XIV. évf. 4. sz.

2003. július-augusztus

 

LAPSZÁMOK



Szinnyei szorgalmát tartja követendőnek
A nap beszélgetése Herczigné Mlakár Erzsébet könyvtárossal

Augusztus huszadika alkalmából a legmagasabb könyvtáros-szakmai kitüntetést vehette át Herczigné Mlakár Erzsébet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjétől, Hiller Istvántól: a Szinnyei József-díjat. A kitüntetett a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, akit ma köszöntenek kollégái. Vele beszélgettünk pályafutásáról, hivatásáról.
- Mit kell tudni dióhéjban a díj névadójáról?
- Szinnyei József múlt századi híres bibliográfus volt. Gőzhangyának nevezték szorgalma miatt. Követendő elődnek tartom minden könyvtáros számára. A budapesti Széchényi könyvtárban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Egyébként Komáromban született, dolgozott is ott rövid ideig. Külön öröm tehát, hogy megyénkbe került a kitüntetés. Úgy gondolom, olyan valaki kapta meg, aki nem látványos dolgokat csinál, hanem a háttérben tevékenykedik, ugyanakkor tisztességesen dolgozik. Lehetséges, hogy ilyen ember is megérdemli. Márpedig akkor személyemen keresztül a megye valamennyi könyvtárosának megbecsülése ez a díj.
- Térjünk át az ön életútjára. Hogyan lett könyvtáros?
- Már a gimnáziumban eldőlt, hiszen onnan jelentkeztem. Bár megmondom őszintén, sok minden érdekelt, a régészettől a társadalomtudományokig. Noha jó voltam fizikából, elsősorban a humán tárgyak érdekeltek. Ami ösztönzést adott, Szerb Antal több elbeszélése, novellája. Olyan érzékletesen tudott írni a könyvtár világáról, mintha egy jó receptet olvasott volna az ember: szóval, megjött az étvágyam a könyvtáros szakmára.
- Miként alakult pályafutása?
- Hűséges természet vagyok. A népművelő-könyvtárosi diploma átvétele után néhány hónapig a bánhidai Puskin Művelődési Házban dolgoztam. Innen egyenes út vezetett a József Attila Megyei Könyvtárba, amelynek dolgozója vagyok 30 esztendeje. A gyermekkönyvtárba kerültem, ekkor végeztem el a pedagógiai szakot. Úgy éreztem, erre a képesítésre szükségem van beosztásomban. Hosszú éveket töltöttem el ott. Utána belső átszervezés történt, tájékoztató könyvtáros lettem. Pedagógia, lélektan, gyermekvédelem volt a szakterületem. A kilencvenes évek elején neveztek ki igazgatóhelyettesnek.
- Milyen változások voltak-vannak az intézményben?
- A könyvtár több ezer éves intézmény. Mégis állandóan változik, miként nálunk is jellemző volt ez az utóbbi három évtizedben. Törvényszerű, hogy megújul, miként az emberek és a társadalom egyaránt. Más igények jelentkeznek, amelyeknek eleget kell tennünk. Hiszen a könyvtár alapfeladata, hogy értékeket közvetítsen, egyben megőrizve azokat. Ne feledjük: ez kulturális szolgáltatás.
- Alapvető feladatunknak tartjuk valamennyien a szakmában, hogy alkalmazkodjunk a kor követelményeihez. A másik oldal a technikai változás. Július elsején áttértünk a számítógépes kölcsönzésre. Hosszú évek felkészítő munkája előzte meg az átállást. Ma már valamennyiünk munkaeszköze a komputer. Kihívást jelent számunkra, hogy az interneten is eligazodjunk a lehető legrövidebb idő alatt, hiszen az intézményünknek is pénzbe kerül.
- A kívülálló azt gondolja, hogy ez egy nyugodt, békés szakma.
- Részben igaz. Ugyanakkor ne feledjük el, mi nem csupán a könyvekkel foglalkozunk, hanem az emberekkel is. Több mint százezer látogatónk van évente. Sokan idegesen, feszülten jönnek hozzánk, velük is tudni kell bánni. Ugyanakkor valóban békés a mi foglalkozásunk az itt őrzött szellemi értékek kisugárzása miatt.


M. Tóth Sándor
24 Óra, szeptember 1. 4. l.


Jubileumok, jutalmak


Egykoron augusztus 20-a a közművelődési dolgozók ünnepe is volt, amikor ritkán maradtak el a jutalmak, és kitüntetés is több kollégának jutott. Ebben az évben nemcsak a Szinnyei József-díjnak örülhettek a megye könyvtárosai. Kisbéren közművelődési díjat alapítottak, amelyet a városi rendezvényen adtak át. Nagy öröm, hogy a Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények két dolgozója, Kállai Istvánné (könyvtáros) és Somogyi Lászlóné (művelődésszervező) munkáját ismerték el ezzel a kitüntetéssel. Mészáros Éva, az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója jubileumi jutalmat kapott. A megyei könyvtárban is több kolléga jubilál. Petényi Erzsébet ebben az évben ünnepli 25 éves munkaviszonyát. Hermanné Nagy Zsuzsa, Tám Erzsébet és dr. Horváth Géza 20 éves, Szerencsi Edina 10 éves törzs-gárda jutalomban részesül, illetve részesült.

ISKOLAI KÖNYVTÁRAK


Az iskolai könyvtárak 2001/2002. tanévi munkájáról


A 2002. október 15-i adatfelvételhez 103 általános iskola, 13 gimnázium, 11 szakközépiskola, 8 szakképző iskola, 4 általános és speciális iskola szolgáltatott iskolai könyvtári adatokat a Pedagógiai Intézet felkérésére.

Az általános iskolák könyvtárai
A tanulói létszám 29.642 főről 28.768-ra csökkent, a változás tehát kis mértékű. A dokumentumok beszerzésére fordított összeg 36.291.316 Ft, közel 800.000 Ft-tal több az előző évinél. A beszerzett dokumentumok száma 45.793 egység, ebből 38.851 kötet könyv. Mindkét adat növekedést mutat az előző tanévhez képest.

A könyvtárhasználat adatai
Az olvasók száma 21.894, a tanulók 76,11 %-a, a kölcsönzött kötetek száma 203.129. A tanév során megtartott könyvtári tanórák száma iskolánként igen változó, a zérótól a közel 200-ig (Vitéz János TKF Általános Iskolája). Általában 30-40 tanórát tartottak, ez azt mutatja, hogy az iskolai könyvtár egyre inkább a tanítás, tanulás eszköze és segítője.
Az általános iskolákban összesen 14 főfoglalkozású, valamint 12 félállású iskolai könyvtáros dolgozik. Heti öt órában 31-en, egyéb formában 27-en végzik ezt a tevékenységet.
A könyvtárak fejlődése továbbra is nagyon eltérő. Új tendencia a számítógépes könyvtári programok fokozatos terjedése. A kifejezetten iskolai könyvtárak számára kifejlesztett Szirén nevű integrált könyvtári nyilvántartó rendszer a legelterjedtebb, amelyhez a megyei közalapítványi pályázat keretében is hozzá lehetett jutni.
Valamennyi iskolában sor került ez év során országos és helyi keretben (pl. olvasás és szövegértés, értő olvasás, prefer stb.) a tanulók teljesítményének mérésére. Az iskolák többsége hozzákezdett valamilyen minőségfejlesztési rendszer kiépítéséhez - leggyakoribb a Comenius I. (83 általános iskola). Az általános iskolák több mint kétharmadában elérhető az internet (83 általános iskola).

A középiskolák könyvtárai
Tanulói létszám: 16.784, ebből
gimnáziumokban: 7.320 fő
szakközépiskolákban: 5.124 fő
szakképző iskolákban: 4.340 fő
Az előző tanévben mutatkozó tendencia érvényesült ebben az évben is. A gimnáziumok létszáma 1.085 fővel, a szakközépiskoláké 482 fővel gyarapodott, a szakképző intézményeké viszont 376 fővel csökkent.
A dokumentumok beszerzésére fordított összeg a középfokú intézményekben 22.788.478 Ft, ebből
gimnáziumokban: 12.138.157 Ft
szakközépiskolákban: 7.410.359 Ft
szakképző intézményekben: 3.239.962 Ft
Ebben a tanévben a szakközépiskolák beszerzési kerete gyarapodott a legnagyobb mértékben, közel 2 millió Ft-tal, a gimnáziumoké kicsit emelkedett, a szakképző intézményeké pedig mintegy 200.000 Ft-tal csökkent.
A könyvtárhasználat adatai
Az olvasók száma 10.376 fő, ebből
gimnáziumokban: 4.140 fő, 63,07%
szakközépiskolákban: 3.838 fő, 74,90%
szakképzésben: 2.398 fő, 55,25%
Kölcsönzött kötetek száma: 52.958, ebből
gimnáziumokban: 26.523 kötet
szakközépiskolákban: 13.575 kötet
szakképző intézményekben: 12.860 kötet
Az elmúlt tanévhez képest a könyvtárhasználat a gimnáziumokban nőtt, a szakközépiskolákban is intenzívebbé vált, a szakképző iskolákban pedig csökkent.

A középfokú intézményekben a könyvtárosok alkalmazása a következő:

Gimnáziumban
Szakközépiskolában
Szakiskolában
Főfoglalkozású
9
4
5
Félállású
1
1
-
Részfoglalkozású
4
3
1
Heti 5 órás
-
1
-
Egyéb
1
1
2

Két gimnáziumban két-két főfoglalkozású könyvtáros dolgozik.

A középfokú intézmények mindegyikében van internet elérés. A minőségbiztosítás, minőségfejlesztési rendszer kiépítését a gimnáziumokban 11, a szakközépiskolákban és a szakképző intézményekben 8-8 iskolában kezdték el.

Az iskolai könyvtárosok számára szervezett programokról
Események

- 2002. január: - az OM könyvajándékának eljuttatása az iskolákba.
- 2002. március 12. 1000 Kisbér, Petőfi Sándor Általános Iskola - Iskolai könyvtár olvasótermének avatása.
- 2002. március 14. 900 Dorog, Petőfi Sándor Általános Iskola - Új iskolai könyvtár avatása.

Továbbképzések, rendezvények
- 2001. október 18. Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola - Határon túli magyar gyermekirodalom című előadás és az OPKM gyermekkönyvtár kiállítás - K-EMÖPI és az iskola közös szervezésében.
- 2001. november 21. 1430 Tatabánya,
K-EMÖPI - A Szirén program Windows változatának bemutatása.
- 2002. február 6. 1400 Tatabánya, Árpád Gimnázium - tankönyvbemutató a K-EMÖPI szervezésében.
- 2002. április 17. 1400 Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola - Kányádi Sándor író-olvasó találkozó az iskola szervezésében.
- 2002. május 29. Tatabánya, K-EMÖPI továbbképzés - olvasás és szövegértés - a Könyvtáros Tanárok Egyesületének programja:
- 2001. október 15. Budapest, OSZK
- 2002. május 17. Budapest, FPI - KTE továbbképzés - a 15 éves a KTE Könyvtári ismeretek a kerettanterv szellemében

Bod Péter könyvtárhasználati verseny
- 2002. február 12. Tatabánya, Herman Ottó Általános Iskola - 6. és 8. évfolyam.
- 2002. február 13. Tatabánya, Herman Ottó Általános Iskola - 9. és 11. évfolyam
18 iskolából 134 általános iskolai és 48 középiskola tanuló vett részt a versenyen.

Pályázatok
K-EM Közoktatásért Közalapítványért - állománygyarapítás, könyvtárszobák fejlesztése (KT-2-2002 pályázat).
Szaktanácsadás
Iskolai szaktanácsadás kihelyezett központokban:
Tata, Kőkúti Általános Iskola - Tanczerné Jakus Emőke
Dorog, Dózsa György Általános Iskola - Bartlné Papp Zsuzsanna
Komárom, Feszty Árpád Általános Iskola - Kovácsné Németh Mária.


Halmi Erzsébet
K-EMÖPI szakkönyvtárvezető

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL

XXXII. Könyvtári napok Komárom-Esztergom megyében
"Lokalitás, regionalizmus, európaiság"
2003. szeptember 22 - október 13.


Szeptember 22. (Hétfő) József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
9.00 Megnyitót mond Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke

9.15-9.45 Osztovits Levente (az Európa Könyvkiadó igazgatója): Az európai (könyv)kultúra Magyarországon, a magyar (könyv)kultúra Európában

9.45-10.15 Ramháb Mária (a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója): A hazai könyvtárak és könyvtárosok jövője az Európai Unióban

10.15 -10.45 Koreny Ágnes (az EBMD információs referense): Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja működése és szolgáltatásai

10.45-11.15 Kérdések, válaszok, kávészünet

11.15-11.40 Zsok Gizella (az észak-komáromi Duna menti Könyvtár igazgatója): A könyvtár szerepe a határon túli magyarok kultúrájában

11.40-12.05 Mikolasek Zsófia (a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár gyerekkönyvtárosa): Ifjú könyvtárhasználók ismeretei magyarságról, Európáról

12.05 Kérdések, válaszok

14.00 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezete délutánja
Vendégünk: Bakos Klára, az MKE elnöke

Szeptember 24. (Szerda) Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata
10.00 Honismereti és helytörténeti munka a Komárom-Esztergom megyei civil szervezetekben. Szakmai tanácskozás, kiadványbemutató

Szeptember 26. (Péntek) Városi Könyvtár, Tatabánya
17.00 Találkozó Lángh Júlia íróval

Rendezvényeinket támogatták:
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alapprogram
Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata
Magyar Könyvtárosok Egyesülete

"Ötéves az Országos Dokumentumellátási Rendszer"
Országos konferencia


Szeptember 29. (Hétfő) József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
11.00-11.10 Megnyitó: Monostori Imre igazgató, József Attila Megyei Könyvtár

11.10-11.40 Jogi szabályozások és az ODR
Kenyéri Katalin főtanácsos, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

11.40-12.10 Az ODR lelőhelyadatbázis aktuális kérdései
Koltay Klára főigazgató helyettes, Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

12.10-12.40 ODR szolgáltatás a FSZEK zenei gyűjteményében
Gócza Julianna, a zenei gyűjtemény vezetője, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Liszka Zsuzsanna tanácsos, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

12.40-13.00 Nem nyomtatott dokumentumok könyvtárközi kölcsönzése a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban
Varga Éva könyvtáros, Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár
Kiri Angéla könyvtáros, Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár

13.00-14.00 Ebédszünet

14.00 Hozzászólások, vita

17.00 Gál Mihály előadóművész estje: Wass Albert, Reményik Sándor, Dsida Jenő versei. (A Keresztény Pedagógusok Szervezetével közös rendezvény)

Október 13. (Hétfő) Arany János Városi Könyvtár, Dorog
17.00 Vendégünk: Boldizsár Ildikó mesekutató


Számítógépes tanfolyamok a tatabányai Városi Könyvtárban


Most, hogy egy NKA pályázat révén ismét újabb számítógépes oktatás előtt állunk, jó alkalom visszatekinteni a korábbi eseményekre, és egyúttal megosztani emlékeinket könyvtáros kollégáinkkal.
Mi az újvárosi fiókkönyvtárunkat jelöltük meg a Széchenyi terv pályázati helyszíneként, az internet kiépítésével járó előnyök érdekében. Az ADSL kapcsolat azonban csak mintegy fél éves késéssel valósult meg, ezért a tanfolyamok is késve indultak. Két helyszínen: az újvárosi fiók mellett a központi könyvtárban is zajlottak Csics Gyula igazgató úr, Sütő Balázs rendszergazda és jómagam vezetésével.
Különféle szempontok szerint - ahol lehetett - próbáltuk homogenizálni a csoportokat, legfőképpen életkor szerint. Az előzetes felmérés alapján a számítógépet még nem ismerők és csak az internettel ismerkedők táborát különválasztottuk. (Őket neveztem én haladó csoportnak, hiszen nem kellett az alapoktól kezdeni, és gyorsabb ütemű is volt a haladás.) Ez utóbbi csoport általában fiatalabb emberekből állt, akiknek munkaeszköz a számítógép - a világháló használata nélkül. Voltak ugyan, akik már barangoltak korábban is a neten, de szerettek volna átfogóbb ismereteket szerezni. Összejöttek a spontán csoportok mellett baráti társaságok, munkatársak, külön csoportok adóhivatali és egészségügyi dolgozókból, és mind nagyon jó hangulatú társaságokká alakultak. Azért összességében nálunk is az idősebb generáció és az értelmiség volt jelen nagyobb arányban.
A tematika négy fontos témakörre épült.
1./ Hogyan tudná megtanulni használni a számítógépet, internetet a munkájához és érdeklődési köréhez?
2./ Bemutatni az on-line módon elérhető intézmények (köztük a könyvtárak), hivatalok honlapjait, letölthető anyagait, képtárak, virtuális múzeumok és szövegarchívumok dokumentumait. Eléjük tárni a különböző internetes szolgáltatásokat a menetrendtől, időjárás prognózistól az útvonaltervezőn át a letölthető statisztikai grafikonokig, gazdasági és közhasznú adatokig.
3./ Megtanítani a keresők használatát egyszerűbb, de fontos szűkítésekkel, és bemutatni a könyvtárosok által működtetett LibInfot. (Kereséseink nem mindig praktikus szempontúak voltak: legérdekesebb kutakodásunk eredményeként megtaláltuk egyik tanfolyamosunk, egy építész weblapját, amelyet karácsonyra készített neki valaki, s amelyről időközben rég megfeledkezett, hiszen sosem látta, mivel nem internetezett még eddig.)
4./ Megadni a lehetőséget a levelezésre, azonnali csevegésre a személyes ismerősökön kívül fórumokban, társalgókban - akár a világ különböző pontjain élő emberekkel. Ennek kapcsán felkerestük a külföldi magyar oldalak gyűjtőlapját, és betekintettünk a "Hun vannak a magyarok" adatbázisba, amely a világ minden pontján élő levelezni vágyó magyarokat tömöríti, és faliújságján mindenféle érdekes üzenetek olvashatók.
Összességében elmondható, hogy a tanfolyamok után azok, akik számítógéppel már rendelkeztek, otthonra is bevezettették az internetet, ami jól mutatja, hogy sikerült tartósan felkelteni az érdeklődésüket a világháló iránt. Néhányan megörökölték a család fiatalabb tagjaitól levetett számítógépet, de internetezni továbbra is hozzánk járnak. A levelezés mellett feliratkoztak többen hazai és külföldi hírlevelekre, és egyéb információs anyagokra. Egyik több nyelven beszélő tanfolyamosunk a világ különböző postatársaságaitól kapott már bélyegkatalógusokat. Nagy örömmel használják a külföldre utazott rokonokkal való kapcsolattartásban, de felhasználják jogi és egyéb tanácsok kérésére. Ugyanakkor kevéssé tudatos böngészésre is használják - vagy ami különösen kedves a szívemnek - időnként visszatérnek a KFKI honlapján működő webgalérián keresztül a Sixtus Kápolnába és a többi közösen látogatott múzeum virtuális anyagához, ahonnan képeslapokat küldtünk egymásnak és ismerősöknek egyaránt.
A sok elfoglaltság mellett nagy öröm volt számomra, hogy részt vehettem ebben a munkában, amely véleményem szerint több hasznot hozott a könyvtáraknak, mint amennyit az értük kapott tanfolyamdíj jelentett. Mostanra értékesebbé vált a könyvtártagság, nőtt az itt dolgozók presztizse is, amely valljuk be, mindannyiunknak hízelgő lehet.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár Tatabánya



Bemutatjuk a kisbéri könyvtár új igazgatóját


2003. augusztus 1-jétől új igazgató áll a kisbéri Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények élén, Morvai Józsefné személyében.
Morvai Józsefné (sz. Árvai Erzsébet) 1954. július 21-én született Gyulán. Általános és középiskolai tanulmányai befejezése után 1979-ben az ászári általános iskolában állt munkába mint napközis nevelő. 1982-től a kisbéri városi könyvtárban dolgozik gyermek-könyvtárosként.
Szakirányú képesítései: 1984-ben könyvtárkezelő, 1994-ben könyvtáros-asszisztens végzettséget szerzett, 2002-ben a budapesti Eötvös József Főiskola könyvtár szakán kapott diplomát.
Feladatkörébe a gyermekkönyvtári feladatokon kívül a könyvtári pályázatok eredményes megvalósítása, író-olvasó találkozók szervezése, lebonyolítása, az ellátórendszerhez tartozó községi könyvtárak szakmai, módszertani gondozása, óvodai és iskolai csoportok könyvtárlátogatásának szervezése, szakmai lebonyolítása, ill. a közművelődési és városi rendezvények feladataiban való részvétel tartoztak.
Igazgatóként célkitűzése a könyvtári feladatok továbbvitele mellett a város művelődési igényeinek kielégítése, színesítése, változatosabbá tétele. Kérdőíves vizsgálat segítségével próbál jobban igazodni a közösség igényeihez. A nyitvatartási időt is az igényekhez kívánják igazítani. Célja továbbá az intézmények (helyi óvoda, iskolák, megyei könyvtár) közötti kapcsolat megerősítése. Elsődleges feladatnak az olvasók számának növelését tartja. Ehhez szeretné újraéleszteni az általános iskolásoknak a könyvbarát szakkört, bábszakkört szervezni, szavaló- és mesemondó versenyeket hirdetni és minél több gyermekfoglalkozást tartani a könyvtárban. Havonta akarnak valamilyen foglalkozást szervezni, előre meghatározott időben. A szolgáltatások bővítése során megoldják a régebbi folyóira-tok, képes újságok kölcsönzését. Fontosnak tartja, hogy az olvasók a könyvtár számítógépen feldolgozott állományát egy - a számukra elhelyezett - gép segítségével visszakereshessék. Rövidesen szeretné bevezetni, hogy internet használat mellett az olvasók egy-egy hivatalos levél, dokumentum elkészítéséhez a könyvtár gépeit is használhassák. A könyvtár tevékenységéről, szolgáltatásairól, rendezvényeiről szeretné rendszeresen tájékoztatni a városban és a körzetében élőket a helyi újság valamint szórólapok segítségével.
Munkájához sok sikert és kitartást kívánunk!

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér



Gyarapodott a nemzetiségi állományunk!


Piliscsév hegyek által körülölelt kis község a Pilis lábánál. Lakói 300 évvel ezelőtt letelepedett szlovák családok utódai. Falunk idősebb lakói még mindig anyanyelvüknek tekintik a szlovák nyelvet, községünk fiataljai pedig már az óvodában, majd a nyelvoktató általános iskolában tanulják őseik nyelvét.
A piliscsévi Községi Könyvtár ezért nemzetiségi feladatokat is ellát, a szlovák nyelvű állomány gyarapítása kiemelten fontos feladat. Szlovák nyelvű könyvállományunk mégis nehezen, csak ajándék és pályázat útján gyarapodik, mert a könyvbeszerzési keretünkből - a többi községi könyvtárhoz hasonlóan - a hazai könyvtermés legfontosabbjait tudjuk csak megvásárolni.
Az idei évben a nemzetiségi könyvállomány felfrissítésére sikeresen pályáztunk a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz.

A 80 000 Ft-os támogatásból nyelvkönyveket és útikönyveket, Szlovákia történelmével foglalkozó kiadványokat, valamint sok-sok nagyon érdekes és különleges gyerekkönyvet vásároltunk.
A gyermekek nyelvi tudásának játékos elmélyítését elsősorban tematikus képeskönyvek, kirakós játékok, izgalmas puzzle térképek szolgálják, de megismerhetik az állatok világát, a falusi élet, a honismeret építészeti, hétköznapi eszközeit, tárgyi világát.
Az alaposabb nyelvtudást a középkori Szlovákia gazdagon illusztrált történelmi feldolgozása, népi mondák, mondókák, versek szolgálják.
A közel 60 kiadványból október hó folyamán a "Szlovák könyv hete" címmel bemutatót tartok a gyermekolvasók és a nyelvet oktató pedagógusok bevonásával.

Bendur Istvánné
Községi Könyvtár, Piliscsév




Sajtkukacok két felvonásban
avagy
"Rágjuk át" magunkat Oroszlány és Komárom-Esztergom megye területén!

Az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár az idén nyáron is meghirdette a már lassan hagyománnyá váló, második helytörténeti táborát, a Sajtkukac tábort. A nagy népszerűségre való tekintettel ebben az évben két hetes lett a tábor időtartama. Mindkét héten a programok ugyanazok voltak - legalábbis tervben. Gyakorlatban egy-két módosítás becsúszott.
A "Kukac tábor" részletes programját Szlezákné Molnár Katalin gyermekkönyvtáros állította össze - ő volt a táborvezető is, de a munkában segítette őt szinte az összes könyvtáros kolléga, valamint két fiatal külsős lány. A táborba főleg 8-12 éves gyerekeket vártunk. Végül két 20 fős csapat gyűlt össze. A véletlen folytán az első táborba kerültek a nagyobb, a másodikba pedig a kisebb gyerekek (a várakozással ellentétben a második hét lett a nehezebb).
Bulihangulat
Hétfőn Majkra kirándultunk. Szerepelt a programban erdei rókavadászat, különféle szabadtéri játékok, a Bányászati Múzeum meglátogatása, továbbá ekkor készült el a tábori zászló is (mindkét héten másmilyen), amelyet minden nap más gyerek vitt haza.
A keddi nap lett az, mely egy kissé módosult az eredeti tervhez képest, amiben Vértessomló és azon túl Mátyáskút szerepelt. Az első héten közbeszólt a rekkenő hőség (kb. 35-36 fok), s az a tény is, hogy mindezt az útvonalat gyalogosan tesszük meg, így "csak" Somló és Mátyáskút közötti útvonal feléig jutottunk el. A következő héten már Várgesztes lett az úticél, az is busszal.

Szerdán Tatabányára kirándultunk, azon belül is a kertvárosi Lapatári-malmot látogattuk meg. Itt a fő program a lovaglás és az ebéd elkészítése volt, ami bográcsgulyás lett. Ez utóbbi a könyvtárosok feladata volt, amit nem kis örömmel végeztek. Ezt a napot rendkívül élvezték a gyerekek (és a könyvtárosok) mindkét héten.
Csütörtökön a programban Tata, s azon belül az Öreg-tó, a Kálvária domb, a kilátó, az Ásványtani Múzeum, a várkörnyék, valamint hajókázás szerepelt. Mindez sajnos csak a második héten valósulhatott meg, az első héten közbeszólt az időjárás - szakadó eső - ekkor a művelődési házba költöztek a "kukacok", különféle kézműves foglalkozások, filmvetítés, számítógépezés, s a kisebbek körében a legnépszerűbb, az arcfestés színesítette a napot.
Pihenő Várgesztesen
Az utolsó napra maradt a nagy durranás, mindkét tábor kedvence, a mocsai Oázis szabadidőpark. Strandolás (szigorú szabályokkal), másfél-két óráig tartó csúszdázás, fagyi, játékok, egyszóval minden adva volt a jó hangulathoz.
Így ért véget az oroszlányi Sajtkukac - népszerűbb nevén Kukac - tábor, sok emlékkel, tanulsággal, rengeteg fényképpel, amelyek közül jó pár helyet kap a szeptember 24-én tartandó kiállításon is.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

 


"Napraforgó" napközis nyári tábor Mocsán

A "Mocsaiak Mocsáért" Egyesület a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár közreműködésével 2003. július 14-18. között napközis tábort szervezett az általános iskolás korosztálynak. Eredetileg 20 főre tervezték, de végül 31-en jelentkeztek, legtöbbjük hozta a kistestvérét is. A tábor történetét a gyerekek szedték rímbe.

Nyári tábori krónika

Hétfőn összeismerkedünk,
Nyáridőről beszélgettünk
Rajzolgattunk, festegettünk,
A mesékről beszélgettünk.

Kedden aztán lábra-kaptunk,
A Gyurgyalba kirándultunk.
Sportoltunk és sütögettünk,
Kifáradva hazajöttünk.

Szerdán sem tétlenkedtünk,
Gyöngyöt fűztünk, üveget festettünk,
Szalvétával kavicsot díszítettünk.
Salátát is készítettünk,
Az egészségről beszélgettünk.

Csütörtökön buszra szálltunk,
Bábolnára látogattunk.
Simogattuk a lovakat,
Csodáltuk az agancsokat.

Pénteken az Emlékházban
A múltunkkal ismerkedtünk,
Szalmából fonogattunk,
Fűzfasípot farigcsáltunk.

Zárul a Napraforgó tábor,
Találkozunk jövő nyáron!


A tábor résztvevői nem pusztán a rím kedvéért utaltak a folytatásra: visszajárnak a könyvtárba, és többek között a jövő évi tábort is tervezgetik. Az emlékezetes hét - amelyet önerőből valósítottak meg, mert pályázati támogatást nem sikerült szerezni - a tábor munkatársainak (Áy Józsefné Piller Sára, Csicsai Mártonné, Kőrösi Tibor, Nagy Julianna, Rig-láné Berczeli Mária, Süveg Lajosné, Tóth József-né, Udvardi Ildikó, Vadász Attiláné, Világos József) köszönhető.

Nagy Julianna
Mocsa, Községi Könyvtár

 

EGYESÜLETI ÉLET

Vándorgyűlés Nagykanizsán



Az új kanizsai könyvtár adott otthont augusztus 14-16-a között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 35. vándorgyűlésének. A könyvtárosok dicséretére válik a szervezés, a legnagyobb élmény azonban számomra maga a könyvtár volt. Igaz, nem nagyon tudtuk elképzelni működés közben, de a plenáris ülés hatszáz résztvevőjét kényelmesen befogadta a nagyterem, és a regisztrációtól a baráti vacsoráig minden az épületben zajlott. Nemcsak a nagysága, a felszereltsége (pl. a könyvespolcok percek alatt eltolhatók, forgathatók) volt lenyűgöző, hanem otthonossága is. Nem csillogó-villogó csoda, hanem igazi hagyományos épület, amely ennek ellenére modern, felhasználja a századvég minden leleményét. Kedves építészek! A fantáziadús ötletek helyett üdítő változatosságnak tetszik, biztonságot sugároz a Zalaváry Lajos tervezte épület.
Hiller István kulturális miniszter volt a plenáris ülés első szónoka, aki hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta a közművelődés a politika, ezzel együtt a kultúrpolitika mostohagyermeke volt, pedig a könyvtárosok a méltánytalanul alacsony figyelem mellett is magas szinten dolgoznak. Mindezek ismeretében Hiller István partneri viszonyt ajánlott Nagykanizsán a könyvtárosoknak és ennek bizonyítására öt pontból álló könyvtárfejlesztési program indítását jelentette be. Eszerint a kormányciklus végéig nagyközségi szintig minden könyvtárba eljuttatják az internetet, ezen belül 350 könyvtár szélessávú professzionális kapcsolatra számíthat. A beruházások értéke 200 millió forint. 2006-ig évente 50 település könyvtárának a teljes felújítását is támogatja a tárca, mintegy 250 millió forinttal. Támogatják azt is, hogy a könyvtárak digitalizással maguk is gyarapíthassák a világháló kínálatát, ugyanakkor szerződést készítenek elő a világ egyik legnagyobb tartalomszolgáltatójával, az EBSCO-val adatbázisa magyar könyvtáraknak történő megnyitásáról. Mindez azt jelentené, hogy e forrásból 9 ezer folyóirat teljes, míg 16 ezer tartalomismertetett anyagához lehet majd a könyvtárakban az interneten hozzáférni. A határokon túli magyar könyvtárak támogatását is folyamatos feladatnak tekintik: pl. a készülő 10 kötetes Magyar Művészettörténet című könyvből 500 példányt a miniszteri keretből juttatnak majd el ezekbe az intézményekbe.
A partneri viszony keretében a könyvtárosok minden szekcióban megfogalmazták javaslataikat. A vándorgyűlésről bővebben a nagykanizsai könyvtár honlapjáról és az országos sajtóból tájékozódhatnak az érdeklődők. (www.kanizsa.hu/konyvtar)

Kilenc fontos mondat

1. szekció: A könyvtár totalitása zalai példákkal
Az információgazdálkodásra képes könyvtár minél előbb és minél inkább térjen át a tudásgazdálkodásra!
2. szekció: Dokumentumtermelő könyvtár
A nemzeti kulturális kincs - örökségünk - digitalizálását, országos programokban, régiós központokban, helyi értékeket őrző intézményekben - egységes tartalmi, technikai ajánlások és a szerzői jogok figyelembevételével - kell folytatni.
3. szekció: A könyvtár mint a kutatómunka infrastruktúrája
Az integráció jegyében, az esélyegyenlőséget célul kitűzve, országos szintű összefogás szükséges az egységes nemzeti cikkbibliográfia megvalósításához.
4. szekció: Könyvtár - munkanélküliség - élethosszig tartó tanulás
A társadalom középosztályosítási programja, a foglalkoztathatóság érdekében kikerülhetetlen feladat a könyvtári és oktatási rendszer közötti együttműködés hatékony továbbfejlesztése az alapfokú intézményektől a felnőttképzésig.
5. szekció: A tanító könyvtár
Az információ- és könyvtárhasználói tudás megalapozásáért, fejlesztéséért az iskolának és a könyvtárnak összehangolt stratégiát kell megvalósítani, úgy, hogy a használói képzés a könyvtárfejlesztési programnak, a köz- és felsőoktatás fejlesztési stratégiájának és a MITS-nek egyaránt eleme legyen.
6. szekció: A könyvtár, mint a társadalmi érintkezés csomópontja
A könyvtár nemzedékek és korok találkozóhelye, ha kiemelt feladatának tekinti szolgáltatásainak értő közvetítését, s maga is részt vesz - könyvtárosaival együtt - a helyi közéletben, amelyhez megfelelő szellemi, szakmai és működési erőforrásokra van szükség.
7. szekció: Orvosi könyvtárak - ma
Az esélyegyenlőséghez az orvos-egészségügyi szakirodalmi információ ellátásban és szolgáltatásban működési minimumfeltételek, és orvos-egészségügyi könyvtári stratégia szükséges!
8. szekció: A könyvtár, mint médiaszereplő
Mutassuk meg értékeinket!
A 9. mondat a határontúli magyar könyvtárak, könyvtárosok kérése
A határokon túli magyar könyvtárosok kérik, hogy az MKE vonja be őket a vándorgyűlések tartalmi előkészítésébe, kérjen előadókat a különböző szekciók témakörében!

Összeállította: Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

 

A nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztés, valamint a gyermek és ifjúsági célú közösségi terek és a népművészeti alkotóházak támogatása GYISM-NKÖM közös pályázatán a "B" kategóriában (közművelődési intézmények kialakítása, felújítása, a működési körülmények javítása) Sárisáp önkormányzata négy és fél millió Ft-ot, Vérteskethely önkormányzata öt millió Ft-ot nyert. A "C" kategóriában, amely kifejezetten könyvtárakat érintett, Ászár önkormányzata nyolc millió, Pilismarót önkormányzata három millió Ft támogatást kapott.

Mind a fenntartók, mind a könyvtárak figyelmét felhívjuk arra, hogy a fenti összegek a könyvbeszerzés növelésére szolgálnak. Amennyiben nem arra költik, vagy a számlákat nem az előírások szerint vezetik, a fenti összegeket vissza kell fizetni. Nem követendő példa az sem, ha az önkormányzatok nem adják ehhez hozzá a saját támogatásukat. Ebben az esetben a következő évben nem kapnak támogatást, ami természetes, de a továbbiakban a nyilvános könyvtárak listáján való szereplés is megkérdőjelezhető, ami komoly hátrányokkal jár.


RÓLUNK ÍRTÁK

Csak kevesek könyvtára


A csolnoki Kossuth Lajos Művelődési Házban működő könyvtárat ritkán látják a betű barátai, a nyitvatartási időben alkalmanként egy-két érdeklődő válogat a polcokon. Miereisz Orsolya megbízott művelődésszervező szerint ennek oka lehet az is, hogy a könyvek nagy része elavult. Szükségesnek találná a kínálat bővülését, elsősorban a diákok számára szükséges kötelező olvasmányokkal. Szívesen látná - ha nem teljesíthetetlen a kérés - a Bányász Művelődési Házban található könyveket a művelődési házban.
A kor szavaként igényként merül fel: jó lenne egy italautomata az intézményben is. Vélhetően ez nem megoldhatatlan gond.
A művelődési háznak három működő mikrofonja van, ebből egy vezeték nélküli. A megfelelő hangzáshoz a különböző rendezvényeken, műsorokon Miereisz Orsolya szerint ez kevés - hiába építették ki az új hangtechnikát. Mikroportokra, további vezeték nélküli mikrofonokra volna szükség. Ezeket nemcsak itt használhatnák, hanem például az óvodákban, az általános iskolában, a zeneiskolában és a nyugdíjas klubban is - így a beszerzés viszonylag magas költsége több intézmény között oszlana el.
A meglévő középületeket 2005. január 1-jéig akadálymentessé kell tenni a mozgássérültek számára is. A művelődési háznál is kell egy feljáró. Erre azért van nagy szükség, mert a mozgássérültek ide járnak egyesületi tagdíjakat befizetni.
A művelődésszervező felvetéseire minden bizonnyal pénteken megfogalmazzák a választ az önkormányzati képviselők - testületi ülésük napirendjén szerepel a ház munkájáról szóló beszámoló.

24 Óra, 2003. 07. 07. 4. l.


A gyermek- és ifjúsági irodalomról Esztergomban


Esztergomban a Szabadidő Központban Kisebbségi gyermekirodalmak címmel tartott konferenciát a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Szabadidő Központ. A tanácskozás témája a gyermek- és ifjúsági irodalom szerepe az anyanyelv megőrzésében. Emellett foglalkoztak azzal is: hogyan tehető szorosabbá a kisebbségi gyermek- és ifjúsági irodalmak kapcsolata a kisebbségi oktatással. A rendezvényhez gyermekrajz-kiállítás, könyvbemutató és -vásár kapcsolódott.

KEM Hírlap, 2003. szeptember 16. 2. l.


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre

Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola