XIV. évf. 6. sz.

2003. november-december


LAPSZÁMOK

Mondjatok szép szavakat!

Már hetek óta izgatottan várták Piliscsév Községi Könyvtárának olvasói és az iskola tanulói 2003. november 11-ét.
Bendur Istvánné könyvtáros a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 80 ezer forintos támogatásával még a nyáron közel száz darab szlovák nyelvű könyvet vásárolt az amúgy is gazdag nemzetiségi könyvállomány frissítése érdekében. Az 1936-tól létező könyvtár történetében most először fordult elő, hogy az új szlovák könyveket bemutató keretén belül ismertessék meg a szlovákul is sokat olvasó közösséggel. Ezeket, valamint a megyei könyvtár ajándékát, a magyarországi szlovákok balladakincsét, táncait, kulturális hagyományait ismertető könyveket a könyvtár olvasótermében állították ki, tették hozzáférhetővé a szép számmal megjelent érdeklődőknek. A megnyitó beszédet Bendur István tanár mondta.
A könyvbemutatóval egybekötve rendezte meg a Piliscsévi Általános Iskola szlovák nyelvtanárainak munkaközössége a már korábban meghirdetett versmondó verseny döntőjét. A nagyszerű ötlet Áy Péternéé, azaz Mónika tanár nénié, de mindenki lelkesen segítette a verseny lebonyolítását. A rangos zsűri elnöke Nagy Mária polgármester asszony volt, tagjai pedig a Piliscsévi Szlovák Önkormányzat valamint Maduda Ildikó iskolaigazgató.
A színvonalas verseny három kategóriában zajlott. Az 1-3 osztályosok bájos verseket; nyelvtörőket, a 4-6 osztályosok már komoly terjedelmű költeményeket adtak elő. A 7-8 osztályosok inkább a nagyobb erőfeszítést kívánó elbeszélésrészletek, prózai szövegek bemutatására vállalkoztak. A zsűri nehéz helyzetbe került, hiszen jobbnál-jobb teljesítményeket kellett elbírálnia. A verseny végén minden résztvevő ajándékban, dicsérő oklevélben részesült. Az egyes korcsoportok legjobbjait a zsűri külön is jutalmazta.
A verseny után a résztvevők még sokáig ismerkedtek a szlovák versekkel, mesékkel, útikönyvekkel, sőt, néhányan már kölcsönöztek is belőlük.
A sikeren felbuzdulva az önkormányzat vezetői javasolták, hogy jövőre is rendezvényként kellene lebonyolítani az új szlovák könyvek bemutatását, ami a környéken páratlan kezdeményezés.

Bendur István
Művelődési Ház, Piliscsév

Rendezvények, szakkörök a könyvtárban


November 6-án kézműves foglalkozásra gyűltek össze a gyerekek a városi könyvtárban. A helyi Petőfi Sándor Általános Iskola napközis csoportjának tagjai az évszaknak megfelelően különböző termésekből - makkból, gesztenyéből, dióból, falevélből, krumpliból - készítettek különböző figurákat. Így kelt életre Makk Marci, Kippkopp, Nyúl úr, Teknős Béka, Ninja és társaik. A gyerekek munkáját Morvai Józsefné, a könyvtár igazgatója, Farkasné Molnár Magdolna tanárnő és a kézműves szakkör vezetője, Kiss Anita segítette. A délután vidáman, jókedvűen telt el, melynek végén a tanulók haza is vihették az általuk készített bábokat.
Ezzel a foglalkozással egy sorozatot kívánunk elindítani. Minden hónap első hetében meghívunk a könyvtárba egy-egy gyerekcsoportot, és az évszakhoz vagy valamilyen eseményhez kapcsolódó foglalkozást tartunk. Az első rendezvényünk sikere alapján reméljük, hogy a továbbiakban is ilyen lelkes, ügyes gyerekeket invitálhatunk meg a könyvtárba egy-egy vidám délutánra.
Minden tanévben indulnak a könyvtárban különböző szakkörök, ahol a tanulók az érdeklődésüknek, kézügyességüknek megfelelően válogathatnak a kézműves-, rajz-, csillagász-, és sakk szakkörök közül.
December 12-én a Városi Sportcsarnokban karácsonyi műsorral, szépen feldíszített fenyőfával, szaloncukorral kedveskedtünk a gyerekeknek. A jó hangulatról Eszményi Viktória és Heilig Gábor gondoskodott.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér



Oroszlányi hírek

Másképp' az Európai Unióról -- az irodalomtörténész szemével


Zsúfolásig megtelt az oroszlányi művelődési központ olvasóterme, hogy az érdeklődők meghallgassák Reisinger János neves irodalomtörténész előadását, aki új megközelítéssel beszélt az Európai Unióról. Mint az előadás címéből "A Biblia és az Európai egység" kiderült, a Biblia alapján szólt az uniós csatlakozás kérdéseiről. Reisinger szerint a Biblia konkrétan három helyen foglalkozik az egységes Európával. Ezeket a jövendöléseket fejtette ki bővebben az est folyamán (Dániel könyve II: fejezet; Dániel könyve VII: fejezet, valamint Jelenések könyve XVII: fejezete). Az intézmény könyvtárosai által szervezett est azok számára is nagyon tanulságos volt, akik nem ismerik a Bibliát, az előadás végén pedig az érdeklődők kérdéseire válaszolt az előadó.

A gyermekkönyvtár karácsonya

Idén is szerveztek meglepetéseket az oroszlányi gyermekkönyvtárosok. A karácsonyi hangulat már november közepén kezdődött, akkor álltunk neki az ablakok festésének, ami nemcsak a gyermekkönyvtár, hanem az egész művelődési ház utcafrontra néző ablakainak díszítését jelentette, amihez temperát használtunk. Többek között téli tájat, Luca napi jelenetet, szilveszteri vigasságot bemutató képek kerültek az ablakokra az ügyes kezű gyerekek segítségével.
Előzetesen annyi gyerek jelentkezett (napközis csoportok is), hogy fel kellett iratkozniuk. Azt is megtervezték, hogy ki melyik jelenetet fogja festeni. A "mű" két hét alatt készült el, a városlakók és a ház dolgozói nagy örömére.
Az ablakfestésen kívül - ebben az évben először - a gyermekkönyvtár is benevezett a már hagyományos mézeskalács sütő versenyre, amire a Harry Potter karácsonya című "művel" készültünk. Az előzetesen meggyúrt és kivagdosott mézeskalácsot (Szlezákné Molnár Kata éjjel fél kettőig sütögette, én már fél tízkor kidőltem), másnap a gyerekekkel együtt díszítettük és állítottuk össze. A legnagyobb öröm akkor érte olvasóinkat, amikor az eredményhirdetésen a "Csoportos gyerek" kategóriában a második helyet szereztük meg.
A karácsony előtti napokra is készültünk. Szöszmötölő, felolvasás és rajzfilmvetítés várta a gyerekeket, a szilveszter előtti napon pedig egy nagy bulit szervezett Kati néni.

Az oroszlányi Katolikus Iskola emlékünnepe

Nagy tömeg gyűlt össze az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár olvasótermében október 27-én este, amikor az oroszlányi Katolikus Iskola 65. évvel ezelőtti alapítására emlékeztek. Az iskola egy teremben, 6 évfolyammal, két tanítóval (az egyik Mányoki Lili, Esterházy Péter édesanyja) nyitotta meg kapuit. Az egykor ott tanítók közül kettő él még (Inotai Lajos, és Nagy Imréné Emmi néni). Emmi néni jelen is volt az ünnepségen, és korát meghazudtoló módon tökéletesen emlékezett mindenre (s csaknem mindenkire a jelenlevők közül). A hangulat hasonlatos volt egy osztálytalálkozóéra, csak itt több korosztály is képviseltette magát. A köszöntőt Mészáros István neveléstörténész írta, de sajnos ő nem lehetett jelen, így azt Moczik Andrásné (volt diák) olvasta fel. Az estét emlékezés és kötetlen beszélgetés zárta.

A híreket összeállította:
Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány



Neszmélyi Magdolna Tatán


Az ünnepi készülődés forgatagában jólesik egy kicsit megállni, megpihenni, feltöltődni. Ezt éreztük mindannyian, akik részesei lehettünk Neszmélyi Magdolna pörgő előadásának december 11-én, a tatai Gyerekkönyvtár szervezésében.
Mint a neve is jelzi, a színésznő a közeli Neszmély szülötte, a tatai Eötvös Gimnáziumban érettségizett, a Thália, majd az Arizona Színház tagja volt. Rigórádió címmel a közelmúltig a Magyar Rádióban óvodásoknak szóló műsorát lehetett hallani.
Évek óta járja az országot főleg gyerekeknek és nyugdíjasoknak összeállított műsoraival. Nálunk "Kis karácsonyi dal" című összeállításával varázsolta el (szó szerint) a kisiskolásokból álló közönséget.
Nemcsak a szokványos karácsonyi dalokat, verseket hallhattuk, hiszen többek között elhangzott A csókai csóka, a Didergő király Móra Ferenctől (mindkettő a gyerekek aktív közreműködésével, színpadi játékával). Fújt a szél, havas lett a képzeletbeli táj Szabó Lőrinc: Esik a hó című megzenésített versével. Egy nem megszokott hóember képe rajzolódott ki a figyelő gyerekek előtt Szalay Borbála Hóember sétabotja című dala nyomán, de elhangzott Lázár Ervintől a Mese Julinak, Fecske Csaba: A nátha, és Tamkó Sirató Károly Karácsonyi verse is.
A sok csillogó szemű gyerek jókedvűen sorjázott ki a színházteremből, megköszönve a színésznő előadását, aki megígérte, hogy visszajön hozzánk. Kedves Magdolna, reméljük, tavasszal találkozunk!

Márkusné Sinkó Ildikó
Városi Könyvtár, Tata

Erzsébet királynéra emlékeztünk
halálának 105 éves évfordulója kapcsán


Pataky P. Tamás előadóművész, színművész e témában összeállított műsorát láthattuk 2003. november 21-én. Ráhangolódásként előbb egy általunk készített diaképes bemutatót vetítettünk, amelyet korabeli festményekből, litográfiákból állítottunk össze. Ezután következett a sokak által rajongásig szeretett tragikus sorsú osztrák császárné és magyar királyné környezetének, életének felelevenítése. Az előadó hosszú évek óta gyűjti, tanulmányozza e téma irodalmát, és ez megmutatkozott a korrajz apró részletekre is kiterjedő bemutatásában. Hallhattunk néhányat Erzsébet költeményeiből is. Életében nem tudhatott róla a külvilág, csak halála után 60 évvel lehetett nyilvánosságra hozni verseit.
Pataky P. Tamás előadóművész, színművész neve valószínűleg sokak előtt ismeretlen. Közel 30 évig külföldön élt. (Korábban az NSZK-ban, jelenleg Svájcban.) 1999 után jött haza, de egyelőre még kétlaki életet él: tagja az Óbudai Térszínháznak valamint a st. galleni tartományi színházi társulatnak.
Életének vannak Tatabányához és Komárom megyéhez fűződő szálai is. Nagyszülei Tatán éltek, 2 évig Tatabányán járt gimnáziumba, végül Budapestre költöztek. Színművészeti tanulmányai mellett könyvtár és népművelés szakot is végzett, majd fél évig dolgozott a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárban. Ezt a pályát azonban nem folytatta, jobban vonzotta a líra és a dráma világa.
Előadása végén néhány kérdést is feltett a témához kapcsolódóan. A helyesen válaszolók megnyerték Mészöly Dezső: Sirály a Burgban című kötetét.
A jól sikerült est mellett külön örültünk annak, hogy az internetes tanfolyamok hallgatóival is találkozhattunk a rendezvényen, immár nem először. Sokuk a tanfolyam érdekében iratkozott be könyvtárunkba, de láthatóan szívesen részt vesznek különböző programjainkon, és a könyvtár többi szolgáltatását is igénybe veszik. Megismerték egymást, új baráti szálak is szövődtek. Jó érzés látni egy kis közösség szemünk előtt történő alakulását, bontakozását és tudni, hogy ehhez könyvtárunk és személyesen én magam is hozzájárultam.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya



Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom
Jubileumi ünnepségeink


Gyermekszínjátszók "munkában"

Az utóbbi években sorra ünnepeltek a könyvtárak, szinte minden évszakra jutott egy-egy jubiláló intézmény. Nem is csoda, hogy a sokadik jubiláló könyvtár már nem "hírértékű" sem a szakmai, sem a megyei sajtóban. Ilyen csendes jubileum volt a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár ünnepe is.
A komáromi járási könyvtár 1952. december 27-én alapíttatott, de ténylegesen 1953. március 10-étől kezdte meg működését. Ez alapján döntöttünk úgy, hogy 2003-at jubileumi évnek nevezzük, ünnepséget, kiállítást és évkönyvet terveztünk.
A 2003-as év azonban nehézségekkel indult. Az első, lehangoló költségvetési információk alapján nem tervezhettük be az évkönyv kiadását, de még jubileumi ünnepséget sem. A váratlan vezetőváltás, a még folyamatban lévő internettanfolyamok, pályázati elszámolások sok időt, energiát kötöttek le. A könyvtártörténet írására már csak éjszakánként jutott idő, de írtam, mert hittem abban, hogy ha most nem is jelenhet meg, az összegyűjtött anyag hasznos információforrás lesz.
Aztán váratlanul ránk sütött a nap, reményeink valóra váltak: március elején a polgármesteri hivatal, majd a művelődési bizottság is közölte, hogy támogatja a városi könyvtár jubileumi ünnepségét. Az események innentől felgyorsultak, s már nemcsak az évkönyv összeállítására és szerkesztésére kellett az energia, hanem a rendezvény megtervezésére, megszervezésére is. (A szoros nyomdai határidő miatt egy kicsit kisebb terjedelmű lett, és egy kicsivel több nyomdahiba maradt benne a javítás után.)
A nagy munkában minden kolléga megtalálta a neki leginkább testhezálló feladatot. Szinte az utolsó pillanatban, de elkészült a kiállítás is.
Május 12-én a városi könyvtár hírlapolvasójában gyülekeztek a meghívott vendégek: a fenntartó képviselői, könyvtárak, társintézmények vezetői. (Terveztük az egykori munkatársak meghívását is, de a helyszűke miatt erről akkor le kellett mondanunk. A könyvtáros találkozó ötletét azonban nem vetettük el.)
A rendezvény az Egressy Béni Művészeti Iskola tanulóinak bemutatójával kezdődött: Koltay Gergely Kell még című dalát adták elő, majd Faludy György és Szabó Lőrinc versei hangzottak el a Jókai Mór Gimnázium versmondóinak tolmácsolásában. Az alpolgármesteri köszöntő után a Könyvtári Intézet munkatársa, Fehér Miklós remek, élvezetes előadása következett. Ezután átadtuk a közönségnek a Jubileumi évkönyvet. Az ünnepség fogadással folytatódott, ahol kora estig beszélgettek a vendégek.
A nyári szakmai programok és szabadságok után ősszel sikerült a könyvtáros találkozót megvalósítani.
November 17-én több mint harminc egykori és jelenlegi könyvtáros találkozott a hírlapolvasóban. Az igazgatónő köszöntője után a gyermekkönyvtár színjátszói léptek fel, "Gyermekek a könyvről" címmel hangulatos műsort adtak elő. Az igazi találkozó a fogadáson zajlott, mikor a vendégek kellemes hangulatban, hosszasan beszélgettek.
Úgy gondolom, hogy az ilyen jubileumi ünnepségek igazán a helybelieknek és a helybeliekről szólnak. Jó érzés azonban arról beszámolni, hogy mégis megvalósíthattuk a tervünket, a fenntartó támogatása pedig a szakma elismerését is jelenti.
Végül idézném az egyik régi kolléga szép pohárköszöntőjét, melyet a vendégkönyvben is megörökítettünk: "Az író a lámpagyújtó, a könyv pedig a lámpás, a könyvtáros a lámpa örök hordozója." Ez erősítsen bennünket könyvtáros pályánkon!

György Károlyné Rabi Lenke
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Rendhagyó irodalomórák a könyvtárban


Könyvtári szolgáltatásaink színvonalasabbá tételét szolgálja egy-egy rendhagyó irodalomóra szervezése. Az anyagi hátteret sikeres pályázataink biztosítják.
Mesét mondani, hallgatni gyönyörködtető, ünnepi élmény. A gyermek érzelmeire hat a mese, lélekformáló ereje van, miközben beleéli magát, gazdagítja lelkivilágát, ismereteit. Minél több mesét ismerünk, annál gazdagabbnak mondhatjuk magunkat. A mesék irodalmi értékek, műalkotások, mítoszokat, erkölcsi igazságokat közvetítenek. Gyermekkönyvtárunkban vendégül láttunk mesemondó, meséket gyűjtő, író előadóművészeket. Ők a meséket "élőben" varázsolták a gyerekek elé.
Első vendégünk Fábián Éva volt, akitől bukovinai székely meséket hallhattunk. A népmesék megismerése és megszerettetése nagyon fontos, hisz a magyarság meghatározó szellemi kincsei közé tartoznak. A művész mesélt életéről, torokszorító élményeket idézett fel szülőföldjéről. Ízes beszédével, csodálatos előadásmódjával vidám hangulatot teremtett. A közvetlenség, a mókázni tudás remek példáit hallhattuk meséiben. Nincs két egyforma hangulat, két azonos mese, és két ugyanolyan mesemondó. Mindenki mást érez fontosnak az adott mesében, máshogyan dolgozza fel, hiszen más személyiség.
Második vendégünk Boldizsár Ildikó mesekutató volt, aki felnőttek előtt már bizonyította: a meséknek gyógyító erejük van. A gyerekeket mindenekelőtt arról faggatta, milyen meséket ismernek. Beszélt munkájáról, a mesék fontosságáról. Találós kérdések keretében a gyerekek is vizsgáztathatták: jól ismeri-e a mesék világát. Előadása végén egy afrikai mesét hallhattunk tőle, aminek befejezését a gyerekek adták meg.
Már nem a mese világáról, hanem a mindennapok problémáiról szólt az az irodalomóra, amelynek vendége Szentmártoni János költő és Cselenyák Imre író volt.
Ezt az órát felsőtagozatosok számára szerveztük. Szentmártoni János budapesti fiatalember, akinek három verseskötete jelent meg. Jelenleg a Magyar Napló szerkesztőjeként dolgozik. Cselenyák Imre városunkban élő fiatal író, aki több regénnyel dicsekedhet.
Kettőjük beszélgetése az irodalomról szólt: kedvenceikről, művekről, írókról, költőkről, arról, hogy milyen manapság egy író, egy költő sorsa? Közben felcsendült egy-egy dal Imre tolmácsolásában, aki saját, illetve Szentmártoni megzenésített költeményeit adta elő.
Mindhárom irodalomóra felejthetetlen élményt jelentett a meghívott gyerekeknek. Remélhetőleg lehetőség nyílik arra, hogy a későbbiekben más évfolyamokat is megismertessünk ezekkel a kiváló előadókkal.

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár Dorog

ISKOLAI KÖNYVTÁRAK

Vendégünk volt Schmidt Egon


A tatai Kőkúti Általános Iskola fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte. Az ünnepségsorozat keretében író-olvasó találkozót is terveztünk. Így került sor október 15-én - a gyerekek körében közkedvelt - Schmidt Egon látogatására.
A találkozót a Református Gyülekezeti Otthonban tartottuk, amely közvetlenül az iskola szomszédságában található, mert az érdeklődők várható nagy számára való tekintettel csak itt tudtuk megoldani a diavetítést. Az iskolában ugyanis az osztályterem kicsi lett volna, az aula pedig nem sötétíthető be kellően. Ezúttal is köszönjük a református gyülekezetnek, hogy eddigi jó kapcsolataink jegyében rendelkezésünkre bocsátották a barátságos, sajátos hangulatot sugárzó termet, és a segítséget, amit nyújtottak a rendezvény lebonyolításához. Vendégünk ezt is külön értékelte, és nagyon jól érezte magát.
A találkozót rögtönzött könyvkiállítás egészítette ki, ahol az író műveit mutattuk be. Mint tudjuk, nagyon sok könyve megjelent már eddig is, és várhatóan a közeljövőben is jelennek meg újabb írásai. Ezekből a beszélgetés során kaptunk is némi ízelítőt.
Schmidt Egon rendkívül élvezetes, szemléletes, a gyerekek számára is nagyon élvezhető előadást tartott, amelyben beszámolt eddigi munkásságáról, az állatokkal, legfőképpen a madarakkal való kapcsolatáról, a sok-sok türelmet és kitartást igénylő madármegfigyeléseiről, amelyekből művei megszülettek. Az előadást a gyerekek kérdései egészítették ki, akik természetesen kíváncsiságukra érdekes és kielégítő válaszokat kaptak. A tanulók aktivitását jellemzi az is, hogy az író által feltett kérdésekre is ügyesen tudtak válaszolni, amiért szép állatképeket, matricákat kaptak ajándékba.
Külön öröm volt a hallgatók számára, hogy lehetőségük volt a magukkal hozott könyveket dedikáltatni, de azok sem maradtak le, akik otthon felejtették a könyveket. Az író felajánlotta, hogy bárki papírra kap dedikációt, amit majd alkalmasint beragaszthat a könyvébe.
Valamennyiünk számára igen nagy élményt nyújtó találkozó volt. Ezúton is köszönjük, hogy Schmidt Egon elfogadta meghívásunkat és emlékezetessé tette ezt a napot számunkra.

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata



Mesedélután a Kőrösi Csoma Sándor
Általános Iskolában


November első napjaiban iskolánk vendége volt Boldizsár Ildikó mesekutató, mesemondó, aki tömérdek csodálatos történetet gyűjtött össze. Ezeket a meséket értelmezi, továbbadja, elringat, felráz, gyógyít, megnyugtat, elgondoltat - mikor mire van szükség.
Boldizsár Ildikó a néprajztudomány kandidátusa. Önálló kötetei: Amália álmai (1991, Az Év Könyve díj), A fekete világkerülő ember meséi (1997, Az Év Gyermekkönyve díj), Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondák, motívumok (1997). Három irodalmi olvasókönyvet is írt az általános iskola 2., 3. és 4. osztályosai számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998-2000). Jelenleg a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének a főszerkesztője.
A Boldizsár Ildikóval töltött délutánunk egyben a K-EMPI Őszi Pedagógiai Hetek programjának nyitó rendezvénye is volt.
Mesével tanítunk - ez volt az első előadás címe, ami bevezetett a mesék világába, segített a mesék üzenetének megértésében. Beszélt arról a felfedezéséről, hogy minden élethelyzetnek és embernek megvan a maga meséje. Ha nem látunk megoldást, a mese segít eligazodni, a nehézségeket megoldani. De felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt közvetítőre van szüksége. Régen is az volt a közösségekben nagy tiszteletnek örvendő mesemondó feladata, hogy rendben tartsa a lelkeket. Minden élethelyzetben segítségünkre lehet a mese.
Régen, ha bajban volt az ember, a tündérmesékben találhatott "életvezetési tanácsokat". Ha feszültséget kell feloldani, sokat segíthet a tréfás mese. Ősi tapasztalat, hogyha félünk valamitől, a legjobb nevetségessé tenni félelmünk tárgyát.
Mostanában a férfi és női szerepek megjelenítésével, illetve a haldoklók és a szülés előtt álló asszonyok szorongásait, fájdalmát csillapító mesékkel foglalkozik. A hallgatók kérdéseire a délután második felében, az iskolai könyvtár kerekasztal-beszélgetésén válaszolt. A felnőtteknek szóló előadásokat a megye alsós diákjainak meghirdetett meseillusztráció pályázat díjkiosztója színesítette.
A kellemes délutánt a mesemondó Boldizsár Ildikó egy afrikai mesével zárta.

Henzer Zsuzsanna
Körösi Csoma Sándor Általános Iskola,
Tatabánya

HELYTÖRTÉNET

Komárom-Esztergom megye


A megyéről szóló legújabb könyvet mutatták be december 10-én a tatai városi könyvtár olvasótermében. (Komárom-Esztergom megye. Szerk. Zoltai Dénes. 2003.) Milyen könyv ez? Kiknek szól, kiknek ajánlható? Ezek és ehhez hasonló kérdések merültek fel a bemutató előtt. Végül nagyon sok kérdésre kaptak választ az érdeklődők, amit az is jelzett, hogy sokan megvásárolták a kiadványt. Zoltai Dénes vállalkozása minden elfogultság nélkül jól sikerült, amit megalapozott a népes, szakértőkből álló, jól író szerzőgárda is. A könyvbemutató vendége volt természetesen a szerkesztő, valamint két aktívan dolgozó nyugdíjas helytörténész, akik valaha középiskolában, de nem középiskolás fokon oktatták a történelmet. Zoltai Dénes elsősorban a könyv létrejöttéről, a meghívott dr. Körmendi Géza a Tatáról és a környező településekről írott részről szólt érzelmi megközelítéssel, lokálpatrióta szellemiséggel. Gyüszi László, tatabányai helytörténész azzal kezdte mondanivalóját, hogy nehéz helyzetben volt, mert a megyeszékhely történetét kellett neki rövid idő alatt színvonalasan összefoglalni, illeszkedve a bányászattörténeti múzeumról írottakhoz.
Mindkét meghívott vendég szólt arról, hogy a korábban elkészült megye-monográfiákat ez a kötet nem helyettesíti, nem is ez volt a cél. Az "elődök" sorában szó esett Bél Mátyásról, Fényes Elekről, az újabbak közül a "liláról" (Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerk. Bárdos István, Balogh Kata. Tatabánya, 1993.) és a "CEBA"-ról (Komárom-Esztergom megye kézikönyve. Szerk. Kasza Sándor. Tatabánya, 1997.)
Miben más a "Zoltai"? Nem olyan, mint a többi - lehetne a rövid válasz. Ez a kötet a megyébe látogató idegennek készült, felhívja a figyelmet megyénk településeinek értékeire, látnivalóira, "mívesebb" vendéglátóhelyeire, de nem útikönyv, csupán az egyes települések története sok-sok fotóval. Döntse el ki-ki maga, hogy ellátogat oda, vagy sem. Ez utóbbira a könyv alapján szinte gondolni sem lehet.
Kiknek ajánlható? Mindenkinek - volt a rövid válasz a meghívott vendégek részéről. A szép kiállítású könyvet ajánljuk a pedagógusoknak, a diákoknak, a megyével jobban megismerkedni akaróknak. Van-e hiányossága ennek a látszólag tökéletes könyvnek? Igen, van. Az, hogy a nyár elején megjelent könyv szinte már alig kapható, és nem készült idegen nyelvű változata sem. A vállalkozó-szerkesztő kifejtette, hogy nem rajta, hanem az anyagi támogatás mértékén múlik. Érdemes lenne, mert protokoll-ajándékozásra is alkalmas kiadványról van szó.
Még egy nagyon fontos kérdést vetettek fel a bemutatón megjelent szerzők: tudniillik talán ez az utolsó megyéről szóló könyv hiszen napirenden van a közigazgatás átszervezése, korszerűsítése. Nem tudni, a létrejövő régiók esetén mennyi marad meg a megyei szerepből. Ezzel a nem túl jó hírrel zárult a bemutató, amelyet jó hangulatú beszélgetések és dedikálás zárt le.

ifj. Gyüszi László
Városi Könyvtár, Tata


"Még nem ülepedtem meg!"
Beszélgetés Haraszti Mihály könyvessel


Haraszti Mihály (70), Tatabányán született, Szegeden szerzett biológia-rajz szakos főiskolai diplomát. Szinte egész életét szűkebb hazánkban töltötte. Dolgozott könyvesbolti vezetőként, majd a 60-as évek elejétől népművelőként járta a megyét. Megismerte annak minden zugát, szervezte kulturális életét. A honismereti mozgalommal annak kezdeteitől kapcsolatba került, számos helytörténeti munkát írt. (Pl. Fejezetek Oroszlány történetéből '94, Fejezetek Epöl község történetéből, Erdős Mátyással közösen '93, Útitárs Komárom-Esztergom megyei kirándulásokhoz '90, melyet idegen nyelvekre is lefordítottak.)
- Kényszerből lettem népművelő s hivatalból - kerékpárral, olykor gyalogosan - jártam a vidéket. A hivatali autó akkor még nem volt divat. Megismertem szűkebb hazánk történelmét, gyűjtöttem az adatokat. Szakfelügyelőként beleástam magam a helyi társadalmak múltjába. Az útikönyv így népművelői tapasztalatom "mellékterméke". Nem "mellékesen" jött létre, a munkám és az érdeklődési köröm itt szerencsésen találkozott.
- Nem sokkal az említett kötet megjelenése után, 1991-ben nyugdíjba vonult. Ám a munkás évek folytatódtak, nem hagyta abba az ismeretterjesztést. Visszatért szeretett könyvterjesztői hivatásához, Agora néven könyvesboltot nyitott Tatán.
- Nulláról indult a családi vállalkozásunk. Úgy gondoltam, be tudom tölteni azt az űrt, ami a falusi pedagógusok, tanulók ismeretei és a piaci kínálat között tátong. Ez a "terep-ismeret" indított arra a felismerésre, hogy Tatán is felvállaljak olyan profilt, amit az akkori bolt nem tudott, vagy nem akart. E mellett elgondolkodtatott a város múltja, mely rengeteg érdekességet kínál.
- Fia fotóival '94-ben jelent meg Hagyomány és szépség címmel kötetük, majd 2001-ben Tata: egy kisváros Európában című reprezentatív albumuk. Mindkettő a város történetének, idegenforgalmi nevezetességeinek értő ismeretéről tanúskodik.
- Idegenvezetői vizsgám is van, ezért mondhatom: a város idegenforgalmának fellendítése fontos feladat, amit a magam szerény eszközeivel szeretnék szolgálni. Bolti háttérrel, ami fontos a saját könyvkiadáshoz, - az Agora füzetek Tatai útitárs sorozatában megjelent a várról szóló ismertetőm. (Séták a tatai várban, 2003) Legalább 10 másik ismertető terve már készen van. Közülük kiemelném a Kossuth térről és a tóvárosi tópart látnivalóiról szóló művet. E népszerűsítő sorozatnak egyelőre nem akkora a keletje, mint amit Tata turisztikai vonzereje indokolna. A kiadást (100 példány), egyelőre az üzlet egyéb bevételeiből fedezem.
- A népszerűsítő művek mellett tudományos értékű kutatási eredményeket is felmutathat. Gondolok itt a Szent kereszt plébániatemplom-, illetve az angolpark múltjáról írottakra. Előbbi önálló kiadványként 1999-ben jelent meg, melyet 2002-ben egy tudományos ülés szerkesztett tanulmánykötetének anyagában résztanulmány követett. (2002)
Sok adatot gyűjtöttem, főként a tatai angolparkról, ami nem egyezett a szakirodalom korábbi megállapításaival. Az én ismereteim szerint nem stimmelt a műrom építés dátuma, az 1801. Tata francia testvérvárosi kapcsolatai révén sikerült tisztáznom az építész Charles Moreau (1758-1841) életrajzi adatai és más források alapján, hogy az építész csak 1803-ban került a herceg Esterházyak szolgálatába. Így az említett 1801-es dátum nem állja meg a helyét. E mellet új megközelítésben tárgyaltam a park alapításának indítékait, stílusproblémáit. Úgy gondolom, azt is sikerült bebizonyítanom, hogy az országnak nem ez az első angolparkja, hanem a franciaországi "szabálytalan kertstílus" egyetlen és egyidejű hazai példája.
- Az Új adatok Esterházy Ferenc tóvárosi parkjának történetéhez (2003) című munkám az Agora füzetek helytörténeti sorozatának első darabja.
- Aminek előzményeként a megyei könyvtár 2000. évi évkönyvében publikálta a Művelődéstörténeti hatások a tatai angolkert kialakításának időszakában című tanulmányát. Könyvterjesztés, idegenforgalom, ismeretterjesztés, helytörténeti kutatások, saját könyvkiadás. Elégedett ember?
- Igen. Bár a helytörténeti kutatások eredményeit beszivárogtatni a szakmai köztudatba nem olyan könnyű, mint eleinte gondoltam. Évekre előre megvannak a céljaim, a témáim. Az Agora füzetek életrajzi sorozatát említem még, melynek első darabja a Három tatai piarista (Sárvári Ferenc - Frank Ferenc - Kender József) kötet lesz.
Életem meghatározó gondolatát Sík Sándor: Ments meg uram! című versének két sorával tudom érzékeltetni. "Ne hagyj Uram megülepednem! / Sem eszmében, sem kényelemben".
Még nem ülepedtem meg sem így, sem úgy.

Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

RÓLUNK ÍRTÁK

József Attila Megyei Könyvtár
www.jamk.hu


Az oldalak keretes szerkezetben - bal oldalt a menü, jobb oldalt pedig az egyes menüpontokhoz tartozó információk tárulnak elénk. A könyvtár épületének fotójával jelenik meg a főoldal, amely jó elrendezésű, szembetűnően az olvasó számára fontos könyvtárcímmel, telefonszámmal, főbb e-mail címekkel, nyitva tartással. A honlap látogatottságának mérésére
ingyenes számlálót használnak.
Hamar észrevehető, hogy a menüt tartalmazó keret nem gördíthető, ezért 800x600-as felbontásban az Új Forrás folyóirat logója alatti szövegek nem látszódnak, így csak 1024x768-as felbontásban vagy a teljes képernyős nézetben használható itt minden elem. Érdemes lenne a menü gördíthetőségét engedélyezni, vagy legalább a képernyőfelbontásra vonatkozó technikai információt feltüntetni.
Az oldalakat egységes stílus jellemzi: a főoldalra a könyvtár almenü mutat, erre kattintva egy három részből (keretből) álló oldalt kapunk. Itt a felső keretben a könyvtár bemutatkozását rejtő almenüpontokat találjuk, ha viszont ezekre kattintva elnavigálunk a főoldalról, oda ismét csak a bal oldali menü könyvtár almenüpontjával térhetünk vissza. Valószínű, hogy ez a gyakori látogatók számára megtanulható, megszokható, de mégis nehézkessé teszi a navigálást. Az oldal színei jó kialakításúak, a narancsos háttérszínen jól olvashatóak a fekete betűk. Hasznos, hogy minden oldalnál alul megtalálható a módosítás dátuma.
A Gyermekkönyvtár honlapja is hasonló színvilágú, több képpel, grafikával, amitől igen vidám, élvezetes oldalt kapnak az idelátogatók. Jellemzően itt az ikonok a linkek, és erre praktikusan a kezdő oldalon fel is hívják a figyelmet. A megfogalmazás tegeződő, és ezáltal barátságosabb a gyermekek számára. A Kapcsolatok menü alatt - téma szerint - hasznos oldalak gyűjteményére lelünk. Egy kis interaktivitás is megjelenik, hiszen a vendégkönyvnél kifejezhetjük, hogy mennyire tetszettek a gyermekkönyvtári oldalak a honlap osztályozása alatt. Ez - akárcsak a vendégkönyv-szolgáltatás, de legalább egy e-mailm, ahova írhatnak a honlapra látogatók - különösen fontos, hiszen a felhasználók így az interneten keresztül is megszólíthatják a könyvtárost, elmondhatják véleményüket, valamilyen szinten virtuálisan is hatással lehetnek a könyvtár életére.
Itt ingyenes vendégkönyvi szolgáltatással találkozunk, amely első nekifutásra talán nem mindenki számára fedezhető fel, hiszen a leckét író kisfiú grafikára kattintva léphetünk el magához az űrlaphoz. Ha nem pásztázzuk végig az egerünkkel a lapot, akkor könnyen hihetjük, hogy csak elektronikus levélben szólíthatjuk meg a könyvtárosokat.
Tartalmilag információkat kapunk az aktuális pályázatokról, interaktívan rejtvényekkel tanítják a kicsiket és nagyobbakat az Európai Unióval kapcsolatos hasznos tudnivalókra.
A Programok alatt inkább érdekességeket, valamint összefoglalókat olvashatunk lezajlott eseményekről, nem pedig aktuális programokra történő invitálást.
Abban az esetben, ha keretes szerkezetű weboldalt készítünk, fontos figyelni, hogy melyik linkre kattintva melyik keretben kell megjelennie az információnak, és melyiket érdemes új ablakban megnyitni. Sajnos itt is találkozhatunk nem jó helyekre betöltődő linkekkel, mint például a gyermekkönyvtárnál az on-line katalógusra kattintva, s további zavart okoz, ha onnan a könyvtár főoldalát hívjuk be.
Visszatérve a könyvtárról szóló részhez, hasznos információkkal és könnyen áttekinthető oldalakkal találkozhatunk a Helyismereti gyűjtemény, Nemzetiségi állomány. Folyóiratok menüpontok alatt.
Az Informatikai rendszerünk megnevezéssel szereplő linknél megtalálhatjuk a website térképét. Nem egészen egyértelmű, hogy miért pont oda került. Itt csak a címjegyzék az, ami nemlétező helyre mutat.
A főmenüben a Nyomda és kötészet nem fér ki, így csak "Nyomda és kötésze" lesz, amikor pedig rámutatunk az egérrel, az animáció miatt már csak "Nyomda és kötés" címmel szerepel ez a menüpont, amivel az oldal veszít formai szépségéből.
Az Új Könyveink alatt szereplő Gyarapodási jegyzék sok könyvtárral ellentétben friss információkat tartalmaz, és ez utalhat a honlap egészének tartalmi gondozottságára.
A Kapcsolódások alatt a telefonszámok és e-mail címek mellett mind a szakmának, mind az olvasóknak hasznos kapcsolódási pontokkal találkozhatunk, többek között a megye fontosabb internetes oldalait is mintegy közhasznú információként sorolja fel az oldal. Külön lehetőség van egyszerre akár 4 keresőben is kulcsszavas keresésre. Ahány keresőt használunk, annyi részre oszlik a találati halmazokat tartalmazó képernyő, minden kereső találati listáját külön képernyőrészben megjelenítve.
Az on-line katalógus a Textlib rendszer katalógusa. A használók a keresést segítő tudnivalókból kapnak tájékoztatást a keresés mikéntjére, sőt még a kölcsönzési státuszukra vonatkozóan is szolgálnak információkkal. A Gyermekkönyvtárnál jelentkező probléma itt is érvényes, hogy ti. hasznos lenne a jobb kezelhetőségért új ablakban megnyitni az on-line katalógust.
Külön link vezet az Új Forrás című folyóirat honlapjára, ahol a Tartalomjegyzék keresőfelülete jelenleg fejlesztés alatt áll, és nem is
vezet vissza link a folyóirat főoldalára, csak a böngésző "vissza" gombját lehet használni. Az újság archívumához a Lapszámok menüponttal lehet eljutni, ahol nyomógombok segítségével az oldalon belül elnavigálhatunk az egyes évekhez. Sajnos ezeknek a nyomógomboknak is elvész a funkciójuk, ha a képeket nem töltjük le az oldallal. Az évszámokra utaló képek alatt szöveges felsorolásban is vezet minden számhoz egy-egy hivatkozás. Az oldal alján található szerkesztőségi adatok között szerepel a folyóirat internetes címe, de ha erre kattintunk, ismét rossz helyre töltődik be a honlap, zavaróan két fejlécet jelenítve meg. Formailag ez az oldal eltér a könyvtár többi oldalától, amit indokol a tartalmában külön egység.
Minden lapra jellemző, hogy gyorsan letöltődik, de ennek ellenére sajnos itt is találkozhatunk túl hosszú forráskóddal. Ez is attól van, hogy a szövegszerkesztőből hozzák létre a weblapot. Nyelvváltásra nincs lehetőség, ahogy külön nyomtatható változat sem készült, ami ebben a keretes szerkezetű kialakításban problémát jelenthet. Ha a felhasználó bizonyos
információkat szeretne kinyomtatni, a korábbi verziójú böngészőknél kifejezetten nincs lehetőség a nyomtatási kép állítására.
Maga a menü, leszámítva a fent említett problémákat, szerkezetileg megfelelő strukturáltságú, jól átlátható. Keresési lehetőség az oldalakon nincs még, bár a webtérképen már jelezve van.
A Hírek oldal egyben linkoldal is, talán egyértelműbb lenne a kapcsolatoknál feltüntetni a megye honlapjait. A teljesség igénye nélkül ugyan, de található az oldalon néhány hivatkozás elektronikus könyvtári szolgáltatásra, adatbázisra, szakmai szervezetre.
Vendégkönyv - a gyermekkönyvtári vendégkönyvet kivéve - nincs, de e-mail-en lehet írni a rendszergazdának, illetve a könyvtár többi munkatársának. Az oldalakon elvétve vannak csak nem működő kapcsolódási pontok. Az apróbb és könnyen javítható hibákat leszámítva tehát világos szerkezetű, elsősorban tartalomra orientált honlap a József Attila Megyei Könyvtár honlapja.

Fejős László
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2003. 10. sz. 36-40- l

EGYESÜLETI ÉLET

Bányában jártunk

Tavaly novemberben a tatabányai Városi Könyvtár igazgatója jóvoltából látogatást tehettünk (könyvtárosok kis csapata) a Mányi Bányaüzem 1/a. aknájában. Bányászvárosban élünk, szinte minden családban találunk még olyan személyt, aki valamilyen szinten kötődik a bányászathoz. Ennek ellenére kevés fogalmunk van erről az embert próbáló, kemény munkáról. Most azonban testközelből nyerhettünk betekintést a Tatabányán végóráit élő szénbányászat titokzatos világába. Elképzeléseink voltak ugyan, de azt hiszem mindenki nevében mondhatom: ismereteink és fantáziánk igen szegény volt ahhoz képest, amit lent tapasztaltunk. Sötét, nyirkos, szűk, minden négyzetméteren veszélyt rejtő - mozgó, zakatoló, lenyűgöző - gépóriásokkal teli mélység. Minden tisztelet megilleti azokat az embereket, akik éveket, évtizedeket dolgoznak ilyen körülmények között. Mindenkinek, akinek csak az arcába néztünk, volt valami egészen egyforma a tekintetében, valami amit máshol nem lehet felfedezni.
Számunkra persze kalandtúra volt: bányászruha, kobak, gumicsizma (életemben először volt ilyen a lábamon), utazás a szállítószalagon, gyalogtúra, ahol egyszerre kellett a lábunk alá és a fejünk fölé nézni. Szóval csupa izgalom. Azt itt dolgozóknak persze másféle izgalmakat rejt: a hatalmas munkagépek mozgatása, a támok leengedése, váratlan helyzetek megoldása: kreativitást igénylő, igen nehéz feladatok.
Ajánlatos mindenki számára, hogy, ha teheti - szerveződik a következő csoport - ne hagyja ki a bányalátogatás lehetőségét! Lassan történelem lesz. Ja! Üzenet mindenkinek, aki elsütötte az elcsépelt poént, hogy akadt sikerélmény is: a szén lent maradt!
Jó szerencsét!


Világi Orsolya, Csics Gyula
Tatabánya

Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének hírei


FELHÍVÁS!

Kedves egyesületi tagok és újonnan belépni szándékozó kollégák! Az idei tagdíj befizetésének határideje 2004. február 27.
Címzett: Kelecsényi Péterné, József Attila Megyei Könyvtár, 2800 Tatabánya, Fő tér 2. Telefon: 34/513-679

2004. évi tagdíjak:

 
Jövedelem kategóriák    
     Javasolt tagdíj
I.
0-30.000,- Ft
1.000,- Ft
II.
30.000-50.000,- Ft
1.500,- Ft
III.
50.000-70.000,- Ft
2.000,- Ft
IV.
70.000-100.000,- Ft
3.500,- Ft
V.
100.000-150.000,- Ft
4.000,- Ft
VI.
150.000-200.000,- Ft
6.000,- Ft
VII.
200.000,- Ft fölött
10.000,- Ft

 

Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének 2004. évi munkaterve:
1. Mikulás Gábor: Információ és könyvtári menedzsment (2004. március)
2. Takács Anna: A statisztikai fogalmak és értelmezésük ; Fátrai Erzsébet: A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás módja és feltétele ; Pappné Németh Erika: A megyei könyvtár on-line szolgáltatásai (2004. április 19. Dorog, május 10. Kisbér).
3. Vidra Szabó Ferenc: Konfliktuskezelés a könyvtárban (2004. október)
4. Fejős László: ETO változások (2004. november)

5. Szakmai kirándulás Szlovéniába (2 nap) Várható időpont: 2004. május 18-19.
6. Digitalizálás előkészítése Komárom-Esztergom megyében - tanfolyam és konferencia 2004 második felében
7. Pályázatot írunk ki "Ötletelő" címmel a könyvtári munkával kapcsolatos bármely témában, nemcsak egyesületi tagoknak. A dolgozat max. 3-5 oldal terjedelmű lehet!
8. Egy kérdőíves felmérés előkészítése a 14 éven aluli gyerekek olvasási kultúrája, könyv- és könyvtárhasználati szokásai Komárom-Esztergom megyében címmel.


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-48/2003.