XVII. évf. 1. sz.

2006. január-február


 

LAPSZÁMOK


A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás könyvtárainak
mozgókönyvtári ellátásáról


A kisbéri városi könyvtár a környező települések könyvtári ellátásának segítését már az 1980-as évek elejétől meghatározó feladatának tartotta.A központi ellátórendszer, melynek a központja a városi könyvtár, 1982-től indult. Feladata az ellátórendszer számára a dokumentumok beszerzése, feldolgozása, kiszállítása és cseréje. A vásárolt könyveket a kisbéri könyvtár vette nyilvántartásba, majd a feldolgozás után kerültek a községi könyvtárakba. Kezdetben központilag is támogatták ezt a tevékenységet, melyhez biztosítottak módszertanos könyvtárost és gépkocsit a szállításhoz. Később ez a finanszírozás megszűnt és a fenntartókra bízták a feladat megoldását. Az önkormányzatok létrejöttével az ellátórendszer tagjai továbbra is a kisbéri könyvtárat bízták meg a feladat ellátásával. Az átutalt összeg erejéig a városi könyvtár szerzeményezett hét letéti és egy fiókkönyvtár számára.
A Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben alakult tizenhét település képviselőtestületének döntése alapján, hogy előmozdítsa a kistérség összehangolt fejlesztését, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelését.
A kormány döntése alapján 2005-től az eddigi pályázati forma helyett normatív támogatás jár a többcélú kistérségi társulások számára. Többek között mozgókönyvtári feladatok működési kiadásainak ellátásához, fejlesztéséhez, amennyiben felveszi a társulás ellátandó feladatai közé. A József Attila Megyei Könyvtár és a városi könyvtár is többször megkereste a társulás vezetését a mozgókönyvtári feladatok felvételével kapcsolatban, alátámasztva a szakmai szempontokat a várható támogatás jelentős mértékével.
Ez év januárjában sikerült a társulásnak készített előterjesztéssel elfogadtatni a mozgókönyvtári feladatok vállalását, melynek ellátását a Wass Albert Művelődési Ház és Könyvtártól mint szolgáltatótól rendelt meg. Tizenegy település önkormányzatával kötöttünk könyvtárellátási szerződést. Ebből az eddig ellátott könyvtárak közül öt kérte a mozgókönyvtári szolgáltatást.
A normatív támogatás könyvtáranként a közös költségek levonása után 939 000 Ft, mely szakmai eszközfejlesztésre, működési kiadásra és nem utolsó sorban a könyvtári állomány gyarapítására fordítható. Közös költségként a szolgáltató könyvtár megkapja egy könyvtáros bérét járulékaival, működési kiadásra, szállítási költségre és szakmai eszközfejlesztésre további 1 039 000 Ft-ot.
Vállaltuk a könyvtárak helyben lévő állományának számítógépes adatbázisban történő feldolgozását (TextLib), új dokumentumok beszerzését, feldolgozását, kiszállítását, szaktanácsadást, tájékoztatást, szakmai továbbképzések szervezését.
A feladat nem kevés. A cél, hogy a kistelepülések könyvtáraiban is legyen számítógép, internethasználat, egységesen feldolgozott könyvtári állomány, mely végeredményként közös katalógus használatát is eredményezi, megéri a többletfeladatok vállalását.


Morvai Józsefné
Wass Albert Művelődési Ház és Könyvtár, Kisbér


Pillantás a jelenbeni jövőbe


A József Attila Megyei Könyvtárban elindított reformfolyamat a minőségi szolgáltatások jegyében néhány év alatt figyelemreméltó eredményeket ért el. Mindezek csak úgy voltak lehetségesek, hogy pénzügyi helyzetünk a szakmai programok vonatkozásában (fenntartói finanszírozás, minisztériumi támogatások, Tatabánya város támogatása, valamint NKA és egyéb pályázatok) kiszámíthatóvá, azaz tervezhetővé vált.
A sikeres felfutás gyakorlati létrehozói, a kollégák nagy többségükben megértették "az idők szavát": világossá vált, hogy egy jól működő intézmény számukra is jó szakmai lehetőséget (és biztonságot) jelent. (Legalábbis egy rosszul működő intézmény állapotaihoz képest.) A kollégák nagy többsége alkalmazkodott a magasabb és bonyolultabb követelményekhez, a vezetők pedig kitartottak szakmai céljaik megvalósítása mellett. (Most lehet csak igazán lemérni a hosszú évekig tartó diplomaszerző és továbbképzési "láz" eredményét: megbízható, jól képzett szakemberek állnak a szakmai láncolat valamennyi releváns pontján.) 2000-től kezdődően pontos ütemezés szerint veszünk részt az akkreditált szakmai továbbképzésekben. Ez is hasznos, ez is fontos.
A minőségi szolgáltatások jegyében elkezdett (illetve folytatott) reformfolyamat - értelemszerűen - könyvtárunk falain belül is érvényesült. 2004. január 1-jével új könyvtárhasználati szabályzatot léptettünk életbe, melynek lényege a könyvtárhasználói kör bővítése, valamint a könyvtárhasználó-barát feltételek javítása. A minőségbiztosítás következményei szerint zártuk le azokat a belső vizsgálatokat, amelyek az egyes részlegeink teljesítményét, kihasználtságát, munkaszervezési összefüggéseit elemzik, értékelik. A megyei szakfelügyeleti munkát magas színvonalon láttuk, látjuk el.
Informatikai rendszerünk stabilizálódott, biztonsággal és gyorsan tudunk szolgáltatni, a gépi kölcsönzés jól működik, számottevő leállásaink nincsenek.
A megyei könyvtár forgalma, látogatottsága, társadalmi szerepe növekedésének a regisztrálására differenciált, az eddiginél pontosabb mérési módszereket dolgoztunk ki és - részben - vezettünk be. Ez a szisztéma azért lényeges, mivel nemcsak a "számszaki" (statisztikai) követelményeknek felel meg, de viszonylag pontosan jelzi azt is, hogy a könyvtár szolgáltatásainak, illetve igénybevételének mely szektoraiban milyen gyakori a használat (esetleg hol kell menet közben a készültségi szintünkön módosítani).
Példaértékű kísérletsorozatba kezdtünk: a gyerekkönyvtár roma gyerekek számára szervezett külön foglalkozásokat könyvtárhasználatról, olvasásról, a szabadidő kulturált felhasználásáról. Elkészült (2005-ben) a Komárom(-Esztergom) megye a (magyarországi) sajtóban című (még 1969-ben kezdett) óriás repertórium következő, dupla kötete (1990-1994), amely több mint 13 000 tételt, valamint mutatókat tartalmaz.
A József Attila Megyei Könyvtár megerősítette vezető pozícióját a megye könyvtári és informatikai szolgáltatásai terén - sőt egyben-másban (állománygyarapítás, honlap, könyvtárközi kölcsönzés, szakpublikációk száma, kiadványok és rendezvények minősége) országos összevetésben is a jobbak között tartják számon.
Az utóbbi három év (2003-2005) statisztikai mutatóit egymás mellé helyezve látható, hogy a megyei könyvtár látogatottsága egyenletesen és stabilan "telített". A személyes látogatások száma mindhárom évben 120 000 körüli volt (nyitva tartási naponként [N=260] ez 460 látogatást jelent); ezen belül a beiratkozottak és regisztráltak száma mintegy 9 000 fő. A dokumentum-kölcsönzések száma, ill. a kölcsönzött dokumentumok száma viszont stagnált, ill. némileg csökkent (most 43 000; ill. 156 000). Ennek az enyhe paradoxonnak az a magyarázata, hogy - mint tudjuk - a könyvtárlátogatás, a könyvtárhasználat nem azonos az olvasással. Az olvasás a könyvtárhasználaton belüli, szűkebb kategória. Már évek óta nő ugyanis a számítógéphasználók száma, sőt: a látogatók jelentős része csak ezt a könyvtári szolgáltatást veszi igénybe. További jellegzetes tendencia az is, hogy egyre nagyobb teret hódítanak a - kölcsönzés helyetti - másolatkészítések, valamint a tanuló nemzedék szakmai igényei. (Pl. a helyben használás.) 2005-ben mértük először (megbízható pontossággal) könyvtárunk elektronikus látogatottságát, s - rendkívül tanulságos módon - azt az eredményt kaptuk, hogy egy év alatt összesen mintegy 30 000 külső internetes megkeresés történt. (Napi átlagban [N=365, tehát az év minden napjára vetítetten] ez 82 eseményt jelent.) Ezen belül tizenkétezerszer használták elektronikus katalógusunkat. (Tehát a megyei könyvtár akkor is működik, amikor zárva tart.)
Ezek a tények újra azt igazolják, amit már régóta tudunk, hogy egy efféle nagyobb könyvtár ma már jóval több, mint könyvek tára, mint könyvkölcsönzőhely; ma már egyértelműen
regionális érvényű szolgáltató centrum, továbbá számítógépes információs központ és oktatási háttérbázis is. S ha ez így van, akkor némileg másként, árnyaltabban kell gondolkodnunk a megyei könyvtár szerepéről, funkcióiról, szolgáltatásairól, fejlesztési terveiről, stb., mint korábban. Azaz: követnünk kell a körülöttünk zajló változásokat, a változó társadalmi igényeket. (Például: elsőbbséget kell biztosítanunk a számítástechnikai fejlesztésnek.)
A 2005-ös évben egy újabb szakmai jellegzetességre világíthattunk rá a könyvtárközi kölcsönzéseink statisztikáját szemlélve. A régió más könyvtáraiból befutó kérések száma évről évre dinamikusan növekszik, a teljesítések száma és aránya javul. Tehát a megyei könyvtár - egyre inkább - valóban, a mindennapok szintjén is az egész megyéé. (További következtetés: a saját állományunk szakszerű gyarapítása változatlanul létkérdés.) Továbbá: a megyei könyvtár - belső szervezeti struktúra-módosítás és pályázatok segítségével - közvetlenül is többet tud nyújtani a megyében működő községi könyvtáraknak, mint korábban. (Például a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás öt községi könyvtárát komoly - pályázaton nyert - könyvtámogatással fejlesztjük.) A regionális (megyei) szerepkör kiteljesedési folyamatába tartozik Tatabánya Megyei Jogú Város Könyvtára felzárkózásának segítése az elektronizáció területén (a két könyvtár egyesítésének ütemterve szerint), valamint a rendszeres kihelyezett megyei továbbképzések, szakmai munkaközösségek és rendezvények (pl. "Nagy Könyv"-akciók) szerte a megyében.
2006-ban a megyei könyvtárban a már kialakult reformszellemű gondolkodás (pl. minőségbiztosítás, szakfelügyelet, szakmai marketing, PR-menedzselés) további konkrét eredményeit várjuk és tervezzük. Ennek a gondolkodásnak az a lényege, hogy az utóbbi évek munkája eredményeképpen a megyei könyvtár mint könyvtár, valamint (hagyományos, illetve elektronikus) információs központ (és oktatási háttérbázis) olyan szellemi tőkét és gyakorlati tapasztalatot mondhat magáénak, amely alkalmas arra, hogy intézményünk mint megyei módszertani központ az eddigieknél hatásosabban tudjon működni. Azaz, a saját - "házon belüli" - napi és stratégiai feladataik ellátása mellett képes arra, hogy a megyében működő községi könyvtáraknak, valamint a tatabányai városi könyvtárnak kézzel fogható és rendszeres szakmai segítséget nyújtson. (Kiemelten pedig a tatabányai többcélú kistérségi társulás könyvtárainak.) Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a megyei könyvtár mindennapi hatóköre érzékelhetően kibővült: jó színvonalú "külső" ellátásra, szellemi-szakmai exportra is képes; nem pusztán önmagában, hanem régióban képes gondolkodni. (Beleértve a Nyitra kerület egyes könyvtárait is.) Vagyis egyre jobb színvonalon képes teljesíteni törvényben megszabott kötelezettségét: a megyei funkciót.
A megyei könyvtár helyzete azonban korántsem rózsás, az új épület elkészültéig ellentmondásos körülmények között kell dolgoznunk. Leginkább zavaró a nyomasztó helyhiány. Például - az internetező és a hagyományos könyvtári tevékenységet folytató könyvtárhasználók viselkedési kultúrájának eltérései miatt - az internetezők elkülönítésének megoldatlansága. (A jelenlegi épület valamikori tervezési hibái mostanában, a telítettség idején ütnek vissza igazán.) Vonzerőt csökkentő tényező a zenei részleg, továbbá a kutatószobák hiánya is. Ezek a hiányok évtizedes gondok ugyan, ámde a mostani nagy igénybevétel során fokozottan fejtik ki negatív hatásukat. (Ami adott esetben a látogatók számának csökkenését is jelentheti.)
Azt is látnunk kell továbbá, hogy a megyei könyvtárat jellemző - egyébként megalapozott - imént jelzett szakmai gondolkodás nem jelentheti azt, hogy bármely "falakon kívüli" tevékenység a saját, úgymond belső intézményi munkaprogramunk és munkaszervezetünk rovására menjen végbe. (Megfelelő szakmai kisugárzó hatást ugyanis csak jól működő, önmagában erős intézmény képes huzamosan kifejteni.) Nem kis feladatot jelent ennek az érzékeny egyensúlynak a kialakítása és hosszabb távon történő fenntartása. Nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy a hirtelen, a látványos túlvállalások kikezdjék a jól működő rendszer alapjait, megingassák a szakmai stabilitást.
A megyei közgyűlés és a tatabányai képviselőtestület döntése értelmében belátható időn belül sor kerül a két könyvtári rendszer egyesítésére. Rendkívül fontos, hogy részletes szabályozást tartalmazó tervek készüljenek erre a folyamatra, azért, hogy az egyesítés pozitív előjelű, ne pedig kényszerjellegű lépés legyen. Ki kell dolgoznunk könyvtárszakmai ajánlásainkat és az egyesülés valamennyi nyitott kérdését föl kell vetnünk.
Gondot jelent - sok más mellett -, hogy számítástechnikai infrastruktúránk már korántsem mondható korszerűnek, első vonalbelinek. Gyors és nagymértékű az avulás, és ha azt akarjuk, hogy jól, pontosan és gyorsan működjön a rendszer, lényeges számítástechnikai felújításokat kell(ene) elvégeznünk. (A felújításra szükség lenne az épület egyes részeinél is.) Ezenkívül be kell rendeznünk egy új internetező zónát. Egyszóval: a szellemi javak felhalmozása nem pótolhatja és nem is nélkülözheti a pénzbeli befektetések folyamatos jelenlétét.
Arra a legtöbb munkatársunknak számítania kell, hogy 2006-ban szükség lesz a (szellemi és fizikai) tartalékok mozgósítására, továbbá arra is, hogy időnként más és több munkát kell végeznünk, mint amihez eddig hozzászoktunk. Számítani lehet további - házon belüli - munkaerő-átcsoportosításra is. Égetően fontos teendőnk a már nem működő nyomda négyzetmétereinek olvasószolgálati, helytörténeti és kistelepülési célokra történő átalakítása és berendezése.
A feladatok és a szakmai kihívások nyilvánvalóan megszaporodtak, már régóta nem valamiféle tatabánya-újvárosi szigetként működünk, hanem egy nagy, országos rendszer Komárom-Esztergom megyei részeként.
Meggyőződésünk (és tapasztalataink) szerint a megyei könyvtár munkatársai többségükben jól képzett szakemberek (számos jelentős és bonyolult szakmai problémát oldottunk meg már közösen); ebből következően rugalmasan képesek reagálni a változó világ változó követelményeire. Erre mindannyiunknak szüksége van és a jövőben még inkább lesz. Hiszen új feladatokat - leginkább - csak képzett, szakmaszerető és szorgalmas munkatársakkal lehet jó színvonalon teljesíteni.


Dr. Monostori Imre
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL

Mozgókönyvtári ellátás Tatabánya környékén


A József Attila Megyei Könyvtár 2005-ben részt vett a Nemzeti Kulturális Alapprogram állománybővítési pályázatán. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás kilenc községéből jelenleg kettő szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén, egyben pedig nincs könyvtár. A pályázat feltétele az volt, hogy a támogatandó könyvtárak ne szerepeljenek a nyilvános könyvtárak jegyzékén és vagy érvényes ellátási szerződést kössenek a megyei könyvtárral, vagy nyilatkozzanak arról, hogy fogadják a szolgáltatást. Mivel könyvtárunk a korábbiakban nem volt ellátóközpont, ez utóbbi megoldást választottuk. A pályázat eredményeként sikerült 300-300 ezer Ft könyvbeszerzési keretet biztosítani Gyermely, Környe, Szárliget, Várgesztes, Vértessomló községeknek. A könyveket a községi könyvtárosokkal megbeszélve vásároljuk. A könyvek a pályázati kiírásnak megfelelően a megyei könyvtár tulajdonában maradnak, és tartós letétként kapják meg a községi könyvtárak. Külön feltételként szerepelt, hogy a feldolgozás webes felületen visszakereshető módon történjen. Ennek érdekében megkértük a TextLib letéti modulját, amely biztosítja a korrekt nyilvántartást. A továbbiakban ez lehetővé teszi a központi ellátással kapcsolatos nyilvántartást is.
A községek mind lehetőségeikben, mind működési feltételeikben különbözőek, de éppen ez a változatosság alkalmas arra, hogy nemcsak a városkörnyéki községek könyvtárainak nyújtsunk fejlődési lehetőséget, hanem egy új szolgáltatási modell kidolgozásához is több tapasztalatot szerezzünk. A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás is felvette a mozgókönyvtári feladatot (szerződések hiányában a normatív támogatást ebben az évben nem kérte), így a közeljövőben várhatóan további feladataink lesznek ezen a területen.
A munka kezdetét a tavalyi pályázati eredmény jelenti.


Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

 

Mi lesz veled, esztergomi könyvtár?


2004. szeptember 7-ével elkezdtem vezetni egy kis füzetet, amelyben feljegyeztem a könyvtárunk sorsára vonatkozó valamennyi formális és nem formális információt. Az utolsó bejegyzést 2005. június 13-án írtam, és így kezdődik: "Beszélik"… Fenti dátummal azért maradtak abba a feljegyzések, mert kiírtak egy tervpályázatot az egykori Balassa Bálint Általános Iskola épületének felújítására gimnázium és könyvtár céljára, valamint a Bazilika előtti tér lezárására. Úgy tetszett tehát, új helyünk biztosítva lesz. A pályázat díjnyertes terve (amelyben a könyvtár előkelő helyet kapott volna) azonban komoly vihart kavart városunk polgárai körében, és az egyház sem volt elragadtatva tőle. A terv tehát ez idő szerint kútba esett. Születtek még elképzelések; pl. a déli kanonoksor is felvetődött mint majdani helyünk. Pillanatnyilag azonban a városrendezési tervek és a pénzügyi helyzet között áthidalhatatlan szakadék látszik, következésképp az egykori Babits Mihály, a jelenlegi Helischer József Városi Könyvtár egyelőre a helyén marad. Csak azt nem tudjuk pontosan, mennyi is ez az egyelőre. Egy év a minimum, de az is lehet, hogy jóval több. Szóba került már a jelenlegi épület bővítése és rendbehozatala is, de természetesen semmi sem bizonyos.
Így élünk tehát, meglehetős bizonytalanságban távolibb jövőnket illetően. Igyekszünk munkánkat a korábbiaknak megfelelően végezni, igyekszünk nem észrevenni a repedező falakat, a makacs beázásokat, a kereteikben lötyögő nyílászárókat (közüzemi díjakra előirányzott költségvetésünknek csaknem a felét költöttük el eddig fűtésre, ami egyértelműen szigetelési problémára vezethető vissza), foszladozó szőnyegeinket, feketére kopott padlónkat. Azt is igyekszünk figyelmen kívül hagyni, hogy - idén először - egyetlen fillért sem kaptunk rendezvényekre, sem a költségvetésben, sem a Kulturális- Idegenforgalmi és Sportbizottságtól, amely az utóbbi néhány évben igazán szépen támogatta az intézményt. Idén nekik sincs miből. Örüljünk annak, hogy az Esztergom és Vidéke helyismereti folyóiratunkat teljes egészében sikerült digitalizálni, s ebben az évben folytatódik a munka az Esztergommal.
Ne legyünk tehát pesszimisták! Legrosszabb esetben folytatom a füzetet az új híresztelésekkel, és fogadásokat kötünk, melyik ötlet valósul meg a sok közül.


Kovátsné Várady Eszter
Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom


Faluház és könyvtár
Tata-Agostyánban


2006. február 3-án adták át Tata agostyáni városrészében a felújított, kibővített könyvtárat. Tata Város Képviselőtestülete döntése értelmében az eladott volt orvosi rendelő épületéért kapott összeg, valamint saját erő biztosításával az elmúlt év végén felújították és kibővítették azt a közel 200 éves épületet, amelybe az iskola bezárása után az agostyáni községi könyvtár került.
Agostyán mint önálló község 1980-ban az elsők között csatlakozott a tatai ellátórendszerhez. 1985-től, a várossal történt közigazgatási egyesülése után a könyvtár mint fiókkönyvtár működött heti egyszeri nyitva tartással. Alapterülete nem egészen 50 m2 volt. Az épület egésze az utóbbi időben már elég rossz állapotban volt.
A most felújított épület Faluház és Könyvtár néven a tatai városi könyvtár kezelésébe került. A munkálatok során teljes nyílászárócserére került sor. Az új szabványoknak megfelelő világítás került beépítésre, a melegről pedig gázfűtés gondoskodik. Természetesen vizesblokkot is kialakítottak.
A felújítás során nemcsak a könyvtári alapterület bővült a korábbi faraktár kiváltásával, hanem egy öt számítógép befogadására, üzemeltetésére alkalmas külön termet is kialakítottak. Korábbi két szoba összenyitásával megteremtették a közösségi színteret, ahol majd a civil szervezetek szervezhetik programjaikat.
A felújítási munkák elvégzéséért külön köszönet illeti Sári László helyi vállalkozót, a számítógépes terem felszerelésének biztosításáért pedig Dr. Kandikó Józsefet, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főigazgatóját illeti köszönet. A könyvtár állománya számára legalább kétszer akkora terület áll rendelkezésre. Terveink szerint meg is újul. Reméljük, hogy a számítógépes teremben az internethozzáférést is mielőbb biztosítani tudjuk. Célunk, hogy az épület könyvtári és számítógépes része a városrész információs központja, olyan ház legyen, amely valóban faluház, amelyet lehetőség szerint mindenki igénybe vehet.


Gyüszi László
Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata

 

Vallomás a hivatásról...
Rátvai Miklósné Németh Erzsébet ny. igazgató


Hogyan lettél könyvtáros?

Véletlenül! Igaz, ma már azt vallom, hogy nincsenek véletlenek, csak sorsszerűségről beszélhetünk. Érettségi után éppen a pályaválasztás nehéz pillanatait éltem meg, hogy mi legyek, ha nagy leszek: színésznő, pilóta vagy fodrász?
Már-már elköteleztem volna magam a fodrászat irányába, amikor felkeresett egy volt gimnáziumi diáktársam, aki a VOLÁN Vállalat képviseletében egy megtisztelő ajánlatott tett: legyek a vállalat most induló műszaki könyvtárának alapító dolgozója a műszaki fejlesztési osztályon. A vállalat vezetői elmondták az elvárásaikat, valamint azt is, hogy tanulnom kell, a műszaki könyvtárosi szakképesítést meg kell szereznem. Így kezdtem el a műszaki könyvtár állományának megalapozását és feltárását. Munka mellett tanultam és három év múlva kezemben volt életem első könyvtárosi szakképesítése! Amit aztán az évek során nagyon sokszor gyarapítottam. Öt és fél évig dolgoztam a műszaki fejlesztési osztályon, mint könyvtáros.
1968. év végén a tatabányai Városi Könyvtár keresett főállású könyvtárost, így kerültem Vasas Margit könyvtárigazgató keze alá és ott is maradtam 2001. augusztus 31-éig, amikor nyugdíjba mentem.

Mit tartasz pályád legfontosabb állomásainak?

Igen változatos beosztásokban dolgoztam: 1969 és 1972 között fiókkönyvtáros voltam Kertvárosban, majd három évig a gyermekeimmel voltam otthon és anyaként próbáltam helytállni. 1975-ben visszatértem és egy új feladatot kaptam: módszertani könyvtáros lettem. Akkor jött létre a közigazgatásban az úgynevezett városkörnyékiség, mintegy felváltva a járásokat. Tatabányához közigazgatásilag Szomor, Gyermely, Héreg, Tarján, Környe és Vértesszőlős községek kerültek, ezeknek a községi könyvtáraknak és később a rendszerváltásig az iskolai könyvtáraknak láttuk el a szakmai, módszertani felügyeletét. Megszerveztük a községek központi ellátását, vagyis e könyvtárak állománygyarapítása, feldolgozása is a városi könyvtárhoz tartozott. A rendszerváltást követően több község kilépett az ellátórendszerből és a módszertani segítség is háttérbe szorult.
1982-ben kineveztek a könyvtár igazgatóhelyettesének. Ezt a megbízatást 1990-ig töltöttem be, majd a következő igazgatóváltásnál én is pályáztam. 1991 nyarán független szakmai bíráló bizottság javaslata alapján kaptam meg igazgatói kinevezésemet a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésétől. Nyugdíjazásomig még kétszer nyertem el a város vezetőinek bizalmát.

Mire vagy munkáddal kapcsolatban a legbüszkébb?

Az elmúlt négy évtizedben hihetetlen fejlődésen ment keresztül a könyvtári szakma, és mi képesek voltunk megfelelni a kihívásoknak. Sikerült a hagyományos könyvtári tevékenység fejlesztése mellett befogadni az új, korszerű technikát. Ebben a folyamatban fontos szerepet kapott - a csökkenő lehetőségek mellett - a külső források megszerzése. Nyertes pályázatainkkal eredményesen segítettük a városi könyvtár - nem egyszer erőnkön felüli - technikai fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások bővítését.
Büszke vagyok arra is, hogy tulajdonosa lehetek a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Tatabánya Kultúrájáért díjnak, melyet 2001. augusztus 24-én kaptam meg, több mint harminc éves könyvtárosi munkám elismeréséül.

Mik jelentették vezetői munkád során a legtöbb nehézséget?

A legnagyobb nehézséget az 1995-ös év jelentette. A városi könyvtárat a megszüntetés fenyegette. Talpon maradtunk, de igen nagy árat fizettünk ezért. Költségcsökkentés, létszámleépítés, feladatok leadása, költözködés. Kisebb alapterületű helyiségbe kellett költözni, nagy mennyiségű könyvet kellett törölni, kiárusítani. Évekig nyögtük a csökkentett létszámmal az állománykivonás utómunkáit. Óriási energiánkat emésztette fel a költözés és a két könyvtár állományának összevonása, az, hogy a volt Bányász Körzeti Könyvtár és a városi könyvtár állományából egységes gyűjteményt hozzunk létre. Az idő begyógyítja a sebeket, a nehézségek elhalványulnak, hogy újabbak lépjenek a helyükre.

Mit tanácsolsz a következő nemzedéknek?

Ne adják fel a reményt! Ezt a munkát csak úgy érdemes végezni, mintha az ember hobbiból tenné a dolgát, szívvel, lélekkel, szeretettel és alázattal. Természetesen ehhez "kell még egy csapat" is. Nekem ez megadatott, ezúton is köszönöm volt kollégáimnak az együttműködést és a szeretetet!

Lejegyezte Takács Anna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Bemutatkozik a dorogi könyvtár új igazgatója

Harminckét éve vagyok könyvtáros, így nagyon sokan ismernek a megyében, de szerencsére sok a fiatal kolléga is, akikkel már ritkábban találkozhattunk a különböző továbbképzéseken.
Dorogon születtem 1953-ban, azóta is itt élek. 1971-ben érettségiztem. A középiskolában kiderült, hogy a humán és művészeti tárgyakhoz, valamint a nyelvtanuláshoz vonzódom igazán, és már akkor eldöntöttem, hogy könyvtáros leszek. Ugyanakkor érdekelt a pedagógia is, családom több tagja tanít. Érettségi után jelentkeztem Szombathelyre a Tanárképző Főiskolára, de helyhiány miatt nem sikerült bejutnom.
Két évig dolgoztam adminisztrátorként, mellette Tokodaltárón a Művelődési Ház könyvtárában voltam könyvtáros. Közben folyamatosan tanultam és készültem a felvételire. 1974-ben lettem főfoglalkozású könyvtáros Dorogon, a József Attila Művelődési Ház könyvtárában, és végre ebben az évben megkezdhettem főiskolai tanulmányaimat. 1979-ben végeztem tanítókönyvtáros szakon.
A szakma minden területén - olvasószolgálati, feldolgozói, módszertani munkakörben - dolgoztam a művelődési ház könyvtárában. Néhány évig gyermekkönyvtáros is voltam, 1982-ben elvégeztem az OSZK KMK egy éves gyermekkönyvtárosi tanfolyamát.
A szénbányászat megszűnésével egyre nehezebbé vált a könyvtár helyzete. A könyvtárhoz tartozó községi könyvtárakra - amelyek korábban letéti könyvtárakként működtek - már nem jutott sem pénz, sem energia, így azután nem is volt szüksége két könyvtárosra. (Korábban három is volt.)
1998-ban nyugdíjazás miatt a dorogi Arany János Városi Könyvtár pályázatot írt ki könyvtárosi munkakörre, melyet sikerrel megpályáztam, így november 1-jétől olvasószolgálati-tájékoztatóként dolgoztam a városi könyvtárban.
2005. őszén Dorog Város Képviselőtestülete döntött a városban működő két könyvtár egyesítéséről. Ekkor határoztam úgy, hogy benyújtom pályázatomat a nyugdíjazás miatt megüresedő igazgatói állásra. Döntésemben megerősített az a tény, hogy jól ismertem a művelődési házban működő könyvtár állományát és olvasóit.
Pályázatomban a hagyományőrző és az új kihívásoknak megfelelően működő könyvtár tervét dolgoztam ki, számolva a fiókkönyvtárrá váló egykori Bányász Körzeti Könyvtár megújításával. Természetesen ez sok feladatot ró kollégáimra és rám.
2006 tavaszán felújításra kerül a művelődési ház és annak könyvtára. A fiókkönyvtár teljes erővel csak ősztől működik. Addig meg kell valósítani a számítógépes rendszert és internetezési lehetőséget kell biztosítani a fiókkönyvtárban is.
Örömmel nézek a kihívások elé, mert minden vágyam, hogy Dorog lakosságának továbbra is magas színvonalú könyvtári szolgáltatást biztosítsunk, immár a lakótelepen is. A gazdálkodás új feladat számomra, nagyon meg kell fontolni, mire költsük a pénzt, hogy minden fontos dologra jusson.
A feladatok megvalósításában számítok kollégáim tapasztalataira, önzetlen segítségére, amit sokéves pályafutásom során mindig is tapasztaltam.

Mucha Ildikó
Arany János Városi Könyvtár, Dorog

Angliai tanulmányút a British Council vendégeként

2006. február 12. és 18. között egy feledhetetlen hetet tölthettem el Angliában nyolc szerencsés kiválasztottal együtt a British Council vendégeként. A British Council magyarországi képviseletének évek óta dédelgetett álma ezen a héten valósult meg: kirándultunk és bepillantást kaptunk a brit könyvtári és információs birodalomba. Az első nap az utazással, a szállás elfoglalásával és egy kis városnézéssel telt, nagy izgalomban.
A tanulmányút első programja a British Council londoni irodájában volt, ahol a regionális információs koordinátoruk tartott előadást információs munkájukól, képeket mutatott a világ számos országában működő központokról. Kérése hozzánk az volt, hogy az olvasó, a gyűjtemény és a szolgáltatás közötti kapcsolat fejlesztése mellett az elérési lehetőségeket (internet) is fejlesszük. Hétfő délután még megtekintettük a Croydon Central Library-t és Museumot. A könyvtár hatalmas, többszintes, jól felszerelt (több mint 80 nyilvános PC-vel), rengeteg olvasóval, kávézóval, ahol időnként jazzelőadásokat is tartanak.
A második nap vidékre utaztunk. A Chelmsford és Cholchester Library-t látogattuk meg. Azt megelőzően az essexi könyvtárak szerkezetéről, működéséről hallgathattunk meg egy előadást, majd az olvasóklubokról és az Essexi Könyvfesztiválról is szó esett. A Chelmsford Library megtekintése után utaztunk a Cholchester Librarybe, amely gyűjteményének nagysága, nagy terei mellett önkiszolgáló kölcsönzési rendszerével nyűgözött le minket.
Szerdán a British Library-t néztük meg. A könyvtári séta során betekintést nyertünk a különböző tudományokra szakosodott olvasótermekbe, valamint a térképterembe. Kísérőnk azt is megmutatta, hogyan jut el a raktárakból az olvasótermekbe egy-egy dokumentum. Elmentünk a King's Library mellett, és végül a könyvtár kincseit rejtő galériát néztük meg. Ámulatba estünk a legkorábbi kézzel írott teljes újtestamentum, az egyetlen megmaradt középkori kézírásos Beowulf, Shakespeare drámáinak első gyűjteményes kiadása láttán. Ez persze csak csekély felsorolása az ott található kincseknek.
A következő nap ismét vidékre mentünk, ahol a Cambourne Library-t és kedves dolgozóit ismertük meg. A könyvtár egy épületben van egy orvosi centrummal, rendelővel. A könyvtári személyzet feladata a regisztráció az egész épületben, így aki eljár orvosi vizsgálatra, a könyvtár nyitva tartási idején túl is használhatja a könyvtárat és a számítógépeket. Ez mindenki számára nagyon tetszett, jó ötletnek tartottuk ezt az együttműködést. A kötelező program után másfél órát eltölthettünk Cambridge-ben. Fokozható volt az ámulatunk London után is. Hangulatos város sok kerékpárossal, hihetetlenül zöld fűvel, nem is beszélve a College-okról.
Az utolsó teljes napunk péntek volt. Délelőtt az MLA (Museum, Libraries and Archives) munkájából kaptunk ízelítőt több dolgozójuk révén. Stratégiai területként, szervezetként dolgozik a múzeumokkal, könyvtárakkal és levéltárakkal és mindhárom intézménytípusért, együttműködési lehetőséget biztosítva közöttük. Végül ismét a British Council irodájába mentünk egy értékelő beszélgetésre.
Mindenki elégedett volt a programokkal. Nekem egy kicsit kimerítő volt, de több jó ötlettel tértünk haza, melyekből szeretnénk minél többet megvalósítani. A szállás és környéke nagyon tetszett, a kísérőnk pedig egy rendkívül elegáns, kedves, nyugodt, segítőkész és érdeklődő hölgy volt, akit ilyen rövid idő alatt nagyon megkedveltünk, és rajta keresztül az angolokat is. London gyönyörű, bár a zsúfolt program miatt csak keveset láthattunk belőle. Ha még két teljes napom lett volna, "mindenhová" el tudtam volna menni, ezért is döntöttem úgy hazafelé a repülőn, hogy turistaként még egyszer visszamegyek. Remélem, ez az álmom rövidesen valóra válik.


Pap Zsuzsanna
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


HONISMERET

 

Tóth Ferenc: A dunaalmási iskolák története

Szerény kiállítású, de fontos és értékes munkát jelentetett meg a Dunaalmás Barátainak Köre 2005-ben. A helyi felekezeti-, nép- és állami oktatás történetéről készült összeállítás jelentőségét aligha lehet túlhangsúlyozni napjainkban, mikor a megszűnő vagy összevonásra kerülő falusi kis iskolákról ismét egyre többet hallani, olvasni. Iskola és falu, nevelés és szülőföld kapcsolata, kölcsönhatása megyénkben is számos oktatástörténeti-falutörténeti mű megírását indukálta. Falusi iskolákról helyi krónikák íródtak évfordulók jegyében (Környe 1998, Pilismarót 1996, Kocs 2001, Tarján 2003), önálló műként vagy a falutörténet egy fejezeteként (Tardos 2005), de született ilyen tárgyú szakdolgozat is (Bajna 1999). Megjelentek tanácskozások kinyomtatott köteteinek résztanulmányaként (Dad 1995), tudományos folyóiratban (Csep, Csép 1994). Formai és tartalmi változatosságuk ellenére közös bennük a felismerés: a helyi jelenségek, folyamatok tanulmányozásában kiemelt szerepe, jelentősége van az iskola múltjának, az intézmény történetének.
E sorba illeszkedik Tóth Ferenc (1931), ősi dunaalmási református családból származó nyugdíjas mérnök, helytörténész műve is. A szerző több mint tíz éve tevékenyen kutatja szülőfaluja múltját. Nemcsak Dunaalmással kapcsolatosan folytat széleskörű forráskutatást. 1994-ben jelentette meg helytörténeti kötetét Szülőfalunk Almás, Révalmás, Dunaalmás címmel. 2004-ben Visszatekintő címmel faluja múltjának legjelentősebb emlékeiből válogatott forrásgyűjteményt tett közzé. Közben foglalkozott Ekel, Marcellháza, Path, Virt és Neszmély község helytörténetével is. Munkásságáért 2005-ben A Falvak Kultúrájáért Alapítványtól megkapta "A Magyar Kultúra Lovagja" kitüntető címet.
Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a szerző indíttatását, elkötelezettségét. "Egyedül tanítómnak és egykori iskolámnak maradtam adósa." - említette egy személyes találkozásunkkor. Nos, ezt is sikerült lerónia a falusi iskola egykori ösztöndíjasának. Lokálpatriotizmusra nevelő, értékőrző munkásságának fontos állomása a Dunaalmási iskolák története. Dokumentumok segítségével mutatja be az egy tantermes, osztatlan elemi iskoláknak a helyi egyházközségekhez kötődő történetét. A szerző életpályáját alakító szerepén, személyes példáján túl a tanárok és diákok bemutatásával erősíti a faluhoz való kötődést. Az írott szövegen túl valószínűsíthetően a régi tablóképeknek lesz a legnagyobb sikerük e gazdagon illusztrált összeállításból. (1894-ből való a legelső osztálykép). Egyúttal segíti a Dunaalmás Barátainak Köre azon munkálkodását is, amelynek keretében meghívják a faluból indult és jelentős pályát befutott személyiségeket, "öregdiákokat". A szerző egykori tanáráról, Pap Kovács Emilről, aki mögött 47 éves pedagógiai munka áll, a következő, mindent kifejező sorokkal emlékezik meg. "Pedagógus napokon és a névnapján mindig virágba borul a lakás. Egyik tanítványa - Tóth Ferenc vegyészmérnök Almásfüzitőről - szintén minden évben felkeresi, köszönti. Ez az érzés erősíti benne a felismerést: megérte, érdemes volt fáradoznia. Akiket tanított nem feledik el..."

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Megünnepeltük a Magyar Kultúra Napját

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta a Himnuszt. Erre emlékezve lett ez a nap néhány éve a Magyar Kultúra Napja. A Pinocchio Bábcsoport, mint a kultúra egyik nyergesi terjesztője és ápolója figyelt fel arra, hogy országszerte egyre többen ünneplik meg ezt a napot valamilyen rendezvény keretében. Mi itt Nyergesújfalun 2000-ben a magyar irodalom nagyjainak felidézését választottuk, ezzel csatlakoztunk az ünneplők sorához. Ezt a kezdeményezést folytattuk ebben az évben is. Január 21-én - immár hetedik alkalommal - szerveztük meg az Ady Endre Művelődési Házzal közösen a vers- és prózamondó délutánt.
Szép számmal gyűltünk össze ezen az ünnepi délutánon. Közel hetvenen jelentkeztek, sokan jöttek el nézőként is, így délután 3 órára a 120-130 főt meghaladó létszámmal zsúfolásig megtelt a Tömegszervezeti Székház emeleti nagyterme. A versmondók mellett csoportos produkcióval szerepelt a Napsugár Óvoda Mazsola csoportja, a Kernstok Károly Általános Iskola 6. b osztálya és a Pinocchio Bábcsoport. Nagy öröm, hogy óvodástól nagymamáig minden korosztályból volt szereplőnk. Úgy gondoljuk, hogy a felnőttek példamutatása is hozzájárul ahhoz, hogy évről évre ilyen sokan jelentkeznek. A nyergesiek mellett jöttek Szomódról és Tokodaltáróról is. Meg kell említenünk Takácsné Csente Juliannát, aki tisztes kora ellenére immár hatodik alkalommal jött el hozzánk Tatabányáról.
Igen sok szép verset és prózát hallottunk, jó néhányat kiváló előadásban. Többen saját versüket mondták el. Érezhettük, hogy az előadók - kicsik és nagyok - nagy gonddal, izgalommal és szeretettel készültek. A szereplésért ebben az évben is tudtunk adni emléklapot és egy kis ajándékot. A Polgármesteri Hivatal anyagi támogatása lehetővé tette azt is, hogy a program szünetében üdítővel és süteménnyel kínáljuk meg a résztvevőket.
Az előkészítésben nagyon sokat segítettek az óvónők és a pedagógusok, valamint a gyerekeket a nyilvános szereplésben támogató szülők. Köszönet és elismerés azért, hogy ez alkalommal is ennyi gyerekben fel tudták kelteni a magyar kultúra szeretetének és megünneplésének fontosságát, hiszen rendezvényünknek tulajdonképpen ez a célja. Köszönjük, hogy ebben ilyen sokan segítettek. Köszönjük a művelődési ház és a könyvtár dolgozóinak, hogy idén is segítettek az emléklapok elkészítésében.


Sára László, Gyapjas Péter
Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár, Nyergesújfalu

 

Vendégünk volt Harsányi Sulyom László


A József Attila Megyei Könyvtárban február 20-án tartottuk idei első rendezvényünket. Vendégünk a Jászai Mari Színház, Népház igazgatója és egyben művészeti vezetője, Harsányi Sulyom László volt, aki 2001-től látja el a tatabányai színház vezetői feladatait. Munkássága óta a nézők száma lassan, de folyamatosan nő, és a bérlettel rendelkezők is háromszor annyian vannak, mint öt évvel ezelőtt. A színház igazgató-rendezőjével a könyvtár igazgatója, Monostori Imre beszélgetett. A rendezvény résztvevői izgalmas, szellemes eszmecserének lehettek tanúi.
Vendégünk többek között elmondta, hogy rendezései során sohasem játszik előre a színészeknek, nehogy ezzel meggátolja őket saját ötleteik kibontakozásában, megvalósításában. Érdekes tapasztalat és örök probléma, hogy a próbán nyújtott teljesítményt nem sikerül megismételni, de olyan is van, hogy épp az előadáson valósul meg egy szenzációs alakítás. A színházigazgató azt hangsúlyozta, hogy a legjobban sikerült produkciók általában improvizációk során születnek, így ő rendkívül nagyra értékeli ezeket. A hallgatósággal megosztott néhány trükköt is arra vonatkozóan, hogyan lehet újra előhozni egy-egy jobban sikerült játékot. Sokat segíthet ilyenkor a korábbi hangulat újbóli megteremtése.
A színházat szerető emberek nagyon jól szórakoztak az este folyamán. Lehetőségük volt betekintést nyerni a kulisszák mögé, sok érdekes történettel, szakmai gondolattal lettek gazdagabbak.


Kolok Melinda
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya


Hírek röviden


Esztergom - 2006. január 1-jétől határozatlan időre kinevezték mindkét iskolai könyvtárosunkat: Farkasné Szabó Csillát és Takács Katalint, aki a tatabányai megyei könyvtárba távozó Kolok Melinda helyét foglalta el.
Oroszlány - Szigeti Krisztina, a Téka Téma oroszlányi szerkesztője 2006. január 15-étől a Nemzeti Audiovizuális Archívumban dolgozik. A Művelődési Központ és Könyvtár új munkatársa Marusinszkyné Beck Ingrid.
Tatabánya - A Városi Könyvtár szerződéses dolgozója 2006. február 15-étől Tanczerné Jakus Emőke, a Téka Téma iskolai könyvtárakról tudósító szerkesztője, aki korábban két évtizedig a Kőkúti Általános Iskola függetlenített könyvtárosa volt.
2006. május 4-én tavaszi szakmai nap lesz Budapesten a Könyvtári Intézetben, melynek témája: "Olvasásfejlesztés és könyvtár - pedagógia az esélyteremtésért".
Az őszi szakmai napot az OPKM Könyves Kálmán úti dísztermében rendezik november 30-án. Az emléküléssel és közgyűléssel egybekötött tanácskozás témája "Az iskolai könyvtárak kapcsolódási pontjai, az együttműködés lehetőségei a könyvtári rendszerben".
Dorog - A Kaláka együttes közreműködésével ünnepelték meg a Magyar Kultúra Napját január 22-én.
Érsekújvár - Az április 11-ére szervezett IV. Verszuhatag Költészetnapi versmondó maraton keretein belül ez évben első ízben irodalmi alkotóversenyt hirdet a diákoknak a Csemadok érsekújvári szervezete és az Anton Bernolák Könyvtár.
- Január 25-én a Lavazza Kávéházban megkezdődött az irodalmi kávéházi találkozók második évfolyama. Az estet H. Nagy Péter irodalomtörténész vezette. Grendel Lajos Kossuth-díjas író Mátyás Király New Hontban című regényét valamint Bettes István Makulátlan Fehér Barna című kötetét mutatta be az érdeklődőknek. Kočkovič Péter és Berényi Margit adott elő részleteket a művekből.
- Az irodalmi kávéház sorozatban mutatták be február 16-án Tóth János: Régi idők érsekújvári focija című művét. A Csemadok-székház nagyterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel: rokonok, barátok, jelenlegi és volt labdarúgók, sportrajongók voltak kíváncsiak a 640 oldalon megjelent, 128 képpel illusztrált könyvre, mely a szerző harmincéves gyűjtőmunkájának eredménye és mintegy 100 év történetét mutatja be.
Esztergom - A Helischer József Városi Könyvtárban február 10-én mutatták be az Átkelő című régiós folyóirat második számát, amely a Duna két partján élő azonos nemzethez tartozók, az Ister-Granum Eurorégió értelmiségének publikációs fóruma. A mostani szám főként a szlovákiai művészek munkáit tartalmazza.
- Első ízben osztották ki az önkormányzati alapítású Babits-díjat, amellyel az Esztergom város kulturális életében kiemelkedő munkát végzett személyeket jutalmazzák. A Babits Mihály-díj három kitüntetettje: Nagyfalusi Tibor, a Helischer József Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, Konczius Ida, a pilisszentléleki falumúzeum létrehozója és az ottani könyvtár volt vezetője, valamint Cséfalvay Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója vehette át a díjat és a hozzá járó ezüst tollat a Kultúra Napján megrendezett Babits-bál keretében.
Komárom - A Jókai Mór Városi Könyvtár február 27-től április 14-éig leltározás miatt zárva tart.
Mocsa - Január 23-án a Magyar Kultúra Napja alkalmából szavalóversenyt szerveztek az általános iskolában, amelyen 29 alsó tagozatos tanuló vett rész.
Pilismarót - A Heckenast Gusztáv Községi Könyvtár ad otthont azoknak a beszélgetéseknek, amelyeket Mayer-Kránitz László könyvtáros szervez a község érdekes személyiségeivel. Januárban Kovács Anita újságíró, televíziós szerkesztő beszélt munkájáról. Lánszki Imre a Pilis-hegységben végzett régészeti kutatásai kapcsán került a meghívottak közé. (A legendák szerint lehetséges, hogy az egykori Ős-Buda és Árpád vezér sírja is e hegységben található.)
Tata - Január 23-án a Magyar Kultúra Napja alkalmából Pálfy Margit volt a Magyary Zoltán Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár vendége. Az előadóművésznő ezúttal Latinovits Zoltánra emlékező műsorát mutatta be, melynek a "Kussoltat a sors" címet adta.
Tatabánya - Ez évben is a megyei és a városi önkormányzat közös szervezésében várták Komárom-Esztergom megye közművelődési dolgozóit január 20-án a Jászai Mari Színház, Népházba. Ebben az évben Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezünk. Harsányi Sulyom László megnyitó szavai után Sebő Ferenc tartott előadást "Bartók Béla és a népzene" címmel. A Kaláka együttes műsora után a 2005-ben Pro Arte díjat kapott Hídvégi Áron kiállítását Haraszty István Kossuth-díjas szobrász, akadémikus nyitotta meg. A hagyományoknak megfelelően az ünnepségen adták át a Pro Arte és a Tatabánya Kultúrájáért díjat. A nap zárásaként Darvas Benedek - Pintér Béla Parasztopera című előadását nézhették meg az érdeklődők.

 

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Komárom-Esztergom
Megyei Szervezetének hírei

Január végén tisztújító közgyűlést tartottunk. Az elnök Szilassi Andrea lett a tatabányai Városi Könyvtárból. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vezetőség minden tagja más könyvtárban dolgozik: Kristófné Szabó Szerafina Tatán, Gurinné Pintér Gabriella Dorogon, Szűcs Imréné Oroszlányban, Muhi Orsolya Komáromban, Kissné Anda Klára a megyei könyvtárban. Így többen tudnak "első kézből" tájékozódni.
A vezetőség február végén ült össze, hogy megvitassa az idei terveket. Itt sok mindenről szó esett. Több könyvtárban tapasztalható elégedetlenség amiatt, hogy nem érzékelhető eléggé a tagság "haszna", úgy érzik, nem kapnak elég szolgáltatást a tagdíjukért. Elsőként ezen a helyzeten szeretnénk változtatni (természetesen pénzügyi lehetőségeinktől függően). Amennyire lehetséges, igyekszünk hozzájárulni a tervezett programokon való részvételhez. Örömmel tapasztaltuk ugyanakkor azt is, hogy vannak régiúj belépő tagjaink, sőt testületként belépő intézmények is.
Úgy láttuk, hogy több közösséget erősítő, egymást és egymás intézményeinek megismerését elősegítő programra van szükség a szakmai programok mellett. Tavaly - sajnos - nem voltunk kirándulni, az író-olvasó találkozókon pedig csak a helyiek vettek részt. A vándorgyűlés iránt sem volt érdeklődés. Úgy látjuk, hogy nem elég egy évben egyszer, ősszel találkozni, tavasszal is találhatnánk rá megfelelő időpontot. Ilyenkor mindig más könyvtár lehetne a vendéglátó intézmény.
A 2006. évi munkaterv ennek alapján fő vonalakban a következő.
- 2006. április 24. Budapesten a Nemzeti Múzeumban a sárospataki könyvtárnak visszaszolgáltatott könyveket, a Szépművészeti Múzeumban az "Öt évszázad spanyol remekművei" című kiállítást nézzük meg.
- 2006. május 15. Továbbképzés Oroszlányban "Esélyegyenlőség a könyvtárban" címmel. Délelőtt Fehér Miklós és Gyüszi László a kistérségi könyvtárügyről szólna. A harmadik előadás az esélyegyenlőség megvalósulásával foglalkozna. Sok helyütt vannak már vakok, gyengén látók és siketek számára kifejlesztett eszközök. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy munkatársának előadásában az ezekkel kapcsolatos tapasztalataikról hallhatunk. Terveink szerint egy közös ebéd után kirándulunk a majki kastélyba.
- 2006. jún. 27-29. Vándorgyűlés Kecskeméten "Könyvtárak a köz szolgálatában - középpontban az ember" címmel.
- 2006. október 2-9. Komárom-Esztergom megyei könyvtári hét. Az egyesület is szeretne kapcsolódni a szakmai rendezvényhez.
- Az év második felében is tervezünk közös múzeumlátogatást. Felvetődött egy kétnapos egri kirándulás ötlete is.
- Ismét van igény TextLib-továbbképzésre. Oroszlányon az állomány ellenőrzése, a törlések, a megyei könyvtárban a letéti állomány kezelése és a könyvrendelési modul problematikája aktuális.


Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya
Kissné Anda Klára
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

 

Felelős szerkesztő Takács Anna
Olvasószerkesztő dr. Monostori Imre
Szerkesztik
Flórián Mária, Esztergom, Helischer József Városi Könyvtár
Gurinné Pintér Gabriella, Dorog, Arany János Városi Könyvtár
ifj. Gyüszi László, Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
Hartmann-né Rákosi Ildikó, Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár
Henzer Zsuzsanna, Tatabánya, Körösi Csoma Sándor Általános Iskola
dr. Horváth Géza, József Attila Megyei Könyvtár
Kecskés Ildikó, Érsekújvár, Anton Bernolák Könyvtár
Kolok Melinda, József Attila Megyei Könyvtár
Sutáné Csulik Andrea, Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár
Szabó Hédi, Kisbér, Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmények
Szilassi Andrea, Tatabánya, Városi Könyvtár

Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2.
Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató
ISSN 1218 9278
Tb.MK. S-4/2006