XVI. évf. 2. sz.

2005. március-április


LAPSZÁMOK

A könyvtárellátási szolgáltató rendszer (KSZR) lehetőségeiről és a többcélú kistérségi társulások könyvtári helyzetéről Komárom-Esztergom megyében
(Állapotrajz és tervezet)


A József Attila Megyei Könyvtár feladatául kapta a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűléstől, hogy 2005-ben (október elejére) dolgozzon ki modernizációs programot az alábbi tartalommal. "Az 1997. évi CXL. törvényből és az Európai Unióhoz történő csatlakozásból következő megnövekedett feladatok ellátása érdekében megbízza a József Attila Megyei Könyvtárat azzal, hogy a könyvtári terület stratégiai céljaihoz illeszkedve dolgozzon ki olyan modellt, amelynek megvalósításával a kistelepüléseken élők ugyanazt a könyvtári ellátást kapják, mint az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) tagkönyvtáraiban. Ez a modell vegye figyelembe a Komárom-Esztergom megyében kialakult formákat, illeszkedjen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Informatikai és Könyvtári Szövetség e témában kidolgozott koncepciójához."
2004. július 8-án társulási szerződés jött létre a megyei önkormányzat és a megyeszékhely képviselőtestülete között, amely szerint a megyeszékhely (évi 34 millió forinttal) támogatja a megyei könyvtárat. (Viszonzásképpen a megyei önkormányzat ugyanekkora összeggel a Jászai Mari Színházat.) Megállapodás született a két önkormányzat között továbbá arról, hogy a tatabányai városi könyvtár kb. 3 éves időtartam alatt komoly (elsősorban informatikai) fejlesztést hajt végre (a megyei könyvtár szakmai segítségével), amelytől az várható, hogy a városi könyvtár technikailag-szakmailag föl fog zárkózni a megyei könyvtár technikai-szakmai színvonalára, megteremtődik a közös elektronikus katalógus, majd várhatóan 2007 végén a két intézmény egyesül, azaz egy új rendszer jön létre.
Idézünk a városi képviselőtestület határozatából.
"1. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése a könyvtári szolgáltatási feltételek javítása, a megye és Tatabánya Megyei Jogú Város egységes könyvtári ellátásának biztosítása érdekében az alábbi feltételek teljesülése esetén tartja szükségesnek és lehetségesnek a Városi Könyvtár és a József Attila Megyei Könyvtár összevonását:
a) A két könyvtári rendszer, könyvtártípus valamint az automatizált könyvtári folyamatok kompatibilitása, ennek keretében a városi fiókkönyvtárak technikai színvonalának (beleértve a gépi kölcsönzést és a városi könyvtár teljes állományának elektronikus katalógusra vitelét) a József Attila Megyei Könyvtár jelenlegi színvonalára történő fejlesztése.
b) A szakmai szaktechnikai feladatokkal párhuzamosan a városi könyvtárhálózat fiókkönyvtáraiban a könyvtárhasználat elemi feltételeinek megteremtése: ruhatár, helyben olvasási és számítógép használati lehetőségek, kiegészítő helyiségek stb.
c) A megyei könyvtár és a városi könyvtárhálózat szakosodási, funkcionális, intézményes, jogi, gazdasági, személyi feltételeinek kidolgozása, az intézmény teljes dokumentációjának elkészítése (új intézményi alapító okirat, ehhez kapcsolódó szervezeti és működési szabályzat, kapcsolódó szakmai szabályzatok stb.)."
Ez a folyamat a megyei kistelepülési ellátás szempontjából azért lényeges fejlemény, mivel a szakmai és anyagi potenciál koncentrálásával számottevően jobb hatásfokú szakmai munka valósítható meg ezen a területen is.
Komárom-Esztergom megyében jelenleg három városkörnyéken (Tata, Tatabánya és Kisbér) működik hagyományos keretek között ellátórendszer, az adott városi könyvtárak gondozásában.
Kisbér környékén 8, Tata környékén úgyszintén 8, Tatabánya környékén 2 kistelepülési könyvtárat érint ez a szolgáltatási forma. Kisbér környékén elkezdődött a közös elektronikus katalógus építése, Tata pedig már a többcélú kistérségi társulás keretében az alábbiak szerint tervezi a modernizációt. (Gyüszi László igazgató urat idézzük.)
"A többcélú társulás keretein belül továbbra is vállaljuk a társult önkormányzatok által fenntartott könyvtárak számára a dokumentumok beszerzését, feldolgozását, kiszállítását. A szolgáltatások színvonalának javítása érdekében a pályázatokon való részvételt, programok szervezését és lebonyolítását igény szerint.
Elképzeléseink szerint az intézmények fenntartása, a könyvtárosok alkalmazása továbbra is a fenntartó önkormányzatok feladata lenne. A központi könyvtár továbbra is az állomány szakszerű fejlesztését vállalja, illetve az alább jelzett feladatellátási terv alapján a jelenleg érvényben lévő jogszabályok figyelembe vételével szolgáltatna a tagkönyvtárak számára. A könyvtári szolgáltatások mind magasabb színvonalon történő ellátása érdekében a többcélú kistérség fejlesztésére kiírt pályázat keretében a következő fejlesztéseket szeretnénk elérni.
1. A könyvtári állomány számítógépes adatbázisban történő feldolgozását. Mind a központi könyvtár állományát, mind pedig a társult tagkönyvtárak állományát.
Szükséges feltétel a megfelelő integrált könyvtári szoftver, számítógépek, internethozzáférés biztosítása a tagkönyvtárak számára, ennek üzemeltetési költségeivel együtt, megfelelő könyvtári szakember alkalmazása (legalább egy fő és annak bére járulékaival együtt).
2. A "kulturális alaptörvényben" is megfogalmazott rendszerszemlélet alapján a könyvtárközi kölcsönzés biztosítása a tagkönyvtárak számára.
Szükséges feltétel egy személygépkocsi, amellyel a beszerzett dokumentumokat mielőbb kiszállíthatjuk a tagkönyvtárak számára, valamint a könyvtárközi kölcsönzésben megkért dokumentumok mielőbbi eljuttatása az olvasókhoz. A gépkocsi üzemeltetéséhez egy gépkocsivezető, annak bére járulékaival együtt, a heti egyszeri kiutazás költségei (üzemanyag, biztosítás, szervizköltségek stb.).
3. Egyéb könyvtári szolgáltatások nyújtása. (Szaktanácsadás, tájékoztatás, szakmai továbbképzések szervezése, azokra való felhívás eljuttatása.)
4. A könyvtárak teljes állományának számítógépes adatbázisban történt feldolgozása után egy internetes honlap elkészítése, a katalógus hozzáférésének biztosítása, a honlap üzemeltetése, folyamatos karbantartása. A honlapon keresztül a tagkönyvtárakkal való kapcsolattartás, illetve a nagyobb központok felé való tájékoztatás, tájékozódás feltételének megteremtése."
A megyei könyvtár háromféle stratégiai terv szerint kívánja feladatát teljesíteni az új típusú KSZRben.
1. A már működő ellátórendszerek konkrét segítése. (Pl. kihelyezett továbbképzések, rendezvények, gépkocsiszolgáltatás, internetes lehetőségek stb.)
2. Saját maga által működtetett ellátórendszer. (Amely magában foglalja mind a hagyományos, mind az elektronikus úton nyújtandó szolgáltatásokat.) Ez lesz majd a tatabányai többcélú kistérségi társulás keretei között.
3. Katalizáló és központi szerepet kíván betölteni a már megalakult, ill. az ezután alakuló többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári ellátásában.
Ezeknek a fő céloknak (és mindezek gyakorlati realizálásának) megfelelően a megyei könyvtár belső munkaszervezeti átalakításokat léptet életbe: terveink szerint az eddiginél lényegesen nagyobb segítséget tudunk biztosítani a szóban forgó programoknak.
Komárom-Esztergom megyében a Magyar Közlöny szerint is (az összesen 7 kistérségi társulás közül) jelenleg 2 többcélú kistérségi társulás tudott megfelelni a törvényes követelményeknek: Tata és Komárom Bábolna. (Tatabánya és Kisbér alakulóban. Ez utóbbi megalakult ugyan, de nem pályázott.) Komárom-Bábolna nem pályázott mozgókönyvtári feladatokra, mivel területén valamennyi kistelepülési könyvtár szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében. A tatai többcélú k. t. pályázott a mozgókönyvtári feladatokra, és négy
kistelepülési könyvtára összesen 3.508.800 forintot nyert.
A megyei könyvtár figyelemmel kíséri a további alakulásokat, szakmai fejlesztéseket és mindahányszor kezdeményezőként lép fel. Fontosnak tartjuk ugyanakkor leszögezni, hogy hitelességünket mindvégig meg kell őriznünk: csak olyan programokba kezdünk bele, amelyeket a szakmai siker ígéretének reményében be is tudunk fejezni.

Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Határokon átívelő együttműködés


A "Szlovákiai könyvtári hét" rendezvényeinek keretében 2005. április 19-én az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár (ABK) Törökszalasztó u. 36. sz. alatti társalgójában tartotta meg ülését a Téka Téma Komárom-Esztergom megyei szakmai újság szerkesztőbizottsága, melynek az ABK igazgatóhelyettese, Kecskés Ildikó is tagja. A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Monostori Imre elmondása szerint a könyvtáros szaklap megjelenésének 16. évében, idén szeretnék a szlovákiai könyvtárakat is bekapcsolni a határon átívelő projektbe, melyhez a Nyitrai Kerületi Önkormányzat és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tavaly megkötött hivatalos együttműködési szerződése szolgál alapul. Az összeköttetés, az információcsere ma már elektronikus úton is megvalósítható. Az együttműködés elsődleges célja, hogy a polgárok, a könyvhasználók nagyobb lehetőségekkel tudjanak élni, hiszen a megye terjedelmes könyvállománnyal rendelkezik, s a magyarországi könyvtárakon keresztül a nagyobb könyvtárak is elérhetők.
Az ABK igazgatója, Szilágyi Márta lapunknak elmondta, hogy a szlovákiai fél tudósítani szeretné a szakmai újságon keresztül a magyar felet a régióban történtekről, esetleg odavinni a rendezvényeket, mint legutóbb Berta András tatabányai fotókiállítását, csereprogramokat szervezni és együttműködni a helytörténeti munkában. A szakmai eszmecsere, a kölcsönös egymástól tanulás nagyon fontos a könyvtárosok számára. A későbbiekben szeretnék a használókat is minél nagyobb számban bevonni a projektbe. Mivel a tatabányai régióban vannak szlovák falvak, bizonyára szívesen vennék a nyitrai régióban történt rendezvényekről szóló információkat. Jó lenne, ha idővel a két régió kisebb könyvtárai is felvennék egymással a kapcsolatot, hiszen az efféle együttműködés nagy segítség a nemzetközi projekteknél is.

Hegedűs Hilda
Castrum Novum, 2005. ápr. 26.

Ünnepségsorozat József Attila tiszteletére a megyei könyvtárban


József Attila 100. születésnapját ünnepelte az ország április 11-én. A költő nevét viselő intézmények köztük a József Attila Megyei Könyvtár, amely ötven éve nevezheti magát így megkülönböztetett figyelemmel készültek az évfordulóra.
Könyvtárunk elsősorban az ifjúság számára kívánta emlékezetessé tenni az ünnepséget. Április 4-én négy neves József Attila kutató tartott rendhagyó irodalomórát az Árpád Gimnázium tanulóinak, de az előadások mindenki számára nyitottak voltak.
Bencsik János, Tatabánya polgármestere emlékező szavai után Tverdota György irodalomtörténész, egyetemi tanár, a József Attila Társaság elnöke tartott előadást "A József Attila kultusz története" címmel. E kultusz voltaképp a költő halálakor kezdődött. A rokonok, barátok nehezen tudtak szembenézni az öngyilkosság tényével, életműve szinte azonnal felértékelődött, és értéke ha a hangsúlyok a politikai viszonyok változásai miatt időről időre változtak is soha nem kérdőjeleződött meg. Tverdota György részletesen ismertette a költő első újratemetésének történetét, annak politikai tartalmát sem feledve. (A téma iránt részletesebben érdeklődők figyelmébe ajánljuk A komor föltámadás titka című művét.)
Beney Zsuzsa költő "Egy vagy több költészet?" című előadásában istenes versei közül ifjúkori és kései verset összehasonlítva elemezte József Attila költészetének változásait. Az ifjú költő az apaképet személyesíti meg, akit nem ismerhetett, a kései vers sokkal elvontabb, filozofikusabb. (Beney Zsuzsa több tanulmányt írt e tárgykörben, közülük a legfrissebb a Vigilia ez év áprilisi számában jelent meg.)
Valachi Anna irodalomtörténész "Bolondot játszottak velem" című előadásában az elmebetegség stigmájáról szólt, ami makacsul tartja magát a József Attila értelmezésekben. Előadásában azt bizonyította, hogy a költő nem volt skizofrén, viszont ténylegesen nagyon sokszor játszott szerepet. 1937-ben, amikor a klinikán kezelték, ezt is eljátszotta, visszatérően maga is írta verseiben. Atipikus viselkedését vélték gyógyíthatatlan betegségnek, mintegy védekezésként, hogy senki nem felelős a haláláért. Versei briliáns logikával íródtak, nagyfokú filozófiai tudásról adnak tanúbizonyságot, erre egy beteg elme képtelen lett volna. (Életének krónikáját írta meg 1999-ben megjelent művében, amelynek ismerete segít eligazodni az életműben.)
N. Horváth Béla irodalomtörténész "...aki szeretni gyáva vagy" című előadásában József Attila és Gyömrői Edit kapcsolatáról szólt. A költő életében Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra mellett ő is jelentős szerepet játszott. Gyömrői Edit a pszichoanalitikusa volt egy időben, és ragaszkodott a kezelőbeteg kapcsolathoz. A Gyermekké tettél című vers elemzése kapcsán csaknem egyértelmű, hogy valóban nem szerelem volt az az érzés, amely a költőt és őt összekötötte, az analízis kapcsán a gyermekkori élmények felidézésével inkább egy ideális anyakép rajzolódik ki. Maga a vers is tükröz egy szakaszában felnőttebb érzelmeket, és a költő nem bocsátotta meg Editnek, hogy visszautasította. A pszichoanalízisről ma is elég keveset tudunk. Érdemes figyelmesen olvasni József Attila verseit, hol érhetjük tetten a kezelés jeleit. Pl. a Mama első sora pontosan azt jelenti, amit ír: hogy a mamára gondol folyamatosan, mert a gyermekkori emlékeket hívta elő a pszichológus. A verselemzéseket keresők haszonnal forgathatják az előadó köteteit is.
A diákok többsége csak egyegy előadást hallgathatott végig, így is tanulságos volt, de a négy együtt különleges élményt nyújtott a szerencsés hallgatóknak. Legtöbbünk szinte fizikai késztetést érzett, hogy előkapja a József Attila kötetet, beleolvasson a versekbe, a tanulmányokba.
Az esti programban a budapesti Új Színház előadása a fiatal József Attilát idézte meg: a lelkes kamaszt, aki hisz az életben, a boldogságban, aki érzékeny a valóság rezdüléseire, és tudása, tehetsége folytán szépséget, örömöt, a teljes valóságot képes ábrázolni. Mindezt lelkes fiatalok jelenítették meg versmondással, mozgással, énekkel, zenével, az idősebbekben felidézve a hajdani irodalmi színpados produkciók emlékeit.
Április 11-én, a költő születésnapján házi ünnepség keretében koszorúztuk meg a könyvtár bejáratánál levő József Attila domborművet. Az ünnepségen a József Attila Általános Iskola tanulói mutatták be az évfordulóra szerkesztett műsorukat, amelyet magyar költők gyermekeknek írott verseiből állítottak össze. Az Árpád Gimnázium két diákja József Attila verssel köszöntötte a hallgatókat.
Az ünnepség lezárásaként az Évszakok kamarazenekar adott hangversenyt. Bartók Béla, Weiner Leó, Fekete Gyula, Brahms egyegy műve hangzott el. Ezt megelőzően Kerti Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke idézte fel a költő emlékét.
A programok alkalmat adtak arra, hogy minden korosztály méltó módon ünnepelhesse a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének századik születésnapját, rádöbbenhessen arra, hogy a versek soha nem kopnak el, újra meg újra kifejezik érzéseinket, vágyainkat, reményeinket, fájdalmunkat, örömöt és vigaszt nyújtanak, segítenek a világ és önmagunk megismerésében.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Hátrányos helyzetű roma gyerekek a JAMK gyermekkönyvtárában
Egy kísérlet naplója
II. rész

2004. november 22. Felső tagozat
Megvallom, nagyon féltem ettől a találkozótól. Egyrészt azért, mert még elevenen élt bennem az előző foglalkozás negatív élménye, másrészt mert a tanár úr jelezte, hogy nem tud részt venni a foglalkozáson.
Mi lesz most?!
Új stratégiát készítettem. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert az első alkalom után reménytelennek tűnt, hogy ezeken a hétfő délutáni foglalkozásokon akár egy mesét, akár valamely ifjúsági regény egy részletét felolvassam úgy, hogy a történet lekösse őket. Úgy gondoltam, a játék oldaláról közelítem meg a teendőket és idővel reményeim szerint eljutunk majd a kitűzött célhoz.
Legnagyobb megdöbbenésemre a gyerekek nyugodtak voltak, érdeklődőek, aktívak, és figyeltek rám...
Felfrissítettük az előző foglalkozásról még halványan derengő könyvtárhasználati ismereteket és megkérdeztem tőlük, szeretneke, szoktake olvasni. A válasz nem lepett meg túlságosan. Nem szeretnek olvasni, ha minden kötél szakad, elolvassák a kötelező olvasmányokat, de aki teheti a csoportból két gyermek inkább videón próbálja meg követni a történetet.
Boldogak voltak, amikor közöltem, hogy rejtvényt állítottam össze számukra, amit, ha megoldanak, jutalmat kapnak. (Nem tudni, hogy a rejtvény, vagy a jutalom szereztee a nagyobb örömöt.)
A bemelegítő feladat egy mássalhangzók nélküli közmondás megfejtése volt. Szinte mindenki rájött a megfejtésre, de meglepő volt, hogy a társaságnak csak a fele ismerte, illetve tudta megmagyarázni a jelentését. Megismertettem velük a Magyar szólások és közmondások című kötetet, annak használatát, amit a foglalkozás végén közösen böngésztek.
Ezután következett a rejtvény megoldása, melynek összeállításakor az elsődleges szempontom az volt, hogy a könyvtárral, könyvtárhasználattal kapcsolatosak legyenek a kérdések. Már elkészültem, amikor arra gondoltam, hogy módosítom valamelyest, mert majdnem biztos, hogy szívesebben gondolkodnak el majd azon, hogy mi lehet "az étkezde vicces elnevezése, ami 7 betű", mint a kizárólag könyvtárral kapcsolatos dolgokon. A kérdések kb. fele maradt így könyvtári vonatkozású.
Nagy lelkesedéssel haladtak pontrólpontra, súgtakbúgtak, kérdezgettek, de volt egy feladvány, melyre senki nem tudta a választ. Nem árultam el, hanem felhívtam a figyelmüket a kézikönyvtárra, és segítettem megkeresni azt a könyvet, amely megoldást nyújthat a problémára. Talán nem meglepő, hogy a rejtvény ez esetben is azoknak a gyerekeknek okozott problémát, akik már az előző feladat megoldásához is segítséget igényeltek. Egyegy hoszszabbra sikerült feladvány elolvasása, illetve annak értelmezése nem ment mindenkinek zökkenőmentesen.
2004. november 29. Alsó tagozat
Az előző heti kellemes délutánt követően minden aggodalmam elszállt. Békésen készültem a foglalkozásra, melyre az alsó tagozatosokat vártam. A megérkezésüket követően nagy hangzavar támadt a könyvtárban, de elcsendesedett mindenki, amikor a körben elhelyezett székekre leültünk.
Következhetett a bemutatkozás. Megkérdeztem, ki az, aki ismeri neve jelentését. Senki nem volt tisztában vele, de nagyon izgatottak lettek, amikor elárultam, hogy a könyvtárban van olyan könyv, mely választ adhat a kérdésre. Mindenki azt szerette volna, hogy a saját nevéről tudjon meg mindent először. Mármár hangzavarba torkollott az egész, de rögtön a figyelem középpontjába kerültem, amikor a mellettem ülő keresztnevének jelentését elkezdtem felolvasni a könyvből. Nagy kuncogást váltott ki egyegy név értelmezése. Minden egyes gyerektől, nevének értelmezése után megkérdeztem, tudjae, mikor van a névnapja. Senki sem tudta megválaszolni a kérdést, vagyis nem ünneplik a családjukban. Kérték, hadd másolhassák le a könyvből a nevük jelentését, mert féltek attól, hogy elfelejtik.
Következhetett a foglakozás azon része, melyben tapasztalataim szerint minden gyerek nagy lelkesedéssel vesz rész. Feltettem a gyerekeknek a kérdést, szeretike a találós kérdéseket. Nem voltak valami meggyőzőek... Kértem tőlük, hogy ha valaki tud esetleg egy találós kérdést, azt tegye fel, és mi többiek, megpróbáljuk megfejteni. Volt minden! Például: Találjuk ki, hogy hívják a kutyáját! Egy másik: Találjuk ki, hány macskája van! Nem tudtuk, sajnos. (Elmagyaráztam nekik, mi is az a találós kérdés.)
Mivel alsó tagozatos kisdiákokról van szó, a Kukurikús kikérdező című könyvecskéből válogattam össze a kérdéseket, amit kimondottan e korosztály számára állított össze a szerző. A bemelegítő kérdések után egyre inkább élvezték a játékot, és amikor közöltem velük, hogy ez az utolsó, kérték, ne hagyjuk még abba, mert "tök jó" megfejteni őket.
Az eddigiekkel annyira elment az idő, hogyha a mai napra készített rejtvényt megoldattam volna még a gyerekekkel, nem lett volna lehetőségük könyveket böngészni. Ezért úgy gondoltam, a rejtvényt majd a következő foglalkozás alkalmával fogjuk megoldani, így jut még kellő idő arra, hogy mindenki válogasson a polcokról. Nem sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Gyakorlatilag két csoport alakult, az egyik a polcsorok között kergetőzött, a másik, mely főleg lányokból állt, a folyóiratokat böngészte, főként azokat, melyekben a "legmenőbb" popsztárok voltak megtalálhatók (IM, Popcorn). E két "tevékenység" nem volt zajmentes. A fiúk akkor örültek hangosan, ha sikerült kergetett társukat elkapni, a lányok pedig akkor, ha megtalálták kedvencüket az újságban. A leghangosabbakat megkértem, üljenek le, adok nekik egy érdekes feladatot. Így kiosztottam azokat a feladatlapokat, melyeket a következő foglakozáson oldottunk volna meg. Ez olyan rejtvény volt, melyben egy fogalmat titkos írással rögzítettem, s melyhez megoldókulcsot mellékeltem. Meglepetésemre néhány perc elteltével már minden gyerek kért ebből egy példányt és lázasan dolgoztak a megoldáson. Gyakorlatilag két gyerek kivételével mindenki segítség nélkül oldotta meg a feladványt. Sőt, amikor végeztek a megoldással, az egyik diák a tanár úrnak készített egyet.
2004. december 6. Felső tagozat
Megérkezett a Mikulás. Minden diákot megajándékoztunk egy jelképes kis csomaggal. Kérdésemre, hogy ki mit tud a Mikulásról, nem válaszoltak, ezért figyelmükbe ajánlottam a Szent Miklós legendája című kötetet és elmeséltem nekik a történetet.
Az előző foglalkozáson a könyvtárral kapcsolatos tudnivalók kapcsán többek között már megbeszéltük, hogy a könyvek milyen rend szerint sorakoznak a polcon. Most arra készültem, hogy ezt a gyakorlatban is szemléltetem a gyerekek aktív részvételével. Átismételtük vázlatosan ismereteinket, majd kértem, hogy mondja el mindenki, ha ők maguk írnának egy könyvet, mi lenne annak a raktári jelzete. Nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy nincsenek tisztában azzal, melyik a vezetéknevük, és melyik a keresztnevük. Miután már a harmadik gyerek is a keresztnevének kezdőbetűjével válaszolt, megbeszéltük a problémát. Nehezen, de belerázódtak, és már nem tévesztették össze a kettőt. Ezután kértem, hogy vezetéknevük kezdőbetűjét írják rá a kiosztott lapokra jó nagy betűkkel, és képzeljék el, hogy írtak egy könyvet, mely bekerül a könyvtárba. Álljanak fel és alkossanak egy polcsort, mely polcsoron ők maguk a könyvek és a kezükben lévő betű mutassa meg, hogy az egyes könyvek milyen sorrendben következnek. A tanár úr és én ellenőriztük, jól állítjáke fel a sorrendet. Nagyon élvezték, nagy volt a nyüzsgés, irányították egymást, ki hova álljon, ki kivel cseréljen helyet (ittott a tanár úr is besegített nekik, hiszen ő tudta a gyerekek vezetéknevét). Gyakorlatilag nagyon ügyesen sikerült megoldaniuk, egy gond volt csupán. Három gyerek vezetékneve ugyanaz volt, elmagyaráztam, mit kell ilyen esetben figyelembe venni, így hibátlanul sikerült megoldaniuk a feladatot.
Felbuzdulva azon, hogy az előző foglalkozáson nagy sikert aratott a titkosírás feloldása, úgy gondoltam, a nagyoknak is összeállítok egyet. Ők is nagy élvezettel oldották meg a feladatot. Ekkor derült ki, hogy a tanár úr rendszeresen tart rovásírással kapcsolatos szakkört az érdeklődő felső tagozatos diákoknak, sőt rendszeresen vesznek részt versenyeken is, jó helyezéseket elérve.
Nagyon jól haladtunk a feladatok megoldásában, így maradt elég idő arra, hogy meséljek a könyvtárunkban szervezett íróolvasó találkozókról. A legutóbbi meghívott vendégünk Nógrádi Gábor író volt. Azok, akik részt vettek ezen a találkozón, sok mindent megtudhattak róla, illetve művei keletkezésének körülményeiről. Kérdésemre, hogy olvasotte már valaki az említett szerzőtől, nemleges válasz kaptam. (Arcukra volt írva, nem is értik, miért kérdezem, hiszen mondták már, hogy csak a kötelező olvasmányokat olvassák el, ha nagyon muszáj.)
Felajánlottam, hogy szívesen megismertetem őket Nógrádi Gábor egy művével, mely biztosan nagyon tetszene nekik, ez a mű pedig a kezemben tartott Pete Pite. Röviden ismertettem, miért esett éppen erre a műre a választásom. Az okok között említettem: biztos vagyok abban, hogy minden gyerek eljátszott már azzal a gondolattal, mi lenne, ha egy időre az egyik szülő bőrébe bújhatna. Ezt mindannyian helyeselték, de amikor bejelentettem, hogy minden foglalkozáson felolvasnék nekik a kötetből (titkon remélve, hogy nem tudják kivárni a következő alkalmat, és kikölcsönzik a könyvtárból), nem örültek a javaslatnak. Hangot is adtak a gondolataiknak, tiltakoztak.
Nem hagytam magam, belefogtam lesve a hatást egy elkeseredett társaság meredt rám. Kicsit később már egyegy kuncogást is "megengedtek maguknak", főleg akkor, amikor a tanár úr elkezdte elmutogatni az elhangzottakat. Lehetséges, hogy így a tanár úr aktív közreműködésével már méltóvá válik a mű a meghallgatásra...

Lehrreichné Dürgő Brigitta
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

A Helischer József Városi Könyvtár hírei

József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából a könyvtár kétféle pályázatot hirdetett: általános iskolásoknak rajz, középiskolásoknak prózai pályázatot.
A rajzpályázat témája József Attila egy versének illusztrálása volt. A felhívásra 181 alkotás érkezett, közülük április végéig 108 volt látható a Városháza dísztermében, ahol a centenárium alkalmából ünnepélyes díjátadásra került sor. A tíz év alatti és tíz év feletti kategóriában érkezett műveket díjazta a zsűri. 17 gyerek vehetett át különdíjat, amelyeket a város vállalkozói biztosítottak.
A középiskolások számára hirdetett "Mit jelent ma számomra József Attila?" című prózai pályázat nem volt ilyen sikeres. Valószínű azért, mert a város több középiskolája is hirdetett hasonló pályázatot. 16 pályamű érkezett be a város és környéke középiskoláiból, és a munkák többsége meglehetősen rövidre sikeredett. Volt köztük elemző munka, esszé és lírai alkotás. Első díjat nem adtak ki, viszont öt pályamű különdíjban részesült.
*
A testvérvárosi szerződés aláírásakor (2004. december 29-én) a főpolgármester és kísérete a városi könyvtárba is ellátogatott, és úgy tapasztalták, hogy meglehetősen kicsi az angol nyelvű könyvkínálat. A canterburyi képviselők és az ottani polgármesteri hivatal dolgozói házi könyvtárukból válogattak össze klasszikus angol szerzők műveiből és ifjúsági regényekből egy 220 kötetből álló gyűjteményt, amelyet Canterbury Corner néven ajánlanak, és 2005. április 15-én adták át ünnepélyesen az olvasóknak. Az adományt az EUjet légitársaság ingyen szállította Budapestre.
*
Befejeződött az Esztergom és Vidéke című újság 1879 júniustól 1911 októberig megjelent számainak digitalizálása az OSZKban. A mikrofilmről való digitalizálás egymillió ötvenezer forintba került, mely összeg a költségvetésen kívül, egy képviselő "lobbizása" nyomán realizálódott. (A képviselő a helyi Kórlap főszerkesztője, az Esztergom és Vidéke gyakori használója.) Az anyag utófeldolgozása jelenleg is folyik annak érdekében, hogy egy kényelmesen használható felületen keresztül lehessen visszakeresni a korábbi számokat. Terveink szerint a digitalizált példányokat hamarosan az interneten keresztül is hozzáférhetővé tesszük PDF formátumban. A digitalizálás folytatására újabb egy millió forint áll rendelkezésre.

Flórián Mária
Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom

A Nagy Könyv indítása az általános iskolában

Amikor meghallottam a "Nagy Könyv" játék felhívását, nem volt számomra kérdés, hogy népszerűsítsük az iskolában is, mert úgy gondolom, hogy egy iskolai könyvtárnak minden eszközt fel kell használni annak érdekében, hogy a gyerekek minél jobban megszeressék az olvasást.
Regisztráltattuk magunkat, időben megkaptuk a tájékoztató anyagokat, a plakátokat, a szavazólapokat és természetesen az urnát is, ahova bedobhatják a szavazatokat. Külön öröm számomra, hogy a gyerekek közvetítésével a szülőket is megszólíthattuk, és közülük is sokan töltöttek ki szavazólapot.
Talán nem is a szavazás volt a legfontosabb, vagy hogy hogyan jutott célba, feladtáke egyáltalán, hanem hogy sokan idézték fel olvasmányélményeiket, gondolkodtak azon, mit is választanának, mi volt számukra a legkedvesebb. Bizonyára nagyon változatos volt a kép mind a gyerekek mind a szülők körében.
A szavazás első szakasza április 15-én lezárult, a 100-as lista néhány újságban megjelent, az interneten elérhető a megyei könyvtár honlapján is.
Mi, könyvtárosok bízunk abban, hogy ez a játék ismételten ráirányítja a figyelmet a könyvekre, az olvasásra, hogy azok is elolvasnak a legnépszerűbb könyvekből néhányat, akiknek különben eszébe sem jutott volna el vagy újraolvasni a magyar és világirodalom listára felkerült remekeit. Mert való igaz a játék jelszava: "Könyvek nélkül semmit nem lehet elérni."

Tanczerné Jakus Emőke
Kőkúti Általános Iskola, Tata

Irodalom és zene a dorogi könyvtárban

Közös irodalmi estet rendeztünk a Dorogi Értékvédő Egyesülettel, melynek vendégei Laár András, TörökSzofi László és Vass Tibor, az est házigazdája pedig Cselenyák Imre volt.
A legifjabb költő TörökSzofi László Köteles példány című kötetét mutatta be.
A másik költő, a Kassák és Szabó Lőrinc díjas Vass Tibor nem ismeretlen a dorogi közönség előtt, az "Új bekezdés" irodalmi műhely tagjaként már járt a városban. Mostani kötete a Bevallás garnitúra már megjelenésével formabontó: a könyv gerincével vízszintes tartással olvasható (formai feltárás szempontjából a címoldal a könyv közepén található). Humorral, iróniával, szójátékokkal teli a kötet.
Az est harmadik vendége Laár András, akinek LAÁR pour L'ART című könyvéről ajánlójában írja Cselenyák Imre: "Laár András megvalósítja a művészi ambivalenciát: az abszurd versek és szösszenetek derűjét avatottan ütközteti egyéni hangulatú, filozofikus írásaival."
Az est további felében részletek hangzottak el az ajánlott könyvekből, valamint Laár András különleges zenei élményben részesítette a hallgatókat. Az általa tündértilinkónak nevezett hangszeren fa helyett üvegből készült és sokkal hoszszabb az eredetinél játszott, nagy sikert aratva.

Gurinné Pintér Gabriella
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

***

Március 18-án egy író, újságíró asszony, Schäffer Erzsébet köré ült le a városi könyvtárban meghívott közönség. Rozmann István személyében tapintatos, visszafogott műsorvezetője volt az estnek, aki hagyta, hogy a Nők Lapja sokat kérdező riporteréből itt két órára egy őszintén megnyíló, magáról valló riportalany váljék. Emberi portré rajzolódott ki előttünk egy sikeres, sokat vívódó, természetes módon kérdezőfelelő asszonyról. Receptek nélkül "kommunikált" velünk, nem éreztük az idő, az elfogyó levegő terhét sem. Valamennyiünk "ügyeibajai" köszöntek vissza történeteiben, akár hajdani lázadó ifjúságáról, akár családjához kötődő erős érzelmeiről beszélt: érzően (de nem érzelgősen), megbocsátón (de sosem fölényesen).
Különös hangulatot teremtett mindehhez a telitalálatként felfedezett régi recept: szóljanak meg a testvérmúzsák egyegy lélegzetvételnyi időben, hogy a muzsika, a felolvasott kispróza is szolgálja a kötetlen, jókedvű társalgás élményét. A zeneiskola tanárainak játéka, éneke, Rozmann István és Sasvári Katalin felolvasása tette teljessé azt est sikerét.

Kovács Lajos
Közhírré Tétetik, 2005. 4. sz.

"Van miről énekelni"

Az érsekújvári Anton Bernolak Könyvtár is megünnepelte József Attila születésének 100. évfordulóját. A "III. verszuhatag" így különleges ünnep volt. A rendezvényt hivatalosan Érsekújvár polgármestere nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy ilyen sok gyerek jött el, aki szereti a verset, majd a meghívott vendéget, Dinnyés Józsefet köszöntötte, akinek műveit még egyetemista korában szerette meg.
Az érsekújvári P. Blaho utcai és CirillMetód utcai, továbbá a fűri, zsitvabesenyői és kamocsai óvodások tüneményesek voltak. Élmény volt hallgatni a Czuczor Gergely Alapiskola és az udvardi alsó tagozatosok lelkes versmondását is. Több ovis és kiselsős a szervezők felszólítására szívesen mondott további verseket is. Több mint százan adták egymásnak a szót a mikrofonnál. A felsoroltak után az érsekújvári Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulói következtek. Örvendetes, hogy Zselízről egy teli autóbusznyi érdeklődő érkezett. A rendezvény talán legmeghatóbb perceit is egy zselízi, mentális sérüléssel élő kislány szerezte, aki Adyverset szavalt. Bebizonyította, hogy a költészet, a versmondás mindenkié.
Az idei rendezvény rajzkiállítással is gazdagodott, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola pedagógusa, Liszka Éva javaslatára hirdették meg "Tiszta szívvel" címmel. A 49. osztályos tanulók József Attila portrékat, ill. versillusztrációkat küldhettek be, három kategóriában. A kürti, zsitvabesenyői, szímői, párkányi, szőgyéni és érsekújvári alapiskolából, valamint az újvári nyolcéves gimnáziumból beérkezett több mint 50 pályaművet szakmai zsűri véleményezte.
Az évforduló alkalmából "József Attila" címmel személyi bibliográfia is megjelent, melyet az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár családi könyvtárának részlegvezetője, Kovačic Gizella állított össze. A költészetnapi versmaraton Dinnyés József esti koncertjével zárult. A daltulajdonos vallja: "Van miről énekelni", s ezt másfél órás műsorában be is bizonyította saját szerzeményei, számos költő megzenésített verseinek szuggesztív tolmácsolásával.

Hegedűs Hilda
Castrum Novum, 2005. ápr. 26.

HELYTÖRTÉNET

Tatabánya történelmi olvasókönyve

Tatabánya város történelmének, honismeretihelytörténeti irodalmának egyik legújabb , s mindenképpen alapvető , hosszú évek óta várt kötete a most megjelent történelmi olvasókönyv. A nemcsak a város és Komárom-Esztergom megye számára jelentős és remélhetőleg mérhető eredményeket hozó, szemléletformáló kötet kiadását Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.
E munka polgármesteri felkérésre szerkesztődött, íródott majd négy esztendeig. Alkotóját, id. Gyüszi Lászlót aligha kell bemutatni az országos honismereti mozgalom tagjainak, szűkebb hazánk helytörténetitörténészi érdeklődésű s azt művelő szélesebb közönségnek.
Id. Gyüszi László az 1960-as években kiteljesedő honismereti mozgalom régi elkötelezettje, a Komárom-Esztergom megyei helytörténeti kutatások meghatározó személyisége. Legalább 40 éve rendszeresen kutat és publikál tudományos könyveket, tanulmányokat, cikkeket.
Az MTA VEAB-díjjal és Honismereti Munkáért kitüntetéssel elismert gazdag életművének is fontos állomása e kötet. Korábban tanárként, több éve már kizárólag helytörténészként a tudomány művelésével foglalkozott s foglalkozik több más témája mellett Tatabánya város története egyegy szeletének elemző bemutatásával is. Eddig ismeretlen forrásokat közlő cikkei, részösszefoglalásai folyamatosan jelennek meg szaklapokban s a városi hetilapban. E kötet szervesen következett szerzője megelőző forrásfeltáró, rendszerező munkásságából, tudományos kutatási eredményeiből.
Szükségessé tette e munka megjelentetését az is, hogy az 1972-ben megjelentetett városmonográfia, tanulmánygyűjtemény tematikájában, szerkezetében s tényanyag tekintetében is hiányos, nem felel meg mai ismereteinknek. Az elődtelepülések (ma Tatabánya városrészei) múltjáról kevés és pontatlan ismeretet közöl. A munkásmozgalom és ipartörténettel szemben nem érdemei szerint kezeli a bányanyitásig eltelt időszak történéseit. Egy tudományos igényű, az élet minden területére kiterjedő monográfia megírására az azóta eltelt időszak évfordulói nem teremtettek lehetőséget. E tény is aláhúzza id. Gyüszi László ettől eltérő műfajú, de azt mintegy megalapozó kötetének jelentőségét.
A Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv (1990) melyet id. Gyüszi László is felhasznált képvisel hasonlóan egynemű műfajt. Említhető lenne még az Esztergom vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit feltáró sorozat és gondozója, a Megyei Levéltár. Némi túlzással azt állíthatjuk: id. Gyüszi László" egyszemélyes intézményként" készítette el hézagpótló munkáját.
A kétkötetesre tervezett olvasókönyv első kötete a történelmi előidőktől a szénbányászat megjelenéséig, a 19. század végéig közöl forrásszemelvényeket, szöveges és képi dokumentumokat, leírásokat, adatokat. A bevezetés vázlatos áttekintést ad Alsó és Felsőgalla valamint Bánida történelméről. Ezt követően történeti, földrajzi leírásokkal mutatja be a tájat, a második fejezetben pedig a környék nevezetességeire hívja fel a figyelmet. A harmadik fejezettől kronológiai sorrendben tárja elénk a régmúlt régészeti, majd történelmi emlékeit. A negyedik rész idézi a középkori települések életét krónika és oklevélrészletek, birtoktörténeti iratok segítségével Ezt követi magyar és török források közlésével a hódoltság korának bemutatása. Az újjátelepült falvak sorsa a 18. században című fejezetben a jobbágyviszonyokat jellemző összeírásokat, jegyzőkönyveket idéz. A 19. század igen gazdag levéltári forrásai közül ugyancsak az úrbéri viszonyokat jellemző válogatott anyagokat találunk. Kitűnően sikerült a szerzőnek itt is a válogatás, hiszen korábbi kutatásai alapján ez az a korszak, amelyre a leginkább "rálátott". Ennek az időszaknak a forrásait használta korábbi kutatásaihoz. Itt már új típusú forrást, a statisztikát is felvonultatja az elődtelepülések népesedési adatainak idézésekor.
Az egyes fejezetek elején eligazít a korszakról és forrásanyagáról. Mindenhol a legfontosabb és legjellemzőbb iratokat és részleteket válogatta egybe. A történelmi korok főbb jellemzőinek ismertetése, bemutatása révén bárki fogalmat alkothat történelmihelytörténeti jelenségekről, jól tájékozódhat okok és következmények között. A mintaszerű alapossággal válogatott, élvezetes, tanulságos anyagot kitűnően fűzi egybe értő jegyzetekkel, tanári magyarázatokkal, így lényegre figyelő, szoros kapcsolatot alakít ki az olvasóval. Mindez megkönnyíti a szövegek értelmezését, az anyag feldolgozását. Mert arra szánták. Iskolai feldolgozásra, történelmi, helytörténeti órára szánt művet vehetünk kézbe. Megkönnyíti a pedagógus munkáját, amennyiben jól eligazít a korábbi feldolgozások eredményei és eredeti levéltári anyagokból vett korrekt szövegek közt. Azzal, hogy egy történelmi eseményről két forrást is idéz, (96100. l.) nemcsak a térség kapcsolatrendszerére mutat rá, de felhívja a figyelmet az összehasonlító elemzés módszertani szükségességére is. Messzemenően tisztában van a forrásadottságokkal, azok tipológiájával, tárgyilagos szemléletmódjával pedig segíti a tudományos kutatást, azok eredményeinek összegzését. Új anyagaival, széleskörű tényfeltárásával, tényszerűségével, tárgyilagosságával segíti a már régóta esedékes várostörténeti monográfia megalapozását. Adott közösségek, az elődtelepülések identitását erősíti, értékrendjének változását mutatja be.
Összefoglalóan elmondható: a Tatabánya történelmi olvasókönyve I. kötet hármas célt szolgál. Kiváló oktatási segédanyag, a tudományos kutatást támogatja és ismertetett erényeire tekintettel a szélesebb olvasóközönség is haszonnal forgathatja. Közérthetősége és tudományos igénye jól kiegészítik egymást. Szemléletmódja, tartalmi és szerkezeti sajátosságai, világos stílusa miatt nemcsak a tatabányaiaknak, mindenkinek ajánlható. Várjuk a II. kötetet!
(Tatabánya történelmi olvasókönyve I. Az elődtelepülések élete a szénbányászat kezdetéig. Tatabánya, 2004.)

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Komáromi napok, 2005.

A Komáromi napok rendezvénysorozat részeként 2005. április 29-én kibővített helyismereti könyvtáros találkozó keretében ismerkedhettünk meg Révkomárom nevezetességeivel. A programon részt vettek Veszprém, Pest, Komárom és Nyitra megyei helytörténészei, akik Jókai Mór születésének 180. évfordulójára emlékeztek e látogatás kapcsán, így elsősorban Jókaiemlékhelyeket tekintettek meg. A szervezők gazdag programot kínáltak. Zsok Gizella vezetésével először tiszteletünket tettük a Jókaicsalád sírjánál a református temetőben. Itt sok neves komáromi személyiség nyugszik. A sírokat a helyi Múzeumbarát Kör tagjai gondozzák.
Következő helyszínünk a "kis Móricz" szülőháza a Király püspök utcában, ahol másfél éves koráig élt. Megtekintettük a mai Jókai és Határőr utca sarkán álló családi házat is, amelyben többek mellett Petőfi is vendégeskedett író barátjánál.
Komáromban természetesen nem kerülhettük el azt a helyet, ahol a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja a betűvetést tanulta. A komáromi kollégium nemcsak erről híres, itt találkozott Csokonai élete legnagyobb, beteljesületlen szerelmével, Lillával. A református templomban meghallgathattuk a gyülekezet rövid történetét, és azt, hogy miként került a fal mellé a Jókaicsalád külön padja, közvetlenül a szegények padja mellé.
A városi séta során a református kollégium mellett megnézhettük az "aranyember", Domokos János házát. Utóbb ellátogattunk a szerb templom kertjében álló sírjához is. Megemlékezésünk kiemelkedő eseménye volt a Jókai szobor (Berecz Gyula alkotása) megkoszorúzása a Duna Menti Múzeum épülete előtt.
Az épületben ismét elcsodálkozhattunk a történeti gyűjtemény (Kultsár könyvtár) gazdagságán. Elhelyezésének áldatlan állapotáról is válthattunk néhány szakmailag érdekes szót. A Klapka téren lévő Zichy palotában megnéztük a Jókai és Lehár emlékkiállítást is. Jártunkban keltünkben a Nádor utcán haladva a szigorú szakmai utunk közben örömmel hallgattuk a marcellházi általános iskolások citerajátékát, népdalait.
Egy frissítő ebéd után a szépszámú társaság a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményével ismerkedhetett meg Györgyné Rabi Lenke igazgatónő vezetésével.
Miért jók ezek a programok? Az egyéni szakmai kapcsolatok jelentős mértékben járulnak hozzá az együttműködés kiszélesítéséhez, tartalommal való megtöltéséhez. Reméljük, hogy a találkozások gyakoribbá válásával jobban megismerhetjük egymás értékeit, munkáját.

Ifj. Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

EGYESÜLETI ÉLET

A magyar könyvtárosság etikai kódexe

Az etikai kódexet előkészítő bizottság 2005. április 5-én fogadta el az etikai kódex tervezetét. Az alábbiakban a tíz fejezetből álló terv legfontosabb gondolatait idézem.
I. Könyvtárosi etika. A könyvtárosi tevékenységet a szakmai ismeretek, eljárások és szokások, valamint jogszabályok és szabályzatok mellett etikai normák is vezérlik.
A magyar társadalom közvéleménye, gyakorlata és törvényei kinyilvánították, hogy a demokratikus jogállam és az információs társadalom információs és kulturális igényei kielégítésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, működtetése a társadalmi munkamegosztás keretében a könyvtárosokra hárul, akik a rájuk bízott szellemi vagyont a jelen és a jövő javára kezelik.
II. Alapértékek. A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség és az információ szabadsága mellett.
A könyvtáros hozzájárul az emberi jogok érvényesüléséhez, különös tekintettel az információhoz és a művelődéshez való jog gyakorlásához, a társadalmi harmóniához. A könyvtáros a gondolat, vélemény és szólásszabadságot, a tanítás és tanulás szabadságát az információk és gondolatok szabad áramlásával és hozzáférhetőségével segíti. Nyitott a társadalom kérdéseire és igényeire anélkül, hogy kedvezés vagy ellenszenv vezetné világnézeti és politikai, tudományos és művészeti ügyekben. Azon van, hogy a könyvtár teljesítse társadalmi küldetését s legyen az élethosszig tartó tanulás, az információcsere és a kulturális rekreáció színtere.
III. Könyvtáros hivatás. A könyvtárosi hivatás a könyvtárostól a használók iránt tiszteletet és odaadást, valamint állandóan fejlődő szakismereteket kíván meg. A könyvtáros szakmai döntéseit autonóm módon, személyében feddhetetlenül, személyes anyagi vagy egyéb jogosulatlan előnyét vagy hasznát kizárva hozza meg.
Saját világnézete, tudományos vagy politikai álláspontja, nézetei nem befolyásolhatják szakmai munkáját. A könyvtáros elhivatottan, az emberiség szellemi teljesítményei iránti tisztelettől vezérelve, személyes felelősségének vállalásával folytatja szakmai tevékenységét. Ismereteit folyamatos önképzéssel bővíti. Tehetsége szerint maga is hozzájárul a könyvtáros szakma gyakorlatának és elméletének fejlődéséhez. A könyvtárost tevékenységében a könyvtárhasználók iránt tanúsított tisztelet és jóindulat vezérli. Viselkedését udvariasság, mások elfogadása (empátia), szolgálatkészség, fegyelmezettség jellemzi.
IV. A gyűjtemény gondozása. A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi.
A könyvtár saját gyűjteményéből hiányzó művekről való tájékozódást lehetővé teszi a használók számára és a használati szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a könyvtárközi együttműködés keretén belül igyekszik hozzáférhetővé tenni azokat.
V. A könyvtárhasználók szolgálata. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére.
A könyvtáros védi a könyvtárhasználathoz való jogot, tiszteli és kiszolgálja a könyvtárhasználók igényeit. Az egyéni használók ellátása a közjót is szolgálja, ezért az egyedi, konkrét igények elsőbbségének elismerése az egész társadalom érdeke. A könyvtáros nem tekinti magát a könyvtárhasználók nevelőjének és irányítójának, de kötelességének tartja, hogy megtanítsa őket a könyvtár használatára.
VI. Az információ közvetítése. A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információhoz. Segítséget nyújt az információs eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyhez szabott információt nyújt.
VII. Könyvtáros szakmai közösség. A könyvtáros őrzi és növeli a könyvtárosi szakma tekintélyét, részt vesz a szakmai közéletben és együttműködésben. Készségesen adja át tudását és tapasztalatait.
VIII. A könyvtár, mint munkahely. A könyvtáros elkötelezett könyvtára iránt és tiszteletben tartja munkáltatója céljait és érdekeit. Beosztottként és vezetőként egyaránt a munkahelyi közösség javán munkálkodik.
IX. Társadalmi kapcsolatok. A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és kooperációs készséggel fordul más szakmák és tagjaik felé. Védelmezi a szellemi tulajdonhoz való jogot és a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés jogát.
Személyes világnézeti és politikai elkötelezettsége nem befolyásolhatja könyvtári tevékenységét; a könyvtár nevében kifejtett közszereplése legyen elfogulatlan és pártoktól független.
X. Az etikai kódex érvényesülése. Az etikai kódexben foglalt követelmények a könyvtárosok tevékeny közreműködésével valósulnak meg. Ezt a folyamatot a kódex kibocsátói egy etikai bizottság felállításával segítik elő.
A kibocsátók előtt nyilvánvaló, hogy az etikai kódexben kifejtett iránymutatás csak a könyvtárosok személyes erőfeszítésével, a szakmai ethosz iránt elkötelezett viselkedésével válhat a könyvtárosi és könyvtári gyakorlatot meghatározó erővé. Ezért számítanak valamennyiük, különösen a szakma véleményformáló, tekintélyes képviselőinek és a könyvtárak vezetőinek közreműködésére. A kódex megsértőivel szemben nem kívánnak szankciókkal fellépni, hanem a benne foglaltak érvényesülését a követendő példák felmutatásával igyekszenek elősegíteni, az elveket sértő gyakorlattól pedig elhatárolják magukat. Az ezzel kapcsolatos teendőket az e célra létrehozott etikai bizottságra bízzák.
A teljes szöveget kérésre e-mailben továbbítom az érdeklődőknek (panni@jamk.hu).
A tervezettel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket a kódexet összeállító bizottság titkárához juttathatják el: Hangodi Ágnes, Könyvtári Intézet, 1827 Budapest, Budavári palota F. ép. 0612243821, hangodi@oszk.hu

Rövidítette: Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

 


Felelős szerkesztő: Takács Anna
Olvasószerkesztő: dr. Monostori Imre
Szerkesztik:
Flórián Mária, Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Mikolasek Zsófia, Komárom, Jókai Mór Városi Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Tanczerné Jakus Emőke, Tata, Kőkúti Általános Iskola

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó: dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-33/2004.