
|
XVI. évf. 2. sz. |
2005. március-április |
![]()
A könyvtárellátási szolgáltató rendszer (KSZR) lehetőségeiről
és a többcélú kistérségi társulások könyvtári helyzetéről Komárom-Esztergom
megyében
(Állapotrajz és tervezet)
A József Attila Megyei Könyvtár feladatául kapta a Komárom-Esztergom Megyei
Közgyűléstől, hogy 2005-ben (október elejére) dolgozzon ki modernizációs
programot az alábbi tartalommal. "Az 1997. évi CXL. törvényből és az
Európai Unióhoz történő csatlakozásból következő megnövekedett feladatok
ellátása érdekében megbízza a József Attila Megyei Könyvtárat azzal, hogy
a könyvtári terület stratégiai céljaihoz illeszkedve dolgozzon ki olyan
modellt, amelynek megvalósításával a kistelepüléseken élők ugyanazt a könyvtári
ellátást kapják, mint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) tagkönyvtáraiban.
Ez a modell vegye figyelembe a Komárom-Esztergom megyében kialakult formákat,
illeszkedjen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai
és Könyvtári Szövetség e témában kidolgozott koncepciójához."
2004. július 8-án társulási szerződés jött létre a megyei önkormányzat és
a megyeszékhely képviselőtestülete között, amely szerint a megyeszékhely
(évi 34 millió forinttal) támogatja a megyei könyvtárat. (Viszonzásképpen
a megyei önkormányzat ugyanekkora összeggel a Jászai Mari Színházat.) Megállapodás
született a két önkormányzat között továbbá arról, hogy a tatabányai városi
könyvtár kb. 3 éves időtartam alatt komoly (elsősorban informatikai) fejlesztést
hajt végre (a megyei könyvtár szakmai segítségével), amelytől az várható,
hogy a városi könyvtár technikailag-szakmailag föl fog zárkózni a megyei
könyvtár technikai-szakmai színvonalára, megteremtődik a közös elektronikus
katalógus, majd várhatóan 2007 végén a két intézmény egyesül, azaz egy új
rendszer jön létre.
Idézünk a városi képviselőtestület határozatából.
"1. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése a könyvtári szolgáltatási
feltételek javítása, a megye és Tatabánya Megyei Jogú Város egységes könyvtári
ellátásának biztosítása érdekében az alábbi feltételek teljesülése esetén
tartja szükségesnek és lehetségesnek a Városi Könyvtár és a József Attila
Megyei Könyvtár összevonását:
a) A két könyvtári rendszer, könyvtártípus valamint az automatizált könyvtári
folyamatok kompatibilitása, ennek keretében a városi fiókkönyvtárak technikai
színvonalának (beleértve a gépi kölcsönzést és a városi könyvtár teljes
állományának elektronikus katalógusra vitelét) a József Attila Megyei Könyvtár
jelenlegi színvonalára történő fejlesztése.
b) A szakmai szaktechnikai feladatokkal párhuzamosan a városi könyvtárhálózat
fiókkönyvtáraiban a könyvtárhasználat elemi feltételeinek megteremtése:
ruhatár, helyben olvasási és számítógép használati lehetőségek, kiegészítő
helyiségek stb.
c) A megyei könyvtár és a városi könyvtárhálózat szakosodási, funkcionális,
intézményes, jogi, gazdasági, személyi feltételeinek kidolgozása, az intézmény
teljes dokumentációjának elkészítése (új intézményi alapító okirat, ehhez
kapcsolódó szervezeti és működési szabályzat, kapcsolódó szakmai szabályzatok
stb.)."
Ez a folyamat a megyei kistelepülési ellátás szempontjából azért lényeges
fejlemény, mivel a szakmai és anyagi potenciál koncentrálásával számottevően
jobb hatásfokú szakmai munka valósítható meg ezen a területen is.
Komárom-Esztergom megyében jelenleg három városkörnyéken (Tata, Tatabánya
és Kisbér) működik hagyományos keretek között ellátórendszer, az adott városi
könyvtárak gondozásában.
Kisbér környékén 8, Tata környékén úgyszintén 8, Tatabánya környékén 2 kistelepülési
könyvtárat érint ez a szolgáltatási forma. Kisbér környékén elkezdődött
a közös elektronikus katalógus építése, Tata pedig már a többcélú kistérségi
társulás keretében az alábbiak szerint tervezi a modernizációt. (Gyüszi
László igazgató urat idézzük.)
"A többcélú társulás keretein belül továbbra is vállaljuk a társult
önkormányzatok által fenntartott könyvtárak számára a dokumentumok beszerzését,
feldolgozását, kiszállítását. A szolgáltatások színvonalának javítása érdekében
a pályázatokon való részvételt, programok szervezését és lebonyolítását
igény szerint.
Elképzeléseink szerint az intézmények fenntartása, a könyvtárosok alkalmazása
továbbra is a fenntartó önkormányzatok feladata lenne. A központi könyvtár
továbbra is az állomány szakszerű fejlesztését vállalja, illetve az alább
jelzett feladatellátási terv alapján a jelenleg érvényben lévő jogszabályok
figyelembe vételével szolgáltatna a tagkönyvtárak számára. A könyvtári szolgáltatások
mind magasabb színvonalon történő ellátása érdekében a többcélú kistérség
fejlesztésére kiírt pályázat keretében a következő fejlesztéseket szeretnénk
elérni.
1. A könyvtári állomány számítógépes adatbázisban történő feldolgozását.
Mind a központi könyvtár állományát, mind pedig a társult tagkönyvtárak
állományát.
Szükséges feltétel a megfelelő integrált könyvtári szoftver, számítógépek,
internethozzáférés biztosítása a tagkönyvtárak számára, ennek üzemeltetési
költségeivel együtt, megfelelő könyvtári szakember alkalmazása (legalább
egy fő és annak bére járulékaival együtt).
2. A "kulturális alaptörvényben" is megfogalmazott rendszerszemlélet
alapján a könyvtárközi kölcsönzés biztosítása a tagkönyvtárak számára.
Szükséges feltétel egy személygépkocsi, amellyel a beszerzett dokumentumokat
mielőbb kiszállíthatjuk a tagkönyvtárak számára, valamint a könyvtárközi
kölcsönzésben megkért dokumentumok mielőbbi eljuttatása az olvasókhoz. A
gépkocsi üzemeltetéséhez egy gépkocsivezető, annak bére járulékaival együtt,
a heti egyszeri kiutazás költségei (üzemanyag, biztosítás, szervizköltségek
stb.).
3. Egyéb könyvtári szolgáltatások nyújtása. (Szaktanácsadás, tájékoztatás,
szakmai továbbképzések szervezése, azokra való felhívás eljuttatása.)
4. A könyvtárak teljes állományának számítógépes adatbázisban történt feldolgozása
után egy internetes honlap elkészítése, a katalógus hozzáférésének biztosítása,
a honlap üzemeltetése, folyamatos karbantartása. A honlapon keresztül a
tagkönyvtárakkal való kapcsolattartás, illetve a nagyobb központok felé
való tájékoztatás, tájékozódás feltételének megteremtése."
A megyei könyvtár háromféle stratégiai terv szerint kívánja feladatát teljesíteni
az új típusú KSZRben.
1. A már működő ellátórendszerek konkrét segítése. (Pl. kihelyezett továbbképzések,
rendezvények, gépkocsiszolgáltatás, internetes lehetőségek stb.)
2. Saját maga által működtetett ellátórendszer. (Amely magában foglalja
mind a hagyományos, mind az elektronikus úton nyújtandó szolgáltatásokat.)
Ez lesz majd a tatabányai többcélú kistérségi társulás keretei között.
3. Katalizáló és központi szerepet kíván betölteni a már megalakult, ill.
az ezután alakuló többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári ellátásában.
Ezeknek a fő céloknak (és mindezek gyakorlati realizálásának) megfelelően
a megyei könyvtár belső munkaszervezeti átalakításokat léptet életbe: terveink
szerint az eddiginél lényegesen nagyobb segítséget tudunk biztosítani a
szóban forgó programoknak.
Komárom-Esztergom megyében a Magyar Közlöny szerint is (az összesen 7 kistérségi
társulás közül) jelenleg 2 többcélú kistérségi társulás tudott megfelelni
a törvényes követelményeknek: Tata és Komárom Bábolna. (Tatabánya és Kisbér
alakulóban. Ez utóbbi megalakult ugyan, de nem pályázott.) Komárom-Bábolna
nem pályázott mozgókönyvtári feladatokra, mivel területén valamennyi kistelepülési
könyvtár szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében. A tatai többcélú k.
t. pályázott a mozgókönyvtári feladatokra, és négy
kistelepülési könyvtára összesen 3.508.800 forintot nyert.
A megyei könyvtár figyelemmel kíséri a további alakulásokat, szakmai fejlesztéseket
és mindahányszor kezdeményezőként lép fel. Fontosnak tartjuk ugyanakkor
leszögezni, hogy hitelességünket mindvégig meg kell őriznünk: csak olyan
programokba kezdünk bele, amelyeket a szakmai siker ígéretének reményében
be is tudunk fejezni.
Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
![]()
Határokon átívelő együttműködés
A "Szlovákiai könyvtári hét" rendezvényeinek keretében 2005. április
19-én az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár (ABK) Törökszalasztó u. 36.
sz. alatti társalgójában tartotta meg ülését a Téka Téma Komárom-Esztergom
megyei szakmai újság szerkesztőbizottsága, melynek az ABK igazgatóhelyettese,
Kecskés Ildikó is tagja. A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár igazgatója,
dr. Monostori Imre elmondása szerint a könyvtáros szaklap megjelenésének
16. évében, idén szeretnék a szlovákiai könyvtárakat is bekapcsolni a határon
átívelő projektbe, melyhez a Nyitrai Kerületi Önkormányzat és a Komárom-Esztergom
Megyei Önkormányzat tavaly megkötött hivatalos együttműködési szerződése
szolgál alapul. Az összeköttetés, az információcsere ma már elektronikus
úton is megvalósítható. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a polgárok,
a könyvhasználók nagyobb lehetőségekkel tudjanak élni, hiszen a megye terjedelmes
könyvállománnyal rendelkezik, s a magyarországi könyvtárakon keresztül a
nagyobb könyvtárak is elérhetők.
Az ABK igazgatója, Szilágyi Márta lapunknak elmondta, hogy a szlovákiai
fél tudósítani szeretné a szakmai újságon keresztül a magyar felet a régióban
történtekről, esetleg odavinni a rendezvényeket, mint legutóbb Berta András
tatabányai fotókiállítását, csereprogramokat szervezni és együttműködni
a helytörténeti munkában. A szakmai eszmecsere, a kölcsönös egymástól tanulás
nagyon fontos a könyvtárosok számára. A későbbiekben szeretnék a használókat
is minél nagyobb számban bevonni a projektbe. Mivel a tatabányai régióban
vannak szlovák falvak, bizonyára szívesen vennék a nyitrai régióban történt
rendezvényekről szóló információkat. Jó lenne, ha idővel a két régió kisebb
könyvtárai is felvennék egymással a kapcsolatot, hiszen az efféle együttműködés
nagy segítség a nemzetközi projekteknél is.
Hegedűs
Hilda
Castrum Novum, 2005. ápr. 26.
![]()
Ünnepségsorozat József Attila tiszteletére a megyei könyvtárban
József Attila 100. születésnapját ünnepelte az ország április 11-én. A költő
nevét viselő intézmények köztük a József Attila Megyei Könyvtár, amely ötven
éve nevezheti magát így megkülönböztetett figyelemmel készültek az évfordulóra.
Könyvtárunk elsősorban az ifjúság számára kívánta emlékezetessé tenni az
ünnepséget. Április 4-én négy neves József Attila kutató tartott rendhagyó
irodalomórát az Árpád Gimnázium tanulóinak, de az előadások mindenki számára
nyitottak voltak.
Bencsik János, Tatabánya polgármestere emlékező szavai után Tverdota György
irodalomtörténész, egyetemi tanár, a József Attila Társaság elnöke tartott
előadást "A József Attila kultusz története" címmel. E kultusz
voltaképp a költő halálakor kezdődött. A rokonok, barátok nehezen tudtak
szembenézni az öngyilkosság tényével, életműve szinte azonnal felértékelődött,
és értéke ha a hangsúlyok a politikai viszonyok változásai miatt időről
időre változtak is soha nem kérdőjeleződött meg. Tverdota György részletesen
ismertette a költő első újratemetésének történetét, annak politikai tartalmát
sem feledve. (A téma iránt részletesebben érdeklődők figyelmébe ajánljuk
A komor föltámadás titka című művét.)
Beney Zsuzsa költő "Egy vagy több költészet?" című előadásában
istenes versei közül ifjúkori és kései verset összehasonlítva elemezte József
Attila költészetének változásait. Az ifjú költő az apaképet személyesíti
meg, akit nem ismerhetett, a kései vers sokkal elvontabb, filozofikusabb.
(Beney Zsuzsa több tanulmányt írt e tárgykörben, közülük a legfrissebb a
Vigilia ez év áprilisi számában jelent meg.)
Valachi Anna irodalomtörténész "Bolondot játszottak velem" című
előadásában az elmebetegség stigmájáról szólt, ami makacsul tartja magát
a József Attila értelmezésekben. Előadásában azt bizonyította, hogy a költő
nem volt skizofrén, viszont ténylegesen nagyon sokszor játszott szerepet.
1937-ben, amikor a klinikán kezelték, ezt is eljátszotta, visszatérően maga
is írta verseiben. Atipikus viselkedését vélték gyógyíthatatlan betegségnek,
mintegy védekezésként, hogy senki nem felelős a haláláért. Versei briliáns
logikával íródtak, nagyfokú filozófiai tudásról adnak tanúbizonyságot, erre
egy beteg elme képtelen lett volna. (Életének krónikáját írta meg 1999-ben
megjelent művében, amelynek ismerete segít eligazodni az életműben.)
N. Horváth Béla irodalomtörténész "...aki szeretni gyáva vagy" című
előadásában József Attila és Gyömrői Edit kapcsolatáról szólt. A költő életében
Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra mellett ő is jelentős szerepet
játszott. Gyömrői Edit a pszichoanalitikusa volt egy időben, és ragaszkodott
a kezelőbeteg kapcsolathoz. A Gyermekké tettél című vers elemzése kapcsán
csaknem egyértelmű, hogy valóban nem szerelem volt az az érzés, amely a
költőt és őt összekötötte, az analízis kapcsán a gyermekkori élmények felidézésével
inkább egy ideális anyakép rajzolódik ki. Maga a vers is tükröz egy szakaszában
felnőttebb érzelmeket, és a költő nem bocsátotta meg Editnek, hogy visszautasította.
A pszichoanalízisről ma is elég keveset tudunk. Érdemes figyelmesen olvasni
József Attila verseit, hol érhetjük tetten a kezelés jeleit. Pl. a Mama
első sora pontosan azt jelenti, amit ír: hogy a mamára gondol folyamatosan,
mert a gyermekkori emlékeket hívta elő a pszichológus. A verselemzéseket
keresők haszonnal forgathatják az előadó köteteit is.
A diákok többsége csak egyegy előadást hallgathatott végig, így is tanulságos
volt, de a négy együtt különleges élményt nyújtott a szerencsés hallgatóknak.
Legtöbbünk szinte fizikai késztetést érzett, hogy előkapja a József Attila
kötetet, beleolvasson a versekbe, a tanulmányokba.
Az esti programban a budapesti Új Színház előadása a fiatal József Attilát
idézte meg: a lelkes kamaszt, aki hisz az életben, a boldogságban, aki érzékeny
a valóság rezdüléseire, és tudása, tehetsége folytán szépséget, örömöt,
a teljes valóságot képes ábrázolni. Mindezt lelkes fiatalok jelenítették
meg versmondással, mozgással, énekkel, zenével, az idősebbekben felidézve
a hajdani irodalmi színpados produkciók emlékeit.
Április 11-én, a költő születésnapján házi ünnepség keretében koszorúztuk
meg a könyvtár bejáratánál levő József Attila domborművet. Az ünnepségen
a József Attila Általános Iskola tanulói mutatták be az évfordulóra szerkesztett
műsorukat, amelyet magyar költők gyermekeknek írott verseiből állítottak
össze. Az Árpád Gimnázium két diákja József Attila verssel köszöntötte a
hallgatókat.
Az ünnepség lezárásaként az Évszakok kamarazenekar adott hangversenyt. Bartók
Béla, Weiner Leó, Fekete Gyula, Brahms egyegy műve hangzott el. Ezt megelőzően
Kerti Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke idézte fel
a költő emlékét.
A programok alkalmat adtak arra, hogy minden korosztály méltó módon ünnepelhesse
a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének századik születésnapját,
rádöbbenhessen arra, hogy a versek soha nem kopnak el, újra meg újra kifejezik
érzéseinket, vágyainkat, reményeinket, fájdalmunkat, örömöt és vigaszt nyújtanak,
segítenek a világ és önmagunk megismerésében.
Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
![]()
Hátrányos helyzetű roma gyerekek a JAMK gyermekkönyvtárában
Egy kísérlet naplója
II. rész
2004. november 22. Felső tagozat
Megvallom, nagyon féltem ettől a találkozótól. Egyrészt azért, mert még
elevenen élt bennem az előző foglalkozás negatív élménye, másrészt mert
a tanár úr jelezte, hogy nem tud részt venni a foglalkozáson.
Mi lesz most?!
Új stratégiát készítettem. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert az első
alkalom után reménytelennek tűnt, hogy ezeken a hétfő délutáni foglalkozásokon
akár egy mesét, akár valamely ifjúsági regény egy részletét felolvassam
úgy, hogy a történet lekösse őket. Úgy gondoltam, a játék oldaláról közelítem
meg a teendőket és idővel reményeim szerint eljutunk majd a kitűzött célhoz.
Legnagyobb megdöbbenésemre a gyerekek nyugodtak voltak, érdeklődőek, aktívak,
és figyeltek rám...
Felfrissítettük az előző foglalkozásról még halványan derengő könyvtárhasználati
ismereteket és megkérdeztem tőlük, szeretneke, szoktake olvasni. A válasz
nem lepett meg túlságosan. Nem szeretnek olvasni, ha minden kötél szakad,
elolvassák a kötelező olvasmányokat, de aki teheti a csoportból két gyermek
inkább videón próbálja meg követni a történetet.
Boldogak voltak, amikor közöltem, hogy rejtvényt állítottam össze számukra,
amit, ha megoldanak, jutalmat kapnak. (Nem tudni, hogy a rejtvény, vagy
a jutalom szereztee a nagyobb örömöt.)
A bemelegítő feladat egy mássalhangzók nélküli közmondás megfejtése volt.
Szinte mindenki rájött a megfejtésre, de meglepő volt, hogy a társaságnak
csak a fele ismerte, illetve tudta megmagyarázni a jelentését. Megismertettem
velük a Magyar szólások és közmondások című kötetet, annak használatát,
amit a foglalkozás végén közösen böngésztek.
Ezután következett a rejtvény megoldása, melynek összeállításakor az elsődleges
szempontom az volt, hogy a könyvtárral, könyvtárhasználattal kapcsolatosak
legyenek a kérdések. Már elkészültem, amikor arra gondoltam, hogy módosítom
valamelyest, mert majdnem biztos, hogy szívesebben gondolkodnak el majd
azon, hogy mi lehet "az étkezde vicces elnevezése, ami 7 betű",
mint a kizárólag könyvtárral kapcsolatos dolgokon. A kérdések kb. fele maradt
így könyvtári vonatkozású.
Nagy lelkesedéssel haladtak pontrólpontra, súgtakbúgtak, kérdezgettek, de
volt egy feladvány, melyre senki nem tudta a választ. Nem árultam el, hanem
felhívtam a figyelmüket a kézikönyvtárra, és segítettem megkeresni azt a
könyvet, amely megoldást nyújthat a problémára. Talán nem meglepő, hogy
a rejtvény ez esetben is azoknak a gyerekeknek okozott problémát, akik már
az előző feladat megoldásához is segítséget igényeltek. Egyegy hoszszabbra
sikerült feladvány elolvasása, illetve annak értelmezése nem ment mindenkinek
zökkenőmentesen.
2004. november 29. Alsó tagozat
Az előző heti kellemes délutánt követően minden aggodalmam elszállt. Békésen
készültem a foglalkozásra, melyre az alsó tagozatosokat vártam. A megérkezésüket
követően nagy hangzavar támadt a könyvtárban, de elcsendesedett mindenki,
amikor a körben elhelyezett székekre leültünk.
Következhetett a bemutatkozás. Megkérdeztem, ki az, aki ismeri neve jelentését.
Senki nem volt tisztában vele, de nagyon izgatottak lettek, amikor elárultam,
hogy a könyvtárban van olyan könyv, mely választ adhat a kérdésre. Mindenki
azt szerette volna, hogy a saját nevéről tudjon meg mindent először. Mármár
hangzavarba torkollott az egész, de rögtön a figyelem középpontjába kerültem,
amikor a mellettem ülő keresztnevének jelentését elkezdtem felolvasni a
könyvből. Nagy kuncogást váltott ki egyegy név értelmezése. Minden egyes
gyerektől, nevének értelmezése után megkérdeztem, tudjae, mikor van a névnapja.
Senki sem tudta megválaszolni a kérdést, vagyis nem ünneplik a családjukban.
Kérték, hadd másolhassák le a könyvből a nevük jelentését, mert féltek attól,
hogy elfelejtik.
Következhetett a foglakozás azon része, melyben tapasztalataim szerint minden
gyerek nagy lelkesedéssel vesz rész. Feltettem a gyerekeknek a kérdést,
szeretike a találós kérdéseket. Nem voltak valami meggyőzőek... Kértem tőlük,
hogy ha valaki tud esetleg egy találós kérdést, azt tegye fel, és mi többiek,
megpróbáljuk megfejteni. Volt minden! Például: Találjuk ki, hogy hívják
a kutyáját! Egy másik: Találjuk ki, hány macskája van! Nem tudtuk, sajnos.
(Elmagyaráztam nekik, mi is az a találós kérdés.)
Mivel alsó tagozatos kisdiákokról van szó, a Kukurikús kikérdező című könyvecskéből
válogattam össze a kérdéseket, amit kimondottan e korosztály számára állított
össze a szerző. A bemelegítő kérdések után egyre inkább élvezték a játékot,
és amikor közöltem velük, hogy ez az utolsó, kérték, ne hagyjuk még abba,
mert "tök jó" megfejteni őket.
Az eddigiekkel annyira elment az idő, hogyha a mai napra készített rejtvényt
megoldattam volna még a gyerekekkel, nem lett volna lehetőségük könyveket
böngészni. Ezért úgy gondoltam, a rejtvényt majd a következő foglalkozás
alkalmával fogjuk megoldani, így jut még kellő idő arra, hogy mindenki válogasson
a polcokról. Nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Gyakorlatilag két csoport
alakult, az egyik a polcsorok között kergetőzött, a másik, mely főleg lányokból
állt, a folyóiratokat böngészte, főként azokat, melyekben a "legmenőbb"
popsztárok voltak megtalálhatók (IM, Popcorn). E két "tevékenység"
nem volt zajmentes. A fiúk akkor örültek hangosan, ha sikerült kergetett
társukat elkapni, a lányok pedig akkor, ha megtalálták kedvencüket az újságban.
A leghangosabbakat megkértem, üljenek le, adok nekik egy érdekes feladatot.
Így kiosztottam azokat a feladatlapokat, melyeket a következő foglakozáson
oldottunk volna meg. Ez olyan rejtvény volt, melyben egy fogalmat titkos
írással rögzítettem, s melyhez megoldókulcsot mellékeltem. Meglepetésemre
néhány perc elteltével már minden gyerek kért ebből egy példányt és lázasan
dolgoztak a megoldáson. Gyakorlatilag két gyerek kivételével mindenki segítség
nélkül oldotta meg a feladványt. Sőt, amikor végeztek a megoldással, az
egyik diák a tanár úrnak készített egyet.
2004. december 6. Felső tagozat
Megérkezett a Mikulás. Minden diákot megajándékoztunk egy jelképes kis csomaggal.
Kérdésemre, hogy ki mit tud a Mikulásról, nem válaszoltak, ezért figyelmükbe
ajánlottam a Szent Miklós legendája című kötetet és elmeséltem nekik a történetet.
Az előző foglalkozáson a könyvtárral kapcsolatos tudnivalók kapcsán többek
között már megbeszéltük, hogy a könyvek milyen rend szerint sorakoznak a
polcon. Most arra készültem, hogy ezt a gyakorlatban is szemléltetem a gyerekek
aktív részvételével. Átismételtük vázlatosan ismereteinket, majd kértem,
hogy mondja el mindenki, ha ők maguk írnának egy könyvet, mi lenne annak
a raktári jelzete. Nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy nincsenek tisztában
azzal, melyik a vezetéknevük, és melyik a keresztnevük. Miután már a harmadik
gyerek is a keresztnevének kezdőbetűjével válaszolt, megbeszéltük a problémát.
Nehezen, de belerázódtak, és már nem tévesztették össze a kettőt. Ezután
kértem, hogy vezetéknevük kezdőbetűjét írják rá a kiosztott lapokra jó nagy
betűkkel, és képzeljék el, hogy írtak egy könyvet, mely bekerül a könyvtárba.
Álljanak fel és alkossanak egy polcsort, mely polcsoron ők maguk a könyvek
és a kezükben lévő betű mutassa meg, hogy az egyes könyvek milyen sorrendben
következnek. A tanár úr és én ellenőriztük, jól állítjáke fel a sorrendet.
Nagyon élvezték, nagy volt a nyüzsgés, irányították egymást, ki hova álljon,
ki kivel cseréljen helyet (ittott a tanár úr is besegített nekik, hiszen
ő tudta a gyerekek vezetéknevét). Gyakorlatilag nagyon ügyesen sikerült
megoldaniuk, egy gond volt csupán. Három gyerek vezetékneve ugyanaz volt,
elmagyaráztam, mit kell ilyen esetben figyelembe venni, így hibátlanul sikerült
megoldaniuk a feladatot.
Felbuzdulva azon, hogy az előző foglalkozáson nagy sikert aratott a titkosírás
feloldása, úgy gondoltam, a nagyoknak is összeállítok egyet. Ők is nagy
élvezettel oldották meg a feladatot. Ekkor derült ki, hogy a tanár úr rendszeresen
tart rovásírással kapcsolatos szakkört az érdeklődő felső tagozatos diákoknak,
sőt rendszeresen vesznek részt versenyeken is, jó helyezéseket elérve.
Nagyon jól haladtunk a feladatok megoldásában, így maradt elég idő arra,
hogy meséljek a könyvtárunkban szervezett íróolvasó találkozókról. A legutóbbi
meghívott vendégünk Nógrádi Gábor író volt. Azok, akik részt vettek ezen
a találkozón, sok mindent megtudhattak róla, illetve művei keletkezésének
körülményeiről. Kérdésemre, hogy olvasotte már valaki az említett szerzőtől,
nemleges válasz kaptam. (Arcukra volt írva, nem is értik, miért kérdezem,
hiszen mondták már, hogy csak a kötelező olvasmányokat olvassák el, ha nagyon
muszáj.)
Felajánlottam, hogy szívesen megismertetem őket Nógrádi Gábor egy művével,
mely biztosan nagyon tetszene nekik, ez a mű pedig a kezemben tartott Pete
Pite. Röviden ismertettem, miért esett éppen erre a műre a választásom.
Az okok között említettem: biztos vagyok abban, hogy minden gyerek eljátszott
már azzal a gondolattal, mi lenne, ha egy időre az egyik szülő bőrébe bújhatna.
Ezt mindannyian helyeselték, de amikor bejelentettem, hogy minden foglalkozáson
felolvasnék nekik a kötetből (titkon remélve, hogy nem tudják kivárni a
következő alkalmat, és kikölcsönzik a könyvtárból), nem örültek a javaslatnak.
Hangot is adtak a gondolataiknak, tiltakoztak.
Nem hagytam magam, belefogtam lesve a hatást egy elkeseredett társaság meredt
rám. Kicsit később már egyegy kuncogást is "megengedtek maguknak",
főleg akkor, amikor a tanár úr elkezdte elmutogatni az elhangzottakat. Lehetséges,
hogy így a tanár úr aktív közreműködésével már méltóvá válik a mű a meghallgatásra...
Lehrreichné Dürgő Brigitta
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
![]()
A Helischer József Városi Könyvtár hírei
József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából
a könyvtár kétféle pályázatot hirdetett: általános iskolásoknak rajz, középiskolásoknak
prózai pályázatot.
A rajzpályázat témája József Attila egy versének illusztrálása volt. A felhívásra
181 alkotás érkezett, közülük április végéig 108 volt látható a Városháza
dísztermében, ahol a centenárium alkalmából ünnepélyes díjátadásra került
sor. A tíz év alatti és tíz év feletti kategóriában érkezett műveket díjazta
a zsűri. 17 gyerek vehetett át különdíjat, amelyeket a város vállalkozói
biztosítottak.
A középiskolások számára hirdetett "Mit jelent ma számomra József Attila?"
című prózai pályázat nem volt ilyen sikeres. Valószínű azért, mert a város
több középiskolája is hirdetett hasonló pályázatot. 16 pályamű érkezett
be a város és környéke középiskoláiból, és a munkák többsége meglehetősen
rövidre sikeredett. Volt köztük elemző munka, esszé és lírai alkotás. Első
díjat nem adtak ki, viszont öt pályamű különdíjban részesült.
*
A testvérvárosi szerződés aláírásakor (2004. december 29-én) a főpolgármester
és kísérete a városi könyvtárba is ellátogatott, és úgy tapasztalták, hogy
meglehetősen kicsi az angol nyelvű könyvkínálat. A canterburyi képviselők
és az ottani polgármesteri hivatal dolgozói házi könyvtárukból válogattak
össze klasszikus angol szerzők műveiből és ifjúsági regényekből egy 220
kötetből álló gyűjteményt, amelyet Canterbury Corner néven ajánlanak, és
2005. április 15-én adták át ünnepélyesen az olvasóknak. Az adományt az
EUjet légitársaság ingyen szállította Budapestre.
*
Befejeződött az Esztergom és Vidéke című újság 1879 júniustól 1911 októberig
megjelent számainak digitalizálása az OSZKban. A mikrofilmről való digitalizálás
egymillió ötvenezer forintba került, mely összeg a költségvetésen kívül,
egy képviselő "lobbizása" nyomán realizálódott. (A képviselő a
helyi Kórlap főszerkesztője, az Esztergom és Vidéke gyakori használója.)
Az anyag utófeldolgozása jelenleg is folyik annak érdekében, hogy egy kényelmesen
használható felületen keresztül lehessen visszakeresni a korábbi számokat.
Terveink szerint a digitalizált példányokat hamarosan az interneten keresztül
is hozzáférhetővé tesszük PDF formátumban. A digitalizálás folytatására
újabb egy millió forint áll rendelkezésre.
Flórián Mária
Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom
![]()
A Nagy Könyv indítása az általános iskolában
Amikor meghallottam a "Nagy Könyv" játék felhívását,
nem volt számomra kérdés, hogy népszerűsítsük az iskolában is, mert úgy
gondolom, hogy egy iskolai könyvtárnak minden eszközt fel kell használni
annak érdekében, hogy a gyerekek minél jobban megszeressék az olvasást.
Regisztráltattuk magunkat, időben megkaptuk a tájékoztató anyagokat, a plakátokat,
a szavazólapokat és természetesen az urnát is, ahova bedobhatják a szavazatokat.
Külön öröm számomra, hogy a gyerekek közvetítésével a szülőket is megszólíthattuk,
és közülük is sokan töltöttek ki szavazólapot.
Talán nem is a szavazás volt a legfontosabb, vagy hogy hogyan jutott célba,
feladtáke egyáltalán, hanem hogy sokan idézték fel olvasmányélményeiket,
gondolkodtak azon, mit is választanának, mi volt számukra a legkedvesebb.
Bizonyára nagyon változatos volt a kép mind a gyerekek mind a szülők körében.
A szavazás első szakasza április 15-én lezárult, a 100-as lista néhány újságban
megjelent, az interneten elérhető a megyei könyvtár honlapján is.
Mi, könyvtárosok bízunk abban, hogy ez a játék ismételten ráirányítja a
figyelmet a könyvekre, az olvasásra, hogy azok is elolvasnak a legnépszerűbb
könyvekből néhányat, akiknek különben eszébe sem jutott volna el vagy újraolvasni
a magyar és világirodalom listára felkerült remekeit. Mert való igaz a játék
jelszava: "Könyvek nélkül semmit nem lehet elérni."
Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata
![]()
Irodalom és zene a dorogi könyvtárban
Közös irodalmi estet rendeztünk a Dorogi Értékvédő Egyesülettel,
melynek vendégei Laár András, TörökSzofi László és Vass Tibor, az est házigazdája
pedig Cselenyák Imre volt.
A legifjabb költő TörökSzofi László Köteles példány című kötetét mutatta
be.
A másik költő, a Kassák és Szabó Lőrinc díjas Vass Tibor nem ismeretlen
a dorogi közönség előtt, az "Új bekezdés" irodalmi műhely tagjaként
már járt a városban. Mostani kötete a Bevallás garnitúra már megjelenésével
formabontó: a könyv gerincével vízszintes tartással olvasható (formai feltárás
szempontjából a címoldal a könyv közepén található). Humorral, iróniával,
szójátékokkal teli a kötet.
Az est harmadik vendége Laár András, akinek LAÁR pour L'ART című könyvéről
ajánlójában írja Cselenyák Imre: "Laár András megvalósítja a művészi
ambivalenciát: az abszurd versek és szösszenetek derűjét avatottan ütközteti
egyéni hangulatú, filozofikus írásaival."
Az est további felében részletek hangzottak el az ajánlott könyvekből, valamint
Laár András különleges zenei élményben részesítette a hallgatókat. Az általa
tündértilinkónak nevezett hangszeren fa helyett üvegből készült és sokkal
hoszszabb az eredetinél játszott, nagy sikert aratva.
Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog
***
Március 18-án egy író, újságíró asszony, Schäffer Erzsébet
köré ült le a városi könyvtárban meghívott közönség. Rozmann István személyében
tapintatos, visszafogott műsorvezetője volt az estnek, aki hagyta, hogy
a Nők Lapja sokat kérdező riporteréből itt két órára egy őszintén megnyíló,
magáról valló riportalany váljék. Emberi portré rajzolódott ki előttünk
egy sikeres, sokat vívódó, természetes módon kérdezőfelelő asszonyról. Receptek
nélkül "kommunikált" velünk, nem éreztük az idő, az elfogyó levegő
terhét sem. Valamennyiünk "ügyeibajai" köszöntek vissza történeteiben,
akár hajdani lázadó ifjúságáról, akár családjához kötődő erős érzelmeiről
beszélt: érzően (de nem érzelgősen), megbocsátón (de sosem fölényesen).
Különös hangulatot teremtett mindehhez a telitalálatként felfedezett régi
recept: szóljanak meg a testvérmúzsák egyegy lélegzetvételnyi időben, hogy
a muzsika, a felolvasott kispróza is szolgálja a kötetlen, jókedvű társalgás
élményét. A zeneiskola tanárainak játéka, éneke, Rozmann István és Sasvári
Katalin felolvasása tette teljessé azt est sikerét.
Kovács Lajos
Közhírré Tétetik, 2005. 4. sz.
![]()
"Van miről énekelni"
Az érsekújvári Anton Bernolak Könyvtár is megünnepelte József
Attila születésének 100. évfordulóját. A "III. verszuhatag" így
különleges ünnep volt. A rendezvényt hivatalosan Érsekújvár polgármestere
nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sok gyerek jött el, aki szereti
a verset, majd a meghívott vendéget, Dinnyés Józsefet köszöntötte, akinek
műveit még egyetemista korában szerette meg.
Az érsekújvári P. Blaho utcai és CirillMetód utcai, továbbá a fűri, zsitvabesenyői
és kamocsai óvodások tüneményesek voltak. Élmény volt hallgatni a Czuczor
Gergely Alapiskola és az udvardi alsó tagozatosok lelkes versmondását is.
Több ovis és kiselsős a szervezők felszólítására szívesen mondott további
verseket is. Több mint százan adták egymásnak a szót a mikrofonnál. A felsoroltak
után az érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói következtek. Örvendetes,
hogy Zselízről egy teli autóbusznyi érdeklődő érkezett. A rendezvény talán
legmeghatóbb perceit is egy zselízi, mentális sérüléssel élő kislány szerezte,
aki Adyverset szavalt. Bebizonyította, hogy a költészet, a versmondás mindenkié.
Az idei rendezvény rajzkiállítással is gazdagodott, az érsekújvári Czuczor
Gergely Alapiskola pedagógusa, Liszka Éva javaslatára hirdették meg "Tiszta
szívvel" címmel. A 49. osztályos tanulók József Attila portrékat, ill.
versillusztrációkat küldhettek be, három kategóriában. A kürti, zsitvabesenyői,
szímői, párkányi, szőgyéni és érsekújvári alapiskolából, valamint az újvári
nyolcéves gimnáziumból beérkezett több mint 50 pályaművet szakmai zsűri
véleményezte.
Az évforduló alkalmából "József Attila" címmel személyi bibliográfia
is megjelent, melyet az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár családi könyvtárának
részlegvezetője, Kovačic Gizella állított össze. A költészetnapi versmaraton
Dinnyés József esti koncertjével zárult. A daltulajdonos vallja: "Van
miről énekelni", s ezt másfél órás műsorában be is bizonyította saját
szerzeményei, számos költő megzenésített verseinek szuggesztív tolmácsolásával.
Hegedűs Hilda
Castrum Novum, 2005. ápr. 26.
|
Tatabánya történelmi olvasókönyve
Tatabánya város történelmének, honismeretihelytörténeti irodalmának
egyik legújabb , s mindenképpen alapvető , hosszú évek óta várt kötete a
most megjelent történelmi olvasókönyv. A nemcsak a város és Komárom-Esztergom
megye számára jelentős és remélhetőleg mérhető eredményeket hozó, szemléletformáló
kötet kiadását Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.
E munka polgármesteri felkérésre szerkesztődött, íródott majd négy esztendeig.
Alkotóját, id. Gyüszi Lászlót aligha kell bemutatni az országos honismereti
mozgalom tagjainak, szűkebb hazánk helytörténetitörténészi érdeklődésű s
azt művelő szélesebb közönségnek.
Id. Gyüszi László az 1960-as években kiteljesedő honismereti mozgalom régi
elkötelezettje, a Komárom-Esztergom megyei helytörténeti kutatások meghatározó
személyisége. Legalább 40 éve rendszeresen kutat és publikál tudományos
könyveket, tanulmányokat, cikkeket.
Az MTA VEAB-díjjal és Honismereti Munkáért kitüntetéssel elismert gazdag
életművének is fontos állomása e kötet. Korábban tanárként, több éve már
kizárólag helytörténészként a tudomány művelésével foglalkozott s foglalkozik
több más témája mellett Tatabánya város története egyegy szeletének elemző
bemutatásával is. Eddig ismeretlen forrásokat közlő cikkei, részösszefoglalásai
folyamatosan jelennek meg szaklapokban s a városi hetilapban. E kötet szervesen
következett szerzője megelőző forrásfeltáró, rendszerező munkásságából,
tudományos kutatási eredményeiből.
Szükségessé tette e munka megjelentetését az is, hogy az 1972-ben megjelentetett
városmonográfia, tanulmánygyűjtemény tematikájában, szerkezetében s tényanyag
tekintetében is hiányos, nem felel meg mai ismereteinknek. Az elődtelepülések
(ma Tatabánya városrészei) múltjáról kevés és pontatlan ismeretet közöl.
A munkásmozgalom és ipartörténettel szemben nem érdemei szerint kezeli a
bányanyitásig eltelt időszak történéseit. Egy tudományos igényű, az élet
minden területére kiterjedő monográfia megírására az azóta eltelt időszak
évfordulói nem teremtettek lehetőséget. E tény is aláhúzza id. Gyüszi László
ettől eltérő műfajú, de azt mintegy megalapozó kötetének jelentőségét.
A Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (1990) melyet id. Gyüszi László
is felhasznált képvisel hasonlóan egynemű műfajt. Említhető lenne még az
Esztergom vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit feltáró
sorozat és gondozója, a Megyei Levéltár. Némi túlzással azt állíthatjuk:
id. Gyüszi László" egyszemélyes intézményként" készítette el hézagpótló
munkáját.
A kétkötetesre tervezett olvasókönyv első kötete a történelmi előidőktől
a szénbányászat megjelenéséig, a 19. század végéig közöl forrásszemelvényeket,
szöveges és képi dokumentumokat, leírásokat, adatokat. A bevezetés vázlatos
áttekintést ad Alsó és Felsőgalla valamint Bánida történelméről. Ezt követően
történeti, földrajzi leírásokkal mutatja be a tájat, a második fejezetben
pedig a környék nevezetességeire hívja fel a figyelmet. A harmadik fejezettől
kronológiai sorrendben tárja elénk a régmúlt régészeti, majd történelmi
emlékeit. A negyedik rész idézi a középkori települések életét krónika és
oklevélrészletek, birtoktörténeti iratok segítségével Ezt követi magyar
és török források közlésével a hódoltság korának bemutatása. Az újjátelepült
falvak sorsa a 18. században című fejezetben a jobbágyviszonyokat jellemző
összeírásokat, jegyzőkönyveket idéz. A 19. század igen gazdag levéltári
forrásai közül ugyancsak az úrbéri viszonyokat jellemző válogatott anyagokat
találunk. Kitűnően sikerült a szerzőnek itt is a válogatás, hiszen korábbi
kutatásai alapján ez az a korszak, amelyre a leginkább "rálátott".
Ennek az időszaknak a forrásait használta korábbi kutatásaihoz. Itt már
új típusú forrást, a statisztikát is felvonultatja az elődtelepülések népesedési
adatainak idézésekor.
Az egyes fejezetek elején eligazít a korszakról és forrásanyagáról. Mindenhol
a legfontosabb és legjellemzőbb iratokat és részleteket válogatta egybe.
A történelmi korok főbb jellemzőinek ismertetése, bemutatása révén bárki
fogalmat alkothat történelmihelytörténeti jelenségekről, jól tájékozódhat
okok és következmények között. A mintaszerű alapossággal válogatott, élvezetes,
tanulságos anyagot kitűnően fűzi egybe értő jegyzetekkel, tanári magyarázatokkal,
így lényegre figyelő, szoros kapcsolatot alakít ki az olvasóval. Mindez
megkönnyíti a szövegek értelmezését, az anyag feldolgozását. Mert arra szánták.
Iskolai feldolgozásra, történelmi, helytörténeti órára szánt művet vehetünk
kézbe. Megkönnyíti a pedagógus munkáját, amennyiben jól eligazít a korábbi
feldolgozások eredményei és eredeti levéltári anyagokból vett korrekt szövegek
közt. Azzal, hogy egy történelmi eseményről két forrást is idéz, (96100.
l.) nemcsak a térség kapcsolatrendszerére mutat rá, de felhívja a figyelmet
az összehasonlító elemzés módszertani szükségességére is. Messzemenően tisztában
van a forrásadottságokkal, azok tipológiájával, tárgyilagos szemléletmódjával
pedig segíti a tudományos kutatást, azok eredményeinek összegzését. Új anyagaival,
széleskörű tényfeltárásával, tényszerűségével, tárgyilagosságával segíti
a már régóta esedékes várostörténeti monográfia megalapozását. Adott közösségek,
az elődtelepülések identitását erősíti, értékrendjének változását mutatja
be.
Összefoglalóan elmondható: a Tatabánya történelmi olvasókönyve I. kötet
hármas célt szolgál. Kiváló oktatási segédanyag, a tudományos kutatást támogatja
és ismertetett erényeire tekintettel a szélesebb olvasóközönség is haszonnal
forgathatja. Közérthetősége és tudományos igénye jól kiegészítik egymást.
Szemléletmódja, tartalmi és szerkezeti sajátosságai, világos stílusa miatt
nemcsak a tatabányaiaknak, mindenkinek ajánlható. Várjuk a II. kötetet!
(Tatabánya történelmi olvasókönyve I. Az elődtelepülések élete a szénbányászat
kezdetéig. Tatabánya, 2004.)
Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
![]()
Komáromi napok, 2005.
A Komáromi napok rendezvénysorozat részeként 2005. április
29-én kibővített helyismereti könyvtáros találkozó keretében ismerkedhettünk
meg Révkomárom nevezetességeivel. A programon részt vettek Veszprém, Pest,
Komárom és Nyitra megyei helytörténészei, akik Jókai Mór születésének 180.
évfordulójára emlékeztek e látogatás kapcsán, így elsősorban Jókaiemlékhelyeket
tekintettek meg. A szervezők gazdag programot kínáltak. Zsok Gizella vezetésével
először tiszteletünket tettük a Jókaicsalád sírjánál a református temetőben.
Itt sok neves komáromi személyiség nyugszik. A sírokat a helyi Múzeumbarát
Kör tagjai gondozzák.
Következő helyszínünk a "kis Móricz" szülőháza a Király püspök
utcában, ahol másfél éves koráig élt. Megtekintettük a mai Jókai és Határőr
utca sarkán álló családi házat is, amelyben többek mellett Petőfi is vendégeskedett
író barátjánál.
Komáromban természetesen nem kerülhettük el azt a helyet, ahol a magyar
irodalom egyik legnagyobb alakja a betűvetést tanulta. A komáromi kollégium
nemcsak erről híres, itt találkozott Csokonai élete legnagyobb, beteljesületlen
szerelmével, Lillával. A református templomban meghallgathattuk a gyülekezet
rövid történetét, és azt, hogy miként került a fal mellé a Jókaicsalád külön
padja, közvetlenül a szegények padja mellé.
A városi séta során a református kollégium mellett megnézhettük az "aranyember",
Domokos János házát. Utóbb ellátogattunk a szerb templom kertjében álló
sírjához is. Megemlékezésünk kiemelkedő eseménye volt a Jókai szobor (Berecz
Gyula alkotása) megkoszorúzása a Duna Menti Múzeum épülete előtt.
Az épületben ismét elcsodálkozhattunk a történeti gyűjtemény (Kultsár könyvtár)
gazdagságán. Elhelyezésének áldatlan állapotáról is válthattunk néhány szakmailag
érdekes szót. A Klapka téren lévő Zichy palotában megnéztük a Jókai és Lehár
emlékkiállítást is. Jártunkban keltünkben a Nádor utcán haladva a szigorú
szakmai utunk közben örömmel hallgattuk a marcellházi általános iskolások
citerajátékát, népdalait.
Egy frissítő ebéd után a szépszámú társaság a komáromi Jókai Mór Városi
Könyvtár helytörténeti gyűjteményével ismerkedhetett meg Györgyné Rabi Lenke
igazgatónő vezetésével.
Miért jók ezek a programok? Az egyéni szakmai kapcsolatok jelentős mértékben
járulnak hozzá az együttműködés kiszélesítéséhez, tartalommal való megtöltéséhez.
Reméljük, hogy a találkozások gyakoribbá válásával jobban megismerhetjük
egymás értékeit, munkáját.
Ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata
|
A magyar könyvtárosság etikai kódexe
Az etikai kódexet előkészítő bizottság 2005. április 5-én
fogadta el az etikai kódex tervezetét. Az alábbiakban a tíz fejezetből álló
terv legfontosabb gondolatait idézem.
I. Könyvtárosi etika. A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások
és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák
is vezérlik.
A magyar társadalom közvéleménye, gyakorlata és törvényei kinyilvánították,
hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom információs és
kulturális igényei kielégítésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, működtetése
a társadalmi munkamegosztás keretében a könyvtárosokra hárul, akik a rájuk
bízott szellemi vagyont a jelen és a jövő javára kezelik.
II. Alapértékek. A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia,
a jogállamiság, az esélyegyenlőség és az információ szabadsága mellett.
A könyvtáros hozzájárul az emberi jogok érvényesüléséhez, különös tekintettel
az információhoz és a művelődéshez való jog gyakorlásához, a társadalmi
harmóniához. A könyvtáros a gondolat, vélemény és szólásszabadságot, a tanítás
és tanulás szabadságát az információk és gondolatok szabad áramlásával és
hozzáférhetőségével segíti. Nyitott a társadalom kérdéseire és igényeire
anélkül, hogy kedvezés vagy ellenszenv vezetné világnézeti és politikai,
tudományos és művészeti ügyekben. Azon van, hogy a könyvtár teljesítse társadalmi
küldetését s legyen az élethosszig tartó tanulás, az információcsere és
a kulturális rekreáció színtere.
III. Könyvtáros hivatás. A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók
iránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket
kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül,
személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza
meg.
Saját világnézete, tudományos vagy politikai álláspontja, nézetei nem befolyásolhatják
szakmai munkáját. A könyvtáros elhivatottan, az emberiség szellemi teljesítményei
iránti tisztelettől vezérelve, személyes felelősségének vállalásával folytatja
szakmai tevékenységét. Ismereteit folyamatos önképzéssel bővíti. Tehetsége
szerint maga is hozzájárul a könyvtáros szakma gyakorlatának és elméletének
fejlődéséhez. A könyvtárost tevékenységében a könyvtárhasználók iránt tanúsított
tisztelet és jóindulat vezérli. Viselkedését udvariasság, mások elfogadása
(empátia), szolgálatkészség, fegyelmezettség jellemzi.
IV. A gyűjtemény gondozása. A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség,
a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi közösségek kulturális
örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire
és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel
ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz.
Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi.
A könyvtár saját gyűjteményéből hiányzó művekről való tájékozódást lehetővé
teszi a használók számára és a használati szabályzat rendelkezéseinek megfelelően
a könyvtárközi együttműködés keretén belül igyekszik hozzáférhetővé tenni
azokat.
V. A könyvtárhasználók szolgálata. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül
nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók
személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek
között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a
könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére.
A könyvtáros védi a könyvtárhasználathoz való jogot, tiszteli és kiszolgálja
a könyvtárhasználók igényeit. Az egyéni használók ellátása a közjót is szolgálja,
ezért az egyedi, konkrét igények elsőbbségének elismerése az egész társadalom
érdeke. A könyvtáros nem tekinti magát a könyvtárhasználók nevelőjének és
irányítójának, de kötelességének tartja, hogy megtanítsa őket a könyvtár
használatára.
VI. Az információ közvetítése. A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz
azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információhoz.
Segítséget nyújt az információs eszközök használatához. Legjobb tudása szerint
hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyhez szabott információt nyújt.
VII. Könyvtáros szakmai közösség. A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi
szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben.
Készségesen adja át tudását és tapasztalatait.
VIII. A könyvtár, mint munkahely. A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt
és tiszteletben tartja munkáltatója céljait és érdekeit. Beosztottként és
vezetőként egyaránt a munkahelyi közösség javán munkálkodik.
IX. Társadalmi kapcsolatok. A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől
mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel.
Tisztelettel és kooperációs készséggel fordul más szakmák és tagjaik felé.
Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való
hozzáférés jogát.
Személyes világnézeti és politikai elkötelezettsége nem befolyásolhatja
könyvtári tevékenységét; a könyvtár nevében kifejtett közszereplése legyen
elfogulatlan és pártoktól független.
X. Az etikai kódex érvényesülése. Az etikai kódexben foglalt követelmények
a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot
a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő.
A kibocsátók előtt nyilvánvaló, hogy az etikai kódexben kifejtett iránymutatás
csak a könyvtárosok személyes erőfeszítésével, a szakmai ethosz iránt elkötelezett
viselkedésével válhat a könyvtárosi és könyvtári gyakorlatot meghatározó
erővé. Ezért számítanak valamennyiük, különösen a szakma véleményformáló,
tekintélyes képviselőinek és a könyvtárak vezetőinek közreműködésére. A
kódex megsértőivel szemben nem kívánnak szankciókkal fellépni, hanem a benne
foglaltak érvényesülését a követendő példák felmutatásával igyekszenek elősegíteni,
az elveket sértő gyakorlattól pedig elhatárolják magukat. Az ezzel kapcsolatos
teendőket az e célra létrehozott etikai bizottságra bízzák.
A teljes szöveget kérésre e-mailben továbbítom az érdeklődőknek (panni@jamk.hu).
A tervezettel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket a kódexet összeállító
bizottság titkárához juttathatják el: Hangodi Ágnes, Könyvtári Intézet,
1827 Budapest, Budavári palota F. ép. 0612243821, hangodi@oszk.hu
Rövidítette: Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya
![]()
Felelős
szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik:
Flórián Mária, Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia, Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola
Kiadja a József Attila
Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-33/2004.