XIII. évf. 3-4. sz.

2002. május-augusztus

 

LAPSZÁMOK


A megyei könyvtárak ünnepére



Mint könyvtáros büszkén szoktam emlegetni szakmánk első számú tételét: a könyvtár a legdemokratikusabb közintézmény. Nemcsak használóinak szociológiai összetétele miatt. Korántsem. A magyar társadalom lassú, de kikerülhetetlen demokratizálódási folyamata ugyanis azt is magával hozta, hogy az alkotmány és a büntetőjog általi önvédelmi tiltásokat leszámítva a könyvtárhasználati szabadság teljes. A könyvtár szabad és demokratikus közterület. És többnyire békés, nyugalmas is. Békésen megfér egymás mellett a polcokon vagy éppen az adatbázisokban az emberiség történetének és jelen valóságunknak valamennyi érdemleges ellentmondása és ellentétes gondolkodásának valamennyi manifesztuma.
Szabadon választhatunk, válogathatunk belőlük. S éppily békességgel férnek meg egymás mellett a könyvtári olvasótermekben vagy a kutatószobákban (és persze a számítógépek képernyői előtt) a mindig valamit kereső, valamire kíváncsi könyvtárhasználók. Csak valamely - ilyen-olyan okból, ilyen-olyan érzelmi attitűd szerinti - kötelességét teljesíteni akaró kíváncsi ember megy be a könyvtárba. (Mert hiszen, mint tudjuk, még az úgynevezett szórakozás is kíváncsiságból fakad.)
A múlt század (a 20. század) kilencvenes éveinek új szelei behatoltak a magyar könyvtárakba. De szögezzük le mindjárt: nem a napi politika szelei. Nem ennek vagy amannak a pártnak a csápjai. A magyar könyvtárügy többek között arról is nevezetes, hogy még a legsötétebb történelmi idők sem tették tönkre a normálisan működő magyar bibliotékákat. (Nyilván a diktatúráknak is szükségük volt a könyvtárakra. Különös, hiszen ezek az intézmények fennállásuk óta oly sokszor a menedéket és a túlélés esélyeit jelentették a diktatúrák által üldözött konzervatív, szabadelvű és akármilyen elvű magyar demokraták egész sorának.) A szabadon gondolkodás e letéteményes helyei, intézményei magabiztos öntudattal viselték el és élték túl a politikai ütlegeléseket, nyomásokat. Sőt mit több: a magyar könyvtárügy még a legzordabb politikai és szellemi közegben is képes volt saját szakmai érdekeit képviselni és megvalósítani. Fölöttébb elgondolkodtató, hogy éppen 1952-ben alapították meg és alakították ki országos érvénnyel a megyei könyvtárak rendszerét.
Azt a közkönyvtártípust, amely most, ebben az esztendőben éppen 50 éves, és alighanem új fellendülésének a korszakát éli.
A közkönyvtárak "forgalma" - különösen a nagyobbaké - évről évre nő. A mi könyvtárunk 2001-es statisztikai adataiban például azt látom, hogy a könyvtárlátogatások száma egy esztendő leforgása alatt meghaladta a 100 ezret! Ez a számadat azt jelenti, hogy naponta több százan (3-400-an) fordulnak meg intézményünkben. Ők a könyvtárhasználók. Kisgyerekek és aggastyánok, milliomosok és hajléktalanok, diákok (nagyon sokan) és tanárok, kismamák és kisvállalkozók, hivatalnokok és rokkantnyugdíjasok, tudósok és kevésbé tudósok. És persze a Juliska nénik és a Fecó bácsik. Ők mind-mind könyvtárhasználók.
S kérdem én: van-e különlegesebb tapintat annál, mint amilyent eme szociológiailag rendkívül heterogén népesség konkrét céljainak, igényeinek a kitapogatása és korrekt teljesítése megkíván? Mert könyvtárhasználó embertársunk szemérmes és hencegő, félénk és rátarti, halkan suttogó és gátlástalanul harsogó, illemtudó és szemtelen, belátó és fenyegetőző, emelkedett és panaszt tevő, - de nem sorolom tovább. Éppen olyan tehát, mint mi valamennyien. És mind-mind egyaránt fontos ügyben jár nálunk, tér be a könyvtárba. (Neki ugyanis éppen az a fontos, amiért betért hozzánk.)
Ezek a már-már szinte változatlanná nemesedett könyvtárhasználói magatartástípusok azt az érzést erősítik bennem, hogy az informatikai infrastruktúra (magyarul: a számítógépek tömeges megjelenése és kikerülhetetlen működtetése) semmiféle fölfordulást nem okozott a magyar közkönyvtárakban. Az viszont szentigaz, hogy az információszolgáltatás eszközei, lehetőségei meseszerűen valóságos módon kibővültek, és ezek az új szolgáltatások (a szó szoros értelmében) szívdobogtatóan izgalmas - s főleg: hasznos - eredményeket képesek igen rövid idő alatt produkálni. Méghozzá szeretni való, tehát szeretni érdemes módon.
Azt is el kell mondanom, hogy a nagyobb magyar könyvtárakban folyó belső szakmai munka (néhány évnyi időtartamra bizonyosan) jószerivel megduplázódott. Méghozzá változatlan munkatársi létszámok mellett. Vagyis hogy e bámulatosan szívós és tanulékony értelmiségi réteg, a könyvtáros társadalom alighanem példát mutatott már eddig is a sokat emlegetett új típusú, kreatív, innovatív stb. értelmiségi magatartásra. Méghozzá fölöttébb méltatlan körülmények között: szégyenletesen alacsony fizetésekkel. Nehéz megérteni és megmagyarázni, kívülről letapogatni ezt az ellentmondásos lélektani (egyben szakmai) szituációt. Habár lehet, hogy ebben az esetben is a legegyszerűbb magyarázat a legigazabb. Nevezetesen az, hogy a magyar könyvtáros társadalom - amely a magyar értelmiségi elit színe-javához tartozik - makacsul hisz abban, hogy tevékenysége pótolhatatlanul fontos. És jámbor makacssággal hisz abban is, hogy az egész társadalom érdekében kifejtett erőfeszítéseinek és gyötrelmeinek a sorozata egyszer csak elnyeri méltó jutalmát.

Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár


A XXXI. könyvtári hetek programja
2002. szeptember 23-október 14.
"A könyvtár jövője - a jövő könyvtára"
50 éves a megyei könyvtár


I. helyszín: József Attila Megyei Könyvtár:

Szept. 23. (hétfő)
(A megyében működő valamennyi közkönyvtár munkatársainak)

9.00
Megynyitót mond Lázár Mózes, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő

9.15-9.55
A könyvtár jövője - a jövő könyvtára
Előadó: Skaliczki Judit, az NKÖM könyvtári osztályának vezetője

9.55-10.35
A könyvtári szolgáltatások változásai az elmúlt évtizedekben
Előadó: Bartos Éva, a Könyvtári Intézet osztályvezetője

Kávészünet

10.55-11.30
Az 50 éves József Attila Megyei Könyvtára rendszerváltozás után
Előadó: Monostori Imre, a JAMK igazgatója

11.30-12.30
Bemutatjuk a JAMK legújabb kiadványait
Lehrreichné Dürgő Brigitta (szerk.): Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája 1945-1995. I-II. köt.
Takács Anna: A József Attila Megyei Könyvtár ötven éve

13.30
A konferencia résztvevői és a megyei könyvtár munkatársai átvehetik a JAMK történetének ajándék kötetét

13.30
Közös ebéd

Szept. 24. (kedd)

9.00-19.00
Fölöspéldányaink elajándékozása.

10.00
"Bővítsünk könyvtárat!" Tapasztalatátadás és szakmai
beszélgetés a JAMK bővítésének kérdéseiről.
Könyvtárigazgató vendégeink: Pallósiné T. Márta (Szombathely) és Varga Róbert (Kaposvár)

Szept. 26. (csütörtök)

9.00
A Mákvirág Bábegyüttes műsora


Szept. 27. (péntek)

19.00
Kis esti zene :Vörös Gyula és a "Négy évszak" kamarazenekar hangversenye

Szept. 29. (vasárnap)

16.00
Jász Attila költő délutánja

Szept. 30. (hétfő)

9.00
- Fórum a könyvtárról.
- A nyugdíjas könyvtárosaink és a "törzsolvasók" köszöntése
- A könyvtárismereti vetélkedő győzteseinek jutalmazása

Házigazda: H. Mlakár Erzsébet, a JAMK igazgatóhelyettese

17.00
Vasadi Péter költői estje
(A Keresztény Pedagógusok Szervezetével közös rendezvény

II. helyszín: Tatabányai Városi Könyvtár
Jászai Mari Színház - Népház, kaparaterem

2002. október 4. (Péntek)

17.00
Író-olvasó találkozó Vámos Miklóssal
2002. október 14. (Hétfő)

Az információs társadalom kihívásai az olvasás tükrében

9.00-9.15
Megnyitót mond Bencsik János, Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere

9.15-9.55
A felnőtt írásbeliség helyzete a nezetközi vizsgálat tükrében
Vári Péter igazgató, KÁOKSZI-ÉK Monitor csoport

10.00-10.40
Az élethosszig tartó tanulás hazai programja
Sum István, Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Felnőttképzési Főosztály vezetője

10.45-11.25
Az információs társadalom új kormányzati stratégiája
Bakonyi Péter h. államtitkár, Informatikai és Hírközlési Minisztérium

11.25-12.00
Szünet

12.00-12.40
A rév-komáromi régió olvasási szokásai könyvtárlátogató gyerekek körében végzett felmérés alapján
Zsok Gizella igazgató, Dunamenti Könyvtár, Észak-Komárom

12.45-13.25
Formális és informális feladatvállalások egy erdélyi közkönyvtárban
Hermann Gusztáv Mihály történész, igazgató, Városi Könyvtár, Székelyudvarhely

13.25-13.45
Zárszót mond Csics Gyula, a Tatabányai Városi Könyvtár igazgatója


III. helyszín: Dorog, Arany János Városi Könyvtár

2002. szeptember 20. (péntek)

9.00
A Csöpp Színház bemutatója. Puskin: Mese a halászról és a kishalról

2002. október 11. (péntek)

17.00
Zenés irodalmi délután
(Cselenyák Imre, Oravecz Péter, Tolvaj Zoltán, Vass Tibor)


IV. helyszín: Csúz (Dubnik), Szlovákia
Művelődési és Kluturtörténeti Intézet

2002. október 4. (péntek)

10.00-17.00
Konferencia a régió helyismereti gyűjteményeinek együttműködéséről


V. helyszín: Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár

2002. október 7. (hétfő)


17.00
Esztergomi könyvek. Kiállítás és beszélgetés Mudrák Attila fotóiról. A beszélgetést Nagyfalusi Tibor vezeti


Árvíz az Esztergomi Városi Könyvtárban
2002. augusztus

A könyvtár épületében augusztus 18-án az ár-víz 70 cm-en tetőzött.
A veszélyeztetett dokumentumok és az eszközök mentését augusztus 8-án kezdtük meg. Az árvízi előrejelzéseknek megfelelően mentettük a dolgokat egyre magasabbra és magasabbra, egészen 11-ig. Késő éjszakáig a helyszínen tartózkodtunk, felkészülve az esetleges gyors beavatkozásra is.
A könyvtár valamennyi dolgozója részt vett a mentésben. Folyamatos volt a kapcsolatunk a katasztrófaelhárítással és a tűzoltósággal. Mindkét egységtől óriási segítséget kaptunk, nemcsak a védekezési munkák során, de a helyreállításkor is. 20-án a szentendrei katonák kihordták az épületből a homokzsákokat, és a tűzoltók magas nyomású fecskendővel kitakarították az iszapot.
A könyvtár dolgozói 21-én kezdték el a polcok, a bútorok, a padlózat és az ablakok fertőtlenítős vízzel történő lemosását. Ezt követően az ANTSZ, ugyancsak fertőtlenítő szerrel, lepermetezte az árvíztől érintett tárgyakat, falakat és ablakokat.
A kár felmérésére 22-én került sor.
Megállapítottuk, hogy egyetlen dokumentum sem lett az árvíz áldozata.
Kár az eszközökben és az elöntött földszinti épületrészben keletkezett.
A helyreállítási munkák megkezdésére 2-3 hétnél hamarabb nem kerülhet sor, addig ugyanis a falaknak és a bútorzatnak száradni kell. Ez egyben azt is jelenti, hogy a földszinten elhelyezkedő gyermekkönyvtár szeptember vége előtt semmiképpen nem nyitható ki. A felnőttkönyvtár augusztus 29-én kinyitott.

Ezt a feljegyzést küldtük el a fenntartónak. Volt azonban egy szubjektív naplónk is. Ezt a naplót a kollégák közül mindig az írta, aki éppen akkor úgy érezte, hogy az aznap történteket meg kell őrizni az utókornak és tudomásukra kell hozni azoknak, akik nem voltak jelen akkor közülünk. A naplót akkor kezdtük el vezetni, mikor a helyzet kezdett komollyá válni.


Szubjektív napló


Augusztus 17-e
7.40
A gyermekkönyvtári feljáróból már csak 1 lépcsőfok van kint! A tűzoltószekrény alatt próbáltam jelölni a vízszintet! Már gumicsizmával sem lehet lemenni.
9.50
Homokzsákokat kértünk a raktárajtóhoz, meg a kazán és a raktár közé. Azonnal kaptunk 80 zsákot, amit nekünk kellett megtölteni és az említett helyekre cipelni. Szerencsére közben jöttek a szolnoki árvizesek segíteni. Egyik kolléganőnknek így is "beállt" a dereka.
13.30
Nekiláttunk a raktárból a "Helischer" dobozokat és a gördülő két alsó polcát felmenteni.
19.30
Végeztünk a pakolással, de a víz gyorsan emelkedik. További 80 homokzsák kell a lépcsőkhöz. A raktárba kezd átszivárogni a homokzsákokon a víz! (Legalább nem trutyis!)

Augusztus 18-a
7.45
A raktárban bokáig ér a víz (gumicsizmában). A gördülő alsó polcait még nem érte el... Reméljük nem is fogja. Egy-két órán belülre mondják a tetőzést. Mivel ruhában jöttem (írta egyik kolléganőnk; megjegyz. B. I-né) kénytelen voltam levenni, hogy ha lemegyek gumicsizmában, ne lógjon a ruhám a vízbe. Sajnos közben erre járt az egyik testületi tagunk meg a szomszédos iskola igazgatója. Mit tehettem, elmagyaráztam, hogy milyen szerelésben vagyok. Ők meg lekiabálták, hogy oké és szóljunk, ha valamilyen segítség kell. Mondtam, hogy köszönjük, de most szeretnék felmenni. Erre ők sűrű bocsánatkérés közben elmentek. Phű! Ez meleg helyzet volt.
15.40
Igaz, amit a tetőzésről mondtak. Szemmel láthatóan apad. 2 cm-re saccolom.
23.10
A raktárba már az íróasztalig be lehet menni. Onnan még gumicsizma kell. Apad!!!

Augusztus 19-e
9.40
A raktárba be lehet menni végig! Hurrá! Már gumicsizma sem kell!
14.30
Az egész alsó szint járható gumicsizmában. Vigyázat, az iszap nagyon csúszik!

Augusztus 20-a
12.00
Kemecsi alezredestől, a polgárvédelmi parancsnoktól kértem kiskatonákat a homokzsákok kipakolásához. Kb. 1 óra alatt végeztek.
13. 00
Kivonultak a tűzoltók az iszap kislagozásához. Kiütötték a lenti ajtók küszöbeit, hogy könnyebb legyen kiseperni a vizet. Mi is beálltunk seperni. 15.30-ig sepertünk.

Augusztus 21-e
8.00
Eszméletlen izomláz a tegnapi seprés miatt. Megkezdtük a fertőtlenítéses takarítást. Mindenkinél vödör, hypó, rongy és gumikesztyű. Minden vízjárta függőleges és vízszintes területet lemostunk. 15 óráig meló, kis ebéd- és cigarettaszünettel. A rétegelt lemezbútorok ré-tegeit meg lehet számolni. Rohadt büdös van lent. Meg még lesz is egy darabig. Kb. fél rekesz ásványvíz fogyott.

Augusztus 22-e
8.00
A tegnap megkezdett meló folytatása. Elfogyott a rekesz ásványvíz másik fele...
(Hát eddig tartott a szubjektív napló. Ami ezután következett, azt már nem tartottuk lejegyzésre érdemesnek)

Dr. Bárdos Istvánné
Városi Könyvtár, Esztergom



Ünnepi könyvhét a Tatabányai Városi Könyvtárban



Idén két rendezvényre került sor a könyv ünnepe kapcsán könyvtárunkban. Az első június 6-án, amikor a Tatabánya anno… című kötetet szerkesztője, Fűrészné Molnár Anikó mutatta be vendégeinknek. A könyv régi fényképeken keresztül jeleníti meg városunk történetét. Sajátossága, hogy az épített környezet mellett helyet kaptak benne munkahelyi, egyesületi, ünnepi csoportképek és családi fotók is. Érdekes volt hallgatni, mennyi minden kiolvasható még a képekből: ami korábban fel sem tűnt, de egy muzeológus szemével mindannyiunk számára láthatóvá vált. Nagy élményt jelentett vendégeinknek, hogy a felvételekhez, eseményekhez kapcsolódóan elmondhatták megélt emlékeiket, sőt néhány személy felismerésével a szerkesztőnek is segítettek. A könyvbemutató alkalmából kevesebb, mint féláron árusíthattuk a művet a könyvhét ideje alatt. Egy kivételével mind elfogyott.
Másik programunk június 26-án volt Závada Pál íróvendégünkkel. A résztvevők száma sajnos tükrözte, hogy a nyári szabadságok és a kánikula idején voltunk, de azért húsztól hetvenig minden korosztály, férfiak és nők egyaránt jelen voltak az érdeklődők soraiban. Ez is mutatja, hogy milyen széles olvasóközönsége van műveinek. Szép fogalmazása, a történetekből kibontakozó izgalmas emberi sorsok és a szociográfiai betétek együttesen adják sajátos stílusát.
A kérdések, hozzászólások során kiderült, hogy vendégeink közül hárman is arról a tájról származnak. Egyik törzsolvasónkról ekkor tudtuk meg, hogy Tótkomlóson járt gimnáziumba, és presbiter édesapjával ő is bejárta fiatal korában Békés megye falvait. Závada olvasmányai neki -és számomra is (az én szüleim is Békésből költöztek Tatára) - különleges élményt jelentettek: ismerős történeteket, elfeledett szavakat, emlékeket idéznek fel. Igazgatónk beszélt vendégünknek arról, hogy Tatabányán Bánhidán, a közelben még Vértesszőlősön és Tardoson is élnek betelepült szlovákok, akik részben hasonló okból, másrészt a bánya vonzása miatt költöztek a mi vidékünkre. Az ő történeteik ugyanilyen érdekesek lehetnek. Tette mindezt olyan szándékkal, hátha sikerül kedvet, kutatási vágyat ébreszteni egy újabb mű alapjához, amelynek történetei talán a mi területünkhöz kötődnének.
Befejezésül vendégünk dedikálta könyveit. Az előző rendezvény tapasztalatain felbuzdulva szereztünk mind a Jadviga párnájából, mind új regényéből, a Milotából eladó példányokat. A könyvvásárnak ezúttal is nagy sikere volt.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya



Felújítás Kisbéren



Sok éves elmaradást pótolt különböző pályázatok segítségével intézményünk. Az elmúlt évben a Széchenyi Terv keretében az Informatikai Kormánybiztosság 2001. szeptemberében meghirdetett egy pályázatot az információs társadalom megvalósításában közreműködő közművelődési könyvtárak támogatására, amelynek keretében 9 db számítógéppel és a hozzá tartozó szerverrel gazdagodott könyvtárunk. Mint ismeretes, a pályázat feltételei közé tartozott az ingyenes internetszolgáltatás biztosítása egy évig, valamint 60 fős tanfolyam szervezése a könyvtárlátogatók részére. Ez újabb lehetőséget biztosít a könyvtár népszerűsítésére. Szintén pályázati segítséggel vásárolhattunk "házi mozit" és egy videokamerát.
Nagy örömünkre megszépült a kölcsönző, az olvasóterem, a gyermekkönyvtár is. Hosszú idő után került sor a teljes belső tér újrafestésére. Pályázati segítséggel még új függönyöket és szőnyegeket is tudtunk vásárolni az elmúlt időszakban, így korszerű könyvtári környezetben fogadhatjuk az ide látogató olvasókat. Hamarosan elkészül a rokkantkocsik használatára alkalmas bejárati ajtó is, így mindenki számára akadálymentes lesz intézményünk.
Könyvtárunk teljes állománya számítógépre került, így a gépi kölcsönzés bevezetése minőségi változást eredményezett a könyvtári munkaterület mindegyikén.

Puskás Teréz
Városi Könyvtár és
Közművelődési Intézmények, Kisbér


Nyitás nyári zárva tartás után a Tatai Városi Könyvtárban



Immár egy hónapja, hogy a szokásos nyári zárva tartás után újra fogadja az olvasókat a tatai városi könyvtár. Hosszú évtizedek óta "szokás", hogy egy hónapra bezárjuk könyvtárunkat. Általában ilyenkor van lehetőség hosszabb szabadság biztosítására, az év közben elmaradt belső munkák pótlására. De van, amikor nagyobb munkák folynak az intézményben. Sajnos ritkábban és rendszertelenebbül, mint szeretnénk.
Ebben az évben azonban az intézmény költségvetése másfélmillió forint felújítási keretet tartalmazott. Erre szükség is volt, hiszen gyerekkönyvtárunk a rossz ablakok, ajtók miatt rendszeresen beázott. Ebből a pénzből ki tudjuk cseréltetni a három erkélyajtót. De ha cseréljük az ajtókat, akkor festésre is szükség lenne. De még mielőtt festetnénk, az elázott, koszos, rongyos és penészes padlószőnyeget is ki kellene cseréltetni. Ez így terveződött napról napra, és a kivitelezés is megtörtént, köszönhetően a szakembereknek és az Intézmények Gazdasági Hivatala műszaki vezetőjének.
Ez a pár mondatos beszámoló azonban rengeteg pakolást takar, amiben segítségünkre volt a gyerekkönyvtár néhány lelkes és szorgalmas látogatója. Persze, a köszönet megilleti a szabadságukat megszakító kollégákat is, hiszen a munka dandárja természetesen nekik jutott.
Az átalakításból nem maradhatott ki a felnőtt részleg sem. Egyrészt szűkös helyzetünk arra a lépésre kényszerített bennünket, hogy polcainkat magasítással bővítsük. Így most kényelmesen és lazán férnek el a polcon a könyvek. (Kivéve az örökös helyszűkével küszködő kézikönyvtári részt, amely még így is zsúfolt.)
A legnagyobb változást a könyvtár életében a most beállított új számítógépek hozták, amelyeket az e lap hasábjain is sokszor emlegetett Széchenyi Terv keretében nyertünk. Sikerült viszonylag jó megoldással elhelyezni a szűkös térben a számítógépeket a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásából, valamint a saját erőforrásból megvásárolt asztalokon. Már augusztus 5-e óta használhatják olvasóink az új gépeket, de szeretnénk ünnepélyes átadást is szervezni az önkormányzat és az olvasók részvételével. (Ennek tervezett időpontja a megyei könyvtári hetek idejére esne.) Más megoldást csak bővítéssel lehetett volna találni, ami azonban meghaladta volna a rendelkezésünkre álló keretet. Így maradtunk azonos alapterületen, mégis bővülve, és leginkább a gyermekolvasók örömére megszépülve.
A nyári "uborkaszezon" tehát sok munkával telt Tatán, és valóban reméljük, hogy nem eredménytelenül.

ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata



Alapfokú internetoktatás a József Attila Megyei Könyvtárban



A Széchenyi Terv keretében az IKB (Informatikai Kormánybiztosság) 2001. szeptemberében meghirdetett egy pályázatot az információs társadalom megvalósításában közreműködő közművelődési könyvtárak támogatása címen. A pályázat egyik célja az volt, hogy támogatást nyújtson a nyilvános közművelődési könyvtárak információs-technológiai rendszerének modernizálásához, vagyis a jó minőségű inter-netkapcsolat és a számítógépes infrastruktúra kialakításához. A másik cél az volt, hogy a könyvtárosok az internethasználat avatott szakembereivé váljanak, és tudásukkal segítsék a könyvtárba látogatók képzését.
A József Attila Megyei Könyvtár a "referencia könyvtári" feladatokkal kiegészített, bővített B változatra adta be pályázatát, ami az alaptámogatáson túl (10 db multimédiás számítógép; 1 db lézernyomtató; igény esetén internet-hozzáférés telepítése, egyéves internet előfizetés; kötelezően 2, de legfeljebb 3 könyvtáros tanfolyamköltségének […] hozzájárulása) a könyvtár által vállalt internetoktatáshoz kapcsolódó költségeket is magában foglalta.
Mindezekért cserébe (csak egy-két dolgot említve) könyvtárunknak biztosítania kell a támogatás ideje alatt a beiratkozott olvasóknak az internet költségtérítés nélküli, a könyvtári szabályoknak megfelelően történő használatát valamint vállalnunk kell/kellett (egy éven belül) 100 fő képzését, csoportonként 20 órás - az internetet és a számítógépet népszerűsítő -tanfolyam keretében, melyből legalább 15 óra internethasználaton alapul. De ezzel még nincs vége a kötelezettségvállalásnak! A bővített támogatást elnyerő könyvtáraknak a fentebb említett 100 fő (minimum 10 tanfolyam) képzésén túl további 6, átlagosan 10 fős tanfolyam megtartását is biztosítania kell.

Mit tettünk eddig?
A tanfolyamok indítását megelőzte a számítógépek szállítása, elhelyezése, beszerelése és a hálózatfejlesztés. Ez természetesen időigényes feladat, ezért az első tanfolyamot csak júniusban tudtuk kezdeni. Először gondot okozott az időpont megválasztása, ugyanis könyvtárunk sajnos nem rendelkezik olyan helyiséggel, ahol a könyvtár nyitva tartási idejében is lehetne órákat tartani. Ezért a foglalkozásokat a nyitás előtti (9.00 óra) vagy utáni (19.00 óra) időpontokra kellett volna tennünk. Végül közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy a hétfői napok mellett (amikor szünetel a kölcsönzés) kihasználjuk a nyári időszakot, mert júliusban és augusztusban szombatonként a József Attila Megyei Könyvtár zárva tart.
Az első tanfolyamot június 17-én indítottuk. A tanfolyam két hetes volt (június 17 - június 30). Hétfőnként délelőtt tartottuk az elméleti órákat, ez összesen 12 órát ölelt fel. Emellett a résztvevőknek további 8 óra gyakorlás állt rendelkezésükre a tanfolyam két hete alatt a könyvtár nyitva tartási idejében, amikor az oktatásban résztvevő munkatársak által összeállított internetes feladatokat oldották meg.


Milyen tanfolyamokat indítottunk?
A másik fontos feladatunk az volt, hogy eldöntsük, kiknek tartsunk tanfolyamokat. Arra törekedtünk, hogy minél több réteghez eljussunk. Az egyik kolléganő pl. ismeri a siketek jelbeszédét, ezért elhatározta, hogy két tanfolyamot szervez számukra. Nem kis feladatra vállalkozott, hiszen a jelbeszédből hiányzik jó néhány, ha nem az összes számítógépes fogalom.
Két tanfolyamot szerveztünk a nyugdíjasoknak, Nagyinet néven. Plakátot és szórólapot készítettünk, amiket aztán vagy személyesen vittünk ki vagy postai úton küldtünk el a nyugdíjaskluboknak. Itt általában - ahogyan a siketek számára indított tanfolyamnál is - az egér és a billentyűzet használatánál, bemutatásánál kellett kezdeni a tanfolyamokat.
A harmadik típusú tanfolyam, az Állásleső a munkanélkülieknek és pályakezdőknek szólt. Itt már egészen más tematikával dolgoztunk. Helyesen feltételeztük, hogy az ide jelentkezők életükben legalább egyszer ültek már számítógép előtt, tehát nem kellett mindent elölről kezdeni. Így az alapvető internetes tudnivalókon kívül sor kerülhetett az álláskereső oldalak bemutatására, a fórumoldalakra történő bejelentkezésre, valamint magasabb szintű fájlkezelési műveletek elsajátítására is. A tanfolyam népszerűsítése érdekében felvettük a kapcsolatot a munkaügyi központtal, több jelentkezőnek ők javasolták a részvételt.
Végül, de nem utolsósorban általános tanfolyamot is indítottunk és indítunk, Netsuli néven. Ide mindazok jelentkezését várjuk, akik nem tartoznak a fent említett csoportokhoz.
2003. februárjában szeretnénk egy vagy két csoportot szervezni a megyénkben dolgozó könyvtárosok számára is. A tanfolyam témája az interneten elérhető könyvtári adatbázisok (ODR, LibInfo, stb.) kezelése, használata lenne.

A tanfolyamokra való jelentkezés
A jelentkezés csak személyesen, a tanfolyami díj (1000 Ft) egyidejű befizetésével lehetséges. A jelentkezőknek a beiratkozáskor egy kérdőívet kell kitölteniök. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a tanfolyamon résztvevőnek milyen számítógépes előismeretei vannak, és miről hallanának legszívesebben. Ezek a kérdések elsősorban az oktató munkáját segítik abban, hogy a kidolgozott tematikába még mit építsen be vagy onnan mit hagyjon ki, milyen plusz feladatokat adjon azoknak, akik már jártasak az internet világában.
A kérdőív másik része a jelentkezők nemére, korára és iskolai végzettségére vonatkozik. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával a tanfolyamok végén egy statisztikát szeretnénk készíteni.

A tanfolyamok népszerűsítése
A tanfolyamot plakáton és szórólapokon hirdetjük/hirdettük meg. Három különböző szórólapot készítettünk. (Egyet a Nagyinetnek, egyet az Álláslesőnek, egyet pedig a Netsulinak). A nagyinetes szórólapokat a nyugdíjasklubokba, az álláslesős szórólapokat pedig a munkaügyi központba is kivittük.
Megjelent a hirdetésünk a Komárom-Esz-tergom Megyei Hírlapban, a honlapunkon és egy alkalommal a Radír Rádióban is elhangzott a felhívás. Időközben segítségünkre volt a népszerűsítésben a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Kulturális Szolgáltató Irodája is.

Hol tartunk most?

Júniustól szeptember végéig már 11 tanfolyamot tartottunk. Még hátra van 5 csoport. Ezeknek várható időpontjai:
1. Nagyinet: 2002. okt. 14 - okt. 26-ig
2. Netsuli: 2002. nov. 4 - nov. 16-ig
3. Nagyinet: 2002. nov. 18 - nov. 30-ig
4. Netsuli: 2002. dec. 2 - dec. 14-ig
5. Könyvtári adatbázis kezelés: 2003. február

A pályázatban résztvevő könyvtáraknak szívesen adjuk át a tapasztalatainkat, ötleteinket, az óratervet, a feladatsorokat stb.
Érdeklődni lehet: e-mail címen (monika@jamk.hu) vagy a 34/513-681-es telefonszámon!

Ábrahám Mónika
József Attila Megyei Könyvtár

Az iskolai könyvtárak 2000/2001 tanévi munkájáról


A 2001. október 15-i adatfelvételhez 107 általános iskola, 11 gimnázium, 10 szakközépiskola és 7 szakmunkásképző iskola szolgáltatott adatokat a Pedagógiai Intézet felkérésére.

Az általános iskolák könyvtárai:
Az általános iskolák tanulói létszáma az előző tanévhez képest nem változott lényegesen (csekély mértékű emelkedés tapasztalható), a dokumentumok beszerzésére fordított összeg azonban több mint 2 millió Ft-tal kevesebb az előző tanévinél, a gyarapodás így 52.810 könyvtári egységről 42.310-re csökkent.

A könyvtárhasználat adatai
Olvasók száma: 22318 tanuló, 75,3 %
Kölcsönzött kötetszám: 213 948
A kölcsönzések száma az elmúlt évhez képest 5274 kötettel nőtt.
Az olvasók száma tehát valamelyest csökkent, a kölcsönzött kötetek száma kevéssel nőtt. Nagyságrendi változás az általános iskolák könyvtáraiban a használati mutatók alapján nem történt.

A középiskolák könyvtárai
A tanulói létszám:
gimnáziumokban: 6235 fő
szakközépiskolákban: 4642 fő
szakmunkásképző iskolákban: 4716 fő
(A szakmunkásképző iskolák közül nem kaptunk adatot az oroszlányi Eötvös Loránd Szakmunkásképző és Szakközépiskolától valamint a Bánhidai Ipari Tanodától.)
A gimnáziumok népszerűsége tovább növekedett, ezt mutatja a kb. 1000 fős tanulói létszámgyarapodás. A szakképző intézmények a képzés rendjében történt változások miatt nem tudták elkerülni a tanulók számának csökkenését.

Az állomány gyarapítására fordított összeg
gimnáziumokban: 7.173.165 Ft
szakközépiskolákban: 5.449.804 Ft
szakmunkásképzőkben: 3.463.998 Ft
A gimnáziumokban kissé csökkent, a másik két iskolatípusban nőtt a beszerzési összeg.
A könyvek mellett a könyvtárak rendszeresen vásárolnak audiovizuális és számítógépes dokumentumokat is.

Az audiovizuális dokumentumok száma:
gimnáziumokban: 2474 könyvtári egység
szakközépiskolákban: 2344 "
szakmunkásképzőkben: 950 "
összesen: 5768 "

Számítógépes dokumentum:
gimnáziumokban: 580 könyvtári egység
szakközépiskolákba 681 "
szakmunkásképzőkben: 102 "
összesen: 4363 "

Tartós tankönyvek száma:
gimnáziumokban: 3046 kötet
szakközépiskolákban: 5049 "
szakmunkásképzőkben: 13043 "
Megjegyezzük, hogy ezek nyilvántartása nem egységes, van, ahol nem jelentették külön.

A könyvtárhasználat adatai

Olvasók száma:
gimnáziumokban: 3911 tanuló 62,72 %
szakközépiskolában: 3145 " 67,75 %
szakmunkásképzőkben: 3391 " 71,90 %

Kölcsönzött kötetek száma:
gimnáziumokban: 26.274 kötet
szakközépiskolákban: 8.825 "
szakmunkásképzőkben: 13.689 "
A könyvtárhasználat adatai nem mutatnak intenzív gyarapodást, inkább csökkentek.

Továbbképzések:
2000 november 28.
A kerettanterv előírásai a könyv- és könyvtárhasználat tanításában.
Előadó: Homor Tivadar
szakértő, szaktanácsadó
2002. május 22.
A sikeres pályázatírás módszerei
Előadó: Mészáros Zsuzsa
szakértő (Közösségfejlesztők Egyesü-
lete, Budapest)

Tanulmányi versenyek
A Bod Péter könyvtárhasználati versenyt 2001. február 13-án Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban rendeztük, amelyen 15 iskola 34 tanulója vett részt. A verseny témája ez évben az olimpiák története volt.

Szaktanácsadás
Kihelyezett szaktanácsadási pontokat működtettünk az alábbi iskolai könyvtárakban:
- Dorog, Dózsa György Általános Iskola
- Komárom, Feszty Árpád Általános Iskola
- Kisbér, Petőfi Sándor Általános Iskola
- Tata, Kőkúti Általános Iskola
A tanév során mindegyik szaktanácsadási ponton nyolc alkalommal szerveztünk szaktanácsadást.
Ugyancsak a szaktanácsadás keretében készült könyvtárhasználati feladatlap a 4., 5., 6., és 8. osztály számára.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az iskolai könyvtárak fejlődése továbbra is egyenetlen, rendkívüli különbségeket mutatott. A kiválóan felszerelt, nagy információs értéket képviselő iskolai könyvtárak mellett az iskolák egy részében a minimális fejlesztés sem valósult meg.

Halmi Erzsébet
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet




Könyvtári szaktanácsadás az iskolákban



Immáron harmadik éve biztosítja a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet a megye iskoláinak az ingyenes szaktanácsadáson való részvétel lehetőségét. Az intézet könyvtár és informatika szakterületen regionális központokat hozott létre, ahol a szaktanácsadók havonta, illetve a legutóbbi tanévben félévenként 2-2 alkalommal találkozhattak az érdeklődőkkel.
Iskolánk a könyvtári szaktanácsadás egyik székhelye lett, s előre meghatározott témakörökkel készültünk fel. A témák megválasztásakor az elsődleges szempont az volt, hogy az éppen aktuálisak kerüljenek a középpontba (egy-egy versenyhez kapcsolódóak), és a könyvtárosok mindennapi munkáját segítsék. Ez azért is fontos, mert a könyvtárosok körében is elég jelentős a fluktuáció, és nem is mindig szakképzett kolléga kerül a könyvtárba, arról nem is beszélve, hogy döntő többségük minimális órakedvezménnyel látja el ezt a feladatot. A Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet ezért is tesz meg mindent, hogy pályázatokon nyert pénzekkel biztosítsa a szaktanácsadás anyagi fedezetét.
Három év távlatából elmondhatom, hogy a mi környezetünkben már-már kialakult egy kis műhely, ahova a kollégák nemcsak a meghirdetett témakörök miatt jönnek, hanem saját gondjaikkal is. Külső szemlélő számára jelentéktelennek tűnő dolgok is felmerülhetnek ezeken a beszélgetéseken, de tudjuk, hogy munkánk sok-sok apró tevékenységből tevődik össze, s ha valamelyik láncszemet nem tudjuk a következőhöz kapcsolni, akkor bizony hozzáértő segítségére van szükség. Ezt kapják meg az iskolák könyvtárosai a szaktanácsadásokon.
Egy-egy téma felvetésekor mindenki elmondta saját tapasztalatát, gondjait, s ezeket megvitatva, a hibákat és a jó megoldásokat megbeszélve, kiemelve a leginkább követésre alkalmas módszereket, állást foglaltunk az aktuális témakörben. Kis könyvtárakról lévén szó, sokat tudtam segíteni a könyvtári adminisztráció, a nyilvántartások ésszerűsítése, a kölcsönzés megújítása érdekében.
Úgy gondolom, hogy éppen az a legnagyobb pozitívuma ennek a szaktanácsadásnak, hogy a napi feladatok megoldásában nyújt segítséget a résztvevőknek.
Felmerült a kérdés, hogy nagyobb érdeklődés is lehetett volna… Én a három év tapasztalatait összegezve úgy látom, hogy aki segítséget várt a munkájához, akinek igénye volt arra, hogy bizonyos kérdésekben konzultáljon, szakmai tanácsot kérjen, találkozzon kollégákkal, az eljött és elégedetten távozott minden alkalommal.
Jóleső érzés volt szaktanácsadóként figyelni a kollégákat, amint apró-cseprő szakmai gondjaikat úgy mondták el, hogy nem is sejtették, mennyit segít ezeknek a megválaszolása könyvtári munkájukban. Örömmel vették egymás ötleteit is, és kétségeiket is szívesen megosztották velünk. Bizton állíthatom, hogy a szaktanácsadásokon résztvevők között szoros kapcsolat alakult ki, mondhatni újabb szakmai barátságok szövődtek.
Ezt én személy szerint úgy is igyekeztem segíteni, hogy minden alkalommal egy kis tea, üdítő és sütemény is várta a hozzánk érkezőket. Ez a közvetlen légkör is segítette az oldottabb, fesztelen beszélgetés kialakulását. Akik hozzánk érkeztek, jól érezték magukat, és több alkalommal is eljöttek. A fentiekben feltett kérdésre, hogy miért nem jöttek többen, azt hiszem, nem is olyan nehéz válaszolni. Az iskolákban többnyire órakedvezménnyel dolgoznak a könyvtárosok, és ez bizony meghatározza az időbeosztásukat, délutáni elfoglaltságukat is. S ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a könyvtárak iskolában betöltött szerepe nem mindenütt mondható kedvezőnek, akkor már meg is van a válasz a kérdésre. Ettől függetlenül az a célunk, hogy újabb iskolákat is bevonjunk a szaktanácsadásnak ebbe a formájába. Mindig jelentkeznek új feladatok, keletkeznek újabb gondok, ezért is van szükség arra, hogy a szaktanácsadás folyamatos legyen.
Azt gondolom, hogy feltétlenül szükség van megyei továbbképzésekre is, ahol a szakma kiváló előadóit hallhatjuk, az országos könyv-tárpolitikai kérdésekbe is betekinthetünk, s nemcsak a szakirodalomból ismerhetjük meg a könyvtártudomány, a könyvtáros szakma legfontosabb kérdéseit. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy ezeken a "nagy" szakmai továbbképzéseken nincs mód konzultációra, a könyvtárosok egyedi problémáik megbeszélésére. Ezekre csak és kizárólag a szaktanácsadás teremt lehetőséget.
Az alábbiakban összesítettem az iskolánkban megtartott szaktanácsadások statisztikáját.
Ebben a tanévben összesen 17 fő vett részt a szaktanácsadásokon, akik közül
1 fő 4 alkalommal,
1 fő 3 alkalommal,
3 fő 2 alkalommal és
4 fő 1 alkalommal látogatott el hozzánk.
Emellett napi kapcsolatban vagyok a városban működő többi iskola könyvtárosával, és a szaktanácsadások időpontjain kívül is találkoztunk, beszéltünk meg szakmai kérdéseket.

S végül, de nem utolsósorban szeretném a kollégák köszönetét tolmácsolni, akik elmondták, hogy örömmel vették ezt a lehetőséget, és szívesen jönnének jövőre is hasonló szaktanácsadásra.

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata



Könyvtáros szemmel Székelyudvarhelyen



Tatabánya testvérvárosában, Székelyudvarhelyen járt a Rotary Club Tatabánya küldöttsége. A világszerte kialakult Rotary Clubok olyan embereket tömörítenek, akik szolgálatként vállalják mások segítését saját anyagi eszközeikkel és kapcsolatrendszerükkel.
Sajátos módon mindkét város Rotary Clubjának tagja a városi könyvtárigazgató, ezért a program része volt a Városi Könyvtár meglátogatása is. Igaz, hogy nem annyira szakmai szempontból, inkább csak az általános ismeretek szintjén, de így is megtudhattunk néhány részletet a könyvtár működéséről. A könyvtár nemrég költözött egy felújított épületbe, ennek köszönhetően elhelyezési körülményei elég jók. Tágas olvasóterme van, az olvasószolgálat részére is megfelelő helyiség áll rendelkezésre, raktározási gondjuk sincs. Annál inkább sem kell félniük a raktározási gondoktól, mert könyvbeszerzésre semmi pénz nincs, a gyarapodás csak az ajándékba kapott könyvekre korlátozódik. Leginkább magyarországi kapcsolataiktól, különböző alapítványoktól kapnak könyveket, de jelentős segítséget nyújt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata is. A főiskola segítségével van lehetőség az internet elérésére is. A MÜTF segítsége annál is inkább érthető, hiszen a főiskola szomszédságában található könyvtárat sajátjukként használják a főiskolai hallgatók.
A Városi Könyvtár Székelyudvarhely egyetlen nyilvános közművelődési könyvtára, fiókkönyvtárai nincsenek. 170 ezer kötetes állományának 60%-a magyar nyelvű, 30% román, 10% egyéb. Különösebb ritkasággal vagy régi könyvvel nem rendelkezik. Külön gyermekkönyvtári részlege van, ahol gyakran tartanak különböző foglalkozásokat, vetélkedőket. 17 könyvtárosa teljes odaadással vállalja hivatását, a székelyek magyarságtudatának erősítését, a magyar nyelv ápolását. Munkájukhoz jelentős segítséget kapnak magyarországi alapítványoktól, de még többre is szükségük lenne.
Ottlétünkkor volt a székelyudvarhelyi iskolák ballagása, helyi kifejezéssel élve "kicsengetési ünnepsége". A ballagók mindenütt székely népviseletbe öltözve búcsúztak iskolájuktól. Éjjel csoportokban járták a várost a maturandusok. Diákoktól ilyen szép magyar dalokat ilyen szépen énekelni még soha nem hallottam sem Tatabányán, sem Tatán, de sehol a megyében. Ezek ismeretéhez minden bizonnyal nemcsak a tanárok, hanem a könyvtárosok is hozzájárultak.

Csics Gyula
Városi Könyvtár, Tatabánya




A történelmi fehér foltok eltüntetéséért



Gyüszi László 1929-ben született Etén. Középiskoláit Esztergomban végezte, majd az ELTE bölcsészkarán magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1954-ben újságíró lett a tatabányai Dolgozók Lapja kulturális rovatánál. A forradalom után előbb általános-, majd 1963-tól nyugdíjba vonulásáig a tatabányai Közgazdasági Szakközépiskola tanáraként generációkat oktatott és nevelt. Egész embert kívánó tanári munkája mellett egyetemi továbbképzésen Szabad Györgyhöz Jobbágyfelszabadítás címmel írt dolgozatot. A 60-as évek vége, a 70-es évek eleje óta rendszeresen kutat és publikál hézagpótló tudományos és egyúttal olvasmányos helytörténeti-honismereti tárgyú könyveket, tanulmányokat, cikkeket. A vonatkozó bibliográfia közel száz tételt tesz ki, így csak néhány villanásnyit tudunk bemutatni a megyei helytörténetírás egyik meghatározó személyiségének MTA VEAB-díjjal, Honismereti Munkáért kitüntetéssel is elismert (1999) gazdag életművéből.
Laci bácsi, a tanár úr, aki bő évtizede már nem a katedráról, de most is szívből és lelkesedéssel oktat, "főállásban" kutat, ír. Pedagógusi lényeglátással, fiatalos lendülettel válaszol helytörténeti munkásságának főbb állomásait érintő kérdéseinkre.
Mi inspirálta az említett szemináriumi dolgozatot, a későbbi, évtizedekre munkát adó kutatásokat és két könyvét az oktató, Szabad Györgynek a tata-gesztesi Esterházy uradalomról szóló műve mellett? Milyen szemlélettel fogott munkához?
- Tanárként fontosnak tartottam, hogy a tu-domány művelésével is foglalkozzam, az egész-séges lokálpatriotizmust tápláló s egyben tudományos igényű művekben minden fellelhető forrás segítségével az egyetemes és nemzeti történettel összefüggésben elemző módon mutassam be egy falu vagy város, egy kisebb kö-zösség életét. A természeti adottságoktól a gaz-dasági viszonyokon és a társadalmi szerke-zeten keresztül az emberek életmódjáig és gondolkodásmódjáig. Egy vidéki középiskolai tanár az iskolai munka mellett a teljesség igé-nyével aligha vállalkozhat ilyen nagy feladatra, mégis ezek a gondolatok ösztönöztek azokban az években, amikor Oroszlány történetét kutattam, 18-19. századi történetét írtam.
A település múltjáról, a világtól és a fejlődéstől elzárt falu múltjáról korábban csak nagyon kevés és köztük több pontatlan ismeret állt rendelkezésre. E kétszáz év és a középkori előzmények feltárása lehetőséget adott arra, hogy hosszabb folyamatában mutathassam be Oroszlány történelmét.
Több akadálya volt annak, hogy szülőfalum történetét - amely mindig is izgatott -- tudományos igényű, az élet minden területére kiterjedő monográfiában adjam közre. Levéltári források és időhiány miatt sikeredett tanulmány-és forrásgyűjteménnyé az Ete község újjátelepülésének 350. évfordulójára készült kötet.
Hosszú évek óta foglalkozik családtörténettel. Irt a Csajághyak és Vörösmarty Komárom megyei kapcsolatairól. Bemutatta a kevéssé ismert etei származású, Széchenyivel levelező, irodalmár, tudós-polihisztor, Bertha Sándor (1796-1877) életét és munkásságát. Az ön kutatói - történészi munkái ezen vonulatán be-lül legfontosabbnak a Pázmándyakkal foglalkozó tanulmányait gondolom. Abból a szempontból feltétlenül, hogy a történetírásban nem érdemei szerint kezelt, 1848-ban képviselőházi elnök, id. Pázmándy Dénes (1816-1856) szerepét és személyét a korábbiaknál árnyaltabban mutatta be.
-Id. Pázmándy Dénes és fia a család kömlődi ágának leszármazottai a polgári átalakulásért folytatott reformkori és 1848/49. évi küzdelmekben megyei tisztségeiken túl az országos politika szintjén is vezető szerephez jutottak. Az idősebb Pázmándy reformer volt, nem forradalmár. Törvényes úton, a magyar hagyományok alapján kívánt reformokat megvalósítani. Az 1849. január 29-én Ghyczy Kálmánnal készített és Windischgrätzhez eljuttatott memorandumát a reménytelen helyzetbe jutott országért való aggódás iratta. Bár az út, amelyre léptek, tévútnak bizonyult, tisztességes szándék, a birodalom és Magyarország kapcsolatainak újjászervezéséért folytatott küzdelem motiválta tetteiket. Pázmán-dy nem követte a kormányt Debrecenbe, nem kívánt osztozni a hősök dicsőségében. Életútjának ismeretében ki kell mondanunk: nem hogy hazaáruló nem volt, de becsületes hazafiként nemzetét szolgálta. Pázmándy megítéléséhez nem elég néhány mozzanatot kiragadni életéből. A teljes életút részletes elemzése még előttem áll, de kutatásaim alapján kérhetem az igazságot Pázmándynak!
Tatabánya múltjával kapcsolatos eleddig ismeretlen forrásokat közlő cikkei folyamatosan jelennek meg többek között az Itthon című helyi lapban. Ezek és a város 1956-os forradalmi múltjáról írott feldolgozása (1995) nagyobb munkát sejtetnek. A táj és az azt átalakító ember történeti viszonya széles időkeretet és tematikát fog át e "hagyományok nélküli" várossal kapcsolatos műveiben.
- 2001-ben polgármesteri felkérést kaptam Tatabánya valós történetének megírására. Elvállaltam e nagy munkát, mivel magam is úgy gondoltam, gondolom, erre feltétlenül szükség van. Az 1972-ben kiadott két kötetes várostörténet felett már alaposan eljárt az idő. Tematikájában, szerkezetében, szemléletében, de tényanyagában sem felel meg mai ismereteinknek. Korábban a munkásmozgalom-, illetve az ipartörténet túlsúlya dominált.
Az említett forrásközlések is tanulságos adalékokkal szolgálnak az elődtelepülések falusi kultúrájának átalakulásához. A tervezett várostörténeti monográfia első kötete a bányanyitásig (1896) számos új forrást dolgoz fel, eltüntetve az e téren is mutatkozó fehér foltokat. Ezt megelőzi egy szemelvénygyűjtemény, helytörténeti olvasókönyv összeállítása, aminek nagy jelentőségét látom az iskolai honismereti-helytörténeti oktatásban. Ennek is az lesz a szerepe, hogy megpróbálja a valóságot mind teljesebben közvetíteni a legszélesebb érdeklődői kör számára. Ez eddigi munkáimhoz képest új műfajt jelent, mivel az olvasó közvetlenül szembesül történeti forrásokkal, kutatja, értékeli, összehasonlítja őket. Így a felismerésekhez is maga jut el.
Újabb hiánypótlást végzett el Tatabánya 1956-ban című könyvével, melyben differenciált történeti képet rajzolt és dokumentumokat adott e "munkásváros" közelmúltjáról.
A történeti hűségnek, a forradalom emlékének tartoztam azzal, hogy saját visszaemlékezéseimen túl - több kisebb részközlemény után - főként a periratok s más dokumentumok alapján megírjam választott városom nemzeti demokratikus forradalmának történéseit. Érzékeltetni szerettem volna azt az összetett gazdasági, társadalmi, politikai és morális válságot, aminek következtében az akkoriban kiváltságosnak minősülő helyen is felszínre került a rendszerrel szembeni elégedetlenség. Akkoriban újságíróként jártam a várost, a megyét, igyekeztem tudósítani az olvasókat a történésekről, később pedig azok következményeiről. A kötet majd felét dokumentumok, akkori naplóm teszi ki.
Harminchárom év propagandája nem múlt el nyomtalanul, ma is él az emberek gondolkodásmódjában. Akik átélték, másként látják, mint az újabb nemzedék. Világosabbá kellene tenni mindenki számára, mit jelentett október huszonharmadika.
E könyvem alapján forgatókönyvet írtam egy a Dokumentumfilm-Gyártó Vállalat által meghirdetett pályázatra, melynek témája 1956 a vidéki városokban. Bízom a pozitív döntésben.
Ehhez és további munkáihoz kívánunk sok sikert, jó erőt, egészséget. Köszönöm a beszélgetést.

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Ismerkedés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményével



A helyismereti könyvtárosok megyei munkaközösségének szervezésében a megye könyvtáraiban a helyismereti anyagot gondozó és a helytörténet iránt érdeklődő kollégák látogatást tettek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, hogy megismerkedjenek a Budapest-gyűjteménnyel és annak gondozásával, szolgáltatásaival.
Kiváló kalauzt kaptunk Sándor Tibor gyűjteményvezető személyében, aki nagy lelkesedéssel és nem titkolt büszkeséggel mutatta be "birodalmát". A Budapest-gyűjtemény a főváros helyismereti szakkönyvtára, a Szabó Ervin Könyvtár legértékesebb állománya. Ennek megfelelően használatához az általános szabályoknál szigorúbb előírások betartása szükséges. Az olvasótermét csak olvasójeggyel rendelkező látogatók használhatják, a dokumentumokat nem kölcsönzik, azokat a teremből kivinni nem szabad. A ritka dokumentumok védelme érdekében azokról másolat csak a könyvtáros engedélyével készíthető, publikálása engedélyhez kötött, sok dokumentum csak cérnakesztyű viseletével olvasható.
Mielőtt végképp elriasztanám a könyvtáros kollégákat attól, hogy arra biztassák a főváros történelme iránt érdeklődő olvasókat, kutatókat: keressék fel a Budapest-gyűjteményt, sietve leírom, hogy nyugodtan irányíthatják a Reviczky utcai házba olvasóikat, hiszen az állományvédelemnek ezek a szabályai éppen az ő érdekeiket szolgálják, és a legszigorúbb előírások csak az 1701 előtt megjelent dokumentumokra vonatkoznak. Az értékes gyűjtemény megismerését és kutathatóságát számos segédeszköz teszi lehetővé: a számítógépes katalógus külön jelzi, hogy a kiadvány a Budapest gyűjteményben található, a plakátgyűjteményről fényképes katalógus készült, életrajzok, arcképek, események után cédulagyűjteményben lehet keresni. A korszerű követelményeknek megfelelően folyamatosan épülnek a számítógépes adatbázisok, amelyek tartalmazzák a helytörténeti kiadványok, helyismereti irodalom adatait, mind a fényképek leírását és digitalizált másolatát. Mindezeknek köszönhetően a kutatás és az anyag megismerése nem ütközik nehézségbe.
A gyűjtemény szakszerű bemutatása mellett a megye helyismereti könyvtárosai közelebbről is megismerhették a gyűjtemény néhány darabját. Így azt az 1554-ben Baselben kiadott Sebastian Münster: Cosmographiae uni-versalis libri VI. című könyvet, amelyet nemrég restauráltatott a könyvtár. A közel egy- millió forintos munka kétharmadát az NKA finanszírozta. A Budapest Gyűjtemény értékes állományának gondozásához nem nélkülözhetik a szponzorok segítségét. Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója millenniumi ki-adásának (Budapest, 1896.) rendbehozatalát a Magyar Szabadalmi Hivatal támogatta. Jó érzés volt tapasztalni, hogy vannak olyan cégek, intézmények, akik szívükön viselik a magyar kulturális örökség védelmét. Az már más kérdés, hogy a tehetősebb vállalkozások és intézmények központja legnagyobbrészt Budapesten van, így a vidéki gyűjtemények nemigen akadnak támogatókra.
Megyei csapatunkból mindenki érdeklődéssel nézegette a körbeadott dokumentumokat, albumokat. A komáromi kolléganőt leginkább a régi képeslapok érdekelték, az oroszlányi a plakátgyűjtemény fényképeit nézegette figyelmesen, magam egy, a századfordulós Budapest akkori új épületeiről a bécsi Verlag Schroll & Co. által kiadott fényképalbumból próbáltam azonosítani a szecessziós lakóházakat és más épületeket.
Az olvasók jobb tájékoztatásához mindenképp nagyon hasznos volt a gyűjtemény megismerése, és szakmai szempontból is sok ötletet, helyben is alkalmazható tapasztalatot nyerhettünk.

Csics Gyula
Városi Könyvtár, Tatabánya


A megyei levéltár kiadványaival is találkozhatunk a könyvhéten



Az ünnepi könyvhéten a fővárosban első alkalommal kerül sor arra, hogy a levéltári kiadványok is megjelenjenek a könyvheti könyvek között. A Balassa Kiadó gondozásában levéltári könyvsátorban kínálják az érdeklődők számára a levéltárak anyagait feldolgozó kiadványokat. Csombor Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár 1992 óta a pályázati lehetőségek adta forrásokat hasznosítva rendszeresen ad ki olyan köteteket, amelyekben a megyei levéltári gyűjtemény különböző iratanyagait adják közre a kutatóknak és a helytörténet iránt érdeklődőknek.

Az ünnepi könyvhéten Budapesten felállított levéltári sátorban is megtalálhatók a kiadványaik, amelyek közül legutóbb a Palásthy-család levéltárát feldolgozó kötet jelent meg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára sorozat hetedik köteteként. Tóth Krisztina A Palásthy család levéltára 1256-1848 című kutatási segédletként kiadott munkája a Palásthy-család levéltárának jegyzékét és a család levéltárában lévő 224 oklevél regesztáit, azaz az oklevelek tartalmi kivonatait tartalmazza név- és helymutatókkal együtt. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta, és Dóka Klára, valamint Szlovák Kornél lektorálta.
Csombor Erzsébet levéltár-igazgatótól megtudtuk, hogy a Palásthy-család levéltára jelenleg az egyetlen olyan családi levéltár a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában, amely a XIII. század végétől a XVIII. század végéig tartalmaz iratokat. Bár az iratok főképp Hont, Nyitra és Bars megyére vonatkoznak, rajtuk keresztül bepillanthatunk egy kisbirtokos család mindennapjaiba, a birtokért folytatott küzdelmekbe és más családokhoz fűződő kapcsolataiba.
A Palásthy-család története 1281-ben kezdődött, amikor a család nemességet nyert IV. László királytól, és miután a XVIII. század közepén Palásthy Ferenc, a család Paláston élő ágának utolsó férfitagja meghalt, az iratok Palásthy Borbála és férje, Nedeczky Kristóf őrizetébe kerültek. A levéltárat és a jelentősebb családi iratokat Palásthy Pál püspök gyűjtötte össze és az esztergomi főkáptalan levéltárába helyezte el örökös letétként, innen került a megyei levéltárba, ahol ma is őrzik a család még élő tagjainak beleegyezésével.

- muzslai -
KEM Hírlap, 2002. június 5. 7. l.


Restaurálás az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban


Jelentős állományvédelmi munka fejeződött be a közelmúltban az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatán még tavaly elnyert 1,5 millió forintból több mint két és félezer könyvet restauráltak. Lach Konrád könyvtáros elmondta: a Biblioteca Vetus elnevezésű különgyűjteményben régi és igen értékes könyveket tartanak.
Hozzátette: a 2609 darabból álló gyűjtemény legbecsesebb része az 1681 kötetes úgynevezett Lippay-Fugger gyűjtemény, amelyet Johan Othmar von Dettlingentől, Fugger Antal gyámjától vásárolt meg 1642-ben Bécsben Lippay György érsek 3300 aranyforintért. A szakember közlése szerint ez a kollekció néhány inkunábulumot, azaz 1501 előtt megjelent ős-nyomtatványt is tartalmaz, de nagyrészt 1550 és 1616 között megjelent kiadványokból áll.
A restaurálás során a szakemberek - akik korábban már az egri és a győri egyházi könyvtárakban is bizonyították kiválóságukat - a könyveket portalanították, megtisztították és a legtöbbet fehér pergamenbe kötötték - ismertette. Lach Konrád szólt arról is, hogy a közelmúltban nyert újabb egymillió forintból rövidesen folytatódik az értékes művek állományvédelme az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban.

KEM-Hírlap, 2002. július 12. 2. l.


Óvodások a könyvtárban


A komáromi Jókai Mór Gyermekkönyvtár az elmúlt tanévben is színes programmal csalogatta az óvodásokat és kisiskolásokat.
Az ovisok havonta kaptak a könyvtáros Zsófi nénitől egy verset, amiről saját fantáziájuk alapján rajzot készítettek. Középső csoportunkkal havonta egyszer részt vettünk Zsófi néni előadásain a gyermekkönyvtárban. Karácsonykor és a "Komáromi napok" idején kicsiknek szóló irodalmi előadásokat nézhettünk meg. Már olyan író-olvasó találkozó részesei is lehettünk, amelyeknek Marék Veronika meseíró és Kányádi Sándor erdélyi költő voltak a vendégei.
A tanév zárásaként gyermekverseket adtak elő a könyvtár színjátszó csoportjának tagjai, majd a gyermekrajzokat értékelték. Minden kisgyereknek jutott apró nyeremény. A mi csoportunk külön ajándékot is kapott: dominót, mesekönyvet és nyomdát. Nagyon köszönjük Zsófi néninek és a műsorokban közreműködőknek az átélt sok szép pillanatot.
A középső csoport nevében:

Kántorné Illési Magdolna
Csillag Óvoda, Komárom

24 Óra, 2002. augusztus 8. 4. l.


Könyvvel nem lehet unatkozni


Amikor nyugdíjba ment, megfogadta, hogy többé nem teszi be a lábát a művelődési házba. Hosszú ideig tartotta is magát fogadalmához, és közelébe sem ment annak a helynek, ahol évtizedeken keresztül könyvtárosként dolgozott. Fájt az elválás a szeretett kultúrháztól. A férjéről elnevezett galéria avatóján azonban úgy érezte: ott kell lennie.
Szerényen áll a meghívottak körében. Meghúzódik, mintha csak epizódszereplője lenne az Ács életében fontos eseménynek. A művelődési ház jelenlegi igazgatója azonban előre tessékeli egykori kollégáját, özv. Sméja Mik-lósné könyvtárvezetőt. Elhunyt férje nevét viseli egykori munkahelyén a falu legújabb kiállítóterme. Szeme bepárásodik, talán emlékezik…
- 1950-ben ismerkedtünk meg a férjemmel. Akkor mindketten még a komáromi járási tanácson dolgoztunk. Bevallom, tetszett az, ahogyan rajzolt. Ám ennél sokkal fontosabb tulajdonságaiba szerettem bele. Szelíd volt, tisztességes, jó szívű, vallásos és nagyon tisztelte a szüleit. Hamarosan úgy éreztük, hogy mindketten megtaláltuk egymásban azt, amit kerestünk. 1953-ban férjhez mentem hozzá, és haláláig - 1985-ig - boldog házasságban éltünk. Talán a szeretett férfi felkavaró emlékei miatt hirtelen a könyvtárról, a helyi művelődési házról kezd mesélni. Miközben munkájáról beszél, szemével végigpásztáz a frissen festett falakon. Meglehet: az intézmény utóbbi időben történt előnyös változása is közrejátszott abban, hogy visszatért régi munkahelyére. - Nagyon szerettem a könyvtárosságot. A kötetek is vonzottak, de a szakma valódi szépségét nekem az emberekkel való kapcsolattartás jelentette. Az igazi örömöm abban leltem, hogy könyvet adtam olyanok kezébe, akik eddig nem éltek a kultúra táplálékával. Hiszem, hogy az az ember, aki olvas, sohasem unatkozik - foglalja össze hitvallását.
Gondolatai visszakalandoznak az időben, majd ismét a mában kötnek ki. - Hosszú ideig nem volt erőm belépni ezek közé a falak közé. Fájt a szakítás. Most viszont büszke vagyok, hogy férjem nevét őrzi itt ez a galéria. Szerették a tanítványai, kollégái.
- Nem is emlékszem arra, hogy valaki rosszat mondott volna rá. Köztiszteletben álló személy volt. Erre bizonyíték volt a temetése, ahol több ezren rótták le kegyeletüket a szeretett pedagógus, iskolaigazgató, szakfelügyelő és művész előtt. Sárika asszony és a falu számára azonban alkotásaiban tovább él Sméja Miklós. A gazdag hagyatékból egykor majd állandó tárlatot szeretne létrehozni a művész lakóhelyén.

- Bohunka -
24 Óra, 2002. június 12. 4. l.


Márai Sándor-estet rendeztek az esztergomi könyvtárban


Az ünnepi könyvhét keretében az Esztergomi Városi Könyvtárban Szindbád hazamegy címmel Márai Sándor költeményeiből összeállított irodalmi esten Pálfy Margit színművész idézte fel a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb magyar irodalmi egyéniségének alakját. A hosszú emigrációban élt és 1989-ben felesége és fia halála után tragikusan elhunyt Márai Sándor írásaiban kifejezi azt, ami az élet legtitkosabb értelme: az élet a Földön és a boldogság, hogy nem vagyunk egyedül, mert csillagok, nők, démonok vigyáznak ránk és a csodálkozást, mert meg kell halni. Pálfy Margit színművésznő azért választotta a Márai-est címéül azt, hogy Szindbád hazamegy, mert Márai Sándor is hajós volt, aki sokfelé járt, utazott, élt, látott, de sehol sem talált otthonra. Talán ez indokolja, hogy végül önkezével vetett véget hontalanságának.

- má -
KEM Hírlap, 2002. június 7. 3. l.

Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre

Szerkesztik: ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Pintérné Gurin Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Oroszlány Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola


Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-26/2002.