XV. évf. 3. sz.

2004. május-június


LAPSZÁMOK

A könyvtárközi kölcsönzés hatékonyságának mérése a
József Attila Megyei Könyvtárban


Könyvtárközi kölcsönzésünk hatékonyságának mérésekor arra kerestük a választ, hogy olvasóink milyen gyorsan jutnak a más könyvtártól kért dokumentumhoz; mennyire felel az elvárt gyorsaságnak a kérés és a dokumentum kézhezvétele között eltelt idő, és mitől függ a teljesítés ideje.
A 2003. szeptember 1-je és 2004. február 28-a között felvett kérések teljesülésének (naptári napokban számolva) idejét figyeltük. Az adatokat Excel táblázatban rögzítettük az alábbiak szerint: a kért dokumentum fajtája: szak-irodalom, szépirodalom, audiovizuális; ha má-solat: xerox vagy elektronikus, a kérés felvé-telének, az ügyintézőhöz való juttatásnak, a lelőhely keresésének, a kérés továbbításának, a dokumentum megérkezésének, az olvasó értesítésének és az olvasó jelentkezésének a napja.
A vizsgált időszakban felvett 269 kérés az alábbiak szerint oszlott meg: szakirodalom: 217, szépirodalom: 15, audiovizuális: 17, másolat: 20.
A nem teljesült (49) kérések száma és megoszlása: szakirodalom: 38, szépirodalom: 4, audiovizuális: 3, másolat: 4.
A teljesített 220 kérés megoszlása: szakirodalom: 179, szépirodalom: 11, audiovizuális: 14, másolat: 16.
Teljesülési mutató: 82 %.
A munkafolyamatok mérése:
1/ Az olvasószolgálati felvételtől az ügyintézőhöz való kerülés időtartama: átlag 2 nap. (A kérések jelentős része keletkezett péntek délután illetve szombaton.)
2/ Az átvétel és a lelőhelykeresés kezdete között eltelt napok száma: azonnal
3/ A lelőhelykeresés és a kérés indítása között eltelt napok száma: átlag 1 nap
4/ Az átvétel és a kérés indításáig eltelt napok száma: átlag 1 nap
5/ A kérés indítása és a dokumentum megérkezése között eltelt idő: átlag 13 nap
6/ A dokumentum megérkezése és az olvasó értesítése között eltelt idő: azonnal
7/ Az olvasó értesítése és a kérés teljesülése között eltelt idő: átlag 3 nap
8/ A kérés felvétele és a dokumentum megérkezése között letelt idő: átlag 15 nap
9/ A kérés felvétele és a kérés teljesülése között eltelt idő: átlag 19 nap
A teljesített kérések dokumentumainak több mint fele (63 %) két hét alatt megérkezett. A 15 napon túl teljesült kérések egy részét többször kellett indítani (kallódó, olvasótermi vagy csak előjegyezhető példány). A kéréseket kivétel nélkül elektronikusan küldtük (e-mail, ODR), időnként azonban technikai okok miatt nem érkeztek meg. A megismételt kérés mindig nagy időveszteséggel járt.
Nagy átfutási időt követelt a hangzó dokumentumok másolatának meghozatala is. (Voltak másolatok, amelyek 38 nap alatt készültek el.)
Lelassíthatja a könyvtárközi kölcsönzést a nehézkes lelőhelykutatás is. Az internetes katalógusok többsége nem, vagy nehezen elérhető helyen közli, hogy gyűjteményének mely része (időszak, téma, dokumentumtípus stb.) érhető el on-line katalógusában. Vannak olyan adatbázisok, ahol nem jelölik a példányok státuszát, így nem tudható, hogy kölcsönzik-e a keresett dokumentumot. Több esetben a központi katalógushoz és a könyvtárközi levelezőlistához kellett fordulnunk segítségért.
A fent leírt problémák ellenére úgy véljük - olvasóink visszajelzései is ezt igazolják -, hogy a könyvtárközi kölcsönzéssel általában elégedettek lehetünk, a teljesült kérésekre fordított idő egyre rövidül. Nagy gondot kell fordítani a kérések követésére. Jó lenne, ha minden könyvtár, amely nem tudja teljesíteni a kérést, arról azonnal értesítést küldene. A vizsgálat során is bebizonyosodott, hogy csak a pontos lelőhely ismeretében (ODR, MOKKA), szoros együttműködési szándékkal lehet rövid időn belül eleget tenni a könyvtárközi kölcsönzésre felvett kéréseknek.

Fátrai Erzsébet
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



eMagyarország pont-avatás Tatabányán


Június 16-án ünnepélyes keretek között eMagyarország pont alakult központi és újvárosi fiókkönyvtárunkban. Ha bekötik többi fiókkönyvtárban is a szélessávú internetet, mind az öt könyvtárunkban lesz eMagyarország pont. Vendégünk volt ez alkalomból dr. Szalay Gábor országgyűlési képviselő és dr. Szalay András, az Információs Társadalom KHT Közép-Dunántúli Regionális Irodájának vezetője.
S hogy ne csak szűk körben ünnepeljünk, meghívtuk többek között azokat a könyvtártagokat, akik korábban részt vettek nálunk az internetes tanfolyamokon. Csics Gyula igazgató úr megnyitó beszédében felolvasta egy 83 éves aktív internetrajongó elektronikus üzenetét, aki levelet írt, mert személyesen nem tudott jelen lenni orvosi vizsgálata miatt. Szalay Gábor az információs társadalom jelentőségéről beszélt, annak a demokráciában érvényesíthető, jelenleg még kiaknázatlan lehetőségeiről. Megerősítette, hogy nem lehet túl idős az ember e tudás elsajátításához, amint azt saját példája és a fenti eset is jól mutatja. Szalay András saját bevallása szerint az internetfüggők táborának tagja. Beszédében az eMagyarország pontokkal kapcsolatos tervekről és a megvalósulás jelenlegi szakaszáról beszélt.
A hivatalos program után az olvasóteremben süteménnyel, frissítővel vártuk vendégeinket. A gépek száma nem nőtt, csak minőségi cserére került sor, így minden érdeklődő nem tudta azonnal kipróbálni az új számítógépeket. Jelenleg négy olvasói gépünk van, és egy ötödik munkatársi gépet is használhatnak időnként az olvasók.
Ami a változásokat illeti: nemcsak korszerű számítógépek és egyéb kiegészítők vásárlása volt a célunk. Praktikus szoftvereket is beszereztünk. Az Office mellett van honlapkészítő, grafikus és kiadványszerkesztő, valamint képszerkesztő program. Hasznos CD-ROM illetve DVD-alapú adatbázisokat is rendeltünk, például családfakutatáshoz. Lehetőség van mostantól CD-írásra, digitális képek kidolgozására, szkennelésre is mindenütt. A hozzáférés természetesen nem korlátlan. Elsősorban beiratkozott olvasóinkat várjuk, és alkalmanként a nagy érdeklődésre való tekintettel legfeljebb egy óráig vehető igénybe. 30 perc az eddigiekhez hasonlóan ingyenes marad, a további fél óra 100 Ft lesz. Az eMagyarország céljának megfelelően átutazók is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Számukra a beiratkozás nem kötelező, de adataikat regisztráljuk.
Szeretnénk elérni, hogy a jelenleginél sokoldalúbb módon használják fel mind a számítógépet, mind az internetet látogatóink. Nagyon sok érdekes és hasznos CD-ROM-unk van, amely jól alkalmazható egyebek mellett nyelvtanuláshoz, ECDL ismeretek gyakorlásához és más tanulmányokhoz. Az internet szélesebb körű megismertetéséhez tanfolyamainkkal és különböző kiadványok terjesztésével nyújtunk segítséget.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya


eMagyarország pont Vérteskethelyen


Az eMagyarország pályázaton Vérteskethely is sikeresen pályázott. Ennek eredményeképpen két számítógéppel, szoftverekkel, szkennerrel, nyomtatóval, fénymásolóval gyarapodott a helyi könyvtár, amelyet ez alkalomból mintegy 30 m2-el bővítettek. A gépeket már üzembe helyezték, de internet hozzáférés hiányában egyelőre "csak" szövegszerkesztésre, a gyerekek pedig játékra is használhatják. Természetesen elsőként ők fedezték fel az új lehetőséget.
Benczik Csabáné könyvtáros elmondta, hogy reményeik szerint ősztől az érdeklődők a világháló segítségével is bővíthetik ismereteiket. Internetes tanfolyamot is terveznek. Heti 18 órás nyitva tartással teszik lehetővé a számítógép használatot a könyvtárban. Reméljük, hogy e pályázat eredményeként az érdeklődők szívesen veszik igénybe az új szolgáltatásokat, és a helyi lakosság még gyakrabban látogat el a könyvtárba.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Művelődési Intézmények, Kisbér


Valami elkezdődött


Az elmúlt években keveset lehetett hallani Tokodaltáró könyvtáráról. Részben a tulajdonviszonyok rendezetlensége, részben a bázisköltségvetés miatt alig-alig működött, hiszen az önkormányzat ahhoz szokott hozzá, hogy kulturális intézményei szakszervezeti fenntartásúak. A szakfelügyeleti vizsgálaton örömteli meglepetést szerzett, hogy úgy tűnik, az intézmény életre kelt. A könyvtárban folyik a selejtezés, könyvek átleltározása. Szeptemberre, a nyitásra felnőtteket, gyermekeket egyaránt érdeklő újságokat fizettek elő, figyelve a művelődési ház klubjainak működésére is. Az elmúlt évek szűkössége után ebben az évben 600 000 Ft-ot terveznek dokumentumbeszerzésre. Az intézmény (művelődési ház és könyvtár) sikerrel pályázott új számítógépek vásárlására, így ott is látható a bejáratnál az eMagyarország tábla. Természetesen a gépeket a könyvtárban helyzeték el, használatuk a leltározás ellenére jelenleg is zavartalan.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Szlovákiai vendégek látogatása


A Nyitra Megyei és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat művelődési bizottságai által kötött szerződésnek megfelelően 2004. június 7-én szlovákiai könyvtárosok látogattak a megyébe. A küldöttséget dr. Bacsa Milos, a Nyitra Megyei Önkormányzat Kulturális Főosztályának helyettes vezetője és Szilágyi Márta, az érsekújvári regionális közkönyvtár igazgatónője vezette.
A résztvevő könyvtárosok: a nyitrai megyei könyvtár, a lévai, topolcsányi, komáromi és érsekújvári regionális közkönyvtár igazgatói és munkatársai voltak, összesen húsz fő. A kül-döttséget a megyei könyvtárban dr. Monostori Imre igazgató fogadta.
A tanulmányút első állomása a tardosi községi könyvtár volt, ahol Moravcsik Mária polgármester köszöntötte a látogatókat. A jó hangulatú beszélgetésben részt vett Crnecski Ivánné, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, ifj. Gyüszi László, a tatai városi könyvtár igazgatója és Árendás Zoltánné, szlovák nyelvet oktató pedagógus is. Következő állomásunk a vértesszőlősi községi könyvtár volt. Kolevné Forisek Gyöngyi, a könyvtár vezetője mellett Krajczárné Száraz Erzsébet, Csordásné Kutenics Szilvia és nem utolsó sorban Urbanics Vilmos tanár úr fogadta a vendégeket, aki mind a könyvtárban , mind a szabadtéri múzeumban a küldöttség idegenvezetője és tolmácsa volt. Ebéd után megtekintettük a Turul emlékművet, majd a program befejezéseként a Tatabányai Városi Könyvtár bánhidai fiókkönyvtárába látogattunk, ahol Csics Gyula, a könyvtár igazgatója volt a házigazda. Ezt követően a Puskin Művelődési Házban Pruzsina Rózsa igazgatónő fogadott bennünket, aki szlovák nyelven szólt Bánhida emlékeiről és a ma is őrzött szlovák hagyományokról.
A szlovák kollégák örömmel tapasztalták, hogy a nemzetiségi területeken mindenütt igyekeznek ápolni a szlovák nyelvet, hagyományokat, a községi könyvtárakban pedig kiemelten kezelik a szlovák nyelvű irodalmat.
Itt is szeretném megköszönni azt a szívélyes fogadtatást, kedves vendéglátást, amely-ben mindenütt részünk volt, szlovák kollégáinknak pedig azt a sok szép és értékes könyvet, amellyel megajándékozták a meglátogatott könyvtárak olvasóit.

Búzer Károlyné
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


"Írj nekünk egy szép mesét!"


A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára ez év tavaszán meseíró pályázatot hirdetett a megye általános iskolás diákjainak. A felhívást a Tatabánya és a városkörnyéki iskolákon kívül a megye gyermekkönyvtáraiba juttatták el. A pályázat témája kötetlen volt, terjedelme legfeljebb öt oldal lehetett. A pályamunkákat május negyedikéig várták a gyermekkönyvtárosok.
A felhívásra 36 írás érkezett. A legtöbb pályázatot a komáromi Feszty Árpád Általános Iskola kis diákjai küldték. A zsűri elnöke Boldizsár Ildikó mesekutató volt, aki a végső sorrendet is eldöntötte. Az eredményhirdetésre június 2-án 10 órakor került sor, ahol a megjelentek játékos író-olvasó találkozó keretében meg is ismerkedhettek Boldizsár Ildikóval és meséivel. A pályázat valamennyi résztvevője névre szóló emléklapot és ugyancsak névre szóló bőrkötéses kis jegyzettömböt kapott ajándékba, az első három helyezett pedig könyvjutalomban is részesült.
A beérkezett pályamunkák közül a zsűri értékelése szerint az első helyet Márkus Anna Héraklész az iskolában című munkájával nyerte (Vaszary Általános Iskola, Tata, 5. oszt. ).
Második helyen Szabó Dávid: Három próba című meséje végzett (Váci Általános Iskola, Tatabánya), harmadik pedig Hamar Anikó: A két ló című prózája (Feszty Általános Iskola. Komárom, 2. oszt.) lett.

Sutáné Csulik Andrea
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Vidám, színes gyermeknap

Megtelnek a játszóterek,
mókázik most minden gyerek.
Körbe állnak, énekelnek,
zsákba futva versenyeznek.

Székre állva lángost esznek,
szemük, szájuk lekváros lesz.
Boldogok most kicsik, nagyok,
ünneplik a gyermeknapot.
(Tamás István: Gyermeknapra)

1950 óta minden évben megünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot. Kisbéren május 23-án szerveztünk egész napos programot.
Az időjárás nem igazán volt kegyes hozzánk, de ez nem vette el a résztvevők kedvét. A korán kelők horgászversenyen próbálhatták ki magukat a Park tónál. Délután sok gyerek és szülő látogatott ki a Majális térre. Mindenki kedvére válogathatott, hogy milyen játékban, versenyen vesz részt. Az óvónők sátránál termésbábukat, ajándékokat lehetett készíteni. A szakképző iskola a náluk tanulható szakmákat ismertette meg az érdeklődőkkel. Bárki kipróbálhatta a varrás, az asztalos munka fortélyait. (Emiatt sok kis ujjra került sebtapasz.)
Kicsik és nagyok egyaránt focizhattak, versenyezhettek kötélhúzásban. Nagy érdeklődést váltott ki a Bánki Donát Szakképző Iskola és a Táncsics Mihály Gimnázium diákjainak összecsapása. Egy Polski Fiattal kellett időre végigmenni az ügyességi pályán, majd kiderült, hányan férnek be a kis autóba. Este tábortűzzel és az Unique együttes fellépésével zárult a nap.
A gyerekek jégkrémet, palacsintát kaptak. Külön köszönet illeti a Vöröskereszt aktivistáit, akik szakadatlanul sütötték a finomságokat.

Szabó Hédi
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér

ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Jász Attila: A szökés gyakorlása


A megyei könyvtár könyvheti rendezvényén Jász Attila mutatta be új kötetét, amely A szökés gyakorlása [Kézikönyv kezdőknek és haladóknak] címmel jelent meg a Kalligram Kiadónál. Talán még azok számára is meglepetés ez a kötet, akik jól ismerik Jász Attila verseit, de az alkalmi olvasóknak mindenképp. Olyan sokszor találkozunk az átlagember számára nehezen értelmezhető, esetenként a durvaságot sem nélkülöző, olykor dilettáns versekkel, hogy kifejezett örömöt, valódi szellemi izgalmat jelent az első beleolvasás, a könyv lapozgatása, az itt-ott beleolvasás is. A négy ciklusra osztott, számozott verseket tartalmazó könyvet olvashatjuk lírai fejlődésregényként, vagy lírai naplóként is, de természetesen, ahogy a költő a címben megfogalmazza, kézikönyvként is a szökés gyakorlására. Szökni a szövegbe, szöveg mögé bújva, önmagunk elöl is, ki- kilépve a versek mögül… Mindez talán egész kicsit bonyolultnak tűnik, de nincs riadalomra ok, mert az első oldalon olvasható mottóval, Baltasar Gracián tükör-metaforájával világossá válik: "Erre teremtettem ezt a tükröt, mely mások tükreinek s a magam hibáinak kézikönyve. Tenéked, kedves olvasó, meglehet hízeleg majd, utat is mutat, s talán meglátod benne, aki már vagy, akivé lenned kell." Kristálytiszta, pontosan megfogalmazott gondolatok, élmények és érzések, a lélek rezdülései sorjáznak a lapokon, első hallásra szinte illetlenül érthetően, hogy újra- és újra olvasva újabb mélységeket fedezhessünk föl a látszólag egyszerű szövegben.
A könyvbemutatón sok minden kiderült. Az, hogy Jász Attila azon megyei születésű költők közé tartozik, akit sokan szeretnek, és akire sokan kíváncsiak. Az is újra bebizonyosodott, hogy hihetetlen érzékkel tudja fenntartani a feszültséget, találkozóin részt venni élmény, kikapcsolódás, feltöltődés. Az is mindenki számára világossá vált, hogy egy immár érett költő jelentős kötetével ismerkedhettek meg a résztvevők. Bizonyításul hadd álljon itt egy a kedvencek közül, a [iii/2]:

Az apa szerepét játssza el otthon,
mintha nem lenne eléggé széles
a repertoár. Férj, falkavezér,
macskagazda, költő -

különböző maszkokat
próbál magára illeszteni.
Ám legkedvesebb az apáé.
Pedig legtöbbször ő szorulna

gyámolításra, szigorra és simogatásra.
De ezt nem is veszi észre senki.
Annyira jól játssza
az apa kétes szerepét.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Az utolsó ablakzsiráf

 

Zilahy Péter

Idén rendhagyó módon alakult a bemutatandó író személyének kiválasztása. Egy olvasóink körében addig ismeretlen fiatal alkotót hívtunk vendégül. Zilahy Péter neve egyelőre a kortárs irodalmat ismerők körében népszerű. Az irodalom iránt fogékony közönség azonban nemcsak hazánkban, hanem külföldön is figyelemre méltó személyiségnek tekinti őt.
Második kötete, amely a különös Az utolsó ablakzsiráf címet viseli, az 1998-as első megjelenése óta jelentős sikert aratott. Kötet formájában tizennégy nyelven jelent meg eddig, interneten pedig már huszonöt nyelven olvashatók belőle részletek, köztük például arab, izlandi, mongol és kínai nyelveken, hogy néhány különlegesebbet említsek. A könyv alapján hangjáték készült magyar és német nyelven, valamint egy négynyelvű multimédiás CD-ROM. Ez utóbbi kivetítésével és a témához kapcsolódó fotók kiállításával performansz előadások születtek, sok-sok érdeklődővel hazánkban és külföldön egyaránt.
Az utolsó ablakzsiráf egy képes szótárregény, ezért kitűnően érvényesül számítógépen. A műben az 1996-97-es belgrádi Milosevics-ellenes tüntetés eseményeit, atmoszféráját tárja elénk, illetve saját gyermekkori emlékeiből mesél a hazai puha diktatúra időszakából. Helyet kapnak benne idézetek, képek az eredeti Ablak-Zsiráfból is. Valójában a multimédiás CD-ROM műfaja talán még sikeresebben jeleníti meg ezeket az írásokat, képeket mint a könyv. Kiegészíti ugyanis különböző korabeli használati tárgyakkal, zenei betétekkel, televíziós szignálokkal, animációkkal és nem utolsó sorban játékokkal - gyermeklelkű felnőtteknek. Az eredeti A-ZS idézetek is gyermekhangon szólalnak meg benne. A lemez tanulmányozása nosztalgiautazás is egyben, kitűnő olvasmány, ötletes működtetéssel. Írásának stílusa humoros és eredeti.
Zilahy Péter bemutatkozása igazán jól sikerült. Felolvasott néhány részletet, és hallottunk tőle néhány érdekes történetet. Régi törekvése, hogy a híreket eredetiben szeretné megtapasztalni; valószínűleg ezért vett részt Kelet-Európa valamennyi rendszerváltó forradalmában. Kérdeztük világot bejáró utazásairól is. Mesélt indiai, kínai, antarktiszi, columbiai, marrakeshi, és tibeti élményeiről, tapasztalatairól. Beszélt arról is, hogy a New York Universityn és a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított angol nyelven magyar irodalmat. Pedagógiai elvei eltérnek a hagyományostól, de jobban alkalmazkodnak korunk kihívásaihoz.
Láthatóan szívébe zárta őt a közönség.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya



Endrei Judit Oroszlányban

 

Endrei JuditA 75. ünnepi könyvhét oroszlányi vendége Endrei Judit volt, akivel Szűcs Imréné beszélgetett. Egy alföldi faluban, Tiszatenyőn született, fiatalon került Szentendrére és nagyon szereti e várost. A 70-es években kezdett televíziózni, akkor kellett hangzatosabb nevet választania. (Eredetileg Kurdics Juditnak hívták.) Egyik tanára javasolta a Szentendrére utaló "Endrei" nevet.
A televíziónál eltöltött több mint húsz évre szívesen emlékezik. Többek között vezetette az Ablakot, a Homokórát, a Kincsestárat, később saját műsorai is voltak. A kereskedelmi televíziók indulása után kb. egy évvel hagyta ott ezt a pályát, majd 1998 végén egy barátja ötlete nyomán döntött úgy, hogy ő is megpróbál könyvet írni.
Első könyve az Anno 2000 volt, amiben főleg magáról, az utazásairól, az életéről írt többedmagával. Új könyvében (Mindörökké nő) a női nemről írt, de mint mondta, nem csak nőknek ajánlja. A mű tartalmaz interjúkat, foglalkozik a nők szerepével a történelemben és egyéb, elsősorban nőket érintő témákkal. Terveiben szerepel e könyv "férfi-párja", és az, hogy egy egész kötetet szán az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésekre. Az írás mellett szervezi a Skanzen-Amfiteátrum nyári programjait, valamint az Egészséges Csontok nevű szervezet nagykövete.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Előadások az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban
Szerémy György: Emlék és eszmélet


Még a múlt év tavaszán kezdődött a városi könyvtárban - Reisinger János Biblia-ismertetési sorozatával párhuzamosan - Szerémy György Esztergomban élő főiskolai tanár vallástörténeti sorozata: Emlék és eszmélet címen. Az előadó a hagyomány, mítosz, metafizika és szépirodalom szövevényes kapcsolatrendszerébe kísérel meg betekintést nyújtani. Akik figyelemmel követik az előadásokat, megtudhatják, a legősibb tanítások, kinyilatkozások lényegében ugyanazokra a dolgokra keresik a választ: miért és hogyan lett a világ, mi, emberek hogyan lettünk és kik is vagyunk valójában? Az előadó szerint mindegy, hogy minek nevezzük a teremtőt, ugyanaz minden vallásban. Ugyanarról a láthatatlanról mesél a mexikói hagyomány és a keresztény Szent Könyv is. (Ezzel a szinkretista felfogással sokan nem értenek egyet, bár a Bibliában mindkettőre van példa: "Avagy nem azért tévelyegtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem Isten hatalmát?"
/Mt. 12:24./ "Mindent megpróbáljatok, ami jó, azt megtartsátok" /1. Thessz. 5:21./)



Vámos Miklós

Több hónapos egyeztetés után, május 24-én a könyvtár vendége Vámos Miklós író volt, akit Varga Péter tanár többek között népszerű tv műsoráról faggatott. Az író állítja magáról, hogy ő egy szerény, könyvmoly típusú ember, akit csak úgy véletlenül talált el a siker. Nem törekedett a tv műsorra sem. Abba is hagyta, és jelenleg csak az írással foglalkozik. Gabriel Garcia Márquezről ír regényt, mellette az Élet és Irodalomban publikál rendszeresen. Az írásra utazásai inspirálják. Vámos Miklós azt vallja: utazni akkor jó, ha arra a helyre térhet vissza, ahol már egyszer járt. A házigazdához való figyelmességgel, kedvességgel említette meg, hogy díjai közül a Fitz díjra a legbüszkébb, mert azt könyvtárosoktól kapta.



Műhely - hidak: Táj - Kép - Szó

A városi könyvtár Műhely - hidak sorozatában június 8-án Nagyfalusi Tibor szervezésében mutatkoztak be a Táj-Kép-Szó, az Ister-Granum Eurorégiót átfogó antológia szerzői, szerkesztői. "Bár nem ez az első magyar antológia Szlovákiában, az ország határain átnyúló régió művészetének reprezentatív összefoglalásában elsők vagyunk." - jellemezte a kiadványt a szerkesztő, Csicsay Alajos. A magyarországi társszerkesztől, Ruda Gábortól azt is megtudtuk, hogy újabb antológia kiadását tervezik. A szerkesztői bevezetők után néhány jelenlevő alkotó és Nagyfalusi Tibor olvastak fel a kötetben megjelent írásokból. A könyvbemutatónak Szűcs Bálint bakelit lemezre készített sorozata adott keretet (mely a könyvtárban ősz elejéig megtekinthető). A kötet lektorának és egyik szerzőjének, dr. Horváth Gábornénak saját készítésű pogácsái oldották kötetlen beszélgetéssé az előadóestet.



Esztergomi műhelyek: Szállási Árpád


A városi könyvtár Esztergomi műhelyek sorozatában június 14-én Nagyfalusi Tibor beszélgetett Szállási Árpád orvos-költővel abból az alkalomból, hogy az Esztergom és Vidéke című hetilap gondozásában, a SporiPrint V Nyomda támogatásával megjelent harmadik verseskötete, melynek illusztrátora a szintén esztergomi művész-tanár, Kaposi Endre. Az orvostörténész, egyetemi magántanár bemutatkozójára eljöttek tisztelői és egykori betegei. A beszélgetésből megtudhattuk, hogy a szerző már egészen fiatalon, 1946-ban kísérletezett versírással, diákként versíró pályázaton kiváló eredményeket ért el. Majd, miután elvégezte az orvosi egyetemet, a gyógyítás mellett az egészségügy történetével foglalkozott. Az utóbbi években visszafordult a versíráshoz. A könyvtár Vendégkönyvébe rögtönzött is egy helyhez illő strófát: "Babits Mihály szobra előtt"
Rigmust írni lehetetlen,
Bocsássák meg, ha mégis e
Szentségtörést elkövettem!"

Flórián Mária
Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom




A könyv ünnepe Tatán


Jubileumi, 75. évfordulójához érkezett az ünnepi könyvhét, melyet minden évben megrendeznek a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők - a könyv- és irodalombarátok örömére.
A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár az idén is igyekezett rangos és népszerű írókat, költőket megnyerni, hogy találkozzanak a tatai érdeklődő közönséggel. Mivel az idén a gyermekkönyvhét is erre az időszakra esett, a sort Tóth Krisztina, egy fiatal és nagyon tehetséges költőnő kezdte, aki június 3-án volt a gyermekkönyvtár vendége, és A londoni mackók című könyvét hozta el a gyerekeknek. Gyermekversei "belső használatra" születtek, a szerző saját kisfiának írta. A tíz kicsi füzet főhőse tehát a négy esztendős Marci. A versek egy része róla is szól. A könnyen mondható, ritmikus, megjegyezhető, dallamos költemények magukkal ragadták a gyermekközönséget.
A második este vendége Turczi István és Szakonyi Károly volt. Turczi István József Attila-díjas költő, lapszerkesztő (Parnasszus) gyakori vendége a könyvtárnak. Ezer szállal kötődik ma is szülővárosához, így természetesen Tatán is szívesen találkozik a műveit olvasó és kedvelő érdeklődőkkel. Az ünnepre jelent meg Hívásra szól a csönd című kötete, melyből szemelvényeket olvasott fel. A beszélgetésben szó esett terveiről, a tervezett új köteteiről, friss kitüntetéséről (a varsói nemzetközi fesztivál ez évi nagydíjáról). Vendéget is hozott magával Szakonyi Károly személyében, aki szintén "visszatérő" már Tatán. A világban sok-sok helyen játszott remek darab, az Adáshiba szerzője - ezúttal esszékötetéből mutatott be szemelvényeket hallgatóinak.
A sort kedden Endrei Judit zárta, akit tv-s múltja révén nem hiszem, hogy be kellene mutatnunk. Mindörökké nő című könyvéről beszélt. Endrei Judit a maga kedves és megnyerő egyéniségét, közvetlenségét, az élőszó varázsát adta hozzá az est sikeréhez. A témából következően (?) elsősorban a szebbik nem képviselői töltötték meg a könyvtár olvasótermét, akik az őket érdeklő kérdésekre is választ kaphattak Endrei Judittól, aki beszélt jövőbeni terveiről, a megjelenő további könyvekről (pl. készül a Mindörökké férfi című kötet).
A könyvtár igazgatójának zárószavaival ért véget a rendezvénysorozat, amelyben hitünk és reményeink szerint - s ezt a hitet sokan megerősítették már bennünk - méltóképpen sikerült megemlékeznünk a könyvről, az irodalomról. Valljuk, hogy ebben a hektikus, zavaros világban néha meg kell állni egy pillanatra, megpihenni, gondolkodni - s ehhez mi lehetne jobb kísérő, partner felnőttnek és gyereknek egyaránt, mint egy jó könyv.

Szabó Szerafina
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

HELYTÖRTÉNET

Hegedűs Pál: Fejezetek a kisbéri zsidóság történetéből


A város történetéről szóló tanulmánygyűjtemény (Kisbéri Honismereti Füzetek 1988) és a várostörténeti monográfia első kötete (Örökségünk 2001) után örömmel vehetjük kézbe a Kisbéri Honismereti Füzetek második darabját, amely egy hosszabb lélegzetű tanulmány az ismert helytörténész Hegedűs Pál tollából. Nem előzmények nélkül való abban a tekintetben sem, hogy a rendszerváltás után foglalkozhattak a helytörténészek is olyan kényes kérdésekkel, mint az 1956-os forradalom (Kisbéri emlékezők, 1996), illetve a zsidóság múltja, tragikus történelme. Ez utóbbi témában az esztergomi helyzettel Ortutay András (1991, 1993), a tataival pedig ifj. Gyüszi László (1991, 2001) foglalkozott. A tatabánya- felsőgallai zsidóságnak 1994-ben állított emléket a Van Reménység Klub tagjának, Kelemen Emmának kéziratban maradt összefoglalója (lelőhely. JAMK). Az Észak-komáromi KT Könyvkiadó tette közzé Raab Ferenc: A komáromi zsidók múltja és jelene című kötetét (2000).
Hegedűs Pál hat fejezetben foglalja össze kutatási eredményeit és kiegészíti személyes tapasztalataival is. Célja a valós események bemutatása, a megértés és megbékélés szolgálata, a tragikus események tárgyszerű értékelése, az emberi, erkölcsi értékek tudatos védelme, képviselete. A szerző a feudalizmus korától az első világháborúig tartó időszakot két fejezetben foglalja össze. Elemzi a zsidóság meghatározó részvételét a helyi gazdaság kapitalizálásában, a kisbéri társadalom polgárosodásának folyamatában, a helyi közösség gazdasági- és közigazgatási vezetésében. Ismerteti a mezővárosból származó országos hírű személyek életrajzát, munkásságát, ezáltal rámutat a kisbéri zsidóságnak a szűkebb, és az országos kultúrában, a nemzet szellemi tőkéjének gyarapításában betöltött szerepére. Felsorol néhány gazdasági-társadalmi tényezőt az antiszemitizmus általános gyökerei közül, majd közreadja a Kisbéren élő neves zsidó személyek névsorát (1938-ból).
Kisbér, helyzetéből, uradalmi központ jel-legéből adódóan Tatához több vonatkozásban hasonló utat járt be történelme során. Így egyáltalán nem meglepő, hogy szerző megállapításai, következtetései nem nagyon térnek el ifj. Gyüszi László értékelésétől.
"Összegzésképpen elmondhatjuk, - írja Hegedűs - hogy a zsidók társadalmi részvételét semmi sem zavarta, a lakosság gondolkodásmódját a két világháború között felerősödött antiszemita kampány nem tudta megfertőzni." (24. l.) A város vezetése ennek ellenére kénytelen volt betartani az ezzel kapcsolatos törvényeket. Az 1939-es 2. zsidótörvény után zsidó származásúak nem vehettek részt a közéletben. Kisbéren ekkor a testület zsidó tagjait ünnepélyesen búcsúztatták el, megköszönve több évtizedes munkájukat.
A német megszállás alatt - s e korszak tárgyalásával jelen munka már túlmegy több megelőző mű időkeretén - "Kisbér vezetői tőlük telhető módon mindent megtettek azért, hogy a helyi zsidóság embertelen körülményein enyhítsenek…" Nemzeti ellenállás sehol sem bontakozhatott ki az embertelenséggel szemben, de Kisbéren is voltak - s ők alkották a döntő többséget - akik egy tébolyult eszme táplálta gyűlölettől mentesek tudtak maradni. A kisbériek közül huszonegy főt, bár a deportálásokban nem volt szerepük, börtönbüntetésre ítéltek a 2. világháború után. A helyi illetőségű volt csendőröket 1947-ben az egykori zsidó hitközségi elnök vezette Nemzeti Bizottság igazolta. A kisbéri gettóból elhurcoltak tiszteletére 1954-ben emlékművet állítottak a helyi zsidótemetőben. (Hegedűs Pál 48 kisbéri, és - mert a kutatása idején a város része volt -ászári áldozatot nevez meg.)
Az említett-, és egyéb-, a témával kapcsolatos kiadványok számának szaporodása igen komoly társadalmi igényt jelez. Azt mutatja, hogy a magyar történelem és helytörténet részét képező kisebbségtörténet különös figyelmet érdemel. Egyfelől azért, mert helytörténetírásunkat gazdagíthatják a témában rejlő tartalékok, például Kisbéren ezáltal folytatódott a honismereti füzetek sorozata, reprezentálva az ottani honismereti-helytörténeti kutatások töretlenségét. Másrészről azért is elengedhetetlenül fontos a valós események, tények és összefüggések bemutatása, a zsidóságnak a többségi nemzettel való együttélésben kialakult ellentmondásos viszonyrendszerével való szembenézés, mert ez minden józanul gondolkodó kisebb és nagyobb közösség számára erkölcsi és korparancs is egyben. Térségünk társadalomtörténeti-népesedési változásainak, beolvadási és elkülönülési folyamatainak kutatása és tudományos értékelése nem könnyű, de mindenképpen elvégzendő feladat.

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



20 éves a város - helytörténeti kiállítás Dorogon


Városunk 2004-ben ünnepli várossá nyilvánításának 20. évfordulóját. Könyvtárunk kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy - elsősorban a helyismereti gyűjteményre alapozva - megrendezze a város múltját bemutató kiállítást. E gyűjtemény fokozatos gyarapításában jelentős segítséget nyújtottak a város mindenkori vezetői. Hopp Ferenc és Pick József gyűjteménye a kiállítás anyagának összeállításánál is kincsesbányának bizonyult. Pick József gyűjteményében van egy napló, melyet Soós Rezsőné titkárságvezető rögzített 1984-től, Dorog várossá nyilvánításától 1990-ig, a rendszerváltozásig. Szinte napi pontossággal követi a városban történt tanácsi, társadalmi, gazdasági és kulturális eseményeket.
1990-ben az önkormányzatiság kialakulásával új alapon folytatódott a város fejlődése. Új hagyományok formálódtak, új ünnepeink keletkeztek, új lett a címerünk, zászlónk is. Előtérbe került a helyi értékek megőrzése. Fellendült a lokálpatriotizmus, új lendületet kapott a város múltjának kutatása és az elkészült tanulmányok kiadása. Ennek eredménye a Dorogi Füzetek című helytörténeti sorozat, amelynek 29 darabja jelent már meg, és a város történetének, életének szinte minden területére kiterjed. A millennium évében jelent meg a Dorogi lexikon, amely szintén jelentős helytörténeti kiadvány.
A kiállítás anyagának rendező elve az időrend volt. Az 1984 és 2004 közötti kiemelkedő események képei, leírása került a tárlókba, tablókra. Helyet kaptak az intézmények, üzemek, civil szervezetek, városunk díjazottjai, művészei stb. A felsorolás még folytatható lenne, hiszen a kiállítás kiterjedt a város életének minden jelentős részletére.
Összességében nagy kihívás volt a könyvtár valamennyi dolgozójának e kiállítás összeállítása. Szerencsére anyag volt bőségesen, lehetett válogatni. Nagy örömünkre szolgált, hogy sokan megtekintették, és nem fukarkodtak a dicséretekkel sem a látogatók.

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

EGYESÜLETI ÉLET

Szlovéniai kirándulás

 

Május 24-én reggel 7-kor maroknyi kis csapattal indult útnak a Szlovéniába tartó kisbusz. Az úticél Muraszombat volt. A 20 kiránduló Tatabányáról, Tatáról, Komáromból és Oroszlányról érkezett. Az odafele tartó út nem volt túl mozgalmas, leszámítva a herendi kitérőt, ahol némi vita alakult ki arról, hogy a herendi múzeum látogatása terven felül beiktatható-e a programba. Kis többséggel lemondtunk megtekintéséről.
Pontosan délben jutottunk át a Bajánsenye - Hódos határátkelőn. Néhányan kipróbálták, hogy valóban elfogadják-e a személyi igazolványt, (elfogadták!), s onnan kb. 40 perc múlva már a muraszombati buszpályaudvaron találtuk magunkat. "Idegenvezetőnk" Papp József (Jóska) könyvtáros ott várt ránk, és, mert a könyvtár rögtön a pályaudvar mellett található, azonnal odasétáltunk.
A Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár új épülete 2003. november 20-tól áll az olvasók rendelkezésére. (Szlovéniában november 20. a könyvtárosok napja, ehhez kapcsolódott az átadás) Alapterülete kb. 4000 négyzetméter, az épület maga három szintes. Az intézményben 23 könyvtáros, valamint kisegítő dolgozik. (Szlovéniában kidolgozták ugyan a létszámnormát, csak épp nincs mindig lehetőség a betartására.) A könyvtárosoknak két hónapjuk volt arra , hogy átköltözzenek az új épületbe, ami a könyvállományt tekintve nem volt kis teljesítmény. Az is nehézséget okozott, hogy akkor még fűtés sem volt (a nyitás előtt 4 nappal indították be).
A könyvtárban az alsó szinten található a gyermekrészleg és a folyóirat olvasó, a következőn a felnőtt részleg és a kézikönyvtári állomány, a harmadikon az irodák és a raktárok vannak.
Muravidéken a muraszombati könyvtár látja el könyvekkel a környék településeit. Ennek megkönnyítésére indították be a mozgókönyvtári szolgáltatást 1995-ben (bár a tervek már 1975-ben megfogalmazódtak), aminek igen jó volt a fogadtatása. A bibliobusz jelenleg 13 község 115 megállóhelyén teljesít "szolgálatot", szlovén és magyar nyelvű könyveket egyaránt kölcsönöznek. A buszon számítógép (ami nemcsak tájékoztatási lehetőség, a kölcsönzési adminisztráció is ezzel történik) tv, videó, rádió, cd lejátszó is található a könyvek és egyéb dokumentumok mellett.
A könyvtárból a muraszombati Fő tér felé indultunk, ahol megtekintettük a Szabadság emlékművét - valódi szocreál alkotás - majd onnan a gyönyörűen ápolt parkban folytattuk utunkat. A park közepén áll Muraszombat legfőbb nevezetessége, a Szapáry-kastély. Ezen a napon még csak kívülről szemléltük, a múzeum hétfőn zárva van.
A kastély helyén valószínűleg már 1255-ben is udvarház állt, magát az épületet a 16. században erősítették meg, s ez adja a mai épület alakját is. A kastélyt (egykori várat) gazdái, a Szapáryak a 18. században építtették át barokk stílusban.
A kastéllyal szemben, kicsit messzebb, a parkon túl áll a plébánia templom. A templom a 14. században épült, gótikus stílusban, a bejárat felett a Szapáry címerrel. A "kulturális túra" után még belefért az időbe egy fagyi az "albánnál", majd, mielőtt elfoglaltuk volna a szállást, idegenvezetőnk a város határában álló bevásárlóközpontba vezetett minket, ahol mindenki "feltankolhatott" különféle szlovén szuvenírekkel (már aki talált).
A kollégium nagyon szépen felújított szintjén kaptunk helyet, este pedig Jóska kalauzolásával egy közeli vendéglőbe mentünk, ahol igen kellemes körülmények között fejeztük be a hétfői napot. A tulajdonos külön köszöntött bennünket, névjegyet is adott, hogy visszataláljunk, ha újra arra vinne az utunk.
Kedden a szlovéniai magyarság központjába, Lendvára utaztunk. A közel 14 ezer lakosú kisváros lakóinak kb. harmada magyar nyelvű. Lendva kétnyelvű város. Minden felirat (utcanevek, plakátok stb.) kétnyelvű, mint ahogy a tanítás is az. Így nem csoda, ha mindkét nyelven értik - és megértik - egymást az emberek. Tanulhatnánk tőlük.
Lendvai utunk első állomása a könyvtárba vezetett. A könyvtár egy polgárházban kapott helyet, amelyet nagyon szépen helyreállítottak. Érdekessége, hogy a szlovén és a magyar nyelvű könyveket egybe sorolják, ezzel is jelezve, hogy a két nyelv egyenrangú. A könyvtárból kb. 15 perc sétával elértük a város egyik nevezetességét, a várat. Eredetileg a Hahold családé volt, később azonban az Esterházyakhoz került, akik 1719-ben kastélyszerűvé építették át. 1945-ig volt a tulajdonukban.
A várban jelenleg több kiállítás is található, többek között a Muravidék múltbéli életéről, a közelben feltárt bronzkori leletekből, valamint művészeti galériának is otthont ad. Itt található a város leghíresebb szülöttjének, Zala (Mayer) György szobrászművésznek az emlékszobája. Nevéhez fűződik a budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű, melyet élete főműveként tartanak számon. Mostanában sokat hallottuk nevéről: az ő alkotása a most helyreállított aradi Szabadság szobor.
A vár alatt áll a Szent Katalin templom, amelyet az Esterházy család építtetett. Megnéztük kívülről a már nyolcadik éve épülő Makovecz Imre által tervezett művelődési házat is, amelyet - ha minden jól megy - ebben az évben átadnak.
Lendváról kb. 15 km-re található Márton-hely. Nevezetessége a 13. századi kőtemplomban található 1383 és 1393 között készült freskó, mely a Szent László legendát mutatja be. A képek restaurálása folyamatos. Természetesen ezt a templomot is nyitva találtuk, mint Szlovéniában mindenütt. Kicsit csodálkoztunk is rajta, de Papp Jóska barátunk egyszerű magyarázatot adott. Mi nem vettük észre, de véletlenül a közelben egy bácsi kint ült a tornácon. És odanézett, ahogy kiszálltunk a buszból. Természetesen, ha már ott volt, visszafelé is megnézett bennünket, nem lát e valami gyanúsat. Ilyen egyszerű lenne? Ha jobban odafigyelünk egymásra, máris biztonságosabb az élet? Ezért lehetnek a ronda kerítések helyett szemet gyönyörködtető, a levegő minőségét is javító élő sövények?
Ebéd után megtekintettük a Szapáry-kastélyban található Helytörténeti Múzeumot, amelynek régészeti és néprajzi kiállítása a vidék történelmét és kultúráját mutatja be.
Pontosan délután négykor indultunk haza. Az út a tavalyi után nem tűnt hosszúnak, a busz elejében ülők számára még kevésbé: őket a sofőr jobbnál-jobb történetekkel szórakoztatta. Talán a "néger van az udvarban" volt a legmulatságosabb, a "madármegfigyelés" a legtanulságosabb, és rövid töprengés után nem volt nehéz rájönni, hogy miért nem próbálja ki a síléceket a gépkocsivezető egy több hetes sítúrán.
Azt hiszem, ez a két nap mindenki számára élményt nyújtott, s remélhetőleg hamarosan újabb kirándulásra invitál bennünket az egyesület megyei szervezete.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány


*
Ezúton is felhívjuk a könyvtárosok figyelmét arra, hogy az állományunkból teljesített könyvtárközi kölcsönzés díjtalan, a tőlünk kapott könyvek portósan is visszaküldhetők!
*


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik:
Flórián Mária, Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia, Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-33/2004.