet napi szavalóversenyünk az idén is megrendezésre kerüljön. Felhívásomat a helyi iskolák tanulóinak küldtem, és örömömre ismét szép számmal jelentkeztek.
A választható művek szerzői a következők voltak: Ady Endre, Nemes Nagy Ágnes, Áprily Lajos, A. Milne, Karinthy Frigyes, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor.

Nagy volt a választásai lehetőség, mégis sokan csak a tankönyvükre hagyatkoztak. Talán ezért is fordulhatott elő, hogy több vers többször is hallható volt.

A jelentkezőket három korcsoportra osztottam, a zsűri tagjait az iskolák könyvtáros-tanárai alkották Az elnöki tisztre Krajcsír Piroskát kértem fel, aki a helyi gimnázium irodalomtanára.

A verseny értékelésénél sok hasznos és megszívlelendő tanácsot kaptak a versmondók. Általában a szavalatokra jellemző volt, hogy sietve, időnként énekelve adták elő. Kevés érzelmet vittek az előadásukba, pedig a versmondásnak az lenne a legfontosabb feladata, hogy a költő által megfogalmazottakat a versmondó kifejezésre juttassa.
Természetesen kiemelkedő szavalatokat is hallhattunk. Egyes korcsoportokban fejtörést is okozott a zsűrinek, hogy a megfelelő helyezési sorrendet kialakíthassák.

Kellemes hangulatban telt el ez a délután, s úgy váltunk el a diákoktól, hogy könyvtárunk a jövőben is folytatni fogja ezt a szép hagyományt, hiszen versekre mindannyiunknak szüksége van.

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

Néhány mondat egy németországi szakmai gyakorlatról

A németországi Bibliothek & Information International, mint már évek óta 2001-ben is kiírt egy pályázatot a külföldi könyvtárosok számára négy hetes szakmai gyakorlatra. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapján olvastam erről a lehetőségről 2001. őszén. Mivel már egy-két éve intenzíven tanultam a német nyelvet és éppen az írásbeli nyelvvizsgára készültem, úgy gondoltam, hogy a pályázati szöveg megírása jó gyakorlat lesz a nyelvvizsga előtt. A legszebb álmaimban sem mertem gondolni, hogy pozitív visszajelzést kapok.
2001. decemberében értesítettek Németországból, hogy elnyertem a négy hetes szakmai ösztöndíjat. Arra kértek, hogy válasszam ki tartózkodásom helyét és időpontját. A választásom Düsseldorfra esett. Ennek több oka is volt. Mindenképpen egy technikailag jól felszerelt, modern nyilvános könyvtárban szerettem volna szakmai tapasztaltatokat gyűjteni, másodsorban pedig egy olyan városban szerettem volna dolgozni, ahol "szépen", dialektus nélkül beszélik a német nyelvet. Ez fontos szempont volt számomra, hiszen még sosem voltam Németországban.
A szakmai tartózkodásra - talán bátran lehetne szakmai továbbképzésnek is nevezni - 2002. áprilisában került sor.
Elindulásom előtt féltem attól, vajon hogyan fogadnak majd a németországi kollégák. Valóban olyan hidegek és tartózkodóak a német emberek, mint ahogyan arról már több ismerősömtől is hallottam? Meglehet, nekem azonban szerencsére nem lettek rossz tapasztalataim. Sőt ellenkezőleg, már az első pillanattól fogva szívélyesek voltak a vendéglátóim. Néhány kedves gesztus a sok közül: megérkezésem napján (vasárnap) szállásadóm bevásárolt nekem, mondván, hogy vasárnap Németországban nincsenek nyitva a boltok.

Megérkezésem és megismerkedésünk örömére pedig még pezsgőt is bontott. Majd elővette a maga által gyártott térképet, hogy minden nehézség nélkül jussak el másnap a könyvtárba. És ez a könyvtárban sem volt másképp, már ami a szolgálatkészséget illeti.

A pályázatomban az érdeklődési körömnek a számítógépes tájékoztatás különféle formáit és a honlap tervezését jelöltem meg. Ezek mellett bepillantást nyertem a könyvtár összes osztályának munkájába is. Minden osztályon, minden csoportban nagyon türelmesek és segítőkészek voltak a kollégák. A dokumentum rendelésétől a feldolgozásáig megmutattak minden munkafolyamatot. Aprólékosan elmagyarázták az osztályozási és raktározási rendet. Megismertették velem az általuk használt on-line és CD-ROM-os könyvtári adatbázisokat. Végigkalauzoltak a gyerekkönyvtárban, az egyik fiókkönyvtárban és még sorolhatnám.
Úgy érzem, hogy ezalatt az egy hónap alatt sok hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb. De ezekről majd legközelebb…

Sámuelné Ábrahám Mónika
József Attila Megyei Könyvtár

Számítógépes ismeretszerzés általános iskolásoknak

A tatabányai Városi Könyvtárban ismét indult egy vetélkedő gyerekeknek. Ezúttal nem könyvtárhasználati, hanem számítógépes információszerzést célzó, azon belül is a CD-ROM-ok használatát igénylő verseny, öt fordulóban.
Az alapötletet a következő helyzet adta. Gondolom, általános tapasztalat, hogy a gyerekek leginkább játszani szeretnek a számítógéppel, és még viszonylag jó CD-ROM-választék mellett is szinte kizárólagosan ugyanazt a néhány kedvencet nézegetik. Üdítő kivételnek számított nálunk, amikor akadt egy olyan 14-15 éves gyermek, aki elkezdte a többit is megismerni, és kikötött az Antik irodalomnál. Hetekig tanulmányozta. Talán fölösleges is mondanom, milyen nagy örömöt szerzett ezzel mindannyiunknak. Kedves apukája már aggódni kezdett Dávid tanulmányi eredménye, illetve gyakori könyvtárba járása miatt. (Ja, az élet néha különös helyzeteket produkál! A meglepetést fokozhatja még, hogy szakmunkástanulóról van szó.)
Visszatérve a vetélkedő feladataihoz. Fő célunk az, hogy a gyerekek tanulják meg tudatos ismeretszerzésre is használni a gépet, ne csak játéknak tekintsék. Az öt forduló során minden alkalommal egy feladatlapot kapnak, amelyben 3 témakörben, 3 megadott CD-ROM-hoz kapcsolódóan kérdéseket teszünk fel. A lemezek kiválasztásánál a következő szempontok érvényesültek: legyen egy gyermekszemmel is érdekes, izgalmas téma, egy kevésbé közismert, harmadikként pedig egy adatbázis jellegű. Példával illusztrálva: állat- és növényvilág, nemzeti parkok, Budapest látnivalói, a Föld országai, az emberi test működése, építőművészet, népművészet, és valamelyik történelmi tárgyú CD-ROM. Adatbázis jellegű lemeznek a verstárat, a gondolattárat, a sajtó adatbázis és egy magyar tudósokat bemutató lemezt választottunk.
Három évfolyamon 36 versenyzőnk van, akik közül kb. tízet jutalmazhatunk. Mivel pályázaton nyertünk hozzá pénzt, a díjazottak mindegyike kaphat egy CD-ROM-ot ajándékba.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya

Könyvtárba a "Komáromi Napok" alatt is!

A tizenegyedik Komáromi Napok rendezvénysorozatba a Jókai Mór Városi Könyvtár is aktívan bekapcsolódott. A "nagy" könyvtár a levéltáros konferenciának adott helyet, amely a "Családi iratok a levéltárakban" címet viselte.
A gyermekkönyvtárban április 25-én kiállítás nyílt "Az én városom…" címmel a rajz- és írópályázatra beérkezett, komáromi gyerekek által készített munkákból. Április 29-én B. Horváth István örvendeztette meg műsorával délelőtt a kicsiket, délután a nagyokat. Következő nap anyák napi kézműves foglalkozásunkra vártuk a gyerekeket. Május 2-án a gyermekkönyvtár színjátszói mutatták be a "Csiribiri komédiák" című előadásukat.

VEAB konferencia komáromi résztvevővel

A hagyományosan a komáromi napok alatt szervezett Veszprémi Akadémiai Bizottság konferenciáján, mely "A rendszerváltás (változás) mérlege" címet viselte, komáromi könyvtáros is felszólalási lehetőséget kapott. Mikolasek Zsófia Az olvasási szokások változásai 1989-2001 között című előadása a szekción belül nagy vitát váltott ki. Az előadás összegzése a következő volt: "Magyarország 2002-re nem olvasó országgá vált. Minden tekintetben romlottak a mutatóink, ebből a szempontból tehát nem lehetünk büszkék az elmúlt másfél évtizedre. Az a veszély fenyeget, hogy a tudás évszázadában, az információs társadalomban az emberek nagy része menthetetlenül lemarad. Középkori arányok jöhetnek létre a kultúra megosztásában: egy szűk felső rétegé marad az olvasás öröme, kicsit többen még tolonganak az információs szupersztrádán, de a nagy többség információ és könyvek nélkül éli le az életét. Ez pedig szomorú tény az Európába igyekvő Magyarországot illetően, hiszen, ahogy Szini Gyula mondta: "Az a nemzet, mely nem olvas, lemond arról, hogy Európához tartozzék."

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Macik minden mennyiségben

"Játék a könyvtárban" címmel, közel egy hónapig tartó, nagy sikerű sorozatot zárt a tatai gyermekkönyvtár az április 17-én megtartott mackótalálkozójával.

Idén 100 éves a Teddy mackó. Ez adta az ötletet, hogy mackókiállítást szervezzünk. A felhívás nyomán nagyon sok maci gyűlt össze a kézikönyvtár polcain és az üveges kiállító szekrényekben. Nemcsak gyerekek hozták el kedvenc mackóbarátjukat, hanem nagyon sok nagyszülő is felajánlotta régóta őrzött, néhol már ütött-kopott egykori játszótársát. Virágh Krisztina óvónő személyében pedig egy igazi mackórajongó/gyűjtővel is megismerkedhettünk.
A kiállítás keretében délelőttönként játékos foglalkozásokat tartottunk a jelentkező csoportoknak, ahol ismereteket szerezhettek a Teddy mackók megszületés7éről, a macikészítés rejtelmeiről, a vadonban élő mackók szokásairól.
A gyerekek nagy kedvvel hallgatták a mackós meséket, szívesen mondtak ilyen témájú verseket, énekeltek egy-egy dalt.
A kiállítás sikere nagyban köszönhető annak, hogy - kevés kivételtől eltekintve - a gyerekek hozzányúlhattak a macikhoz, kézbe vehették őket, dédelgethették, sőt más állatfigurákkal együtt öltöztethették is őket. Utóbbit Tóthné Fábián Eta budapesti játékkészítő tette lehetővé számunkra, aki mackói mellett sok kedves állatfigurát és ruhát is felajánlott a kiállításra.
A mackótalálkozón vele is megismerkedhettek a gyerekek, megnézhették legújabb mackóit, meghallgathatták történeteit.
Miután a gyerekek (stílusosan) elfogyasztottak pár zacskó POM-Bär-t, bezárta kapuit a kiállítás - egyelőre. De a könyvtár látogatói terv szerint ősszel újra találkozhatnak majd a magyar meseirodalom klasszikus mackófiguráival. Így az ősszel vendégünk lehet Vackor és Bodó Béla Brumi-családja is.

Márkusné Sinkó Ildikó
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

Tokodaltáró

Tát és Dorog között a Tokoddal összeépült, 1992 óta önálló település rangjára emelkedett egykori bányász kolónia Tatabányához hasonlóan természeti kincsének köszönheti létét, fejlődését. A település neve - altáró: a legalsó szinten levő tárnát, bányatérséget, alagutat, vágatot jelent.
Megyénk újkori történetének egyik - ha nem a legjelentősebb - történelemformáló tényezője a két szénmedencében folyt bányászkodás. Számos helytörténeti mű, cikk, tanulmány foglalkozott már e tárgykörrel. E községet illetően Székely Lajos (1895-1977): Esztergomvidéki szénmedence bányászatának fejlődése címmel (1962) írt művét kell előzményként megemlíteni. (Jelen kötet ennek műfaji kiegészítéseként is felfogható.)
Székely Lajosról nevezték el azt a közadakozásból összejött, a helyi bányászok utolsó nemzedéke által gyűjtött fotók és tárgyak alkotta helytörténeti gyűjteményt, amely kis múzeum - a helyi (bányász) társadalom testet öltött kollektív emlékezete - e kötet alapanyagául szolgált. Szép gesztus és méltó tisztelgés a több mint 30 éven át Dorog és környéke szénbányászati üzemeinél dolgozó bányamérnök, technikatörténész emlékének imígyen történő ápolása.
Tisztelgés, de nem "tiszteletkör" a millennium kapcsán megjelentetett munkák sorában e képes krónika. A millennium jó alkalmat kínált minden történelmi érték számbavételére és megőrzésére, továbbadására, - identitásképző, a helyi öntudatot erősítő kötetek megjelentetésére. A Tokodaltáró képes krónikája című könyv sajátos műfajával ezek sorába illeszkedik.
A kötet az összefogás ereje - ami a bemutatott anyag mögött van -, miatt sem, de a kötet konkrét történeti értékei, dokumentatív ereje miatt sem nevezhető egyszerű protokolláris kiadványnak.
Természet - ember - technika háromszögében villant fel képeket a múltból, elsősorban a bányamunka mindennapjaiból. Fotók, rajzok, térképek, olykor versidézetek hozzák közel, teszik szemléletessé azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén a település történetével összefonódott ipartörténet íródott, Ó-Tokodtól Tokodaltáróig.
A mű szerkezeti beosztása időrendi, fejezeteit természetesen a szénbányászat és az ország történelmének fordulópontjai tagolják.
Érthető módon viszonylag kevés a MÁK Rt. 1898-1946 közötti időszakát bemutató fotó, ami némi hiányérzetet kelt, mivel az 1920-as, 30-as évek élénk társadalmi élete kevésbé tükröződik vissza a könyvben. Természetes, hogy a legterjedelmesebb fejezet "Az esztergomi szénmedence aknái a dorogi szénbányászat kebelében 1946-tól napjainkig" című. Itt már korfestő hangulatú képek is láthatók, például az 50-es évek versenyhíradójáról, május 1-jei felvonulásról. Kár, hogy a nagy hagyományú és sok sikert aratott Dalárda, Bányászénekkar, amelynek írott története is hozzáférhető, a vártnál kevesebb képet őrzött meg szerepléseiről. Talán a terjedelmi korlátok, talán a képek véges száma miatt inkább hangulati oldást jelentenek az idősek, az óvoda, az általános iskola, nőnap, üdülés, kirándulás című rövid fejezetek.
Telitalálat a külön sporttörténeti fejezet, a "Hajrá, Tabak!" Néhány évtizede még pezsgő sportélet zajlott a bánya támogatásával működő Tokodaltárói Bányász Atlétikai Klubban. A 90-es évek közepétől Tokodaltárói Barátság Atlétikai Klub néven ismét működő régi-új sportegyesület az e kötet lapjain szereplő fotók tanúsága szerint fontos kötőanyaga lehet a helyi közösségi életnek.
Az egész kötetnek - az említett hármas szerkezetnek - a középpontjában az ember áll. Intimmé, személyessé teszik a megélt történelmet azok az arcok, amelyek már csak e mű lapjairól, régi fotókról tekintenek ránk. A kötet rangját éppen ezek a portrék adják, hitelesítve azt a históriát, amit ők formáltak.
A dolgozó, a társadalmi életet élő ember. A mindennapok, a széncsaták, a bányamentések hőse, az értékteremtő és értékőrző, múltját imígyen megbecsülni és értékelni tudó, öntudatát saját- és közössége történelméből meríteni tudó ember. Több mint 800, a helyi bányákban dolgozott személy (köztük szerencsétlenségek áldozatai, nők) nevét sikerült felkutatnia a kötet és a kis múzeum motorjának, lelkes gyarapítójának, Mészáros Istvánnak. Mészáros István és a helyi bányászat felelősen gondolkodó utolsó nemzedéke tette a legtöbbet azért, hogy településük történelme kiállítások és könyv formájában mindenki közkincsévé legyen.
(Tokodaltáró képes krónikája 1812-től : A kezdetektől napjainkig 2001.)

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár

Új rendelkezés a könyvtári és közművelődési
érdekeltségnövelő támogatásról

13/2002. (IV. 13.) NKÖM sz. rendelettel új jogszabály jelent meg a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról. Ez az új jogszabály egyben hatályon kívül helyezi a korábbi 15/1998. (III. 31.) sz. MKM rendeletet.
Az ez évi rendelet a törvény értelmében továbbra is arra ösztönzi a fenntartó önkormányzatokat, hogy közművelődési és könyvtári intézményeikre fokozottabban figyeljenek a költségvetés készítésekor, hiszen külön kezelt állami forrásból további támogatásban részesülhetnek. Az új rendelkezés tehát nem tér el lényegében az előzőtől, de van néhány paragrafus, amellyel jó tisztában lenni.
Az egyik legújabb és talán nem elhanyagolható a 4. §, amelynek (1) bekezdése a következőképpen módosít: "a könyvtári támogatásokra rendelkezésre álló összeg elsősorban a települési és megyei könyvtárak állománygyarapítási kereteinek fejlesztésére használható fel, legfeljebb 30 százaléka azonban a könyvtárak technikai, műszaki feltételeinek fejlesztésére is felhasználható." Tehát már nem a teljes összeget kell dokumentumok vásárlásra költeni, hanem - és nyílván mérlegelés kérdése - esetleg technikai fejlesztésekre: pl. magnó, lemezjátszó, tv, videó vásárlásra, vagy esetleg a számítógép bővítésére stb. Bár kis könyvtárak esetében nem nagy összegekről van szó, és inkább új és jó könyveket szeretnének az olvasók rendelkezésre bocsátani, de nagyobb könyvtárak esetében a dokumentumvásárlás mellett a technika korszerűsítése is megoldható lehet.
A pontos adatok megadásának határideje nem változott. (5. §). A nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak fenntartó önkormányzatainak továbbra is február 20-ig kell értesíteni a területileg illetékes megyei könyvtárat a könyvtára által a tárgyévet meg-előző esztendőben állománygyarapításra fordított összegről. Ki kell emelni, hogy "az állománygyarapítási összegről" van szó, mert egy következő bekezdés (8) arról rendelkezik, hogy "E rendelet alkalmazásában az állománygyarapításra fordított összegbe nem számítható bele az ajándék, csere, köteles példány címen a könyvtár állományába vett könyvtári dokumentum értéke."
További határidők, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni: A helyi önkormányzatokat megillető könyvtári, illetve közművelődési támogatások folyósítása legkésőbb a tárgyév június hónapjában történik. (7. §). A helyi önkormányzat … köteles biztosítani, hogy a támogatást a rendeletben előírt célra használják fel, és az adott intézmény (színtér) az összeghez legalább öt banki napon belül hozzáférhessen, miután a támogatási összeg a fenntartó számlájára megérkezett. (8.§) Ez utóbb idézett passzusok ugyan nem újak, de valahogy a feledés homályába merültek, hiszen általános tapasztalat, hogy csak valamikor november végén, december elején adja tovább a fenntartó az összeget. Ilyenkor fordul elő a pánikszerű vásárlási láz és az át nem gondolt beszerzés könyvtárak, közművelődési intézmények esetében.
Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy beszerzéseinkről, az érdekeltségnövelő támogatások felhasználásáról a fenntartónak december 31-ei határnappal el kell számolni, számlákat, átutalási bizonylatokat mellékelve.

Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

FIGYELEM!

Megjelent a Kulturális Közlöny 4. számában a kulturális szakemberek szervezett képzéséhez választható akkreditált tanfolyamok listája. További lehetőséget jelent, hogy választható informatikai képzés OKJ-s oklevelet adó tanfolyamon, illetve bármilyen ECDL tanfolyam keretében. Ez utóbbi - talán nem eléggé világosan megfogalmazva - de ott van az 1/2000.(I.14.) NKÖM rendelet 2. § f) bekezdésében. Az ECDL vizsgapéldatár bevezetője szerint egyébként az Oktatási Minisztérium és az NKÖM által javasolt és támogatott program.

Régi - új könyvtár Máriahalmon

Április 8-án újra fogadta olvasóit Máriahalmon a községi könyvtár. Több könyvtáros-változás után úgy döntöttek, hogy az iskolai és községi könyvtárat összevonják, így az amúgy szűkös anyagi lehetőségeket ésszerűbben fel lehet használni, és ezáltal valamivel jobb körülményeket lehet teremteni a könyvtárat használók számára.
A könyvtár állománya az átadás-átvételek elmaradása miatt meglehetősen hiányos és rendezetlen volt. Így jött az ötlet, hogy célszerű az állományt számítógépre vinni. Természetesen csak egyszerűsített módon, szerzőt, címet, leltári számot egy Excel táblázatkezelőbe. Így a könyvtárnak pontos betűrendes katalógusa is keletkezett, ami gyors keresést tesz lehetővé a számítógépen. A könyvtár ugyanis rendelkezik egy meglehetősen régi, de a célnak tökéletesen megfelelő géppel.
A könyvtár állományát - a diákok hathatós közreműködésével - az iskola igazgatója vitte fel a gépre esténként, nem kevés szabadidejét áldozva ezzel a könyvtárra.
Az így keletkezett listát kinyomtatták, és mint a könyvtár alapállományát, a képviselőtestület elé terjesztették.
Természetesen a könyvtár ezzel még nincs "kész". A könyvtáros előtt áll még a rendezés feladata, valószínűleg található még az állományban elavult, selejtezésre váró mű is, de a legfontosabbakat már elvégezték, egy könyvtár feléledt. A kultúra fontosságát átérző, azért áldozatokat is vállalók élesztették fel. Köszönet érte mindenkinek.

Az olvasásról - óvodákban
Komárom

A komáromi gyermekkönyvtár legújabb kezdeményezése, hogy vállalta az olvasás népszerűsítését az óvodákban. A gyermekkönyvtáros rendkívüli szülői értekezleten tárja a szülők és az óvónők elé gondolatait az olvasás lélektani hatásairól óvodás és kisiskolás korban. Négy komáromi óvoda kérte ezt az előadást, így elmondhatjuk, hogy az érdeklődés nagy. A hatását majd meglátjuk.

Számítógépes kölcsönzés
Kisbér

A kisbéri városi könyvtárban 2002. április 20-án megkezdődött a számítógépes kölcsönzés. A helyi adatbázis építését 2000 őszén kezdték el, és ma már több mint 22000 kötetet tartalmaz. Feldolgozásra került a szabadpolcos állomány egésze és a raktárban elhelyezett kötetek fele. A textlibes adatbázis használatával lényegesen javult a tájékoztató munka. A kölcsönzési rendszer bevezetésével az olvasószolgálati munka gyorsabb és áttekinthetőbb lett.
A költészet napja Esztergomban
A költészet napja alkalmából április 11-én az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár vendége volt Takács Tibor író, költő, aki az Örvények szigetén című kötetét mutatta be. A hagyományosan teázással egybekötött jó hangulatú beszélgetés házigazdája Nagyfalusi Tibor volt.

Nem kis gróf, hanem magyar

A hagyományos könyvtári esten a József Attila Megyei Könyvtárban Monostori Imre házigazda úgy gondolta, sem a Kossuth-díjas írót, Esterházy Pétert nem kell hosszasan bemutatni, sem az Esterházy családot. Több mint két évtizednyi munkásságával, huszonöt kötetével a magyar elbeszélő prózát újította meg, és ma a legismertebb magyar írók egyike.
Legutóbb megjelent regénye, a Harmonia caelestis az Esterházy család történetét dolgozza fel mítoszalkotó kedvvel, posztmodern "realizmussal".

- Nem mondom, hogy nem okoztam felfordulást az irodalomban - válaszolta a bevezető kérdésre. - De igazából nem érdekel. Akik ma prózát írnak, azoknak mindezt figyelembe kell venniük. Az irodalom számomra szöveg, mindent szavakból építek fel…
Esterházy Péter rövid exkluzív interjút adott a 24 Óra munkatársának. Meglepődve hallotta, hogy negyven esztendeje szerepelt már az akkori megyei lapban. Testvéreivel nyaralt a "majki nagymamánál", aki a kamalduli szerzetesek egykori celláiból kialakított épületek egyikében lakott. Amikor a helybeli gyerekek bemutatták a "kis grófokat", a nagyobbik fiúcska, valószínűleg Péter öntudatosan az mondta: "Én nem kis gróf, hanem magyar állampolgár vagyok…"
- Ez a válasz nagymamám intencióinak megfelel - gondolkodott el az író -, ő nagyon kemény és öntudatos asszony volt. (Az sem véletlen, hogy az esten éppen a majki nagyi emlékét idéző részleteket olvasott fel a regényből.)
- Milyen emlékek kötik Majkhoz, a megyéhez?
- Minden részletre emlékszem, ami nagyanyámhoz kötődik. Családom nagyon hosszú időn át élt ezen a környéken, Majkon, Csákváron - ezért aztán, ha én nagyon keveset vagyok itt, családommal persze már kirándultunk errefelé, úgy érzem, van közöm ehhez a vidékhez. A Nemzeti Sportban például mindig megnézem, mit játszott a csákvári focicsapat.
- Huszonöt könyve jelent meg - húsz nyelvre fordították le a műveit. Rengeteget dolgozik…
- Minden nap, mint egy hivatalnok. Reggel kilenckor leülök az íróasztalhoz. Huszonöt éve írok, így aztán természetes, hogy sok könyvem készült el. A rendszeres munka ugyan a minőséget nem szavatolja, de a mennyiséget igen…
- Milyen forrásokra építette a családtörténeti regényt? Maradtak-e fenn visszaemlékezések?
- Azok kevéssé. Vannak könyvek, van egy családtörténeti almanachféle. Nagyapámnak vannak rövid feljegyzései, ezeket használtam is. A dédapámnak is maradtak feljegyzései a tanácsköztársaság időszakából - német nyelven. És mint rendes ember, magam is kutattam könyvtárakban, kérdeztem történészeket is. De amiben reménykedhettem, amolyan titkos napló nem maradt fenn…

- Dolgozik-e új köteten?

- Természetesen igen. Most zártam le egy új könyvet, de erről majd később…

Gombkötő Gábor
(24 Óra, 2002. április 15. 5. l.)

Bálványláda és az olvasás

Az olvasás évéhez kapcsolódó, illetve továbbképző programot szervezett tegnap a megyei pedagógiai intézet a megye-házán. Csaknem nyolcvan pedagógus és könyvtáros-tanár hallgatott meg három előadást.

Az oktatáskutató az ország általános és középiskoláiban végzett szövegértési mérések eredményeiről, a könyvtáros-pedagógus az általános iskolai olvasásfejlesztés módszereiről beszélt a résztvevőknek. Dr. Széplaki György főiskolai docens, tankönyvíró az "Olvasás a tanulás szolgálatában" címmel tartott elő-adást. Elhangzott: nemcsak a magyartanár, hanem minden pedagógus feladata olvastatni a tanulókat.
A televíziótól - ahogy az előadó fogalmazott: a bálványládától - úgy lehet elhódítani a gyerekeket, ha szellemük nyugtalanságára építünk. Igaz, életükben a vizuális kultúra az elsőrendű, de jó értelemben vett manipulálásukkal elvezethetjük őket az olvasáshoz.
Németh László mondta 1931-ben, hogy az iskola a tudományok szatócsboltja lett. A főiskolai docens szerint az olvasásnak, a szövegértésnek az a dolga, hogy ezt a gondolatot életben tartsa. Gyakorló tanárként azt vallja: a hangos olvasás csak technikai kérdés. Első a tartalom megértése. Ehhez szó- és tartalmi kiemelésekkel segíthetik a tanulókat a pedagógusok. Akkor lehetünk biztosak abban, hogy a szöveget megértette a gyerek, ha tud is beszélni róla.

T. I.
(24 Óra, 124. sz. máj. 30. 1. l.)

Továbbtanulás

Az "információs társadalom" fejlődésével és az adatok, információk egyre növekvő mennyiségének közvetlen elérhetőségével nő a kereslet a megfelelő vállalati, intézményi döntések professzionális információs menedzsmentje iránt. A sikeres vállalatok ma már profi szakemberekre, információbrókerekre bízzák a döntésekhez szükséges információ beszerzését, mivel a döntéshozó vezetők jobban tudják hasznosítani a saját tartalmi szempontjaiknak megfelelően szelektált, elemzett, értékelt, döntésre előkészített ismereteket, az átadott tudást, mint az interneten, a nyomtatott médiában vagy más információhordozó helyeken hozzáférhető adat- vagy táblázattömeget.
Az információbróker természetes közege és "lelőhelye" a könyvtár, amelyben együtt van valamennyi, e tevékenységhez szükséges tényező: információ és tudás, hardware és software, az emberi erőforrás - a könyvtáros - és a speciális szakértelem is.
A Bénédict School ezt az igényt és lehetőséget összekapcsolva gyakorlatorientált továbbképzési programot dolgozott ki "A könyvtáros mint információbróker - térítéses információszolgáltatás a könyvtárakban" címmel, amelyet a Könyvtáros Akkreditációs Szakbizottság könyvtáros továbbképzésként elismert. A program lehetővé teszi, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan kell a stratégiai vagy más, fontos, vállalati döntések megalapozásához szükséges információforrásokat, információkat az interneten, professzionális (térítéses) on-line és off-line adatbázisokban, illetve más információforrásokban felkutatni, valamint gyorsan, optimális költséggel és tartalmilag a legmagasabb színvonalon feldolgozni és prezentálni. Egyúttal megismerik és gyakorolják az információ-szolgáltatás színvonalát és minőségét emelő információkeresési, feldolgozási és értékesítési technikákat, valmint az információszolgáltatás eladását és a bizalom építését szolgáló marketing- és PR eszközöket.
A képzésben részt vehet minden aktív felhasználói számítógép-ismerettel és megértési szintű, angol nyelvtudással rendelkező könyvtáros vagy más felsőfokú végzettségű könyvtári dolgozó.

A képzés időtartama 120 óra (10 hét) helye: a Bénédict School, 1066 Budapest, Teréz krt. 46.
A tanfolyam kezdési időpontja: 2002. szeptember 2.
A tanfolyam ára: 120.000 Ft
Jelentkezés: írásban, a honlapról (www. benedict.hu) vagy az iskolából beszerezhető jelentkezési lapon, 2002. augusztus 12-ig.
Telefon: 302-4695, 428-4040 (Hrivnák Andrea)
Fax: 302-3565; E-mail: info@benedict.hu
URL: www.benedict.hu

Figyelem,

2002. szeptember 28-án egy ünnepségsorozat végén (50 éves a megyei könyvtár)

KI MIT TUD-ot

rendezünk a megye könyvtárosai számára. E zártkörű rendezvényre bárki jelentkezhet verssel, dallal, zenével vagy bármivel, ami biztosítja a jó hangulatot!
fatme@jamk.hu

Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre

Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Pintérné Gurin Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Oroszlány Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-26/2002.