XIV. évf. 1. sz.

2003. január-február


LAPSZÁMOK



Negyven év Komárom-Esztergom megyéért


Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva 30 évig dolgozott a megyei könyvtárban helytörténeti szaktájékoztatóként, nyugdíjasként pedig a tatabányai városi levéltár könyvtárosa. Az Új Forrás 1992-es tréfás mellékletében Kovács Lajos úgy jellemezte: "állandóan azt az egy embert keresi, akit még ő sem ismer a megyében".
- Hogyan választottad második "hazádat"?
- Véletlenül. Szolnok megyei voltam, Komárom megyéről jószerivel csak annyit tudtam, hogy az ország legkisebb megyéje, és Tatabányán főleg bányászok élnek. Mezőtúron lehettem volna iskolai könyvtáros és magyar tanár, a Debreceni Egyetemi Könyvtár a tudományos munka lehetőségét is rejtette, de én mindenképp közművelődési könyvtáros akartam lenni. Ahogy a tanárok nevelgetik a diákjaikat, úgy szerettem volna én a felnőttekkel foglalkozni. Ez az elképzelés motiválta a választásomat.
- Mik voltak az első benyomásaid?
- Amikor a bemutatkozó látogatásom volt a könyvtárban, éppen egy kiadvány tervének megbeszélésébe csöppentem. Akkor kezdte el a könyvtár az egyes állományrészek katalógusának kiadását. Mondták, hogy figyeljek jól, mert nekem is kell majd ilyet készíteni.
A Pruzsina utcai épületben kezdtem dolgozni, elborzasztó körülmények voltak, mégis csodálatos volt az a két év, amit ott töltöttem. Akkor kezdődött a tájékoztató csoport kialakítása, nagyon jó társaság gyűlt össze. Bárdos Laci bácsi terelgetett a helytörténet felé. Valóban össze kellett állítanom a helyismereti gyűjtemény katalógusát, ami nem volt könnyű, mert a kiadványszerkesztésről vajmi keveset tanultunk. 1963-ban meg is jelent a mintegy 380 tételt tartalmazó kiadvány, és abban az évben jelent meg első írásom is az Időnk című folyóiratban a helyismereti gyűjteményről. Ezzel együtt nem éreztem elkötelezettséget a tudományos munka iránt. Beköltöztünk az új könyvtárba, és akkor jött egy nagy lehetőség, a megyei sajtórepertórium elkészítése. 11 megyéből álló munkacsoport alakult, hihetetlen nagy munka volt a megyékre vonatkozó írások összegyűjtése. Végre 1970-ben megjelent a Komárom megye a sajtóban 1945-1965 című repertórium két vaskos kötetben. A mutatórendszere nem tökéletes, ez is jelzi, hogy teljesen új kísérletről volt szó, tanácsot se nagyon tudtak adni. Óriási munka volt, rendes körülmények között aligha tudtam volna elkészíteni. De hát - akkor halt meg a férjem…és a munka segített. Azt hiszem, akkor ismertem meg a megyét.
- A Tatabányai Kislexikon is nagy munka volt, annak sem voltak módszertani előzményei.
- Igen, az is embert próbáló feladat volt, nem is sikerült igazán. Az a nagy hibája, hogy a múlttal alig foglalkozott, inkább csak a jelent rögzítette. Az élő személyek szerepeltetése sem volt szerencsés. Rengeteget egyeztettünk, és próbáltuk a követelményeket és a szakmaiságot összehangolni. A kilencvenes években terveztük is az átdolgozását, a telefonkönyvek alapján el is készítettem az intézmények névváltozásait, a kézirata az asztalfiókomban van. De nem jött össze olyan csapat, amelyik értette volna a problémákat, összhangban tudott volna dolgozni. Talán elkészül egyszer.
- Időközben azért kiderült, hogy a tudományos munka sem áll tőled messze.
- Abban az időben még nem volt rendszeresen kötelező a továbbképzés. 1975-ben sikerült a régi könyvekkel kapcsolatos továbbképzésen részt vennem, Borsa Gedeon tartotta. Az nagyon hasznos volt. Tulajdonképpen azért kezdtem el kutatni a Komárom megyei nyomdászat történetét is, mert szükségét éreztem az önképzésnek. Az sem volt könnyű pár év, de az eredmény a doktori disszertáció, és a summa cum laude doktori cím.
- Közben folyamatosan készültek a Komárom megye a sajtóban kötetei, a helytörténeti kutatást segítő különböző bibliográfiák, ismeretterjesztő írások.
- Igen. A megyei könyvtárban az utolsó az 1992-es évkönyv szerkesztése, és a 40 éves megyei könyvtár kiadványainak összeállítása volt. Aztán kicsit váratlanul nyugdíjas lettem. A levéltárban újra csak egy egészen kis könyvtárat találtam, ahogy 1962-ben a megyei könyvtárban a helyismereti gyűjteményt. Talán emiatt kezdtem ott is kiadványokat tervezni. A "Tatabányai Levéltári Füzetek" megjelentetésével kezdtük, első száma mára hiánycikk lett, úgy tudom, hogy a megyei könyvtárban is. Már a nyolcadik kötetnél tartunk. Elkészült az utolsó nagy munkám is, dr. Ravasz Évával közösen készítettük Tatabánya közigazgatási repertóriumát, öt kötetben. Ez talán még az első nagy kiadványnál is nehezebb volt. Az ötödik kötet a mutató, lemértük, a cédulaanyaga 13 kg volt. A szerkesztésben benne van az elmúlt negyven év minden tapasztalata, azt hiszem, ennek a mutatója már valóban sikerült. Nem azt mondom, hogy több munkám nem jelenik meg, de ilyen nagyba már nem mernék belefogni még egyszer.
- Azt mondják, az ember szervezete hétévenként szinte teljesen megváltozik. Te is többször kerültél szembe új feladatokkal.
- Babits Mihály a legkedvesebb költőm. Nagyon tetszik, hogy az életét gyakran hasonlította ahhoz a fához, amelynek koronáját földig csapja a szél, mégis mindig fölemelkedik. Ő mondta azt is, hogy hinni kell a nehézben, hogy nem lehetetlen. Én is sokszor kezdtem újra az életemet, nehéz volt, de megérte, nagyon szép volt. Újdonság volt a helyismereti gyűjtemény kialakításának feladata. A "Sallai-Sebestyén"-ben mindössze másfél oldal van róla. Tulajdonképpen abban az időszakban formálódott ki maga a könyvtártudomány, ez a feladat is a gyűjteményekkel párhuzamosan. A kiadványok szerkesztése. Mind-mind más nehézségekkel. A honismereti mozgalom is abban az időszakban kezdődött, szervezésében aktívan részt vettem, és ebből a könyvtár is profitált. Nagyon sok érdekes embert, kutatót ismertem meg menet közben. Izgalmas feladat volt a muzeális gyűjtemény kialakítása is. Különösen egy olyan könyvtárban, amely 1952-ben valódi előzmények nélkül indult. Akkoriban a hetvenes években még volt pénz aukciókon is vásárolni. Ebben Pastinszky Miklós segített, aki a könyvaukciók megszervezője volt a világháború előtt. Az így vásárolt könyvek közül is kiemelkedik Komáromi Csipkés György bibliafordítása és az az 1849-es komáromi kalendárium, amelyről a szakirodalom úgy tudta, hogy mind elégett. Nagy eredmény volt a csépi Pálffy-könyvtár megvétele is. Ez alapozta meg a muzeális gyűjteményünket.
Azért jöttem Tatabányára, mert közművelődési könyvtáros szerettem volna lenni. A sors úgy hozta, hogy igencsak sokat kellett "tudományoskodnom". De azért tájékoztatóként, a kutatók segítőjeként, a honismereti mozgalom aktivistájaként a közművelődési feladatkör is fontos szerepet játszott az életemben.
- Engedd meg, hogy a megye könyvtárosainak nevében is gratuláljak ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy december 19-én átvehetted a Komárom-Esztergom Megyéért díjat.
- Nagyon örültem a kitüntetésemnek. Tényleg nem számítottam rá. Most városi intézményben dolgozom, nem is reméltem, hogy tíz év után a megyei könyvtár javasol. Ezzel együtt is hiszem, hogy ezt a kitüntetést nem egyedül kaptam. Ez egyúttal a könyvtáros szakma elismerése is. És egyedül nem is tudtam volna mindezt elérni. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a szakma egy-egy fogására megtanítottak, akik bíztattak, bátorítottak, segítettek. Tulajdonképpen minden egykori és mai munkatársamnak szeretném megköszönni ezt az elismerését, és szeretném, ha éreznék, egy-egy fénysugár hullik most rájuk is. A nehézségeket, gondokat, bántásokat és félreértéseket mára békévé oldotta az emlékezés, hiszen, hogy Péczely Józsefet idézzem: "Mindennek tetszeni lehetetlen, akarni együgyűség." Csak a tiszta öröm maradt. Az emlékek, a könyvtár(ak), hiszen a levéltáré is szépen gyarapszik már, az írások, a kiadványok, a sajátom és azok, amelyek létrejötténél névtelenül bábáskodhattam. Köszönöm.

Lejegyezte
Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Összefoglaló megjegyzések a József Attila Megyei Könyvtár
2002. évi munkájáról és 2003. évi munkatervéről


A József Attila Megyei Könyvtár életében a 2002. esztendő több ok miatt is fontos és sikeres volt.
Szeptemberben ünnepeltük intézményünk fennállásának 50. évfordulóját. Ezt az alkalmat nemcsak ünneplésre használtuk föl, hanem áttekintettük az elmúlt évtized legfontosabb szakmai és gazdasági tanulságait. (Ez is belekerült a könyvtárunk történetéről megjelentetett könyvünkbe.) Ezenkívül országos érvényű programjaink is voltak (mindenekelőtt a már másodízben megrendezett Országos Dokumentumellátó Rendszer-konferencia) - a megye valamennyi közkönyvtára számára. A mesegyűjtemények analitikus bibliográfiáját (1945-1995) is a jubileumi esemény alkalmából jelentettük meg (két óriáskötetben); s még 2002-ben el is adtuk ezt a kiadványt az utolsó példányig. (Ilyen jelentős országos sikert - és ilyen jelentős bevételt - talán még egyetlen kiadványunkkal sem értünk el.)
Még 2001-es pályázataink eredményeként újabb 10 - magas minőségi színvonalú - számító-géphez jutottunk. (Jelenlegi gépparkunk meghaladja a 40 darabot.) Ennek egyik feltételeként vállaltuk számítógépes tanfolyamok szervezését és lebonyolítását: ezek a tanfolyamok 2003 tavaszán is folytatódnak. Végül is elmondható, hogy a megyei könyvtár nemcsak mindennapi munkaeszközként használja a korszerű technikát, de kiképzőközpont is egyben. (2002-ben 137 jelentkező végzett tanfolyamot.)
Meghatározó statisztikai adataink azt mutatják, hogy a megyei könyvtár népszerűsége, keresettsége, kihasználtsága évről évre nő. 2002-ben látogatóink száma meghaladta a 110 ezret (ez 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban); a beiratkozott olvasók száma a 6500-at (800-zal több, mint 2001-ben). A kölcsönzők száma 46.717 volt (800-zal több); a kölcsönzött kötetek (dokumentumok) száma 185 ezer (15 ezerrel több). A könyvtárközi kölcsönzés száma (és minősége) úgyszintén rekordot döntött. 2002-ben: összesen 1144 alkalommal került rá sor. (Ez 244-gyel több, mint 2001-ben.)
Ezek a számok azt is jelentik, hogy a megyei könyvtár használata, szolgáltatásainak az igénybevétele tömegigénnyé vált. Ebből az a feszültség következik, hogy ma már fizikailag is problematikus ennyi ember kulturált kiszolgálása. A könyvtár infrastruktúrája - a számítógépes rendszert kivéve - mindenféle vonatkozásban elavult, régi, korszerűtlen.
Elengedhetetlen feladat az épület bővítése és a berendezés rekonstrukciója. Ugyanakkor örvendetes jelenségként könyvelhetjük el, hogy Komárom-Esztergom megye közgyűlése úgy döntött: építészeti tervpályázatot ír ki a megyei könyvtár bővítéses rekonstrukciójára. A ki-írásra 14 pályamű érkezett, az értékelés és a műszaki dokumentáció elkészítése a 2003. év feladata.
A könyv és hangzóanyag (vásárlás útján) gyarapodása 2002-ben 14.753 ezer forint (leltári érték). Ez az összeg 1.492 ezerrel több, mint 2001-ben; ellenben: ezért a pénzért - az áremelések miatt - csak 7.519 db dokumentumot tudtunk vásárolni (a tavalyi 9.639-el szemben). Folyóiratok és adatbázisok vásárlására 2.740 ezer Ft-ot fordítottunk (2001-ben: 3.103 ezer Ft-ot.).
Anyagi nehézségek miatt csúszik a gépi kölcsönzésre való áttérés (mintegy 3 millió forintba kerülne a megindítása); ami más megyei könyvtárakban már évek óta bevett gyakorlat, mert gyorsabb, pontosabb, számos információs előnnyel járó, korszerű megoldás. (A legújabb terminus az átállásra: 2003. június 30.)
Sikerült viszont - több éves megfeszített munka után - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét részletesen rögzíteni az elektronikus katalógusunkban (s ebben mi előztünk meg jó néhány másik megyei könyvtárat).
Új feladatként jelent meg 2002-ben a megyei szakfelügyeleti rendszer kiépítése. Könyvtárunk ebben a munkában öt kollégával vesz részt. Az átállást különös nehézségek nélkül sikerült megoldanunk, mivel az így kieső munkaidő pótlására a fenntartó egy plusz státuszt biztosított.
2002-ben erősödött a megyei könyvtár megyei, regionális szerepköre. Átalakítottuk és korszerűsítettük szakmai újságunkat: úgy látjuk, hogy a megye közkönyvtárainak munkatársai a magukénak tekintik a lapot.
Megújult könyvtárunk honlapja; a gondozás és a frissítés folyamatos.
Ami a könyvtár nyilvános rendezvényeit illeti, jó szívvel mondhatjuk, hogy a jubileumhoz méltó sorozatot tudhatunk magunk mögött. 8 irodalmi est (közte az Illyés-centenárium), 6 Szinnyei-köri előadás, 6 ifjúsági (középiskolások számára) irodalmi matiné és 1 zenekari
est képezte a felnőttrészleg programsorozatát. A gyermekkönyvtár 6 rendezvényt és 8 foglalkozást tartott. Összesen tehát 35 rendezvényt (ill. foglalkozást) tartottunk - valamennyi ingyenes volt.
2002-ben 16 sikeres pályázatunk volt, összesen több mint 16 millió Ft értékben.
Megvalósítottuk az egységes munka- és formaruha-tervünket. Az eredmény: látványos.
Kiemelkedően jó, szakszerű és pontos munkát végzett a pénzügyi irányítás, nem voltak likviditási gondjaink; a fenntartó megyei önkormányzat - a lehetőségeken belül - figyelembe vette jogos igényeinket.
Bevételeink egyik jelentős nagyságrendű részét a kötészet és a nyomdai részleg teljesíti (3.636 ezer Ft.). Viszont a gépek állapota egyre romlik, jelentős összeget kell ráfordítani, hogy egyáltalán működőképesek maradjanak, de ez is csak átmeneti megoldást jelent. Egyre sürgetőbb a gépek cseréje, balesetveszély és üzemeltetési költség szempontjából egyaránt. (Nyomdagép, vágógép.)
Folytattuk a már több, mint egy évtizede sikeres képzési (és továbbképzési) programunkat. 2002-ben újabb két munkatársunk szerzett könyvtáros diplomát.
*
Több évre elnyúlóan jelentkezik alapvetően fontos feladatnak a megyei könyvtár bővítéses re-konstrukciós terve, ennek valamelyik fázisa, részfeladata. 2003-ban - a megyei önkormányzat ütemezése szerint - a győztes megvalósíthatósági tervek közül ki kell választani a lehetséges favoritot s ennek érdekében "lobbizni" minden elérhető fórumon. Figyelemmel kell kísérni a címzett támogatás útját és segíteni, ahol csak lehet.
Ugyancsak fontos - szakmailag is jelentős - változás lesz a gépi kölcsönzés bevezetése. Ez a technológiai változás alapvetően megváltoztatja az eddigi könyvtári ügyvitelt, jószerivel mindenkinek lesz ezzel kapcsolatban megoldandó feladata. Jelentős modernizációs lépés lesz ez a változás, gyorsabb, kulturáltabb, pontosabb szolgáltatást tudunk nyújtani.
Új feladatot - egyúttal a szolgáltatás bővítését jelenti - a British Council által idetelepített, angol nyelvű továbbképzést segítő segédkönyvtár működtetése.
Számolnunk kell azzal a feladatkörrel, hogy a megyei könyvtárak EU-pontokká válnak.
Folytatjuk a megyei szakfelügyeleti rendszer és ellenőrzési-tanácsadási gyakorlat kiépítését és fejlesztését.
A könyvtárunkra nehezedő, évről évre növekvő igénybevétel kulturált fogadása érdekében egész évre érvényesen bevezetjük a mindenkori (a nyitástól a zárásig tartó) kettős szaktájékoztatói ügyeletet. Ez a lépés az éppen szaktájékoztató könyvtáros egyéni munkabeosztásának némi módosításával jár.
A megyei feladatok ellátása, mint kiemelten fontos feladat, továbbra is a figyelem középpontjában kell hogy álljon. (Könyvtárközi kölcsönzés, képzés és továbbképzés, sajtófigyelés, repertórium készítése, helyismereti tevékenység, a Téka/Téma és az Új Forrás szerkesztési munkájának megszervezése, nemzetiségi munka, igazgatói értekezletek, közös rendezvények stb.). Látható, hogy a felsoroltak (és a háttérben meghúzódó számos kiegészítő elem) mind ebbe az irányba mutatnak.
Reményteljes lehetőségként mutatkozik a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezete új vezetőségének programja, amely - nagyon helyesen - elsősorban a szakmai fejlődés elősegítésére helyezi tevékenységének hangsúlyait.

Raktárgondjaink enyhítése érdekében igénybe vesszük az Új Forrás szerkesztősége egyik szobáját. Ezt be kell polcozni, majd az ott lévő dokumentumhalmokat rendezni és elhelyezni.
Kiemelt rendezvényünk lesz 2003-ban a szeptemberben sorra kerülő hagyományos könyv-tári napok. Ennek keretében megvitatjuk, hogy mi is a szerepünk az EU küszöbén, mi a szerepe, rangja, értelme a regionalitásnak, a lokalitásnak, a tradícióknak. Úgyszintén jelentősnek tartjuk az ugyanekkor sorra kerülő országos konferenciát az ODR-ről.
Általánosságban (és összefoglalásképpen) megállapítható, hogy könyvtárunk alighanem elérte mennyiségi teljesítőképességének határát. Az is látszik ugyanakkor, hogy nagy kihívások (és lehetőségek) előtt állunk, elsősorban minőségi mutatóink javítása terén. (A könyv-tárrekonstrukció terve, gépi kölcsönzés, kettős szaktájékoztatói ügyelet, formaruha, nyelvpótlék, könyvtárosi diplomások számarányának növekedése, kötelező továbbképzés, részvétel a minőségbiztosítási szakmai munkákban, szakfelügyelet, a Téka/Téma korszerűsítése, modernizáció az intézmény honlapjain, számítástechnikai korszerűsödés, digitalizálások stb., stb.) Remélhetőleg a 2003-as esztendő éppen e minőségi javulás keretében fog nyomot hagyni könyvtárunk életében, történetében.


Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya




Megünnepeltük Nyergesújfalun a magyar kultúra napját


A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án írta meg a Himnuszt. Azt a költeményt, amely Erkel Ferenc zenéjével a magyar nemzet első számú éne-ke lett. Erre emlékezve lett ez a nap néhány éve a magyar kultúra napja. Ezen a napon tisztelgünk a magyar föld kultúrájának nagy alakjai és nagy alkotásai előtt. Országszerte évről-évre egyre többen ünneplik meg ezt a napot valamilyen rendezvény keretében. A magyar kultúrának sok ága van: irodalom, képzőművészet, zene stb. - van mire emlékezni, van mit idézni. Mi itt Nyergesújfalun három évvel ezelőtt a magyar irodalmat választottuk. Ezt folytattuk ebben az évben is a január 18-án megtartott magyar vers- és prózamondó délután keretében. Ezzel emlékeztünk és tisztelegtünk kultúránk nagy alakjai és nagy alkotásai előtt.
Minden eddiginél többen gyűltünk össze ebből az alkalomból. Közel hetvenen - főleg diákok - jelentkeztek, hogy egy szép vers vagy próza elmondásával széppé és emlékezetessé tegyék e napot. Nagy öröm, hogy óvodástól nagymamáig volt jelentkezőnk. Sokan jöttek el érdeklődőként, nézőként is, így aztán délután négy órára a 100 főt meghaladó létszámmal zsúfolásig megtelt a tömegszervezeti székház felső nagy terme. Az alaphangot: az emelkedett jó kedvet Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából a "Palotás" eljátszásával próbáltuk megadni. Ezt erősítette a "vendéglátó" Pinocchió bábcsoport előadása, akik megismételték tavaly tavaszi előadásukat, amely Kányádi Sándor köszöntésére és tiszteletére készült, verseinek felhasználásával. Ezután jöttek a szereplők: a vers- és prózamondó délutánon a jelentkezők közül végül összesen 68-an mondtak verset és prózát. A legtöbben a Kernstok Károly Általános Iskola felső tagozatos diákjai voltak (25), de sok alsó tagozatos is volt (22), jöttek diák résztvevők az Eterniti Általános Iskolából (4), továbbá a Don Bosco Irinyi Gimnáziumból (9), a tatai Eötvös Gimnáziumból (1), sőt Lábatlanról (1) is. A diákokkal együtt öt felnőtt is vállalkozott arra, hogy elmondja kedves versét. A legfiatalabb szereplő Mátéfi Laura (Be-nedek Elek Óvoda) volt. Ezen a délutánon igen sok szép verset hallottunk, jó néhányat igen kiváló előadásban. Érezhettük, hogy az előadók nagy gonddal, izgalommal és szeretettel készültek. Emelte a rendezvény értékét, hogy a jelenlévők többsége végig kitartott, volt türelme szinte mindenkinek mindenkit meghallgatni!
A versmondóknak köszönhetően emlékezetesen szép délutánban volt részük a vendégeknek. Az előkészítésben nagyon sokat segítettek iskoláink pedagógusai és a gyerekeket a nyilvános szereplésben támogató szülők.
Köszönet és elismerés azért, hogy ennyi gyerekben fel tudták kelteni és sokan közülük jelenlétükkel is megerősíteni a magyar kultúra szeretetének érzését és megünneplésének fontosságát.


Sára László
a gyermekbarát kör elnöke, Nyergesújfalu



Gondolatok a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedő után


A Pedagógiai Intézet minden évben megrendezi a megye általános és középiskolás tanulóinak a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedőt. Mindig más témakört jelölnek meg a versenyhez: ezúttal nemzeti könyvtárunk jeles évfordulója kapcsán a "Könyv, könyvtár, nemzeti könyv-tár" téma köré szerveződtek a feladatok.
Több éve résztvevője vagyok már e versenyeknek. Volt, amikor a zsűri munkájában vettem részt, idén másodszor pedig a feladatlap--készítők közé tartoztam. Hálás feladat könyveket kedvteléssel forgató gyerekek számára fontos és érdekes eseményekre, személyekre irányítani a figyelmet, kezükbe adni különféle típusú kézikönyveket. S amit a központilag előírt irodalom sem tartalmaz: a feladatok révén eléjük tárni megyénk neves szülötteinek életútját. A kötelező és ajánlott irodalom nem említette, számunkra mégis nagyon fontos id. Szinnyei József vagy Kultsár István személye. Mindketten sokrétű, maradandó és tiszteletre méltó életművet hagytak maguk után, amelyet meg kell ismernie a felnövekvő ifjúságnak.

Nagy öröm számomra, hogy évről-évre nem csökken a jelentkezők száma e versenyre, időnként problémát is jelent, amiért iskolánként csak egy tanulót nevezhetnek be. Örömöm magyarázata legfőképpen az, hogy ma a könyvtár megszerettetése, használatának megismertetése meglehetősen ellentmondásosan alakul az iskolákban, ezért nem tekinthető sajnos természetesnek az, hogy egy könyvtáros-tanár hónapokig tartó módszeres foglalkozással felkészítse tanulóit.
Ezen okokból egyet kiragadva: az utóbbi évek oktatáspolitikai változásai nyomán a keret-tantervet alkalmazó évfolyamokon megszűnt önálló tantárgyként létezni a könyvtárhasználati ismeret, csak befogadó tantárgyakban (anyanyelv, informatika, osztályfőnöki) van jelen. Foglalkoznak vele többen. De vajon elég hatékonyan?
De nem szeretnék ünneprontó lenni, ezért inkább illesse elismerés azokat, akik e versenyen a legjobbnak bizonyultak, és bejutottak az országos fordulóba.

6. évfolyamon: Herczeg Hajnalka, Általános Iskola, Szomód (felkészítette Szalay Zsoltné)
8. évfolyamon: Tóth Petra, Árpád Gimnázium, Tatabánya (felkészítette Slezák Istvánné)
9. évfolyamon: Stark Brigitta, Árpád Gimnázium, Tatabánya (felkészítette Slezák Istvánné)
10. évfolyamon: Csík Veronika Péch A. Műszaki K. I. Tatabánya (felkészítette: S. Nagy Lajosné).

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya

Drámapedagógia-kísérlet a komáromi
gyermekkönyvtárban

Januárban keresett meg a Móra Ferenc Általános Iskola tanára, hogy a reformkori Magyarország életét "másféleképpen" szeretné diákjaival megtanítani. A Móra Ferenc Általános Iskolába azok a gyerekek járnak, akik valamilyen hátránnyal küszködnek kortársaikhoz képest.
A tanárnővel megbeszéltük, hogy a drámapedagógia módszereinek segítségével ismertetjük meg a gyerekeket az adott korral. Az órák (3x2) keretjátéka a következő volt: világkiállításra hívták meg Magyarországot. A szervezőknek az volt a kikötése, hogy minden országnak az 1800-as évek első feléből kell bemutatót készítenie. A diákok az ország legjelentősebb szakembereinek bőrébe bújtak, és csoportokat alkotva gyűjtöttek anyagot a reformkori Magyarország életmódjáról, irodalmáról, a korszak nagy alakjairól, művészetéről. Az órák "végterméke" egy kiállítás lett, mely piros-fehér-zöld színekben mutatja be a fentieket. A gyerekek kartondobozokból elkészítették a kiállítópavilont (fantasztikus kreativitással), amelyen felismerhetők a korra jellemző klasszicista építészet főbb vonásai. Megható és elgondolkodtató volt az a pillanat is, ahogyan ezek a sérült gyerekek a Himnusz strófáit játszották el.
Mit értünk el ezekkel az órákkal?
A gyerekek minden bizonnyal jobban szórakoztak, mint a "hagyományos" történelemórákon: ráébredtek arra, hogy ez a tantárgy nem csupán évszámokból áll, hanem művészetekről, zenéről, találmányokról is szólhat, és szerencsés esetben szól is.
Önbizalmuk erősen gyarapodott: a normál iskolába járó diákoknak megmutathatták, hogy igenis ők is képesek maradandót és értékeset alkotni.
A gyermekkönyvtár pedig hozzájutott egy soron kívüli kiállításhoz, amit egyébként szívesen felajánlok - a "mórások" nevének öregbítése érdekében - más könyvtárak számára is.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Télbúcsúztató az oroszlányi gyermekkönyvtárban


Február utolsó napján, 28-án, délután négy órára várták a mókázni vágyó gyerekeket a (gyermek)könyvtárosok: Szlezákné Molnár Katalin, Szigeti Krisztina, Mezei Judit. A farsangi mulatság különböző vetélkedőkkel, versenyekkel vette kezdetét: lufifúvó, kukacba dobós, gyufásskatulyás versennyel. Majd az Arany János Általános Iskola tanulói kedveskedtek ajándékműsorral (táncprodukcióval). Ezt követte a délután fénypontja, a jelmezes felvonulás. Közel ötven ötletes és kedves figurát láthattunk: Harry Potterek, cicák, egerek, tündérek, boszik, virágok, bohóc, szellemirtó, Zorro, légionárius, apáca, alma, maki majom, a nagy ho-ho-ho horgász vonultak fel a háromtagú zsűri előtt. Hosszas tanakodás után megszületett a döntés. Különdíjat kapott volna, de nem díjazták a három beöltözött könyvtáros nénit: dr. Agyat, Tavasz tündért és a Hippit. Helyettük viszont a zsűri különdíját Szatmári Róbert bohóc jelmezéért kapta. Harmadik helyezett Almási Ildikó lett (apáca jelmezben), másodikként Gerencsér Tímea végzett (kisegérként). A legötletesebbnek Györkei Attila (nagy ho-ho-ho horgász) maskaráját találta a zsűri.
Az izgalmakat ezután táncversenyben vezethették le a résztvevők: újságpapíros és seprűs táncban, s figyelték, kinek a mozgása a legjobb. Majd elérkezett a buli ideje, ahol mindenki kedvére kitáncolhatta magát.

Sutáné Csulik Andrea
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Vendégeink voltak a "magyar macik"


"Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó" - tartja a közmondás. Mi is tettünk egy ígéretet tavaly áprilisban a gyerekeknek a "Játék a könyvtárban" rendezvénysorozat zárásaként: elhozzuk és bemutatjuk nekik a "magyar macikat": Vackort, Brumit, Pulykapipit, Rosszcsontot (a későbbi Jócsontot), Zebulont és Dorkát (Mackó úr kedves unokaöccsét és húgát). Mivel a gyerekek nagyon élvezték, hogy a kiállítási anyag egy részével játszhattak, ezt most is lehetővé tettük számukra. Ismét Tóthné Fábián Eta játékkészítő sietett segítségünkre 10 öltöztethető kedves mackójával és ruhatárukkal. Emellett a gyerekek 13+1 kérdésből álló Mackó-totót tölthettek ki, verseket, dalokat gyűjthettek a mackókról, rajzolhattak mesehallgatás közben.
Természetesen a jutalom se maradt el: mézes Negro a totó helyes kitöltéséért (ami egyébként is segít ebben a köhögős időszakban könyvtárosnak és gyereknek egyaránt), macis nyomdával díszített kis kártyalapok és számtalan apróság, ami összefüggött a kiállítás témájával.
Ezzel párhuzamosan gyerekkorunk kedves mesealakjai elevenedtek meg a folyosói galérián Reich Károly illusztrációi nyomán, amelyeket Benedek Elek Magyar mese és mondavilág című háromkötetes művéből válogattunk ki a művész özvegye, Zsuzsa néni segítségével. Az ő kedvességének köszönhetően a nyáron átalakított gyerekkönyvtár olvasóterme tovább szépülhet, hiszen öt színes illusztrációt kaptunk ajándékba.
A kiállított rajzokat nézegetve rengeteg mese hangzott el, amit az óvodások nagy lelkesedéssel, csillogó szemekkel és sokszor tátott szájjal hallgattak, míg a kisiskolások élvezettel keresték azoknak a meséknek a címét, amelyeknek rajzai nem voltak kiállítva.
Kiállításaink március 20-ig várták az érdeklődőket, aztán visszakerültek Budapestre, hogy máskor és máshol ismét sok mosolyt csaljanak a gyerekek arcára.

Márkusné Sinkó Ildikó
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

Újabb jogszabályok, rendelkezések, …
amelyek nem teszik egyszerűvé az intézményvezetők és a könyvtárosok életét.
Fontos viszont, hogy ezekre felhívjuk a figyelmet és igyekezzünk
betartatni saját magunkkal és sok esetben fenntartóinkkal



1. Az egyik ilyen változtatás a könyvtárak gazdálkodásával függ össze. 2002. november 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2002. évi XLII. tv. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvény. Ez érzékenyen érinti a könyvtárakat, hiszen az eddigi "mentes az adó alól" kifejezés helyett átkerültek a 7. sz. melléklet I. részének szolgáltatások címszó alatt a 86. sorban megnevezett és immár a 12 %-os ÁFA-kulccsal megjelölt csoportba. Azaz a könyvtárak és szolgáltatásaik bekerültek az ÁFA-kulcsok körébe. Minden beszedett forint után (legyen beiratkozási díj, vagy egyéb könyvtári szolgáltatás) be kell szednünk és be kell fizetnünk a 12 % ÁFA-t. A rendelkezés melléklete "segítséget" is nyújt, hiszen meghatározza az ún. SZJ számokat is. Így a "könyvtári szolgáltatás, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatás" SZJ száma a következő: 92.51.1, illetve 92.52.1 Ezeket a számokat és - nem lehet elégszer hangsúlyozni - a "12 % ÁFA-t tartalmaz" meghatározást kell feltüntetni minden nyugtán, készpénz- és átutalásos számlán. Ez azt is jelenti, hogy az év elején tervezett bevételeinket vagy megemeljük az ÁFA-val, vagy ennyivel kevesebbet költhetünk bevételeink terhére.
2. Egy másik rendelkezés ugyancsak érinti az intézmény költségvetését. A munkavédelem-ről szóló 1993. évi XCIII. tv. 1998. január 1-jétől hatályos módosítása (54. § (2) bekezdés) kimondja, hogy "a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat". A kockázatér-tékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvintézkedések szükségesek a baj megelőzésére.
Az egyes szakmai részterületeken a kockázatértékelés megalapozásához, végrehajtásához, vagy az intézkedésekhez támpontokat adnak például a következő jogszabályok:
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi teher-mozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
20/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről.
Az itt felsorolt - nem teljes lista - rendeletek közül persze vannak olyanok, amelyek elsősorban olyan nagy könyvtárakra vonatkoznak, amelyekben kötészet, nyomda, fotolabor működik. Viszont van olyan rendelet, amely kisebb könyvtárakra is, a számítógép előtt végzett munkára, illetve munkatársra vonatkozik.
Érdemes áttekinteni minden vonatkozó rendelkezést, hogy a legteljesebb mértékben felelhessünk meg a munkavédelmi előírásoknak.
És miért érinti ez a költségvetést? Maga a vizsgálat ugyan elintézhető helyben, és a felmérést is elkészíthetjük mi magunk, de akár egy védőszemüveg, egy komolyabb berendezés a kötészetre, a nyomdába - mind pénz és anyagi ráfordítás. Azt hiszem, sok helyen a fenntartók sem gondolták végig, hogy mibe kerül ez az intézményeknek, amelyek amúgy is szűkös költségvetéssel rendelkeznek.
A Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002. évi 1. számában ezzel kapcsolatban egy részletesebb tájékozató, útmutató is megjelent. Érdemes áttanulmányozni.
3. Egy következő jogszabályra két ok miatt hívom fel a tisztelt kollégák figyelmét. Ez pedig az 1998. évi XXVI. tv a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény.
Az egyik ok, ami miatt pár sorban emlékeztetek erre, az a közelmúltban elkezdődött szak-felügyeleti vizsgálat, amelynek egyik fő kérdése az volt, hogy, akadálymentes-e a könyvtárba való bejutás, illetve az ott történő közlekedés.
A másik ok, amiért ugyancsak figyelmeztetni kell magunkat és elsősorban a fenntartókat, hogy a törvény néhány rendelkezésének végrehajtási határideje vészesen közeledik. Ilyen a törvény Záró rendelkezéseinek 29. §-ban megfogalmazott feladatok (3., 4. és főleg 6. bekezdése) 2005. január 1-jéig történő elvégzése.
Kisebb-nagyobb beruházásokat kell elvégeztetni könyvtárainkban is. A legkisebb községi könyvtártól, amelybe akárcsak néhány lépcsőn keresztül lehet bejutni, vagy éppen - saját házunk táján (Tatán) is körülnézve - az olyan könyvtárakba, amelyek emeleten helyezkednek el, a polcok közti távolság nem elegendő, hogy egy tolószékkel, kocsival közlekedni lehessen. És ezek a példák csak a mozgásukban korlátozottakra hívják fel a figyelmet. De a fogyatékosság lehet látás- vagy hallássérülés. Az egyéb fogyatékosságról nem is szólva. Külföldön is elismerik szakmai berkekben, hogy a magyar esélyegyenlőségről
szóló törvény európai színvonalú. Viszont csak akkor érezhetjük magunkat Európában, ha meg is valósítjuk, meg is valósíttatjuk. Még nem késő, hogy az épületek gazdáinak, az intézményeket fenntartóknak felhívjuk a figyelmét e fontos tennivalókra.

Ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata



Pályázatok


A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ez évben is meghirdette szokásos pályázatait. A községi és városi könyvtárak állománygyarapítási összegének támogatására március 28-ig pályázhatnak azon települések, ahol a tavalyi évben a könyvbeszerzési keret elmaradt az országos átlagtól, azaz a községi könyvtárakban 120 Ft/lakos, városi könyvtárakban 170 Ft/lakos összegtől. A "Könyvtárpártoló önkormányzat - 2003" cím elnyerésére azok a nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárat fenntartó önkormányzatok pályázhatnak április 4-ig, amelyek az elmúlt három év során könyvtáruk működési feltételeit, illetve a la-kosság számára nyújtott szolgáltatások színvonalát jelentősen fejlesztették.
A pályázati lap az internetről (www.nkom.hu) letölthető, illetve a megyei könyvtártól (Takács Anna) kérhető. Ugyanott olvasható a nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztés, valamint a gyermek és ifjúsági célú közösségi terek és a népművészeti alkotóházak támogatására kiírt pályázati felhívás, amely elsősorban az 5000 lakos alatti községek és a városi gyermekkönyvtárak számára nyújt pályázati lehetőséget felújításhoz, könyvtári helyiségek kialakításához, a működési körülmények javításához, április 14-i beküldési határidővel.



Megyei műhely a tudományosság szolgálatában


Komárom-Esztergom megye kulturális életének szövetében színes szál a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, melynek kuratóriumi titkárával, dr. Bárdos Istvánnal megyénk egyik alkotói műhelyének munkájáról, céljáról beszélgettünk.
- Az alapítvány névadója Kultsár István komáromi származású - a 18-19. század fordulóján élt - sokszínű egyéniség: "tudós, könyvtáralapító, kultúraközvetítő", miként az a 2001-ben róla megjelent kötet címében is olvasható. Miért a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány jelentette meg e művet?
- A választ korábbról kezdeném. Még a rendszerváltás előtt hoztuk létre a megyei önkormányzat elődjénél a Művelődési Ifjúsági és Közösségfejlesztési Alapítványt, amely ma is működik. A rendszerváltozás hajnalán, 1991-ben alapítottuk, már önkormányzati keretek között a Kultsár és a Kernstok alapítványt, hasonló célokkal: kiadványok önálló megjelentetésé-re, szakmailag arra érdemes művek kiadásának, illetve tudományos konferenciák szervezésének támogatására. Azóta is szorosan együttműködünk.
- A kulturális-tudományos értékmentés, könyvkiadás közös céljának megvalósításából mi-ként vette ki részét a Kultsár Alapítvány?
- Minden dicsekvés nélkül mondhatom, a politikai váltások keltette hullámveréseket sikerült távol tartani az alapítványoktól. Minimális támogatást kaptunk a megyei önkormányzat-tól, de külső szervezetektől is sikerült pénzt szereznünk. A kuratóriumi tagságra olyan neves - a megyében dolgozó - szakembereket sikerült megnyerni, akik az ország szellemi életében is jegyzett személyek, s akiket összefogva jelentős szellemi teljesítményt megtestesítő műveket sikerült megjelentetni.
- A kuratóriumi tagság névsorát böngészve azonnal adódnak az összefüggések a kiadott kötetek és az erről döntő szakemberek szűkebb szakterülete között. Megyei közgyűjtemények vezetői, jogi-, egyháztörténeti szakértők, helytörténészek alkotják a testületet.

- Az első önállóan kiadott művünk volt Fényes Elek: Komárom vármegye leírása című kötetének reprintje (1992). Támogattuk Mohl Adolf: Tata plébánia története című könyvének ugyancsak reprint kiadását. Egyháztörténeti stúdiumokat, konferenciákat szerveztünk. A tizenkét év alatt tíz ezzel kapcsolatos kötet jelent meg. Az "Egyházak a változó világban" című tanácskozás anyagát (1992) és a "Ministerio" (szolgálat) című konferencia kötetét említeném. Támogatásunkkal folyamatosan jelennek meg a Megyei Múzeumok Igazgatóságának évkönyvei, de a Tatabányai Múzeum szervezte két tanácskozás előadásainak kiadását is támogattuk Az egyik egy oktatástörténeti anyag, a másik egy régészeti konferencia, ami "Központok és falvak a honfoglalás és Árpád-kori Magyarországon" címmel került megrendezésre. Támogattuk továbbá az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága által szervezett jogtörténeti konferenciát és egy jogtörténeti szöveggyűjtemény megjelentetését. A legutóbb megjelent, az alapítvány által támogatott kötet Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása, amely eddig csak szemelvényes fordításban volt hozzáférhető.
- Milyen terveik vannak a jövőre?
- A Szent György Lovagrend határon túli magyar értelmiségiek számára szervezett továbbképzéseit 2001 óta támogatjuk. Ezt a hagyományt szolid anyagi lehetőségeink keretei között a jövőben is ápolni fogjuk. Könyvkiadási terveink között szerepel egy, az Esztergom-budapesti érsekeket bemutató - képekkel, címerekkel - illusztrált adattár, kisenciklopédia megjelentetése.
- Munkájukhoz további sok sikert kívánunk. Köszönöm a beszélgetést.

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

                                                                                                                                                                                         



Padláskincsek felfedezője, a dorogi Geiszler József

A magyar kultúra napja alkalmából helytörténeti kiállítást láthattunk Geiszler József anyagából. A kiállítás számtalan emberben idézett nosztalgikus érzéseket, adott alkalmat arra, hogy a még köztünk lévők meséljenek történelmi múltunkról, annak meghatározó személyiségeiről, a több évtizeddel ezelőtti világ életérzéseiről, hétköznapjairól. A gyűjtőt kérdeztem, hogyan és miért kezdte kutatni településünk tárgyi és írásos emlékeit.
- Mi volt az első darabja gyűjteményének? Hogyan indult ez a szenvedély?
- Mindig érdekeltek a régi tárgyak, fényképek, amelyekről szüleimet, nagyszüleimet faggattam már egész kisgyermek koromban. Apám bognár volt, ezért sok szerszám maradt tőle, amelyek gyűjteményemben is helyet kaptak. De gyűjteményem első darabja egy régi szék volt az esztergomi Prímás palotából, amelyet rokonom, Bartl Lőrinc esztergomi kanonok adott nekem a selejtezett darabokból.
Mindez úgy történt, hogy disznóvágáson voltunk, és nem volt kellő számú szék a disznótoros feltálalásakor. Ekkor kerültek elő a régi székek, amelyek mindjárt felkeltették érdeklődésemet. Ennek már több mint 25 éve. Mivel a szakmám szobafestő volt, ennek folytán rengeteg házban megfordultam. A lakásfelújítások során számtalan kacattól válnak meg az emberek, amelyekben én sok értékes tárgyra, dokumentumra bukkantam, és sajnáltam volna, ha mindez kárba vész.
Ilyenkor mindig megkérdeztem a tulajdonost, hogy vihetek-e valamit ezekből, és hogyha megengedték, válogattam a kidobásra szánt dolgokból. Később már bekéredzkedtem a padlásokra, pincékbe, présházakba is, hogy felfedezzem a régi ládák, dobozok "kincseit". Sokszor egy-egy számomra érdekes darabért egész lakásokat festettem ki, hogy megszerezzem a kiszemelt tárgyat, festményt, vagy fényképet. Rendszeres látogatója vagyok a MÉH-telepnek is, itt is sok izgalmas tárgyat, dokumentumot találtam, főleg újságokat, könyveket.
- A gyűjteményének vannak olyan darabjai is, melyek olyan kordokumentációk, amiket nem a padlásokon talált. Miként tudott ezekhez hozzájutni?
- Sok mindent vásároltam régiségkereskedőktől, és persze csere folytán is sikerült beszereznem különféle darabokat.
- Hogyan jött létre a kiállítás?
- Már évekkel korábban szó volt arról, hogy ki kellene állítani gyűjteményem értékes darabjait. A városi könyvtárban egy szűkebb kör előtt be is mutattam egy részét. A konkrét, nagy nyilvánosság előtti bemutatkozásomról a tavaly megalakult Dorogi Értékvédők Egyesületének alakuló ülésén beszéltünk. Mint alapító tag nem is gondoltam volna, hogy ilyen hamar sikerül mindezt megvalósítani. Nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatás, de szerencsére nagyon jó a visszhangja.
Többen jelezték, hogy szeretnék, ha mesélnék is az egy-egy darabhoz kapcsolódó történetekről, emberekről, legendákról. Ennek természetesen nagy örömmel teszek eleget, főleg, ha iskolások kérik.
- Úgy tudom, még Amerikából is származnak régiségei?
- Igen, a fiam több évig dolgozott Amerikában, és én többször meglátogattam. Szabad-időmben ott is elmentem a különféle bolhapiacokra, és vásároltam néhány tárgyat. Érdekes, hogy majdnem ugyanolyan mosófát vettem ott, mint amilyen a kiállításon most látható. A gyökereket - úgy tűnik - sokáig megőrizték az egykori telepesek.
- Mik a további tervei? Van még hely lakásában újabb daraboknak?
- Egyelőre még van helyem, hiszen igyekszem minden új darabomat azonnal rendszerezni, mappákba, ládákba szortírozni. Érdekes, hogy a kiállítás óta milyen sokan kerestek meg különféle, eddig az otthoni fiókokban, kamrákban porosodó tárgyakkal. Azt hiszem, aki egyszer elkezdett egy ilyen hobbival foglalkozni, az nem tudja abbahagyni. Természetesen ma már egészségi állapotom miatt nem tudok annyit utánajárni a dolgoknak, de szép lassan, amit lehet, megszerzek.
- Mi lesz a sorsa gyűjteményének?
- Legjobban annak örülnék, ha lenne Dorogon egy olyan állandó kiállítás, ahol együtt lennének láthatók az én dolgaim például a Hopp és a Pick gyűjteménnyel. Akkor szívesen felajánlanám gyűjteményemet a városnak. Remélem egyszer erre is sor kerül.
- Addig is kívánok jó egészséget és sok "kinccsel" teli padlást!

Pintérné Gurin Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog


Tatai Helytörténeti Egyesület évkönyve, 2002


Régi-új civil szervezet a Tatai Helytörténeti Egyesület, amely részben a Tata Baráti Körének tagságából, részben új érdeklődőkből alakult 2001 márciusában. Akkor még csak örülni lehetetett annak, hogy több civil szervezet igyekszik a városért tenni. Eme évkönyv megjelenése utólag igazolja a ma közel száz tagot számláló új egyesület létrehozásának szükségességét. Van mit kutatni, gondozni - és van mit példaként állítani.
A Tatai Helytörténeti Egyesület célja, hogy cselekvően vegyen részt a város helytörténeti értékeinek feltárásában, a település fejlesztésében. Szélesebb körű, elevenebb szervezet keretében "kívánnak a közös magyar és emberi értékek alkotóelemeinek felmutatásával" hagyományokat ápolni, értékeket menteni. E nemes gondolatot a város kulturális életének és a tatai helytörténetírásnak jelese, Haraszti Mihály fogalmazta meg a kis kötet beköszöntőjében.
Haraszti évtizedek óta gyűjti Tata történetének tárgyi emlékeit, helytörténeti értékeit, gyarapítja tanulmányaival a városról való ismereteinket. A szerző már 1999-ben összefoglaló művet publikált A tatai római katolikus Szent kereszt Plébániatemplom címmel. A város jel-képévé emelkedett műemlék múltját, építéstörténetét, szimbolikáját bemutató kis kötet anyaggyűjtése során talált rá Eszterházy Miklós Ferenc 1884-ben kelt intézkedésére a templom mellékoltárai ügyében, itteni publikációjában e dokumentum forráselemzését adja. E munka összefügg egy másik évfordulós kiadvánnyal, A tatai Szent kereszt Plébániatemplom kétszázötven éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat előadásai (2002) című kötettel, amelynek szintén egyik szerzője volt.
A Tatai Helytörténeti Egyesület első évkönyvében idézett szerző mellett Streit Géza A tatai (vadászó) Diána eredeti tervének bemutatása és Greiner Tibor Befejeződött a várudvari feszület felújítása című írásai nemcsak íróik kutatómunkáját dicsérik, de az egyesület egyik fő cél-kitűzését is megjelenítik. A városvédői, városfejlesztői felfogás ihlette a Privatizált műemlékek, régi épületek új szerepkörben című blokk szerzőit is.
Az Évfordulók, események rovatban kissé szűkszavúnak tűnik Lippai Sándor összegzése a helyi millenniumi ünnepségekről, rendezvényekről, és - bár a kiadott köteteket is megemlíti - hasznos lett volna a 2001. évi tatai kiadványokról egy részletezőbb ismertetés.
A város társadalmi életéről, az egyesület külső kapcsolatairól ad hírt az egyéb helyi civil szervezeteket bemutató fejezet. Az éremgyűjtők, a Fellner Jakab Kulturális Egyesület, a Zsigmond Király Borlovagrend tevékenysége színesíti a város társadalmi-kulturális életét.
Talán nem méltánytalan egy könyvtárosok számára íródott szakmai lap részéről, ha az év-könyv In memoriam rovatából a sokunk egykori kiváló kolléganőjéről, Kocsisné Marikáról írott rövid életrajzra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Marika könyvtárosként nagy buzgalommal, szakértelemmel és jelentős eredménnyel gyűjtötte, rendszerezte a Tatáról szóló munkákat, amelyekből helytörténeti külön-gyűjteményt alakított ki. "Talán még mi magunk, könyvtárosok sem tudjuk, milyen sok tatai fiatal munkájához, tanulmányaihoz adtunk helytörténeti forrásokat a Marika által összegyűjtött anyagból. Büszkék vagyunk erre a gyűjteményre: óvjuk, féltjük és legjobb tudásunk szerint gyarapítjuk."

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Bemutatkozik a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola könyvtára

A tatabányai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1985-ben nyitotta meg kapuit a kertvárosi lakótelep gyermekei előtt. Oktató-nevelő munkánk tervezésekor külön figyelmet szenteltünk a hátrányok csökkentésére és a tehetséges gyermekek fejlesztésére. Fejlesztő munkánk fontos színtere az iskolai könyvtár. Diákjaink mindennapjaihoz hozzátartozik a könyvtárhasználat. Arra törekszünk, hogy az alsó tagozaton tanuló gyerekek minél előbb megismerjék a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Naponta 25-35 diák látogat el hozzánk nyitvatartás alatt. Iskolai könyvtárunk 1995-ig a Városi Könyvtár fiókkönyvtára volt, állományunk jelentős részét az onnét "megörökölt" állomány adja.
Könyvtárunk fontosabb adatai:
könyvtári állományegységek száma: 9504
könyv/kötet: 9141
elektronikus dokumentum: 340
periodika: 25
olvasók száma: 381 gyerek, 41 felnőtt
látogatók száma a 2001/2002-es tanévben:
2354
Az elmúlt években könyvtárunk jelentős megújuláson ment át. 1999-ben az olvasótermet a szomszédos tanteremmel egybenyitottuk, így egy tágas, közel 100 m2-es termet kaptunk. Az át-alakítás költségeit az iskola alapítványa fedezte.
2000 őszén egy PC III - IBM PC Pentium számítógép vásárlásával multimédiás számítógép került a könyvtárba. Így megvalósult az a tervünk, hogy a gyerekek és tanárok az olvasóteremben is használhassák a számítógépet.
Az utóbbi két évben a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány pályázatán elnyert összegből tovább fejleszthettük könyvtárunkat. 2001-ben szoftverfejlesztéshez kértünk támogatást, így sikerült a SZIRÉN integrált könyvtári rendszert megvásárolnunk. Az elmúlt év őszén pedig 450.000 Ft értékben gyarapítottuk a könyvtári állományt. Ifjúsági- és gyermekkönyveket, CD-ROM-okat és a tanítást segítő videokazettákat vásároltunk.
Mindennapjaink színes programjait jelentik az itt megrendezett író-olvasó találkozók, előadások, versenyek, díjkiosztók és egyéb programok. Az elmúlt években vendégünk volt Kányádi Sándor költő; dr. Komáromy Sándor, a sárospataki főiskola tanára, aki "A határon-túli magyar gyermeklíra az ezredfordulón" címmel tartott előadást. Tatabányán mi adtunk otthont az OPKM vándorkiállításának, amely a gyermekkönyvek történetébe kalauzolt el minket.
Iskolánk a Nemzeti Tankönyvkiadó referenciaiskolája, így a kiadványaikat bemutató kiállítások és előadások is otthonra lelnek a könyvtárban.
Legutóbb az iskola által meghirdetett "Az utca, ahol élek" című városi pályázat díjkiosztó ünnepségét tartottuk az olvasóteremben. A mellékelt képen is ennek a rendezvénynek egy pillanata látható.
Legnagyobb örömünk mégis az, hogy diákjaink örömmel jönnek olvasni, tanulni, beszélgetni a könyvtárba. Reménykedünk abban, hogy a jövőben továbbfejleszthetjük a könyvtári állományt is - legalábbis pályázati úton -, könyvtári órák keretében pedig megvalósíthatjuk könyvtár-informatikai tantervünket.

Henzer Zsuzsa
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola,
Tatabánya

HÍREK


Ács
Az ácsi lakosok kívánsága teljesült azzal, hogy bármikor igénybe vehetik a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár által nyújtott újabb szolgáltatást, az internetes szobát. Az Informatikai Kormánybiztosság által kiírt informatikai pályázaton a művelődési ház és könyvtár nyert hat darab multimédiás számítógépet, amelynek költsége 2,1 millió forint volt, és ehhez nem kellett önrészt biztosítani. Az internetes szolgáltatáshoz elsősorban azok juthatnak hozzá, akik könyvtári tagok. A nagy érdeklődésre való tekintettel már csak bejelentkezés alapján és annak sorrendjében kapnak helyet és lehetőséget az internet használatra az érdeklődők. Az új szolgáltatás beindításával ugrásszerűen megnőtt a könyvtár forgalma is. (K-E M Hírlap, 2003. jan. l8. 16. l.)

Dorog
A városi könyvtárak egy része - köztük a dorogi - ez évben ünnepli alapításának 50. évfordulóját. Elhatározták, hogy rendezvényeiket idén e jubileum jegyében szervezik. Kiállítást terveznek a város központjában levő tárlóban, a könyvtár történetét, munkáját bemutató fotókból, dokumentumokból. Irodalmi est keretében köszöntik legrégibb olvasóikat. Az őszi könyvtári hetek programjaként bemutatják a két dorogi gyűjtő: Pick József és Hopp Ferenc gyűjteményét, amely a könyvtár helytörténeti gyűjteményének alapját is képezi. Terveznek még szavalóversenyt és rajzpályázatot, könyvtártörténeti és könyvtárhasználati vetélkedőt. A könyvtár levelein egész évben olvasható a felirat: "50 éves az Arany János Városi Könyvtár".

Esztergom
Két előadássorozatot is terveznek az év első felében az esztergomi városi könyvtárban. Dr. Reisinger János előadássorozata, mely a "Fordulópontok Jézus életében" összefoglaló címet kapta, hat részből áll, és március végén fejeződik be. Felénél tart az a tíz részes sorozat, melynek előadója Szerémy György, az ELTE Tanító- és Óvónőképző Főiskolai Kar és a Körösi Csoma Sándor Buddhista egyetem tanára. Többek között az iráni, egyiptomi, görög, tibeti, kínai, mexikói mitológia elevenedik meg minden második péntek délutáni előadáson, amely a "Mítoszok és vallások az irodalomban" címet kapta.

Nyergesújfalu
A művelődési ház és könyvtár - profiljának megfelelően - számos rendezvénnyel várja tavasszal is a város és a környék lakóit. Képzőművészeti kiállítás és szavalóverseny, mese- és bábszínház, tojásfestés és néptánc, orvosi előadás és zenetanárok kamarakoncertjei szerepelnek többek között a kínálatban, de megemlékeznek a Környezetvédelmi Világnapról is.

Tata
A közeljövőben már a látássérülteknek is tud internetes információt szolgáltatni a tatai városi könyvtár a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány egy és negyedmilliós, beszédszintetizátor, hardver és szoftvereszközök beszerzését lehetővé tevő pályázatának támogatása révén. (24 Óra, 2003. jan. 4. 4. l.)
Tokod
A magyar kultúra napja alkalmából író-olvasó találkozót tartottak (jan. 22-én) Tokodon, a helyi könyvtárban. A rendezvény vendége dr. Ferenczy Miklós orvos-író, tokodi származású Csokonai-kutató volt. (K-E M Hírlap, 2003. jan. 23. 2. l.)

Az olvasókat is szolgálja
Harmincöt éves a könyvtárosok híradója

Harmincöt éves, 1968-ban jelent meg első alkalommal a megyei könyvtárosok híradójának első száma, Komárom Megyei Könyvtáros címmel. Erre is emlékezik a "jogutód", a Téka/Téma mai felelős szerkesztője, Takács Anna, a tájékoztató legfrissebb példányának bevezető írásában.
Ez a szám a tavalyi év záró eseményeiről ad képet, a könyvtárak olvasókat szolgáló rendezvényeiről tájékoztat. Internetoktatás kezdődött Oroszlányban, a városi művelődési központban és könyvtárban. Pályázatuk nyomán internetes csatlakozáshoz és hat új számítógéphez jutottak, és a tanfolyam a középkorúak körében vált igazán népszerűvé. Számítógépes tanfolyam indult Dorogon és Tatabánya két könyvtárában is.
Naptár készült a könyvtárba járó gyerekek legjobb rajzaiból Oroszlányban. Ötvennapos rendezvénysorozat várta a kis olvasókat a komáromi gyermekkönyvtárban "András-naptól vízkeresztig" címmel. Esterházy Péter, a Harmonia caelestis című regény írója volt a vendég a kisbéri könyvtárban. Az író zürichi útját halasztotta el, hogy eleget tudjon tenni a kisbériek kérésének.
A Téka/Téma idéz a sajtóban megjelent könyvtári témájú írásokból is. Mintegy tükörben viszontlátjuk, hogy a 24 Óra is beszámolt több fontos könyvtári rendezvényről, eseményről.

-G-
(24 Óra, 2003. febr. 21. 5. l.)


A kisbéri kultúrpalotáról három felvonásban


Teljes létszámmal, sőt a külsős bizottsági tagokkal kiegészülve képviseltette magát a képviselőtestület azon a szombati informális önkormányzati ülésen, amely a művelődési ház ügyét tűzte napirendre. A szokatlan időpontot a téma sürgőssége indokolta, hiszen a pályázati pénzekhez való hozzájutás érdekében a gréniumnak mielőbb végleges döntést kellett hoznia arról, milyen külső és belső képet nyújtson a leendő művelődési ház, valamint mely funkciók kapjanak helyet benne.
A fórumon teljes egyetértésben határoztak arról, hogy az intézménynek kistérségi közművelődési feladatokat is el kell látnia amellett, hogy az anyaváros elvárásainak is megfelel. A tervezővel történt egyeztetés után úgy döntött a testület, hogy a majdan kultúrcentrummá alakítandó jelenlegi polgármesteri hivatal arculatát egy kissé hozzáigazítja a műemléki környezethez. Ez nyílászárócserét és homlokzat-felújítást jelent majd. A belső átalakítás és a mostani parkoló felé történő terjeszkedés jóvoltából a falakon belül helyet kap egy 400 fős színházterem, mozi, egy hangulatos kávézó, könyvtár, sőt CD-üzlet is. A 400 milliós összköltségű beruházást három évre ütemezte a városvezetés, az évenként biztosított központi forrásokhoz szükséges önrészt is csak így tudja előteremteni. Idén 90 millióval támogatja az állam a nagyszabású elképzelés megvalósulását, jövőre 100, 2005-ben pedig 60 millióval. A saját erő csökkentése reményében viszont továbbra is figyelemmel követik a régiós és más pályázati kiírásokat.

Bár az eredeti elképzelésekben három fázisban alakulna át a mostani városháza kultúrpalotává, nagy valószínűséggel már 2004-ben birtokba vehetik Kisbér és a térség lakosai a lovardával, a tiszti kaszinóval és a zöld területekkel összhangba hozott régi/új létesítményt a főutcában.

- BM -
(24 Óra, 2003. jan. 6. 5. l.)



Gyermekkönyvtáros találkozó a komáromi gyermekkönyvtárban


2003. február 17-én Komáromban összegyűltek a megye gyermekkönyvtárosai. Célunk elsősorban az volt, hogy szorosabbra fűzzük együttműködésünket. Egyik fő témánk a számítógépező gyerekek problémájának a kezelése volt. A gond abból adódik, hogy a gyerekek a számítógépen többnyire csak játszanak. Nagyon kevés az olyan gyerek, aki szövegszerkesztésre, információkeresésre is használja könyvtáraink gépeit. Miután kiderült, hogy ez általánosan jelentkező probléma, elfogadtuk azt, hogy a gyermekkönyvtárakban csak és kizárólag "CD-ROM-os" oktatóprogramokkal tölthetik idejüket a gyerekek. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárosai felajánlották, hogy a kisebb könyvtárakban, gyerekek által írt könyvajánlókat megjelentetik a megyei könyvtár honlapján. Ebből az ötletből kiindulva jött a következő: amennyiben a megye összes gyermekkönyvtárában lesz internet, a számítógép ördöge által megszállt gyerekek számára megyei internetes pályázatot hirdetünk, melynek megoldásához a gyerekeknek fel kell állniuk a monitor elől, és a kezükbe kell venniük egy könyvet.
A második napirendi pontunk egy lehetséges olvasáselemzés vizsgálat megbeszélése volt. A kérdőívek már a gyermekkönyvtárosok kezében vannak, most folyik annak kiegészítése.
Harmadik napirendi pontként megismerkedtünk az üvegfestéssel. Gyönyörű munkák születtek, mindenki megnézheti saját kollégája remekművét. A kezét nem vágta el senki, én sem, így felhőtlenül tudtunk örülni az alkotásoknak. Mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy bár az üvegfesték egy kicsit drága, de kiadós, és nem kíván különösebb szakismeretet. A gyerekek pedig egyenesen imádják!
Olyan jól sikerült ez a találkozó, hogy gyorsan meg is beszéltük, rendszeressé tesszük. A következő találkozás időpontja még nem ismert, de azokat is szeretettel várjuk, akik most nem tudtak eljönni.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének hírei


A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megtartotta szerepét a hazai könyvtári közéletben, de ahhoz, hogy ez a szerep még hatékonyabban érvényesüljön, egyes területeken további előrelépésre, a munka jobbítására van szükség. A tagdíjemelés ugyan érzékenyen érintett bennünket, de kétségtelen tény, hogy nagyobb szellemi és anyagi befektetésre kész tagsággal eredményesebb munkát lehet végezni.

Idén is számítunk a részvételedre!
Szeretettel várjuk az újonnan belépőket is!
A tagdíj befizetésének határideje: 2003. április 15.
Címzett: Kelecsényi Péterné
József Attila Megyei Könyvtár
2800 Tatabánya, Fő tér 2.
Telefon: 34/513-679

2003. évi tagdíjak:

Jövedelem kategóriák                       Javasolt tagdíj
I.          0-30.000,- Ft                          1.000,- Ft
II.        30.000-50.000,- Ft                 1.500,- Ft
III:       50.000-70.000,- Ft                2.000,- Ft
IV.       70.000-100.000,- Ft               3.500,- Ft
V.        100.000-150.000,- Ft             4.000,- Ft
VI.       150.000-200.000,- Ft             6.000,- Ft
VII.      200.000,- Ft fölött                  10.000,- Ft

 

Meghívó
Szakmai kirándulást szervezünk Esztergomba és Párkányba.
A kirándulás várható időpontja: 2003. április 14.
Vendéglátónk a Babits Mihály Városi Könyvtár (Esztergom).



Elnézést kérünk

Az elmúlt számunkban beszélgetést közöltünk a Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája 1945-1995 című kiadvány szerkesztőjével, akinek a neve sajnálatos módon kimaradt a cikkből. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárosáról, Lehrreichné Dürgő Brigittáról volt (van) szó. A Téka/Téma szorgalmas olvasói rájöhettek ugyan a szerző személyére, de a "rejtvény" nem volt szándékos. Mind kedves munkatársunktól, mind az olvasóktól elnézést kérünk.

(A szerk.)

 


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre

Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola


Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-26/2002.