XV. évf. 2. sz.

2004. március-április


LAPSZÁMOK

Szakmai nap a megyei könyvtárban

A 2004. április 5-ei továbbképzés célja az volt, hogy Komárom-Esztergom megye és a megyével határos nyitrai járás magyar nemzetiségi ellátást végző könyvtárosaival megismertessük a könyvtári terület stratégiai céljait, aktuális feladatait, a megyei könyvtár azon szolgáltatásait, amelyek segíthetik könyvtárainkat napi munkájuk során.
Dr. Bárdos István közművelődési referens köszöntője után dr. Skaliczki Judit, a NKÖM főosztályvezetője szólt a könyvtárügy aktuális kérdéseiről. Megnyugtatta a hallgatókat, hogy ezen a területen a minisztériumi támogatás nem csökken. A hazai könyvtárügy jelentős kihívások előtt áll. Az európai uniós csatlakozás a könyvtárak számára is új feladatokat jelent. Sürgető gond a határon túli magyar könyvtárhasználók megfelelőbb ellátása is. Új elem az intézményekben a minőségbiztosítás. Fontos cél az esélyegyenlőség megteremtése, az "eukonform" szolgáltatások biztosítása. A könyvtáraknak kiemelt szerepük van az információs társadalom fejlesztésében. A legfontosabb célok megvalósítása érdekében munkacsoportok alakultak, amelyek terveket dolgoztak-dolgoznak ki. A szükséges források megteremtése is összehangolt munkát igényel.
Vidra Szabó Ferenc, a Könyvtári Intézet munkatársa a minőségbiztosításról tartott előadást. A könyvtárak versenyhelyzetben vannak a források elnyeréséért és az információ közvetítéséért. Fontos a meglevő erőforrások jobb kihasználása és a partnerek, használók igényeinek jobb megismerése. Célszerű vezetői munkacsoport létrehozása, fontos az együttműködés, a visszajelzés, a folyamatos helyzetértékelés, az ellenőrző pontok beépítése.
Somogyi József, a Könyvtári Intézet munkatársa a statisztika változásairól, új fogalmairól tartott előadást. Elmondta, hogy alkalmaznunk kell a nemzetközi szabványt (MSZ EN ISO 2789), hogy összehasonlíthatók legyenek az eredmények. A pályázatok jelentősége továbbra is nő, és a sikeres pályázatokhoz hiteles adatok kellenek.
Payer Barbara a könyvtári honlapokról tar tott tájékoztatót. Elemzésében a formai és tartalmi szempontokra egyaránt felhívta a figyelmet. Formailag célszerű az egyszerűségre törekedni (pl. a képes animációkat, túl nagy képeket lassabban lehet letölteni). A tartalmi szempontok között fontos, hogy az elérhetőség az első oldalon legyen, a katalógust emeljük ki, és a frissítés dátuma is lényeges információ.
Az előadások után Herczigné Mlakár Erzsébet megyei vezető szakfelügyelő beszámolt a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól. Sámuelné Ábrahám Mónika a megyei könyvtár honlapját mutatta a megye könyvtárosainak. Kelecsényi Péterné az olvasói elégedettségvizsgálat eredményeiről tartott tájékoztatót. Takács Anna a statisztika készítése kapcsán felmerült kérdésekről szólt, felhívta a figyelmet a tipikus hibákra.
A továbbképzést - amely rendkívül hasznosnak bizonyult - a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának elnyerésével sikerült megszervezni.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Együtt Európában - Máltával

2004. május 1-jén Magyarország is az Európai Unió tagja lett. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával e jeles esemény megünneplésére összefogta a megyei könyvtárakat (is). Ennek keretében április 30-án pénteken minden megye egy-egy európai uniós országot mutatott be. A József Attila Megyei Könyvtár Máltát választotta. Könnyű és nehéz dolguk is volt a szervezőknek, hiszen kevésbé ismert, az unió legkisebb országáról van szó.
Aki április 30-án ellátogatott a megyei könyvtárba, először is egy alkalmi kiállítás segítségével megismerkedhetett a több mint hétezer éves múltú Málta földrajzi adottságaival, történelmével, a máltai lovagrenddel, a 17. század óta híres máltai csipkével. Betekintést nyerhetett az állam gasztronómiájába is. Emellett néhány különlegességet is megtudhatott pl. a máltai sólyomról, az ott honos kutyáról. A kiállítás és rendezvény szervezői, Nagy Éva és Kis Noémi, valamint a gyermekkönyvtárosok most legszívesebben Máltára utaznának, hogy saját szemükkel is lássák mindazt, amiről annyit olvastak.
Az angolul tudó felnőtteknek is szolgáltunk csemegével: az internet segítségével is ismerkedhettek az országgal. A nagykövetségtől kaptunk egy DVD-t az országról, amely megtekinthető a könyvtárban.
A máltai nap másik fő eseménye a gyermekkönyvtárban zajlott. Itt a tavaly szeptemberben kezdődött európai uniós ki mit tud? utolsó fordulójához érkeztek a résztvevők. A hét menetes játékban 10-14 évesek vettek részt, akik az unió történetével, intézményeivel, az európai kultúrával, a tagországokkal kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, fordulóról fordulóra. Az eredményhirdetést erre a napra időzítették a gyermekkönyvtáros kollégák, Lehrreichné Dürgő Brigitta és Sámuelné Ábrahám Mónika, de előtte - a verseny zárásaként - Máltával kapcsolatos kérdéseket kaptak a résztvevők.
Első helyen Katona Máté végzett 99 ponttal (az elérhető maximum 101 pont volt) az Árpád Gimnáziumból, a 2-3. helyezett holtversenyben Hadabás Éva és Billig Csaba (94-94 ponttal) a
Kölcsey Ferenc Általános Iskolából. Jutalmuk európai uniós ajándékcsomag volt. Emellett az első nyolc helyen végzett versenyző félóra ingyenes internethasználatot kapott a gyermekkönyvtárban.
Meglepetésként a vendégek megkóstolhatták Málta egyik jellegzetes édességét, a máltai narancsos tésztát, amely a következőképpen készül. Hozzávalók: 6 dl tej ; fél vaníliarúd ; 20 dkg porcukor ; 20 dkg finom metélt ; 5 tojás ; 5 dkg mazsola ; 2 dkg vaj ; 2 narancs ; 5 dkg vaníliás porcukor ; só. A tejet 10 dkg cukorral, csipet sóval, vaníliarúddal felforraljuk. Amikor forr, beletesszük a finommetéltet, többször megkeverjük, majd ha besűrűsödött, hozzákeverjük a tojássárgáját 5 dkg porcukorral, a mazsolát, és reszelt citromhéjjal ízesítjük. Vajjal kikent tűzálló tálba beletesszük a metélt 2/3 részét. Sorban ráhelyezzük a gerezdekre szedett narancsot, végül egyenletesen betakarjuk a megmaradt tésztával. A sütőbe tolva megsütjük. Ezután a tojásfehérjéből 5 dkg porcukorral kemény habot verünk. A megsült tészta tetejére nyomózsák segítségével úgy nyomjuk rá a habot, hogy rácsszerű legyen. Visszatoljuk a sütőbe, és a habot rózsaszínűre sütjük. Minden második rácsszembe narancslekvárt teszünk. Kockára darabolva kínáljuk.
Állítom, óriási sikere volt a két kolléganő keze munkájának.

Sutáné Csulik Andrea
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Hosszabbított nyitva tartás Dorogon


Országszerte sok könyvtár készült, hogy különlegessé tegye valamivel az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjét. Mi hosszabbított nyitva tartással és szolgáltatásaink ingyenessé tételével akartuk emlékezetessé tenni ezt az estét. 18-22 óra között sokan éltek az ingyenes beiratkozás és az internetezés lehetőségével.
Késedelmes olvasóink térítésmentesen hozhatták volna vissza lejárt határidejű könyveiket, sajnos ezt igen kevesen vették igénybe. Ez utóbbit évente felkínáljuk tagjainknak, de az eredménytelenség okára még nem tudtunk rájönni.
Természetesen a munkatársak is készültek: a terített asztalon volt mákos guba, franciasaláta, házi sütésű kenyér, és - kivételes alkalom lévén - nem hiányozhatott a finom dorogi bor sem. Nemcsak eredményes, hanem jó hangulatú órákat tölthettünk el közösen a könyvtárban e történelmi fontosságú esemény előestéjén.

Pintérné Gurin Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

TANÁCSKOZÁSOK

Kistelepülések könyvtári ellátása


A könyvtári ellátás javítása érdekében 2003 tavaszán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szervezett egy munkacsoportot, amely a korszerű regionális könyvtári ellátás megoldási lehetőségeinek kidolgozására vállalkozott. A munka eredménye a Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer kidolgozása, amelynek megvitatására az Informatikai és Könyvtári Szövetség az ország minden régiójában széleskörű tanácskozást szervezett.
A gödöllői konferenciára Fejér, Nógrád, Pest és Komárom-Esztergom megye könyvtárosait hívták meg.
Elsőként dr. Skaliczki Judit, a NKÖM Könyvtári Főosztályának vezetője szólt a könyvtári stratégiai munkacsoport által kidolgozott tervekről. Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, a munkacsoport tagja szemléltette a kistelepülési könyvtári ellátás korszerűsítésének lehetőségeit. Előadásában statisztikai számokkal, diagramokkal jellemezte e terület ellentmondásait. A dokumentumellátási adatokat tanulmányozva kiderül, hogy a települések 32 %-ában egyáltalán nem volt könyvbeszerzés, 38 %-ukban pedig az országos átlag alatt maradt. Divatos kifejezés a "szolgáltatás szünetel" is a jelentésekben. A statisztika szerint 2002-ben 281, 2003-ban 305 könyvtárat érintett, ami a statisztikát küldők csaknem 10 %-a. A KSZR - Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer célja, hogy a községben élők közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek olyan hatékony és minőségi könyvtári ellátáshoz, amely elsősorban a felhasználók igényeit veszi figyelembe. A korszerű és egységes minőségi ellátás érdekében a működési források, az infrastruktúra, a könyvtári személyzet, a szolgáltatások forrásbővítésére és összpontosítására van szükség.
Másnap délelőtt az egyes megyék ismertették jelenlegi gyakorlatukat.
Komárom-Esztergom megyét e sorok írója mutatta be a kollégáktól kapott információk alapján. Mint ismeretes, a megyei könyvtárban jelenleg közvetlenül nem foglalkoznak a települések ellátásával, a segítés más formáit választották. Ilyen a különböző szakmai munkaközösségek működtetése, továbbképzések szervezése. Megjelenteti és eljuttatja a Téka/Téma című szakmai lapot a könyvtáraknak és a fenntartóknak. A pályázatokról közvetlenebbül is kapnak tájékoztatást a kollégák, több esetben koordinálásra kerül sor, és a statisztikák elkészítését is segítik. A nemzetiségi könyvtárak ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár koordinálja, de a dokumentumokat feldolgozva a megyei könyvtár juttatja el az érintett könyvtáraknak. Komoly segítség, hogy a könyvtár katalógusa teljes egészében elérhető az interneten, és kiegészül a helyismereti cikkek bibliográfiájával, valamint a könyvtárközi kérések gyorsabb eljuttatását segítő modullal.
Komárom-Esztergom megyében Kisbéren, Tatabányán és Tatán végeznek valamilyen szinten, formában kistelepülési könyvtári ellátást.
Tatabánya könyvtára Vértesszőlős (2600 lakos, nyilvános jegyzéken szerepel) és Tarján (2700 fő, nem szerepel a nyilvános jegyzéken) ellátását végzi. (A városkörnyék többi községe a rendszerváltozás után kilépett az ellátórendszerből.) Könyveket vásárolnak a települések könyvtárai számára a fenntartó támogatásának mértékében, amelyeket feldolgozva juttatják el a könyvtárakba. Formailag a könyvek a városi könyvtár leltárában szerepelnek, de ténylegesen a községi könyvtárakéi. (Ez mindhárom még élő ellátórendszerben így van.) Ha elválnának, akkor az állomány természetesen a településen marad. Sajnos a dokumentumok beszerzésére fordítható összeg nem magas, 70.000-100.000 Ft.
Kisbér. Nemrég még nagyközség, utóbb város, számos közigazgatási változással. A klaszszikus értelemben vett központi ellátórendszert működtet kilenc környező település részvételével. Bakony alja kisközségei tartoznak e rendszerbe. A nyolc község fele szerepel a nyilvános könyvtári jegyzéken. Vállalják a dokumentumok kiszállítását, az állományellenőrzést, selejtezést, rendezvények szervezését. Szakmai tanácsot, módszertani segítséget is adnak. A fenntartók azonban nagyon kis összeget biztosítanak a dokumentumok beszerzéséhez: 15.000-45.000 Ft között mozog az állományfejlesztésre szánt költségvetési támogatás.
Tata. A tatai ellátórendszer történelmileg alakult ki. Jelen írásnak nem témája, hogy a Tatai Mintajárás Magyary Zoltán által történt megszervezéséről szóljon, de illik egy fél mondatban utalni rá. Tata korábban járási központ volt, amelynek körébe több mint kéttucat más település tartozott. Az 1970-es évek elején bekövetkezett közigazgatási változások (járások megszűnése) miatt a kistelepülések könyvtárai magukra maradtak.
A 1980-as évek elején kezdődött el a központi ellátórendszerek kiépítése. Ezt az utat választották Tatán is. 1981-ben kilenc községi könyvtár fenntartójával megállapodtak a központi ellátórendszer létrehozásában. A tatai könyvtár vállalta, hogy a tervszerű állományfejlesztés mellett módszertani és operatív segítséget nyújt a könyvtáraknak. A jelenleg nyolc község részvételével megkötött társulási megállapodás többé-kevésbé hivatalossá tette a korábbi formát. A rendszerben részt vevő települések könyvtárai közül csak három nem szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén. A dokumentumbeszerzésre fordítható összegek jelentősebbek a megyei átlagnál: 100.000-270.000 Ft, és a fenntartók év közben lehetőségeikhez mérten további összegeket is biztosítanak állományfejlesztésre. Ilyen esetekben Budapesten a KELLO áruházaiban, vagy más - kedvezményeket nyújtó - könyvesboltokban a könyvtárosok maguk vásárolhatnak. A feldolgozást természetesen ebben az esetben is a tatai könyvtár végzi.
A többi történelmi városban (Komárom, Esztergom) nem alakult ki ellátórendszer, Oroszlányban pedig most szűnt meg teljesen.
Azt hiszem, hogy mind a gödöllői, mind a többi regionális konferencia hasznos volt. Örömmel tapasztaljuk, hogy a könyvtárügy irányítói fontosnak tartják e területet is. A KSZR sokat javíthat a könyvtári ellátás területén. Érvényt szerezhetünk a törvényben megfogalmazott elveknek, miszerint állampolgári jog az információhoz való jutás, mindenféle korlátozás nélkül.

ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

HELYTÖRTÉNET

Helyismereti könyvtárosok tanácskozása Veszprémben
2004. március 31.


A MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulása óta az évi rendes "kis vándorgyűlések" mellett rendszeresen tart továbbképzéseket is. A 2003. januári vezetőségváltás után idén először Veszprémben, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban gyűltek össze e szűkebb szakma képviselői.
Praznovszky Mihály igazgató és Takáts Béla HKSZ elnök megnyitója után Bakos Klára elnökasszony ismertette a "nagy egyesület" terveit, elképzeléseit, divatos kifejezéssel élve: marketing- és kommunikációs stratégiáját. Ezt követte Sándor Tibor érdekes és értékes előadása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár röplapok, plakátok és aprónyomtatványok gyűjtése, feltárása és szolgáltatása terén végzett munkájáról. Részletesen bemutatta azt a szakszerű aprómunkát, amelynek eredményeként rövid idő alatt "piacképes áruvá" lesznek e kicsi, de nem lényegtelen kordokumentumok. Külön szólt a napjainkban oly divatos szakmai trendről, eme helyismereti dokumentumok digitalizálásáról. Ennek kapcsán Sándor Tibor megfogalmazta, a jelenlévők pedig egyetértettek azzal, hogy az előttünk álló digitalizálási programok sorában jó lenne olyan pályázatokat látni, melyekben munkakapacitást (digitális kockaszám) lehetne megpályázni. Ha úgy tetszik, közbeszerzési alapon, a legolcsóbb módon végezzük, végeztessük el legfontosabb helyismereti forrásműveink digitalizálását. A témáról - amely sok kérdést és tisztázásra váró feladatot tartogat - még sokat hallunk a közeljövőben. Többek között a HKSZ nyári szolnoki vándorgyűlésének is ez lesz a témája.
A nap hátralévő részéből kiemelendőnek tartom Mezey Lászlónak, a Könyvtári Intézet munkatársának frappáns megfogalmazásokat tartalmazó előadását. Ebben részletesen elemezte a könyvtári helyismereti munka történetét, napjaink meghatározó szakmai tendenciáit. Az intézet nevében tájékoztatta a hallgatókat arról, hogy mivel tudják segíteni e szűkebb könyvtáros közösség munkáját. Természetesen a szervezetnek, s mindannyiunknak külön-külön is keresni kell a megújulást, amelyet - márciusban stílszerűen - tizenkét pontban fogalmazott meg. Itt és most csak tömör közreadásukra van lehetőség, azzal, hogy feltétlen érdemes őket továbbgondolni, kinek-kinek a maga szempontjából. Az alábbiak szervezésében, koordinálásában partner a Könyvtári Intézet.
Mit kíván napjainkban a helyismereti könyvtáros társadalom?
1. Legyenek országosan csereszabatosak a megyék által végzett sajtófigyelések számítógépes formátumai.
2. Digitalizálva biztosítsuk, szolgáltassuk a megyei kurrens sajtótermékeket, de legalábbis a megyei napilapokat. (Ahol és ahogy lehet.)
3. A helyismereti forrásdokumentumok digitalizálásánál vegyük figyelembe többek között a Neumann Ház és a Digitális Akadémia modellértékű tapasztalatait.
4. A Könyvtári Intézet akkreditív képzéssel, kurzusok indításával, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete pedig az aktuális problémák megfogalmazásával biztosítsa a szakmai továbbképzést.
5. A szaksajtó rendszeresen és folyamatosan kísérje figyelemmel, szemlézze, tegye közkinccsé magyarul is a külföldi szakirodalom legfontosabb, iránymutató megállapításait, tapasztalatait.
6. A szaksajtó hasonló rendszerességgel és következetességgel kövesse és közölje a földrajz és a történettudomány legfrissebb eredményeit.
7. A 3K, de más szaklapok is - a fentiek figyelembe vételével - oldják a kollégák intézményen és szakmán belüli elszigeteltségét.
8. Ki-ki tehetsége, ereje szerint járuljon hozzá a História című folyóirat 2003. októberi számában közzétett felhívás sikeréhez, a magyar elektronikus kronológia elkészítéséhez.
9. A szűkebb szakma segítse a felhasználókat a geneológiai kutatások terén.
10. Erőnk és lehetőségeink szerint tárjuk fel neves szülötteink interjúiban, memoárjaiban lévő helyismereti információkat.
11. Többet foglalkozzon a szaksajtó a helyismereti könyvtári munka tapasztalataival, napi gyakorlatával.
12. Ismerjük meg és segítsük a határon túli magyar kötődésű könyvtárak helyismereti tevékenységét.
"Ez a mi munkánk és nem is kevés"

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Kisebbségek és könyvtár Közép-Kelet-Európában:
kulturális identitás és sokszínűség

Szakmai konferencia Pécsett 2004. április 1-2.


A budapesti Goethe Intézet felkérésére szakmai konferencián vettem részt az észak-komáromi Duna Menti Könyvtár igazgatójával, Zsok Gizellával Pécsett.
A program már március 31-én elkezdődött, a Gandhi Gimnázium könyvtárának megnyitójával. A Gandhi Alapítvány által tíz éve létrehozott Gandhi Gimnázium célja, hogy roma fiatalok számára olyan képzést nyújtson, amely nyelvüket, kultúrájukat, történelmüket, életmódjukat figyelembe véve teszi lehetővé számukra a tanulást és az utat a továbbtanulás felé.
A három éve tartó "Könyvtár fiatal romáknak" projekt eredményeként jött létre a Gandhi Gimnáziumban ez a könyvtár, amely egyben oktatási, szabadidős központ és találkozóhely is. A hagyományos könyvtári funkciók mellett az iskola speciális jellegének is megfelel. A szakmai felügyeletet a Goethe Intézet könyvtára, a tervezést a stuttgarti Média Főiskola, a szakmai tanácsadást a Fővárosi Pedagógiai Intézet látja el. Jelentős anyagi támogatást nyújtott a düsseldorfi Hermann Niermann Közhasznú Alapítvány és a speyeri Schulz könyvtárberendező cég.
Az ünnepélyes megnyitót fogadás követte, melyen megismerkedhettek egymással a másnapi konferencia résztvevői.
Április 1-jén kezdődött a "Kisebbségek és könyvtár Kelet-Közép-Európában: kulturális identitás és sokszínűség" címmel az a szakmai konferencia, amelyen kisebbségi megbízottak,
a kisebbségek képviselői, egyetemi tanárok, szociológusok, könyvtári és információs szak-emberek cserélték ki a kisebbségi kérdésekben, a kultúrák közötti párbeszéd és az oktatáspolitika területén szerzett tapasztalataikat.
Dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és kisebbségi jogok országos biztosának előadásával kezdődött, majd a bukaresti, a budapesti Romaveritas, a stuttgarti, az újvidéki és a horvátországi kollégák előadásával folytatódott a program, késő délutánig. Este városnézésen vettünk részt.
Mi Zsok Gizellával másnap délelőtt kaptunk szót. Előadásunk címe "A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió könyvtárainak együttműködése" volt. A témát megosztva Gizi beszámolt a régió könyvtárainak kapcsolatáról, együttműködésükről, én a két Komárom kulturális és könyvtári kapcsolatát mutattam be prezentációval kísérve. Nagyon örültünk, hogy a közös előadással a folyamatos szakmai kapcsolatokon túl városunkra is felhívhattuk a figyelmet. A németországi török, a csehországi és a lengyelországi német kisebbségi előadások után eredményesen zárult a konferencia.
Számunkra nemcsak tapasztalatot, új szakmai kapcsolatokat hozott ez a konferencia, hasznos tapasztalatokat szereztünk azzal is, hogy részesei lehettünk egy magas színvonalú, profi módon megszervezett programnak. Köszönet érte a budapesti Goethe Intézet munkatársainak!


György Károlyné Rabi Lenke
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

KOMÁROMI NAPOK

Jókai Mór halálának 100. évfordulója
Megemlékezések Komáromban

A két Komáromban több intézmény viseli Jókai Mór nevét, köztük a városi könyvtár, amely jelentős a Jókai-gyűjteménnyel rendelkezik, és éppen 50 évvel ezelőtt vette fel a város legismertebb szülöttjének nevét.
Az évfordulóra két rendezvényt terveztünk, amelyeket a társintézményekkel együttműködve sikerült is megvalósítanunk. Mivel testvérvárosunkban a Duna Menti Múzeum már korábban május 5-ére szervezte az emléknapot, ezért mi a komáromi napok ideje alatt tartottuk a megemlékezést.
Április 26-án délelőtt nagy izgalommal gyülekeztek a két Komárom általános iskoláinak csapatai a Közösségi Ház nagytermében, ahol a Klapka Alapítvány és a gyermekkönyvtár által kiírt Jókai vetélkedőt tartották. Délután 15 órakor kezdődött a Jókai Mór Városi Könyvtárban a megemlékezés Jókai Mórról. A programot a Duna Menti Könyvtárral és a Múzeumbarát Körrel közösen szerveztük a városháza támogatásával. Sajnos, Nagy Ferenc tanár úr hirtelen megbetegedett, ezért változtatnunk kellett a meghívóban szereplő programon. Először Petrovácz István író mutatta be Bálványos vár : Jókai mesék című új könyvét. A könyvbemutató után dr. Vértes László gerontológus előadása következett Jókai Mór időskori betegségei és halála címmel. Az előadáshoz a Jókai-gyűjtemény dokumentumaiból készítettünk kiállítást.
Május 5-én a Duna Menti Múzeum dísztermében rendezték a Jókai emléknapot. A program emléküléssel kezdődött, amelyen dr. Praznovszky Mihály, dr. Fábri Anna, dr. Szénássy Zoltán, dr. Csorba Csilla előadása hangzott el. Ezután a vendégek és az érdeklődő közönség a múzeumkertben lévő Jókai-szoborhoz vonult, ahol az intézmények és szervezetek nevében koszorúkat helyeztek el. A Duna Menti Könyvtár és a Jókai Mór Városi Könyvtár közösen koszorúzott. 17 órakor kezdődött a Komáromi Jókai Színház társulatának színházi felolvasóestje, melynek során Bacsó Péter: Huncut Móricz című vígjátéka hangzott el, Verebes István rendezésében.
Május 6-án a városi könyvtár munkatársai budapesti Jókai emléktúrán vettek részt. A program a sváb-hegyi villa helyén lévő emlékszoba megtekintésével kezdődött volna, ha éppen aznap nem tartott volna kihelyezett sajtófogadást a környezetvédelmi miniszter. Hiába volt a gondos előkészítés, a biztonsági előírások nem törődtek az évfordulóval. Szerencsére a túra további programját nem zavarta meg semmi, azt a kis esőt meg elviseltük!
A következő állomás a Károlyi-palota volt, ahol a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai kiállítását néztük meg. A "Napfény és holdfény: Jókai világai" című kiállítás három teremben mutatja be az író életútjának tárgyi emlékeit. Innen a Kerepesi temetőbe mentünk, ahol elhelyeztük a városi könyvtár koszorúját Jókai Mór síremlékén. A nap kirándulással folytatódott: délután Visegrádra látogattunk, és megnéztük a Salamon-torony és a királyi palota kiállításait. Az emléktúrát közös vacsorával fejeztük be egy út menti kellemes étteremben.

György Károlyné Rabi Lenke
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Komáromi napok a gyermekkönyvtárban


Mint minden évben, a komáromi napok rendezvényeinek megszervezése az idén is sok fejtörést okozott a gyermekkönyvtárosoknak. Az nem volt kétséges, hogy nem maradhatunk ki a szervezésből, de azon sokat gondolkoztunk, milyen programokkal lephetnénk meg saját célközönségünket.
Ebben az évben adott volt egy kerek évforduló: 100 éve halt meg Jókai Mór, városunk legnevesebb szülöttje, könyvtárunk névadója. A felnőtt részleggel összehangolva programjainkat, április 26-án Jókai-emléknapot tartottunk. Délelőtt "Jókai és Komárom" címmel a Klapka Alapítvánnyal együttműködve vetélkedőt rendeztünk a két Komárom általános iskoláinak. A gyerekeknek "beugrót" is kellett készíteniük: logót a könyvtár számára, rajzot egy Komárom ihlette Jókai regényből, valamint egy jelenetet is elő kellett adniuk az író egyik művéből. A vetélkedő után hirdettük ki rajzpályázatunk eredményét. Természetesen e pályázat témája is Jókaihoz kötődött: egy műve alapján kellett a gyerekeknek alkotniuk.
Április 27-én a Délibáb színház tagjait láttuk vendégül. Hajnal Dóra és csapata könyvtárunkban tartja próbáit, így - viszonzásul - rendkívül hangulatos műsort adtak az ovisoknak és a kisiskolásoknak. Az együttes érdekessége az, hogy felnőtt résztvevői mellett gyerekek (általában ovisok) is szerepelnek a műsorban.
Pénteken társasjáték-partit szerveztünk a gyerekeknek. Minden otthon és a családban fellelhető társasjátékot elvittünk a könyvtárba, így aztán egész délután folyhatott az Activity, a Scrabble, a Risk, a Monopoly - kis vendégeink nagy örömére.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom



Regényhősök mint példaképek?


Az alább olvasható szöveg részlet a komáromi VEAB konferencián elhangzott előadásomból, melynek címe: "Nyolcadik osztályosok értékválasztásai". Az egész kérdőív a Rokeach-értékteszten alapult, ezt egészítették ki egyéb, például a regényhősökre vonatkozó kérdések. A kérdőíveket észak-komáromi, dél-komáromi, ászári, budapesti és mátészalkai tanulók töltötték ki.
Számomra legérdekesebb kérdés a következő volt: "Ki a kedvenc regényhősöd?""Kiket választanál közülük példaképednek?" Ennek a kérdésnek az eredményeit összehasonlíthatjuk Nagy Attila 1980-ban végzett hasonló típusú vizsgálatának az eredményeivel.
Bár a kérdésünk a regényhősökre vonatkozott, a gyerekek nagy része nem tudott a kérdésre válaszolni. A 210 megkérdezett gyerekből 81 fő (40%) nem tudott egyetlen példaképet sem megnevezni. Engedményt tettünk hát, és más területről választott példaképeket is elfogadtunk. Lássuk az eredményeket, a táblázatban feltüntetve az 1980-as válaszokat is.

A fiúk példaképei

1980
2004
1. Bornemissza Gergely 1. Nemecsek
2. Winnetou 2. Ábel
3. Nemecsek 3. Bornemissza Gergely
4. Robin Hood 4. Nyilas Mihály
5. Dobó István 5. Frodó
6. Toldi Miklós 6. Legolas
7. Sztrogoff Mihály 7. Harry Potter
8. Vadölő 8. Boka
9. Robinson 9. Aragorn
10. Baradlay Richárd 10. Dobó István

A tízes listáról 24 év alatt teljesen eltűnt, még csak említést sem kapott Winnetou, Robin Hood, Sztrogoff Mihály, Robinson és Vadölő. Megjelent azonban Harry Potter - itt még álmodozhatunk arról, hogy olvasmányélményeik alapján választották őt a gyerekek - , és a Gyűrűk ura szereplői. Ez a könyv már 24 évvel ezelőtt is olvasható volt, így azt hiszem, nem tévedek abban, hogy a gyerekek filmélményükre hagyatkozva választották ezeket a hősöket. A Gyűrűk urából három hős is felkerült a tízes listára, összesen több szavazatot kaptak, mint az első helyen álló Nemecsek. A lista további részén olyan nevek is felbukkannak példaképként, mint Garfield, Spiderman, Malacka a Micimackóból, Ambrus Attila és a Hálózat-varázsló számítógépes program...

A lányok példaképei

1980
2004
1. Nemecsek 1. Nemecsek
2. Cecey Éva 2. Nyilas Misi
3. Bornemissza Gergely 3. Lotti és Louse
4. Toldi Miklós 4. Harry Potter
5. János vitéz 5. Boka
6. Lotti és Louse 6. Cecey Éva
7. Winnetou 7. Bornemissza Gergely
8. Nyilas Mihály 8. Mia Thermopolis
9. Dobó István 9. Aragorn
10. Gergő (Kincskereső kisködmön) 10. Legolas

Megállapíthatjuk, hogy a fiúk szinte soha nem választanak női hősöket példaképül, de a lányok szívesen választanak maguknak férfi illetve fiú példaképet. A tízes lista 24 év alatt erős változáson ment át. A klasszikusok átadták a helyüket frissebb, divatosabb ifjúsági regényeknek, de a lányok választása egyben nem változott: a legelismertebb női példaképek között továbbra is ott van a két Lotti és Cecey Éva.
Elgondolkodtató az is, hogy a "top 10-ben"a legsikeresebb könyveken és filmeken túl (Harry Potter, Gyűrűk Ura, A neveletlen hercegnő naplója), a választások bizony elég "iskola-szagúra" sikerültek. Ez persze jelentheti azt is, hogy az irodalomtanárok és a gyerekek értékítélete nagymértékben megegyezik, de jelentheti azt is, hogy a gyerekek szinte csak a kötelezőket olvassák. A 210 nyolcadik osztályos közül csak 1-1 említés jutott Szabó Magda, Walter Scott, Verne Gyula, Fekete István hőseire, annál több jutott rajzfilmfigurákra és fantáziafilm alakokra.
Megállapítható tehát, hogy a gyerekek nehezen, vagy egyáltalán nem választanak maguknak olvasmányélményeikből példaképeket. Ennek alapvető okait az alábbiakban látom:
- A gyerekek nem olvasnak
- Olvasmányaik hőseit nem tartják követendő példának.
A fenti két megállapítást összegezve: lehet, hogy azért nem olvasnak (már amelyikük megtanult értőn olvasni), mert nem találnak olyan modelleket, élethelyzeteket a számukra kínált könyvekben, amelyek kérdéseikre választ adnának. Nyilvánvalóan nem a könyvekben lehet a hiba. Úgy gondolom, a gyerekekben sem. Talán leginkább a módszerekben, ahogyan a tanmenet megpróbálja eljuttatni számukra a könyvekben fellelhető értékeket.

Mikolasek Zsófia
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

KÖLTÉSZET NAPJA


"Az élő legenda"
Faludy György Oroszlányban

Március 12-én a Kossuth-díjas Faludy György költő, író, műfordító volt a vendég az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében tartott író-olvasó találkozón.
Az est házigazdája Zámbó Kornél oroszlányi festőművész volt, aki a költő újra kiadott Jegyzetek a kor margójára című művéből olvasott fel részleteket, majd az ehhez kapcsolódó kérdéseit fogalmazta meg. A beszélgetés alatt szó esett a költő pályafutásának indulásáról, a Villon-kötetek fordítási és átköltési sikeréről, külföldön töltött éveiről, de a legszívesebben a barátairól (köztük volt többek között Karinthy, Márai, Kassák és Kosztolányi) és a harmincas évek Budapestjéről mesélt. Szó esett József Attiláról, akit szintén személyesen ismert, valamint Babitsról is, akit viszont egy magának való, morcos embernek tartott.
Az est végén Faludy György az érdeklődők kérdéseire válaszolt. A találkozás minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott vendégeink számára.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány



Megyei versmondó verseny

 

Április 19-én, hétfőn délelőtt 16 fővel rendezte meg a megyei könyvtár gyermekkönyvtára és a komáromi gyermekkönyvtár a megyei versmondó versenyt 1-2. illetve 3-4. osztályosok részére. A zsűri-elnöke dr. Farkasné Juhász Krisztina (a Pedagógiai Intézet igazgatója), a két zsűritag Szerencsi Edina (JAMK gyermekkönyvtáros) és Petényi Erzsébet (JAMK tájékoztató könyvtáros) volt. A felkészítő tanárok mellett több szülő is elkísérte a versenyzőket.
Eredmények
1-2. osztályosok
1. Fröhlich Martin (Kőkúti Általános Iskola, Tata), 2. Jordán Zsófia (Komáromi Általános Iskola), 3. Obermayer Máté (Kincskereső Általános Iskola, Tatabánya)
3-4. osztályosok
1. Járóka Linda (Jázmin Általános Iskola, Tata), 2. Konkoly Rómeó (Ságvári E. Általános Iskola, Oroszlány), 3. Rostás Alen (Fővárosi Gyermekotthon, Oroszlány).
A helyezettek könyvjutalomban, oklevélben részesültek, valamennyi résztvevő emléklapot kapott. Mindkét kategória első helyezettjét Mikolasek Zsófia komáromi gyermekkönyvtáros jutalmazta.


Sutáné Csulik Andrea
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Szécsi Margit nyomában

Jó érzés évente legalább néhányszor megállni, és gondokról, munkáról megfeledkezve átadni magunkat a költészet világának. Ünneppé válik minden nap, amikor hiteles tolmácsolásban meg is hallgathatjuk a verseket.
Idei költészet napi vendégünk Pálfy Margit színművész volt. Műsorát Ratkó József, Csoóri Sándor, Nagy László és Szécsi Margit költeményeiből válogatta.
Az előadás során hihetetlen erő, szenvedély, érzékenység sugárzott lényéből. Immár hosszabb ideje járja az országot, világot. Los Angelesben versmondását Latinovits Zoltánéhoz hasonlították.
Szécsi Margit költeményei hatására szerette meg a verseket, szavalni is az ő tanácsára kezdett. Személyisége könnyen azonosulni tud ezzel a "megalkuvást nem ismerő, izgalmas, kemény, szenvedélyesen igazat mondó etikus költészettel", ahogyan egyszer erről nyilatkozott. Életre szóló élményt jelentett számára, hogy ismerhette Szécsi Margitot. Anyai barátnőként is sokat kapott ettől a tüneményes asszonytól.Idén rendezvényünk nagypéntekre esett. Örömmel tapasztaltuk, hogy a kedvezőtlen időpont ellenére szép számmal jöttünk össze a költészet napja tiszteletére.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár Tatabánya



A költészet napja Oroszlányban


Immár ötödik alkalommal rendezték meg a költészet napi városi szavalóversenyt április 14-én a Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében. A szervezők (Oroszlány Barátainak Köre, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének helyi tagjai, valamint a könyvtár munkatársai) a város általános és középiskoláiból várták a versmondókat.
A versenyt Nagy István nyitotta meg. A zsűrit Mészáros Éva, a Művelődési Központ és Könyvtár vezetője; Szikrainé Szakács Zsuzsanna, a Tatai Televízió munkatársa és Lehrreichné Dürgő Brigitta, a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosa alkotta.
A versenyen többek között: Szép Ernő, Döbrentei Kornél, Gazdag Erzsi, Petőfi Sándor, Arany János és Balassi Bálint versei hangzottak el.
Az eredmény a következőképpen alakult.
Alsó tagozatosok
1. Rostás Alen (Fővárosi Gyermekotthon), Kulcsár Szilvia (Arany János Általános Iskola)
2. Frigur Árpád (Benedek Elek Általános Iskola), Konkoly Rómeo (Ságvári Endre Általános Iskola)
Felső tagozatosok
Első helyezést nem hirdettek. 2. Dósa Nikolett (Fővárosi Gyermekotthon), 3. Gál Gabriella (Ságvári Endre Általános Iskola)
Középiskolások
1. Kicsák Ágnes (Lengyel József Gimnázium), 2. Huma Noémi (Lengyel József Gimnázium), 3. Bereczki Kata (Lengyel József Gimnázium)
Örömmel tapasztaljuk, hogy a fiatalok körében napjainkba is sokan vannak, akik szeretik a verseket, és azok tolmácsolására is szívesen vállalkoznak.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár


Szavalóverseny a dorogi gyermekkönyvtárban


Az idén is megrendeztük hagyományos költészet napi vers- és prózamondó versenyünket. Közel negyven tanuló jelent meg, hogy megszólaltassa azt a költői vagy prózai művet, amelynek közvetítését személyes ügyének tekintette. A zsúfolásig megtelt gyermekkönyvtárban életre keltek a rímek, a játékos és komoly költői gondolatok.
A versenyzők három kategóriában indultak. A jó hangulatú versenyre az indulók többsége komolyan készült megmutatták, hogy egy adott pillanatban, kicsit lámpalázasan, izgulva, barátnők és barátok kíváncsi tekintete előtt mire képesek. A háromtagú zsűri: Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska, Cservenka Rita és Erdős Ferenc elégedett volt a verseny színvonalával: igényes versválasztás és komoly felkészítő tanári munka előzte meg a nyilvános szereplést.
A szervező-lebonyolító Arany János Városi Könyvtár nevében gratulálunk a nyerteseknek és felkészítő tanáraiknak. Köszönet mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték versenyünket és a Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzatnak a felajánlott jutalomkönyvekért.
Eredmények:
3-4 osztály:
1.Dancs Tamara (Zrínyi, Reményi Zsuzsa), 2. Molnár Dávid (Zrínyi, Ligetvári Istvánné), 3.Szekeres Tamás (Csolnok, Priegl Jánosné), 4.Wéber Héra (Zrínyi, Bánfalvi Józsefné), 5.Éder Zsófia (Zrínyi, Kalocsai Józsefné)
5-6 osztály:
1. Veres László (Eötvös, Herhoffné B. Ágota), 2. Oláh Mihály (Eötvös, Herhoffné B.Ágota), 3. Rucska Patrik (Eötvös, Herhoffné B. Ágota), 4.
Thalom Gyula (Eötvös, Magyarfalvi Imréné), 5. Szentgyörgyi Flóra (Csolnok Priegl Jánosné)
7-8 osztály:
1. Bódi Bálint (Eötvös, Magyarfalvi Imréné) 2. Gyügyei Gábor (Eötvös, Nyizsnyánszkiné T. Margit) 3. Harmat Eszter (Zrínyi, Ujvárosi Józsefné)

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

KÖNYVTÁRRÓL KÖNYVTÁRRA

E-Magyarország pontok országszerte


Hamarosan újabb dinamikus bővülés várható a nyilvános közösségi internetező helyek tekintetében. Az ITP-15-ös pályázat eredményeként több mint kétezer helyen lesznek bárki számára igénybe vehető számítógépek. A nyertes intézmények köre igen tág: önkormányzatok, posták, kávéházak, teleházak, könyvtárak, könyvesboltok, paplakok és egyéb egyházi, valamint oktatási és szociális intézmények. Megyénkből is szép számmal nyertek e pályázaton.
Április 20-án a Millenáris Parkban tájékoztatón vettünk részt a program megvalósításával kapcsolatban és átvettük az egységes arculati elemeket. Rövidesen megvalósulhat könyvtárainkban a számítógépes géppark megújítása, új programok, adatbázisok vásárlása és a szélessávú internet ott is, ahol eddig nem volt. Ezután korszerűbb technikai feltételekkel és még több szolgáltatással fogadhatjuk látogatóinkat.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya



Játékos foglalkozás a húsvétról - angol nyelven

A British Council angol nyelvű forrásgyűjteménye 2003. május 5-étől található a József Attila Megyei Könyvtárban. A British Council célja e gyűjtemény elhelyezésével az Egyesült Királyság és az angol nyelv népszerűsítése. A gyűjtemény a felnőtt részleg olvasótermében található. A középfokú intézmények diákjai, az angol szakosok és a végzett nyelvtanárok már ismerték ezt az állományt, az általános iskolába járó gyerekek azonban még nem.
2004. március 29-én két általános iskola tanulóinak szerveztünk csoportos foglalkozást, így népszerűsítve a forrásgyűjteményt. Március végén nem is találhattunk volna jobb témát a húsvéti ünnepkörnél. A foglalkozás előtt megmutattuk, hol található a gyűjtemény, és milyen érdekes könyvekből, videokazettákból válogathatnak a gyerekek. A foglalkozáson a résztvevők társasjátékot játszottak, húsvéti mondókát, verset tanultak és papírtojásokat kellett megkeresniük. Nem összeszedniük kellett, hanem csak leírni, hol találták meg őket, hogy a helyhatározókat is gyakorolják.
A foglalkozás egészében is nagyon tetszett a résztvevőknek, de legjobban a tojáskeresgélést élvezték. Azt tapasztaltuk, hogy következő nap többen beiratkoztak a gyermekkönyvtárba, hogy kikölcsönözhessék a nekik szóló könyveket, videokazettákat, így a foglalkozás több szempontból is elérte célját: a forrásgyűjteményt, az angol nyelvet és a könyvtárat egyaránt sikerült népszerűbbé tenni.

Pap Zsuzsanna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Bibliai előadások a Babits könyvtárban


Az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban 2002 októberétől dr. Reisinger János irodalomtörténész, teológiai tanár előadássorozatot tart a Bibliáról. A kéthetente hétfőként 18 órától kezdődő előadások meglepően sok embert vonzanak, nemcsak Esztergomból, de a környező településekről is. A könyvtár folyóiratolvasója még a legzordabb időjárásban is megtelt érdeklődőkkel. A Magyar ATV-ből is ismert kandidátus (a televíziós sorozat abbamaradt) minden ismertetője végén lehetőséget ad a kérdezésre, a bibliai fogalmak tisztázására. Magyarázatai elfogulatlanok, magával a Bibliával, annak belső összefüggéseivel, tartalmával foglalkozik.
Tavaly ősztől a legfélremagyarázottabb bibliai iratról, a Jelenések könyvéről folynak az előadások. Nem misztikus víziók tárháza e bibliai irat. A jelképes nyelvezet megértéséhez a kulcs: összefüggése a "teljes Írás" gondolatrendszerével, szüntelen hivatkozása más bibliai iratok kijelentéseire. A profetikus könyv így kezdődik: "Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott neki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar."
Ma, amikor a jövőtől való félelemben jósokhoz, jövendőmondókhoz, bizonytalan eredetű orákulum-irodalomhoz fordulnak sokan, a Biblia történelmi, jövőt érintő profetikus kijelentései ismeretlenek... Sok, magát hívőnek tartó keresztény sem ismeri a Jelenések könyvét. A Biblia szerint "a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által". Az önálló Biblia-tanulmányozást ösztönzendő - aki igényli - az előadótól ajándékul Bibliát kap, méghozzá a legszebb magyar fordítású Károlyi-féle ediciót. Az egyik kedves hallgató az általa hozott technikai berendezéssel vállalta az előadások hangosítását, ugyanő 2004 januárjától rögzíti is az elhangzottakat. Ezt a könyvtár mp3 formában kölcsönzi. Az előadások ideje alatt könyvek, kazetták és a Biblia szerinti helyes táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek vásárolhatók a könyvtárban.
A tervek szerint ősszel újabb bibliai sorozat kezdődik.

Flórián Mária
Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom



Fa, papír, parafa dugó és ami "belefér"

Az idei év 4. kézműves hete az oroszlányi gyermekkönyvtárban



Áprilisban a fa és az ahhoz kapcsolódó anyagok alkották a kézműves hét témáját, amelyre most is sokan voltak kíváncsiak az oroszlányi gyerekek közül. A foglalkozások a szokásos időpontban zajlottak Kati néni felügyelete alatt. A munka minden nap lázasan folyt, színültig töltve a könyvtár előtti folyosó vitrinjeit. Sorban készültek a spatula repülők, a gyufásdoboz tornyok, a gyufaházikók, a parafaállatkák s nem utolsó sorban a faágakból készült függőhidak.
A következő alkalommal a téma a gyertyaöntés lesz, melyre a korábbiakhoz hasonló szeretettel várják a szervezők az érdeklődőket.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Komárom-Esztergom megyei helyezettek a Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny döntőjében

2004. április 23-án (pénteken) a fővárosban az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskolában rendezték meg a 15. Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny országos döntőjét. Az ország megyéiből négy kategóriában 29 diák versenyzett. Megyénket két tanuló képviselte.
A második kategóriában Katona Máté, a tatabányai Árpád Gimnázium 8. b. osztályos tanulója (felkészítő tanára Slezák Istvánné), a negyedik kategóriában Szalai Vivien, a tatabányai Bárdos Gimnázium 11. b. osztályos tanulója (felkészítő tanára Róka Imréné) egyaránt harmadik helyezést ért el.
Minden évben más-más iskola ad helyet a versenynek. Mindig a könyvtárostanárokra hárul az a feladat is, hogy minden feltételt biztosítsanak a döntő zavartalan lebonyolításához. Ezt segítette a verseny előtti könyvtárbemutatás is, hiszen még a "tapasztalt" diákoknak sem mindegy, hogy milyen gyorsan találják meg a lexikonokat, kézikönyveket egy ismeretlen helyen.
A versenyen írásbeli és szóbeli feladatokat kaptak a résztvevők. A kategóriánként különböző nehézségi fokú feladatok közül minden versenyző más és más kérdést kapott.
Az értékelést három bizottság végezte párhuzamosan. Külön bizottság értékelte a referensz kérdéseket, a könyvismertetéseket, az időszaki kiadványok ismertetését, és rangsorolták a versenyzőket. A verseny az eredményhirdetéssel és jutalmazással zárult. (Azt azért sajnáltuk, hogy a pontszámokat nem közölték.)
A tatabányai diákoknak gratulálunk, és köszönjük a verseny szervezőinek és minden segítőnek a munkáját.

Slezák Istvánné
Árpád Gimnázium, Tatabánya



Nyertes pályázatok


A Kisbéri Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények ebben az esztendőben is tartalmas programokat kínál a városban és környékén élő embereknek. A programok megvalósításához a hiányzó összeget pályázatok útján biztosítjuk.
Ebben az évben eddig a következő megosztásban nyertünk pályázatokat:
- rendezvényre: 800.000,-Ft
- számítógépre, internethasználatra: 1.050.000,-Ft
- Hántára: számítógépre, internethasználatra: 1.750.000,-Ft
- egyéb: (Holocaust megemlékezésre, könyvkiadásra, emléktáblára) 640.000,-Ft
Reményeink szerint ezekkel a támogatásokkal több és színvonalasabb rendezvényt tudunk megvalósítani, és a könyvtár látogatóinak számát is növelni tudjuk.

Morvai Józsefné
Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények, Kisbér



Tavaszköszöntés Kisbéren

"Fúj a szél, meleg szél, / Jön a tavasz, fut a tél."


A tavasz beköszöntésével végre fellélegzünk, mindenki a szabadba vágyik, a természetbe, az emberek közé. A kerti munkák mellett ebben az időszakban "indulnak be" igazán a különböző rendezvények is.
Április elején - ebben az évben immáron negyedszer - tartottunk kézműves foglalkozást a gyerekeknek a városi könyvtárban. Ez alkalommal a húsvétot köszöntöttük. Színes papírból tojásokat, nyuszikat készítettek a szorgos kezek. A jó hangulatot fokozták a foglalkozáson résztvevő fiúk, akik, talán gyakorlásképpen, vidám - olykor pikáns - locsolóversekkel szórakoztatták a többieket.
Ebben az évben szerveztük meg először a városban a "Barackvirág ünnep" elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek keretében (április 2-án) a háziasszonyok süteménysütő-versenyen, a borosgazdák borversenyen méretették meg magukat. A kezdeményezést örömmel fogadták a falu lakói. A nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre szeretnénk további kulturális programokkal kibővíteni ezt a rendezvényt.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér

EGYESÜLETI ÉLET


Továbbképzés Dorogon, a városi könyvtárban


A MKE Komárom-Esztergom Megyei Szervezete és az Arany János Városi Könyvtár egynapos továbbképzést szervezett a község könyvtárosai számára. Felhívásunkra a Dorog környéki községek közül többen eljöttek, hiszen könyvtárosi munkájukhoz nagy segítséget nyújtott ez a továbbképzés.
A napirendi pontok három téma köré csoportosultak. Elsőnek Pappné Németh Erika, a megyei könyvtár on-line katalógusát mutatta be. Internetkapcsolat segítségével bátran kereshetünk a katalógusban. Fátrai Márta a könyvtárközi kölcsönzések lehetőségére hívta fel a figyelmet. Amennyiben a könyvtárban vagy valamely elérhető helyen van internethozzáférés, a könyvtárközi kölcsönzés egyszerűbb és gyorsabb. Kérte a községeket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, hiszen nagyon kevés kérést regisztrálnak erről a vidékről. Végül Takács Anna a könyvtári statisztikákról (amit minden évben el kell készítenünk), valamint új munkanapló által kért regisztrálásokról beszélt.
Nagyon jó lehetőségeket kínált a megyei könyvtár, és a beszélgetés során további megvitatásra alkalmas témák is fölmerültek. Senki sem ér rá hosszasan böngészgetni az interneten, így nemcsak a megyei könyvtár adatbázisát kellene megismerni, hanem a többi könyvtári adatbázist és a használható keresőrendszereket, hogy az olvasók felmerülő kérdéseire gyorsan és eredményesebben tudjanak válaszolni. A kistelepülések gondja ugyanakkor az, hogy még nincs a községi könyvtárban internetkapcsolat, pedig ha lenne, sokat segítene a mindennapi munkában. (Nem utolsósorban azonnal nőne a látogatók száma, és a nyitvatartási idő is biztosan bővülne.) Reméljük, hogy a jövőbeni célok között ez is szerepelni fog!

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár



Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik: Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, József Attila Megyei Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Mikolasek Zsófia , Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-48/2003.