XV. évf. 6. sz.

2004. november-december


LAPSZÁMOK

Összefoglaló a József Attila Megyei Könyvtár 2004. évi
munkabeszámolójából


A József Attila Megyei Könyvtárban néhány évvel ezelőtt elindított reformfolyamat - a minőségi szolgáltatások jegyében - a 2004. évben figyelemre méltó készültségi fokot és gyakorlati eredményeket ért el: a megyei könyvtár - a bérhelyzettől eltekintve - az utóbbi idők legjobb évét zárta. Rögtön le kell szögezni, hogy ez csak úgy volt lehetséges, hogy pénzügyi helyzetünk a szakmai programok vonatkozásában (a fenntartói finanszírozás, a minisztériumi támogatások, Tatabánya város támogatása és a pályázatok) végig az év folyamán stabil volt. (A megyei önkormányzat ezen túlmenően felújíttatta a tetőszigetelést, valamint az épület elektromos hálózatát.) Tatabánya város támogatása - az állománygyarapítás növelése mellett - lehetővé tette olyan, már régóta aktuális feladatok elvégzését is, melyekre eddig nem volt fedezet (székek és asztalok cseréje az olvasói térben, stb.) Továbbra is szükséges - természetesen - a megyei könyvtár új épületekoncepció napirenden tartása, a fenntartói tervekben, elképzelésekben ez szerepel. Látható ugyanis, hogy a jelenlegi épület már (régóta) nem felel meg a könyvtárra háruló egyre növekvő (és szaporodó) feladatok teljesíthetőségének.
Gyakorlatilag az egész évre kiterjedt Tatabánya város, a megye kistérségei, valamint kistelepülései és a megyei könyvtár szolgáltatói kapcsolatának intenzívebbé tétele, illetve ezeknek az előkészítése. A megyei közgyűlés határozatai rögzítették a megyei könyvtárnak a városi könyvtárral kapcsolatos feladatait, melyeket határidőre teljesítettünk. Számos háttéranyagot készítettünk a két (megyei és tatabányai városi) könyvtári rendszer kooperációjáról, illetőleg a majdani összevonásáról, s természetesen részt vettünk a két önkormányzat társulási megállapodásának az előkészítésében is. Úgy ítéljük meg, hogy szakmailag helyes, életszerű megállapodás jött létre (a könyvtárhasználók javára), amely beleillik a megyei könyvtár modernizációs törekvéseibe. Ami a kistelepülési könyvtári ellátás intenzívebb segítését illeti: 2004-ben több kísérletet tettünk az NKÖM stratégiai terve ezzel kapcsolatos fejezetének megvalósítása érdekében, a fordulatot 2005-től terveztük, tervezzük.
Új feladat volt 2004-ben a Nyitra Kerületi Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kulturális megállapodása keretében kifejtett könyvtári együttműködés, amely kiválóan sikerült (s elkészültek a tervek 2005-re is).
Még mindig a "könyvtár és környéke" témánál (vagyis intézményünk társadalmi beágyazottságánál, szakmai és szociológiai környezeténél) maradva meg kell említeni a megyei könyvtár PR-kapcsolatainak korszerűsödését és technikai megújulásának jelentős térnyerését. Hosszú idő óta először méltó, színes arculatformáló nyomtatott anyagokat sikerült terveztetnünk és kiviteleztetnünk (nagy példányszámban). Továbbá: rendezvényeink, programjaink hirdetésébe számos intézményt vontunk be, s maguk a rendezvények (elsősorban az őszi szezon) rekordszámú hallgatóságot vonzottak. Jól szerepeltünk - hírekkel, interjúkkal, eseményekkel, információkkal - a helyi sajtóban, rádióban, televízióban. A magunkról, saját szakmai munkánkról szóló közlemények száma a három országos könyvtári folyóiratban összesen 7 volt. Rendszeresen szerepeltünk előadóként országos fórumokon (könyvtárosi és egyesületi vándorgyűlések, egyéb konferenciák), valamint megyei rendezvényeken, s évkönyvünkkel újra fölhívtuk a könyvtáros közvélemény figyelmét az intézményünkben folyó érdemleges munkára s annak - rögzíthető - eredményeire. Az Új Forrás révén részt tudtunk venni a Nemzeti Színházbeli "megyejárás" programban, amely szintén öregbíteni tudta könyvtárunk jó hírét.
A minőségi szolgáltatások jegyében elkezdett (illetve folytatott) reformfolyamat - értelemszerűen - könyvtárunk falain belül is érvényesült. 2004 január 1-jével új könyvtárhasználati szabályzatot léptettünk életbe, melynek lényege a könyvtárhasználói kör bővítése, valamint a könyvtárhasználó-barát feltételek javítása. A minőségbiztosítás követelményei szerint zártuk le azokat a belső vizsgálatokat, amelyek az egyes részlegeink teljesítményét, kihasználtságát, munkaszervezési összefüggéseit elemzik, értékelik. A megyei szakfelügyeleti munkát magas szinten láttuk el.
Állománygyarapításunk mértéke (és a költségvetésünkön belüli aránya) megfelelt hagyományainknak (ez utóbbi mutatóval az ország megyei könyvtárainak élmezőnyében vagyunk); nettó értékben másfél millió forintos növekedést értünk el 2003-hoz képest. (Összesen: 16 millió 854 e forintot fordítottunk erre a célra. Ezen a pénzen 8.569 dokumentumot tudtunk vásárolni. Mintegy 1000-rel többet, mint 2003-ban.)
Informatikai rendszerünk stabilizálódott, biztonsággal és gyorsan tudunk szolgáltatni, a gépi kölcsönzés jól működik, számottevő leállásaink nem voltak.
A megyei könyvtár forgalma, látogatottsága, társadalmi szerepe növekedésének a mérésére differenciált, az eddiginél pontosabb mérési módszereket dolgoztunk ki és - részben - vezettünk be. Ez a szisztéma azért lényeges, mivel nemcsak a "számszaki" (statisztikai) követelményeknek felel meg, de viszonylag pontosan jelzi azt is, hogy a könyvtár szolgáltatásainak, illetve igénybevételének mely szektoraiban milyen gyakori a használat (menet közben esetleg hol kell a készültségi szintünkön módosítani). Az új "monitorrendszer" számolási eredményei a következők voltak 2004-ben. Látogatások száma: több mint 117 ezer. Beiratkozott olvasók száma: több mint 10 ezer. Regisztrált (de nem beiratkozott) olvasók száma: közel 1 ezer. Rendezvényeink látogatói: több mint 1 ezer. Kölcsönzések száma: több mint 44 ezer. Kölcsönzött dokumentumok száma: több mint 156 ezer. Könyvtárközi kölcsönzések: 1682 dokumentum. (Ez utóbbi teljesítménnyel az országos élvonalban vagyunk.) Kísérletképpen mértük (2005-ben már a nap 24 órájában fogjuk) az intézmény internetes megkereséseinek a számát. Éves eredményre kerekítve azt rögzíthetjük, hogy könyvtárunkat 2004-ben több mint 160 ezer(!) internetes megkeresés érte el. (Telefonos megkeresés több mint 1 ezer volt.)
Szaktájékoztatóink az év folyamán több mint 11 ezer referensz kérdést kaptak (telefonon, szóban vagy írásban), illetve válaszoltak meg.
2004-ben intézményünk is "e Magyarország"-pont lett, ennek következtében igen olcsóvá tettük a nagyközönség számára az internetezést.
Példa értékű kísérletsorozatba kezdtünk: a gyerekkönyvtár roma gyerekek számára szervezett külön foglalkozásokat könyvtárhasználatról, olvasásról, a szabadidő kulturált felhasználásáról. A sorozat még tart, az eredményekről külön tanulmány készül.
Elkészült a Komárom(-Esztergom) megye a (magyarországi) sajtóban című (még 1969-ben kezdett) óriás repertórium következő, dupla kötete (1990-1994), több mint 13 ezer tételt, valamint mutatókat tartalmaz, melyet 2005-ben jelentetünk meg.
Az évkönyvön kívül rendszeresen megjelentettük a megye könyvtárosainak kéthavi lapját, a Téka Témát, a megyénkről szóló országos sajtóbibliográfia havi számait, valamint az Új Forrás tíz számát. (Összesen tíz nyilvános nagyrendezvényt és 29 gyerekkönyvtári foglalkozást tartottunk.)
2004-ben tavasszal és ősszel az egész régióra kiterjedő szakmai továbbképzéseket, valamint egy országos konferenciát (az Országos Dokumentumellátási Rendszerről) rendeztünk; működtettük a szakmai munkaközösségeket, valamint helyet és infrastruktúrát biztosítottunk a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (kiválóan működő) megyei szervezetének.
Összességében (és összefoglalásképpen) megállapíthatjuk, hogy a József Attila Megyei Könyvtár 2004-ben megerősítette vezető pozícióját a régió könyvtári és informatikai szolgáltatásai terén - sőt egybenmásban (állománygyarapítás, honlap, könyvtárközi kölcsönzés, szakpublikációk száma, kiadványok és rendezvények minősége) országos összevetésben is a jobbak között tartják számon.

*
Nyilvános nagyrendezvényeink 2004-ben


Február 16. Rainer M. János könyvbemutatója.
Március 22. Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás című könyvének bemutatója a szerző közreműködésével.
Április 5. Költészet Napja. Író-olvasó találkozó Nagy Gáspárral.
Május 17. Ormos Mária: A történelem és a történettudományok. Könyvbemutató.
Június 7. Ünnepi Könyvhét. Jász Attila könyvbemutatója.
Október 4. Budai Ilona előadói estje. (A Keresztény Pedagógusok Társaságával közösen).
Október 25. Író-olvasó találkozó Jókai Annával.
November 15. Jelenits István előadása: "A magyar kultúra, a magyar hagyományok európai szerepe".
December 4. Budapest, Nemzeti Színház: Az Új Forrás bemutatkozása. (Bertók László, Csokits János, Csoóri Sándor, Faludi Ádám, Jász Attila, Nagy Gáspár, Tóth Krisztina, Vasadi Péter).
December 20. Költők karácsonya. Irodalmi est Jász Attilával, Vasadi Péterrel és Szabados György zongoraművésszel.

Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Egy szakmai látogatás ürügyén*


Könyvtárunk ma már mindenképpen bővítésre szorul. Az 1967-ben átadott épületet eredetileg 40000 kötet befogadására tervezték. Abban az évben a városi könyvtárban mindössze 25380 kötet könyvből válogathattak az olvasók, igaz, a szakmai normatívák kétszer ennyit írtak elő. Ez már jelezte, hogy a könyvtárat viszonylag rövid idő alatt kinőjük. Az időközbeni csekély bővítés eredményeként 704 m2-en működő könyvtár 2003-as adatai: 4201 regisztrált olvasó, ebből 802 tizennégy éven aluli. A könyvtár állománya 96551 kötet könyv, időszaki kiadvány és 1634 audiovizuális, 82 elektronikus, 320 egyéb dokumentum. Ingyenes internethozzáférés öt számítógépen van. A növekvő állomány elhelyezése mindennapi gond.
Tavaly novemberben a könyvtárral szemközti telken látványfürdő építésébe kezdtek. Ehhez nem illik a hatvanas évek stílusában készült épület, ezért le akarják bontani, el akarják innen költöztetni a könyvtárat. A helyi hatóságok tervei a következők: "Az elképzelések szerint [...] az oktatási negyed felújítandó épületei adnak otthont az Északi Kanonok soron a ma már igen méltatlan körülmények között működő és városképileg is szerencsétlen kivitelezésű Babits Mihály Városi Könyvtárnak. [...] A könyvtár nemcsak feladatához méltó, reprezentatív épületbe kerülne át, hanem a Várhegyen kiépülő iskolaközpont számára, annak közvetlen közelében a 21. század színvonalán biztosíthatná a szükséges szolgáltatásokat, és ez az intézmény látja el a városi iskolák könyvtárműködtetési feladatait." (Takács István: A Kanonok soron alakul ki Esztergom "latin negyede". = Esztergom és Vidéke, 2003. december 11. 1. l.)
Reménykedve egy új, korszerű könyvtár építésében, 2004 októberében ellátogattunk a nagykanizsai városi könyvtárba. Afféle tanulmányi kirándulás volt ez az impozáns "könyvtárpalotá"-ba. Kíváncsiak voltunk, mi módon alakították ki a könyvtári tereket, milyen célszerű berendezésekkel szerelték fel azokat. Először a tágasság lepett meg bennünket a szupermarketszerűen belátható polcokkal. Felvetődött a kérdés, mennyi ideig lehet ezt tartani, mikor válik ez a minden tekintetben jól tervezett könyvtár kicsivé? Az igazgató véleménye szerint csak a folyamatos állományapasztással válhat lehetségessé, hogy egy könyvtár ne váljon túlzsúfolttá. Kérdés, hogy mennyire gyorsul fel a tanuláshoz szükséges irodalom avulása, hiszen az olvasók jelentős része az efféle dokumentumokért látogatja a könyvtárat. Bár már egyre bővül az ingyenes internetes letöltés, ez a könyvet jelenleg még nem pótolja. A digitalizált irodalmat - sajnos - nincs módunkban kinyomtatni, a képernyőn történő olvasás erőteljesen szemrontó és kényelmetlenül helyhez között lehetőség. Ráadásul a géphasználat a könyvtárakban korlátozott, erre az igénybevételre már nem elegendő.
Az ott tapasztalt számítógépes kölcsönzést mi is szeretnénk végre megvalósítani, ehhez is kaptunk ötleteket. Végre nálunk is elindult a felkészülés: az újonnan beleltározott könyvekbe vonalkód kerül, és elkezdtük (sokadszor) a retrospektív katalóguskonverziót.

Flórián Mária
Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom



Húsz év Piliscsév közművelődésének szolgálatában


Bendur Istvánné 1978-ban került Piliscsévre. 1984 október 1-jétől a községi könyvtár tiszteletdíjas vezetője. Heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 16-19 óra között tart nyitva. Amikor idekerült, 5381 könyv, 650 szlovák nyelvű letéti állomány és 79 hanglemez állt az olvasók rendelkezésére.
Az elmúlt közel negyed évszázad alatt a könyvek száma megduplázódott, a szolgáltatások, az adathordozók, maga az épület is minőségi változásokon ment keresztül. Tévével, videóval, hozzá filmekkel (elsősorban kötelező olvasmányokkal), majd CD-lejátszóval, számítógépekkel bővültek a szolgáltatások. Az olvasók a szükséges információkat letölthetik az internetről, kinyomtathatják, fénymásolhatják ismereteik bővítése érdekében.
A fenntartó jóvoltából a könyvtár használata ingyenes. Az olvasókedv töretlen, hiszen húsz éve a beiratkozott olvasók száma 110 volt, a kölcsönzések száma alig haladta meg a 8000-et. Ma az olvasók száma megközelíti a 350-et. A kölcsönzött könyvek száma meghaladja a 15 000-et (egy-egy hétre a folyóiratok is hazavihetők), a személyes használat 3700-at, és ehhez jön még az egyre népszerűbb könyvtárközi kölcsönzés.
A könyvtár egy szép olvasóteremmel bővült, kulturális programok: kiállítások, író-olvasó találkozók, vetélkedők színesítik főleg a gyermekek életét. Irénke néni nagyon népszerű fiatal olvasói körében, hiszen mindenben tud nekik segíteni. Segít a szorgalmi feladatok témáinak felkutatásában, ismeri a szülők és csemetéik olvasói szokásait stb. Nem véletlen, hogy sokszor 50-70 olvasó tartózkodik kölcsönzési idő alatt - igen jól érezve magát - a könyvtárban.
Hamarosan új polcrendszer, korszerű világítás javítja az olvasók komfort érzetét. A beszerzés a napokban megtörtént, már az új polcokon is kezd áttekinthetővé válni újra a könyvállomány. A három számítógép is új asztalokra került, mindegyiken lehet internetezni is. A pályázaton nyert felújítások ünnepélyes átadására november 12-én került sor, ahol rövid műsor mellett író-olvasó találkozó is volt a Piliscséven lakó híres Vavyvien Fableval, azaz Molnár Évával.
Húsz éve, munka mellett, sokszor hajnalban indulva fő munkahelyére, Bendur Istvánné továbbképzéseken vesz részt, könyvtáros társainak munkájáról is tájékozódva, tapasztalatokat gyűjtve igyekszik szolgálni Piliscsév közművelődésének ügyét.
Kívánjuk minden olvasója és a művelődni vágyó emberek nevében, hogy még sokáig vezesse Piliscsév községi könyvtárát új, művelt generációk nevelését segítve falunknak.

*

Vavyan Fable, azaz Molnár Éva ritkán vállal író-olvasó találkozót, de már hat éve Piliscséven él, a könyvtárnak rendszeresen juttat egy-egy dedikált példányt megjelenő könyveiből, így természetes, hogy a felújított könyvtár átadásának ünnepén elfogadta a meghívást. Könyveit - műfaját tekintve krimik (vagy akció-regények?) és fantazyk - fiatalok és idősebbek egyaránt olvassák. Látszólag könnyed stílusban írja műveit, ugyanakkor mindenki megtalálja a neki szóló síkokat. Nyelvi fordulatai, szóteremtő ereje éppen olyan lenyűgöző, mint természet-vagy emberismerete. Ettől élvezetesek, aktuálisak és időtállóak is egyben az ország egyik legnépszerűbb írójának művei. Műveinek van még egy jellemzője: filmszerű snittekben bontakozik ki valamennyi történet, átszőve olyan gondolatritmusokkal, amely a cselekmény alkotó részeseivé avat bennünket. Molnár Éva így vall önmagáról, műveiről: "Magától értetődőnek tartottam, hogy a természetben élünk és annak részei vagyunk. Ma már jóval tudatosabban foglalkozom ezekkel a csodákkal. Ha kimegyek a kertbe, mindig eszembe jut, mennyire szép dolog élni, még akkor is, ha annyi rossz dolog vesz körül bennünket. Regényeimnek is ez az üzenete. Könyveim témája mindig a szerelem, a szeretet és az önmagunkkal való megbékélés. Egész harmóniánk, kiegyensúlyozottságunk is ez utóbbin múlik. Ha ez megvan bennünk, akkor könnyedén megférünk a körülöttünk lévő emberekkel is."

Bendur István
általános iskola, Piliscsév



Internethasználat az eredményesebb tanulás érdekében


November elejétől a téli szünet kezdetéig ötfordulós versenyt hirdettünk Tatabánya felső tagozatos gyerekeinek. A felhívás részükre így szólt: "Bizonyítsd be magadnak, szüleidnek és tanáraidnak, hogy képes vagy hasznos dolgokra is használni a világhálót!" Mivel mostanra mind az öt fiókkönyvtárunkban van internethozzáférés és legalább két számítógép, a benevezett tanulók a lakóhelyükhöz legközelebbi fiókkönyvtárunkban kapták kézhez és oldhatták meg a feladatlapokat. A vetélkedő fő célja az volt, hogy megismertessünk velük olyan honlapokat, amelyek kitűnően szolgálják tanulmányaikat, érdeklődésüket vagy más praktikus információkról tájékoztatnak. Könyvtárosi tapasztalatunk ugyanis azt mutatja, hogy elsősorban játékprogramokat és csevegő fórumokat látogatnak.
A feladatlapok részben gyakorlati információk felkutatását igényelték (diákkedvezmények, elfogadóhelyek, menetrend információk, koncertek, kiállítások, évfordulók, gyermekpályázatok és egyéb aktualitások), másrészt tudományos-ismeretterjesztő cikkeket, életrajzokat kellett megtalálniuk, és a kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolniuk. A feladatlapok szerkesztésében szempont volt az is, hogy tatabányai vonatkozású nevezetes személyeket, oldalakat is megismerjenek. Használtak on-line könyvtári katalógust is (JAMK), és minden korosztálynak kellett - megadott tárgyszó alapján irodalomjegyzéket - összeállítani (MOKKA).
A versenyzők jutalmazását többféle támogatás révén sikerült igen színvonalasan megoldani. A négy I. helyezett megkapta a Szó-Tár-Lat című CD-ROM-alapú minikönyvtárat, a második helyezetteknek egy-egy szép könyv, a harmadik helyezetteknek pedig egy 10 alkalomra és napi 1 órára szóló Internet bérlet jutott. Mindazok, akik végig kitartottak, kaptak egy írható CD-t és egy tábla csokoládét.

Szilassi Andrea
Tatabányai Városi Könyvtár



"e Magyarország" pont az oroszlányi könyvtárban


Idén júniustól Oroszlányon is megnyílt az "e Magyarország" pont a Művelődési Központ és Könyvtár olvasótermében. A könyvtár két gépet helyezett üzembe, a szolgáltatás ingyenes. Napi fél óra az engedélyezett idő, de ha nem várnak a gépre, nincs időkorlát. Szinte mindenki internetezik, a szövegszerkesztő igénybevétele ritka.
A számítógépeknél egy-egy füzetbe jegyzi a látogató az érkezési és távozási időt, valamint a nevét. A regisztrációra a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség miatt van elsősorban szükség. A legnépszerűbb oldalak a főiskolák, az elektronikus levelező rendszerek, a keresők, de a menetrendek portáljai, az álláskereső weboldalak, az elektronikus újságok és a mobiltelefon szolgáltatók internetes pontjait is gyakran látogatják.
A napi átlagos látogatottság 15-17 fő. Főleg a fiatalabb korosztály, de kezdik felfedezni az idősebbek is és (a beiratkozott olvasókkal ellentétben) több a férfi géphasználó. A látogatók nagy hányada könyvtári tag. Sokan kérik kezdetben a könyvtárosok segítségét. Az eddigiek alapján is egyértelmű, hogy a könyvtárakban működő "e Magyarország" pontok hozzájárulnak a lakosság informatikai ismereteinek bővítéséhez.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Jó tanács az olvasóknak


A Téka Téma elmúlt évi 4-5. (összevont) számában, valamint a Könyvtári Levelező/Lap hasábjain rövid, lényegre törő beszámoló jelent meg Búzer Károlyné tollából, azaz szövegszerkesztőjéből a szlovák és magyar könyvtárosok induló kapcsolatáról, amelynek keretében ősszel a nyitrai kerületben volt tapasztalatcserén a megye könyvtárosainak egy csoportja. A beszámoló nem tért, nem is térhetett ki azokra a szubjektívnek tekinthető benyomásokra, melyek a személyes kapcsolatok kialakításán túl megszívlelendő tanulságokkal is szolgáltak, és igazi élménnyé tették a látogatást. Miről is van szó? Az érsekújvári, de a többi város könyvtárosai is nagy szeretettel fogadtak bennünket, szívüket, lelküket nem utolsó sorban sütési tudományukat bizonyították, és vendégszeretetük olyan őszinte, mindenre kiterjedő volt, hogy e téren is lenne mit tanulni. Szakmailag is érdekes dolgokat hallhattunk pl. a pályázati rendszer kerületi tapasztalatairól és egyebekről.
Érsekújváron, a könyvtárban körülnézve figyeltünk fel - egyszerre többen is - egy kétnyelvű táblára. Mindjárt másolatot is kértünk róla, amit egymás közt szét is osztottunk. Kérdeztük az idézet eredetét, no és nem utolsósorban felhasználhatóságát, terjesztési lehetőségét. Mindenben szabadkezet kaptunk, ami külön örömünkre szolgált.
E rövid bevezető után "lássuk a medvét"! Az ügyfél chartáját olvashattuk a kétnyelvű táblán, amely egy angolszász menedzsment szakkönyvből származhat.
Az olvasók chartája
- Az olvasó a könyvtár legfontosabb látogatója.
- Mi vagyunk azok, akik függünk az olvasótól, és nem ők tőlünk.
- A könyvtár használója értelmet ad munkánknak, és nem megzavarja azt.
- A könyvtár használói nekünk tesznek szívességet azzal, hogy igénybe veszik szolgáltatásainkat, és nem fordítva.
Szilágyi Márta, a könyvtár igazgatója sem tudta már megmondani, hogy pontosan honnan vették át az idézetet. Úgy gondoltam, hogy annyi változtatással átvehetjük, sőt átadhatjuk, hogy ügyfél helyett olvasót írunk. Így lett az én "átköltésemben" a "röpirat" fő szereplője az olvasó. Íme felirat, amitől mindannyian éreztük: valami nagyon fontosat tapasztaltunk. Hadd tegyem hozzá: így legyen.

*

Több szakmai beszélgetés - no nem többnapos konferenciáké - tárgya: hogyan fékezzük meg azokat az olvasókat, akik szándékosan, figyelmetlenségből megrongálják a kikölcsönzött, vagy éppen helyben használt könyvtári dokumentumokat. A következőben idézett figyelmeztetés alapvetően még a könyvet használókra vonatkozik, de tágítsuk a kört általában véve a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevőkre.
Nos, mi is az a figyelmezetés, amellyel kordában tarthatjuk kedves a könyvtárhasználót? Íme:
"Figyelmeztetés: Aki eltépi, szétszakítja, megcsonkítja, összegyűri, behajtja, olvashatatlanná teszi, elrútítja, összemaszatolja, beszennyezi, dobálja, elejti vagy bármely egyéb módon megrongálja ezt a könyvet, illetve nem a megfelelő óvatossággal és tisztelettel bánik vele, az a tőlem telhető legszörnyűbb megtorlásra számíthat. Irma Cvikker könyvtáros"
Nos, van olvasó, aki ezek után szándékosan, meggondolatlanul, figyelmetlenségből, vagy netán akárcsak véletlenül is valami kárt merne tenni dokumentumaikban? Reméljük nem.
Az eredeti figyelmeztetés a Roxforti Iskolakönyvtár tulajdonát jelző cédulán olvasható Tudor Hushpush: A kviddics évszázadai című könyvében, amely az Animus és a Whizz Hard Books Ákombák Könyvek (London, Abszol út 129/a) közös gondozásában jelent meg. Ami jelzi, hogy a varázslótanoncok éppúgy figyelmeztetésre-fegyelmezésre szorulnak e téren, mint róluk olvasó társaik. A beírás viszont minden bizonnyal hatásos volt, mert emlékképeim szerint a tanulók rengeteget jártak ugyan az iskolai könyvtárba, nem utolsósorban azért, mert házi feladataik megoldásához nélkülözhetetlen volt a rendszeres kutatás, de nem emlékszem, hogy az amúgy kedves, idős könyvtáros egyszer is rákényszerült volna pontlevonásra, illetve büntetés kiszabására.

ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata


RENDEZVÉNYEK A KÖNYVTÁRBAN

Az érsekújvári városi könyvtár rendezvényeiről


Az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár égisze alatt ígéretes rendezvényeket voltak, lesznek. Csodálatos találkozások jöttek létre az elmúlt évben. Az aprónéptől kezdve a hívó szavunkra figyelő legidősebb korosztályig mindenkire gondoltunk, amikor szerveztünk. Van ennek az intézménynek néhány lelkes munkatársa, akik a mindennapi olvasószolgálat, bibliográfiai munka, egyéb teendők mellett tartogatnak az erejükből, derűjükből másoknak, másra is. Na meg hogy a vezetés is bátorítja a könyvtár megszokottól eltérő tevékenységét, mintegy el is várja ezt. Tudatosítva, hogy a jó rendezvény az intézmény megítélésére is jó hatással van.
Képesek vagyunk együtt megálmodni, életre hívni olyan találkozókat, amelyek lehet, hogy csak a mi szívünket melengetik, de mi mást is akarhatnánk, mint idehaza megfelelni. Talán Magyarországon eltörpül mindaz, mit idehaza teszünk. Abban azért nagyon bízom, hogy aki érti gondolatiságunkat, látja igyekezetünket, értő figyelemmel követi a történéseket, az örül, hogy vagyunk és próbálkozunk.
Az óvodák, alapiskolák, középiskolák vezetői, tanárai többségével jó az együttműködésünk. Szívesen látogatják rendezvényeinket. Gondolok itt pl. a "Barangolás meseországban", A "hangok világa", "Ismerkedjünk a hangszerekkel" című rendezvényekre, amelyeket a Kovačic Gizka vezette családi könyvtárrészlegen dolgozó Hamar Márta és Pintér Éva szervez folyamatosan. Természetesen két nyelven, olykor párhuzamosan is. Ehhez társulnak az ünnepváró alkotóműhelyek. Az első osztályosok számára ingyenes beiratkozási lehetőséget biztosítottunk. Látogatásukat a könyvtárral, a nekik szóló könyvekkel való ismerkedéssel, zene-, mese hallgatással kötöttük egybe.
A régiónkbeli személyiségek, fotósok, amatőr festők munkáit bemutató kiállításokat Fitus Ágnes bibliográfus és jómagam gondozzuk. Volt belőlük szép számmal. Szívesen hozták alkotásaikat a társalgónkba. Volt költészet napi vers-maratonunk, amelyen 247-en, óvodások, alapiskolások, gimnazisták, szakközépiskolá-sok mondtak verset. Néhány tanár, könyvtáros is szavalt, és a programot megzenésített versek előadása is színesítette. Hagyományosan márciusban van a Czuczor Gergely irodalmi- és kulturális napok, ill. hónap, melyet kiállításokkal, koncertekkel, alkotóműhellyel, könyvbemutatókkal tettünk változatossá. Az idén sem lesz ez másként. A helyi Csemadok szervezet vezetőjével, Berényi Gitával már rég megálmodtuk az idei szép tavaszt.
Vele együtt szerveztük a Barabás Zoltánnal (Homályhatáron), Sántha Attilával (Székely szótár), Hodossy Gyulával (Fátyla jókedvemnek) való találkozót, könyvbemutatót. Legutóbb "A könyv születése" című. meseillusztrációkat bemutató kiállítás fogadta a hozzánk érkezőket. Az AB ART Könyv- és Lapkiadó (Pozsony) jóvoltából került hozzánk három csodás gyermekkönyv anyaga. Ján Karafiát: Bogárkák című könyvét egy érsekújvári leány, Pénzes Tímea fordította, Lucia Paulikova - szintén városbeli - fiatal képzőművész-növendék illusztrálta. A Párkányban élő Csicsay Alajos A tündérek titka és egy ekecsi óvónő - Köles Ildikó - óvodásoknak szóló Zümmögő című verskönyvének képanyagát bemutató kiállítás kapcsán találkozót szerveztünk az alapiskola emberpalántái számára. Dióhéjban ismerkedtek az írás születésével, a könyv történetével, valamint felolvasással egybekötött könyvbemutatót tartottunk. Hiszem, hogy ez a találkozás megmarad a gyerekek emlékezetében. Látni kellett volna a tágra nyíló szemeket, a mindent befogadó tekinteteket!
Találkoztak a gyerekek Fedina Lídiával Az akikről a mesék szólnak című könyv bemutatóján, M. Csepécz Szilviával A Hess hegy és A fapapucsok kalandjai kapcsán, Haraszti Máriával A Piros rét meséi című könyvet forgatva, természetesen az írók jelenlétében, zenével, játékkal színesítve.
A gyermekkönyvek anyagából készült kiállítás útra kelt a régióban, hogy további gyermekszemek is rácsodálkozhassanak, kedvet kapjanak a rajzoláshoz, halljanak szép történeteket, találkozzanak az íróval, a rajzok alkotóival.
Előadás közben gyakorta figyelem az arcokat, látom a nyugalmat, ahogy az emberek lassan fellélegeznek, elmosolyodnak miközben elméláznak a hallottakon. Megáll tán az idő is. S miután vége, még napok múltán is megemlegetik, mondják, hogy feltöltődtek, meg hogy jó volt a zene, hogy jólesett a zajos hétköznapokban egy kis menedék, szellemi táplálék. Hát mondja valaki, hogy nincs értelme! Vagyunk néhányan, kik az ellenkezőjében hiszünk, s azt kívánom magunknak és minden hasonló embernek, könyv-, könyvtárbarátnak, hogy legyenek hasonló pillanataik, csak épp elégszer ahhoz, és épp annyi, hogy mi is jól érezzük magunkat ott, ahol el kell higgyük: érdemes.

Kecskés Ildikó
Anton Bernolák Városi Könyvtár,
Érsekújvár

Gyermekkönyvtári programok Oroszányban


Sikeres évet zárhatott az oroszlányi Műve-lődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtára. Decemberben fejeződött be az a tíz hónapos kézműves foglalkozássorozat, amely közel 850 érdeklődőt vonzott. Iskolai, napközis csoportok is rendszeres résztvevői voltak a foglalkozásoknak. Termésképek; szalvétatechnikával készült képek; papírmasé; quilling; karton figurák; zselé- és hagyományosan öntött gyertyák; agyag- és sóliszt figurák; textilképek; csomózással készült karkötők; gyöngyfigurák, valamint üvegmatricák és -képek készültek. A legnépszerűbbnek a gyöngy, a gyertya, az agyag, és az üvegfestős foglalkozások bizonyultak. A foglalkozások végén hagyományosan kiállításon mutattuk be a műveket, amelyeket később mindenki hazavihetett.

*

Sikerrel pályázott az oroszlányi gyermek-könyvtár a "Test, egészség, életmód az ókortól napjainkig" című rendezvénysorozatra. Ennek első állomása egy rajzpályázat volt, és sikerét a 86 beküldött rajz is bizonyította. A rajzok Oroszlány iskoláiból és Komáromból érkeztek. A három tagú zsűri hosszas egyeztetés után választotta ki a legjobb 13 rajzot, melynek készítőit a rajzaikból készült naptárral lepték meg a szervezők.
A díjazott gyerekek a következők:
Balogh Norbert, Papp Szimonetta (Ságvári E. Ált. Iskola, Oroszlány), Cser Alexandra Ká-rolyi Máté Scheirich Zsófia (József A. Ált. Iskola, Oroszlány), Jordán Anna Jordány Zsófia (Feszty Á. Ált. Iskola, Komárom), Kiss József, Kovalcsik Veronika, Kőműves Lili, Papp Vivien, Sipos Mónka, Szabó Eszter (Arany J. Ált. Iskola, Oroszlány).
A következő forduló az "Emberi test - ismered?" lesz, melynek keretében a könyv-tárban is megtalálható könyvekből alsó- és felső tagozatosoknak feladatlapok készültek. Az ehhez kapcsolódó előadást januárban tartjuk, melynek előadója Dr. Lakatos Klára gyermekorvos lesz. A könyvtárban lesz egy Ti-tokláda, melybe névtelenül tehetik fel kér-déseiket a gyerekek a későbbi meghívott orvos, pszichológus előadóknak.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány



Hírek az esztergomi városi könyvtárból


Jókai Anna írónő látogatott el 2004 október 13-án a Babits Mihály Városi Könyvtárba a közismert írókat, művészeket bemutató új programsorozat keretében. Különösen sok tisztelő, érdeklődő vett részt ezen az esten, olyannyira, hogy a könyvtár összes mozdítható széke kevésnek bizonyult, és a későn érkezők már a kölcsönzőpult előtt állva hallgatták a beszélgetést. Rafael Balázs újságíró faggatta az írónőt életéről, a feminista irodalomról vallott nézetéről, az írószövetség elnökeként végzett munkájáról. Jókai Anna Ima Magyarországért című verse kialakulásának körülményeivel, utóéletével ismertette meg az esztergomi közönséget, majd a prózája betetőzésének tartott Ne féljetek című, az öregségről és halálról szóló regényéről beszélt. Ennek kapcsán vallott az antropozófia eszméinek életére és műveire gyakorolt hatásáról, spirituális realista szemléletéről: "Két lábbal a földön maradni, de az erőt mindehhez a magasabb valóságban kell keresni."

*

November 17-én Martinkó Károly volt a vendége könyvtárunknak. A tizenhárom kötettel rendelkező újságíró, rádióriporter több könyvét is lelkiismeret-ébresztőnek szánta. A főként fiatalokból álló hallgatóságnak érdekes történeteket mesélt a három évvel ezelőtt megszüntetett Honvéd Flottilláról, melynek "hőstetteit" Rekviem a Flottilláért című könyvében örökítette meg. A másfél órás beszélgetés alatt többször is kitért arra, hogy műveiben nem csak az általa már ismert eseteket tárja az olvasók elé, hanem bűnügyi riporterként járva az országot, sikeresen fel is derített kuszábbnak tűnő ügyeket.

Flórián Mária
Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom

ISKOLAI KÖNYVTÁRAK

Pályáztunk - és nyertünk


A könyvtárak könyvbeszerzési kerete ritkán tart lépést a könyvárak emelkedésével. A folyóirat-választékot is gyakran kényszerülünk szűkíteni. Sajnos, országos pályázattal az iskolai könyvtárak régóta nem találkoztak, ezért is örülünk, hogy a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány Kuratóriuma (KEMKA) minden évben ír ki pályázatot, amelyen az iskolai könyvtárak is pályázhatnak. Mi is megtesszük ezt már évek óta, és így sikerült egy-egy állományrészt gyarapítanunk, a meglévő hiányokat pótolnunk. Ebben az évben 100.000 Ft-ot nyertünk, amit a kötelező önrésszel megtoldottunk, és mind a pedagógusok, mind a tanulók nagy örömére gyarapítottuk az iskolai könyvtár állományát.
Ismereteim szerint sok iskolában még a pályázat benyújtására sincs lehetőségük, mert nem tudják a kötelező önrészt biztosítani. Ezért a hátrányos helyzetű iskolák egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, míg végül a felzárkózás esélyét is elveszítik.
A tapasztalat az, hogy a családok nem képesek megvásárolni a gyerekek tanulását segítő, a tankönyveket kiegészítő dokumentumokat, ezért egyre többen jönnek a könyvtárba, hogy itt végezzék el a gyűjtőmunkát, olvassák el a tananyaghoz kapcsolódó irodalmat.
A könyveket a gyerekekkel minél kisebb korban kell megszerettetni, s ebben az iskoláknak óriási szerepük van, és ha itt napi rendszerességgel találkoznak érdekes és szép könyvekkel, akkor a tanulás kiegészítéseként természetessé, életük részévé válik az olvasás, a könyvek rendszeres használata.

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata

HELYTÖRTÉNET

A tardosi kőfejtés történeti emlékei


Tardos 2004. október 2-án ünnepelte 800 éves jubileumát. A község első okleveles említése1204-es keltezésű, mely szerint Imre király Tardos falut a vörös márványbányával az esztergomi érseknek adományozza. Az ünnepségen a kultúrházban a főszereplő egy idős, nehezen járó ember, Tardos szülötte, Motil László volt. Bányagépész-technikumot végzett, rokonsága a márványbányában dolgozott, maga is ott volt két évig. Megszállottan kutatja szülőfalujának történetét. Nyugdíjas éveiben a falu múltjával foglalkozik, és nem kímélve idejét, energiáját, járja a levéltárakat itthon és a szomszédos Szlovákiában és gyűjti az anyagot. Ennek első termése az ünnepségen a dr. Horváth Géza által bemutatott könyv, "A tardosi (gerecsei) kőfejtés történeti emlékei", mely éppen erre a jubileumi alkalomra jelent meg.
Mi az író célja ezzel a könyvvel? Bemutatni a ma élőknek, főleg a falu fiataljainak a múltat és a jelent, a fejlődő vidéket és az emberi munkának a történetét. Az elmúlt évszázadok bányászainak vésői nemcsak a természetet alakították, hanem együttműködésre képes emberi közösséggé is formálták az itt élőket. Minden bizonnyal a Gerecse szívében található tardosi vörös márvány ismertsége és hírneve igen kemény, embert próbáló, ősi, apáról fiúra szálló mesterség gyakorlásának is az eredménye. Célja továbbá - miként a szerző az első oldalakon írja - hogy egy sajátos szemszögből gyűjtse egybe, rendszerezze a levéltári és szakirodalmi adatokat, szóbeli visszaemlékezéseket a múlt és a jelen minél teljesebb megismeréséért és megértéséért, azért, hogy a mai utódok tisztelettel és köszönettel tekinthessenek az ősökre - apákra, nagyapákra, dédapákra, hiszen a szerző nekik kívánt emléket állítani.
A kétszáz oldalnyi könyv két részre tagozódik. Az első rész a tardosi bánya történetét, a második pedig a szöveges és fényképes dokumentumokat, a bánya volt kőfejtő munkásainak névsorát tartalmazza. Megismerteti az olvasóval a vörös márványkő minőségét, ismerteti, hogy hol használták fel, illetve építették be a híressé vált márványt a kezdetektől napjainkig. Bemutatja a kőfejtés munkafolyamatát, végezetül részletesen leírja a kőszállítás technikáját. Mindezt olyan szemléletesen, hogy az olvasó részletesen megismerheti az Európa-hírű vörös márványt.
A dokumentumokat tartalmazó második rész: a hatalmas, különböző levéltárakból összegyűjtött iratanyag, valamint a képanyag is önmagában értékes, figyelmet lekötő kresztomátia - történelmi olvasókönyv.
Hiányolom a könyvből az előszót, sajnálom, hogy egy tudós ember nem írt figyelemfelkeltő sorokat bevezetésként Motil László író és dr. Horváth Géza szerkesztő szép közös munkájához. Meg lehetne említeni a nyomda munkáját is, ugyanis nagy kár, hogy nagyon sok hiba van a nyomtatásban, amit korrektori munkával helyre lehetett volna hozni.
Zárszóként: köszönet a könyv alkotóinak a munkáért, ami fontos része a falu, a környék helytörténeti anyagának.

Domnanovich Tamás
helytörténeti kutató

Napóleon nyomában - Komáromban


A helyismereti munkát - sok más dolog mellett - azért szeretem, mert a könyvtáros érdekes kérdésekkel találkozik. Ilyen érdekes kérdéssel fordult hozzám Ferdi Irmfried Wöber is. 2000 nyarán kereste fel könyvtárunkat azzal a kéréssel, hogy József nádor komáromi tartózkodásáról szeretne pontos információkat, mégpedig az 1809. június 14-i győri csatához kapcsolódóan. Elmondta, hogy könyvet ír Napóleon magyarországi csatájáról, a győri csatáról. Már végigjárta a levéltárakat, könyvtárakat, felkereste a csata helyszíneit, lefényképezte, összevetette a térképekkel. Megállapítottam magamban, hogy Wöber úr nagyon alapos kutatást végez, és nagyon lelkes. Az információkeresés közben kiderült, hogy bár könyvtárnyi irodalma van a napóleoni háborúknak, a mi helyismereti gyűjteményünkből hiányoznak a korra vonatkozó könyvek, pl.: Alapi Gyula: Komárom és az utolsó nemesi felkelés, 1910., vagy a Doma-novszky Sándor: József nádor élete, 1944., melyeket - igaz csak fénymásolatban - sürgősen pótoltam. Wöber úr elégedett volt a kapott információval. Megadta az e-mail címét is, hogy a jövőben tarthassuk a kapcsolatot. Többször írt, és tájékoztatott munkájáról.
2001 nyarán egy szép meghívót kaptam Győrbe június 14-re, az elkészült könyv bemutatójára. A szervezők - Wöber úr és családja - igen gazdag programot állítottak össze. A rendezvény sajtótájékoztatóval kezdődött, majd az érdeklődő közönséget bérelt autóbuszok Kismegyerre szállították. A kismegyeri temetőben a szerző tartott előadást a csata lefolyásáról, majd a temetőkápolna falán emléktáblát helyeztek el a Napóleon Intézet munkatársai. Ezután az emlékműhöz mentünk, ahol csoportos fotók készültek.
Délután a Klastrom Szállóban tartották a könyvbemutatót. F. I. Wöber: 1809 Schlacht bei Raab című könyvét dr. Zachar József hadtörténész, egyetemi tanár mutatta be magyarul és németül. A bemutató után a szerző minden egyes meghívottnak név szerint megköszönte a segítségét - egyúttal bemutatta a közönséget egymásnak. A szervezőknek arra is volt gondjuk, hogy az asztaloknál úgy alakítsák az ültetési rendet, hogy a résztvevők tudjanak társalogni egymással. Az este hangulatos vacsorával zárult.
2003 szeptemberében megint meghívót kaptam Wöber úrtól: szeptember 27-én először a kismegyeri emlékműnél és a majorsági épületnél találkoztak a meghívottak, majd a nyúli Platán vendéglőben elfogyasztott közös ebéd után a pincékhez mentünk. Az iskolások és a grazi hagyományőrzők műsora után a nyúli polgármester felavatta az egykori hadifoglyok emléktábláját az egyik nyúli pince falán.
2004 májusában újabb levél érkezett Wöber úrtól. A meghívás Grazba szólt 2004. június 19-20-ra, egy nemzetközi hadtörténeti szimpóziumra Napoleon und Graz 1809 címmel. A kétnapos konferencián történészek, hadtörténészek tartottak előadásokat, többek között F. I. Wöber is az újabb kutatásairól. A szervezők a konferencia előkészítésekor szerkesztettek egy honlapot, ahol minden információt megtaláltunk az előadóktól a szálláshelyekig. Mivel szinkrontolmácsolást nem tudtak biztosítani, az előadások szövegét is feltették az internetre, hogy előre tanulmányozhassuk.
Erre a konferenciára sajnos nem tudtam elmenni, Wöber úr azonban gondolt rám: július 5-én felkeresett. Elhozta a konferencia előadásait kinyomtatva és a képeket. Délután kimentünk a Monostori erődbe, majd az egyik vendéglő teraszán beszélgettünk. Wöber úr elmesélte, hogy diákkora óta kedvenc témája a napóleoni háborúk kora, s hogy nagyon érdekli a magyar történelem. Ez igen szép dolog egy osztrák kutatótól!
Wöber úrral való kapcsolatomban nem azt tartom fontosnak, hogy meghívott a könyvbemutatójára és más programokra. Személyében egy olyan "amatőr" (?) történészt ismertem meg, akinek alapossága, kitartó kutatómunkája igazán tiszteletre méltó. A rendezvényeken való részvétel "hozadéka", hogy több magyar és külföldi kollégával, történésszel, levéltárossal ismerkedtem meg, akikhez nyugodtan fordulhatok segítségért, ha már a mi gyűjteményeink kicsinek bizonyulnának. Végül, de nem utolsósorban: a jó szervezésből mindig lehet tanulni!

György Károlyné Rabi Lenke
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom



"20 éves a város" helytörténeti vetélkedő


Az Arany János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában november 15-én, hétfőn délelőtt bonyolították le a "20 éves a város" elnevezésű helytörténeti vetélkedőt. A város valamennyi általános iskolája képviseltette magát két-két csapattal. Belépőként mindegyik csapatnak névadóként egy-egy dorogi hírességet, nevezetességet kellett választani.
A verseny során kiderült, hogy a város fennállásának 20 évéről nagyon sokrétű ismerettel rendelkeznek a gyerekek. A feladatok között szerepelt Doroggal kapcsolatos kiadványok ismertetése, mozaikképek összerakása, emlékművek és alkotóik, filmbejátszáson bemutatott emberek, események felismerése. A verseny zárásaként egy tablót kellett készíteniük arról, hogy mit tartanak fontosnak a város 20 éves fejlődésében, és ezt egy kiállítás megnyitójaként kellett bemutatni a csapatoknak.
A gyerekek felkészültségét az is bizonyította, hogy a végeredménynél a pontszámok között kicsi volt a különbség. A verseny az alábbi eredménnyel zárult:
1. Dorogi Vitézek/Petőfi/: Szax Berill, Szabó Júlia, Bencsik Szabina, Kronavetter Ádám; 2. Schmidt Sándor/Zrínyi/: Lukács Amanda, Balázs Barbara, Érdi Mónika, Nagy Ervin; 3. VIII-as akna/Eötvös/: György Sarolta, Pásztor Ákos, Fiola Balázs, Gyügyei Krisztián; 4. Zsigmondy Vilmos/Petőfi/: Lőrincz Klaudia, Kiss Brigitta, Szabó Luca, Raduka Ferenc; 5. Dorogiak, Dorogért/Eötvös/: Kiss Eszter, Urbán Cintia, Szenkovics Tamás, Wieder Viktor; Gáthy Zoltán/Zrínyi/: Harmat Eszter, Gábri Tamás, Major Csaba, Gerendás Bálint.
A verseny lebonyolításában és a helyezések jutalmazásában segítségünkre volt dr. Tittmann János, Kövecs Károly, Faragó Rudolf, Tauber György, COMP-L Számítástechnikai Szaküzlet, Dorog Város Kulturális Közalapítványa

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

EGYESÜLETI HÍREK

Tréning a konfliktusok kezelésére


A Komárom-Esztergom megyei Könyvtáros Egyesület szervezésében egy konfliktuskezelő tréningen vehettünk részt a tatai könyvtárban. A megye különböző pontjairól érkező kollégák egész nap oldhatták feszültségeiket, beszélhették ki magukból problémájukat.
Mivel emberekkel foglalkozunk naponta, óhatatlanul ott lebeg felettünk a veszély, konfliktus helyzetek sora kínálkozik, ha nem a megfelelően érezzük magunkat.
Mert mikor érezzük jól magunkat?
Akkor érzik jól magukat, ha egyrészt a feszültségek, másrészt az oldottság egyensúlya jellemez bennünket. Ekkor beszélünk kiegyensúlyozottságról. Úgy, ahogy a nappal követi az éjszakát, bennünk is az alvás és az ébrenlét váltakozik. Munkánk során feszültségek keletkeznek bennünk, ezek a pihenés alatt feloldódnak.
Ha találkozunk egy kiegyensúlyozott emberrel harmonikus benyomást szerzünk róla. A harmónia görög eredetű szó, annyit jelent: illeszkedés. Tehát a feszülés és ellazulás illeszkedik egységes egésszé. Sajnos azonban nem szokott sokáig fennállni a harmóniának ez a paradicsomi állapota. Újra ás újra zavart szenved az egyensúly: Kívánságok és félelmek, belső szükségletek és külső követelmények zavarják a harmóniát. A mérleg nyelve egyik vagy másik irányba tér. Ha uralkodni akarunk a zavaron, akkor az egyensúly egy más szinten újra be tud állni. Ez a folyamat azonban időigényes, amely minden embernél különböző.
Sok embernél már csekély külső ok nélkül is kibillen egyensúlyából: kiborul, kibukik, összeomlik, kinn van a vízből, teljesen ki van, elege van. Ezek mind túlfeszítettség és a görcsös állapot jelei: az egyensúly megbomlott. A görcsös állapotok több életenergiát fogyasztanak, az ésszerűtlen munka a funkció károsodásához vezet, gyors kimerüléshez és idő előtti elhasználódáshoz. Ha az egyensúly újra és újra zavart szenved, erre az ember nyugtalansággal és idegességgel válaszol. Nem boldogul sem saját magával, sem környezetével, sem egyéni , sem szakmai követelményeket nem tud teljesíteni.
"Ami bántó, az beteggé tesz!"
Egy régi kínai közmondás szerint a vakondtúrásokban botlunk meg és nem a magas hegyekben.
A jó hangulatú tréningen - sajnos egy nap erre nagyon kevés - lehetőség volt egy kis feloldódásra, ellazulásra.
Másnap talán mindnyájan más látószöggel mentünk dolgozni, s ezentúl nem kerüljük ki a vakondtúrásokat!

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár Dorog



FELHÍVÁS


Kedves egyesületi tagok és újonnan belépni szándékozó kollégák!
Az idei tagdíj befizetésének határideje 2005. február 11.
Címzett: Kelecsényi Péterné, József Attila Megyei Könyvtár, 2800 Tatabánya, Fő tér 2. Telefon: 34/513-679

2005. évi tagdíjak:
Jövedelem kategóriák Javasolt tagdíj

 
Jövedelem kategóriák    
     Javasolt tagdíj
I.
0-30.000,- Ft
1.000,- Ft
II.
30.000-50.000,- Ft
1.500,- Ft
III.
50.000-70.000,- Ft
2.000,- Ft
IV.
70.000-100.000,- Ft
3.500,- Ft
V.
100.000-150.000,- Ft
4.000,- Ft
VI.
150.000-200.000,- Ft
6.000,- Ft
VII.
200.000,- Ft fölött
10.000,- Ft

VENDÉGSÉGBEN

Bevezető mondatok egy Új Forrás felolvasódélutánon


Hölgyeim és uraim, kedves vendégeink, barátaink!
Megbecsüléssel köszöntöm mindannyiukat ezen a szépnek ígérkező baráti találkozón; sietve jelentvén, hogy az Új Forrás meghódította a Nemzeti Színházat!
Ehhez a hódításhoz persze az is kellett, hogy hatásos bátorítást kapjunk a hátországtól, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattól és - ellenállás helyett - szíves invitálást a Nemzeti Színháztól. Köszönetet mondok mindkettőért - a viszonzás értékét pedig látni-hallani fogjuk percek múlva.
Így persze könnyű a hódítás, mondhatnák minderre az örök fanyalgók, akiknek ugyan mindig van valami csalafinta részigazságuk, ám ezzel szemben azt is tudhatjuk, hogy a lassan, de szívósan működő vonzások, illetőleg taszítások finommechanikája nem efféle részigazságokban és pillanatnyi történésekben érhető igazán tetten. Hanem: egy hosszabb időfolyam összefüggéseiben.
Mindig szerettem a műhelyeket. Hadd dicsekedjem el egy jó emlékű életepizódommal: gyerekkorom alkonyán több éven át heti egy napot asztalosműhelyben töltöttem, mondhatnám: dolgoztam. Máig őrzöm a bizonyára a kutyaagyak elraktározó mechanizmusa szerint működő illatemlékeket, leginkább a firnájszét és persze a forgácsét a gyalupadon s a forgácsokét a földön.
Innen tán csak technikai ugrásnak számít az Új Forrás műhelyében való sürgés-forgás; ugyanis a műhelyjelleg ismérvei szellemi megközelítésben - bizonyára már több ezer év óta - változatlanok: valamely meghatározott és elfogadott cél érdekében hasonlóan gondolkodó emberek közös és többnyire önkéntes erőfeszítéseit jelentik. S ha még a titkot is keressük a műhelyben, alig tehetünk okosabbat, mint azt, hogy a költőt idézzük: "Jót s jól. Ebben áll a nagy titok." Lám csak, ilyen egyszerű. Egyszersmind azonban irgalmatlanul nehéz.
Jót s jól! Ezt szeretné az Új Forrás is. Számról számra, évről évre. Immáron közelebb a negyvenedik évéhez, mint a harmincadikhoz. Hol sikerül, hol nem. Ha sikerül - vegyük ezt a variánst -, az mindig valami csöndes diadal: lehet így is, még mindig lehet. Mint amilyen ez a mai délutáni találkozás itt, a Nemzeti Színházban. Bármely főszerkesztőnek megdobbanhat a szíve ily rangos szerzőgárda eleven jelenlétét látva, sőt érezve. Köszönöm, szerző- és játszótársak, hogy eljöttetek - az első hívó szóra. Engem ez vigasztal és bátorít. A megbecsülés, az értéktisztelet, a szolidaritás ugyanis vigasztal és bátorít. Sőt még serkent is. Mindez vonatkozik - mondhatnám természetesen - az itt megjelent hallgatóságra is. Részvételükkel e műhely stílusára és teljesítményére kíváncsiak. Mintegy az Új Forrás 36 megélt éve hűséges olvasóinak "itt és most" képviselőiként. Köszönöm szépen folyóiratunk valamennyi munkatársa nevében. És szép délutánt, örömteli másfél órát kívánok mindannyiunknak.

Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

RÓLUNK ÍRTÁK

Regionális bábjátékos találkozó Nyergesújfalun


A második alkalommal rendezte meg a nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár vezetése a helyi Pinocchio Bábcsoporttal közösen a regionális bábjátékos találkozót és szakmai tanácskozást. Részt vettek a muzslai (szlovák), a pomázi, a táti, a tokodi, az esztergomi, a biatorbágyi, a budapesti, a kiskunhalasi, a párkányi (szlovák) és a nyergesújfalui bábcsoportok. Elsőként Gyapjas Péter, a művelődési ház igazgatója és Sára Lászlóné, a Pinocchio Bábcsoport vezetője, a rendezvény háziasszonya köszöntötte a résztvevőket. A bábjátékos találkozót Fleith Péterné önkormányzati képviselő nyitotta meg. A zsúfolásig megtelt színházterem közönsége kiváló, színvonalas produkciókat láthatott, ahol a gyerekek nagyszerűen helyt álltak, bizonyították rátermettségüket, tehetségüket.
Gyapjas Péter a Hírlapnak elmondta: - Elsősorban az a célja a bábjátékos találkozónak, hogy a bábművészettel foglalkozó amatőr csoportoknak fellépési lehetőséget és szakmai fejlődést biztosítsunk. A szakmai találkozó pedig azért hasznos, mert az amatőr bábművészet legfontosabb kérdéseiről és a fejlődési lehetőségekről kapnak friss információkat a témával foglalkozók. A tanácskozás csoportvezetői voltak: Séd Teréz Csokonai-díjas bábművész, Orosz Klaudia díszlet- és bábtervező művész, valamint a Magyarországi Bábjátékos Egyesület elnökségi tagjai.
Gyapjas Péter hozzátette: - A csoportok vezetőivel megegyeztek abban, hogy a továbbiakban minden év novemberének első szombatján rendezik meg Nyergesújfalun a bábjátékos találkozót, amely ezúttal is nagy sikerrel zárult.
Sára Lászlóné, a bábjátékos találkozó háziasszonya a lapunknak nyilatkozva kiemelte: - Ez tulajdonképpen egy bábfesztivál, nem verseny, amelynek a jelmondata: bábjáték a közönség színvonalas szórakoztatásáért. Véleményem szerint egy jó produkcióhoz kell egy nagyon jó mese, kell egy nagyon jó szövegkönyv, kellenek a gyerekek és a felnőttek. A bábnak pedig olyannak kell lenni, amit a mese akar kifejezni, mondani. A bábozás több művészeti ágat ölel fel és ettől olyan izgalmas és csodálatos.
A bábjátékos találkozóhoz kapcsolódóan a nyergesújfalui Pinocchio bábcsoport és a helyi gyermekbarát kör pályázatot hirdetett - korhatár nélkül - az előadásokat megtekintők részére. 1. Rajzverseny: Mit láttam a bábszínházban?, 2. Fogalmazási verseny: A legjobban tetszett… A rajzokat és fogalmazásokat korosztályonként értékelik és díjazzák.

N. Lakics Zsuzsa
KEM Hírlap, 2004. nov. 8.

Szobrász- és keramikusművész volt a "Maróti esték" vendége


A pilismaróti községi könyvtár rendezvénysorozatot indított "Maróti esték" címmel a község könyvtárában. Maier Kránitz László könyvtárvezető olyan lakosokkal, a településhez kapcsolódó személyiségekkel vezet beszélgetéseket, akik a művészeti élet, a kultúra, a község életének jelentős eseményei kapcsán érdekes gondolatokat, eszmeiséget adnak át hallgatóiknak, amellyel bizonyítják, hogy a Duna-kanyarnak ez a kis települése is jelentős értékkel rendelkezik.
Legutóbb a községben élő művészek, Konyorcsik János szobrászművész és Vida Judit keramikusművész volt az est vendége, akiket a felkészült beszélgetésvezető életükről, munkásságukról, a művészethez való viszonyukról és pilismaróti életükről kérdezett.
A kétszeres Munkácsy-díjas, 1925-ben született szobrászművész hosszú úton, sok nehézség után ért el művészeti képzettségéhez, alkotói pályájához. Kovácsmesterséget tanult, papírgyári dolgozó volt, de mindig szeretett rajzolni. A formázáshoz művészeti tanulmányai során jutott el, ebben találta meg igazi önmagát, a Képzőművészeti Főiskola után sok komoly megbízásnak tett eleget. Köztéri szobrai sok magyar települést díszítenek, de egy idő után portréival talált rá legkedvesebb témáira. 1956 után megalakította a fiatal művészek stúdióját, ahol más művészetek képviselőivel kötött életre szóló barátságot, sőt munkakapcsolatot is. Kósa Ferenc rendezőhöz fűződő barátsága során öt Kósa-filmben is szerepelt, kisebb alakításaira ma is büszke. 1968-ban vásárolt házat Maróton, azóta járt ide, de 18 éve itt is él. Az idős művész ma már nem alkot, pihenéssel tölti napjait, de számos barátra tett szert a községben. A könyvtár udvarán lévő alagsori helyiségben állították ki a munkáit, egy kis múzeumot adva ezzel a falunak.
Vida Judit 8 éve él itt. 1951-ben született, ,az Iparművészeti Főiskolát 1978-ban végezte el szilikát szakon, de már korábban is dolgozott keramikusként. Porcelántervező, -készítő, festőművészként alkot, munkái bejárták szinte az egész világot, ahová megrendelésekre tervezett és alkotott munkái eljutottak. Sok műve található meg magán- és közgyűjteményekben. A szakma által adható Gádor István-díj tulajdonosa. Társaival 1990-ben megalakította a NA-NE Galériát Budapesten, olyan művészekkel társulva, akik a hagyományos formák elvetésével új utakat kerestek a művészetekben.
1994 óta a Deforma-csoport tagja, velük együtt, de egyénileg is szerepel tárlatokon a mai napig is. A Moholy-Nagy tárlat megrendezése alkalmából hazánkba látogató Yoko Ono munkái láttán tizenkét személyes étkészletet rendelt nála, amit több éves munkával el is készített, s amely külföldön öregbítette hírnevét, s több megrendeléshez is juttatta. Készleteket ritkábban tervez és készít, kedvelt témái a szinte kozmikus érzéseket kiváltó kisplasztikái, amelyeket porcelán és fém "házasításával" készít, s Pilismaróton megrendezett kiállítása során a község lakóinak csodálatát is kiváltotta.
A beszélgetés során a vendégek kifejezték örömüket, hogy a művészek itt élve a község életének fontos szereplői lettek, s munkáikkal sok örömet, szépséget adtak a falu lakosainak.

ATEK
KEM Hírlap, 2004. nov. 23.



Könyvtársors: kevesen, de kitartóan olvasnak


Sárisáp

A Bányász Művelődési Ház könyvtárának 2004-ben 56 beiratkozott tagja volt, ebből tizennégyen 14 év alattiak - tudtuk meg a vezetőtől, Izsó Sándornétól. Az egyéves tagságért a felnőtteknek 200, a gyerekeknek 100 forintot kell fizetniük. Az év végére - a késedelmi díjakkal együtt - ez 13-14 ezer forintos bevételt hozott.
A leltár alkalmával 9547 kötetnyi könyvet és 7 audiovizuális eszközt számoltak össze. A beiratkozott tagokat november óta - egy számítógépen keresztül - internet-hozzáférés is várja. Az olvasmányok száma, főként ajándék-kötetek segítségével, évről évre gyarapszik. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától Kertész Imre két műve, a nyugdíjas bányászszakszervezettől valamint az önkormányzattól több kötet is érkezett a polcokra.

K.E.
24 Óra, 2005. jan. 17.


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik:
Flórián Mária, Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia, Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-33/2004.