XVI. évf. 6. sz.

2005. november-december


LAPSZÁMOK

A könyvtárszervezés új lehetőségei
Nyitra megyeiek látogatása

A 21. század kezdetének rohamos információtechnológiai fejlődése nagyfokú kihívást jelent a könyvtárak számára is. A hagyományos szolgáltatások fejlesztése mellett ezért a kétnapos magyarországi szakmai továbbképzésen, amelyen az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár munkatársai, valamint a régió könyvtárosai vettek részt, sok szó esett a könyvtári dokumentumok számítógépes feldolgozásról illetve digitalizálásáról is.
Az elmúlt másfél évtized alatt a kisebb szlovákiai települések közkönyvtárai - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - alig változtak, jó pár helyen pedig teljesen leépültek. Rendszerint a községi önkormányzatok tartják fenn és működtetik, de előfordul, hogy az éves költségvetésből szinte csak fillérek jutnak a könyvtárnak. A vidéki könyvtárak rendszerint kizárólag alapfunkciójuknak tesznek eleget, és többnyire csupán könyvek kölcsönzésével foglalkoznak. Holott az információs társadalomban a tudás maga az erőforrás!
A könyvtári munka többek között adatbázisok kezelését is jelenti. Sajnos, sok helyen nincs még számítógép, internethozzáférési lehetőség. Vannak könyvtáraink, ahová évente jó, ha négy-öt új könyv kerül. Ez valóban pénzkérdés. De szerencsére pozitív példák is vannak, mivel járásunkban több helyen is megértették a polgármesterek, hogy a könyvtár amellett, hogy a szolgáltatása olcsó, és ezért mindenki számára hozzáférhető, a település kulturális közösségeit is segíti.
Az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár magyarországi kollégákkal való kapcsolata körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött. Ezúttal Szilágyi Márta, a járási könyvtár igazgatónője valamint a könyvtári szekciók munkatársai mellett több olyan községi könyvtáros vett részt a továbbképzésen, aki először látogatott el szomszédaink kisebb-nagyobb bibliotékáiba. Az út első állomásán, Tardoson a hazai könyvtárakhoz hasonló helyzetről számolt be a község polgármestere és könyvtárosa. Tardos kétnyelvű falu, így a magyar nyelvű könyvállomány mellett szép számmal akadnak szlovák könyvek és folyóiratok is. Igaz, mint megtudtuk, ezeket szinte kizárólag a szlovák iskola tanulói forgatják, az egykor áttelepült felnőttek már nemigen bírják az irodalmi nyelvet.
A következő helyszínen, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban Takács Anna közreműködésével a dokumentumok - könyvek, helytörténeti anyagok, irodalmi tanulmányok, a régióhoz kapcsolódó újságcikkek - számítógépes feldolgozásáról, az internetes könyvtári adatbázisok használatáról hallhattunk és láthattunk kimerítő előadást. A könyvtár igazgatója, Gyüszi László egyebek mellett elmondta, hogy náluk még folyik az adatbázis kiépítése, remekül működik viszont az országos könyvtárközi kölcsönzés. Ennek lényege, hogy a számítógépes rendszerben pillanatok alatt kikereshető, hogy a könyvtárlátogató által igényelt kötetből melyik könyvtárban van kölcsönözhető példány. A könyvet ott helyben megrendeli e-mail-ben a könyvtáros, és az a postától függően néhány nap alatt meg is érkezik az olvasóhoz.
A tatabányai József Attila Megyei Könyvtárban Herczigné Mlakár Erzsébet tartott tájékoztatót az intézményről. Horváth Géza könyvtáros helytörténész e részleg munkájáról számolt be, majd a muzeális gyűjteményből mutatott be néhány figyelemre méltó könyvet. Működés közben tekinthettük meg a gyermekrészleg és a felnőttkölcsönző tevékenységét.
Szentendrén Biczák Péter igazgató mutatta be a Pest Megyei Könyvtárat, ahol saját fejlesztésű lakossági információs szolgáltatást is működtetnek. Gerber György igazgatóhelyettes beszámolt a megyében működő 184 közkönyvtár helyzetéről, valamint a kistérségi társulások fontosságáról - ez annyit jelent, hogy 10-14 község egy-egy báziskönyvtárhoz tartozik, megkönnyítve a központi könyvtár ellátó és módszertani munkáját. Vác, Veresegyház, Erdőkertes, Váckisújfalu és Püspökhatvan könyvtárát tekintettük még meg.
Terveink közé tartozik, hogy Szlovákiában is megszervezzük a központi ellátórendszereket. Azt szeretnénk elérni, hogy a regionális könyvtárak ne csak a székhelyüket lássák el, hanem megyei támogatással gondoskodjanak a régió valamennyi könyvtárának módszertani és anyagi támogatásáról.
A továbbképzés programjának összeállításában a két magyarországi megyei könyvtár is segített. A tanulmányutat támogatták az érsekújvári régió könyvtárost küldő településeinek önkormányzatai, valamint a Nyitrai Kerületi Önkormányzat kulturális főosztálya. A tatabányai megyei könyvtárba sok elfoglaltsága ellenére is ellátogatott Molnár Péter, Nyitra megye kulturális főosztályának vezetője, aki szerint nagy szükség van az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatcserékre.

Csepécz Szilvia
író, újságíró, Párkány

Gyermekkönyvhét, 2005

A "Nagy Könyv"-pályázatnak köszönhetően decemberben a megye gyermekkönyvtárosai-val együttműködve színes gyermekkönyvheti programmal lephettük meg az általános iskolás korosztályt.
A programsorozat 2005. november 25-én kezdődött Dorogon, ahol Sohonyai Edit írónő volt a vendég. A vidám történetekkel tatai olvasóit is megörvendeztette december 5-én. Jött, látott - és magával ragadta nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is. A hangulat hamar oldódott, s ez kifejezetten vendégünk közvetlen hangvételének, sodró lendületű, nem ritkán színésznői képességeket megcsillantó előadásmódjának volt köszönhető. Nevének elhangzása után maga mutatta be saját magát, belecsempészve a kézfogás, a szemkontaktus, a testhelyzet fontosságát bemutató szituációs gyakorlatokat, kiragadva könyveiből életének egy-egy emlékezetes epizódját. Nem tudtam eldönteni, ki érezte jobban magát: a gyerekek, a kollegák, vagy maga a vendég? Nem is ez a fontos, hanem az, hogy egy olyan személyiséggel találkoztunk, aki a kamaszok saját nyelvén ír problémáikról, szorongásaikról, örömükről, a bennük kavargó, egyik percről a másikra változó érzelmeikről élvezetes stílusban.
Szintén december 5-én a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárban találkozhattak a gyerekek a népszerű Gergő-történetek szerzőjével, Böszörményi Gyulával. Az érdeklődő "álomfogók" hozzáértő kérdéseinek és az író készséges válaszainak köszönhetően - a visszajelzések szerint - sikerült kíváncsiságot ébreszteni a történet iránt azokban is, akik eddig nem ismerték.
December 7-én Gyermelyen és Mocsán Fábián Éva bukovinai székely népmeséi nyűgözték le a gyermeksereget. Igazi élmény volt ízes, szép beszédét hallgatni. Azt gondolom, hogy a mai világban nagy szükség lenne arra, hogy gyermekeknek megint meséljen a szülő, nagyszülő. Úgy, mint ahogy annak idején nekünk meséltek, és ahogy mi is tettük. Napjainkban sokszor a könnyebb ellenállás felé haladunk, egyszerűbb bekapcsolni a tévét, videót, netán a számítógépet, és így nem alakul ki kötődés a szülőkkel, ami pedig fontos lenne. Olyan "apróságokról", mint beszédkészség, érzelemgazdagság, empátia - ne is szóljunk.
Ugyanezen a napon Kisbéren K. László Szilvia írónő tette emlékezetessé a délelőttöt a kisiskolások számára. Timitom, Miri, a manólány és az Egérmese kis olvasóira nagy hatást gyakorolt az írónővel való személyes találkozás.
Szintén december 7-én Szabó Magda munkássága volt témája annak a rendhagyó irodalomórának, melyet a dorogi gyermekkönyvtárban tartott dr. Dzsotjánné Krajcsír Piroska.
December 8-án Gyárfás Endre volt a tardosi könyvtár vendége, ahol alsó tagozatos gyerekeknek mesélt életéről, műveiről. Az Állatábécé kapcsán beszélgetett a gyerekekkel az állatokról, és tréfás versei segítségével maga is megidézte kedvenceit.
December 9-én Kovács Zsolt, a Vadon című folyóirat főszerkesztője, a Süni szerkesztője tartott előadást a házi kedvencek tartásáról, gondozásáról az oroszlányi gyermekkönyvtárban. Könyvei, melyek a kisállattartás feltételeiről, egyes rágcsálók, pl. degu, tengeri malac, mókus életfeltételeiről, tartásuk szabályairól szólnak, nagyon népszerűek kis olvasóink körében. Sok gyerek tart otthonában rágcsálókat hobbiállatként. Az előadás is elsősorban ezen állatok tartásával kapcsolatos információkat tartalmazott. A diavetítéssel színesített közönségtalálkozón a gyerekeknek lehetőségük volt a saját kisállataik tartásával, viselkedésével kapcsolatos problémáik megvitatására is.
A pályázat lehetőséget teremtett arra is, hogy A Nagy Könyv 100-as listájából kiválasztott Fekete István Vuk, illetve Saint-Exupéry A kis herceg című regényét olvasmánynapló-szerűen feldolgozzuk és azt a gyer-mekkönyvtárakba eljuttassuk. Azokat a gyerekeket is játékra invitáltuk, akik még nem mozognak magabiztosan a betűk birodalmában. Az ő feladatuk az volt, hogy Benedek Elek Az aranytulipán című meséjét elolvassák és néhány játékos feladatot megoldjanak a történettel kapcsolatban.
A József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában illetve a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban volt december 12-én a "Nagy Könyvfaló" című olvasópályázat eredményhirdetése. Nagy örömet szereztünk a gyerekeknek azzal, hogy minden résztvevő emléklapot, a könyvtár, illetve A Nagy Könyv logójával ellátott vászontáskát kapott. A legjobb megoldásokat beküldők - kategóriánként az első három helyezett - könyvjutalomban részesültek.
A komáromi gyerekek december 12-től 16-ig a "Varázslatos karosszékben" egy-egy közéleti személyiség által előadott mesét hallgathattak meg. Közel ötvenen fogadták el a felkérést, köztük nyolc gyerek. Bibliai történetek és mondák, az alkalomra írott mesék és klasszikus művek részletei hangzottak el a nagy sikerű sorozaton, melynek mottója "A mese a felnőtt szívből jövő ajándéka." (Bruno Bettel-heim) volt. Délelőttönként elsősorban az óvodások, délutánonként az általános iskolások voltak a gyermekkönyvtár vendégei. Az ötlet sikerességét - és a szervezők mindenre kiterjedő figyelmét - jelzi, hogy a rendezvénysorozaton 800 gyermek vett részt. 15-én Écsi Gyöngyi bábozott a kicsiknek, akik az "Aranybárányok" című bábjátékot tekinthették meg.
A gyermekkönyvhét programjai mintegy kétezer gyermeknek nyújtottak maradandó élményt a megyében.

A Komárom-Esztergom megyei
gyermek könyvhét szervezői

Vallomás a hivatásról...
Cserődi Attiláné ny. igazgató

Hogyan lettél könyvtáros?
Mondhatnám, véletlenül. De ez nem teljesen igaz, mert a gimnáziumban már felvetődött bennem. Kisiskolás koromtól tagja voltam a dorogi könyvtárnak, nagyon szerettem olvasni. Jól ismertem a könyvtárosokat, segítettek olvasmányaim kiválasztásában. Sokat tartózkodtam a könyvtárban.
1966-ban érettségi után elkerültem Dorogról, másutt kaptam munkát. Karácsonyra hazalátogattam, és láttam, hogy a rendőrség klubtermében átalakítási munkálatok folynak (akkoriban ott laktunk a szomszédban). Kérdésemre, hogy mi lesz az épületben, azt a választ kaptam, hogy ide költözik a könyvtár. Megkértem szüleimet, érdeklődjék meg, lenne-e számomra munkalehetőség, mert nekem már nem volt rá időm. 1967 februárjában kaptam a választ, hogy felvesznek a könyvtárba dolgozni. Még abban az évben elkezdtem tanulmányaimat Szombathelyen népművelő-könyvtáros szakon.

Mit tartasz pályád legfontosabb állomásainak?
Elmondhatom, hogy a könyvtári munka minden területén dolgoztam. Egy-egy új munkakör egy-egy állomás is volt. Gyermekkönyv-tárosként kezdtem. Abban az időben, amikor országosan kiemelt feladat volt a gyermekek olvasóvá nevelése, a gyermekfoglalkozások szervezése. Számomra, mivel kezdő könyvtáros voltam, izgalmas, szép és felelősségteljes munka volt.
A felnőtt olvasószolgálat volt a következő állomás, ebben a munkakörben is sok sikerélményem volt. Nagyon szerettem az olvasóknak könyveket ajánlani. Ekkor éreztem meg, hogy valóban hivatásom a könyvtáros szakma.
A legnagyobb változást az 1989-es év hozta, ekkor kaptam igazgatói megbízatásomat. Nehéz, küzdelmes évek következtek. De mint mondják: a rossz emlékek idővel elmúlnak, és csak a szépre, a jóra emlékezünk.

Mire vagy munkád során a legbüszkébb?
Büszke vagyok arra, hogy a könyvtár alapterületét több mint duplájára sikerült bővíteni. Hogy egy tágas, barátságos és jól felszerelt gyermekkönyvtárat hoztunk létre 1995-ben. Hogy a város jelentős civil szervezeteinek működési lehetőséget tudtam biztosítani. Sikerült a város jelentős helytörténeti gyűjteményeinek otthont adni, és ezeket a gyűjteményeket kiállításokon bemutatni a város lakóinak. A pályázati lehetőségek jó kihasználásával kiépítettük számítógépes infrastruktúránkat. Úgy gondolom, a nehézségek ellenére is egy jól működő könyvtárat tudtam hagyni utódomra.

Mik jelentették vezetői munkád során a legtöbb nehézséget?
Nekem a legtöbb nehézséget a médiában való szereplések jelentették. Kínszenvedés volt számomra, amikor a helyi televízióban kellett valami okból nyilatkoznom. Ez a rádióriportokra is vonatkozott. A fiatal kollégák lehet, hogy ezen csodálkoznak, mert nekik ez már nem jelent gondot. A közszereplések alkalmával is nagyon izgultam. Más nehézségre nem is emlékszem, ha volt is, eltörpül a fentiek mellett.

Mit tanácsolsz a következő nemzedéknek?
Nagyon fontosak a jó emberi kapcsolatok, a korrektség, a megbízhatóság, tisztelet a másik ember iránt. Ha ezekhez még hozzávesszük a szakmaszeretetet, akkor már nagy gond nem lehet. Én egész pályafutásom alatt igyekeztem ezeknek megfelelni, és nem bántam meg. Ezt tudom tanácsolni a következő nemzedéknek is.

Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Iskolai könyvtárak Tatabányán

"Könyvek révén sokan lesznek
tudóssá az iskolán kívül is,
könyvek nélkül viszont senki sem
lesz tudós az iskolában sem."
(Comenius)

Az iskolai könyvtárak létezésének alapkérdése sohasem az volt, kellenek-e, hanem hogy az oktatási-nevelési célkitűzések között milyen szerepet kap az olvasás és az olvastatás. Napjainkban ez kiegészül azzal, hogy az ún. információs társadalmat, vagy a tudás társadalmát kívánjuk-e megvalósítani.
Ennek összevetésére vállalkozott Mortimer Adler, aki így fogalmazott: "Az emberi szellem négy java az információ, a tudás, a megértés és a bölcsesség; s az információ a hierarchiának a legalsó fokán áll. Ám mivel számítógépen ez dolgozható fel, ez digitalizálható a legkönnyebben, ma ez tűnik a legfontosabbnak. A tudás, a jelentéssé alakított információ feldolgozható számítógépen, de nem a számítógép az ideális eszköz erre. A megértés viszont és a bölcsesség - az egésszé és alkotóvá tett megértés - csak az emberi elmében létezik. A könyvtár nem csak és nem elsősorban az információszolgáltatás központja, hanem az emberi tudásé is. Az ember nemcsak információval él. A társadalom, amely jól informált, de nélkülözi az értelmes tudást és bölcsességet, a faragatlan, bugris konformitás társadalma."
Az UNESCO által 1999-ben elfogadott küldetésnyilatkozat meghatározza az iskolai könyvtár kettős alapfeladatát:
- biztosítja tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést,
- olyan tanulási környezetet biztosít, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.
A könyvtár e kettős cél érdekében szervezi meg működését, alakítja gyűjteményét, fejleszti szolgáltatásait és igényli a működéshez szükséges feltételeket. Ha a fentiek alapján kívánjuk meghatározni az iskolai könyvtári munka lényegét, azt mondhatjuk: pedagógiai tevékenység a könyvtár eszközeivel.
Tatabánya Megyei Jogú Város közgyűlése 2005 januárjában az oktatás területének átvilágításában megfogalmazott elvárásoknak eleget téve az általános iskolai könyvtárak működésére heti öt órát szavazott meg. Az iskolai könyvtáros tanárok kérelmet nyújtottak be az intézkedés felülvizsgálatára.
Indoklásul - egyebek között - az alábbiakat sorolták fel:
- az iskolai könyvtár az olvasás javításának leghatékonyabb helye (PISA felmérés!)
- az iskolai könyvtár az információszerzés fontos színtere (informatikai eszközök, könyvek ára)
- a könyvtárpedagógia leszűkül a könyvek kiadására/beszedésére (könyvtár nem könyvesbolt)
- a könyvtárak jelentős részében szakképzett, elhivatott, művelt könyvtáros tanár dolgozik (humánerő stratégia)
- az elmúlt években az iskolák saját erőből, pályázati segítséggel fejlesztették könyvtáraikat (új könyvek, informatikai eszközök, programok beszerzésével - ablakon kidobott pénz!?)
- az iskolák az önkormányzat által elfogadott pedagógiai programjukat nem tudják teljesíteni (kit kötelez a törvény?)
A könyvtárosok beadványa után Bencsik János polgármester új előterjesztést nyújtott be a közgyűlésnek. A képviselőtestület újratárgyalta az általános iskolai könyvtárak helyzetét, a korábban hozott határozatát visszavonta, és úgy döntött, hogy 200 fő tanulóig 5 óra/hét óraszámot és minden 40 tanuló után további 1 óra/hét óraszámot biztosít. Az iskolai könyvtárak fennmaradásához ez elégséges, de a korszerű működés feltétele a megfelelő könyvtári állomány. Az ehhez szükséges beszerzési keretösszeg évek óta csökken. Csak az esetleges polgármesteri, képviselői felajánlások jelentenek többletforrást, mivel a pályázati lehetőségek is beszűkültek.
Hogyan tovább 2006-ban? Remélem, nem kell elfeledkeznünk a fent említett feladatokról és nem csak a túlélésért dolgoznunk majd.


Henzer Zsuzsanna
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Tatabánya


Derűs szellemi egyensúly

Ilyen is van (volt).


Mennyiségben: hét év alatt, összesen negyvenkét ülésen megszavazott 1350 magyar nyelven (túlnyomórészt magyar szerzőtől) megjelent könyvnek, továbbá külföldön, idegen nyelven megjelent magyar szerző 460 művének összesen 620 millió forinttal történő támogatása. (És többszázezer forint értékű friss ajándékkönyv a megyei könyvtárnak.) Minőségben: bárki, aki "számít", sőt az is, aki még nemigen, ámde értéket hozott létre könyv-kéziratával. Nobel-díjasoktól a Kossuth- (és egyéb) díjasokon át egészen az első kötetesekig. Dilettánsok talán csak véletlenül.
A grémium maga alkotta szabályok szerint működött, melyeket nem volt kín betartani. E mellett tudott méltányos, sőt nagyvonalú is lenni. Ha kellett. Néha kellett. Ha meg nem: jó tempóban, összeszokott társulatként, gördülékeny rendben, olajozottan hozta döntéseit. Ügyelve az arányokra, az érzékenységekre és a viszonylagos igazságosságra. A döntések végeztével - mindahányszor - valamennyi tagnak lehetősége nyílt egy pozitív korrekciót kérni. (Negatívat nem.) Az egymást tisztelő szellemiség mellett az üléseken a humor volt a másik állandó jellemzőnek mondható auraformáló őselem. Érdekes és tanulságos volt hallgatni (és produkálni) - továbbá - a kendőzetlenül őszinte kritikai véleményeket, a nem ritkán csípős minősítéseket, a villámnyi rövid (élet)- műbírálatokat, az egymást segítő kiegészítéseket.
A legnagyobb dicséret e társaságra nézve az lehet, hogy működése hét éve alatt egyszer sem volt botrány körülötte. Reklamálás is alig. Pedig ahol ennyi pénzt osztanak szét időről időre, oda igencsak folyamatos köz- és magánfigyelem koncentrálódik.
Két cikluson át (1998-2005) volt szerencsém kuratóriumi tagja lenni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Magyar Könyv Alapítványának. Jó munkát az utódoknak!

Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

A tudás hídjai

A József Attila Megyei Könyvtárban december 12-én nagyszámú érdeklődő előtt mutatta be A tudás hídjai című - nemrégiben megjelent - cikkeket és interjúkat tartalmazó gyűjteményes kötetét Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A neves tudós, egyúttal közéleti szereplő arról írt s arról beszélt, hogyan gondolkodik a világról, politikáról, az emberről és komoly filozófiai kérdésekről. Valamennyi kérdéskört lehetetlen e rövid beszámoló keretei között érinteni, így csupán néhány, szubjektívnak is tekinthető gondolatsorral próbálom felidézni a beszélgetést.
Monostori Imre bevezető kérdése a jelképes címadásra vonatkozott. Vizi professzor válaszában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy legfontosabb nyersanyagunk az emberi szürkeállomány, erre, az értelemre kell alapozni jövőnket. Ő használta először hazánkban a "tudás alapú társadalom" kifejezést, mint ahogy ő indította el a "Mindentudás Egyeteme" című ismeretterjesztő sorozatot is. Ez és a kötet is egy-egy híd, amely segíthet abban, hogy az információ és a tudás társadalmi és gazdasági tőkévé váljon. (Annyi szerénytelenség engedtessék meg e sorok írójának, hogy - folytatva a hasonlatot - hozzátegye: a könyvtár pedig hídfő e folyamatban.)
A tudós felelősségét fejtegetve rámutatott: az örök elégedetlenség, a kétkedés az, ami igazi értékét adja az alkotó értelmiséginek, aki Don Quijote és Sancho Panza is egyben. Idealista, mert hisz abban, amit tesz, hiszi, hogy munkájával az emberiséget szolgálja. Prakticista, mert megpróbálja ehhez megteremteni azt a feltételrendszert, amelyben képes az alkotásra. Az alkotás eredményének megmérettetése lehet a társadalom egyik eszköze ahhoz, hogy a valódi értékek érvényesüljenek. Kulcskérdés, hogy a politika felismeri-e: a szellemi tőke támogatása, az alkotó értelmiség együttműködése nélkül minden kezdeményezése kudarcra van ítélve.
Feszült figyelemmel hallgattuk ama gondolatát is, mely szerint a teljes igazságot nem ismerhetjük meg, csak részigazságok birtokába juthatunk. A tudást egy gömbhöz hasonlította, ami minél nagyobb, annál nagyobb felületen érintkezik a nem tudással. Agykutatóként elmondta: évszázadunkban a mainál lényegesen többet fogunk megtudni az agyról, de az ábránd marad, hogy teljességében megismerhetjük. E több-kevesebb tudás közelebb vihet minket ahhoz, hogy jobban megérthessük korunk nagy társadalmi problémáit.
A fenti - csöppet sem könnyű - kérdésekről izgalmas, színes stílusban, lebilincselően és elgondolkodtatóan adott elő, és hasonló stílusban válaszolt a közönség felmerülő kérdéseire is. Például a globalizációval kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy annak térhódítása ellenreakciót is elindít. Ez ugyanolyan törvényszerű, mint az emberi szervezet védekezése a bejutott baktérium ellen. A társadalmaknak is van immunrendszere.
Nagy élmény volt találkozni Vizi professzorral, amit A tudás hídjai című könyv elolvasása tehet teljessé. Három dedikált példányt sorsoltunk ki a hallgatóság körében, de mindannyian szerencsésnek érezhettük magunkat.


Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


 

Zenés irodalmi műsor József Attila emlékére


József Attilára emlékeztünk zenés irodalmi műsor keretében a tatabányai megyei könyvtárban december 5-én. Először egy gyönyörű, száz grafikát tartalmazó kiadványt mutatott be Jász Attila költő, mely az Arcus kiadó gondozásában jelent meg József Attila: Töredékek címmel. Az album József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg.
A rövid bemutató után a tatabányai Orfeusz társulat József Attila verseivel szórakoztatta a közönséget. A kitűnő versmondók műsorát H. Dezső Mariann zongorajátéka foglalta keretbe a zenekedvelő nézők legnagyobb örömére.
Az est végén került sor A "Nagy Könyv"-höz fűződő, a megyei könyvtár által összeállított ötfordulós vetélkedő résztvevői közötti ajándéksorsolásra. A szerencsés megfejtők a rendezvény elején bemutatott albumot vehették át.
A programon résztvevők számából és a mosolygós arcokból ítélve jó lenne, ha gyakrabban nyílna lehetőség hasonló műsorok szervezésére.


Kolok Melinda
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


HÍREK

 


Személyi hírek


Esztergom - Fogarasi Jánosné Marika olvasószolgálatos és Kelemen Pálné Zsuzsa gyermek-könyvtáros nyugdíjba ment novemberben. Munkájukat megköszönve egy kis batyus bállal búcsúztattuk őket. Mindketten évtizedeket töltöttek el a könyvtárosi pályán, és a nyugdíj mellett dolgoznak még egy ideig.


Helységről helységre


Dorog - 2006. január 6-tól új igazgatója van a könyvtárnak. Mucha Ildikó 1974-től dolgozik
könyvtárosként. 1974-1998 között a József Attila Művelődési Ház Bányász Szakszervezeti Könyvtárában volt, majd 1998-tól az Arany János Városi Könyvtár olvasószolgálatos könyvtárosa. Rendhagyó irodalomóra keretében dr. Dzsotjánné Krajcsír Piroska a helyi gimnázium irodalom tanárnője Szabó Magda munkásságával ismertette meg a szép számú közönséget. Művei közül Az ajtó című kisregényét elemezték.
*
Esztergom - 2005. október 17-én Garam-völgyi László, az ORFK szóvivője Hogyan halt meg József Attila? című oknyomozó köny-vét mutatta be. Az író azt állítja, hogy József Attila öngyilkosságát sok tekintetben meg lehet cáfolni a kriminalisztika segítségével. A jegyzőkönyvek átvizsgálása a baleset verzióját igazolja. A szerző nyomozóként közelít József Attila halálához, így próbálva megfejteni, mi is történt valójában 1937. december 3-án. Az előadás után parázs vita alakult ki József Attila öngyilkosságát vélelmezően. A beszélgetés során szóba került a szerző irodalmi indíttatása, az általa sikeresnek ítélt nyomozói pályafutása is.

A városi könyvtár gyermekkönyvtára szombat délelőttönként 9 és 12 óra között szabadidős programokat szervez kisgyermekek részére, melynek keretében videofilmeket vetítenek, illetve mesélnek a könyvtárosok. Ezzel az intézmény a hétvégi bevásárlásaikat végző szülőknek kíván segítséget nyújtani.

November 4-én Ehingen testvérváros Gudrun dr. Brzoska könyvtáros kezdeményezésével "A magyar irodalom Németországban" címmel kiállítást rendezett a könyvtár folyóirat-olvasójában, amelyet december elejéig láthattak az érdeklődők.

A Párkány-Esztergom "Lyukasóra" társaskör minden hónap első csütörtökén összejövetelt tart a városi könyvtárban. Az érdeklődők egy-két kedves versüket feladványként magukkal hozhatják.


*


Környe - Évtizedek óta először volt író-olvasó találkozó a könyvtárban. December 19-én Jász Attila találkozott a mai magyar költészet iránt érdeklődő olvasókkal. A rendezvény tiszteletdíját a "Nagy Könyv"-pályázat biztosította.

Nyergesújfalu - November 19-én az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár versmondó versenyt szervezett a József Attila centenárium alkalmából. Az eseményre 46-an jelentkeztek, többségükben diákok és nyugdíjasok. Budapestről, Nagykőrösről, Tatabányáról, Tatáról és Somogyjádról is érkezett jelentkezés. A szavalóverseny megrendezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a helyi önkormányzat nyújtott anyagi támogatást, lebonyolításában Horváth Dániel egyetemi hallgató segített. Ezzel egy időben nyílt meg Vajnai János művésztanár kiállítása. Képein azokat a helyeket örökítette meg, ahol József Attila megfordult. A kiállítást november 29-ig lehetett megtekinteni. A tárlatot és a versenyt Gelencsér Géza középiskolai tanár nyitotta meg.

Piliscsév - November 17-én Závada Pál, iró, szerkesztő, szociológus, szociográfus volt a vendégünk, akit magyar és szlovák nyelven is köszöntöttünk. Legismertebb regénye, a Jadviga párnája, amely 1997-ben jelent meg, osztatlan sikert aratott mind a kritikusok mind az olvasók körében. A "Nagy Könyv" játékban bekerült a 100 legnépszerűbb könyv közé.

December 2-án községünkbe látogatott Maczkó Mária Magyar Örökség-díjas népdalénekes valamint Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő. A két kiváló művész adventi és karácsonyi műveket adott elő. Jó volt hallani Ordas Éva művészi versmondását is. A rendezvény költségeit a "Nagy Könyv"-pályázat biztosította.

A könyvtár 2005. szeptemberében benyújtott sikeres pályázatával csatlakozott az EU-köz-könyvtári programhoz. A pályázaton 100 ezer Ft támogatást nyert uniós könyvek vásárlására és továbbképzésre. A Europe Direct információs hálózat és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával kiállítást rendeztünk az Európai Unióról a könyvtár olvasótermében.

A Magyarországi Nemzetiségi és Etnika Közalapítvány kuratóriuma 2005-ben 100 ezer Ft-tal támogatta a könyvtárat. A könyveket Szlovákiából fogjuk beszerezni az olvasók igényeinek előzetes felmérése alapján.


*


Szomód - December 19-én a könyvtár vendége volt Jász Attila tatai költő. A hangulatos beszélgetés a rossz idő ellenére nagyszámú érdeklődőt vonzott. A találkozó tiszteletdíját a "Nagy Könyv"-pályázat biztosította.

Tatabánya - Bencsik János polgármester az egyik napilaptól megítélt kártérítési összeget három tatabányai iskolai könyvtár állományfejlesztésére utalta át. A Kőrösi Csoma Sándor, a Váci Mihály és az Árpádházi Szent Margit Általános Iskola könyvtára 200-200 ezer Ft-ot költhet magyar irodalmi és történelmi munkákra.
Komárom-Esztergom megye - A közgyűlés november 3-án a kistelepülések könyvtári ellátásáról tárgyalt. Sok az irreálisan kicsi alapterületű helyiség, a bútorzat elavult. Az állománygyarapításra fordított összeg sok helyen csekély, és a nyilvános könyvtárak listáján szereplő könyvtárak egy részében is megbízási díjas könyvtárost alkalmaznak, ami szabálytalan. Sajnos, a települések felében nincs internethozzáférés a könyvtárban. A többcélú kistérségi társulások által a mozgókönyvtári feladatok ellátására igényelhető támogatás megszerzése és a könyvtári szolgáltatások igénybevétele javítana az összképen. A szélessávú internet elérhetősége ebben az esetben is fontos, és az állomány gyarapítására is gondolni kell. Az ellátóközpont (Kisbér, Tata, Tatabánya) a beszerzést, feldolgozást vállalja, de a könyvbeszerzési keretet a helyi önkormányzatnak kell biztosítani. Ezen a helyzeten pályázati források könnyíthetnek.
Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság ebben az évben a közérdekű céltámogatásai sorába felvette a könyvtári ismeretterjesztő munkát. A Helikon, a Századvég és az Aréna 2000 Kiadó által felajánlott könyvekből válogathatott 40-40 ezer Ft értékben a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a József Attila Megyei Könyvtár. A biztosító gesztusa természetesen nem oldja meg a könyvtárak problémáit, de a támogatás mindenképp köszönetet érdemel, hiszen a felajánlás nagyobb közösségek javára szolgál.


Múzeumi belépő


A Kulturális Közlöny 2005. december 30-án megjelent 27. számában közlemény tájékoztat a muzeális intézmények díjmentes látogatását biztosító igazolásról: a nemzeti kulturális örökség minisztere úgy döntött, hogy a szóban forgó, jelenlegi belépőkártyák érvényességének határidejét 2006. december 31-ig meghosszabbítja.
Kérjük, hogy a kilépett (nyugdíjba vonult) adott munkahelyről eltávozott kollégák lejárt, érvénytelen kártyáit a NKÖM-nek a Kulturális Közlöny 2002. évi 23. számában megjelent tájékoztatójában rögzítetteknek megfelelően szíveskedjenek visszajuttatni a megyei könyvtárba vagy a Könyvtári Intézetbe (1827 Bp. Budavári Palota F. ép.). Új kártyák igénylését is lehet rendezni a megyei könyvtárban vagy az Intézetnél (oktatási osztály dr. Hangodi Ágnes, tel.: 06-1-2243-821, e-mail: hangodi@oszk.hu). Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a változás a belépőkártyák szoros elszámolásának rendjét, használatuk szabályait nem érinti; az NKÖM azokra vonatkozó, a Kulturális Közlöny 2002. évi 23. számában megjelent tájékoztatója továbbra is érvényben marad.


Felhívás


A József Attila Megyei Könyvtár következő évkönyvének esedékes megjelenése 2006 szeptembere. A hagyományoknak megfelelően a könyvtárügy történeti-gyakorlati kérdései mellett helyet adunk a helyismerettel, helytörténettel kapcsolatos tanulmányoknak is. Az évkönyv várja a nyitrai kerület könyvtárosainak, helytörténészeinek tanulmányait is. A kéziratok beküldési határideje 2006. február 28.

Felelős szerkesztő Takács Anna
Olvasószerkesztő dr. Monostori Imre
Szerkesztik
Flórián Mária, Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
Henzer Zsuzsanna, Tatabánya, Körösi Csoma Sándor Általános Iskola
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Kecskés Ildikó, Érsekújvár, Anton Bernolák Könyvtár
Kolok Melinda, József Attila Megyei Könyvtár
Szigeti Krisztina, Oroszlány, Művelődési Központ és Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár
Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-1/2006