XV. évf. 1. sz.

2004. január-február


LAPSZÁMOK

Kiemelések a József Attila Megyei Könyvtár
2003. évi jelentéséből


A tervezés során az infrastrukturális fejlesztésre való törekvés mellett legfontosabb célunk a minőségi szempontok előtérbe helyezése volt. Noha egyelőre semmi változást nem hozott, az év egyik jelentős eseményeként értékeljük, hogy a megyei önkormányzat címzett támogatást kérve pályázott egy új megyei könyvtár felépítésére.
Hosszú és alapos szakmai, pénzügyi és technikai jellegű előmunkálatok után július elején bevezettük a gépi kölcsönzést. A gépi kölcsönzésre való áttérés előkészítése több szálon futott:
- számítógépes hálózat bővítése, számítógépek, vonalkód-olvasók kiválasztása és beszerzése
- bútorzat, kölcsönzőpult megtervezése, legyártatása és beépíttetése
- az adminisztrációs változások előkészítése: új törzslapok, olvasójegyek, könyvtárhasználati szabályzat, kölcsönzési útmutató készült.
A gépi kölcsönzés következményeként a heti ügyeleti beosztás jelentősen megváltozott. Délelőttönként szükség szerint, délutánonként és szombatonként mindig két kölcsönző könyvtáros van szolgálatban. Ennek oka az, hogy maga a kölcsönzés manuális része sem lett érzékelhetően gyorsabb, csak pontosabb és informatívabb, viszont az adminisztrációs feladatok nőttek. A beiratkozás adatait azonnal rögzíteni kell, csak így tud kölcsönözni az olvasó. A napi felszólítás is többletmunkát okoz. Bevezettük az e-mailes hosszabbításkérések elfogadását és visszajelzés küldését. A beérkezett előjegyzett dokumentumokról való értesítés, az elévült előjegyzések, a felszabadítható előjegyzések folyamatos karbantartást igényelnek. Ezek a feladatok is a nyilvántartó csoportnál csapódtak le. A gépi előjegyzést az olvasók megkedvelték, mert nagyon hamar hozzájutnak a keresett könyvekhez.
Nem kevés többletfeladatot teljesítve intézményünk öt fővel vett részt a megyei szakfelügyeleti munkában, melynek során 22 vizsgálatot és 4 utóvizsgálatot végeztünk el. Intézményünk vállalkozott a NKÖM minőségfejlesztési és teljesítménymérési programjában való részvételre is. (A vizsgálatok 2004-ben folytatódnak.)
Új funkcióként jelent meg 2003-ban a British Council angol nyelvű - elsősorban az oktatást és az idegenforgalmat segítő - segédkönyvtára, melyet illő propagandával és (folyamatosan) nagy érdeklődés mellett működtetünk és - a BC anyagi támogatásával - gyarapítunk.
A megyei könyvtárak - szerte az országban - EU-pontokká váltak; így mi is szolgáltatni tudjuk az ezzel kapcsolatos információkat.
Éppen a könyvtárhasználati telítettség felé közelítő állapot (különösen a kötelezően ingyenes internetezés hónapjaiban) miatt vált szükségessé a kettős szaktájékoztatói ügyeleti rendszer bevezetése. Ez nem ment zökkenők nélkül, a mechanizmust még csiszolni szükséges, de alapvetően beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
Stabilizálódott és módszerében, kínálatában s nem utolsó sorban frissességében megbízhatóvá, hitelessé vált a megyei könyvtár honlapja. Az ebben részt vevők értik ennek a rendkívül fontos információforrásnak a lényegét, ismerik a technikáját és ismerik a felelősség súlyát is, amellyel ez a munka jár.
Az év folyamán kidolgoztuk a megyei
könyvtár használatának új szabályzatát, amely 2004. januárjától lép érvénybe. Mindvégig két szempontot érvényesítettünk: a szolgáltatás minőségi javítását, valamint a könyvtárhasználók érdekeit, szempontjait, komfortérzetét.
Intézményünk 2003-ban nemcsak az információszolgáltatói szerepében tűnt ki teljesítményével, de az információkeresés oktatásának is bázisává vált. Számos tanfolyam zajlott a legkülönfélébb "utca embere" számára, nem ritkán a hivatalos munkaidőn túl (pályázati pénzek segítségével).
Digitalizációs - több évre tervező - munkaprogramunk első látványos etapja az Új Forrás kurrens számainak és 1995-ig visszamenően valamennyi számának elektronikus kiadása.
Részt vettünk a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Nyitrai Önkormányzati Kerület vezetői részéről aláírt kulturális együttműködés előkészítésében.
Szakmai rendezvényeink és továbbképzéseink sikeresek és hasznosak voltak; az országos szaksajtóban kellő súllyal szerepeltünk. (Középpontban az immár 33. alkalommal megrendezett könyvtári napok Komárom-Esztergom megyében programjaival, benne az országos ODR konferenciával.)
2003-ban 19 pályázatot nyújtottunk be, ebből 17 támogatásban részesült. A munka egy része 2004-re is áthúzódik.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének vezetése jó segítője volt intézményünk megyei funkciói teljesítésének.

Terveink 2004-ben

Már 2003 végén látszott, hogy 2004-ben a tőlünk - és magunktól - elvárt szakmai munka mennyisége és minősége nem szokványos erőfeszítést igényel az intézmény valamennyi munkatársától.
A megyei könyvtár mindennapos tevékenysége minőségi fejlesztés-fejlődés előtt áll (részben persze már benne is van), az előttünk álló egy-két év jó pár tekintetben minőségi reformot is jelent. Elektronizáció, minőségbiztosítás, digitalizálás, új használati szabályzat, médiakapcsolatok, az új arculat propagandája, honlap-korszerűsítés, az olvasóbarát szolgáltatások bővítése, szlovákiai kapcsolatok jelzik az új feladatokat, a fejlődés új irányait.
Ennek keretében kérdőíves felmérést készítünk a könyvtár használói körében, és a tapasztalatokat összegezzük. Részt veszünk a teljesítménymutatók mérésében.
Pályázati pénzből - a megyei könyvtár történetében először - színes, promóciós ismertetőcsaládot készíttetünk és juttatunk el a médiumokhoz, a megye valamennyi közművelődési intézményébe és minden olyan helyre, ahol potenciális olvasókra számítunk. Ezzel egyidejűleg új típusú kapcsolatrendszert alakítunk ki a megyei médiumokkal, rendszeres sajtótájékoztatókkal népszerűsítve könyvtárunkat.
Végrehajtjuk az intézmény honlapjának teljes revízióját. Az országos szakmai dicséret (ld. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2003. 10. sz.) arra sarkall bennünket, hogy még jobb, még frissebb, még inkább hiteles információkkal tudjunk szolgálni bármely internetezőnek és helyben használónak.
Állományunk rendszeres gondozásának keretében jelentős kivonást hajtunk végre (ezzel is fölvéve a küzdelmet az egyre inkább nyomasztó helyhiánnyal).
A helytörténeti munka keretében azt kívánjuk elérni, hogy a megyei könyvtár ténylegesen is a megyei helytörténeti- helyismereti kutatások koordinátora és egyik legjelentősebb műhelye legyen. Ez a munka már korábban elkezdődött.
Folytatjuk a könyvtár digitalizációs programját, az Új Forrás mellett a Mindenes Gyűjtemény digitalizálását is előkészítjük.
A megyei szakmai munkaközösségek működése stratégiai értelemben is fontos. Emellett - pályázatok segítségével - több továbbképzést is szervezünk a megye könyvtárosainak. A szakfelügyeleti tapasztalatok értékelése után sort kerítünk a hálózati-módszertani munka minőségi finomítására.
Kiadványtervünkben szerepel a Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája című kötet CD-ROM-on történő megjelentetése, a kétévenként tervezett évkönyv és a Komárom-Esztergom megye a sajtóban következő kötetének kiadása.
Kiemelt kutatási programunk 2004-ben a gyermekek olvasási szokásainak vizsgálata, amelyet egy 2003-ról áthúzódó pályázati támogatással, kérdőíves felmérés készítésével valósítunk meg.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



A kisbéri könyvtárban történt 2003-ban


2003-ban a kisbéri városi könyvtárban az előző évekhez hasonlóan folyt a munka, de említésre méltó változások is bekövetkeztek. Megkezdtük az ellátó körzethez tartozó könyvtárak állományának számítógépes honosítását. A hántai és a bakonysárkányi könyvtár feldolgozását befejeztük, jelenleg az ácsteszéri könyvtár feldolgozása van folyamatban.
Mint arról már beszámoltunk, augusztustól könyvtárunknak új vezetője van, Morvai Józsefné személyében. Nagy örömünkre szolgált, hogy augusztus 20-án két kolléganőnket, Somogyi Lászlónét és Kállai Istvánnét Közművelődési díjjal tüntették ki.
Mivel intézményünk közművelődési feladatokat is ellát, a különböző rendezvények lebonyolításából a könyvtárosok is aktívan kivették a részüket. Segédkeztünk a farsang, a gyereknap, a Kisbéri Napok, a karácsonyi vásár lebonyolításában.
A 2004-es év mozgalmas lesz könyvtárunk számára. Az előzetes tervek alapján az év végére elkészül az új művelődési központ, melyben a könyvtár önálló egységként kap helyet.
De addig is végezzük munkánkat, segítünk a városi rendezvények lebonyolításában. Igyekszünk minél több pályázati lehetőséget megragadni és különböző foglalkozásokkal, rendezvényekkel a gyerekeket és felnőtteket becsalogatni a könyvtárba.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Művelődési Intézmények, Kisbér



In memoriam Janikovszky Éva...


2003 nyarán sokan hallgatták szomorú szívvel a rádió, tévé híradásait, olvasták az újságok cikkeit: elhunyt Janikovszky Éva, gyermekkorunk egyik meghatározó írónője.
Bár nem gyerekeknek akart írni, a sors mégis úgy hozta, hogy a Móra Könyvkiadónál sorban jelentek meg gyerekeknek/gyerekekről szóló könyvei Réber László kedves rajzaival kísérve. Mosolygós arca rendre feltűnt az újságok oldalain, szívesen vett részt író - olvasó találkozókon, míg egészsége megengedte (sajnos hozzánk már nem tudott eljönni, pedig évek óta próbálkoztunk...).
Vajon a mai gyerekek mennyire ismerik műveit? Mivel lehetne rávenni őket, hogy levegyék a polcról könyveit? - gondolkoztam el. S így született meg az ötlet: december elején a város kisiskolásai (3-4. osztály) részére versenyt hirdettünk "Janikovszky Éva emlékére" címmel. Ebben életére vonatkozó adatokat kellett kikeresni, gyermekkönyveiből való részletek alapján kellett megtalálni az odaillő könyvcímet, kinyomozni élete utolsó éveiben felnőtteknek írt könyveit, keresztrejtvényt fejteni. A feladatok kis könyvtári segítséggel és némi időráfordítással megoldhatók voltak, ezt a 122 visszaérkező pályamű bizonyította. (500 db-t küldtünk szét a város 6 általános iskolájába.)
A megoldók között voltak, akik már ismerték sok könyvét, de volt olyan is, aki most találkozott először műveivel, és a feladat kedvéért iratkozott be a gyerekkönyvtárba. Egyéni és csoportos nevezések egyaránt érkeztek.
Az értékelés nehéz volt, hiszen aki vette a fáradtságot és utánanézett pár dolognak, szinte hibátlanul megoldotta a feladatokat. Lehetetlen volt sorrendet felállítani, de nem is ez volt a célunk. A gond csak az volt, hogyan lehet jutalmazni 122 kisdiákot, hogy egy se távozzon csalódottan?! A Tata Város Kulturális Alapjától pályázaton nyert támogatás lehetővé tette a dilemma megoldását: mindenki kapott jutalmat!
Így került sor 2004. február 5.-én az eredményhirdetésre. Először is a "Ficánka Baráti Társaság" (hat lelkes Kőkútis diák) előadásában megnézhették a "Kire ütöttek ezek a gyerekek?" című művet (Janikovszky után szabadon…).
Minden résztvevő kapott egy színvonalas kiállítású, egyedi tervezésű oklevelet (amely kollegám tudását dicsérte) egy szelet csokival.
Az egyetlen hibátlan megoldást a Vaszary János Általános Iskola diákja, Tóth Kitti küldte be, ő könyvjutalmat is kapott.
Külön jutalmaztuk ezen felül az "Egy iskolából legtöbb megoldást beküldőket", így a Jázmin iskola könyvtára szép könyvekkel gazdagodott, vagy az "Egy osztályból legtöbben résztvevő tanulókat"(Vaszary, Kőkút), akik még pluszba tollakat kaptak. Az egyetlen páros nevező 1-1 tábla csokival lett gazdagabb.
Remélem, hogy ezek a gyerekek majd 15-20 év múlva újra leveszik a Janikovszky könyveket a polcról, csakhogy akkor már a saját gyerekeiknek fognak felolvasni belőle!

Márkusné Sinkó Ildikó
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

Komáromi hírek

Európai Uniós külön gyűjtemény a komáromi Jókai Mór
Városi Könyvtárban


A külügyminisztérium könyvtári pályázatának megnyerésével könyvtárunknak egy régóta hiányzó szolgáltatást sikerült megvalósítania, hiszen a csatlakozás közeledtével egyre nagyobb az igény az Európai Unióval kapcsolatos kiadványokra, információkra. Állománygyarapításra 110 000, rendezvényekre 30 000 Ft-ot kaptunk. A támogatásból kialakított különgyűjteményt az olvasóteremben helyeztük el, így az olvasók és a látogatók is könnyen hozzáférhetnek. A külön kezelt állományt sikerült figyelemfelkeltővé tenni. A pályázat elnyerésével vállaltuk, hogy az állomány anyagát a város vonzáskörzetébe tartozó községi könyvtárak számára is rendelkezésre bocsátjuk. Tervezünk EU-s rendezvényeket is. Ezeket a helyi igényeket felmérve az EIP-kel, a társadalmi klubokkal, más könyvtárakkal egyeztetve szervezzük. Szintén igény szerint - elsősorban a vállalkozókra, a gazdálkodókra és a felsőoktatásban részt vevőkre gondolva - pályázatfigyelést is végzünk.


Jókai-év a komáromi könyvtárban

2004. május 5-én lesz 100 éve, hogy városunk szülötte, Jókai Mór meghalt. Az évforduló alkalmából az író nevét viselő könyvtárunk nagyszabású rendezvénysorozatot szervez a város más intézményeivel összefogva. Emeli a rendezvénysorozat fényét, hogy május 5-én a két Komárom már együtt ünnepelhet. Ennek köszönhetően programunkban szerepel a két (illetve egy) város Jókai-emlékeinek megtekintése (nálunk nincs olyan sok) a Jókai vetélkedő győzteseivel. További "Jókais" programjaink a következők:
- Rajzpályázat általános iskolásoknak Jókai művei alapján
- Jókai és Komárom - vetélkedő felső tagozatosoknak
- Jókai olvasótábor általános iskolásoknak
- Előadássorozat Jókairól
Programjaink szervezésekor fő célunk az volt, hogy a város ifjúságával megismertessük és megszerettessük a nagy írót, mellőzve az iskolai tananyag kötelező jellegét.

"Egyszer volt, hol nem volt..."

A műsorvezető

Február 26-án térségi népmese-vetélkedő volt a komáromi gyermekkönyvtárban. Ácsi, nagyigmándi, banai és komáromi alsó tagozatos diákok mérhették össze tudásukat a magyar népmesék ismeretéből. Készülni nem kellett a versenyre, hiszen éppen arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire tájékozottak a gyerekek az adott témakörből, mennyire vált egyértelművé számukra a magyar népmese-kincs.
A fentieket elolvasva magam is megrémültem annak komolyságától. Egyáltalán nem is voltunk kíváncsiak semmire, egyszerűen csak azt akartuk (és így állítottuk össze a vetélkedő anyagát és formáját is), hogy a gyerekek minél jobban érezzék magukat, és minél több vidám élménnyel térjenek haza. Gyakorló szülők lévén látjuk a már alsó tagozatban hetente versenyre járó gyerekek fáradtságát, úgy gondoltuk hát, hogy rajtunk a sor valamilyen vidám dolgot nyújtani az elgyötört fiatalságnak (lehet, hogy egy kicsit ez is túlzás). Külön örömünkre szolgált, hogy végre nem csak a legkiválóbbak vettek részt rendezvényünkön.
Az elgyötört ifjúság (mégiscsak jól hangzik!) rendkívül jól szórakozott a lufiba rejtett villámkérdéseken (nem is a kérdéseken, hanem a lufi tű nélküli kipukkasztásán). Vidám pillanat volt az is, amikor a gyerekeknek egy-egy meséből idézett mondatot kellett minél autentikusabban tolmácsolniuk, mint például:"...Én vagyok a Hétszűnyű Kapanyányi Monyók...", illetve "... Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!"
A vetélkedő eredménye:
1. Tündérboszik (Nagyigmánd, Pápay József Általános Iskola, 4. osztályosok), 2. Kisokosok (Komárom, Feszty Árpád Általános Iskola, 2. osztályosok), 3. Ördögfiókák (Nagyigmánd, Pápay József Általános Iskola, 4. osztályosok)

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Város Könyvtár, Komárom



A kézművesség éve az oroszlányi gyermekkönyvtárban


2004-ben a kézműves foglalkozásokat tervezünk az oroszlányi könyvtárban, ahol havi rendszerességgel egy-egy technikával ismerkedhetnek meg az érdeklődő gyerekek, családok. Minden hónap második hetében kerül sor a foglalkozásokra, mely - túl a második alkalmon - beváltotta reményeinket, s rengeteg érdeklődőt vonzott.
Januárban a "Magvak és termések" volt a központi téma, s a sokfajta (lencse, rizs, köles, szezámmag, hajdina stb.) anyagból rengeteg gyönyörű kép született, amelyekből a gyermekkönyvtár előtti folyosón kiállítást is rendeztünk. A gyerekek lelkesen fedezték fel munkáikat a vitrinekben. A héten kb. 50-60 gyermek látogatta a programot, köztük egy iskolai osztály is. Ezek után örömmel vettük, hogy több napközis osztály is jelezte, hogy a következő alkalomra már ők is jönnének.
Februárban a papír és a szalvétatechnika kapott szerepet. Gipsz- és papír képek, könyvjelzők, ceruzatartók s krepp-papír virágok születtek ezen a héten. Szerdán és pénteken a bejelentkezett iskolai csoportok (a József Attila Ált. Iskolából, valamint a Ságvári Endre Ált. Iskolából és a Fővárosi Gyermekotthon és Ált. Iskolából) is megjelentek, s lelkesen rohamozták meg a foglalkoztató termet (és a könyvtárat is). A kiállító vitrinekben a termésképeket felváltották a "papírcsodák".
Bár még csak a második alkalmon vagyunk túl, azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy az egyik legnépszerűbb foglalkozás-sorozatnak néz elébe az oroszlányi gyermekkönyvtár.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár,
Oroszlány

ISKOLAI KÖNYVTÁRAK

Bod Péter könyvtárhasználati verseny


Minden évben nagy érdeklődéssel várják az iskolák a versenykiírásokat, hiszen az iskolai könyvtárosok is találnak egyet, ahova elküldhetik legügyesebb, a könyvtár iránt leginkább érdeklődő diákjaikat.
Mi, könyvtárosok tudjuk, hogy a könyvtárhasználati ismereteket már kisgyermek korban kell elsajátíttatni, hogy mielőbb készségszintűvé váljon a könyvek birodalmában való eligazodás. Naponta találkozunk tétova olvasókkal, akiknek komoly gondot okoz a kézikönyvekben, lexikonokban, hát még a katalógusban való keresés. Az általános iskola alsó tagozatában kellene a gyerekeket játékosan megtanítani ezekre az ismeretekre. Ezt tulajdonképpen a tanterv is megköveteli.
A Bod Péter könyvtárhasználati verseny minden évben más-más témakört ölel fel, ebben az évben is aktuális témát dolgoztak fel a tanulók, mégpedig "unió közelben": Európa története, földrajza, kultúrája témakörben kutakodtak a versenyzők.
A Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Intézet szervezésében lebonyolított versenyen négy kategóriában mérhették össze tudásukat a tanulók, amely az általános iskola 5. osztályától a középiskola végzős tanulójáig mindenkinek lehetőséget nyújtott a megmérettetésre.
A rendkívül izgalmas és változatos feladatokat ügyesen oldották meg a résztvevők, így az alábbi eredmények születtek:
I. kategória
I. helyezett Dalmadi Györgyi (Feszty Árpád Általános Iskola, Komárom, felkészítő: Kovácsné Németh Mária) II. helyezett: Sikrai Kisanna Kőkúti Általános Iskola, Tata, felkészítő: Tanczerné Jakus Emőke) III. helyezett: Szabó Gábor (Móra Ferenc Általános Iskola, Tatabánya, felkészítő: Rákász Mihály)
II. kategória
I. helyezett: Katona Máté (Árpád Gimnázium, Tatabánya, felkészítő: Slezák Istvánné), II. helyezett: Bulhardt Orsolya (Zrínyi Ilona Általános Iskola, Dorog, felkészítő: Bulhardtné Hágelmayer Ágnes), III. helyezett: Szányi Orsolya (Zrínyi Ilona Általános Iskola, Dorog Felkészítő: Bulhardtné Hágelmayer Ágnes)
III. kategória
I. helyezett: Deák György (Fellner Jakab Középfokú Iskola, Tatabánya, felkészítő: Hipszki Józsefné, II. helyezett: Bajzák Krisztián (Fellner Jakab Középfokú Iskola, Tatabánya, felkészítő: Hipszki Józsefné, III. helyezett: Kapin Diána (Kempelen Farkas Ügyv. Alapítványi Középisk., felkészítő: Markotics Lászlóné
IV. kategória
I. helyezett: Szalai Vivien (Bárdos László Gimnázium, Tatabánya, felkészítő: Róka Imréné, II. helyezett: Orbán Zsuzsa (Árpád Gimnázium, Tatabánya, felkészítő: Slezák Istvánné, III. helyezett: Kossela Bernadett (Kempelen Farkas Ügyv. Alapítványi Középisk., felkészítő: Markotics Lászlóné.
Az első helyezést elért tanulók jutottak az országos döntőbe, melynek írásbeli fordulóját a megyei könyvtárban rendezik.
Gratulálunk a versenyzőknek, a felkészítő iskolai könyvtárosoknak, illetve azoknak is, akik helyezést nem értek el ugyan, de sok-sok ismerettel gazdagodtak a felkészülés és a versenyzés során.

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata

KÖNYVISMERTETÉS

Még egyszer "a Zoltai" -ról*


Megyénkről a legújabban, s ilyen formában talán utolsóként (?) megjelent összefoglaló munka műfaját egy szóval, fogalommal meghatározni nem könnyű. Kézenfekvő az összehasonlítás a Körmendi Géza által a bevezetőben említett kötetekkel: Bél Mátyás úttörő történeti - földrajzi leírásától a megyei kastélylexikon időközben megjelent összeállításáig. Tulajdonképpen ez a fogalom: történeti - földrajzi leírás, modern kiadásban. Alkalmazható erre a Bél Mátyás nyomdokain, mai ismereteink szerint, a 21. század eszközeivel készült könyvre is. A több mint kétszáz év alatt íródott hasonló típusú, monografikus teljességre törekvő munkák magas mércét állítottak e modern kiadványt készítők elé.
Miként Bél Mátyás, a kötetet szerkesztő és felelős kiadóként jegyző Zoltai Dénes is csapatmunkával hozta létre monográfiáját. Jelen munka e mellett még egy másik célt is kitűzött: az idegenforgalmi látványosságok, a természeti és épített környezet, műemléki értékek bemutatását, a turisták vonzását, tájékoztatását. A szikár, tudományos tényadatok felsorolásán, rendszerezésén túl, - az ezt oldó -, jól válogatott és szerkesztett képanyag által szélesebb rétegeket is el tud érni. Szimbolikus értékű e tekintetben a komáromi és az esztergomi híd egymás mellett szerepeltetése. (42-43. l)
A fotók funkciója ezen kívül az is, hogy - főként kis településeknél - millenniumi és ezredfordulós pillanatképeket is rögzít. Az idegenforgalom fejlesztését elősegíthetik a kedvező történeti - kulturális, illetve természeti adottságok Utóbbi az ökoturizmusnak kedvez. Az etnikai sokszínűséget jelentő nemzetiségi hagyományápolás megannyi formája szintén vonzerő lehet. (Nem ártott volna egy külön tényszerű áttekintés az évi szokásos rendezvényekről.). A turisztikai, idegenforgalmi célkitűzést a praktikus és friss ismeretek nyújtásával (vendéglátás, lovas-turizmus, horgászhelyek stb.) is teljesíti az összeállítás. Ezek közzétételét indokolja, hogy a rendszerváltás óta megjelent két megyei útikönyv ezen adatai már elavultak.
Méreténél fogva viszont aligha nevezhető útikönyvnek, ami persze Baedekker óta is történetileg változó műfaj. Nem valószínű, hogy ezt forgatva járnák nevezetességeinket az itt pihenni, kulturáltan és aktívan kikapcsolódni vágyó turisták. Adatait - nem feltétlenül a gyorsan avuló címeket, telefonszámokat - viszont minden bizonnyal sokan használják majd.
A forma és a megjelenés kevésbé érdekes, mint a mondanivaló egésze, és az ezt kifejező szerkezeti megformálás, nyelvezet. A megyéről nemcsak a megyének, nem csak könnyed olvasmány, de az ismeretközlő irodalom olvasóinak szánt monográfia is egyben a Komárom - Esztergom megye (2003) című munka, többször, rövid időre elővehető és előveendő kézikönyv. Egyfajta összegzés, ami 16 szerző eltérő színvonalú, mennyiségű és minőségű anyagának egységesítését, szerkesztését kívánta. A monográfiát írók, szerkesztők által tömörített, rövidített, a kiadvány egészéhez, céljához mért szövegek "összefésülése" nagyobb tartalmi átfedések nélkül sikerült. Stílusbeli különbségek azért akadnak, ami hibául róható fel, ám nem ez a döntő.
A megye városainak és falvainak helytörténetét taglaló szerkezeti egység előtt tematikus blokkban részletesen olvashatunk a helyi irodalmi hagyományokról, a megye múzeumairól, kultúrájáról, sportjáról. Az "Értékőrző Komárom - Esztergom megye" című, a természeti, tájvédelmi és ökológiai ritkaságokat, a különböző tájegységek földrajzát, növény- és állatvilágát bemutató fejezetet inkább a megye általános bemutatása után második egységnek kellett volna szerkeszteni. Az irodalmi és múzeumi rész között kevéssé érvényesül ez a tematikai egység. A tatai kistérség (39 - 42. l) külön kiemelése nem teljesen érthető, bár nevezetességét illetően Fényes Elek, a 19. derekán készült "részletes és kimerítő leírásában" azt mondta Tata mezővárosról, hogy: "Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes, s a nép hite szerint is, legszebb a megyében." (1847)
Az egyes települések történetét, a helyi társadalmak múltját és jelenét, hagyományőrző tevékenységét tárgyaló szerkezeti egység egyben a leghosszabb és a "legtudományosabb" is. Itt vonultatja fel a mű egy teljességre törekvő összegzés minden erényét. Legfőbb értéke az összegzés milyenségében van. Az egyes településekről szóló részeket az azt legjobban ismerő helytörténészek készítették. E szempontból kivétel Ete és Bakonysárkány. A Kisbér és kistérségének múltját évtizedek óta kutató s azt publikáló szerző helyett bizonyára azért kértek fel két másik személyt, mert ők inkább a jelenre helyezik a hangsúlyt, amit, szemben a helytörténésszel, inkább ők ismernek jobban.
Régóta szükséges Tatabánya esetében is a várostörténeti monográfia megírása, bár itt is születtek hosszabb-rövidebb történeti összegzések. Üdvözlendő megoldás, hogy az ipari múlttal foglalkozó fejezet mellett szerepel a több új szempontot és tényanyagot felvonultató-, a jelenlegi megyeszékhely és előd településeinek múltját tárgyaló írás. Általában érdekes jelenség, hogy régi és új városaink történetével foglalkozó, teljességre törekvő, a legfrissebb kutatási eredményeket szintetizáló monográfiák különböző okok miatt a rendszerváltás után sem készültek el. Volt azonban mire támaszkodni e kötet szerzőinek. Sok községre is igaz e megállapítás. Neszmély, Bajna, Úny s több más falu itt közölt történeti áttekintését megelőzték - a teljességet jól megközelítő - a millecentenárium és az ezredforduló ihlette kiadványok.
Sajnálatos, hogy a történeti részt tekintve naprakésszé tett történeti egység utáni irodalomjegyzékben nem mindig az utolsó és legteljesebb községtörténeti munka leírása szerepel. Ahol ilyen van, azért is érdemes megemlítése, mert ez által megalapozottabban állíthatjuk, ami a lényeg: színvonalas kiadvány született Komárom-Esztergom megyében. A régiónak és a tágabb hazának. Jól illeszkedik a nagy elődök sorába, s reméljük, hogy (könyvtári) tájékoztatási kiadványként is sokat és sokáig forgatjuk még ezt a kötetet. Talán fogalommá lesz, s úgy emlegetjük, majd:"a Zoltai".
Sorra jelennek meg egyre újabb régiós és eurorégiós könyvek, amelyek akkor igazán jók, ha az említett település és megyetörténeti összefoglalások eredményei alapján készülnek. Mindez persze még sok munkát ad helytörténészeknek, szerkesztőknek egyaránt. Ezzel együtt sok értékes és hasznos ismereteket ad e munka. Kiváló kiegészítéseket tartalmaz a 90-es évek történéseiről, említésre méltó eseményeiről.(Komárom - Esztergom megye. Szerk. Zolai Dénes / Dömös/: Zoltai Dénes, 2003 300 l.)

Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

RÓLUNK ÍRTÁK

A megye és Tatabánya közösen ünnepelte a magyar kultúra napját

Esterházy Péter

Komárom-Esztergom Megye és Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzatai közösen ünnepelték a magyar kultúra napját a Jászai Mari Színházban. Az eseményen a megye és Tatabánya közéletének jeles személyiségei mellett a kulturális élet képviselői is részt vettek. A gazdag programot Harsányi Sulyom László, a Jászai Mari Színház igazgatója nyitotta meg. Beszédében finoman utalt azokra a körülményekre, amelyek között napjainkban a kultúra él: "Tudjuk, akár Csoszogi bácsinál, végül mindig kerül egy-egy újabb folt erre a
folyton tovább feslő, rosszul talpalt, megviselt kérgű cipőre, amit kissé nagyképűen magyar kultúrának nevezünk, de ami rendszerint rosszul fűtött termekben, bomlott kárpitozású székekkel működik - ha működik -, sok-sok Csoszoginak köszönhetően."
Ezt követően A szavak csodálatos életéből címmel Esterházy Péter tartott felolvasó délutánt nagyszámú közönség előtt.
A rendezvény a színház földszinti kisgalériáján folytatódott, ahol Agócs István, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd azt hangsúlyozta, hogy hamarosan az Európai Unió tagjai leszünk, amely sokféle nemzet és kultúra közössége. Ebben a közegben meg kell tanulnunk elfogadni más nemzetek értékeit úgy, hogy saját nemzeti kultúránkat nemcsak megőrizzük, hanem fejlesztjük is. Képesnek kell lennünk megmutatni tudásunkat, kultúránkat olyan környezetben is, ahol nem értik a nyelvünket.
Az ünnepi köszöntőt követően került sor Nagyné Nyikus Anna népi iparművész Koronánk gyöngyünk című kiállításának megnyitására, Ölveczky Gábor grafikusművész méltatta a művész munkásságát.
A kiállítás megnyitását követően került sor a "PRO ARTE - Komárom-Esztergom Megye" művészeti ösztöndíj átadására. A megye önkormányzata az elmúlt év őszén alapította ezt az ösztöndíjat, ezzel is segítve az itt élő fiatal alkotóművészek munkáját. Az ösztöndíjra a megyében alkotó 35 évnél fiatalabb művészek pályázhattak valamennyi művészeti ágban. Az ösztöndíjat heten pályázták meg. A szakértői vélemény szerint az 1975-ben Tatán született és ma is ott élő és alkotó Kammerlohr-Kovács László grafikusművész pályázata volt a legígéretesebb. A megyei közgyűlés által odaítélt ösztöndíjat Agócs István, a megyegyűlés elnöke adta át a fiatal művésznek.
A Tatabánya városban kifejtett kiemelkedő színvonalú kulturális, művészeti, közművelődési és közgyűjteményi tevékenység iránti tiszteletének és megbecsülésének kifejezésére "Tatabánya Kultúrájáért" díjat alapított a város közgyűlése. A díjat olyan személynek, illetve szervezetnek adományozhatják, aki, illetve amely a városban kiemelkedő kulturális tevékenységet folytatott. A Tatabánya Kultúrájáért díjat Kovács Zsuzsának, a Jászai Mari Színház művészeti igazgatóhelyettesének adományozták. Az elismerést meleg, méltató szavak kíséretében Bencsik János, Tatabánya polgármestere adta át a kitüntetettnek. Frappáns pohárköszöntőjében utalva a színház direktorának szavaira, poharát a Csoszogikra ürítette.
A magyar kultúra napja eseményeit a hely szelleméhez méltóan színházi előadás zárta. Az ünnepség résztvevői Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című színházi szatíráját tekintették meg.
A PRO ARTE - Komárom-Esztergom Megye művészeti ösztöndíj nyertese, Kammerlohr-Kovács László tatai grafikusművész eddigi tanulmányait az Eötvös József Gimnáziumban, a József Attila Tudományegyetem matematika-rajz szakán, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola latin-rajz szakán és végül 1997-2002 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika és pedagógia szakán végezte. Mesterei Kocsis Imre és Eszik Alajos voltak. A Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíjával 2001-ben Prágában, 2002-ben pedig Marseille-ben folytatott művészeti tanulmányokat az Erasmus Ösztöndíj révén. Alkotásaival több
hazai és nemzetközi kiállításon vett részt. Ezek a bemutatkozások jó kritikai visszhangot váltottak ki. A szakértői vélemény szerint a pályázati anyag imponálóan kimunkált és a tartalmi vonatkozásokra koncentrált. A 2004-ben készülő alkotásaiból jövőre a magyar kultúra napján önálló kiállítást rendeznek.
A "Tatabánya Kultúrájáért" díj tulajdonosa, Kovács Zsuzsa a Jászai színház művészeti igazgatóhelyettese, az intézményben működő kulturális csoportok koordinátora, szakmai mentora. Munkáját odaadással és figyelemmel látja el, a csoportok és a színházlátogatók megelégedésére. Szakmai irányításával több országos és nemzetközi rendezvényt bonyolítottak le Tatabányán, több éve gazdája és segítője a Tatabányai Bányász Nap rendezvényeinek. Számtalan kezdeményezés életre hívója, többek között nevéhez fűződik a hiánypótló filmvetítések újbóli beindítása a Jászai színházban, amelyeknek már komoly hagyománya volt az intézményben.

R. A.
KEM Hírlap, 2004. jan. 23., 1. l.


Rainer M. János könyvének bemutatója
Ötvenhat után


Három éven belül másodszor látta vendégül a József Attila Megyei Könyvtár és a Szinnyei Kör Rainer M. János történészt. Az est házigazdája, Horváth Géza a könyv szerkezetének bemutatása után Kende Péter kérdésével "Miért nem érzi önmagának '56-ot Magyarország?" indította a beszélgetést.
A történész válasza után jöttek a további kérdések. Megmarad-e '56 nemzeti hagyománynak? Tényszerű megismerés nélkül van megértés? Politikai tőkévé vált a múlt? Kérdések és kimerítő válaszok követték egymást. A tényleges válaszokat mindenki a saját látásmódja szerint a könyvből megkaphatja.
A tanulmánykötet négy fejezetet, 14 tanulmányt tartalmaz. E könyv Rainer máshol már megjelent írásait gyűjti egy csokorba.
A közelmúltban sokféle megközelítését olvashattuk a Kádár-korszaknak. Rainer véleménye szerint megismerés nélkül nincs megértés. A könyv célja a történelem elmesélése. Egy adaléknak, bevezetésnek szánja e korszak történelmi vitájához. Egy tisztázó szembenézés, egy tárgyilagos megértés mind a jelenkor történészei, mind a közemberei számára. Négy fejezet, négy fontos pontja a Kádár-érának.
Egy rendszer születése, mely már megszületésekor magában hordozta később felszínre kerülő hibáit. Emigrációban, hol igazán tárgyilagosan, érzelemmentesen, tisztán politikailag lehetett értékelni hazánk helyzetét. Végelgyengülés, egy politikai hatalom végső pillanatai és az új viszonya a múlthoz. És végül Az ötvenhatos emlékezeti pont, a múlt feldolgozása, a kritikus kérdések és az intézményesült emlékezés fejezete.
A kötet érdekes olvasmányt nyújthat mind a kort megélt, mind azt csak hallomásból ismerő fiatalok számára. S teszi mindezt egy könnyed, olvasmányos hangnemben gondolatokat ébresztve, a kor megértését segítve.

Itthon, 2004. febr. 20. 1. l.

Civileké a ház Oroszlányban


A Bányász Népdalkör, a Gyermek Néptánccsoport, a Kék Duna Táncklub, a Mazsorett és Formációs Táncegyüttes, a Rozmaring Népdalkör, a MASZK Musical Amatőrök Szakavatott Klubja, valamint a Harmónia Művészi Torna Egyesület - Oroszlány neves művészegyüttesei. Valamennyi évek óta kötődik a hetvenes években épült városi Művelődési Központ és Könyvtárhoz, az MKK-hoz. Arról a művelődési centrumról van szó, amely központja a városban folyó közművelődési tevékenységnek. Igaz, a Bányász Club, a Hagyományőrző Falu Ház is tartja még magát, ám szerény anyagi lehetőségeikből jobbára már csak egy-két találkozó megszervezésére futja. Éppen ezért igen nagy a felelőssége az önkormányzati tulajdonban levő művelődési központnak, jegyzi meg igazgatója, Mészáros Éva. Tavalyi rendezvényeikre csaknem százezren voltak kíváncsiak. Az intézményhez tartozó százezres kötetű könyvtárnak pedig - a háromezer beiratkozott olvasó mellett - 45 ezer látogatója volt.
A ház egyébként 28 kisebb-nagyobb művelődési, közösségi csoport otthona, ugyanakkor több mint 110 különböző civil szerveződés, egyesület áll kapcsolatban velük, az úgynevezett Civil Fórumon keresztül, amely immár tíz éve az oroszlányi művelődési központot választja rendezvényeinek helyszínéül. Az utóbbiak közül kiemelkedik a "Civileké a ház" programsorozat, amelynek keretében minden év márciusában egy héten át csak a civileké a művelődési centrum.
Az idei programjaikat Oroszlány várossá válásának 50. évfordulója jegyében szervezik, miközben az idén is megrendezik "Az Év Mecénása-díj" pályázat nyerteseinek gálaestjét. Az elmaradhatatlan nemzetiségi bál mellett a képzőművészeti, helytörténeti kiállítások sorozata és a színházi előadások örvendenek még nagy népszerűségnek. Az oroszlányi művelődési központban ugyanis a megyeszékhely és a főváros teátrumainak előadásai is rendszeresen megtekinthetők. A színházteremben hetente kétszer ugyanakkor - egyedüliként a városban - filmvetítéseket is tartanak.
Az intézmény költségvetésének nagyobb részét az önkormányzat biztosítja, de jelentős összeget saját maguknak kell előteremteniük. A múlt évben például 25 millió forintot. A művelődési centrum vezetője a tavalyinál nehezebb évre számít. Ennek ellenére optimista: túl vannak már a színpadtechnikai berendezések korszerűsítésén. Így végre méltó körülményeket tudnak teremteni a náluk megforduló hivatásos és amatőr művészek előadásainak.

Andrássy Antal
Népszabadság, 2004. március 2., kedd.


Három szinten kínálják az információt
Ötven év után százezer dokumentum - Egyidős a várossal a könyvtár


A város az idén ünnepli várossá nyilvánításának 50. évfordulóját, és ötvenéves a könyvtár is. Mai helyükre, a Művelődési Központ és Könyvtár épületébe 1974-ben költöztek. Az öt évtized alatt százezerre nőtt a dokumentumok száma.
Szűcs Imréné könyvtári csoportvezetőtől megtudtuk, hogy három szintű a beiratkozási rendszer. Ezt az olvasók hamar elfogadták, illetve igényelték. Az első szint könyvek kölcsönzésére jogosít. A második ellenében könyv, CD és folyóirat is kölcsönözhető, a harmadikat választók ezen kívül videokazettát kölcsönözhetnek, valamint havonta tíz órán át ingyenesen használhatják az internetet.
- A megyében ilyen kölcsönzési illetve beiratkozási rendszer csak az oroszlányi könyvtárban van. Bevezetésével lehetőséget kaptak olvasóink arra, hogy minden olyan dokumentumot, amire szükségük van, hazavihessenek - mondta Szűcs Imréné. - A könyvtár szerepe megváltozott. Ma a dokumentumőrzés mellett információközvetítő hely lett, modern eszközök segítségével. A gyermekrészlegben a kölcsönzés már számítógépen történik. A felnőtt részleg vonalkódozása folyamatban van, s ha elkészül, ott is áttérnek a számítógépes kölcsönzésre.
- Az elektronikus információforrások használatával kinyílt a világ előttünk - fogalmazott a csoportvezető. - Ezt bizonyítja az EBSCO adatbázis, amelyben angol nyelven 3500 nemzetközi, pénzügyi, társadalomtudományi folyóiratot olvashatnak az érdeklődők.
A dokumentum-beszerzés naprakész, ugyanakkor példányszámban nem elegendő. Úgy tűnik, ebben az évben sem változik a helyzet, ugyanis a szűkös anyagiak miatt a beszerzésre fordítható összeg a fele lesz a tavalyinak.
A könyvtár munkatársai a szigorúan vett kölcsönzési feladatok mellett mást is vállalnak. A hagyományos könyvtári ünnepek - költészet napja, ünnepi könyvhét, Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Napok - alkalmából neves írókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel találkozhattak az érdeklődők.
- Népszerűek, látogatottak ezek a rendezvények is - mondta Szűcs Imréné -, mint ahogy a gyermekrészleg programjai is. - Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az olvasás gyönyörűségét átadjuk a legifjabbaknak. Ez a könyvtárosok számára a legjobb "befektetés" és az egyik legszebb feladat.

Hűvös Récsy Lídia
24 Óra, 2004. január 22., csütörtök

Új igazgató irányítja az esztergomi Babits könyvtárat


Január 1-jétől Várady Eszter az esztergomi Babits Mihály Könyvtár igazgatója. A vezetőváltásra az előző igazgató nyugdíjba vonulása és megbízatásának lejárta miatt került sor. Az új vezető az intézmény régi dolgozója, aki évtizedek óta dolgozik munkahelyén.
- Milyen elképzelésekkel készült az új feladatra?
- Nem készültem jelentősebb változtatásokra, az eddigi munka elemeit megtartjuk, a kollektíva ragyogóan végzi a munkáját, ezért lényegi átalakításokra, változtatásokra - úgy érzem - nincs szükség. A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel nagyra törő elképzeléseket nem dédelgetek, most a talpon maradás, a jelenlegi helyzet stabilizálása, a túlélés a legfontosabb feladat. Lépést kell tartani a növekvő könyvkínálattal és az olvasói igényekkel, s ez éppen elég nagy feladatot jelent. Ez a könyvtár évtizedek óta jó hírnevű intézmény, amely jól szerkesztett, jól válogatott állománnyal rendelkezik, amely maximálisan alkalmazkodik a helyi elvárásokhoz. Ezt az arculatot, jó hírnevet meg kell őrizni, bár már a tavalyi évben érződött a nehéz gazdasági helyzet hatása a könyvbeszerzésben. Az elmaradó beszerzéseket később pótolni sajnos nehéz, s ez láncreakcióként kihat a következő évekre, ami a könyvtár hírnevét is veszélyezteti. Bár olvasói létszámunk az utóbbi években folyamatosan nő, de ha nem tudunk lépést tartani az új kiadványokkal, akkor félő, hogy az olvasói létszámában is érezteti a hatását a lemaradás, és így az intézmény visszafejlődhet.
- Mi ad reményt a jövőre nézve?
- Természetesen a nehézségek mellett vannak reményre okot adó lehetőségek. A város vezetése, amely érti és tiszteli lakóhelyünk történelmi értékeit, felkarolja a közművelődési könyvtárának ügyét. Erre vannak bíztató kilátások, hiszen minden beszélgetés során a legteljesebb jóindulatot tapasztalhattam az illetékesek részéről. Azonkívül olyan, szinte már hagyományosnak tekinthető előnyei vannak intézményünknek, amelyek tovább is emelik munkánk jelentőségét. Népszerű intézményünk arról is, hogy a városban egyedül itt van ingyenes internet-szolgáltatás, amelyet a városvezetésnek köszönhetünk. A géppark fenntartása, karbantartása, szinten tartása nem kis feladat, anyagi vonzata is jelentős.
- Előadássorozataik népszerűek.
- Igen, ilyen Nagyfalusi Tibor Esztergomi műhelyek című sorozata, vagy Reisinger János irodalomtörténész népszerű kultúrtörténeti előadásai. A későbbiekben is szeretnénk színvonalas előadásokkal meglepni vendégeinket, például a közeljövőben elfogadta meghívásunkat Vámos Miklós egy találkozásra olvasóinkkal.
- Mit jelent A "megbocsátás hete"?
- Az idén először jelentkezett könyvtárunk egy új kezdeményezéssel, ez a "megbocsátás hete", amely alatt bárki bármilyen régi tartozását rendezheti könyvtárunkban késedelmi díj fizetése nélkül. Megköszönjük mindenkinek, ha visszajuttat bármi elveszettnek hitt könyvet, kiadványt a könyvtárnak.
- Mit jelent a megbízatás a magánember számára?
- Természetesen nagy megtiszteltetés, hogy ilyen fontos feladatot láthatok el, hiszen nagy elődök nyomdokaiba léptem. Külön öröm számomra, hogy volt főnököm és munkatársaim teljes támogatását élvezhettem és élvezhetem, amiért hálás vagyok. Úgy érzem, az emberek bizalommal vannak irántam, amely bizalom kölcsönös. Nem csak munkahelyemen érzem támogatásukat, hanem tágabb ismeretségi köröm részéről is ezt tapasztalom.

K-E-M Hírlap, január 28. szerda, 6. l.

EGYESÜLETI ÉLET

Figyelem!

A MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete, a dorogi és a kisbéri városi könyvtár két egynapos továbbképzést szervez.


Tervezett program:
10.00-10.45 Takács Anna (József Attila Megyei Könyvtár, könyvtáros): A könyvtári statisztika készítése
10.45-11.15 Fártrai Erzsébet (József Attila Megyei Könyvtár, könyvtáros): Könyvtárközi kölcsönzés: keresési és kérési technikák
11.15-11.30 Kávészünet
11.30-12.00 Pappné Németh Erika (József Attila Megyei Könyvtár, könyvtáros): A József Attila Megyei Könyvtár weblapjának és on-line katalógusának bemutatása

Helyszín: Arany János Városi Könyvtár
2510 Dorog Bécsi u. 42.
Időpont: 2004. április 19.
További információ: Gurinné Pintér Gabriella
Telefon: 33/509-630

Helyszín: Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
2870 Kisbér, Batthyány tér 5/a.
Időpont: 2004. május 10.
További információ: Morvai Józsefné
Telefon: 34/353-903

Támogatóink:

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Nemzeti Kulturális Alapprogram


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-48/2003.