XVI. évf. 5. sz.

2005. szeptember-október


LAPSZÁMOK



A XXXIV. könyvtári hét Komárom-Esztergom megyében


A könyvtári hét első napján, október 3-án hagyományosan a József Attila Megyei Könyvtár adott helyet a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét megnyitójának, és az ezt követő konferenciának.
A rendezvényre az egész megyéből érkezetek könyvtárosok. A rendezvényt Kerti Katalin, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Monostori Imre, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket.
A konferencia a kistelepülések könyvtári ellátásáról szólt. A témát először országos viszonylatban közelítettük meg. Ennek megfelelően az első előadás a "Kistérségi ellátás Magyarországon" címet viselte, melynek jelenlegi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos fejlesztési lehetőségekről Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet osztályvezetője jóvoltából tájékozódhattunk. Elmondta, hogy a kistérségi könyvtáraknak nagyon fontos lenne megtalálni az összhangot az önkormányzatokkal, meg kell értetni velük, hogy a könyvtárügy segítése nem csak a település egyik problémájára kínálhat megoldást, hanem ennél jóval szerteágazóbb jelenségről van szó. Hiszen a könyvtár azon kívül, hogy az információ megszerzésének, a szabadidő hasznos eltöltésének, a művelődésnek számos lehetőségét kínálja, olvasásra nevel, ezáltal személyiséget formál, összegyűjti a tudást, ami lehetőséget ad a tudásalapú társadalom megteremtésére, ezáltal neveli a jövő nemzedékét és a térségnek jövőképet ad. A könyvtár felzárkóztató, esélyteremtő intézmény is, mert bárki számára elérhető, anyagiaktól és bármely más külső tényezőtől függetlenül.
A következő előadást a kistelepülési ellátási formákról Tóth Máté, a Könyvtári Intézet munkatársa tartotta. Kifejtette, hogy egy település vezetésének először is arról kell döntenie, hogy nyilvános könyvtárat tart-e fenn vagy csak könyvtári szolgáltatást nyújt a lakosságnak. Ez többféle módszer segítségével is megvalósítható. Ilyenek például a mobil ellátási formák, melyek lehetővé teszik a szolgáltatások tértől független szervezését (mozgókönyvtár, postai szolgáltatás igénybevétele, felhasználók utaztatása a könyvtárakba, csereletét stb.). A jelenlegi hazai modellben elsősorban a cserélő típusú ellátórendszerek honosodtak meg.
Fontos lenne, hogy a közhiedelemmel ellentétben a könyvtár ne csak könyvek kölcsönzését lebonyolító intézményként működjön, hanem egyéb dokumentumfajták is elérhetőek legyenek. A helyi könyvtárak munkájának középpontjába kell helyezni a helyismereti tevékenységet, helyi adatbázisgyűjtést, a helyi tudások rögzítését, feltárását. Lényeges feladat lenne még a településeken különböző felmérések elvégzése a használók számbavételével, igényeiknek feltárásával.
A tartalmas előadás végén szórakoztató és érdekes diákat láthattunk a mozgókönyvtári ellátással kapcsolatos külföldi gyakorlatról.
Ezután esett szó a megyében működő ellátórendszerek tapasztalatairól, működésüknek nehézségeiről. A tatai ellátórendszerről Gyüszi László, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója, a kisbériről Morvai Józsefné, a Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár igazgatónője tájékoztatta a megjelenteket. A megyei helyzetről, lehetőségekről H. Mlakár Erzsébet, a József Attila Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese számolt be.
Hagyományosan a könyvtári hétre jelent meg a Komárom-Esztergom megye a magyarországi sajtóban, immár a nyolcadik kötet (1990-1994), melyet Nász János, a kötet szerkesztője mutatott be, majd természetesen lehetőség nyílt a tárgyhoz kapcsolódó hozzászólásokra, kérdések feltevésére.
A konferencia ebédidőben zárult, de délután Jelenits István, piarista szerzetes tanár tartott előadást "Istenkereső költők a XX. században - istenkereső ember napjainkban" címmel a Keresztény Pedagógus Társaság és a József Attila Megyei Könyvtár közös rendezvényén.

Kolok Melinda
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

ODR-konferencia - ötödször



A József Attila Megyei Könyvtár ötödik alkalommal szervezte meg a Komárom-Esztergom megyei könyvtári napok keretében az ODR-konferenciát. Ebben az évben is összegyűltek az ország minden tájáról a könyvtárosok, több mint száz visszajelzés érkezett. Érdekes, hogy a megyében élő főhivatású könyvtárosok egy része, akinek választania kellett, hogy a könyvhét megnyitójára, vagy az ODR konferenciára jöjjön, szintén e program iránt érdeklődött inkább.
Monostori Imre megnyitója után Skaliczki Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője a könyvtári szolgáltató rendszer továbbfejlesztéséről tartott előadást. Országosan két kiemelkedő könyvtári fejlesztés határozza meg a könyvtárügy stratégiáját. Az ODR tagkönyvtárainak technikai fejlesztésével, állománygyarapításának támogatásával lényegében elértük, hogy az információhoz való hozzájutást állampolgári jogként kezelhetjük. Ahhoz, hogy a rendszer valóban működhessen, a továbbiakban a kistelepülések könyvtári ellátására is többet kell áldozni. El kell érni, hogy minden települési könyvtárban illetve szolgáltató helyen legyen internet-hozzáférés, egyrészt, mert a tanulók számára immár nélkülözhetetlen, másrészt, mert így hozzáférhetővé válnak a könyvtárak számára a központi adatbázisok, és megnyílik a lehetőség a gyors könyvtárközi kölcsönzés használatára. Ehhez jelenleg a kistérségi társulásban rejlő lehetőségeket célszerű felhasználni, de az elmúlt évek pályázatainak további hasznosítását (teleházak, sulinet program, e Magyarország pont) is érdemes újra átgondolni. Az igénybevétel növekedésével ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ODR tagkönyvtárak folyamatos fejlesztéséről sem.
Folyamatban van az országos lelőhely-nyilvántartás összekapcsolása. A feldolgozást is megkönnyíti, hogy a bibliográfiai leírások a központi adatbázisból letölthetők - derült ki Bakonyi Géza (SZTE Egyetemi Könyvtár) előadásából. Az internet leegyszerűsíti, felgyorsítja a könyvtárközi kölcsönzést, ugyanakkor célszerű minden esetben annak is utánajárni, a keresett dokumentum nem található-e meg közvetlenül is a világhálón. (Elsősorban a fénymásolatban kérhető folyóiratcikkek esetében célszerű ez a megoldás.) Ugyanakkor kisebb anyagok küldésénél elektronikus formában is lehet teljesíteni a kéréseket. Ez kiváltja a postai szolgáltatást. Ennek technikai feltétele az ARIEL program használata. (Szkennerrel ez a folyamat meglehetősen időigényes, és a keletkező nagy fájlok csatolt fájlként küldése is nehézkes.) Erről a témáról szólt Bartók Györgyi (Könyvtári Intézet) tájékoztatója.
Az ODR szolgáltatásait nagyon sok városi és községi könyvtár is igénybe veszi, és sokszor ők is az egyetemi könyvtárakhoz fordulnak olyan kérésekkel, amelyeket elvileg a megyei könyvtárak is ki tudnának elégíteni. Ennek oka részben a tájékozatlanság, részben az, hogy nem minden könyvtár van benne teljes állományával a központi adatbázisban (a József Attila Megyei Könyvtár sem!), és még nem lehet az ODR tagkönyvtárak esetén sem mindenhol ellenőrizni, hogy a keresett könyv éppen kölcsönözhető-e. Ennek eredményeként előfordult, hogy gyermekkönyveket kértek (és kaptak) az egyetemi könyvtáraktól. Ezt valóban sikerrel kérhették volna az illetékes, vagy egyéb megyei könyvtártól. Más kategóriának tekintem azokat a megyei-városi könyvtárban megtalálható kézikönyveket, tankönyveket, amelyekre vizsgaidőszakban mindenütt előjegyzés van. Ilyen esetben sem biztos azonban, hogy eredményesebb országos könyvtáraktól kérni a művet, vélhetően ott is hiánycikk. Az egyenletesebb leterheltség miatt mindenképp érdemes először a megyei könyvtár katalógusában keresni, és csak sikertelenség esetén küldeni tovább országos szakkönyvtárba a kérést. Az ezzel kapcsolatos felmérés, amelyet Hölgyesi Györgyi ismertetett, a Könyvtári Intézet honlapján is olvasható.
Örök gond a postaköltség, amelynek jelenlegi helyzetéről Rády Ferenc (OSZK) tájékoztatta a résztvevőket. Ha nem is teljesen megnyugtató a helyzet, de újabban nem portósan kell feladni a könyveket, ezt már nem is térítik, a megegyezés értelmében a postának el kell fogadni a visszaküldő szelvényt. Gondok még vannak e területen, ezt helyi szinten kell rendezni. Problémát jelent a súlyhatár, valamint az, hogy nem minden ODR tagkönyvtárnak van még szerződése a postával, és a kis posták egy része nem fogadja még el így a csomagot. Ez a lehetőség egyelőre az ODR tagkönyvtárai által küldött könyvekre vonatkozik, tehát, ha egy kisebb könyvtárból esetleg át is lehetne kölcsönözni a keresett művet, azt már nem tudja téríteni a rendszer. Elsősorban az ellátóközpontokhoz tartozó községekre jellemző, hogy a könyvtáros személyesen hozza-viszi olvasóinak az onnan kikölcsönzött könyveket.
Az ODR tanácskozás ötödik születésnapját tortával ünnepeltük, hasznosságáról a nagyszámú jelenlevő figyelme és aktivitása biztosította a szervezőket.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Ötvenéves az oroszlányi Városi Könyvtár


Nagy örömmel (és valljuk be, nagy megkönnyebbüléssel) vettük kézbe elkészült kiadványunkat még az ősz elején. Bár a jubileumot tavaly ünnepeltük, csak az év végén tudtunk jelentkezni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatra, melyet az évfordulós könyvtárak számára hirdettek meg. Az elnyert 300 ezer forintot idén kapta meg a könyvtár, így ebben az évben kezdődhettek meg a munkálatok.
A kiadvány az Oroszlányi Helytörténeti Füzetek 7. számaként jelent meg, "50 éves az oroszlányi Városi Könyvtár: 1954-2004" címmel.
A könyv megírásában az egész könyvtári csoport részt vett, felkarolva egy-egy - a munkájához szorosabban kapcsolódó - fejezetet. A kiadvány alapját Kozmáné Gombkötő Hajnalka a könyvtár történetével kapcsolatos szakdolgozata adta, de a munkálatokat rengeteg előkészület és kutatás előzte meg. Mivel ezeket csak munkaidőben tudtuk megoldani, így néhány hónapig igencsak be kellett osztani a könyvtári munkával és a kiadvánnyal kapcsolatos időnket.
A könyv tartalmilag három főbb "fejezetre" bontható. Az első, a könyvtár története az 50-es évektől napjainkig. 1954-ben a könyvtár még két barakképületben kialakított helyiségekben üzemelt. Húsz évvel később költözött jelenlegi helyére, az akkor megnyílt Művelődési Központba, bár ekkor a gyermekkönyvtár még egy teljesen külön épületben kapott helyet (a 90-es években költözött a művelődési házba). Sajnos az akkori kialakítás már nem tudja követni a jelenlegi igényeket, a könyvtár helyiségei eléggé szét vannak "szórva". A második "rész" a könyvtár munkájával foglalkozik, részletesen bemutatva az állománygyarapítást, az informatikai fejlesztéseket, az ellátórendszert, és azon belül a házhozszállítást, a gyermekkönyvtár életét, a helytörténeti gyűjteményt, valamint az olvasóterem életét és a zenei gyűjteményt.
A könyv végén egy volt igazgató visszaemlékezéseit olvashatjuk, majd praktikus tanácsokat kaphatnak a könyvtár nyitva tartásáról és szolgáltatásairól az olvasók. Zárásként a könyvtár eddigi és jelenlegi munkatársainak névsorát láthatjuk, majd a könyvtárról szóló cikkek és a könyvtárosok által publikált anyagokból csemegézhet az érdeklődő. A tartalmi adatokon kívül fotókkal egészülnek ki a fejezetek témái, így is érdekesebbé és színesebbé téve a könyvet az olvasó számára.
Összefoglalva elmondhatom, hogy egy - remélhetőleg mások számára is - érdekes kiadvánnyal gazdagodtunk, s a következő jubileumi kiadványok is hasonlóan érdekes tartalmat jelentenek majd a következő nemzedék és a helytörténetre fogékony olvasók számára.
A könyvet a Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét programjaként október 3-án mutattuk be. Takács Tímea bevezetője után Rajnai Gábor polgármester üdvözölte a közel száz megjelentet és a jubiláló könyvtár munkatársait. Külön öröm volt számunkra, hogy testvérvárosunk, Vágsellye könyvtárosait is vendégül láthattuk. Ezt követően néma felállással emlékeztünk a közelmúltban elhunyt Schmidt Katalin kolléganőnkre, majd Mészáros Éva intézményvezető ünnepi köszöntője után Pogány György főiskolai docens tartott előadást "A városi könyvtárak a XX. században címmel", melybe beleszőtte könyvtárunk történetének egyes fejezeteit és kitért a jelen helyzetre is. Az előadás végén Takács Tímea a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a "Könyvtárunk kincsei" című helytörténeti kiállítást, majd minden résztvevő egy példányt kapott ajándékba ünnepi kiadványunkból.

Szigeti Krisztina
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

Műhelybeszélgetés könyvtári kiadványokról Tatán


A hálózati híradók kiadása Komárom-Esztergom megyében szinte a körzeti könyvtár megalakulásával egyidős. Már az első években is jelentek meg egy-két oldalas stenciles kiadványok, amelyek a községi könyvtárosok figyelmét felhívták az éppen aktuális feladatokra, tanácsokat adtak azok megoldásához. Ebből nőtt ki az ötvenes évek végére a Könyvtári Híradó, amelyet a Könyvtáros is rendszeresen figyelemmel kísért, ismertette az egyes számokat. 1962-ben átadta helyét a rövid életű járási híradóknak, a megyei könyvtár pedig folyamatosan megjelenő évkönyv kiadását tervezte. Végül kiderült, hogy nincs energia a rendszeres megjelentetéshez. Az 1968-ban induló Komárom Megyei Könyvtáros már stabil kiadvány volt. Ezt követte a jelenleg is megjelenő Téka Téma. A megyei könyvtár kiadási tevékenységét a módszertani kiadványokon kívül a különböző periodicitással megjelenő évkönyvek (jövőre ismét esedékes lesz a megjelenés!), az Új Forrás évi tíz száma, a Komárom(-Esz-tergom) megye a sajtóban kötetei fémjelzik, de olyan egyedi művet is megjelentettünk, mint a még elavultan is rendszeresen használt Tatabányai kislexikon. Többek között ezeket a kiadványokat is bemutattuk az érdeklődőknek a könyvtári hét tatai rendezvényén. Felvetődött, hogy érdemes lenne a 2006. évi könyvtári héten a könyvtári kiadványokról is szólni. Beszéltünk a Téka Téma megújításának lehetőségeiről: pl. a személyi változások követése, riportok, kishírek tennék változatosabbá a lapot, de előfordul, hogy megfeledkezünk a jogszabályok követéséről is. Jó lenne, ha a szerkesztőkön kívül más is írna a lapba - hangzott el a vélemény, amely igaz, csak nehezen valósítható meg. Sajnos, kevesen fogadták el a szerkesztőségi tagok közül a meghívást, így jól-rosszul tudtam csak közvetíteni az észrevételeket. Amint kiderült, mérsékelt sikerrel, hiszen nem találtam vállalkozót e műhelybeszélgetés ismertetésére.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

300 éves a komáromi könyvnyomtatás


A Komárom-Esztergom megyei könyvtári héthez kapcsolódva ismét vendégül láthattuk Révkomáromban Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Nyitrai megye könyvtárosait. Az egész napos program két téma köré szerveződött.
A délelőtti szakmai találkozón a komáromi nyomdászat 300 évéről emlékeztünk meg. A megjelent vendégek számára két kiváló tatabányai kolléga, Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva és dr. Horváth Géza tartott előadást Komárom város híres nyomdáiról. Terveztük, hogy a nyomdászat jelenlegi helyzetét a nyomda igazgatója ismerteti a jelenlévőkkel, de ebben örvendetes esemény gátolta meg: bővül a komáromi nyomda, modernebb, korszerűbb gépekkel szerelik fel, és az ezzel kapcsolatos megbeszélést - sajnálatos módon - éppen az előadás idején tartották.
A délutáni program könyvtárunk Eötvös utcai főépületében zajlott. Július 1-jétől a Nyitra Megyei Önkormányzat határozata alapján a Szinnyei József Könyvtár nevet viseljük. A családias jellegű névadóra délután került sor, ahol a szomszédos Eötvös utcai alapiskola két kis diákja volt a keresztszülő, konfettivel szórták be a róla szóló könyvet, utalva ezzel Szinnyei becenevére, akit szorgalma, munkabírása miatt "Gőzhangyának" emlegettek barátai.
Külön köszönet valamennyi partnerkönyvtárunknak, akik csodálatos ajándékokat hoztak, gyermekirodalmat a főépületbe, szépirodalmat, festményt, Jókai első kiadásokat, hogy csak néhány dolgot említsek. Mégis a legnagyobb öröm, hogy itt voltak velünk és együtt ünnepelhettünk.

Zsok Gizella
Szinnyei József Városi Könyvtár, Komarno


KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL


Kulturális központ a Bakonyalján
Új helyen a kisbéri könyvtár


Mindig öröm, ha új művelődési intézményt adnak át egy város - és természetesen a környék - lakosainak. Elkészült a kisbéri új művelődési központ, nagy színházteremmel, közösségi helyiségekkel, tágas - jelenleg még funkciótlannak tűnő - terekkel. Van, akinek túl modern és harsány, van, akinek éppen így jó, mert figyelemfelkeltő. Az ördög azonban a részletekben lakozik. Első pillantásra látszik, hogy az épület fenntartása akkor is drága, ha viszonylag kevesebbet használják, pedig a cél az, hogy működjön is, ami szintén pénzbe kerül. Így talán nem egészen véletlen, hogy figyelmetlenségből a művelődési ház helyett az OTP-ben találtam magam, felismerni vélvén az épület főbejáratát.
Az nem baj, ha ez az intézmény otthont ad a könyvtárnak is. Az azonban már elgondolkodtató, hogy az új helyen lényegesen kisebb alapterületre kell, hogy költözzön, kifejezetten rosszabb feltételekkel. A korábbi helyen 302 m2 állt az olvasók rendelkezésére, itt 240 m2-n kell elférni. Ott egy kölcsönzőpultnál lebonyolítható volt a felnőtt és a gyermekolvasók kölcsönzése, itt nem, miután elkülönített térbe került a gyermekrészleg. Hogy hogyan lehet bezsúfolni kb. 28 ezer kötetet 150 m2-re (az IFLA irányelv 100 kötet/m2), nem tudom, de a könyvtárosok meglehetősen leleményesek. Erre szükség is van, hiszen be kell férni még négy "e Magyarország" pont gépnek, egy-két asztalnak is, hiszen lexikonokból, kézikönyvekből is dolgoznak mind a tanulók, mind a rejtvényfejtők. Ha lenne külön raktárhelyiség (reméljük lesz), ha lenne olvasóterem (ami természetesen további létszámgondokat vet fel), akkor ez a kör alakú, eredetileg tán a színházi előadások szünetében csevegésre, máskor kisközösségi térnek szánt helyiség barátságos lenne böngészéshez, lapozgatáshoz. Biztos van megoldás, hiszen az épület 2750 m2, amiből jelenleg még 10 %-ot sem foglal el a könyvtár. Csak remélni lehet, hogy a hiányzó alapterület biztosítására találnak megoldást az illetékesek.
Nem tűnik megnyugtatónak a könyvek védelme. A kölcsönző könyvtáros nem lát be az olvasói térbe, mert a kölcsönzőpult már a folyosóra szorult. Ezt majd ajtó zárja le, így egy kis szoba lesz, ahol folyóiratokat is lehet olvasni. A gond az, hogy a színházterem egyik ajtaja ide nyílik, előadások idején ki kell nyitni az ajtókat, emiatt őrizni kell a helyiséget, hogy a kölcsönzéshez szükséges számítógép biztonságban legyen, és az adatvédelmi törvénynek is megfelelhessen a könyvtár.
Pótlólag bővítik majd a világítást, szőnyegekkel fedik le a járólapokat, bár nem biztos, hogy kapnak olyan keskeny futót, ami a polcok között elfér. A tapasztalat dönti majd el, mennyire elegendő a fűtés és az olvasói tér világítása.
Mindebből az is kiderül, hogy nem az eredetileg könyvtárnak szánt teret kapta meg a könyvtár, azt a fenntartási költségek miatt szintén bérbe kell adni. Utólag próbáltak megoldást találni az elhelyezésre, és ez tűnik az egyetlen lehetségesnek. Az emelet az épület statikája miatt nem jöhet számításba. Az viszont biztos: a jelenlegi létszámmal a ház üzemeltetése megoldhatatlan. Az elhelyezés miatt a négy könyvtáros (közülük az egyik az intézmény igazgatója) kevés a könyvtár működtetéséhez, pedig egyúttal közművelődési feladatokat is ellátnak, mert az egy (jelenleg tanuló) művelődésszervező ehhez a munkához kevés.
Nem öröm, ha olyan helyre kell költöznie a könyvtárnak, ahol rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben korábban volt. Csak remélni lehet, hogy a fent vázolt gondok enyhülnek majd az intézmény végleges birtokba vétele során. Reménykedjünk, hogy a 396 főt befogadó színházteremben gyakran zúg fel a taps egy-egy jó előadás alkalmából. Talán még a városban is akadnak vállalkozó szellemű fiatalok, de akár idősebbek is, és saját maguk is alakítanak színjátszó csoportot. Az ott helyet kapó zeneiskola tanulói is megtarthatják nyilvános vizsgájukat, és a balettra járók is tarthatnak bemutatókat. Bízzunk abban, hogy a jelenleg funkciótlannak tűnő nagy terek megtelnek élettel: el tudok képzelni képzőművészeti kiállítást vagy akár bonsai bemutatót (őrzést kell biztosítani). Mert nemcsak megfelelő költségvetés kell, legalább olyan fontos a lelemény, az ötlet, a lelkesedés és a munka. Hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő helyet, programot, szórakozási, művelődési lehetőséget.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Használói igény- és elégedettségi vizsgálat a Helischer József
Városi Könyvtárban


Évek óta érezzük, megváltozott könyvtárlátogatóink összetétele, megváltoztak a használói szokások. Olvasószolgálatosként gyakorlatból tudom, hogy az olvasók érdeklődési köre is folyamatosan változik; a könyvtárhasználók többsége vagy tanul, vagy (és) felhőtlen kikapcsolódást, szórakozást vár el a kölcsönzött könyvtől. Egy hónapon át - könyvtárunkban először - kérdőíves felmérést végeztünk olvasóink körében, a használói igényeket és az elégedettséget vizsgáltuk. A kérdéseket igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy érthetők és egyértelműek legyenek. A kölcsönzőpultnál megforduló olvasóinkat kértük meg a névtelen kérdőív kitöltésére. Egy hónap alatt 187 kérdőívet gyűjtöttünk össze. A válaszadók kor szerinti összetétele heterogén: 25 évestől 78 évesig, 102 nő, 83 férfi, ketten nem adtak választ nemükre vonatkozóan.
1. Érdemesnek gondoltuk kideríteni, mióta könyvtári tag a válaszadó.
8 fő néhány hónap
67 " 1-2 év
51 " 2-5 év
35 " 5-10 év
26 " 10-30 év
2. Felmértük, miért határozták el a könyvtárba lépést. Három kategóriát kínáltunk fel.
A válaszok:
87 fő szórakozás, olvasásszeretet
56 " ingyenes internethasználat
43 " tanuláshoz való irodalom
1 " lakhelyváltozás
A többség többféle választ is aláhúzott. Érdekes, hogy az internethasználók emellett csak a tanuláshoz szükséges irodalom miatt járnak a könyvtárba.
3. A következő kérdéskörben a válaszolók 0-tól 5-ig értékelhettek, osztályozhattak. Az elégedettség átlagértéke a következő:
állomány 3,9
nyitva tartás 4,2
könyvtárosok 4,8
tájékoztatás szintje 4,8
Örömünkre szolgált, hogy a "személyi állomány" ilyen kimagasló értékelést kapott. A nyitva tartásra az internethasználat miatt beiratkozott olvasók adták a legrosszabb osztályzatot.
4. Lehetőséget kínáltunk olvasóinknak a hiányzónak vélt könyvtári szolgáltatás megnevezésére. DVD kölcsönzés, számítógépes katalógus, több ingyenes internetes számítógép, gyerekkönyvtári olvasótábor, presszó működtetése, külön olvasótermek szerepelt a hiányzó könyvtári szolgáltatás listáján.
5. Mivel könyvtárunk valószínűleg elköltözik a mostani, helyileg centrumban lévő épületből a megközelíthetőség szempontjából ki-eső, ám impozáns Várhegyre, fontosnak ítél-tük feltenni olvasóinknak a kérdést: jó ötletnek tartják-e a költöztetés tervét?
28 fő: jó ötlet
158 " : nem jó ötlet
1 " : mindegy
Az arány magáért beszél. Azóta már a leendő könyvtár tervei is elkészültek. A tervpályázatra beérkezett pályamunkákból a Duna Múzeumban rendeztek kiállítást november 2-től november 13-ig.
6. Szemügyre vettük, milyen jellegű műveket, folyóiratokat hiányolnak olvasóink az állományból. Itt szintén helyt adtunk az igények megfogalmazásának. Műszaki műveket, közgazdaságtudományt, idegen nyelvű folyóiratokat, útikönyveket, informatikai újságokat hiányoltak a legtöbben.
7. A legutolsó kérdésben megtudakoltuk, milyen rendezvényre jönnének szívesen. Javaslatot tehettek, kire lennének kíváncsiak. Író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, olvasókör szerepelt a programok között. A javasolt személyek kivétel nélkül közismert írók, költők voltak.
Számos tapasztalattal lettünk gazdagabbak a megválaszolt kérdőívek feldolgozása során. Meglepő volt, hogy milyen sokan válaszolták az olvasásszeretetet a belépés indokaként. Lehet, hogy változatlanul sokan szeretnek olvasni, csak az igényeik változtak? Az viszont örömünkre szolgált, hogy a felsorolt hiányosságok inkább költségvetés függőek, kielégítésük nem elsősorban a könyvtárosokon múlik.

Flórián Mária
Helischer József Városi Könyvtár

"Hol volt, hol nem volt..."


A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját az idei évtől a Népmese Napjává nyilvánították. Ennek kapcsán a gyermekkönyvtárosok és a pedagógusok országszerte különböző programokat szerveztek a gyerekeknek.
Tatán, a városi könyvtárban három kategóriában rajzpályázatot hirdettünk az óvodásoknak, valamint az 1-2. és 3-4. osztályosoknak, és népmesemondó versenyt az alsósok számára. Utóbbinál is két korcsoportban lehetett jelentkezni az 1-2. és a 3-4. osztályosoknak Választhattak mind magyar népmeséket, mind más népek népmeséit, a rajzoknál technikai megkötés nem volt. Nagy örömmel készülődtünk, vártuk, vajon mennyien is fognak nevezni? Ez nagyban függ az iskolák egyéb programjaitól, a pedagógusok és a diákok leterheltségétől.
Örömmel tapasztaltuk, hogy 42 kisdiák jelentkezett a népmesemondó versenyre (időben lefoglaltunk a művelődési házban még egy termet, így két helyszínen zajlott a rendezvény és nem nyúlt túl hosszúra), a rajzpályázatra pedig közel 150 alkotás érkezett. A rajzokat a gyerekkönyvtár előtti folyosó falára tettük, pár hétig így vált hangulatosabbá az egyszínű, barna felületet. A zsűrizésben Lévai Ádám grafikus volt segítségünkre, aki nagyon élvezte a gyerekek munkáiban megmutatkozó egyediségeket. Javaslatára a "legötletesebb", a "legrajzosabb" és a "legszínesebb" rajzokat jutalmaztuk korcsoportonként oklevéllel, festékkel, színes ceruzával. Főleg a kisebb gyerekeknél fontos, hogy valami "kézzelfoghatót" kapjanak munkájukért, ezért minden pályázó kapott egy szelet csokit is.
Ugyanez motivált bennünket a mesemondóknál is. Nagyon sok szépen elmondott mesével gazdagodtunk (néha kicsit ugyan hadarva, döccenve, meg-megállva…), "cserébe" a résztvevők mindegyike oklevelet vihetett haza emlékül a szerepléséért. Korcsoportonként 3-3 helyezett volt és két különdíjas, mindegyikük könyvjutalomban részesült.
Díjazottaink a rajzpályázaton
"Legötletesebb": Lovász Luca 2. c (Vaszary Ált. Isk.), Madarász Ádám 3. a (Vaszary Ált Isk.), Bartók Óvoda nagycsoportja
"Legszínesebb": Orbán Gábor 2. c (Vaszary Ált. Isk.), Barkóczy Fanni 3. d (Vaszary Ált. Isk.), Nagy Dorka (Piros Óvoda)
"Legrajzosabb": Németh Alma 1. b (Fazekas Utcai Ált. Isk.), Nagy Krisztina 3. b (Fazekas Utcai Ált. Isk.), Hídvári Nikolett (Fürdő utcai Óvoda)
Különdíj:
Árendás Nikolett 2. a (Jázmin Utcai Ált. Isk.) Marschall Zsófia 2.c (Vaszary Ált. Isk.)
Díjazottaink a népmesemondó versenyen
1-2. osztályos korcsoportnál: Lőrinc Botond 2. osztályos (Kőkúti Ált. Isk.), Horváth Fruzsina 2. osztályos (Kőkúti Ált. Isk.), Kálóczi Kitti 1. osztályos (Jázmin Utcai Ált. Isk.) és Gaál Dániel 2. osztályos (Kőkúti Ált. Isk.)
3-4. osztályos korcsoportnál: Fröhlich Martin 4. osztályos (Kőkúti Ált. Isk.), Andódy Adonika 3. osztályos (Fazekas Utcai Ált. Isk.) Hancsák Bettina 4. osztályos (Jázmin Utcai Ált. Isk.)
Különdíj
Gubicza István 4. osztályos (Kőkúti Ált. Isk.), Sebők Bence 3. osztályos (Vaszary Ált. Isk.)
Reményeink szerint hagyományteremtő programsorozat első részeként rendeztük meg a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban a népmese napját.

Márkusné Sinkó Ildikó
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

 

Gyenge szeműeknek szinte bármit felolvas a számítógép


Manapság, ha a mozgáskorlátozottak, a vakok és gyengén látók kapcsán az esélyegyenlőségről beszélünk, általában a rámpákra, az utcai hangos közlekedési lámpákra, tehát valamely fizikai könnyebbségre gondolunk. A József Attila Megyei Könyvtár új technikai konstrukciója ezeken túlmutat: bővíti a vakok és gyengén látók számára a könyvtári szolgáltatások körét. Eddig ők csupán a hangoskönyv-állományt tudták használni. Egy pályázaton a közelmúltban nyert számítógép és tartozékai segítségével jelentősen nőtt az általuk is igénybe vehető könyvtári szolgáltatások száma.
A számítógépen két speciális szoftver fut. Az egyik lehetővé teszi a képernyő méretének (ikonoknak, szövegnek) a felnagyítását, és felolvassa a képernyő tartalmát. A másik szoftver többfajta beszédszintetizátor segítségével képes a képernyő tartalmának felolvasására. A számítógéphez tartozik egy A/3-as méretű szkenner. Az eszköz felismeri bármely könyvtári anyag (folyóirat, könyv) karaktereit, amelyeket aztán a számítógép igény szerint fel is tud olvasni. A fenti, speciális feladatokon kívül a számítógép alkalmas internetezésre, szövegszerkesztésre, a könyvtári katalógusban való keresésre, vagyis bármely számítógépes és könyvtári feladat ellátására.
A számítógép az olvasótermi gépek sorában a legelső helyre került, közel a tájékoztató könyvtáros pultjához, hogy bármilyen probléma, segítségkérés esetén az ügyeletes kolléga könnyen elérhető legyen. Az új szolgáltatásokat a beiratkozott olvasók külön díj nélkül vehetik igénybe.
A megyében több városi könyvtárban is van már vakok és gyengén látók által is használható számítógép.

Török Csaba
Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Ötvenéves az orvosi könyvtár


A tatabányai Szent Borbála Kórház Orvosi Könyvtára az egyetlen működő orvosi-egészségügyi szakkönyvtár a megyében. A könyvtár megszületése összefonódik a kórház történetével. 1950-ben a megyeszékhely Esztergomból Tatabányára került, a városiból megyei kórház lett. Nagyszabású szervezések, átszervezések következtében új osztályokat, részlegeket alakítottak ki, nőtt a kórház szakdolgozóinak létszáma. A kórbonctani osztály átalakított épületében kapott helyet az a 77 kötet könyv és néhány folyóirat, amit a patológiai osztály főorvosa, dr. Szabó Zsolt gyűjtött össze a kórházi osztályokról. A helyben olvasásra is lehetőséget kapva, és a megnövekedett olvasói igények kielégítése érdekében sikerült egy könyvtárost is munkába állítani. Többszöri költözés után végül 1998 őszén a korszerű új pavilon ötödik emeletén kaptunk helyet.
Könyvtárunk alapgyűjteménye rohamosan gyarapodott a fenntartó által biztosított könyv- és folyóirat beszerzési alap megteremtésével. 1960-ban már 2432 kötet könyve és 717 kötet bekötött folyóirata volt a könyvtárnak, 90 kurrens periodika járt a könyvtárba, közte 35 magyar. Folyamatos fejlődésünk a 2000-es évek elején megtört a kórház válságossá vált helyzete miatt. Ma - 2005-ben - már elmondhatjuk, hogy lépést tudunk tartani a könyvpiacon megjelenő, elsősorban magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésével. Teljességre törekvően gyűjtjük a magyar nyelvű orvostudományi és egészségügyi szakfolyóiratokat. Jelenleg a 15819 könyvtári egység 70%-a található szabadpolcon. Az 1980-nál régebbi bekötött folyóiratok és a könyvek kis része került raktárba.
Könyvtárunk életében fontos lépcsőfok volt a hálózattá szervezés időszaka. 1960-ban váltunk az orvostudományi szakkönyvtári hálózat Komárom megyei alközpontjává. Az összehangolt munka a 80-as években megtorpant, majd a 90-es években megszűnt.
Szolgáltatásaink köre az adott korszak technikai fejlődését kihasználva folyamatosan bővült. A jól működő tájékoztató munka alapja a szakszerűen feltárt állomány, ezért a könyvtár életében nagy jelentőségű volt egy memóriaegységes írógép munkába állítása. Tájékoztató munkánkat forradalmasította a számítógépek és korszerű szoftverek használata. Az internet megjelenése lehetővé tette a gyors és hatékony bekapcsolódást a nemzetközi szakinformáció-áramlásba. Alapszolgáltatásainkon túl (helyben olvasás, kölcsönzés) a tájékoztató szolgáltatásokat (témafigyelés, irodalomkutatás, szelektív információterjesztés) a könyvtár nyitva tartása alatt - keddtől csütörtökig 8-16, péntekenként 8-14, és hétfőn 18 óráig - lehet igénybe venni.
A modern társadalmak életében létkérdéssé vált a korszerű tájékozódás, szakmai fejlődés. Az egészségügyi szolgáltatások piacán csak az lehet sikeres, aki birtokolja a legkorszerűbb információkat és hasznosítani tudja a gyógyító-megelőző ellátás gyakorlatának minden területén. A jó orvosi könyvtár nem öncélúan dolgozik, hanem sajátos eszközeivel a korszerű gyógyítás és betegellátás szolgálatában áll.

Balogh Márta, Ungi Józsefné
Szent Borbála Kórház Orvosi Könyvtára, Tatabánya

HONISMERET

A kistérségi helytörténeti kerekasztalról

Lábatlanon a Gerenday Közösségi Házban 2005. június 3-án megtartotta alakuló ülését az első kistérségi helytörténeti kerekasztal. A megjelent környékbeli helytörténeti kutatók számára az ötletgazda Nádasiné Balatoni Anna és Betákné Lampérth Gabriella szervezte konferencia egy folyamat első állomása volt. A Bajnáról, Lábatlanról, Nyergesújfaluról és Süttőről érkezett 13 helytörténeti kutató célja hosszabb távra szól. Kötetlen baráti beszélgetések révén, "vándorgyűlés formájában" kívánják megismertetni egymással aktuális munkáikat, kicserélni kutatási tapasztalataikat, módszertani tanácsokkal szolgálni, bemutatni településük kulturális-történeti értékeit. A helytörténészek - akik között nyugdíjas pedagógus, könyvtáros, mérnök és üzemtörténész is van - nem kívánnak egyesületté szerveződni. Továbbra is minden érdeklődő előtt nyitottan, baráti beszélgetések keretében megtartott összejöveteleiken ismertetik gyűjtő munkájuk eredményeit.
Augusztus 26-án ennek szellemében látogattak a kistérségen kívüli Dadra. Ez alkalommal a lábatlani származású helyi református lelkész, Gerecsei Zsolt beszélt az egyházközség és a falu történetéről, e tárgyú munkásságáról. A jó hangulatú találkozón több egyháztörténettel foglalkozó kutató osztotta meg tapasztalatait.
Harmadik alkalommal szeptember 30-án Bajnán találkoztak a helytörténészek, ahol én is részt vettem a programon. Bevezetőként a vendéglátók részéről Izsó Károly nyugdíjas tanár ismertette az általa és diákjai által évtizedeken keresztül végzett néprajzi-helytörténeti gyűjtőmunka eredményeit, majd röviden bemutatta a község múltját. Ezután Kalmár Zoltánné polgármester asszony, a Bajna Baráti Kör elnöke vázolta a helytörténeti értékek megőrzésben vállalt feladataikat, eredményeiket. A Simor János Általános Iskola igazgatója bemutatta a vendéglátó intézményt, az ott folyó helytörténeti oktató-nevelő munkát. E sorok írója rövid hozzászólásában ismertette a megyei könyvtár helyismereti különgyűjteményét, felhívta a figyelmet az itt található értékes forrásmunkákra, felajánlotta segítségét a kutatóknak. A jelenlévők megtekintették a helyi Katona István Alkotóházat, a református imaházat és a katolikus templomot.
Izsó Károly szakavatott vezetésével megcsodálhattuk az 1750 körül épített és a több száz millió Ft-os beruházással felújított Sándor-Metternich kastélyt. A tervek szerint legközelebb október 30-án, Lábatlanon találkoztak a kerekasztal résztevői.
Érdeklődéssel várjuk a folytatást!

dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Egy sajtórepertórium tanulságai

1969 óta immár nyolcadik alkalommal jelenik meg szűkebb hazánk, Komárom-Esztergom megye válogatott sajtórepertóriuma a József Attila Megyei Könyvtár gondozásában, kiadásában. Az adattár-krónika legújabb fejezete az 1990-1994 közötti éveket veszi vizsgálat alá, időrendbeli és tematikus elrendezésben a magyarországi sajtó híradásai, cikkei, információi alapján: csaknem kétszáz periodika, napi-, hetilap, folyóirat és más rendszeresen megjelenő kiadvány tartalmaiból válogattunk…
A sajtórepertórium az előző kötetek szerkesztőinek módszereit követi: Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva, majd Schmidt József korábbi munkáiét. Az azóta elhunyt Schmidt József e kötet tartalmi munkájában is jelentős szerepet vállalt. Csupán a történelmi események változásai azok, amelyek némi korrekciót hoztak e mostani repertóriumunk felépítésében, hiszen a rendszerváltozás utáni időszak került közvetlenül a vizsgálódások fókuszába.
A repertórium "alaphangulata" pozitív kicsengésű. Ez az egyik legkellemesebb felfedezés. Az itt összegyűjtött és rendszerezett adatok jelentős hányada a megyénkben létrejött anyagi és szellemi értékekről, alkotó kapcsolatokról, tapasztalásokról szól. Szinte nincs olyan hely, település, településrész, amely ne szerepelt volna valamilyen híradásban az adott időszakban. De a nagyvilág számos jelentős személyisége is ellátogatott hozzánk a kilencvenes évek elején. Így például megyénk vendégei voltak: az ENSZ-főtitkár, Perez de Cuellar, Cossiga olasz köztársasági elnök, a pakisztáni, a görög és osztrák nagykövet, a NATO főtitkára, Manfred Wörner, a máltai, dél-afrikai és a finn elnök, a kazah és flamand miniszterelnök, a német főügyész, a thaiföldi királylány, a japán hercegi pár és a londoni főpolgármester.
Tervek születtek az esztergomi Prímás-sziget fejlesztéséről. Komárom repülőteret szeretne. Elátkozott-e továbbra is a Mésztelep? Elkészült Tatabánya-Újváros rendezési terve.
Kocson a fiatalok összkomfortos falut szeretnének. Tata a kisvárosi hangulatát őrizné továbbra is. Akára eljutni még mindig kalandos vállalkozás. Több álom is valóra vált: szép iskolák épültek Bajon és Pilisszentléleken. Faluházak születtek Dunaszentmiklóson, Agostyán-ban. Vértestolnán óvodaavató volt. Réde orvosi rendelőt kapott. Környebányán haranglábat avattak. Új teteje lett a bazilikának. Elkészült a megyeszékhely főiskolájának új épülete.
Mindezek egy-egy csepp a közelmúltból - s folytatásuk a mai valóság.

Nász János
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

"Indusztria bűvöletében"

A Szinnyei Kör legutóbbi rendezvényén Germuska Pál Indusztria bűvöletében című fontos tudományos és egyúttal olvasmányos könyvéről a fiatal történésszel Wehner Tibor író, művészettörténész beszélgetett. Wehner hangsúlyozta, hogy az 1945-90 közötti periódus szocialista város jelenségvilágáról árnyalt művet kap kezébe az olvasó. Megtudhattuk, hogy a szerzőt személyes indíttatás is vezette a témaválasztásban, ugyanis Germuska Pál Tatabányán született.
Vizsgálódásai során döbbent rá, hogy a szovjet mintára kialakított, a racionalitásokat nem mindig figyelembe vevő politikai szándékok nyomán létrejött 11 magyarországi szocialista iparváros fejlődéstörténete sok tekintetben hasonló egymáshoz. Korszellemnek nevezi szerző az iparosítás, (indusztria) a nehézipar-fejlesztés modelljéhez kapcsolódó városfejlesztést, amely egész Európát jellemezte. De, míg a magántulajdonon alapuló társadalomban a folyamat kisebb állami beavatkozással járt, s nem vezetett egyes településcsoportok ellehetetlenítéséhez, addig hazánkban, általában az Elbától keletre e folyamat a fenti negatívumokkal is járt.
Az elmúlt 50 év épületeiből kevés maradandó érték született. Ma még azt sem tudjuk, mit lehet kezdeni a panelből épült lakótelepekkel, e technológia fizikai értelemben is egyre kevésbé maradandónak tekinthető "monstrumaival".
Germuska Pál bemutatta a kötetet kiadó 1956-os Intézet munkáját is. A hozzászólások sorában Fekete Lajos, a Tatabányai Szénbányák egykori vezérigazgatója elmondta, hogy azért volt veszteséges a vállalat, mert a kitermelt szenet jóval a világpiaci ár alatt kellett értékesíteni. Racionális árképzés mellett támogatás nélkül is életképes lett volna, és a bezárásra is jobban fel tudtak volna készülni.
E rövid kis beszámoló talán érzékeltet valamit abból a helytörténeti- történelmi kérdéskörből, amiről szívesen gondolkodott együtt a történésszel és a művészettörténésszel a Városi Könyvtárral közös rendezvényünk közönsége.

dr Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

HÍREK


Személyi hírek

Oroszlány - Schmidt Katalin (1963-2005) 1997-ben került a könyvtárba. Az olvasóterem egyik meghatározó tagja lett ettől kezdve, nagy szerepe volt abban is, hogy a könyvtári állomány számítógépre került. Ebben az évben végzett a bajai Eötvös József Főiskola budapesti kihelyezett tagozatának informatikus-könyvtáros szakán. Mindannyiunkat mélységesen megdöbbentett tragikus halála, szelleme még itt él köztünk, nem tudunk szabadulni tőle.
Dorog - A dorogi városi könyvtár igazgatónőjének, Cserődi Attilánénak előrehozott öregségi nyugdíja miatt felmentési ideje 2006 január 5-én jár le. Az önkormányzat az igazgatói állás betöltésére pályázatot írt ki.
Tatabánya - Október 12-én megszületett Sámuelné Ábrahám Mónika és Sámuel Botond Rebeka nevű kislánya.

Helységről helységre

Ács - Idén ötvenéves az ácsi Bartók Művelődési Ház. Németh Gyula, aki immár hat éve látja el az igazgatói feladatokat, nagy lelkesedéssel szervezte meg az intézmény névadójáról elnevezett programsorozatot, a Bartók hetet.
Aka - Az akai könyvtárban október első hétvégéjén immár hagyományosan hálópartit tartott az ifjúság. A helyi fiatalok hétvégenként rendszeresen összejönnek a könyvtárban egy kis számító-gépes bulira. Ilyenkor kora reggeltől késő estig játszanak az egymással összekötött gépeken. Természetesen közben tanulnak is: hálózatépítést, a szoftverek installálását és a számítógépes játékok nyelvéből adódóan gyakorolják az angol nyelvet is. Természetesen a nap folyamán zenehallgatásra is lehetőség nyílik.
Esztergom - Október közepén a Helischer József Városi Könyvtárban író-olvasó találkozóra került sor. A rendezvény az egyik női hetilap rendszeres rovatából is ismeretes "Boldog lelkek tánca" címet viselte. A vendég Müller Péter író volt, aki arra kérte a megjelenteket, hogy előadás helyett inkább kötetlen beszélgetés formájában cseréljenek gondolatokat.
Héreg - Kettős ünnepséget tartottak november 6-án a felújított művelődési házban. Megrendezték a már hagyományosnak tekinthető idősek napját, és egyúttal felavatták az idén felújított Jókai Mór Művelődési Házat is. A rendezvényt Dékán János polgármester nyitotta meg, aki elmondta, hogy több mint negyven esztendeje az itt élő lakosság adományainak és munkájának segítségével épülhetett meg az intézmény.
Komárom - Egyre emelkedik a határon túli olvasók létszáma a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Jelenlegi arányuk az összes olvasó 14-16 százaléka. Főleg a legfrissebb szakmai kiadványokat keresik, de szívesen forgatják a klasszikus szerzők műveit is.
Nyergesújfalu - Október 23-án este az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtárban zenés irodalmi esten mutatkozott be Gaál Áron Szent György-díjas költő-publicista, valamint a Har-monica Orchestra Hungarica zenekar, Arany Zsolt vezényletével. A bevezetőt Gelencsér Géza középiskolai tanár mondta. A versek előadásában Végh Eszter középiskolai tanuló és Horváth Dániel egyetemi hallgató működött közre.
Tatabánya - Új könyvtárral gazdagodott a Váci Mihály Általános Iskola. A könyvtár világosabb, tágasabb felújított tanterembe költözött.
Vérteskethely - A könyvtár ötezer kötetes olvasótermében lehetőség nyílik a bővítésre, hiszen a polgármesteri hivatal nemsokára birtokba veheti felújított épületét. Bárkitől szívesen fogadnak régi, megunt köteteket, amelyekkel bővíthetnék, színesebbé tehetnék állományukat.
Érsekújvári hírek
Október 4-én az állatok világnapja alkalmából az Anton Bernolák Könyvtár Törökszalasztó utcai társalgójában Vajzer András állatorvos tartott előadást a Devínska utcai Alapiskola tanulónak. Kovačic Gizella elmondta, hogy azért e napon van az állatok világnapja, mert ezen a napon született védőszentjük, Assisi Szent Ferenc. A doktor úr egy videofilm segítségével elmagyarázta a gyerekeknek, hogyan kell az állatokkal bánni.


*

Az Apáczai Közalapítvány 2004-ben kezdeményezett továbbképzést Nyelv - kultúra - közművelődés címmel. Jugoszlávia, Románia, Szlovákia magyarlakta területeiről pályázhattak a résztvevők, akik között voltak újságírók, könyvtárosok, helytörténészek, számítógépes szakemberek, tanárok. A programban előadások, tapasztalatcserék, színházi látogatások voltak. Magyari Sára, a temesvári Start- Tanácsadó és Továbbképző Iroda vezetője pályázatának eredményeként ebben az évben létrejött az újabb találkozó. A program a "Kultúrák között" címet viselte, amelyen szlovákiai és romániai magyar fiatalok vehettek részt. Erdélyi Rita a romániai magyar irodalomból tartott ismertetőt Balogh Andrea közreműködésével. Barangolás a moldvai csángók birodalmában (Nagy Emőke kutatásai alapján), kulturális tevékenységek szervezése, tréning, tapasztalatcsere (Szövérdfi Zoltán emberközeli, dinamikus megközelítésével). Amennyiben sikerül előteremteni a megvalósításhoz szükséges anyagi forrást, jövőre Szlovákia kultúrájával ismerkedhetnek a résztvevők.

*

Szeptember 28-án az ipolysági születésű, jelenleg Ottawában élő, de spanyol nyelvű argentin íróként világhírűvé vált Pablo Urbányi Naplemente szimptóma című, a Nap kiadó gondozásá-ban a napokban magyar nyelven is napvilágot látott legújabb regényét Vajda Barnabás egyetemi oktató, kritikus mutatta be a Lavazza Kávéház vendégeinek.

*

Az Anton Bernolák Könyvtár társalgójában október 7-én a Duna Menti Fotográfiai Ősz 2005 rendezvénysorozat részeként megnyitották Stano Toman - "Szlovákiai tájak panoramatikus képeken" című kiállítását. A művészt és alkotásait a kiállítás kurátora, ©kvarnová Monika mutatta be.

Összeállította: Kolok Melinda és
Takács Anna


RÓLUNK ÍRTÁK

Modern ellátó rendszert építenek a kistérségekben

Konferenciával nyitották meg a harmincnegyedik könyvtári hétet a József Attila Megyei Könyvtárban. H. Mlakár Erzsébet, a könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, a megye községei közül kettőben nincs könyvtári szolgáltatás, további kettőben évek óta szünetel. 2002-től hatvan községi és hat városi könyvtárban végeztek szakfelügyeleti vizsgálatot, amely során megállapították, hogy a kistelepülések könyvtárainak egy része alkalmatlan a nyilvános könyvtári feladatok ellátására. Sok a rendkívül kicsi helyiség, bútorzatuk elavult, korszerűtlen.
Ennél is súlyosabb gond, hogy az állomány gyarapítására fordított összeg rendkívül csekély. A gyűjteményekben sok a tartalmilag és a fizikailag egyaránt elavult anyag. Elszomorító, hogy negyven községi könyvtárban nincs internet-hozzáférés. Megállapítható, hogy a megye községeiben élők nem vagy nem megfelelő színvonalon jutnak hozzá azokhoz a könyvtári anyagokhoz, amelyekhez a városlakók igen. - Úgy gondoljuk - tette hozzá -, ha a kisbéri, tatai és a tatabányai térségben sikeres lesz a kialakítás alatt álló ellátó rendszer, akkor az egész megyére kiterjeszthető lesz.
Ifjabb Gyüszi László, a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója a tatai ellátó rendszerről elmondta: a kistérség kilenc községe közül nyolc tagja a társulási megállapodásnak. A nyilvános könyvtárak jegyzékén öt könyvtár szerepel a tataival mint központtal együtt.


Farkas Annamária
24 Óra, 2005. október 4.

FELHÍVÁS

A József Attila Megyei Könyvtár következő évkönyvének esedékes megjelenése 2006 szeptembere. A hagyományoknak megfelelően a könyvtárügy történeti-gyakorlati kérdései mellett helyet adunk a helyismerettel, helytörténettel kapcsolatos tanulmányoknak is. Az évkönyv várja a nyitrai kerület könyvtárosainak, helytörténészeinek tanulmányait is. A kéziratok beküldési határideje 2006. február 28.

Felelős szerkesztő Takács Anna
Olvasószerkesztő dr. Monostori Imre
Szerkesztik
Flórián Mária, Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Kecskés Ildikó, Érsekújvár, Anton Bernolák Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-23/2005