XV. évf. 4-5. sz.

2004. július-október


LAPSZÁMOK

A XXXIII. könyvtári hetek Komárom-Esztergom megyében
Digitális könyvtárak és elektronikus könyvtári szolgáltatások
(2004. szeptember 20.)


Immáron 33. alkalommal került megrendezésre a "könyvtári hetek" Komárom-Esztergom megyében. Ezúttal is aktuális témát választottak a József Attila Megyei Könyvtár vezetői, hiszen az első nap rendezvénye a digitális könyvtárak és elektronikus könyvtári szolgáltatások jegyében zajlott.
Az előadók sorából nem hiányozhattak a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (a Neumann-ház) munkatársai sem. Sudár Annamária a digitális tartalom meghatározásának és kiválasztásának szempontjairól beszélt. Előadásából megtudhattuk, hogy a feladat korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan azt mi, laikusok gondolnánk. Komoly szakemberek (például az ELTE professzorai) segítenek a digitális tartalom kiválasztásában, pontosabban abban, hogy melyik kiadás a legmegfelelőbb arra, hogy elektronikus változatban az olvasók elé kerüljön. További, főként technikai problémákat jelenthet egy szépirodalmi mű jegyzetanyagának vagy névmutatójának feldolgozása, vagy az, hogy a pályázati kiírások és a Neumann-ház munkatársai által gondosan kidolgozott koncepció nem mindig fedi egymást.
Az előadó beszélt a Neumann-ház új vállalkozásairól is: a Balassi Bálint Virtuális Kiállításról, amely decemberben lesz elérhető az interneten, és a "Jeles napok" nevet viselő gyűjteményről, amelynek keretében közel 700 ünnepről olvashatunk és hallgathatunk majd információt a Sulinet szolgáltatásainak keretében.
Legeza Dénes (szintén a Neumann-házból) a jogdíj körüli komoly problémákról beszélt. Vajon miként hat a szerzői jog a digitális tartalomra? - tette fel a kérdést. A válasz igen öszszetett és bonyolult, hiszen nemcsak a szerző kérhet jogdíjat, hanem akár a kiadó, a fordító és még sorolhatnánk. Irodalmi művek (beleértve a szép- és szakirodalmat) rögzítése a szerző kizárólagos joga. Ez azt jelenti, hogy a szerzőkkel - illetve haláluk után hetven évig jogutódaikkal - a művekre egyenként kell szerződni. Az utódok felkutatása azonban nem mindig egyszerű feladat, mint ahogy a velük való megegyezés sem. (Olykor az is előfordul, hogy nem sikerül megnyugtatóan rendezni a szerzői jogokat. Ezt példázza József Attila, Radnóti Miklós, Márai Sándor vagy Örkény István életművének kérdése, melyek esetében nem sikerült megállapodást kötni.)
Bacsa András (Neumann-ház) a digitalizálás technológiájáról beszélt, kicsit részletesebben kitérve a szöveg és a képdigitalizálás előnyeire és hátrányaira, a kettő közötti különbségre és hasonlóságra. Szóba került a digitalizálás két fő célja, az archiválás és a szolgáltatás is, valamint a különböző dokumentumtípusok elektronikus rögzítésének technikája.
Hámory Zsófia a Neumann-ház szolgáltatásaival és rendezvényeivel ismertette meg a hallgatóságot. A már meglévő szolgáltatások közül szóba került a "Magyar klasszikusok összes költeményei". Összesen 36 költő versét találhatjuk itt. A szolgáltatások között igen jelentős a "Bibliotheca Hungarica Internetiana" (BHI). Ide azoknak a műveknek a digitalizált változata kerül be, amelyeket rangos irodalmi szakértők erre a célra kijelölnek. Ezek között már klasszikus magyar szakirodalmi műveket is találunk. Egy következő szolgáltatás, a "Digitális Irodalmi Akadémia" célja, hogy a magyar kortárs irodalom is elérhetővé váljék az interneten. Szó esett továbbá a Neumann-ház virtuális diafilm gyűjteményéről; az on-line katalógusáról, a Webkat.hu-ról és egy a gyerekeknek készült weblapról, az "Olvasni jó!"-ról is.
Az előadók sorában Takáts Béla igazgatóhelyettes következett. Ő munkahelyének gyakorlatáról, a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban folyó digitalizációs tevékenységről beszélt. Sok hasznos és követendő tanácsot hallhattunk tőle, többek között azt, hogy miért is érdemes beszerezni a megyei napilap cikkeinek digitális változatát a nyomdától.
György Károlyné igazgató (Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár) "Digitalizálás egy városi könyvtárban" címmel tartott előadást. A témában utolsókén Herczigné Mlakár Erzsébet igazgatóhelyettest (megyei könyvtár, Tatabánya) hallgathattuk meg, aki az itt folyó ez irányú munkát ismertette. Szót ejtett a honlapunk kialakításáról, elektronikus könyvtárunk megnyitásáról, a Téka/Téma című megyei szakmai folyóiratunk és az Új Forrás irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat digitalizálásáról is.
A nap zárásaként a szerzők, szerkesztők bemutatták a József Attila Megyei Könyvtár 2004-es évkönyvét.

Ábrahám Mónika
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Digitalizálás egy városi könyvtárban
Korreferátum
(2004. szeptember 20.)


Egy városi könyvtárban a digitalizálásra érdemes állományrész a helyismereti gyűjtemény, melynek dokumentumait vagy állományvédelmi szempontból, vagy a dokumentum ritkasága miatt fontos elektronikus formában megőrizni és közkinccsé tenni. A városi könyvtárak nem rendelkeznek azonban annyi pénzzel, hogy saját berendezést, vagy digitalizálási szolgáltatást vásároljanak egy digitalizáló cégtől.
A komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár digitalizálási tevékenysége a Jókai- és helyismereti gyűjteményben található képeslapokkal kezdődött. Nagyon "elegáns" lenne azt mondani, hogy tervszerűen fogtunk hozzá, de nem így történt.
Képeslapjaink albumokban, dobozokban és borítékokban "szunnyadtak" a helyismereti gyűjteményben, ha éppen kellett valakinek, akkor gyorsan átforgattuk az egészet. A gyűjtés akkor kapott lendületet, mikor 1992-ben a sárospataki vándorgyűlés alkalmával megnéztük a szerencsi múzeumban az Országos Képeslapmúzeum kiállítását. 1996-ban rendeztem kiállítást a kölcsönkapott szerencsi gyűjteményből "Komárom 100 éve képeslapokon" címmel. A kiállítás a nagy siker mellett azt eredményezte, hogy a látogatók további képeslapokat ajándékoztak a könyvtárnak, ill. behozták a saját anyagukat lemásolni. Az első másolatok fotokópiák voltak, de hamar beláttuk, hogy ez nem megfelelő számunkra: romlott a minőség, a kép csak fekete-fehér változatban maradt meg, és elvesztettünk egy fontos forrást, a képeslapok hátoldalát.
Mivel a gyűjtemény - eredetiben vagy másolatban - gyarapodott, a fő hangsúlyt a beszerzésre helyeztem, így valahányszor Budapesten jártam, végigjártam az antikváriumokat képeslapokért. Egy ilyen beszerzőút alkalmával ismerkedtem meg Bedő Józseffel, aki papírrégiség kereskedő és árverező. Meghívására árverésekre is eljártam, de szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy közgyűjtemény itt nem vásárolhat az igen magas eladási ár miatt. Az árveréseken azonban összeismerkedtem lelkes gyűjtőkkel, akik szívesen adtak közgyűjteménynek egy-egy példányt felesleges lapjaikból, ill. kölcsönkaptam másolás céljára egy-egy sorozatot.
Ekkor már rendelkeztünk szkennerrel, de elég rövid időt kaptunk a másolásra, mert kiállításra ment az anyag. A polgári szolgálatos fiúkat bíztam meg a szkenneléssel, akik örültek a változatosságnak a monoton TextLib adatbevitel után. A jó minőség céljából (minimum) 300 dpi-vel szkennelték be a képeslapok mindkét oldalát, a hátlap ugyanis további információval szolgálhat, mint pl. a kép címe, fotós, nyomda, kiadó, nyomdai sorozatszám (évszámmal), postabélyegző (évszámmal). A másolatok határidőre elkészültek, de, mint utólag kiderült, a szkennelés felgyorsítására a fiúk csökkentették a felbontást, így néhány dokumentumról elég silány minőségű másolat készült. Megjegyzem, hogy kértem közgyűjteményektől (múzeumoktól) is másolásra anyagot, de csak térítés ellenében kaphattuk volna meg, erre viszont pénzünk nem volt.
Az árverezőházak - felismerve az internet nyújtotta előnyöket - az árverések meghirdetésével együtt felrakják az internetre az eladásra szánt képeslapokat. Ezek legalább olyan drágák, mint az árverés helyszínén, de a képeslapok letölthetők. Kihasználtam a gyarapítás új lehetőségét, gyűjtögettem az internetről a komáromi és Komárom környéki anyagot. Néhány általam kedvelt cím: www.axioart.com; www.profila.hu; www. tuff.hu
Előnye az internetes gyarapításnak, hogy ingyenes, a honlapok többnyire gyorskeresővel is rendelkeznek, tehát célzatosan tudunk keresni, ezenkívül találhatunk olyan ritkaságokat, melyek eladás után magánszemélyek, esetleg külföldi gyűjtők tulajdonába kerülnek, és a továbbiakban hozzáférhetetlenné válnak. Hátrányai: a gyors betöltés miatt kis felbontásúak a képeslapok, és hátoldal híján nincsenek további adataink.
Öt év gyarapítgatása után felmerült a kérdés, hogy ezt a halmazt rendezni kellene, így gondolkoztunk a képeslapgyűjtemény feldolgozásán és feltárásán. Először saját fejlesztésű programmal kísérleteztünk. (Török Csaba) Feldolgozásra került a képeslapok mindkét oldala: cím, felirat, évszám, tárgyszó, és az adatok visszakereshetők cím és tárgyszó szerint. A program kinyomtatta a találatokat A/4-es méretben. A gyakorlat azonban rámutatott a program hiányosságaira: egy felhasználós, nehéz a nyilvános hozzáférhetőséget biztosítani (internet), nem szabványos leírást használ.
A digitalizált dokumentumokkal kapcsolatos szakmai követelmény, hogy integrálható legyen a könyvtári rendszerbe, a könyvtáros szakma egé-sze számára használható legyen, olyan formá-tumban, és metaadatokkal kell a szolgáltatást biztosítani, hogy azt más könyvtárak is átvehes-sék. Ezért úgy határoztunk, hogy a képeslapjain-kat TextLib programmal dolgozzuk fel, így meg-felelünk ezeknek a követelményeknek.
A képeslapokat egyéb dokumentumként visszük be, beírunk minden írásos adatot, amit ismerünk, ellátjuk helyismereti tárgyszóval és tárgyidővel. Rögzítjük még a képek file nevét és az URL-jét. Képeslapjaink kereshetővé válnak egy módosított keresőfelületen WEB-OPAC segítségével.
Hogyan tovább? Természetesen folytatjuk a képeslapállomány gyarapítását és feldolgozását. A 2005. évi munkatervünkbe bekerül a digitalizálási terv, gyűjtőkörünkbe pedig a digitális dokumentumok gyűjtése. Az idő sürget bennünket, fontos, hogy a városi könyvtárak is megtalálják a feladatukat a digitalizálásban!

György Károlyné Rabi Lenke
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom



Látogatás a Neumann-házban
(2004. október 5.)


A XXXIII. könyvtári hetek zárásaként 2004. október 5-én Komárom-Esztergom megye könyvtárosai ellátogattak a Neumann-házba. A szakmai fórumot Bánkeszi Lajosné, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében röviden beszámolt a Neumann-ház eddigi tevékenységéről, céljairól és feladatairól.
A fórum ezután az előre összeállított kérdés-inkre kapott kimerítő válaszadással folyatódott. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit érdemes digitalizálni városi vagy megyei szinten; hogyan készítsünk el egy digitalizálási tervet (mire kell odafigyelnünk). Ha a terv elkészült, akkor hogyan kezdjünk neki a munkának? Egyáltalán érdemes-e, szabad-e megfelelő technikai háttér és szakmai tudás nélkül bármihez is kezdeni?
A kétórás beszélgetés során megismerkedhettünk a szövegdigitalizálás folyamatával, annak nehézségeivel, az azt megelőző munkálatokkal, hardver- és szoftverfeltételeivel. Hallhattunk a Neumann-ház dolgozói által szervezett SGML és XML tanfolyam hasznosságáról és a tervezett új szolgáltatásokról, a Balassi kiállításról és a "Jeles napokról" is.
Látogatásunk több okból is nagyon hasznos volt. Egyfelől megismerkedhettünk egy digitális könyvtárban folyó munkával és annak nehézségeivel. Másodsorban pedig azzal a megnyugtató érzéssel térhettünk haza, hogy a Neumann-ház munkatársaitól bármikor segítséget, tanácsot kaphatunk, ha például egy helyismereti anyag digitalizálásába kezdünk.

Ábrahám Mónika
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

A IV. ODR konferencia Tatabányán
(2004. szeptember 27.)

A Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét hagyományos országos programja a negyedik alkalommal szervezett ODR konferencia, azaz az Országos Dokumentumellátó Rendszerhez tartozó könyvtárak könyvtárközi kölcsönzéssel foglalkozó munkatársainak találkozója. Ebben az évben már - a megyei önkormányzat és a Nyitrai Önkormányzati Kerület művelődési bizottságai együttműködési szerződésének értelmében - természetesen ezen a tanácskozáson is képviseltették magukat a kerület könyvtárosai.
Kenyéri Katalin, a NKÖM könyvtári főosztályának munkatársa szólt az ODR létrehozásának körülményeiről, elmondta, hogy az elmúlt fél évtizedben két és félszeresére nőtt a könyvtárközi kölcsönzés. Az eredményeket komoly fejlesztések előzték meg, évente átlag 100 millió Ft-tal támogatják a rendszer könyvtárait. Emellett támogatják a könyvbeszerzést, a telematikai fejlesztést, biztosították a postaköltséget (ebben az évben sajnos, a keret már kimerült, ennek oka a könyvtárközi kölcsönzés erőteljes felfutása és a postai díjak inflációt is meghaladó növekedése). A következő években folytatják a könyvtárak számítógéppel történő ellátását, hogy minden könyvtárban legyen internet, és, amennyiben ez lehetséges, ne a dokumentumok utazzanak, hanem elektronikusan küldjük az anyagokat. (Ennek hátránya, hogy a jelenleg érvényes szerzői jogi törvény értelmében az így küldött dokumentumok csak helyben olvashatók. Ez természetesen nem vonatkozik az interneten megjelenő anyagokra, amelyek korlátlanul letölthetők és nyomtathatók, igaz, ezt nem is kell könyvtárközi kölcsönzéssel kérni.)
A szerzői jogi törvényről különböző fórumokon több ízben volt már szó az elmúlt években, de a téma - nem utolsósorban a folyamatos változások, valamint az eu-jogharmonizáció miatt - kimeríthetetlen; elsősorban a másolatok készítésénél jelentkeznek a problémák. Új fogalmak is kerültek a törvénybe, pl. nyilvános könyvtár helyett nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, és kimondja, hogy másolat készítése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját még közvetlenül sem szolgálhatja. (Ez elég tág fogalom, nem is mindig egyértelmű az értelmezése. Nem haszontalan tehát a törvény további tanulmányozása.)
Bakonyi Géza a MOKKA/ODR fejlesztésről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A legfontosabb feladat jelenleg a technikai háttér biztosítása, hiszen már most több mint kétmillió rekord az állomány, és átlagban napi 400 látogatója van az adatbázisnak. Könnyen megjósolható, hogy ez az őszi-téli időszakban folyamatosan növekszik. A két rendszer párhuzamos működtetése nem hatékony, az összeolvasztás mindenképp indokolt. További tartalmi finomításokra is szükség van a katalogizálás pontosításától a lelőhelynyilvántartás módosításáig.
Kürti Lászlóné a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés helyzetéről beszélt. A munkatársak egyik gondja a kért dokumentumok azonosítása. Ehhez több nemzetközi közös katalógust is ismertetett az előadó. (Az egyszerűség kedvéért javaslom, hogy a kollégák induljanak el a könyvtar.lap.hu oldalról, ott megtalálják a világ legnagyobb könyvtárainak katalógusait, és találnak közös katalógusokat is.) - Sajnos, az információáramlás egyik legfőbb akadálya éppen a posta; a tavalyi átszervezés miatt nagyon sok volt a késés, ez a könyvtárak közötti kapcsolatokat is rontotta.
A tanácskozás végén az aktuális gondokat beszélték meg a résztvevők. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szegedi könyvtár egy könyvtárnak egyszerre csak hat kötetet kölcsönöz, így a kérések továbbítását közös érdekből nem tudjuk vállalni. Az a célszerű, ha minden könyvtár önállóan intézi a kérést, ha onnan kér könyvet. Azt is tudni kell, hogy a Debreceni Egyetemi Könyvtár már csak olvasótermi használatra küld el könyvet. Az a magánvéleményem, hogy a könyvtárközi kölcsönzés az elmúlt évek alatt - nem utolsósorban gyorsaságának, megbízhatóságának köszönhetően - olyan mértékben nőtt, amivel nem tudott lépést tartani a könyvtárak támogatása. Oda kell figyelni az elektronikus könyvtári lehetőségekre, a digitalizálási terveknél is fel kell használni az itt szerzett tapasztalatokat, mert a nehézségek ellenére kiemelten fontos szolgáltatásról van szó.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya



Találkozó Jókai Annával


Szeptember 29-én 17 órakor a városi könyvtárban Jókai Anna írónőt láttuk vendégül. A találkozóra megteltek a széksorok, és valamennyien izgatottan és kíváncsian vártunk érkezésére. Kedvességével és a rá jellemző kisugárzással pillanatok alatt baráti légkört teremtett maga körül. Megtudtuk tőle, hogy magyar-történelem szakos tanárként dolgozott 1976-ig. Első regénye, a 4447 1968-ban jelent meg, novelláskötetét Kötél nélkül címmel 1969-ben adták ki. Ettől fogva széles körű kritikai visszhang és az olvasók érdeklődése kísérte műveinek megjelenését. Az elismertség és a szeretet megnyilvánulásaként gyakran keresik, hívják író-olvasó találkozóra. Mint mondta, csak akkor ír, ha van mondanivalója az olvasóinak. Számára az írás kifejezésmód a teljes magyar nyelv felhasználásával. Műveiben az élet morális kérdéseit boncolgatja. Beszélt a családi élet értékéről és a szeretetről, ennek kapcsán külön szólt a fiatalokhoz és az idősebbekhez. Szereplőiben gyakran a saját életét és az átélt eseményeket mutatja be. Életfilozófiája szerint az emberi életnek az anyagi világon túl mutató, magasabb rendű értelme van, melyet spirituális realizmusnak nevez. A magzat imája című versét felolvasva arra hívta fel a figyelmet, hogy az élet a fogantatás pillanatától kezdődik, és a gyermek világra hozása nem lehet gazdasági kérdés függvénye.
A jól felépített, jó hangulatú "kötetlen beszélgetés" valamennyi résztvevője jól érezte magát. Az író-olvasó találkozó befejezéseként a jelenlévők az írónő előadásában meghallgathatták az Ima Magyarországért című csodálatos verset.

Morvai Józsefné
Városi Könyvtár és Közművelődési
Intézmények, Kisbér

A Nemere házaspár és Szentmártoni Imre Esztergomban


A megyei könyvtári hetek rendezvénysorozat keretében az esztergomi városi könyvtár két beszélgetésnek adott otthont: szeptember 20-án Nemere István és Nemere Ilona, szeptember 22-én St. Martin volt a vendégünk. Ami manapság ritka dolog: az előadók ingyen vállalták, barátságból - a könyvtár nehéz anyagi helyzetére tekintettel - a fellépést. A helyi Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói is bemutatták szakácstudományukat: ajándék szendvicsekkel kedveskedtek a vendégeknek.
Nemere István (aki könyvtárunk dolgozója volt hajdanán) és felesége, Nemere Ilona így együtt - saját bevallásuk szerint - először szerepeltek író-olvasó találkozón.
"Minden fontos esemény egy író életében kapcsolódik a helyhez, ahol él, így az itt töltött huszonkilenc év sem múlt el nyomtalanul" - vallotta Nemere. Mesélt arról, hogy a múlt rendszerben őt is megfigyelték, és mikor a kilencvenes évek végén kikérte az aktáit, sok "érdekes" dolgot tudott meg önmagáról. Az olvasók kérdéseire elmondta, idén novemberre, 60 éves születésnapjára szeretné a 400. kötetét kiadni. Nemere Ilona az alföldi tanyára, Csengelére való költözésükről, ottani életmódjukról, az ott töltött három és fél évről mesélt a barátságos hangvételű találkozón.
A Hódmezővásárhelyen Szentmártoni Imre néven született St. Martin világhírű szaxofonista verseskötetét és fotóit mutatta be az érdeklődő közönségnek. A 13 éves kora óta verseket is író szaxofonvirtuóz műveit az esztergomi Klubszínpad társulatának tagjai adták elő. Kötetéről, verseiről kritikusan így vallott: "A pillanatok, érzések szavakba öntése nehezebb feladat, mint zenével kifejezni mindezt." A beszélgetés igazi csemegeként szolgált a St. Martint magánemberként megismerni vágyó rajongóknak. Az instrumentális zene jeles képviselője egy zenei rögtönzéssel is elbűvölte a lelkes közönséget. A találkozó a zenész verseskötetének és CD-inek dedikálásával zárult. St. Martin fotói 2004 decemberéig tekinthetők meg a városi könyvtárban.

Flórián Mária
Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom

Az ismerkedés ismérvei Sohonyai Edit írónővel


A XXXIII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hetek keretében került sor az oroszlányi gyermekkönyvtár egyik legnépszerűbb író-olvasó találkozójára szeptember 23-án, a Művelődési Központ és Könyvtárban.
A vendég Sohonyai Edit volt, aki már több mint 10 éve van jelen a hazai könyvéletben. A Székesfehérváron élő írónő első könyvét 18 évesen írta. Eddig hat kötete jelent meg. Műveit főleg tinédzsereknek, az ifjúságnak szánja, melyekben a történetek a tizenévesek legégetőbb problémáiról, barátokról, szerelemről, iskoláról szólnak. Ahogy a nem szokványos találkozón is elmondta, a történetek egytől-egyig megtörtént eseményeken alapulnak (példaként a legutóbbi könyvében leírt punk-koncertet említette, ami tömegverekedésbe torkollott). A szereplőket, karaktereket az ismeretségi köréből vagy éppen a családjából veszi.
A találkozón főleg saját életéről, elsősorban annak humoros vagy elgondolkodtató részeiről mesélt (nagy sikert aratva személyi igazolványos képével). A jó hangulatú beszélgetésen elhangzottak az ismerkedés "szabályai", a randevúval kapcsolatos instrukciók, de természetesen a könyveiből vett példákkal illusztrálva adta elő, a közönség legnagyobb örömére.
Mind a lányoknak, mind a fiúknak (és persze a felnőtt vendégeknek is) tanulságos és emlékezetes este volt, remélhetőleg az életben is megfogadják az írónő hasznos tanácsait, s a jövőre megjelenő könyvét is olyan sokan for-gatják majd, mint az eddigieket.
A találkozó végén személyre szóló tanácsokkal ellátott dedikálás zajlott, de a csoportfényképezés sem maradhatott ki, mire végre elengedték az írónőt, aki e szavakkal búcsúzott: "Adj uram érzéket a humor iránt, add, hogy mindig megértsem a témát, s örömet a szívembe, hogy mindenkivel megoszthassam."

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány



Összefoglaló a Komárom-Esztergom megyei
és a Nyitrai Önkormányzati kerületi könyvtárak 2004. évi együttműködéséről


A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Nyitra Kerületi Önkormányzat művelődési bizottságai által kötött szerződésnek megfelelően 2004-ben a könyvtárakat és könyvtárosokat érintő rendezvények a következők voltak.
2004. április 5-én a József Attila Megyei Könyvtárban került megrendezésre az a szakmai nap, amelynek fő célja volt, hogy a megye, valamint a megyénkkel határos nyitrai kerület magyar nemzetiségi ellátást végző könyvtárosai megismerjék a könyvtári terület stratégiai céljait, annak legfontosabb feladatait, illetve a megyei könyvtárnak azokat a szolgáltatásait, amelyek segíthetik a könyvtárakat feladataik megoldásában.
2004. június 7-én a nyitrai kerületi könyvtár, a lévai, a topolcsányi, a komáromi és az érsekújvári regionális közkönyvtárak igazgatói és munkatársai látogattak Komárom-Esztergom megyébe, összesen huszan. A könyvtáros delegáció a József Attila Megyei Könyvtárba érkezett, majd a szlovák nemzetiségi könyvtári ellátásban részesülő tardosi, vértesszőlősi és tatabányai városi könyvtár bánhidai fiókkönyvtárát kereste fel.
2004. szeptember 20-án a József Attila Megyei Könyvtárban került sor a XXXIII. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hetek megnyitójára. Ennek a szakmai napnak a vendége volt Révkomáromból a szlovákiai Duna Menti Könyvtár igazgatónője és kollégái.
2004. szeptember 27-én a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hetek programjához kapcsolódva rendeztük meg a IV. ODR (Országos Dokumentumellátási Rendszer) konferenciát, ugyancsak a József Attila Megyei Könyvtárban, amelyre - az együttműködési megállapodásnak megfelelően - szintén meghívtuk a szlovák kollégákat. Rájuk is gondoltunk, amikor a konferencia egyik előadásának témájaként a nemzetközi könyvtárközi együttműködést választottuk.
2004. október 4-én Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok látogattak Nyitra kerület regionális könyvtáraiba, Komáromba, Érsekújvárra és Lévára. A könyvtáros delegáció tagjai a
szlovák nemzetiségi ellátást végző községi könyvtárak és a megyei könyvtár munkatársai voltak, összesen tizenhatan. Révkomáromban Zsok Gizella, a Duna Menti Könyvtár igazgatónője kalauzolt bennünket, bemutatva könyvtárukat és szolgáltatásaikat. Tolmácsolta a könyvtárosoknak a Vcielka című gyermeklap főszerkesztőjének a kérését, mely szerint szívesen fogadnák és közölnék magyarországi gyermekek rajzait a gyermeklapban.
Következő állomásunk Érsekújváron az Anton Bernolák könyvtár volt. A könyvtár igazgatónője, Szilágyi Márta és kollégái szeretettel üdvözöltek bennünket, majd a könyvtár bemutatását követően a helyi galéria állandó kiállítását tekintettük meg. Érdekessége a galériának, hogy - a város szülötte - Kassák Lajos műveiből, valamint a tiszteletére készült alkotásokból is van állandó kiállításuk.
A kora délutáni órákban indultunk Lévára, ahol Jana Holubcova igazgatónő és kollégái fogadtak bennünket. A szívélyes üdvözlést követően az igazgatónő ismertette a könyvtár rövid történetét és szolgáltatásait. Megtudtuk, hogy a könyvtár szolgáltatásai nagyon kedveltek, évente több mint ötszáz rendezvényt tartanak. Megtekintettük a gyermekkönyvtárat, amelynek kialakítását és berendezését úgy alakították, hogy a fogyatékos gyermekeknek is tartanak speciális foglalkozásokat, majd meglátogattuk a szlovák kollégák büszkeségét, a rámpával ellátott, mozgáskorlátozottak számára is használhatóvá alakított szépirodalmi fiókkönyvtárat. Érdekes és tanulságos volt, amit a szlovák kollégáknál tapasztaltunk. A könyvtáros delegációt elkísérte dr. Bárdos István, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közgyűjteményi és közművelődési referense, akinek ezúton köszönjük, hogy támogatta a látogatást, és mindent megtett azért, hogy anyagilag is lehetővé váljon a könyvtárak és könyvtárosok közötti szorosabb együttműködés.
2004. október 26-án került sor a két megye könyvtáros-bibliográfusainak találkozójára. Ennek helyszíne a révkomáromi Duna Menti Könyvtár volt. A tanácskozáson megállapodás született egymás kiadványainak cseréjéről, közös kiadványok készítéséről, illetve közös évkönyv kiadásáról.

Búzer Károlyné
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

ISKOLAI KÖNYVTÁRAK


Az iskolai könyvtárak 2002/2003. tanévi munkájáról


A 2003. október 10-i adatfelvételhez 97 általános iskola, 11 gimnázium, 10 szakközépiskola, 8 szakképző iskola szolgáltatott iskolai könyvtári adatokat a Pedagógiai Intézet kérésére.
Az általános iskolák könyvtárai
A tanulói létszám 28 768 főről 27 067 főre csökkent, sajnos, folytatódik az elmúlt évek tendenciája. A dokumentumok beszerzésére 37 381 055 forintot fordítottak, ez közel egy millióval több az előző évinél. A megvásárolt dokumentumok száma: 49 697, ebből 45 925 kötet könyv, 3 772 egyéb dokumentum. Az állománygyarapítást ebben a tanévben is segítette a Komárom-Esztergom Megyei Közoktatásért Közalapítvány által kiírt pályázat.
A könyvtárhasználat adatai
Olvasói létszám: 21 062 fő, a tanulók 76,65 %-a.
Az olvasói arány nem változott lényegesen. Tovább folytatódott az iskolai könyvtárakban a számítógépes nyilvántartások bevezetése, legtöbben a Szirén integrált könyvtári programot vették meg és használják.
A kölcsönzött kötetek száma: 241 242 db, ez 38 113 kötettel több az előző évnél.
A középiskolák könyvtárai
Tanulói létszám: 16 334 fő.
Ebből gimnáziumban: 6 544 fő
szakközépiskolában: 4 547 fő
szakképző iskolában: 5 243 fő
Az előző évihez viszonyítva csökkent a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban tanulók száma, a szakképző iskolákban pedig 903 fővel nőtt.
A dokumentumok beszerzésére fordított összeg: 25 959 895 forint.
Ebből gimnáziumban: 14 072 006 Ft
szakközépiskolában: 7 559 716 Ft
szakképző iskolában: 4 328 173 Ft

Ebben a tanévben több mint három millióval nőtt a könyvbeszerzésre fordított összeg.
A könyvtárhasználat adatai
Olvasói létszám: 11 268 fő
Ebből gimnáziumban: 4 186 fő 63,97%
szakközépiskolában: 3 872 fő 85,16%
szakképző iskolában: 3 210 fő 61,22%
Kölcsönzött kötetek száma: 62 930 kötet.
Ebből gimnáziumban: 26 300 kötet
szakközépiskolában: 18 079 kötet
szakképző iskolában: 18 551 kötet
A kölcsönzések száma legjobban a szak-képző intézményekben emelkedett az előző évhez viszonyítva.
Az iskolai könyvtárosok számára szervezett programokról
Megyei továbbképzések
2002. november 19.: Az internet az iskolai könyvtárban I.
Előadó: Benkő Ilona szakértő
2003. április 8.: Az internet az iskolai könyv-tárban II.
Előadó: Halmi Erzsébet, Kovácsné N. Mária
2003. november 19.: Tájékoztatás a Szirén könyvtári program új fejlesztéséről
Előadó: Mohai Lajos
Bod Péter könyvtárhasználati verseny
megyei döntő
2003. február 11-12. Tatabánya, Herman Ottó Általános Iskola
Téma: könyv, könyvtár, nemzeti könyvtár
2004. február 9-10. Tatabánya, Herman Ottó Általános Iskola
Téma: Európa történelme, földrajza
Konferencia
2002. október 29. Tanulásmódszertan konfe-rencia
Tatabánya, K-EMÖPI
Előadók: Darabos Györgyi, Gyarmathy Éva, Oroszlány Péter, Winkler Márta
Szakmai hetek programjai
2003. március 11. Tatabánya, Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Téma: fejlesztési lehetőségek az iskolai könyvtárban
Előadó: Henzer Zsuzsa szaktanácsadó
2003. március 17. Tata, Kőkúti Általános Iskola
Téma: bemutató könyvtárhasználati óra
Előadó: Tanczerné Jakus Emőke
2003. március 19. Dorog, Dózsa György Álta-lános Iskola
Téma: könyvtárhasználati bemutató óra
Előadó: Bartlné Pap Zsuzsa
2003. április 1. Kisbér, Petőfi Sándor Általá-nos Iskola
Téma: minőség az iskolai könyvtárban
Előadó: Emmer Gáborné szakértő
2003. április 14. Komárom, Feszty Árpád Ál-talános Iskola
Téma: a Szirén 21. integrált könyvtári rend-szer bemutatása
Előadó: Kovácsné Németh Mária
Országos továbbképzések
2002. október 10-12. OPKM konferencia, Bu-dapest: "Pedagógiai információ határok nél-kül"
2003. március 19. Könyvtárostanárok Egyesü-letének továbbképzése, Budapest
2003. május 16. Fővárosi Pedagógiai Intézet, Budapest
Könyvtárostanárok Egyesülete értekezlet szaktanácsadók, szakértők számára
2003. június 26. Az OPKM szervezésében. Fazekas Gimnázium, Budapest
Könyvtárostanárok I. Országos Konferenciája
2003. október 16. OPKM konferencia, Buda-pest. "Tudásalapú társadalom - információs műveltség"
2003. november 25. Könyvtárostanárok Egye-sülete őszi szakmai nap
Az "Olvasás éve" rendezvényei
2002. szeptember 23. Könyvtári hét megnyitó, Tatabánya, Megyei Könyvtár
2002. október 14. A Tatabányai Városi Könyv-tár konferenciája a felnőttek olvasásáról

Halmi Erzsébet
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
Pedagógiai Intézet, Tatabánya

KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL


"Sajtkukacok vagyunk mi!"


Újabb év, újabb nyár s újra, immár harmadik alkalommal rendeztük meg a helytörténeti, vagy népszerűbb nevén Sajtkukac-tábort. Az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár gyermekkönyvtára az idén is kéthetesre duzzadt rendezvénye újabb "átrágnivaló" helyszínekkel bővítette a kínálatot. Mindkét héten közel harminc gyerek táborozott, akikre öt felnőtt felügyelt. Itt töltötte nyári gyakorlatát egy szociálpedagógia szakos hallgató is, akinek a játékokat, vetélkedőket szervezte. Legnagyobb sikerét a sajtkukac olimpiával aratta. A tábor helyszínei kis eltéréssel azonosak voltak, egyszer kellett esőnapot beiktatni.
Az első nap Komáromot és azon belül a Monostori erődöt "vették be" a táborlakók. Nagyon tetszett az erőd és annak hangulata, élvezettel hallgatták az idegenvezető korabeli történeteit is, de a legérdekesebb az elemlám-pás túra volt, amikor többszáz méteren keresz-tül szinte vaksötétben meneteltek egymást riogatva a kukacok. A sajtkukac olimpia első számainak megrendezéséhez az erőd belső udvara remek lehetőséget nyújtott.
A keddi nap nagy kedvenc volt mindkét héten, aznap ugyanis Bábolna volt az úti cél. A ménesbirtokot, az arborétumot és a csikótelepet látogattuk meg, egy nagyon kedves és lelkes ott dolgozó idegenvezetővel. A gyerekek megismerkedhettek az arab telivérrel, láthattak száz éves kocsit, de a legnagyobb élményt mégis az jelentette, hogy megsimogathatták a lovakat. Ezenkívül megnézhették, hogyan edzik őket. A napot az arborétumban fejeztük be.
Tatán vert tábort a szerdai napon a kukacse-reg, mely mindkét hét túrázós napjává nőtte ki magát. A reggelit a várnál költöttük el, majd újabb számokkal folytatódott tovább az "olim-pia". Később a Kálvária-domb felé vettük az irányt, megmásztuk (a tériszonyosok kivételé-vel) a Fellner Jakab kilátót, ahonnan gyönyörű látvány nyílt a városra és a környékre. A napot az Ásványtani és Földtörténeti Múzeumban fejeztük be.
Csütörtökön került sor a lovaglásra a tatabányai Lapatári malomban. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a lovagoltatás nem úgy történt, ahogy megbeszéltük, így a következő héten - a nagy melegre való tekintettel - inkább a tatai Fényes strandot választottuk.
A pénteki, utolsó napot fürdőzéssel töltöt-tük, a mocsai strandon mutathatták be úszótu-dományukat a táborozók. Sajnos az egyik hé-ten esett az eső, így fürdés helyett a könyvtár-ban különböző társasjátékokat játszottunk. Volt többféle kézműves foglakozás és nagy sikere volt az arcfestésnek is.
Úgy gondolom, hogy a nagyszerű szerve-zésnek köszönhetően (elsősorban Szlezákné Molnár Katalin gyermekkönyvtáros érdeme) az eddigi legjobb tábort zárhattuk július 9-én, s csak remélni tudom, hogy az elkövetkezendő évben legalább ilyen mozgalmas élmény várja majd a résztvevőket.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány


Hírek a mocsai Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárból

Változatos munka folyik a mocsai könyvtárban. Idén tavasszal pályázatot nyújtottunk be a Mocsaiak Mocsáért Egyesülettel közösen a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz előadássorozat megszervezésére. Ezen a pályázaton ötvenezer forintot nyertünk meg és hat előadást szerveztünk.
2004. január 29-én
Közösségfejlesztő előadás
"Civil szervezetek szerepe a közösségfejlesztésben". Előadók: Keresztesi József, a tatai Népfőiskola titkára; Monostori Éva, a Monostori Kulturális Egylet Titkára
2004. március 25-én
Egészségügyi előadás
"Szívünk az orvostudomány történetében". Előadó: Csaba György Gábor tanár, tudománytörténész
2004. március 25-én
Ismeretterjesztő előadás
"Földünk és bolygótestvérei". Előadó: Csaba György Gábor tanár, csillagász
2004. április 2-án
Irodalmi előadás
Néhai Holló András, mocsai költő születésének 50. évfordulója alkalmából megrendezett emlékest. Előadó: Jász Attila költő
2004. április 16.
Ismeretterjesztő előadás
"A kelet és a Feng shui magyar szemmel".
Előadó: Petrov Ferdinánd Feng shui szakértő
2004. április 22.
Személyiségfejlesztő előadás
"Test szellem és lélek egysége". Előadó: Fekete Zsuzsanna kineziológus
Könyvtárunk az IHM pályázatán három számítógépet nyert, így 2004. május 17-e óta ingyenesen internetezhetnek olvasóink. Az elkövetkezendő két évre a könyvtár eMagyarország ponttá vált. Részben ennek is köszönhető, hogy számottevően megnőtt a látogatottság. Szerencsére a látogatóknak nemcsak számítógépet, hanem új olvasmányokat is tudunk adni. Az önkormányzat ebben az évben 500 000 Ft-ot biztosít dokumentumvásárlásra, amihez hozzájön az érdekeltségnövelő pályázatból további 75 000 Ft.
A szabadidős nyári tábor az idén sem maradt ki a programok sorából, augusztus 9-13 között negyven - 6-12 éves - gyermekkel foglalkoztunk. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy minden résztvevő kedvét lelje benne. Vetélkedő, sakk, filmnézés, kézműves foglalkozás mellett tettünk egy gyalogtúrát a helyi horgásztó mellé, ahol paprikás krumplit főztünk, ügyességi játékokat játszottunk, a gyerekek sikeresen horgásztak is és autóbuszzal kirándultunk a Monostori erődbe.
A tábor ideje alatt Varga Pálné pedagógus egy kis mesejátékot tanított be a gyerekeknek, amelyet a táborzáró műsorunkon nagy sikerrel előadtak a szülőknek és a nagyszülőknek. A tábor sikerét a Mocsaiak Mocsáért Egyesület lelkes tagjainak, a segítőnek és támogatónak ezúton is köszönjük.
Az idei programjaink között szerepel még egy játszóház, amelyet a tavalyihoz hasonlóan ádvent idején tartunk meg.

Nagy Julianna
Községi Könyvtár, Mocsa


Gyermekkönyvtári programok Nyergesújfalun


Többéves hagyományainkhoz híven ezen a nyáron is érdekes és hasznos nyári programokkal vártam a gyerekeket az Ady Endre Művelődési Ház gyermekkönyvtárában. A programok tervezésénél gondoltam a kisebb és a nagyobb gyermekekre egyaránt. A nyár folyamán négy kötelező olvasmányt dolgoztunk fel (Légy jó mindhalálig, Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai). A regényfeldolgozásoknál mindig a teljességre törekedtem. Mit is értek ezen? Régi fotók segítségével elképzeltük a kort, melyben az adott történet játszódik, majd "megismerkedtünk" az íróval, életével. A korabeli viszonyokat ábrázoló térképen azonosítottuk a cselekmény helyszínét, helyszíneit. Csak ezután fogtunk hozzá a regény olvasásához. A fejezetekhez vázlatot írtunk, illetve szükség esetén szómagyarázatot is készítettünk. Lehetőség szerint az olvasmányt videón is megnéztük, de mindig csak a feldolgozás után. Sok gyerek csodálkozott rá a filmes feldolgozás és az eredeti történet közötti különbségekre. Megbeszéltük, hogy a filmen látott karakterek mennyiben egyeztek meg vagy tértek el az általuk elképzeltektől. A gyermekek szeretik a közös regényfeldolgozásokat, mert a számukra érthetetlen dolgokra azonnal választ kapnak, s így nagyobb kedvvel olvassák a könyvet.
A regényfeldolgozásokon kívül szabadabb foglalkozásokat is tartottunk. Karkötőt, illetve keresztszemes hímzéssel kicsi terítőt készítettünk. Ezen foglalkozások előtt is igyekeztem a könyvek fontosságára felhívni a gyerekek figyelmét. Például közösen átnéztük a Magyar Népművészet című könyvet, amiben mindenki talált magának egy-egy szép motívumot, amit saját terítőjén felhasználhatott. Kisebb gyermekek részére (igény szerint) meseolvasást is tartottam a hét meghatározott napjain.
A gyerekek lelkesek, érdeklődőek voltak, öröm volt velük foglalkozni! Idei terveink között szerepel még - szintén hagyomány - az őszi szünetre tervezett irodalmi-helyesírási vetélkedő és a Mikulást váró zenés-verses délután.

Katonáné Bergmann Violetta
Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár,
Nyergesújfalu


Mit ér az ember ha magyar?
Czeizel Endre előadása a magyarság helyéről az Európai Unióban


Szeptember 10-én e címmel tartott előadást Czeizel Endre az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében. A könyvtár által szervezett találkozó egy, az Európai Unióról szóló rendezvénysorozat nyitóelőadása volt. A találkozón - amelyet Takács Tímea könyvtáros nyitott meg - szó esett az orvos-genetikus eddigi pályafutásáról, munkásságáról, tudományos sikereiről.
"Nem könnyű téma" - kezdte Czeizel Endre, aki a magyarság helyét a genetika segítségével próbálja megfejteni. Régebben azt mondták, hogy a magyarság kétgyökerű (keleti és finnugor), mára azonban bebizonyosodott, hogy genetikailag Európában szinte a legkevertebb (13% ugor, 60% perzsa-iráni gén, keleti nincs vagy csak elvétve és türk gének sincsenek.). Az európai népek genetikailag rokonságban állnak egymással, a magyarokhoz legközelebb a németek és a szlávok állnak, a finn rokonság távolibb.
Sokan tévesen keverik a géntiszta és a génkevert fogalmakat, de a géntisztaság csak beltenyésztéssel alakulhat ki, aminek soha nem lehet jó eredménye. Így akár örülhetnénk is kevert génállományunknak, azonban sajnos a 25 európai uniós nemzet közül mi vagyunk a legbetegebbek, és az átlagéletkor is alacsonyabb. Czeizel Endre nem túl optimista, már csak a "sírva vigadós" nemzeti karakterre gondolva, de mint elmondta: "sorolhatnám még a nulla önbecsülést, az öngyilkossági adatokat, melyet nemrég még vezettünk (jelenleg a hatodikak vagyunk), az egészségünk elhanyagolását, az egymás közötti viszálykodást". A következő szavakkal zárta elgondolkodtató és tanulságos előadását: "Két csoda már megtörtént a magyarsággal. Lezajlott a rendszerváltás és az idén tagjai lettünk az Európai Uniónak. A harmadik csoda az lenne, ha végre ez a nép is megtanulná, hogy az egészség is érték, és felrázná magát a kisebbségi érzésből. Nem az a lényeg, hogy ki mennyire magyar, hanem az, hogy érdemes legyen magyarnak lenni."

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár,
Oroszlány

Találkozás Nógrádi Gáborral


Szeptember 29-én délelőtt - író-olvasó találkozó keretében - a gyermekkönyvtár vendége volt Nógrádi Gábor író, akivel a Ságvári Endre Általános Iskola negyedik osztályos tanulói találkozhattak. Bár munkáit ismerik a gyerekek, őt magát kevésbé. Mesélt az életéről, műveiről. Néhányról pontosan beszámolt, mi adta az ötletet megírásukhoz. Mint mondta, történetei olvasmányosak, a valóság ihlette őket. Mindkét fia próbálkozott az írással, kisebb kiadványaik szintén a gyerekekhez szólnak. Élénk beszélgetést folytatott a gyerekkel, bíztatta őket, hogy minden lehet belőlük, ha igazán akarják, és tesznek is érte. A beszélgetés végén szólt arról, milyen írásokkal foglalkozik mostanában, búcsúzóul pedig munkáit dedikálta a megjelenteknek.

Sutáné Csulik Andrea
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

HONISMERET

A Szinnyei kör három évtizede


Könyvtárunkban harminc éve, 1974. szeptember 9-én a III. (akkor még) Komárom megyei könyvtári hét keretében alakult meg a tatabányai könyvbarátok köre. Névadójául a komáromi születésű id. Szinnyei József irodalomtörténészt, könyvtáros-bibliográfust választotta. Célja szerint a bibliofilia iránt érdeklődő olvasók fóruma kívánt lenni. A Bolyai könyvesbolttal közösen szerveztük, a látogatók elsősorban a könyvritkaságok iránt érdeklődők, helytörténettel foglalkozók közül kerültek ki. Működésének első tíz évében alkalmi kiállításokkal, szemléltetéssel egybekötött előadásokat, könyvbemutatókat szervezett az érdeklődők számára. A könyvkultúra megismertetése érdekében szervezett programok keretében több neves nyomdászat-, irodalom-, és könyvtörténész tartott előadást. Csak néhány név: Kéki Béla, Sáfrán Györgyi, Kókay György, Haiman György, akik az általuk birtokolt speciális tudásanyag révén bővítették a tagok ismereteit. Tipográfiai, papír- és könyvkötés történeti előadások, gyűjteményi ritkaságok bemutatása szerepelt a programokon.
1985-től a minőség szinten tartása mellett e speciális érdeklődési körön túl tágítani kívántuk a népszerűsítendő ismeretek körét, hiszen e témában már nehéz volt havonta újat mondani. Így változatosabb tematikát állítottunk össze, továbbra is figyelembe véve a közönség igényeit. A könyvtörténet népszerűsítése mellett (pl. asztrológiai és vadászkönyvek bemutatása) a helytörténet iránt érdeklődők számára is több könyvpremiert tartottunk. Elsősorban a megye illetve Tatabánya múltjával, annak egy-egy részkérdésével foglalkozó művek szerzőivel találkoztunk. E törekvések erősödését jelezte a 90-es években id. Gyüszi László: Tatabánya 1956-ban című könyvének nagy sikerű bemutatója, mely a város történetének addig feltáratlan időszakáról szolgált ismeretekkel. E szűkebb tematikához kapcsolódott Germuska Pál megyénkből elszármazott fiatal történész Ipar- és településpolitika Tatabányán. 1945-56 című előadása. A "Közgyűjtemények kiadói tevékenysége" című összejövetelünkön a tatabányai múzeum, a megyei és a városi levéltár, valamint a megyei könyvtár mutatta be kiadványait. Ezáltal nemcsak a szerzőkkel folytathattunk érdekes műhelybeszélgetéseket, de a kutatási irányokkal, a vonatkozó terület kiadói terveivel is megismerkedhettünk.
Jó együttműködés alakult ki néhány helyi történelemtanárral, így a történelmi tárgyú összejöveteleink anyagát - ami a fokozatosan bővülő tematika másik fontos részét alkotta - sok diák hasznosíthatta tanulmányai során. Ezen belül több kisebb "alsorozatot" sikerült megvalósítani. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfrissebb kutatási eredményeit olyan neves történészek népszerűsítették, mint Kosáry Domokos, Szabad György, Hermann Róbert, Bona Gábor, Katona Tamás. A rendszerváltás és az azt közvetlenül megelőző időszak történeti-politikai folyamatairól többek között Lengyel László, Pető Iván, Romsics Ignác, Szakály Sándor könyvei és előadásai révén juthattunk értékes ismeretekhez. E 150 év kiemelkedő történelmi személyiségeinek portréit szintén a legnevesebb és egyúttal legjobb tudománynépszerűsítő kutatók vázolták fel. A már említetteken kívül Gereben Ágnes, Révész Sándor, Huszár Tibor, Kun Miklós, Kovács László (a Petőfi kérdés régészeti összefüggéseivel foglalkozó szakember) előadásai is sokáig emlékezetesek maradnak.
A művelődéstörténet, a természettudomány egy-egy kis szeletéről szóló előadások során több-ször is megfordult körünkben Hegedűs Géza író, Czeizel Endre genetikus, Agárdi Tamás grafoló-gus. Hámori József agykutató, Gazda István tu-dománytörténész előadásai is színezték a palettát.
E rövid felsorolásból is látható, hogy kiváló szerzőket és kitűnő előadókat sikerült megnyer-nünk, akik szellemi műhelyjelleget adtak rendezvényeinknek. Színvonalas, érték- és minő-ségközpontú, általános műveltséget gyarapító szerzői estjeink beépültek a város kulturális életébe. Nem tartozik alapfeladataink közé, de a három évtizede elkezdett - a szabadidő hasznos és értékes eltöltését célzó - összejöveteleinkkel továbbra is szeretnénk fenntartani az olvasás, a művelődés iránti igényeket. Azt szeretnénk a jövőben is, ha minél többen és időben szereznének tudomást az éppen soron következő rendezvényünkről és minél többen el is jönnének egy-egy estünkre. A látogatók közösségét, a klub jó légkörét, közvetlenségét továbbra is színvonalas és változatos előadásokkal, figyelmes szervezéssel kívánjuk szolgálni.


Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik:
Flórián Mária, Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia, Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-33/2004.