XIV. évf. 2. sz.

2003. március-április


LAPSZÁMOK



Egy csöndes könyvtáros a szakszervezeti székházból
Beszélgetés Vojcsek Saroltával



Vojcsek Sarolta évtizedekig volt az SzMT Komárom Megyei Könyvtárának könyvtárosa, és a Komárom Megyei Könyvtáros szerkesztőségének tagja a kezdetektől a lap átalakulásáig.
- Hogyan lettél könyvtáros? Ez volt az első munkahelyed?
- Véletlenül. A komáromi Széchenyi István Közgazdasági Technikumban érettségiztem 1958-ban, és a Tatabányai Hőerőműnél kezdtem dolgozni. Változatos, szerintem érdekes munkám volt, az anyaggazdálkodással foglalkoztam. 1959-ben alakult letéti könyvtár az üzemnél, akkor lettem könyvtáros. 1960 őszén kért föl Török Marika (Török Józsefné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál kialakított központi könyvtár vezetője és addig egyetlen munkatársa), hogy menjek oda dolgozni. 1959-ben kezdődött a hálózat szervezése, először a már meglevő letéteket kapcsolták össze. Amikor odamentem, kb. 5000 kötet könyv volt, meg 20-30 fiókkönyvtár. A szakszervezeti székházban volt egy iroda, még a régi épületbe, középsőn, a kórházzal szemben. A könyvtárosi feladatkör teljesen új volt, illetve - én mindig a feldolgozással kapcsolatos munkákat végeztem, amiben a könyvelésnél megszokott pontosság is segített. Amikor a székházat bővítették, két évig Tatán, a Szakmaközi Bizottságnál voltunk albérletben.
-- Közben a szakszervezeti könyvtárhálózat sokat fejlődött, és komoly szerepet játszott megyénkben a lakosság könyvtári ellátásában.
- 1964-ben már hárman dolgoztunk, Bokros Albertné Magdi akkor jött az építők könyvtárából. A 70-es években voltunk a legtöbben, heten és egy gazdasági vezető. Akkor 80-90 letéti könyvtárunk volt, meg a bányász körzeti könyvtárak, viszonylag sokat tudtunk könyvre költeni. A 80-as évek végére aztán minden elszürkült, a nehézségek szaporodtak.
- A könyvtáros szakma akkor is megkövetelte a tanulást, önképzést. A szakszervezet menynyiben volt ehhez partner?
- Nem hiszem, hogy e tekintetben lenne okom panaszra. Igaz, minden lehetőséget igyekeztem kihasználni, ami csak adódott. 1961-1964 között végeztem 2,5 éves könyvtáros szaktan-folyamot az OSZK-ban. A címleírást Bereczky Lászlónétól, a tájékoztatást Horváth Tibortól tanultam. Gerő Gyuláné és Katsányi Sándor is ott volt az előadók között. De jártam szakszervezeti vezetőképzőre, különböző továbbképzésekre, pl. új címleírásról, amelyet aztán továbbadtam a hálózatban. Az egri főiskolán könyvtár-pedagógia szakot végeztem. Az utolsó tanfolyam, amire jártam, a hátrányos helyzetű olvasókkal foglalkozott. Az is érdekelt. Voltunk pl. börtönben, tüdőszanatóriumban, rehabilitációs otthonban. De foglalkoztam a Basic programozási nyelvvel, egy kicsit tanultam németül, angolul is, a feldolgozásnál hasznát vettem. És persze sokat olvastam. A könyvtár ehhez jó terep volt, a napilap- és folyóirat-választék ma is hiányzik. Évente szerveztünk a hálózat könyvtárosainak alapfokú tanfolyamokat, arra is készülni kellett.
- A szakszervezeti könyvtárak sok rendezvényt, vetélkedőt is szerveztek abban az időszakban, amelyek a szocialista brigádok kulturális vállalásaihoz kapcsolódtak.
- Ezzel elsősorban a kolléganőim foglalkoztak, a népművelés meglehetősen távol állt tőlem. Amíg módszertanos voltam, addig a fiókkönyvtáraknak segítettem azért ebben is. De 1977-től igazgatóhelyettes, majd 1989-ben igazgató lettem abban az intézményben, ahol én voltam az első beosztott, így ezzel kevesebbet foglalkoztam. Voltam viszont alapszervezeti gazdasági felelős és könyvbarát bizottsági titkár, egy ciklusban még a könyvtáros egyesület megyei csoportjának az elnöke is.
- 1991-ben viszont nyugdíjba mentél.
- Igen. A szakszervezeti könyvtárhálózat teljesen padlóra került, és úgy éreztem, nincs elég erőm ahhoz, hogy mindent felszámoljak, aminek a létrehozásával töltöttem aktív életem legnagyobb részét.
- Nem hiányzott a könyvtár?
- A szakszervezeti, vagyis ami megmaradt belőle, nem igazán. De más könyvtárakba be-belátogattam. Ennek köszönhetem, hogy újra könyvtárosnak mondhatom magam. A Váci iskolában kerestek valakit, és így jutottam a kollégák eszébe. Hamar megegyeztünk, 1997. október 1-je óta dolgozom. Egy könyvhalmaz fogadott, a Városi Könyvtár az 1995-ös leépítés miatt teljesen magára hagyta az iskolai könyvtárakat. A szerzeményezés korábban is meglehetősen gyér volt, a pénz utána sem lett több. Először állományellenőrzést kellett tartani, csoportos leltárkönyvet nyitni, egyáltalán, rendbe tenni a nyilvántartásokat.
- A könyvtár végül november 17-én nyílt meg.
- Igen, és a gyerekek gyorsan felfedezték. Elsősorban az alsó tagozatosok jönnek. Az olvasók száma megduplázódott, a tanulók fele beiratkozott olvasó. Ennél is többet mond a látogatók száma. 25 ülőhelyünk van, de kölcsönzési időben szabad szék ritkán akad. Szerencsére a gyerekek segítőkészek, rakodnak, bélyegeznek. Szükség is van rá, mert hivatalosan heti 10 órát dolgozom, ami megegyezik a kölcsönzési idővel, és ilyenkor erre kevés az idő. Olvasmányokat kell adni, a házi feladatokhoz szükséges irodalmat keresni, lexikonokban lapozni, különböző versenyekre felkészíteni a tanulókat. Az ünnepségek előkészítése is itt történik, és sokan a házi feladatokat is itt írják. Ezt a folyamatos nyüzsgést, ami a könyvtárban zajlik, az iskola vezetése is értékeli. Én meg annak örülök, hogy végre a pedagógia szakomnak is hasznát veszem.
- A pedagógusok nem mindig fogadnak el szívesen "kívülállót".
- Nem volt könnyű, néha ma is érzem a megítélésben a hátrányát, de úgy érzem, elfogadtak. Használják a könyvtárat, ami komoly eredmény. Természetesen a tanításba is belekóstolhatok, hiszen sok könyvtári-, könyvtárhasználati órát tartok. A gyerekek megtanulják önállóan használni a könyvtárat. Nagyon sok kitöltendő feladatlap kerül hozzájuk, én csak a könyvek kiválasztásában segítek, a válaszokat már nekik kell megtalálni. Remélhetőleg belőlük valóban aktív könyvtárhasználók lesznek.
- Ezek szerint nem bántad meg, hogy engedtél a csábításnak, és újra könyvtáros lettél.
- Minden nap öröm, minden napra jut sikerélmény. És talán nemcsak az, hogy hasznosnak érzem magam, hogy hozzájárulok az okosodásukhoz. A gyerekek szeretetet is várnak a könyvtárban. Azt is igénylik, hogy valahol beszélhessenek a problémáikról (sajnos, sok a hátrányos helyzetű gyerek), erre a tanórákon természeten egyáltalán nincs lehetőség, de a könyvtárban kell hogy jusson idő erre is. Nagyon örülök annak is, hogy az iskola pedagógiai programjában önálló fejezetként szerepel a könyvtár. Nem tudom, mit hoz a jövő, de ha nem hosszabbítják meg a szerződésemet, akkor is volt hat szép évem, amire korábban nem számítottam. És a könyvhalmaz helyett egy jó kézikönyvtárral bíró, rendezett intézményt tudok átadni az utódomnak, kialakított hagyományokkal, rendszeres olvasókkal.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

" A vers az, amit mondani kell…"


1905. április 11-én született József Attila. 1964 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar költészet napját. Immár ötödik alkalommal tudtuk megrendezni szavalóversenyünket a gyermekkönyvtárban e jeles nap alkalmából.
Könyvtárunk 2003-ban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, s erről egy egész éven át tartó rendezvénysorozattal kívánunk megemlékezni. A sorozat nyitánya volt ez a szavalóverseny, amelyre a helyi iskolák tanulói mellett a városkörnyéki települések verselni szerető gyerekeit is hívtuk
Versenyfelhívásunkban szabadon választott verseket kértünk, de külön értékeltük, ha a vers a könyvről, az olvasás szeretetéről szólt.
A több, mint 30 versenyző izgatottan várta a verseny kezdetét. Örömünkre szolgált, hogy nagyon sok szép verset hallhattunk: Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Pablo Neruda, József Attila, Kányádi Sándor és még sorolhatnám a költőket, akik művei elhangzottak e napon.
Színvonalas produkciókat láthattunk, ismételten kiderült, hogy dicséretes a felkészítő tanárok munkája. A beszélgetés során kiderült, hogy több gyermek is az édesanyja kedvenc versét adta elő
Dr. Dzsojtánné Krajcsír Piroska, a zsűri elnöke hasznos és megszívlelendő tanácsokkal látta el a versenyzőket, örült, hogy színvonalas versenyen vehetett részt, értékelte a gyerekek lelkesedését.
"A vers az, amit mondani kell…" hallottuk Kányádi Sándor versét az egyik versenyző tolmácsolásában. Legalább a költészet napján vegyünk elő egy-egy szép költeményt, olvassuk el, örvendeztessük meg magunkat vagy másokat ezzel az élménnyel. A kellemes hangulatú délután után reménykedünk, hogy a hagyomány jövőre sem szakad meg.
A nagyon szoros végeredmény a következőképpen alakult:
1-4. osztály:
1. Nick Réka (Eötvös), 2. Tóth Attila (Petőfi), 3. Szili Fanni (Zrínyi)
5-6. osztály:
1. Gyügyei Gábor (Eötvös), 2. Süttő Ildikó (Zrínyi), 3. Erdős Attila (Eötvös), 4. Kiss Eszter (Eötvös), 5. Bencsik Szabina (Eötvös), 6. Szentgyörgyi Flóra (Eötvös)
7-8. osztály:
1. Valek Zsófia (Eötvös), 2. Kanalas Zsanett (Dózsa), 3. Pál Edina (Dózsa), 4. Szabó Réka (Petőfi), 5. Barassevich Evelin (Dózsa), 6. Vati Mónika (Dózsa)

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

Költészet napja


Április 11-én a MEASZ városi szervezetével közösen rendezte meg a könyvtár a városi vers-mondó verseny döntőjét, amelyen 15 versenyző vett részt. A háromtagú szigorú zsűri: Maróti Attila színművész (Jászai Mari Népház) a zsűri elnöke, Cservenka Erzsébet és Tárnok Mihály bírálta el a produkciókat.
Az előadások között az Arany János Általános Iskola harmadik és negyedik osztályos diákjai oldották a feszültséget: egy-egy zenés jelenettel, illetve vidám kis darabbal. A következő sorrend alakult ki:

Alsó tagozat:
1. Nagy Frigyes (Ságvári Endre Általános Iskola 4. oszt. Felkészítő tanár: Pap Lászlóné), 2. Molnár Anita (Benedek Elek Általános Iskola 3. oszt. Felkészítő tanár: Nagy Ildikó), 3. Frigur Barbara (Benedek Elek Általános Iskola 4. oszt. Felkészítő tanár: Nagy Ildikó).

Felső tagozat:
1. Szalai Piroska (Lengyel József Gimnázium 7. oszt. Felkészítő tanár: Kisné Varga Gabri-ella), 2. Széles Erzsébet (Fővárosi Gyermekotthon 8. oszt. Felkészítő tanár: Kis György), 3. Gyarmati Gábor (Fővárosi Gyermekotthon 5. oszt. Felkészítő tanár: Kis György).
Középiskola:
1. Huma Noémi (Lengyel József Gimnázium, 11. osztály Felkészítő tanár: Sáhóné V. Kata-lin) és Sulyok Blanka (Lengyel József Gimnázium, 12. osztály Felkészítő tanár: Sáhóné V. Katalin) holtversenyben, 3. Kóka István (Eötvös Lóránd Szakközépiskola 11. osztály Felkészítő tanár: Nagy Ildikó)
Valamennyi nyertes és helyezett könyvjutalomban részesült.

Sutáné Csulik Andrea
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Négy évszak a művészetekben - Oroszlányon



2002. novemberében kezdődött a Négy évszak a művészetekben című sorozat az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtárban. A programok az évszakok megjelenítését dolgozzák fel különböző művészeti alkotásokon keresztül.
A tavaszi rendezvényre 2003. április 29-én 18 órakor került sor az olvasóteremben.
Az érdeklődőknek (50 fő) a zenéről a Bakfark Bálint Művészeti Iskola növendékei és tanára, Guttman Gábor, a versekről a Ságvári Endre Iskola 3. a osztályos tanulói gondoskodtak.
A vendégeket Mezei Judit könyvtáros köszöntötte, majd Junger Klaudia és Fanni, valamint Dászkál Viktor tavaszi dalokat játszott furulyán. A zenei csokor után Pap Viktória, Csóra Richárd, Seyler Kinga, Biri Krisztina és Járóka Gyula mondott verseket.
A tavaszi ünnepekről, népszokásokról - húsvét, György-nap, anyák napja, fagyosszentek, pünkösd - is hallhatott a közönség majd Tóth Andrea és Guttman Gábor fuvolamuzsikája idézte a tavaszt.
E kis műsort követően mutatták be Zsombolyai Mária: "Tavaszi virágok" című selyemképét. Az oroszlányi festőművész Áprily Lajos tavaszi versével köszöntötte a vendégeket és beszélt a tavasz öröméről, a színek szépségéről. Végezetül Vivaldi: Négy évszak című művéből a Tavasz hangzott el.
A hosszú tél után felüdülést jelentettek ezek a kellemes, a természet újjászületését idéző percek.

Mezei Judit
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Hántai helyzetkép


A kisbéri könyvtár állományának számítógépre vitele után a fiókkönyvtár és az ellátókörzet könyvállományának számítógépes feldolgozása a következő feladat.
Elsőként a hántai könyvtár állományának honosítása készült el. A kölcsönzés jelenleg hagyományos úton történik, mivel még nincsenek meg a gépi kölcsönzéshez szükséges eszközök.
A könyvtár épületének gondjai is megoldásra vártak. A vizes, omladozó falak, a fűtés hiánya már az állományt és a rendszeres kölcsönzést veszélyeztették. A könyvtárral szomszédos, egyházi tulajdonban lévő épületbe való átköltözéssel - átmenetileg - ez is megoldódott.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér

Bemutatjuk a megyei levéltárat


A megyei helytörténeti műhelyeket bemutató sorozatunkban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára munkájával kapcsolatos kérdéseinkre Csombor Erzsébet, az intézmény Komárom-Esztergom Megyéért díjjal kitüntetett igazgatója válaszolt.
- Az intézmény feladatait az 1995. évi levéltári törvény keretei között végzi. Ezek között talán a legfontosabb az anyag kutathatóvá tétele, az iratrendezés, selejtezés.
- Minden levéltár életében eljön a pillanat, amikor újra át kell tekintenie az általa őrzött anyagot, pótolni kell az esetleg elmaradt munkákat. A megyei levéltárban a 90-es évek első felében megkezdtük az intézményben őrzött iratanyag teljes körű revízióját. A munka során minden fondról új adatlap és raktári jegyzék készült. Az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű reponenda halmozódott fel, amelynek visszasorolását az iratanyag ellenőrző rendezésével kötöttük össze. Új fondokat bontottunk ki, új állagokat különítettünk el. Bár a teljes anyag ellenőrző rendezése még folyamatban van, 2002-ben eljutottunk odáig, hogy kiadhattuk a levéltár új fondjegyzékét, ami alapvető nyilvántartási és tájékoztató segédlet, és a 2002. december 31-i állapotot rögzíti. Hézagpótló, hiszen 1962-ben jelent meg a levéltár első és eddig egyetlen fondjegyzéke. A munkatársak teljesítményének értékét növeli, hogy közben a levéltár egyéb munkái sem maradtak el. A nehézség abból adódik, hogy miközben a feladatok és az őrzött iratanyag mennyisége folyamatosan nőtt, a levéltár dolgozóinak létszáma (18 fő) 1990 óta nem változott.
- A levéltárnak közművelődési és tudományos feladatai egyaránt vannak. Kiállításokat, levéltári órákat szerveznek. Munkatársai kutatásokat folytatnak. 1992 óta évkönyvekben teszik közzé tudományos eredményeiket.
- A 90-es évek elején úgy döntöttünk, hogy nagyobb hangsúlyt helyezünk a levéltár megismertetésére, elismertetésére. Ezt a célt szolgálták a különböző rendezvények. A Sobieski János halálának 300. évfordulójára rendezett tanácskozáson lengyel és osztrák történészek is részt vettek, a Komáromi Levéltáros Napokon immár kilencedik alkalommal találkozunk a szlovákiai kollégákkal is. Az országosan is elismert Hajnal István Társadalomtudományi Egyesület 1998-ben Esztergomban tanácskozott. 2000-ben az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, 2001-ben pedig a Magyar Levéltáros Egyesület tartotta itt vándorgyűlését levéltárunk szervezésében. A sikeres rendezvények révén intézményünk munkája országosan és nemzetközi téren is hírnevet szerzett.
A tanácskozások előadásait folyamatosan megjelentetjük. Magyar-lengyel nyelvű kiadványunk a Sobieski Emlékkönyv. A Hajnal István Egyesülettel közösen rendezett konferencia anyaga Régi témák mai kérdések a mentalitástörténetben címmel jelent meg, és folyamatban van a szakmai napok előadásainak kiadása is. Kiadványtervünkben segédletek és forráskiadványok egyaránt szerepelnek. A már említett fondjegyzéken kívül megjelent A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Dolgozók Pártja Komárom-Esztergom megyében 1945-1965, és A Palásthy család levéltára című repertórium. Segédletnek és forráskiadványnak egyaránt használhatók az Esztergom vármegye 17-18. századi közgyűlési jegyzőkönyveinek és Esztergom szabad királyi város 18. századi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit tartalmazó kötetek. Népszerűsítő céllal színes levéltárismetetőt is megjelentetünk - a magyar mellett német és angol nyelven is - a levéltár legszebb darabjaiból.
- Ön személyesen évek óta kutatja a megye helytörténetének lengyel vonatkozásait. Talán kevéssé ismert, hogy a II. világháború alatt több ezer lengyel menekült élt Magyarországon és Esztergomban is volt menekülttábor. Hogy segített a menekülteknek a katolikus egyház? Úgy tudom, e témában készíti doktori disszertációját.
- E történet a 19. század végén kezdődött, amikor Lengyelország orosz és német megszállás alatt volt, és százezrek vándoroltak ki az országból. Az emigráció és a hazai földön maradt lengyelek egyetlen integráló tényezője a katolikus egyház maradt. A magyar és a lengyel felső klérus között igen szívélyes volt a kapcsolat. A Magyarországon megtelepedő lengyelek lelki gondozását végző pap megélhetését a hercegprímás engedélyével a Vallásalap terhére biztosították, és engedélyezték Budapesten egy templom építését is, amely a mai napig lengyel templomként működik. A második világháború első hónapjaiban újabb több tízezres menekülthullám indult, elsősorban Magyarországra és Romániába érkeztek. Lengyel miséket tartottak számukra, és kb. 60 lengyel pap is menedékre lelt hazánkban. Megalakították a Lengyel Lelkipásztori Hivatalt, amely a menekültek lelki gondozását, az anyakönyvek vezetését végezte, szervezte a "külföldre szöktető" akciókat. Szorgalmazták emléktáblák, szobrok állítását. A katolikus egyház tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel értelmiség megsemmisítése nem sikerült.
- Milyen kapcsolatai vannak a Honismereti Szövetség megyei szervezetével?
- A Komáromi Levéltáros Szakmai Napon a Honismereti Szövetség is tart rendezvényt. 1998-ban pl. ekkor került sor a 48-as honismereti verseny eredményhirdetésére. Úgy gondolom, kölcsönösen számítunk egymásra.
- Milyen kiállításokat és kiadványokat terveznek 2003-ban?
- A kiadványok sorában a már említett fondjegyzék és a pártanyag repertóriumának első kötete már megjelent. A reprezentatív levéltár-ismertető májusra készül el. Ugyancsak ez évben adjuk ki a vármegyei regeszták második, és a városi regeszta első kötetét.
2001-ben avattuk fel a levéltár kiállítótermét, amely Esztergom 1848/49-es kormánybiztosáról a Palkovics terem nevet viseli. Idén a családi levéltárakat szeretnénk bemutatni, illetve azt kívánjuk bizonyítani, hogy az iratok gyakorlatilag végigkísérik az embert születésétől a haláláig. Ez a kiállítás szeptember végén nyílik, jelenleg térképkiállítás látható a teremben.


Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Látogatás a kisbéri helytörténeti gyűjteményben


Lapunk szerkesztői legutóbbi, Kisbéren tartott kihelyezett ülése után meglátogatták a város tájházát. Szakavatott kalauzunk Hegedűs Pál helytörténész volt, akinek több évtizedes munkája tette lehetővé, hogy ez a kétteremnyi "várostörténeti emlékezet" testet ölthetett.
Kisbér 1986-ban emelkedett városi rangra, s kb. akkortól számíthatjuk a honismereti mozgalom itteni megélénkülését. Pali bácsi - ahogy mindenki nevezi - még 1977-ben kezdte kutatni szűkebb hazájának múltját. Szervezte, irányította az 1987 óta működő Kisbéri Honismereti Kört. Az ő kutató-gyűjtő munkájuk, erőfeszítéseik eredményeként nyílhatott meg 2000. március 15-én ez a kiállítás, amelyet nagy érdeklődéssel tekintettünk meg. A tárlat mögött több száz irat másolata, megszámlálhatatlan fotó-dokumentum, múzeumok és levéltárak sorában (Budapest, Esztergom, Veszprém, Győr, Bécs stb.) végzett anyaggyűjtő, feltáró és rendszerező munka áll.
Az egykori Ménesparancsnokság klasszicista stílusú épületében látható tárlatot előkészítettsége, szakszerűsége és tudományos igényessége miatt városi múzeumnak is nevezhetnénk. Ehhez az itt látható anyag jó alapul szolgál. A kiállítás a régészeti leletektől a középkori okleveleken és más írott források fotómásolatain, térképeken, az egykori Batthyány kastélyból származó tárgyakon, pl. a híres ménes egykori verhetetlen lovának, Buccanernek a csontvázán, az általa és utódai által elnyert serlegeken át kellő részletezettséggel és változatossággal, mégis sűrítve tárja látogatója elé Kisbér történetét. Egyháztörténelmi tabló, a 19. század második felétől működő civil szervezeteket bemutató fotók, szövegrészletek, festmények színesítik az így felvázolt, jól dokumentált történelmi folyamatot.
A kiállítás részletesen bemutatja a város területrendezésének változásait. E szempontból legértékesebb darabjai egy 1768-ból származó telekkönyv és kéziratos térkép, valamint egy 1886-ban készült térkép. Ezek segítségével követhető az egyes utcák kialakítása és elnevezése, a település fejlődésének megannyi - a helyi fejlesztési, építési, műemlékvédelmi terveket alakító - fontos részlete.
A kisbéri helytörténeti gyűjteményben kiállított anyagok természetesen töredékét képezik csupán annak, amit összegyűjtöttek és részben közzétettek a Kisbéri Honismereti Füzetekben (1988-tól), az Örökségünk : Kisbér történeti emlékei (2001) című kötetben.
Ahol némi hiányt érzünk: a néprajzi anyag, a helyi mesterségeket bemutató rész., azonban már készül az Örökségünk című monográfia második kötete, amely a kisbéri szellemi és tárgyi néprajzi hagyományokat fogja bemutatni.
Összességében látogatásunk arról győzött meg bennünket, hogy szükség van, lehetőséget pedig teremteni kell - természetesen megfelelő szakmai háttérrel - ilyen kisebb-nagyobb kiállításokra. Ezek amellett, hogy a helyi kultúrát, történelmi ismereteket, kötődéseket erősítik, többek között a település fejlesztéséhez is segítséget nyújtanak.
Gratulálunk a honismereti mozgalom kisbéri munkásainak!


Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Nyergesújfalui Helytörténeti Múzeum és Tájház,
Nyergesi János Emlékház

(Nyergesújfalu, Munkácsy liget 8.)


1996. augusztus 20-án, a millecentenáriumi ünnepségek keretében nyílt meg Nyergesújfalu helytörténeti múzeuma és tájháza a neves nyergesi festőművész, Nyergesi János végakaratának megfelelően a Nyergesi János emlékházban. A múzeum létrehozására Nyergesújfalu Baráti Köre irányításával összefogott a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sport Irodája, a nyugdíjasok Barátság Klubja, az esztergomi Balassi Bálint Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, a Napsugár Nemzetiségi Óvoda és sok-sok nyergesi állampolgár. A múzeumi anyag gyűjtése folyamatos, így az 1996. augusztus 20-án nyitott alkalmi kiállítást átrendeztük 2000. augusztus 20-ára, a véglegesnek szánt forma kialakítása pedig napjainkban is tart.
A helytörténeti részben bemutatjuk a település tárgyi és írásos emlékeit a kőkorszaktól napjainkig. Külön tárlókban kapott helyet a kőkorszak, a bronzkor, a római kor, a török megszállás, a Rákóczi-szabadságharc, a millennium, a világháborúk, a Nyergesújfalui önkéntes Tűzoltó Egylet, a nyergesi kőfaragók, az oktatásügy, térképek, okiratok, pénzek, testvérvárosok. Egy szobában és az udvaron helyeztük el a XVII. - XVIII. században betelepített németek mindennapi életét bemutató bútorokat, használati tárgyakat, szerszámokat, ruhákat, stb.
Az emeleti műteremben Nyergesi János és Nyergesi István képei szobrai és munkásságuk egyéb relikviái tekinthetők meg.
A kiállítások április 15 és október 15. között minden kedden 10-12 és 14-16 óra tart nyitva. Ha ettől eltérő időben szeretnék megtekinteni, kérésre kinyitja, bemutatja a kiállításokat Padányi Lajos (2536 Nyergesújfalu, Petőfi S. u. 10, tel.: 33/355-318). Jelentkezni lehet munkaidőben a Polgármesteri Hivatalban Inokay Zsombornénál (2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104, tel.: 33/455-299) és az Ady Endre Művelődési Ház könyvtárában (2536 Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. tel.: 33/504-330)
Szeretettel várjuk érdeklődő látogatóinkat.


Padányi Lajos
Nyergesújfalu Baráti Köre elnök


Szakmai továbbképzések iskolai könyvtárosoknak


A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2003 tavaszán ismét megrendezte a szakmai heteket óvodák, iskolák és könyvtárak számára. A szakmailag magas színvonalú, tematikailag szinte minden területet átfogó rendezvénysorozat az ősszel is nagy sikert aratott, és a kollégák már várták a továbbképzési lehetőséget. A március 5-től április 17-ig tartó rendezvények között természetesen az iskolai könyvtárosok is találtak érdekes, időszerű és hasznos programokat.
Az egész megyét felölelő, különböző helyszíneken lebonyolított előadások, bemutató órák, konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék azért is figyelemre méltóak, mert ezek között mindenki találhatott olyat, ami a közel van a lakhelyéhez, a leginkább megfelel az érdeklődési körének vagy éppen a legmegfelelőbb időpontban szervezik.
A Tavaszi Szakmai Hetek Programja a következő volt:
Dorog, Dózsa György Általános Iskola: Könyvtárhasználati bemutató óra a gyermekfolyóiratokról.
Előadó: Bartlné Pap Zsuzsa szaktanácsadó
Kisbér, Petőfi Sándor Általános Iskola:
Minőség az iskolai könyvtárban. A hatályos jogszabályoktól a minőségbiztosításig tartó munkafolyamat feltárása (előadás és konzultáció)
Előadó: Emmer Gáborné szakértő,
Jaross Jánosné szaktanácsadó
Komárom, Feszty Árpád Ált. Iskola:
A Szirén 21 Intergált Könyvtári rendszer bemutatása (műhelymunka)
Előadó: Kovácsné Németh Mária
szaktanácsadó
Tata, Kőkúti Általános Iskola:
Kézikönyvek használata 4. osztályosoknak
(bemutató óra)
Előadó: Tanczerné Jakus Emőke
szaktanácsadó
Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola:
Fejlesztési lehetőségek az iskolai könyvtárakban - 2003. (műhelymunka és konzultáció)
Előadó: Henzer Zsuzsanna szaktanácsadó
Tatabánya, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola:
Információszerzés és oktatás. Internet az iskolai könyvtárban (előadás és műhelymunka)
Előadó: Benkő Ilona szakértő
Az érdeklődés az eddigi rendezvényeken igen nagy volt, ami azt igazolja, hogy a könyvtárosok igénylik a továbbképzéseket, a tapasztalatcseréket.
Köszönjük a pedagógiai intézetnek a lehetőséget, és bízunk benne, hogy ez a hagyomány folytatódik, és ősszel újból módunk lesz hasonló továbbképzéseken részt venni.


Tanczerné Jakus Emőke
Kőkuti Általános Iskola, Tata
könyvtári szakértő, szaktanácsadó

Tavaszi szakmai hetek a pedagógiai intézet szervezésében


A Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Intézet immár negyedik éve biztosítja a megye iskoláinak az ingyenes szaktanácsadáson való részvétel lehetőségét. Az intézet a könyvtár és informatika szakterületen regionális központokat hozott létre, ahol a szaktanácsadók havonta találkozhatnak az érdeklődőkkel.
Dorogon a Dózsa György Általános Iskola a könyvtári szaktanácsadás egyik színhelye. Könyvtárosa Bartlné Pap Zsuzsa előre meghatározott témakörökkel készül fel "fogadónapjaira". A témák megválasztásánál elsődleges szempont az aktualitás és a könyvtárosok mindennapi munkájának segítése.
Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a ez a tevékenység nagymértékben segíti a könyvtárost feladatainak elvégzésében. Egy-egy téma megbeszélése közösen történik, mindenki elmondja véleményét, mérlegelik az előnyöket, hátrányokat, a megvalósíthatóságot. Jó gondolat volt a pedagógiai intézet részéről a szaktanácsadói munka beindítása, a könyvtáros tanárok szívesen látogatják ezeket az összejöveteleket.
Az idén tavasszal megrendezésre kerülő szakmai hetek keretében könyvtárhasználati bemutató órára hívta a kollégákat Bartlné Pap Zsuzsa szaktanácsadó. Személy szerint mindig szívesen látogatok Zsuzsi könyvtárába. Az állománya gazdagon felszerelt, rendelkezik valamennyi fontos kézikönyvvel. Használja a SZIRÉN integrált könyvtári programot. Külön multimédiás számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, amin a bőséges CD-ROM-os állomány megtekinthető. Fontos megjegyeznem, hogy az iskola gyógypedagógiai tagiskolaként is működik, s a gyerekek hátrányos helyzetéből adódóan sokan csak a könyvtárban jutnak egy-egy szép könyvhöz, színes gyerekújsághoz, vagy ülhetnek le a számítógép elé.
A bemutató órán a gyermekfolyóiratokat dolgozták fel a 4. osztályosokkal. A tanulók négy csoportban dolgoztak, az asztalon előre kikészített kézikönyvek, folyóiratok, amelyek a feladatok megoldását segítették.

Elsődlegesen a fogalmak tisztázása történt: folyóirat, napilap, hetilap. A megjelenés gyakorisága mellett azt is elemezték, hogy milyen témákról írnak az egyes újságok.
Természetesen a vizsgálódás a könyvtárba járó folyóiratokból, napilapokból történt. Szerencsére a kínálat bőséges. Sajnos az idő rövidsége miatt nem marad idő a fejléc, kolofon, rovat részek elmélyítésére. Egy érdekes rejtvény zárta volna az órát, de ennek megfejtése is a következő órára maradt.
Összességében jó hangulatú órát láthattunk, a gyerekek fegyelmezetten, lelkesen dolgoztak. Köszönjük a lehetőséget, szívesen mennénk máskor is!


Gurin Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog



Új könyvtárat avattak



A szépen fejlődő és gyarapodó tatabányai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 2003. április 7-étől tetőtér-beépítéssel új könyvtárhelyiséget és nyelvi laboratóriumot mondhat magáénak. A szépszámú meghívott - megyei és városi vezetők, tervezők és építők, a társintézmények képviselői az iskola tanáraival és diákjaival együtt - egy rövid irodalmi műsor elhangzása után megtekinthette az új könyvtárhelyiséget és a nyelvi laboratóriumot.
Az iskolai könyvtár korábban igen mostoha körülmények között dolgozott. A régi, zsúfolt helyiség helyett tágas, világos, könyvtárhasználati órák megtartására is alkalmas, szépen berendezett könyvtárterem szolgálja ki az iskola könyvtárral kapcsolatos igényeit. Örvendetes, hogy egy kisebb raktárhelyiséget is kialakítottak.
A könyvtár állománya 14 000 kötet könyv (ebben a tartós használatú tankönyvek is szerepelnek). További jelentős állománygyarapítást terveznek és szeretnék megfelelő számú számítógéppel is felszerelni a könyvtárat.
Az átadási ünnepségen az iskola igazgatója, Szalai Imre, valamint az intézmény magyar-könyvtár-népművelés szakos könyvtárosa, Lamatschné Pogrányi Mária idézte föl a bővülés történetét. Az iskola igazgatója a város és a megye képviselőinek megköszönte az anyagi támogatást, amivel a pályázati úton nyert milliókat kiegészítve segítették az építkezést
Az iskola könyvtárosa külön kiemelte az iskola igazgatójának érdemeit, megköszönte a technikai személyzetnek, valamint a könyvek költöztetésében résztvevő diákoknak a fáradságos munkát, Bekéné Magyar Melinda kulturális nevelőtanár segítségét, s mindenkiét, aki bármit is tett az ügy érdekében.
Az állománygyarapításhoz Tatabánya polgármestere, Bencsik János szimbolikusan és valóságosan is egy értékes könyvvel, a körzet önkormányzati képviselője, Lászlóné Szabó Hajnalka 100 000 Ft-tal járult hozzá.
A hozzávetőlegesen 22 millió Ft-ba kerülő bővítés jelentős mértékben elősegíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Sok sikert kívánunk ehhez az intézménynek és a könyvtárosnak egyaránt.


Dr. Túri Róbert
nyugalmazott középiskolai tanár
és iskolai könyvtári szakfelügyelő



Könyvtáravató a Keriben



Iskolánk elmúlt 25 éves, és természetesen csaknem ennyi idős a könyvtárunk is. A könyvtárral foglalkozók (többnyire a magyartanárok) kezdettől fontosnak tartották a könyvek gyűjtését. Arra ügyeltek, hogy szép és használható könyveket vegyenek, de a tárolásra már kevesebb figyelem jutott. Hosszú ideig osztálytermekben, zárt szekrényekben tárolták az állományt.
Változást jelentett, amikor egy 32 m2-es osztályterembe került a könyvtár, ahol már szabadpolcos elhelyezésre nyílt lehetőség. A kölcsönözhető könyvek mellett az évek során nőtt a tartós használatú könyvek száma, ezek ma is a folyosó szekrényeiben vannak. A tankönyvek egy részét - pl. függvénytáblázat, történelmi atlasz, protokoll - a szükséges ideig kapják meg a tanulók, a másikat - pl. a szótárakat - a tanítási órákon használják. A könyvtár feladatköre is bővült az elmúlt években: 40 periodikára fizetünk elő és a hagyományos szolgáltatások mellett egyre nagyobb szerepet kap a könyvtárhasználati órák tartása, a különböző versenyekre való felkészítés, de a korrepetálás is itt történik. Kinőttük a termet.
Az április 7-ikei könyvtáravatás új időszámítást jelent a könyvtár és az iskola életében. A tetőtérben kialakítottunk egy 100 m2-es modern, világos, kellemes könyvtárhelyiségben nem okoz gondot a foglalkozások megtartása, van elegendő hely a lexikonok használatához, olvasáshoz, tanuláshoz. Ruhatár is fogadja a látogatókat. Jutott külön helyiség a folyóiratok és szakdolgozatok tárolására.

A könyvtár állománya napjainkra összhangba került az iskola profiljával. Sikerült egy igen gazdag és szép könyvekből álló vendéglátó-ipari gyűjteményt kialakítani. Az idegenforgalmi képzéshez is egyre rangosabb művek állnak rendelkezésünkre. Jelenleg a marketing oktatáshoz szükséges szakirodalom bővítésére törekszünk. Könyvtárunk állományába nem számítjuk be az audiovizuális dokumentumokat, az ugyanis taneszközként szerepel, és az oktatástechnikus kölcsönzi.
A könyvek egy részét már számítógépen tartjuk nyilván, a feldolgozás folyamatos. A könyvtár fejlesztési tervében a számítógépek vásárlása is szerepel.
Az új létesítmény pályázati pénzből készült, az önerőt az évek óta megrendezett szülők-nevelők bálja bevételéből biztosítottuk.
A szép, új környezetben szeretnénk a lehetőségeket kihasználva az eddigieknél eredményesebb munkát végezni. Örülünk, hogy a könyvtár használóit korszerű, igényes környezet tudjuk fogadni.


Lamatschné Pogrányi Mária
Kereskedelmi és Vendéglátóipari
Szakközépiskola, Tatabánya


Sziklai Károly tájképeiből nyílt kiállítás a lábatlani könyvtárban
Az alkotásokon a Dunakanyar különleges fényei is megcsodálhatók



Elismert festőművész Sziklai Károly, akinek munkáit nem csak hazánkban, de külföldön is elismerik. Ezt bizonyítja számtalan önálló kiállítása, amelyet láthattak Hollandiában és Németországban. A megyénkben élő, Nyergesújfalu és a térséghez hűen ragaszkodó művész képeiben is próbálta kifejezni a szűkebb pátriája iránti szeretetét és odaadását. Sziklai Károly Tokodaltárón bányászcsaládban született. A festészettel korán megismerkedett, amelyet rajztanára, Juhász Antal szerettetett meg a tehetséges fiatallal. Az általános iskola hetedik osztályában már a festőművész szakkör egyik "oszlopos" tagja volt.
Miközben vájárnak tanult, a festészethez is szenvedélyesen hű maradt. Sziklai Károly ötlete és eltökélt szándéka valósult meg a Duna Művészkör megalakulásával. Ekkor 1991-et írtunk és a művészkör tagjai között két festőn kívül volt egy fazekas, egy népi fafaragó és egy fotóművész. A művészeket összefogó csoport "karmestere", irányítója, a kiállítások szervezője, a művészkör vezetője Sziklai Károly volt. A kis alkotótársaság egyéni és csoportos kiállításokon mutatkozott be, amelyhez az évek során egyre többen csatlakoztak. Esztergom, Dorog és környéke, valamint a környező települések adtak otthont számos kiállításnak, ahol a Duna Művészkör tagjai egyénileg is bemutatkozhattak. Sziklai Károly rendszeres külföldi kiállítása mellett szűkebb hazájában is szívesen tárja a látogatók elé azokat az értékeket, érzéseket, amelyeket művein keresztül tolmácsol a közönségnek. A lábatlani Vitéz Sághy Antal Közművelődési Könyvtárban látható tárlat a festőművész 77. egyéni kiállítása.
A tájképekből nyílt kiállítás színes, megkapó és különösen szép a belőlük áradó finom látásmód. A kiállított képeken a Dunakanyar, a környező falvak: Lábatlan, Bajót, Nagysáp, Gyermely, de a Balaton és Budapest különleges fényei is láthatók.
A lábatlani könyvtárban a kiállítás szombatig megtekinthető.

N. Lakics Zsuzsa
KEM Hírlap, 8. 2003. 85. sz. ápr. 21. 4. l.



Csoóri Sándor költő és Görömbei András akadémikus
a megyei könyvtárban
Esztergomot nem pótolja semmi


Az ünnephez méltóan köszöntötték a költészet napját Tatabányán, a József Attila Megyei Könyvtárban. Kossuth- és Herder-díjas költő, Csoóri Sándor volt az egyik vendég. A másik Görömbei András Kossuth-díjas akadémikus, aki monográfiát írt a költőről; esszéíró, szociográfus, emellett a filmforgatókönyv-írás megújítója.
A házigazda, Monostori Imre, József Attila-díjas kritikus, az Új Forrás főszerkesztője kérdezett. Tóth Zsóka előadóművész a költő verseinek ihletett idézésével gazdagította az irodalmi délutánt.
A nagy elődök nyomában
Görömbei András könyve fél évszázados költői utat mutat be. A szerző amolyan vallomásfélével kezdte.
- Csoóri Sándor életem nagy élménye. Szorongó elsőéves egyetemista koromban találkoztam vele. Azóta figyelem munkásságát, útját. Hálás vagyok a sorsnak, hogy közelebbi barátságba, munkatársi kapcsolatba kerülhettem vele - az ő nagylelkűsége folytán. Amikor beszélgettünk, mindig azt éreztem: olyan energiát sugároz, amely az embert cselekvésre készteti. Életművéből a tevékeny történelemalakító szerepet nagyon fontosnak tartom.
Az irodalomtörténész nem politikai értelmezését adta a történelemalakító szerepnek. Csoóri Sándor mindenekelőtt költőként, esszéíróként formálta a jelenkori történelmet. A költészet talán legértékesebb, legtöbb nemzeti és emberi felelősséggel megáldott vonulatát tudta úgy megújítani, hogy Nagy László erkölcsiségét, Németh László hódító szellemiségét, Illyés Gyula tárgyilagosságát is továbbvive új költői nyelvet teremtett. Költészete eszméltető értéke nemzeti kultúránknak - emelte ki többek között.
Tóth Zsóka a költő verseinek idézésével mutatta be azt a gondolatiságot, ritmust, dallamot, belső zenét, atmoszférát, amely együtt meghatározó sajátossága költészetének.
Csoóri Sándor úgy gondolta, ennyi elismerést követően nehéz megszólalni, lényegeset, maradandót mondani. Életútjának rövid felvázolásával kezdte. Ötven éve, 1953-ban jelent meg a Csillag című folyóiratban tizenkét verse. Tizenhármat fogadott el a szerkesztőség, de egyetlen szó miatt a tizenharmadikat kihagyták. Röpirat volt a vers címe és a politikai fordulatokkal teli években ez a szó veszélyesnek tűnt. Ez a tizenkét vers jelentette költői indulását. Írásaiban már megjelentek azok a tapasztalatai is, amelyeket felerősítettek a felismert ellentmondások.
Szertefoszlott remények
- Tele voltam akkor nagy reményekkel az új világ beköszöntését illetően. Zámolyon, szülőfalumban igazi háború részese voltam. Tizenhétszer cserélt gazdát a falu, és minden tönkrement. Természetes hát, hogy egy tizenöt éves fiatalember azokban bízott, akik azt mondták, újjáépítjük az egész világot…
Később saját bőrén tapasztalta: nem úgy épül újjá a világ, ahogy kellene, ahogy mondták és ígérték. De ezt már fiatal költőként ismerte fel, és élte át. Így omlottak össze reményei, így vált a rendszer kritikusává.
Csoóri Sándor szerint a magyar irodalomnak, költészetnek mindig fontos politikai, közéleti szerepe volt, de nem is lehetett más, ez volt a történelmi küldetése. Szerinte hamis az a liberális érvelés, hogy a parlamenti demokráciában a politikusoké, a szakembereké a felelősség, az írók, az irodalom szerepe megváltozott. A kilencvenes években megszűnt a történelmi folyamatosság, az irodalom elvesztette jelentőségét, sorsformáló voltát. Valósághiányban élünk - jellemezte a kort a költő. Hiányoznak az igazi belső emberi értékek. Az igazságot sem lehet készen kapni, meg kell teremteni. soha ennyi tanult ember nem volt a világon, de soha nem volt ekkora hiány a szellemi értékekben. Európa nemzeti kultúrák nélkül semmit sem ér…
Lehetőség az írásra
Csoóri Sándor nem csak jóslatokat mondott, hanem verseket is. Esztergomot idéző művével zárta a sort. Természetes volt hát: a 24 Óra tudósítója azt kérdezte, milyen helye van most munkásságában a történelmi városnak.
- Sajnos, elég régen nem voltam már Esztergomban, egyszerűen nem jutott időm rá. Most Ürömbe költöztem, itt hasonlóak a körülmények, mint a Duna közeli kertemben, és nagyon jó lehetőségem van az írásra. Esztergomot nem pótolja semmi, mert ott az ember úgy érzi, benne van a magyar történelemben, az irodalomban, Szent Istvántól Mátyás királyig, Balassitól Babits Mihályig sok nagy nevet sorolhatna az ember. A város fölé emelkedő bazilika látványa is a történelmet idézi, és azt a szellemiséget, amely meghatározója a város életének. Az utóbbi napokban azt tapasztaljuk a híradásokból, hogy az unió vezető politikusai is nagyra becsülik országunk kultúráját. Ezt kell megőriznünk a jövő Európájában is.

Gombkötő Gábor
24 Óra, 2003. ápr. 17. 4. l.



Angol forrásgyűjtemény


A British Council hétfőn angol nyelvű forrásgyűjteményt adott át a József Attila Megyei Könyvtárnak. Az intézet igazgatóhelyettese, Nigel Bellingham elmondta, fontos feladatuknak tartják az angol nyelv és kultúra népszerűsítését. Több éve eredményes az együttműködés a két intézmény között, és nagyon jó, hogy ezt éppen a könyvek szolgálják.
A megyei könyvtáraknak van már angol nyelvű gyűjteménye, és ez az adomány ezt bővíti ki. A mintegy egymillió Ft értékű forrásgyűjtemény irodalmi műveket, nyelvkönyveket, tanítási segédanyagokat, szótárakat, videókat tartalmaz. A jövőben az angol intézet évente 700 ezer Ft értékű könyvvel bővíti a gyűjteményt és az angol nyelvet oktató tanárok javaslatai alapján állítják össze az adományt.
A vendégeket angol nyelven köszöntötte dr. Monostori Imre, a könyvtár igazgatója, a forrásanyagot pedig a megyei közgyűlés alelnöke, Kerti Katalin vette át. Kiemelte, hogy a megye egyik legrangosabb művelődési intézményében jól szolgálja majd a tanárokat, a diákokat, az anglománokat ez az értékes könyvajándék.
A Bárdos-gimnázium diákjai angol nyelven előadott jelenettel és dalokkal gazdagították az ünnepséget. Délután szakmai program keretében tájékoztatást kaptak a résztvevők a British Council projektjeiről, az interkulturális honlapról, a műhelyfoglalkozáson pedig az angol nyelvi óra keretei közt zajló irodalomtanítás módszertanáról cserélték ki tapasztalataikat a tanárok.

24 Óra, 2003. május 6. 7. l.



Szorongó könyvtárak
Részlet


A József Attila Megyei Könyvtár Tatabányán […] 1964-ben épült, tulajdonképpen a könyvtárfunkcióra alkalmatlan [túlzás, hagyományos könyvtárnak épült], a fehérvárinál szűkebb, 1800 négyzetméteres, mégis állományuk éppúgy 300 ezer körül mozog, mint a fehérváriaké. Gyarapításra 12 millió forintot fordítottak a tavalyi évben, 14 számítógépük van [a kölcsönző térben], és 6500 beiratkozott tagot számlálnak. Megoldatlan a profi médiatár kérdése, a parkolás és a mozgáskorlátozottak belső közlekedése is, sorolja Herczigné Mlakár Erzsébet igazgatóhelyettes.

Lényegesen előrehaladottabb azonban a költözés ügye, mint Fejér megyében, hiszen a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat rekonstrukciós terv birtokában az idén […] beadja a pályázatot az állami címzett támogatásra, és annak segítségével bővítenék a könyvtárat, hozzávetőleg 4200 négyzetméter alapterületre. A beruházás nagyságát milliárdban számolják.

D.G.
Népszabadság, 2003. március 11.
Közép-Dunántúl, II.

Látogatás a párkányi városi könyvtárban


A dorogi, oroszlányi városi és a megyei könyvtár fogadta el az esztergomi és a párkányi könyvtár szíves meghívását április 14-én. Az esztergomi könyvtárban gyülekeztünk, és átsétáltunk a Mária-Valéria hídon. A népszavazás közelsége azt a kellemes jövőképet idézte elénk, amikor már az útleveleket sem kell előkészíteni. Ha kellett is egy kicsit várakozni, a barátságos hangulat napjainkban már természetes a szlovák határátkelőknél A Duna másik partján egy kedves kisváros közepére érkeztünk.
Gyorsan odaértünk a könyvtárba, ahol az épület földszintjén található a gyermekkönyvtár, fele szlovák, fele magyar nyelvű állománnyal. A kis alapterület ellenére rendszeresen tartanak foglalkozásokat. A magyarul jól beszélő, de szlovák anyanyelvű könyvtáros elmesélte, külön készül a magyar foglalkozásokra, a kislányának olvassa fel előtte többször a meséket. Jó volt látni, hogy a könyvtárat a gyerekek rajzai díszítették.
Az emeleten felnőtt olvasóterem, szabadpolcos kölcsönző tér, internetes terem található. Megtudtuk, hogy a lakosság mintegy 10 %-a beiratkozott olvasó. A könyvbeszerzési keret jelenleg megfelelőnek tűnik (korábbról vegyes a kép, vannak hiányosságok), természetesen az ottani könyvárakat nem ismerjük. Nem hiányoznak a könyvtárból a rekreációs olvasmányok, népszerű magyar hetilapok, miközben az elmúlt években igyekeztek bővíteni a tájékoztatáshoz szükséges alapművek választékát. A Magyarországon megjelent lexikonok, kézikönyvek és olvasmányok sorával találkoztunk. Megítélni nem tudjuk, a könyvtárosok szerint a szlovák nyelvű tájékoztató irodalom hiányosabb, nem kapható. A magyar gyakorlattól eltérően a könyvtárban van külön kölcsönzési díj: havonta 1 korona könyvenként. És speciális fertőtlenítővel rendszeresen tisztítják a könyveket. A korszerűsítés azonban ott is elengedhetetlen: elkezdték a gépi feldolgozás.
Az esztergomi és a párkányi könyvtár között az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki. Öröm volt olvasni az esztergomiak programját. Kiderült, hogy rendszeresen járnak a párkányiak rendezvényekre, és - elsősorban a tanulók - használják is a könyvtárat.
A párkányi könyvtárosok szívesen vennének nagyobb tereket - az alapterület sem túl nagy - kicsivel biztonságosabb fenntartást. Kedvességükre, jó szándékukra biztosan nem panaszkodnak az olvasók. A szabadidejüket áldozták fel valamennyien, hogy fogadjanak bennünket (hétfőn szabadnaposak szombat helyett) Kevesen vannak, a sok kis helyiség miatt kölcsönzési időben nagyobb létszámú ügyeletre van szükség. Nem feledkeztek meg a hagyományos vendéglátás kellékeiről, a süteményről, kávéról, üdítőről sem. Búcsúzáskor címeket, telefonszámokat cseréltünk, és remélhetően a kapcsolat a hétköznapokban is fennmarad. Azt hiszem, számukra az anyagiak mellett legalább akkora szükség lenne a rendszeres információcserére. Reméljük, hogy a híd és a világháló erre jó lehetőséget biztosít.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

FELHÍVÁS


A József Attila Megyei Könyvtár 2004-ben ismét megjelenteti hagyományos évkönyvét. Mind a könyvtártörténettel, a könyvtári munka gyakorlatával, mind a helyismerettel, helytörténettel kapcsolatos írásokat szívesen fogadja és várja a könyvtár vezetése.
Határidő: 2004. január 15.
Cím: József Attila Megyei Könyvtár
2800 Tatabánya V. Fő tér 2., Pf.: 136.
E-mail: jamk@jamk.hu

 

Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre

Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola


Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-26/2002.