XIV. évf. 5. sz.

2003. szeptember-október

 

LAPSZÁMOK



XXXII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári napok*



A könyvtári napok hagyományosan szakmai programmal indult. Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Nagy Attila olvasáskutató gondolatébresztő előadása következett az olvasás helyzetéről. Sajnos, változatlanul aktuális a nemzetközi PISA-vizsgálat felidézése, mert a feltárt hiányosság nem csupán az iskola vagy a könyvtár gondja, több terület összehangolt munkájára lenne szükség. Pl. Finnországban nem szinkronizálják a filmek nagy részét, hanem feliratozzák. Ez nemcsak az olvasást fejleszti, hanem a nyelvtanulásban is segítséget jelent. Az is természetes, hogy a megjelenő könyvek példányszámának meghatározásakor eleve számítanak a nagyobb mértékű könyvtári vásárlásra.
5Az olvasás gyakoriságát befolyásolja az iskolai végzettség, a nemi hovatartozás (nem magyar sajátosság, hogy a nők többet olvasnak), de még a felekezeti megosztottság is. Érdekes, hogy a katolikusok többet olvasnak, a reformátusok viszont kevésbé vonzódnak a lektűrhöz, és ez a mai tizenéveseknél is megfigyelhető. A feladat fontos, mert a modernizáció legfontosabb alappillére a normakövető, értékőrző magatartással bíró, öntudatban megerősödött középosztály, ami elsősorban kulturális kérdés.
Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója bevezetőjében utalt dániai tanulmányútjára. Intő jel nálunk az egymás iránti figyelmetlenség, a fegyelmezetlenség, türelmetlenség okozta közlekedési balesetek nagy száma. Dániában más a tolerancia foka egyéb területeken is. Nálunk pl. nem szívesen alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozókat. Ott nem abból indulnak ki a munkáltatók, hogy mivel nem terhelhető a munkavállaló, hanem abból, hogy mi mindenre képes, és ehhez alkalmazkodnak. Dániában a minőségi munkához fontosnak tartják a rendszeres ön- és továbbképzést és ehhez a feltételeket is biztosítják.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a könyvtárakat nem éri váratlanul az európai uniós csatlakozás. Az intézmény szintű, szakmai szervezetek által fenntartott kapcsolatok mellett számos egyéni kapcsolat is létezik. A szakirodalomhoz nagyon régóta hozzá lehet jutni. A könyvtárközi kölcsönzésben korszakváltás történt a technikai lehetőségek eredményeként, habár korábban is működött. Az Európai Unióba értékként visszük szakmai hagyományainkat, azt, hogy törvényi szinten szabályozott a könyvtárügy; a hálózati rendszert, a megfelelő gépesítettséget, a kapcsolatteremtési szándékot. Az európai gyakorlattól eltér, hogy a közkönyvtárak egyúttal az oktatás bázisai is. Az úgynevezett rekreációs, szabadidős olvasmányokra, a jelenlegi és a potenciális olvasók igényeire viszont az unióban jobban figyelnek.
Gyengeségünk, hogy a községi könyvtárak jó része korszerűtlen. A forrásokat koncentrálni kell. Nagyobb mértékű vásárlás esetén több az árengedmény, így éppen a legszegényebb kis könyvtárak kapják legdrágábban a könyveket. Az alapszolgáltatásokat biztosítani kell, de nem feltétlenül önálló könyvtárakban. Az ellátási modellek kidolgozása, megteremtése az egyik legsürgetőbb feladatunk.
Koreny Ágnes, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának információs referense az európai uniós pályázati és információs lehetőségeit ismertette. A lakossági tájékoztatás javítása érdekében a megyei könyvtárak is kaptak információs anyagokat. Terveznek továbbképzéseket, tréningeket, tanulmányutakat is. A pályázati lehetőségek az együttműködésen alapulnak. Van lehetőség arra, hogy a már nyertes pályázathoz kapcsolódjanak partnerként a könyvtárak, és új pályázatokat is írnak ki. A csatlakozás után a kulturális kapcsolatok bővítésére is több lehetőség nyílik.
Zsok Gizella, a révkomáromi Duna menti Könyvtár igazgatója az ottani könyvtár gondjairól szólt. A rendszerváltás után több civil szervezet alakult, új könyvkiadók jöttek létre, bővült a rádióban a magyar nyelvű adás ideje, új lendületet vett a magyar kultúra értékeinek feldolgozása. A könyvtárak felemás helyzetben vannak.
Most már lehet magyar anyanyelvű az igazgató, de gyakorlatilag nincs pénz az állomány gyarapítására. (Párkányban tett látogatásunk során valamilyen jobb helyzetet tapasztaltunk.) Országos szinten is csökkent az olvasók száma. Nemrégiben alakult meg a magyar könyvtárosok szakmai szervezete, ami remélhetően javít a helyzeten. A révkomáromi könyvtár egyik legfontosabb jellemzője a határ menti együttműködés, ez is enyhíti valamelyest a problémákat.

Zsok Gizella előadása közben
(Jobbra: H. Mlakár Erzsébet)

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Magyarságtudat és Európa-ismeret Komárom - Esztergom megyei
általános iskolás tanulók körében



Az alább következő néhány adat csupán részlet a könyvtári napokon elhangzott előadásomból. Ebben a néhány sorban azokat a részleteket válogattam ki, amelyek a gyerekek olvasási szokásaival foglalkoznak. A kérdőíveket Komárom-Esztergom megye városainak (Komárom, Dorog, Tatabánya, Tata, Oroszlány, Kisbér és Nyergesújfalu) gyermekkönyvtárosai segítségével 277 gyermek töltötte ki (161 felső tagozatos és 116 alsó tagozatos). Ezúton is szeretném megköszönni a gyermekkönyvtárosok segítséget.

A legizgalmasabb kérdéscsoport a magyar és európai híres emberekre vonatkozott. Arra a kérdésre, hogy ki a három kedvenc íród vagy költőd, az alábbi eredmények születtek:
A) Alsó tagozatosok:

Írók, költők
Petőfi Sándor
Móra Ferenc
Weöres Sándor
József Attila
Kölcsey Ferenc
Arany János
Fekete István
Benedek Elek, Zelk Zoltán, Ady Endre
Vörösmarty Mihály
Gárdonyi Géza
Kányádi Sándor,Nagy László
Jókai Mór
Sebeők Zsigmond, Móricz Zsigmond, Lengyel Dénes, Csoóri Sándor, Janikovszky Éva, Csukás István
Kormos István,Krúdy Gyula,Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Galambos Bernadett, Kiss Anna
Említések
77 említés (66%)
36 említés (31%)
35 említés (30%)
33 említés (28%)
16 említés (13 %)
14 említés
12 említés
10 említés
9 említés
8 említés
5 említés
3 említés

2 említés

1 említés

B) Felső tagozatosok

Írók, költők
Petőfi Sándor
József Attila
Arany János
Ady Endre
Móra Ferenc
Jókai Mór
Weöres Sándor, Gárdonyi Géza
Móricz Zsigmond, Kölcsey Ferenc
Kányádi Sándor
Molnár Ferenc
Csokonai Vitéz Mihály
Babits Mihály, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály
Radnóti Miklós, Szabó Magda, Kosztolányi Dezső
Janikovszky Éva, Kertész Imre, Balassi Bálint
Rónaszegi Miklós, Nógrádi Gábor, Kertész Erzsébet, Nemes Nagy Ágnes, Lőrincz L. László, Zelk Zoltán, Juhász Gyula
Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly, Kazinczy Ferenc, Rejtő Jenő, Nagy Katalin, Benedek Elek, Váci Mihály, Tompa Mihály, Moldova György, Berzsenyi Dániel
Említések
120 említés (74 %)
57 említés (37 %)
44 említés (27 %)
28 említés (17 %)
20 említés (12%)
15 említés
14 említés
11 említés
10 említés
8 említés
6 említés
5 említés
4 említés
3 említés

2 említés


1 említés

A válaszokból kitűnik, hogy a feleletekhez inkább a "kiről tanultatok az iskolában" kérdés illett volna, hiszen nehéz egy alsóst elképzelni, ahogyan egy Kölcsey-kötetet lapoz elmélyülten, és egy felsősről is könnyebben hihető, hogy Kertész Erzsébetet olvas szívesebben, mint Adyt. Feltéve persze, hogy olvas valamit. A gyerekek 78 %-a azért fel tudott sorolni három író-költőt, 13 % kettőt, 5 % egyet és csak 4 % ( 12 gyerek) nem tudott egyet sem.
A következő kérdés európai írókra és költőkre vonatkozott, szintén háromra voltunk kíváncsiak (alsósoknak azzal a könnyebbséggel, hogy nekik a mű címét is elfogadtuk). Nézzük, kiket említettek a legtöbben.
Alsó tagozatosok:
J. K. Rowling, Milne és La Fontaine, Grimm testvérek és Erich Kästner, Andersen
Felső tagozatosok:
Shakespeare, Rowling, Tolkien, Victor Hugo, Goethe
Összesen 50 európai költőt és írót neveztek meg a gyerekek, 24 % hármat, 18-18 % kettőt, illetve egyet, 40% egyet sem.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

 


Célok, feladatok az MKE Megyei Szervezeténél

A XXXII. könyvtári napok keretében szeptember 22-én 14 órától a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom Megyei Szervezete tartott taggyűlést.
A délután vendége Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) elnöke volt. Az elnök asszony előadásában az egyesület céljairól és terveiről beszélt. Mint mondta, az MKE céljai közé tartozik többek között a határon túli könyvtárakkal való kapcsolatfelvétel, a külső-belső kommunikáció és ezáltal a szakma elismertetése, valamint a minisztériumok támogatásának megszerzése is. A feladatok közé a vélemények képviseletét és a stratégiai célok felkarolását sorolta. Végül a kirándulásokról, könyvtáros bálról és a jövő évi vándorgyűlésről ejtett szót.
Bakos Klára tájékoztatója után Csics Gyula, a Tatabányai Városi Könyvtár igazgatója számolt be az erdélyi kirándulásról, majd Sámuelné Ábrahám Mónika, a megyei szervezet vezetője idézte fel a 2003-ra kitűzött feladatokat, programokat. Beszámolójában elmondta, hogy ellátogattak a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárába, a Komáromi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárába, az esztergomi Városi Könyvtárba, onnan pedig átsétáltak a párkányi városi könyvtárba is. Szó esett a 35. Vándorgyűlésről, a MKE Megyei Szervezetének vezetőség- és küldöttválasztó gyűléséről, a pályázatokról, valamint azokról a teendőkről, amelyek még az egyesületre várnak ebben az esztendőben.
Az előadás után Monostori Imre, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója és Horváth Géza hozzászólását hallhatták a megjelentek.

Sutáné Csulik Andrea
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Honismeret és helytörténet a könyvtári napokon


A XXXII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári napok keretében rendeztük meg a megyei Honismereti Egyesület tanácskozását a honismerettel, helytörténettel foglakozó civil szervezetek vezetői, képviselői számára. A szervezőknek az volt a célja, hogy ismét egymásra találjanak a hasonló céllal létrejött egyesületek. A meghívóban szakmai tanácskozóra, kiadvány-bemutatóra invitáltuk a szakmabelieket, barátainkat.
A találkozón Dorogtól, Nyergesújfalun át Tatabányáig, Tatáig képviseltették magukat a civil szervezetek. A bemutatkozások, beszélgetések során kiderült, hogy sok helyen működik olyan szervezet, amelyet vagy intézmény vagy az önkormányzat támogat, de - sajnos - olyan példával is találkozhattunk, ahol nem nézik jó szemmel kezdeményezéseiket. A legtöbb résztvevő szoborállítási kezdeményezésekről, emléktáblák elhelyezéséről és a bennünket, könyvtárosokat legjobban érdeklő kiadványok megjelentetésről számolt be. Különösen érdekes volt a dorogi illetőségű Kovács Lajos beszámolója. Kiadványaik száma, színvonala - úgy véljük - mindannyiunk elismerését kiváltotta. A jelenlévők közt volt olyan, aki - bár több hasonló civil szervezetnek is tagja - saját erejéből végzi kutatómunkáját és a kiadványok megjelentetését is vállalkozásából finanszírozza. Aktív és nyugdíjas pedagógusok számoltak be munkájukról vagy éppen "ráérő" nyugdíjas napjaik, hónapjaik legújabb eredményeiről: pl. egy könyv alapján megírt forgatókönyvről és az elkészült filmről.
Talán az eddigiekből is kitűnt, hogy a jelenlévők többsége egy-egy intézményt is képviselt, hiszen a sokat hangoztatott intézményi háttér nélkül sem az egyes civil szervezetek, sem a honismereti mozgalom nem működhet jól. A találkozón részt vettek intézményvezetők is, aki egyrészt saját kutatásaikról számoltak be, másrészt az általuk képviselt szervezet munkáját mutatták be. Sor került olyan alapítványok munkájának ismertetésére, amelyek vagy kiadványok formájába vagy konferenciák szervezésével segítik a kutatók munkáját.
A megye egyik legnagyobb honismereti, helytörténeti gyűjteményével rendelkező intézménye a megyei könyvtár, melynek munkáját Horváth Géza helyismereti szaktájékoztató mutatta be. A könyvtár teljességre törekvően gyűjti a megyére vonatkozó könyv- és sajtóanyagot. A megyében megjelent és a megyére vonatkozó könyvanyagról éves összeállítást készít. A vonatkozó sajtóanyagot 1945-től kötetkatalógusokban, 1993-tól számítógépes adatbázisokban is feltárja. A legfrissebb cikkek bibliográfiáját honlapján (www.jamk.hu) is közzéteszi, ahol 2000-től a kurrens könyvanyag is kereshető. E szolgáltatások ajánlása mellett Horváth Géza kérte a jelenlévő kollégákat, hogy kiadványaikat juttassák el a könyvtárba vagy adjanak róluk tájékoztatást. A személyes kapcsolatok erősítése a civil szervezetekkel, helytörténeti körökkel, egyesületekkel, felhasználókkal, kutatókkal - miként azt a helyismereti szaktájékoztató hangsúlyozta - valamennyi érdekelt számára hasznos. A könyvtár helyismereti gyűjteményére épülő szolgáltatásaival e célt, a személyes kapcsolatok erősítésével a mozgalmat is szolgálja.
Ezzel a megállapítással zárult a baráti találkozó "hivatalos része", majd elkezdődött a címek, telefonszámok cseréje, az érdeklődés az egyes bemutatott kiadványok elérhetőségéről. A szervezőknek javasolták, hogy kicsit többször, kicsit nagyobb körben kellene rendezni hasonló összejöveteleket. A kutatók szempontjából hasznos lenne, ha bemutatkoznának a helytörténeti gyűjteménnyel rendelkező, vagy hasonló munkát végző intézmények. mert nem mindenki tudja, hogy hol, milyen anyag található. A szervezők ígérik, hogy a tanácsokat megfogadják, és továbbra is figyelemmel kísérik a kutatásokat, a megjelent kiadványokat, segítik a nyilvánosságra kerülést.


Ifj. Gyüszi László - Horváth Géza
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Ötéves az Országos Dokumentumellátó Rendszer,
ismét könyvtárközi konferencia Tatabányán

Immár harmadszor rendezte meg a József Attila Megyei Könyvtár az ODR tagkönyvtárak könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó munkatársainak konferenciáját. Ez év szeptember 29-én ismét több mint száz könyvtáros gyűlt össze a megyei könyvtárban. Igazán öröm, ha egy rendezvénynek akkora a sikere, hogy a résztvevők évről évre igénylik a folytatást.
Szerettük volna ezt a találkozót egy kicsit ünnepélyessé tenni, hisz ötéves születésnapját ünnepelhette az Országos Dokumentumellátó Rendszer. Monostori Imre igazgató meleg hangú bevezetővel nyitotta meg a konferenciát, majd jelképesen egy csokor virágot nyújtott át az egybegyűlteknek.
Első előadónk Kenyéri Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főtanácsosa volt. A könyvtári rendszer fejlesztésének stratégiájáról, a fejlesztés eszközeiről, a szabályozásról és a szakfelügyeletről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az ODR szolgáltatásainak fejlesztése a vidéken élők esélyegyenlőségét javítja. Ismertette a 73/2003. (V. 28.) kormányrendeletet, amely megszabja a kérő és a szolgáltató könyvtárak feladatait. A jogszabály nagy hangsúlyt fektet a haladéktalan szolgáltatásra, melyhez azonban megfelelő személyi és technikai feltételeket kell biztosítani.
Koltay Klára, a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgató-helyettese az ODR lelőhelyadatbázis új verzióját mutatta be. Az új felület több keresési és kérési lehetőséget biztosít, a tagkönyvtárak pedig karbantarthatják saját adataikat. Csak gratulálni lehet a debreceni kollégáknak, hogy ígéretükhöz híven a tanácskozásra már működött az új adatbázis!
Ennek a konferenciának az egyik célja az volt, hogy a nem nyomtatott dokumentumok könyvtárközi kölcsönzésének problémáit megvitassuk. Főleg a hangzó anyagok, az audiovizuális dokumentumok küldése okoz nehézségeket. A következő előadások erről is szóltak.
Gócza Julianna és Liszka Zsuzsanna, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei részlegének könyvtárközi kölcsönzési gyakorlatáról számolt be. Kiderült, hogy csak könyvet és kottát szolgáltatnak, hangzó anyagot nem. A FSZEK a hangzó dokumentumokat olyan rövid időre kölcsönzi, hogy ebbe az időbe a vidékre küldés nem fér bele. Igazán sajnáljuk, mert olyan gazdag zenei anyaggal rendelkeznek, hogy sokszor csak ők tudnák kielégíteni a vidéken jelentkező eseti olvasói igényeket
A közös ebéd és a születésnapi torta elfogyasztása után érdekes és őszinte beszámolót hallhattunk Kiri Angélától és Varga Évától. Ők a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár könyvtárközi kölcsönzését bonyolító könyvtárosok. Elmondták, hogy forgalmuk annyira megnőtt, hogy már a teljesítőképességük felső határát súrolják. Gondjaik vannak a hangzó anyagok kölcsönzésével is, mert alig akad könyvtár a rendszerben, amelyik hajlandó kölcsönözni ezt a dokumentumtípust. Eredetiben szinte soha, másolatban pedig csak hosszú várakozás után, néha-néha. Persze kérdés, van-e idő, kapacitás a másolásra?
Az előadások után intenzív beszélgetés következett. A feltett kérdésekre elsősorban Kenyéri Katalin válaszolt, de a kollégák is szívesen adtak számot saját kölcsönzési gyakorlatukról. Megtudtuk, hogy egyre több könyvtár rendelkezik interneten elérhető számítógépes katalógussal, amelyben a keresés gyors, pontos információt nyújt egy-egy elérhetőségről. Jó volt hallani, hogy a könyvtárosok is egyre gyakorlottabban bonyolítják az elektronikus kéréseket és egyre készségesebben nyújtanak egymásnak segítséget.
Remélhetően jövőre ismét találkozhatunk, megbeszélésre érdemes időszerű témában biztosan nem lesz hiány.

Fátrai Erzsébet Márta
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



A "budai úrilány" a tatabányai Városi Könyvtárban

Lángh Júlia bemutatkozik
Csics Gyula köszönti Puskás Kálmánt

Szeptember 26-án a könyvtári napok során két esemény is volt könyvtárunkban. Csak az egyik szerepelt a meghívóban, plakáton, a másikat meglepetésnek szántuk. Azt mindenki tudta, hogy vendégeink találkozhatnak Lángh Júlia íróval, vásárolhatnak az eddig megjelent három kötetéből és dedikáltathatják azokat. A meglepetés legidősebb olvasónk - a 91 éves Puskás Kálmán - köszöntése volt a könyvtári napok alkalmából. (Természetesen őt azért előzőleg virágnyelven be kellett avatni, hogy biztosan jelen legyen az eseményen.) Csics Gyula igazgató úr néhány kedves mondat után átnyújtotta számára Habsburg Ottó életének krónikáját. Az ünnepelt 8 éve tagja könyvtárunknak, és egyáltalán nem látszik meg rajta a kora, amelyet a rendezvényen készített fénykép is tanúsít.
Ezt követően került sor Lángh Júlia élménybeszámolójára. Mesélt afrikai emlékeiről, tapasztalatairól, de legfőképpen nigeri óvónői tevékenységéről. Életének ebbe a szakaszába nyújt betekintést Közel Afrikához című kötetében. Hozott magával néhány afrikai relikviát a kedvencei közül: két félgömb formájú lopótököt, amelynek külső oldala szépen díszített. Bemutatott egy tuareg tőrt, egy bőrből készített amulett-tartót és más érdekességeket. Külön örömünkre szolgált, hogy fényképeket is közreadott könyvei szereplőiről. Kitűnő előadókészséggel megáldott személyiség, vendégeink nagy érdeklődéssel és derültséggel hallgatták. Annyi kedves történetet mesélt el az illélai emlékekből, hogy a másik afrikai kalandra már nem is jutott idő. Pedig az is mindenkit érdekelt volna, hogyan utazott el egy csádi nagyvárosba mozgássérült fiataloknak rádiózást, újságírást oktatni. Ugyancsak nagy érdeklődés várta önéletrajzi regényéhez (Egy budai úrilány) fűződő gondolatait, de erre sem jutott idő. Másfél órába nem férhet bele 60 év minden színes, gazdag eseménye. Aki többet akar tudni róla, annak ajánljuk könyveit és a róla szóló újságcikkeket.
Afrika iránti vonzalma például részben az afrikai irodalom sokszínűségének is köszönhető, amelyet még párizsi évei alatt kedvelt meg, ugyanakkor az átlagember nagyon kevés írót ismer közülük. (Ebben valószínűleg segíthet, hogy 2003 irodalmi Nobel-díjasa dél-afrikai lett.) Lángh Júlia afrikai műfordítások sorára készül. Van már elkészült fordítása is, kedves gesztusként könyvtárunknak ajándékba hozott belőle. Ráadásul kiadójával küldetett két másik afrikai regényt is, amelyet ugyan nem ő fordított, de szeretné, ha minél többen elolvasnák.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL

A mese gyógyító ereje

A XXXII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári napok rendezvényeként Boldizsár Ildikó mesekutató volt könyvtárunk vendége.
"Aki a meséket ismeri és hisz bennük, az a való világban is sokkal könnyebben boldogul" - vallja Ildikó.
Boldizsár Ildikó előadás közben
S valóban, minden probléma megoldásában segítséget nyújthat egy-egy mese elolvasása. A
régi emberek életében mentálhigiénás szerepük volt, segítették megőrizni a gondolkodás tisztaságát. Betegség esetén gyógyítani is képes a mese ereje. Ezt egyébként volt alkalma megtapasztalnia gyermekkórházban, ahol beteg gyerekeknek mesélt. Tudnunk kell, hogy lázas betegnek nem mondunk sárkányos mesét, mert az tovább növeli a lázat. Viszont a műtét előtt álló gyereknek erőt, lendületet ad a hősökről és hőstettekről szóló mese. Kutatásai során felfedezte, hogy minden élethelyzetnek megvan a maga meséje.
Több kiadó felkereste már, hogy írja meg, milyen betegségre milyen mese való. De ez így nem megy, látni kell, hogy ki a befogadó: lány-e vagy fiú, nő vagy férfi az illető, kövér-e vagy sovány, elesett-e vagy földobott, és így tovább.
Valójában a meseolvasás a 19. század végéig a felnőttek szórakozása volt. Benedek Elek mesegyűjteményeinek megjelenése után változott meg a helyzet, azóta mesét csak gyerekeknek mondunk.
Az előadás során olyan sok érdekes dolgot hallhattunk, hogy mindnyájan késztetést éreztünk egy igazán jó mese elolvasására. Nagyon jó kikapcsolódás, ajánlom mindenkinek!

Gurinné Pintér Gabriella
Városi Könyvtár, Dorog

Kistérségi olvasástársaság


A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár gyermekrészlege sikeresen pályázott a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közművelődési bizottságánál egy kistérségi olvasástársaság tervével. Ez a bonyolult mondat az alábbiakat rejti magában: mindannyian ismerjük a gyerekek olvasási szokásainak megváltozásával járó hatalmas problémát. Azok a tanulók, akik nem képesek az olvasást készségszinten elsajátítani (és egyre többen vannak az ilyen gyerekek), a felső tagozatban szinte menthetetlenül lemaradnak jól olvasó társaiktól. Ezen kívánunk segíteni - egyelőre elméleti úton - egy olvasástársaság létrehozásával. Első lépésként a kistérség pedagógusaival, iskolai és gyermekkönyvtárosaival szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hogy közösen fogalmazzuk meg a fő problémákat és a lehetséges megoldási utakat. Terveink szerint könyvtárunk a koordináló - kapcsolattartó szerepet töltené be.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom



Könyvtárközi kölcsönzés - a "végekről" nézve

A bajóti könyvtár nem tartozik a megye kiemelkedő községi könyvtárai közé. Átlagos - vagy annál valamivel alacsonyabb - a könyvbeszerzési kerete, így a könyvállomány elavulóban van, és a választék sem megfelelő. Malagurszkiné Szabó Éva könyvtáros a megyei könyvtárral való kapcsolatfelvételt követően "felfedezte" a könyvtárközi kölcsönzés hasznosságát. "A megyei könyvtárból könyvtárközi kölcsönzéssel mintegy ki tudom bővíteni a könyvtár állományát, segíteni tudok az olvasóknak mind a tanuláshoz szükséges olvasmányok biztosításában, mind speciális igényeik (pl. üvegházak építése) kielégítésében. Ez a szolgáltatás - főleg a kis könyvtárak számára - rendkívül fontos. Igazán csodálkozom, hogy még mindig vannak, akik nem vagy csak ritkán veszik igénybe, pedig a megyei könyvtár nagyon segítőkész." - mondja Éva, akinek az ODR konferenciáról szóló híradás ismételten eszébe juttatta, hogy ez a lehetőség (és persze a személyes kapcsolat) kisegítette párszor, ha gondja akadt. Remélem, több könyvtárosnak is eszébe jutott. Érdekes egyébként az a tapasztalat, hogy minél jobb a könyvtár, minél magasabb a könyvbeszerzési kerete, annál többször igénylik a könyvtárközi kölcsönzést is az olvasók.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


A zene világnapja Oroszlányban


Október 1-jén a zene világnapja alkalmából szervezett hangversenyt az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár, Takács Tímea könyvtáros vezetésével. Erre a napra sikerült megnyerni három fiatal és rendkívül tehetséges növendéket: Licsák Attilát, Nagy Sándort és Mayer Angyalkát, akik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakos hallgatói.
Az ifjú tehetségek egy órán át kápráztatták el az oroszlányi zeneszerető közönséget, többek közt Chopin, Liszt, Debussy, Bach, Beethoven, Brahms egy-egy művével. A hangverseny végén szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg a közönség a fiatalok műsorát.
"Ha szomorúak vagyunk, ha öröm ér bennünket, zene szól. Kinek-kinek ízlése szerint. Jó, hogy van. Nélküle szegényebbek lennénk. Hisz mi fejezné ki jobban érzelmeinket, mint a muzsika, mely nemzetközi nyelv, amit a szélrózsa minden irányában értenek" - fogalmazta meg summázatként Takács Tímea.


Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány


Nyári élményeim - fotókiállítás


A nyár elején hirdette meg az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtára azt a fotópályázatot, amely a "Nyári élményeim" címet kapta. A nyár legszebb pillanatait megörökítő fényképeket vártak a szervezők. Közel 60 fénykép gyűlt össze, összesen 17 nevezőtől, és oly sok szép kép született, hogy 7 kategóriát állítottak fel a szervezők. A gyerekek magyarázó szöveget, történeteket is csatoltak a képekhez, ami tovább színesítette a kiállítást.
Ezek alapján döntött úgy a zsűri, hogy a kategóriák győztesei között nem állít fel sorrendet, valamint a nem díjazott gyerekek is kapnak oklevelet és ajándékot. Így senki nem ment haza üres kézzel. A kiállításon helyet kaptak még a "Sajtkukac"-tábor legjobb fotói, továbbá két fiatal fotósjelölt elgondolkodtató témájú képei is. (Nemcsényi László és Csákvári Péter azóta már megalakították és heti rendszerességgel tartják fotószakkörüket.)
A kiállítás két hétig tartott és nagyon sok érdeklődőt vonzott a gyermekkönyvtár foglalkoztatótermébe.


A díjazott gyerekek kategóriák szerint a következők:
"Szemem mindent lát" kategória
Végh Cintia, Csákvári Péter, Harmath Martina, Lokodi Katalin
"Színes a világ" kategória
Nagy Frigyes Márk, Végh Cintia, Tímár Mihály, Tímár Miklós
"Mozgalmas Pillanatok" kategória
Németh Alexandra, Niczuj Paula, Tímár Mihály, Tímár Miklós
"A természet szeretete" kategória
Csákvári Péter, Harmath Martina, Németh Alexandra, Czéllei Vörös Zsófia
"A legjobb lesifotók" kategória
Csákvári Péter, Harmath Martina, Tímár Mihály, Tímár Miklós, Dani András
"Pancsoljunkcsak" kategória
Czéllei Vörös Zsófia, Kántor Alexandra, Végh Cintia
"Állati képek" kategória
Jenovai László, Lokodi Katalin, Sajóvölgyi Ibolya


Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány



Vámos Miklós Oroszlányban


A XXXII. Komárom-Esztergom Megyei könyvtári napok alkalmából invitálták az érdeklődőket az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár könyvtárosai az október 3-án tartandó író - olvasó találkozóra. A vendég ezúttal Vámos Miklós volt, aki nagy tömeget vonzott az intézmény kamaratermébe.
Sokan televíziós személyiséget ismerik, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy közel 30 regénye jelent már meg - legutóbbi Sánta kutya címmel -, s több díjjal is jutalmazták már írói pályafutása során. Aki ott volt, az sokat megtudhatott Vámos Miklós munkásságáról,

szó volt a kezdeti nehézségekről, a későbbi sikerekről, csalódásokról, valamint legújabb könyve megírásának történetéről is. Magánéletéről nem szívesen beszélt, annyit mondott csak, hogy aki meg akarja ismerni, olvassa el a könyveit.
A beszélgetés végén szólt arról, hogy milyen irodalmi tervekkel foglalkozik mostanában, majd válaszolt a közönség kérdéseire. Az est az író könyveinek dedikálásával ért véget, amikor is nagy türelemmel állta hűséges olvasói rohamát.


Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány


Irodalmi vetélkedő gyerekeknek

Ez év november 22-én harmadik alkalommal rendeztünk irodalmi vetélkedőt gyerekeknek Nyergesújfalun, az Ady Endre Művelődési Ház gyermekkönyv-tárában. A feladatok összeállításánál fő célunk az volt, hogy ráirányítsuk a gyermekek figyelmét a már szinte feledésbe merülő klasszikus- és népmesékre, találós kérdésekre, szólás-mondásokra. A jó hangulatú megmérettetésen minden korosztály talált neki tetsző feladatot. Az eredmény-hirdetés után meseolvasással és rajzolással fejeztük be a napot.


Katonáné Bergmann Violetta
Városi Könyvtár, Nyergesújfalu


KÖNYVISMERTETÉS

Kövek üzenete


Szénássy Árpád, a szlovákiai Révkomáromban élő mérnök, helytörténész, könyvkiadó, a helyi KT Nyomda és Kiadó Kft. tulajdonosa, a honismereti mozgalom régi elkötelezettje és kitüntetettje. A kilencvenes évek közepe óta adja ki a Honismereti Kiskönyvtár sorozatot, amelynek eddig csaknem 200 darabja jelent meg. (Ld. Honismeret 2003/4. sz.122-123. l.) A felvidéki helységek történelmi és művészeti értékeit bemutató magyar és szlovák nyelvű munkákon túl több, a történeti Komárom vármegyéhez kötődő személyiség életrajzát is megírta. Doktori disszertációjában az említett terület élelmiszeriparának múltjával foglalkozott. A komáromi sajtó kétszáz éve címmel a helyi hírlapírás történetéről készített összegző kézikönyvet, amelyben teljességre törekvően mutatta be a Komáromhoz kötődő folyóiratokat, újságokat.
Hosszú kutató- és szerkesztő munka előzte meg a Felvidéki Árpád-kori templomok lexikonának első kötete, A Nyitrai kerület, Szlovákia című kézikönyv megjelenését, amelyet a gondosság, a mérnöki pontosságra törekvés jellemez. Talán nem véletlen, hogy ezzel közel egy időben jelent meg a Nap Kiadónál Dunaszerdahelyen a Középkori templomok a Csallóközben címmel Kovács László és Görföl Jenő könyve. Nincs átfedés a két mű között, de mindkettő azért született, hogy rendszerezze és bemutassa a szűkebb-tágabb terület, a haza művészettörténeti értékeit, amely a szélesebb értelemben vett történelmi ismereteket is bővíti, a történelmi tudat mélyítését, a szülőföldhöz való kötődés erősítését szolgálja. Koncepciójuk, felépítésük és szerkezetük eltérő volta ellenére szellemi indíttatásuk, összetartozásuk éppoly nyilvánvaló, mint e két sikeres kiadó szlovákiai magyar szellemiséget ápoló, hagyományőrző tevékenysége.
A Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona I. kötet egy hét kötetre tervezett templomlexikon sorozat első darabja. A mai szlovákiai Nyitrai kerület - az egykori Komárom, Esztergom, Nyitra, Bars és Hont vármegyék - területéről közel 100 korai egyházi építészeti emléket ismertet szakirodalmi kutatásai eredményeként a szerző lexikális tömörséggel, egységes szerkezetben. A település neve, a templom titulusa, a falu első okleveles említése, falunév változatok felsorolása a történeti források évszáma szerint követik egymást a lexikonban. Az alapadatok között lajstromozza a település földrajzi elhelyezkedését, az épületek műszaki adatait. Az építés, átépítések, restaurálások dátuma után fotókkal, alaprajzokkal egészíti ki e tömör dokumentációt.
A kora Árpád-korban a templomépítkezések legfőbb kezdeményezője és támogatója a kötet elején idézett Szent István-i törvénynek megfelelően a királyi hatalom volt. A hitélet terjesztésére és megszilárdítására behívott szerzetesrendek európai építészeti gyakorlatukat is magukkal hozták. A rendi regula szerinti hasonlóságok, azonos stílusjegyek egyaránt megfigyelhetők a korabeli felvidéki és a nyugat-európai templomokon. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni az Árpádok alatt a nyitrai dukátus részét képező-, a 11. századtól a Hont-Pázmány nemzetség birtokközpontjaként számon tartott Bény község négy ismert ilyen épülete közül a premontreiek által Kisbényben emelt templomot. Ez egy Magyarországon ritka kereszthajós elrendezésű épület. Mivel a rend a ciszterekről vált le, kevésbé szigorú szervezeti keretek között működik, ezért a templom térkapcsolatai sem annyira kötöttek. Ez a középkori magyar szerzetesi építészet egyik jellegzetessége.
A 11-12. század során a királyi és egyházi megrendelők mellett világi építtetők is megjelentek, akik hatalmuk kifejezésére nemzetségi monostorokat emeltettek. 1217 előtt épült az Amadé nemzetség Szűz Mária kolostor-temploma, illetve az ugyancsak Bényhez tartozó Apátiban feltárt földesúri templom, ami a környék egyik legrégebbi építménye. E korszakból számos falusi templom is fennmaradt, melyek elemi liturgiai funkciót töltöttek be. Különleges, de nem ritka a kör alaprajzú tér (hajó), a rotunda templomok típusa sem. Ennek példája az ugyancsak bényi, 12. században épült, kiváló akusztikájú kerektemplom. Érdekessége, hogy a temetőkápolna henger alakú falát tizenkét félköríves fülke díszíti, amely nyilvánvaló utalás a tizenkét apostolra. Ez az alaprajz a római Panteonra vezethető vissza.
A román művészeti stílus jegyei a szűkebb magyarországi: zsámbéki, jáki, vértesszentkereszti és lébényi templomok mellett a felvidéki építményeken is megfigyelhetők. A kötet egyik értéke, hogy e párhuzamokra felhívja a figyelmet. Mint az előszóban olvasható, ugyanakkor "az építészettörténet fehér foltjának megszüntetését sugallja. […] Egy olyan kor feltárását, megismerését tűztük ki célul, mely végeredményben meghatározza az ezeréves egyházi építészetet és kiindulópontja volt az építészetkultúrának."
Fedezzük fel együtt közös kincseinket, melyekkel gazdagítjuk Európát.
(Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona I. kötet. A nyitrai kerület. Szlovákia. Szerk. Szénássy Árpád. KT Könyv- és Lapkiadó. Révkomárom, 2002)

Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

EGYESÜLETI ÉLET

Továbbképzés a Megyei Könyvtárban


Érdekesnek ígérkezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom megyei Szervezete által meghirdetett továbbképzés. Már a címe is figyelemfelkeltő volt: "Konfliktuskezelés a könyvtárakban". Egyáltalán vannak-e, milyenek és hogyan lehet feloldani ezeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel valamennyiünkben, amikor erre a tréningre jelentkeztünk. A kiscsoportos foglalkozást zárt ajtók mögött tartottuk, így mindenki őszintén megnyílhatott, hiszen tudtuk, hogy minden információ, minden vélemény szigorúan köztünk marad. Ez természetesen alapvető követelmény, mert ha nem így lenne, akkor az ilyen képzés egyáltalán nem érné el a célját.
Nos, rövid bemutatkozás után - ami szintén rendhagyó volt - még az addig ismeretlen kollégákat is közénk tartozónak éreztük, és fenntartások nélkül mondtuk el a véleményünket a különböző szituációkban.
A beszélgetésekből, rajzainkból kiderült, hogy mindenki hordoz megoldatlan problémát. A cél az volt, hogy szituációs játékokban megjelenítve elemezzük ezeknek a konfliktusoknak a gyökerét.
Megdöbbentő volt, hogy sokunkban csak akkor tudatosultak saját problémáink, amikor másoknál láttuk. Így jöttünk rá arra, hogy mivel kell foglalkozni. A tréning során próbálgathattuk, hogy milyen megoldásokat alkalmazhatunk, és elgondolkodhattunk azon, hogyan lehetne a konfliktust minimalizálni.
Mindnyájunknak vannak magánéleti, családi, munkahelyi, szomszédsági stb. problémái, melyeket pontosan az ügyben való érintettség miatt nehezen tud kezelni, de ha egy kicsit kívülről, más szemüvegen keresztül nézi, akkor bizonyára a megoldást is könnyebben megtalálja. A tanfolyamon újra és újra beleélhettük magunkat mások helyzetébe, amely egyúttal saját konfliktusaink objektívebb kezelését is lehetővé teszi.
Megfogalmazódott bennünk, hogy a beszélgetést folytatni kellene, mert annak ellenére, hogy reggeltől késő délutánig tartott, sok-sok kérdésre szerettünk volna még választ kapni. A nap folyamán összeszokott társaság tagjai ezentúl bizonyára másként, érzelmileg más alapokról indulva fognak szembesülni gondjaikkal, köszönhetően az előadó, Vidra Szabó Ferenc kitűnő instrukcióinak és szakmai hozzáértésének.

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata

RÓLUNK ÍRTÁK

Ötvenéves a könyvtár


A dorogi Arany János Városi Könyvtárat éppen fél évszázada, 1953-ban nyitották meg. Jelenleg az önkormányzat működteti. A mindennapokról Cserődi Attiláné vezető tájékoztatta lapunkat.
- Önkormányzatunknak köszönhetően bőséges a kínálatunk. Szaknyelven szólva negyvenezer egységgel rendelkezünk. Ez könyveket, CD-ket, hanglemezeket, videokazettákat és bekötött régi folyóiratokat foglal magában. A várostól ebben az évben kétmillió forintot kaptunk állományunk gyarapítására, ami a jó válogatásnak köszönhetően körülbelül ezerszáz új kiadvány vásárlását teszi lehetővé.

- A könyvtárban hat szakember áll az ezerhatszáz olvasó rendelkezésére. A magas folyóiratáraknak köszönhetően éves szinten további húszezer látogató tér be hozzánk olvasgatni. Nagyon büszkék vagyunk a helyismereti gyűjteményünkre, ebben a környékbeli kutatók és diákok nagy odafigyeléssel lapozgatnak.
- A könyvtár hagyományos funkciói mellett tevékenyen részt vesz a város közművelődési életében. Rendszeresen tartunk író-olvasó találkozókat és gyermekprogramokat.

Albert József
24 Óra, 2003, október 11. 4. l.



Jubiláló igazgatókat köszöntöttek Tatán


Tegnap Tatán, a polgármesteri hivatalban Hetényi Tamás, a város polgármestere köszöntötte és jubileumi jutalmat adott át két intézményvezetőnek. Dinga László, a Fazekas utcai Általános Iskola igazgatója 40 éves közalkalmazotti munkáért, míg Gyüszi László, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója 25 éves közalkalmazotti munkájáért vehette át az oklevelet és a jutalmat. A polgármester röviden szólt eddigi intézményi, közéleti munkájukról, az oktatás és művelődés területén végzett kiemelkedő tevékenységükről, majd további sikeres munkát kívánt a két jubiláló igazgatónak.

KEM Hírlap, október 2. l. l.


Iskolai könyvtár Vértesszőlősön


Vértesszőlősön, a szlovák nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolában 189 diák tanul. Ismereteik bővítéséhez nagy segítséget nyújt a tanintézmény könyvtára, ahol immár főállású könyvtár szakos tanárnő, Kolevné Forisek Györgyi segíti a diákokat az eligazodásban. Mivel a községi könyvtárat is ő vezeti, össze tudja hangolni a diákok és a felnőtt lakosság igényeit is, s minden évben jut anyagi fedezet új könyvek vásárlására.

24 Óra, 2003. november 5. 4. l.


Irodalmi nemzet


Pomogáts Béla irodalomtörténész új könyvének bemutatójára hívta meg az irodalom barátait a József Attila Megyei Könyvtár Szinnyei Köre a hagyományos hétfő délutáni randevúra.
Az október 13-i író-olvasó találkozó házigazdája, Horváth Géza bevezetőjében méltatta Pomogáts Béla pályáját, megemlítette legjelentősebb alkotásait, esszéit, amelyek régi és kortárs írók életművének újraértelmezése mellett a politikai mozgalmak és az irodalom egymásra hatását ábrázolják.
A vendég az Irodalmi nemzet című kötetéhez kapcsolódva az irodalom és a közélet sorskérdéseit érintette, kiemelve: sokszor az állam nélküli országban az irodalom volt az egyetlen szervező erő. A magyar történelem egyes korszakain kívül a római birodalom és a latin irodalom viszonyát említette példaként. Szóba került az Illyés Közalapítvány munkája is annak kapcsán, hogy az író az elnöke a határon túl élő magyarság művelődési és közéletét támogató szervezetnek.
Kérdésekre válaszolva Pomogáts Béla tovább szőtte korábbi művének gondolatát: Az irodalom köztársasága című kötetének folytatásaként az írók szellemi elkötelezettségét, az irodalmi áramlatok összefüggéseit és a politikai rendszerek változékonyságát elemezte a kötetlen beszélgetésen.

km
Itthon, 2003. október 17. 4. l.

 


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-48/2003.