KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉBŐL

 

Mozgókönyvtári feladatellátás a Kisbéri
Többcélú Kistérségi Társulásban

 

A kisbéri városi könyvtár már az 1980-as évek elejétől fontos feladatának tartotta a környező települések könyvtári ellátásának segítését. Ennek megfelelően 1982-től indult el a központi ellátó rendszer, melynek keretében hét letéti és egy fiókkönyvtárat láttak el 2005 végéig.
A kormány 2005. január 12-i ülésén döntött arról, hogy a már megalakult többcélú kistérségi társulások az addigi pályázati forma helyett 2005-től normatív támogatást igényelhetnek, többek között mozgókönyvtári feladatok működési kiadásainak biztosítására, fejlesztésére. A kisbéri társulás elnökét tájékoztattuk az új lehetőségekről, a József Attila Megyei Könyvtár is küldött levelet a mozgókönyvtárral kapcsolatos információkról. Mivel közoktatási feladatok ellátására is igényelhettek támogatást, először azt szerették volna megoldani. A könyvtár - mint már oly sokszor - háttérbe szorult. Novemberben került ismét szóba, hogy tájékoztatásul készüljön előterjesztés a térség polgármesterei számára, ami alapján el tudják dönteni, hogy akarják-e vállalni ezt a feladatot. Az előterjesztés elkészítéséhez a megyei könyvtártól kaptam segítséget és összegyűjtöttem az interneten e témában megjelent anyagokat is. Tisztázni kellett egyebek mellett, hogy mit értünk mozgókönyvtári feladatellátáson, hogy csak a megállapodásban rögzített ellátási célok finanszírozására igényelhető a normatív támogatás és csak abban az esetben, ha legalább négy, nyilvános könyvtári jegyzéken nem szereplő könyvtár önkormányzata rendelkezik ellátási megállapodással.
A társulás január 19-én döntött arról, hogy felveszi a mozgókönyvtári feladatokat és elkészülhet a megállapodás a társulás és a kisbéri könyvtár között.
A megállapodás tervezetének elkészítése során - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, illetve a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényben foglaltakon kívül - figyelembe vettük a 2005. évi CLIII. törvény 8. sz. melléklete 2.7. és 4. pontjának előírásait, mivel a fenti jogszabályok feltételeinek kell megfelelni a támogatás igényléséhez.
A megállapodást a 16 térségi önkormányzat közül 11 írta alá. A feladatellátásra kapott normatív támogatást a könyvtár és a társulás a megállapodásban foglaltak szerint köteles felhasználni. A városi könyvtár megkapja egy könyvtáros bérét járulékaival együtt, 239 ezer Ft-ot működési kiadásra, 300 ezer Ft-ot szállítási költségre, 500 ezer Ft-ot szervergépre.
Az ellátandó könyvtárak egyenként 200 ezer Ft-ot állománygyarapításra, 239 ezer Ft-ot működési költségre, 500 ezer Ft-ot szakmai eszközfejlesztésre. A támogatást a kistérség a városi könyvtárnak utalja át, a pénz felhasználásáról minden évben pénzügyi-szakmai beszámolót kell készíteni.
A térség önkormányzataival egyenként kötöttünk ellátási szerződést, melyben nevesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a kisbéri könyvtár vállal a mozgókönyvtári feladatok ellátásában. A városi könyvtár vállalta a könyvtári szolgáltatások magasabb színvonalon történő ellátásához a könyvtárak állományának számítógépes adatbázisban történő feldolgozását, a könyvtári
törvényben is megfogalmazott rendszerszemlélet alapján a könyvtárközi kölcsönzés biztosítását, egyéb könyvtári szolgáltatások nyújtását (szaktanácsadás, tájékoztatás, szakmai továbbképzések szervezése). Ezenkívül a könyvtárak teljes állományának számítógépes adatbázisban történt feldolgozása után egy internetes honlap elkészítése, folyamatos karbantartása és a katalógus hozzáférésének biztosítása is a városi könyvtár feladata lesz.
A normatív támogatás első részét most utalták át részarányosan, így a könyvek vásárlását, megrendelését elkezdtük. A könyvtárak állományának számítógépes feldolgozását folyamatosan végezzük, így az elhasználódott, az elavult és évek óta nem selejtezett példányok már nem kerülnek be a készülő katalógusba. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a könyvtárosok örülnek ennek a lehetőségnek, hiszen "csak" a rendes nyitva tartás, a kölcsönzés és a tájékoztatás az a feladat, amelyet el kell végezniük. Ezentúl, ahogy megfogalmazták néhányan, nem érzik azt, hogy magukra vannak hagyva és van, akihez problémáikkal, kérdéseikkel fordulhatnak. A kistérségi ellátásban ez az új lehetőség a kistelepüléseken élők igényeinek jobb ellátását segíti elő, hiszen nem kerülnek hátrányos helyzetbe azért, mert nem áll rendelkezésükre helyben egy nagy könyvtár.
A feladat nem kevés. A cél elérése folyamatos odafigyelést, egyeztetést és tennivalót jelent az ellátásban résztvevők számára. Ameddig a kistérség támogatást kap a feladat elvégzésére, addig a települések önkormányzatai is fontosnak tartják a könyvtárak működését, könyvállományuk bővítését, a szakmai eszközök fejlesztését.

Morvai Józsefné
Wass Albert Művelődési Központ
és Könyvtár, Kisbér

 

A Közép-dunántúli Régió megyei könyvtárainak szakmai
elképzelései a Regionális Operatív Programhoz

 

1. A régió közismerten kiemelkedő jelentőségű gazdasági, innovációs és fejlesztési centrum, évtizedes hagyományú, fejlett minőségű és fejlett technológiát követelő gazdasági tevékenységet folytat. Az ehhez igazodó szellemi fejlesztés meghatározó intézményei gyűjteményükkel és információs szolgáltatásaikkal a régió könyvtárai, szerepük növekedni fog, könyvtártípustól függetlenül.
2. A régió humán erőforrás szerepe és jelentősége is kiemelkedő, oktatási, s főleg felsőoktatási intézményei a tudás szinte minden ágát lefedik. A jövőben a könyvtári és intézményi kapcsolat további jelentős arányú fejlesztését, oda-vissza viszonyban, azaz mind a felsőoktatásban, mind a könyvtárügyben meg kell valósítani, így a könyvtárak biztos hátterei lesznek az egész életen át tartó tanulásnak.
3. A régió alkalmassá válik tudásközpontok kialakítására, a megyei, városi könyvtárak és a felsőoktatási intézmények könyvtárai eddig is fordítottak erre szellemi és anyagi erőket, így továbbra is feladat lesz a meglévő szakmai együttműködések jelentős fejlesztése, átalakítása, koordinálása, egyeztetések, s akár közös infrastruktúra kialakítása révén is.
4. A régióban eltérő módon alakul a kulturális esélyegyenlőség helyzete, de egységesen ítéljük meg a fejlesztés szükségességét az alábbi területeken: a kommunikáció kiterjesztése, az informatikai infrastruktúra teljessé tétele, a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működtetésének hangsúlyos, és a régió földrajzi, településszerkezeti, közigazgatási stb. sajátosságaihoz igazított érvényesítése, így javítva a régió kistelepülésein lakók életminőségét.
5. A kulturális identitás központjai a lakóhelyre vonatkozó írott, képi- és hangdokumentumok rendszerezett és feltárt gyűjteményével a könyvtárak. Ehhez kapcsolódóan kell fejleszteni a regionális szemléletű és a helyi identitást erősítő, az idegenforgalom szempontjából fontos tartalmú információk gyűjtését, feldolgozását és közreadását az eddiginél összetettebb formájú regionális könyvtári együttműködés keretében és lehetőségeivel élve.
6. Kiemelkedően fontos terület lesz a felhasználóképzés. A könyvtárak által biztosított, életminőséget javító információk használatának készséggé emelését a könyvtárakban lehet elsajátítatni. Ehhez komplex megoldást keresünk: intézményi külső és belső épületmegújítások, teljes és folyamatos informatikai fejlesztés, szerepvállalás az e-közigazgatásra va-
ló áttérésben, a teleházak és a könyvtárak kapcsolatának kiterjesztésében. A felhasználóképzéssel együtt a könyvtárosok folyamatos tudásközvetítő képességeit is alakítani, fejleszteni kell.
7. A hagyományos kulturális értékek gyűjtése és közreadása mellett az új típusú és folyamatosan modernizálódó audiovizuális információhordozók elterjesztése, használatának megtanítása szintén a régió könyvtárainak feladata lesz.

Dr. Praznovszky Mihály igazgató
Eötvös Károly Megyei Könyvtár

Komlósi József igazgató
Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

Dr. Monostori Imre igazgató
József Attila Megyei Könyvtár

 

 

Tanácskozás a magyarországi szlovákok könyvtári ellátásáról

 

A Szlovák Dokumentációs Központot 2003-ban alapította az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése azzal a céllal, hogy gyűjtse, feltárja és szolgáltassa a magyarországi szlovákokról szóló, illetve az általuk létrehozott szép- és szakirodalmi műveket nyomtatott, audiovizuális és digitális formában. A dokumentumok feltárása a TextLib integrált könyvtári szoftverrel történik. A Dokumentációs Központ szervezi a magyarországi szlovákok audiovizuális anyagainak digitalizálását is. Feladata még a kapcsolattartás a magyarországi szlovákok könyvtári ellátását végző intézményekkel, könyvtárakkal. Ennek jegyében került sor 2006. május 17-én a Dokumentációs Központ olvasótermében a "Hagyományos és új módszerek a szlovák nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásában" címmel megrendezett tanácskozásra, amelyre a magyarországi szlovákok könyvtári ellátásában dolgozó könyvtárak munkatársait hívták meg.
Szabados Anna intézményvezető a Szlovák Dokumentációs Központ tevékenységét és szolgáltatásait mutatta be, majd Árgyelán Erzsébet az Országos Idegennyelvű Könyvtár szlovák nyelvű állományáról és szolgáltatásairól beszélt.
Lonovics Lászlóné a Békés Megyei Könyvtár és Ferik Ibolya a Balassi Bálint Megyei Könyvtár munkatársai "Olvasószolgálati módszerek a szlovák nemzetiségi ellátó munkában" címmel tartották meg előadásaikat. Komárom-Esztergom megye képviseletében "A tatabányai József Attila Megyei Könyvtár ellátó szerepe a szlovák nemzetiségi lakosság körében" címmel beszéltem arról a tevékenységről, melyet a könyvtár 1972 óta végez a nemzetiségek, közte a szlovák nemzetiségi lakosság könyvtári ellátásában.
A tanácskozás megerősítette a résztvevőket abban, hogy a megyei könyvtárak eddigi nemzetiségi munkája hasznos volt, és tevékenységük a Dokumentációs Központ támogatásával még sikeresebb lehet.

Búzer Károlyné
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

 

A gyermek-és ifjúsági lapokról - nemcsak gyermekkönyvtárosoknak

Hétfőn (június 26-án) a József Attila Megyei Könyvtárban - a Nyitra kerületi és a Komárom-Esztergom megyei könyvtárak együttműködése keretében - pedagógusok, hírlap-könyvtárosok, gyermekkönyvtárosok részvételével került megrendezésre az a konferencia, melynek témája a gyermek- és ifjúsági lapok voltak. A tanácskozás megrendezésének motívuma az volt, hogy korábban az 5-8. osztályosok körében (öt iskola közreműködésével) végzett olvasásszociológiai vizsgálat eredménye - mely érinttette a gyermekek folyóiratokhoz való viszonyát is - szomorú képet mutatott. A gyerekek nagy többsége egyáltalán nem, illetve nem a korosztályának megfelelő, értéket képviselő és közvetítő sajtót olvassa. Plusz indíttatást jelentett a Rigó Béla főszerkesztőtől érkezett levél is, amelyben a Kincskeresőnek, a tizenévesek egyetlen irodalmi folyóiratának krízishelyzetéről tudósított. Az okok között kell megemlítenünk azt is, hogy az olvasóvá nevelés egyik fontos eszköze lehet a gyermekújság, amennyiben az a fentebb említett kritériumoknak megfelel.
A konferenciát dr. Monostori Imre, a megyei könyvtár igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta a téma fontosságát, jelentőségét, és felhívta a hallgatóság figyelmét azokra a megyei könyvtárban készült publikációkra, melyek a fiatalság olvasáshoz való viszonyát analizálják.
Kocsy Anikó, az Országos Széchényi Könyvtár hírlap-könyvtárosa, sajtóbibliográfusa egészen a 18. század végéig vitte vissza a hallgatóságot az időben, és mutatta be azokat a lapokat, amelyeket már tudatosan az ifjúságnak szerkesztettek. Mindannyiunk számára ismerős nevek hangzottak el, mint "Forgó bácsi" (Ágai Adolf), "Benedek apó" (Benedek Elek), Pósa Lajos.
A Jonatán Első Országos Könyvmolyképző, melynek Csukás István a védnöke, sokak fülében ismerősen cseng. Ez a vállalkozás egyedülálló módon próbálja az ifjúságot a könyv, az olvasás szeretete felé terelgetni. Havonta megjelenő irodalmi alkotások szemelvényeihez kérdések kapcsolódnak, melyek megválaszolásával fejlődik a gyerekek szövegértési képessége, illetve arra ösztönzi őket, hogy az eredeti művet is kézbe vegyék, elolvassák. Aratóné Katona Ildikó az ötletgazdája, vezetője ennek a kezdeményezésnek, aki előadásában a mai gyermekeknek szóló folyóiratokról adott képet, a minőség és a piaci érdekek, az olvasói igény tengelyén haladva.
Boldizsár Ildikó mesekutató, író, kritikus a folyóiratok olvasóvá nevelő szerepét, illetve a művészi élményt nyújtó illusztráció jelentőségét hangsúlyozta előadásában. Kitért a szülői felelősségre is, hiszen a választás során elsősorban a szülők ízlése a meghatározó.
Kovács Titusz, a 2Zsiráf című ifjúsági folyóirat főszerkesztőjének előadásából kiderült, hogy mire kell (kellene) figyelnie a lapkiadó szerkesztőségének akkor, amikor minőségi újságot szeretnének a gyerekek kezébe adni. Ezenkívül bemutatta azokat a külföldi lapokat, melyeket a nyugat-európai fiatalok forgatnak.
Rigó Béla főszerkesztő a Kincskereső hányatott sorsáról beszélt előadásában. A folyóirat elveszítette anyagi bázisát azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram szépirodalmi kuratóriuma nem adta meg a működéshez szükséges minimális támogatást sem. (Ahogy azt a főszerkesztő megfogalmazta: "A Kincskeresőnek a nyomorszinthez 3,5 millió forintra lenne szüksége, a megújuláshoz legfeljebb a duplájára.") A második félévben már csak egy összevont szám megjelentetésére lesz anyagi kapacitásuk. Hogy mi lesz jövőre és azután? Ez a támogatástól függ. Az előadó hangsúlyozta, hogy szükség van a könyvtárosok, pedagógusok, szülők közreműködésére is (akik hatással vagyunk a gyermekeink ízlésvilágának formálására) ahhoz, hogy az ifjúság megismerje, olvassa, esetleg aktív részese legyen a folyóirat szerkesztésének

L. Dürgő Brigitta
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

 

 

Esélyegyenlőség a kistérségi könyvtári ellátásban
Szakmai nap Oroszlányon

Egy gyönyörű napsütéses napon, május 15-én szakmai napra hívták az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár könyvtáros kollégái a megye településeinek könyvtárosait, közművelődési szakembereit, polgármestereit.
Mészáros Évának, a Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának köszöntője után a szakmai napot Rajnai Gábor, Oroszlány város polgármestere és a Többcélú Kistérségi Társulás elnöke nyitotta meg.
A napirend Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet munkatársa előadásával kezdődött, aki betekintést nyújtott a kistérségi könyvtári ellátás hatékonyságának és korszerűsítésének rejtelmeibe. Rámutatott, hogy a könyvtárak finanszírozása az önkormányzat kulturális normatíva biztosításával, az érdekeltségnövelő támogatással és pályázati lehetőséggel történik. Rámutatott egy új ellátási formára, a többcélú kistérségi társulás finanszírozási lehetőségeire is. Számításai szerint Oroszlány és kistérségének könyvtárai közösen több mint hétmillió forinttal lennének gazdagabbak éves szinten azáltal, ha könyvtári ellátást kistérségi szinten összehangolnák.
Ifj. Gyüszi László, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója előadásában a tatai ellátórendszer és a többcélú kistérségi társulás kialakulásának és működésének mindennapjaiba nyújtott betekintést.
Dr. Kópiás Bence, a BM Önkormányzati Főosztálya tanácsosa előadásából megismerhettük a többcélú kistérségi társulások működésének tapasztalatait és a továbbfejlesztés irányait. Rámutatott, hogy a 2006-os évben több mint 15 milliárd forint áll rendelkezésre a
többcélú kistérségi társulások normatív támogatására és fejlesztésére, és ez még kiegészül a területfejlesztési szempontból leghátrányosabb 48 kistérség felzárkóztatására további 10 milliárd forinttal.
Rövid szünet után a Komárom-Esztergom Megyei Könyvtáros Egyesület programjával folytatódott a nap. Ligethy Nóra, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tájékoztató könyvtárosa megismertette a hallgatósággal a Szabó Ervin Könyvtár vakok és gyengénlátok számára nyújtott szolgáltatásait. Megtudhattuk, hogy a könyvtár több évre szóló programot és cselekvési tervet dolgozott ki a hátrányos és fogyatékkal élő emberek könyvtárhasználatának elősegítésére, amelyek költségeit pályázati támogatásból sikerült előteremteni.
Végezetül Frecska József, a Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének elnöke előadásában elmondta, hogy mit várnak a látássérültek a megye közintézményeitől. Ezt követően a vendégek és az előadók Majkon a tó partján a Négy Remete Vendéglőben ebéd mellett folytatták tovább a szakmai beszélgetést, majd megtekintették a község híres műemlékét, a Kamalduli Remeteséget.

Kozmáné Gombkötő Hajnalka
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

 

Számítógépes tanfolyamok az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtárban

 

A közkönyvtár olvasótáborában a lakosság minden rétege megtalálható. A leggyakoribb használói csoport könyvtárunkban a diákság, de a kutatótól a nyugdíjasig, a hivatalnoktól a hajléktalan munkanélküli olvasóig minden típus képviselteti magát. Szülők jönnek gyerekekkel, nagyszülők hozzák unokáikat.
A világ rohamos változásának és elvárásainak megfelelően olvasóink naponta jelentkező igénye a számítógép használatának elsajátítása. A könyvtári környezetben az olvasók önálló tájékozódásának egyik alapfeltétele a számítógépes katalógus használatának, az adatbázisok kezelésének ismerete, az internet nyújtotta lehetőségek kihasználása.
2005 februárjában a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma megjelentette az "Internet és elektronikus szolgáltatások ismereteinek elsajátítására irányuló tanfolyamok lebonyolítása a lakosságnak" című pályázatot. Pályázatunkat pozitívan bírálták el, így 2005 októberében elkezdhettük az oktatás. A tanfolyami jelentkezésnél felmértük a jelentkezők számítógépes tapasztalatát és ezek alapján osztottuk be kezdő vagy haladó csoportba a jelentkezőket. A tanfolyamon figyelembe vettük a később felmerülő igényeket is.
A tanfolyam során 60 résztvevőnek számítógép-ismereteket, internethasználatot és információkeresési ismereteket oktatunk. Egy-egy tanfolyam 15 órából állt és két hét alatt zajlott le. Minden alkalommal egy oktató tartotta az órát négy számítógépen. Mivel a csoportlétszám kicsi volt, az elmaradóknak egyéni segítséget is tudtunk nyújtani. Így valósulhatott meg az a cél, hogy a kurzus végére minden résztvevő azonos ismeretekkel rendelkezzen.
A tanfolyamoktól azt vártuk, hogy a hallgatók alapvető ismereteket szerezzenek a számítógép és az internet használatáról. Célunk, hogy a résztvevők meg tudják fogalmazni információs szükségletüket, tisztában legyenek azzal, hogy az információt milyen eszközök segítségével érdemes keresni, és az eszközöket megfelelően tudják használni. Mi is tudjuk, hogy a 15 óra kevés a készségszintű ismeretek elsajátítására, de az itt megszerezett tudás jó alap lehet a továbblépéshez.
Tapasztalatok, visszajelzések
Már az előkészületek során kiderült, hogy a képzésen elsősorban az idősebb korosztály, akik iskolai tanulmányaikat egy korábbi időszakban végezték, valamint az informatikai eszközökkel kevésbé felszerelt középkorosztály vesz részt.
A tanfolyamokról az intézmény területén kitett plakátokkal és a helyi médiában megjelent hírekkel, riportokkal tájékoztattuk a lakosságot. Nagy volt az érdeklődés, rövid idő alatt megteltek a jelentkezési ívek.
Kérdőíves felmérés
A tanfolyamok értékelésére Frank Róza, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és információtudományi tanszékének oktatója által összeállított kérdőívet használtuk.
A kérdőív három fő részre tagolódik:
• általános kérdések,
• a tanfolyamra vonatkozó kérdések,
• a résztvevők internetezési szokásaira
vonatkozó kérdések.
A válaszadás anonim volt.
Életkor
Tanfolyamaink ebben a pályázati időszakban az 56-65 közötti és a 41-55 év közötti korosztály körében voltak a legnépszerűbbek.
Nemek szerinti megoszlás
A tanfolyamon résztvevők többsége nő volt. Tapasztalatunk, hogy ők vállalkozóbb kedvűek, fogékonyabbak az új ismeretek megszerzésére. Általában többedmagukkal érkeztek (barátok, ismerősök), és barátságok alakultak ki közöttük. A férfiak vagy egyedül, vagy a feleségükkel jöttek.
Nyelvtudás
Az információkeresés egyik meghatározó feltétele a nyelvhasználat. A résztvevők között kevés olyan akadt, aki nem ismert egyetlen nyelvet sem. A többségről elmondható, hogy ha nem is tudtak beszélni, de legalább olvasni tudtak egy idegen nyelven. A tanfolyamokon a tanulóknak megmutattuk az internetes keresés során az angol és német nyelvű keresőket (AltaVista, Yahoo stb.), illetve egyéb idegen nyelvű honlapokat is. Ha volt rá igény, akkor mutattunk orosz vagy francia weblapokat is.
Jelentkezés a tanfolyamra
A válaszadók 79%-a azért jelentkezett, mert érdekelte az internet és az elektronikus levelezés. Az idősebbek közül többen azt írták, hogy azért érdekli őket az internet, mert a gyerekeiknél, unokáiknál van számítógép, és ők sem szeretnének lemaradni a családtagjaiktól, fel akarják használni e lehetőséget is a kapcsolattartásra. A válaszaik között szerepelt még, hogy nyitottak az új dolgok iránt és kíváncsiságból jöttek el a tanfolyamra.
A másik nagyon fontos indok a munkából fakadó követelmény. Hozzánk elsősorban azok az emberek jönnek el a tanfolyamra, akiktől a munkahelyen elvárták, hogy tudják kezelni a számítógépet, de nem rendelkeztek ehhez kellő tudással, és munkahelyük nem támogatta az ez irányú képzést. Voltak olyanok is, akik saját vállalkozást vezetnek, és annak hirdetésére, illetve információkeresésre szeretnék használni az internetet.
Az internet használata a tanfolyam előtt
A résztvevők nagy többsége nem, vagy alig használta korábban a világhálót, és jó részük még a számítógépet sem tudta kezelni. A tematikában ezért tartottuk fontosnak a számítógépes alapismeretek oktatását is. Voltak, akik már használták az internetet, de ők is csak leveleztek és szörfölgettek.
Az internet használatának lehetőségei
A résztvevők többsége elsősorban a könyvtárban jutott hozzá az internethez. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az emberek minél jobban megismerik az alapokat, annál bátrabban ülnek a számítógép elé. Ha lassan és fokozatosan mutatjuk be az új technika használatát és türelmesen, lépésről lépésre vezetjük őket, akkor egy idő után már szívesen nyúlnak hozzá. Nagyon sok ember fél a technikától és a számítógéptől. Sokszor találkoztunk olyan résztvevővel, aki eleinte azért nem mert a géphez nyúlni, nehogy elrontsa. Megnyugtattuk őket, hogy nem okozhatnak problémát, bátran dolgozzanak a gépekkel. Az órák végére általában annyira belejöttek a résztvevők, hogy alig tudtuk a foglalkozást abbahagyni. Számos résztvevő a tanfolyam hatására vásárolt számítógépet, fizetett elő valamely internetszolgáltatónál.
Az egyik legnagyobb élményük az volt, amikor egy 85 éves hölgyet tanítottunk a számítógép és az internet használatára. Az első előadás alkalmával az egérrel sem boldogult, félve nyúlt hozzá, hátha tönkreteszi. De sikerült vele megértetni, hogy tenyereljen csak rá nyugodtan, nem lesz annak attól semmi baja. Azóta többször találkoztunk vele a könyvtárban, bátran leül a számítógép elé és szörföl az információs szupersztrádán.
A tanfolyam értékelése
A résztvevők elégedettek voltak munkánkkal. A visszajelzés nem csak a kérdőív segítségével történt, az órákon, a szünetekben, a könyvtárban is többször megkerestek bennünket és elmondták gondolataikat, véleményüket. Sokat számított nekik, hogy mindig meghallgattuk őket, igyekeztünk minden kérésnek eleget tenni. Sokukkal a mai napig is tartjuk a kapcsolatot, megkeresnek minket még e-mail formájában is.
Összegzés
A visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy tanfolyamaink sikeresek voltak. A hallgatók továbbra is folyamatosan visszajárnak a könyvtárba, segítséget is kérnek, ha elakadtak valahol.
A tanfolyamot elvégző tanítványaink meg tudják fogalmazni információs kívánságaikat, és önállóan el tudnak indulni, megtalálják a számukra megfelelő ismereteket. Ha el is akadnak ezen folyamat közben, tudják, hogy
merre keressenek tovább, sőt, sokszor ők is segítenek másoknak. Számunkra az is fontos, hogy a tanfolyamon keresztül közvetlenebb kapcsolat alakult ki a könyvtár és az olvasók között. A résztvevők gyakrabban látogatják könyvtárunkat, rendezvényeinket, mint előtte.

Kozmáné Gombkötő Hajnalka
Művelődési Központ és Könyvtár, Oroszlány

 

 

HONISMERET

 

Tatabánya a II. világháborúban

 

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára 1992-ben nyílt meg. 1995-től e fiatal város legfiatalabb intézményeként a megyei levéltártól függetlenül, önállóan működik, s folytatja értékőrző, értékteremtő munkáját. Saját kiadói tevékenységük részeként 1994 óta Tatabányai Levéltári Füzetek címmel folyamatosan jelentet meg kiadványsorozatot. Ennek 9. köteteként látott napvilágot a Tatabánya a második világháborúban : Dokumentumok és tanulmányok című összeállítás.
Bevezetőjében dr. Ravasz Éva főlevéltáros, az intézmény igazgatója, a kötet szerkesztője vázolja a kor országos hátterét, az elődközségek sorsát. Ismerteti a hadi eseményeket, egykorú napló alapján ír az elődközségekben folyt háborús cselekményekről, községi összeírások, hivatalos jelentések alapján foglalja össze az elszenvedett károkat.
Simonik Péter levéltáros A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vállalat jóléti politikája a II. világháború idején című nagy ívű áttekintésében arra keres választ, miként működött a bányatelep és a környező községek életének minden területén meghatározó módon jelenlévő vállalat szociális politikája, ellátó rendszere, s ez hogyan hatott a munkavállalók élet- és munkakörülményeire. A helyi társadalmi szerkezet és foglalkoztatáspolitika átalakulásának leírása után elemzi a bányamunkások életkörülményeinek változásait a bányanyitástól (1896) választott korszakának végéig. Részletesen elemzi a vállalati élelemtárak, lakáspolitika, bányatárspénztár és egyéb jóléti intézmények szerepét, jelentőségét. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszer fejlődését, a lakosság egészségvédelmének javítására tett intézkedéseket. Összegző megállapítása szerint: a második világháború időszakára jelentősen fejlődött a jóléti intézményrendszer, ami a munkavállalók egy részének életkörülményeire is kedvező hatást gyakorolt. "Ezt a pozitív irányú változást azonban nem szabad túlértékelnünk, hiszen láthattuk, hogy a vállalati jóléti politika egyszerre volt megosztó és egyenlősítő, mivel csaknem mindig a vállalat gazdasági érdekei mentén szerveződött."
A következő négy írás négy személy életén keresztül mutatja be, hogy mi mindent jelentett a háború az egyes ember számára. Jól sikerült ezek egymás utáni szerkesztése: egy dokumentum, egy tanulmány, egy visszaemlékezés, majd újabb, Tatabányához kötődő személyről szóló dolgozat zárja e szerkezeti egységet.
Az első dokumentum (néhai) Somogyi János felsőgallai születésű honvéd, a Komáromi 22-es gyalogezred aknavetősének naplóját tartalmazza. Az írást dr. Ravasz Éva látta el elő- és utószóval. Az 1942. június 21. és szeptember 9. közötti eseményeket tartalmazó leírást kiegészítette Szabó Péter: A Don-kanyar című művének és a családnál megmaradt egyéb dokumentumoknak a felhasználásával. A naplóból kiolvasható a távol a hazától folytatott céltalan és értelmetlen háborút vívó emberek elkeseredettsége, honvágya, halálfélelme. "A hadnagy úr elhurcolkodik hátra a vonathoz. Hogy mi ennek az oka, azt nem tudom, talán az éjszakai bombázás, amit nem is csodál az ember, mert itt még nincs olyan ember, aki ne félt volna. Bárcsak ne volna este soha, mert semmitől nem fél úgy az ember, mint a ratától." (Szovjet harci repülőgép.) Az óriási veszteségek miatt egységük augusztusra gyakorlatilag megsemmisült. Somogyi honvéd többhavi frontszolgálat után rövid időre hazamehetett szabadságra, így került a családhoz e napló. A frontra visszaérkezését követően 1943 januárjában az urivi áttörés után hadifogságba esett és eltűnt.
Dr. Fülöp Éva történész tanulmányában néhai földinkről, a szovjet hadifogságban fiatalon életét vesztett, a hadseregben műszaki beosztásban harcolt felsőgallai Gesztesi Sándorról ír. Az ő "magántörténelmét" családi dokumentumok alapján dolgozta fel és publikálta. A tényszerűség itt is megrázó, drámai erővel érzékelteti a nagy világégéshez képest kicsi, de sokak számára legnagyobb pusztulást.
Az idén százesztendős Zsoldos Ferenc, a bányatárspénztár egykori jogászának személyes hangú, dokumentum értékű visszaemlékezését életútjának azon szakaszára, amely egybeesett történelmünk "vészkorszakával", dr. Ravasz Éva szerkesztette és látta el bevezetővel. A rövid összefoglaló életrajzi ismertető után olvasmányos, kalandos történet következik hátországi eseményekről, emberekről. A memoárrá szerkesztett írásban a MÁK Rt. tatabányai üzemének "kasztrendszeréről", a megyében eltöltött munkaszolgálat mindennapjairól, a Budapest ostroma közben átélt megpróbáltatásokról kapunk ma már elképzelhetetlennek tartott, megrázó képet. Ez utóbbi azért is fontos, mert Tatabánya (1947-től város) elődközségeinek és lakóinak sorsa szorosan kötődött a főváros szovjetek általi bevételéhez, - később vitatott szóhasználattal - felszabadításához. Szűkebb családjából csak e visszaemlékező élte túl azokat az embert próbáló és tipró borzalmakat, amikre ma már csak nagyon kevesen emlékezhetnek.
A MÁK Rt. vezetésében 44 évig részt vett Vida Jenőről szintén a kötetet szerkesztő, dr. Ravasz Éva írt életrajzot. Ez az írás a kötetben közölt tisztviselői visszaemlékezés után a környék meghatározó gazdasági vállalata elsőszámú vezetőjének életútjával ismertet meg. Levéltári dokumentumok (MÁK Rt. iratok), a helyi sajtó cikkei, összefoglaló monográfiák segítségével mutatja be a vészkorszakot, és benne a tatai szénmedence községei díszpolgárának tragédiába torkolló pályafutását. Vida Jenő a 19. század végén indult és az akkor még a helyét kereső bányászati vállalatot felfejlesztette, Trianon után is versenyképessé tette, nemcsak az alaptevékenységet, a szénfeldolgozást preferálta, de új iparágakat is meghonosított Magyarországon. A húszas évekre saját tudása és munkabírása, személyes képességei révén az ország -zömmel zsidó származású -nagypolgári rétegébe emelkedett, akik a magyar gazdasági élet minden ágában döntő befolyással bírtak. Vida Jenő széles társadalmi megbecsülésnek örvendett. Lojális volt a fennálló rendszerhez, politikai szerepet nem vállalt. Az erősödő jobboldali nyomás hatására 1941 augusztusában lemondott elnök-vezérigazgatói posztjáról, ami után egyenes út vezetett az 1944 március végi letartóztatásához és elhurcoltatásához. Nem érhette meg az új korszak kezdetét.
Forrásértékű összeállítás Szilaj Ákos: Tatabánya bányatelep, Bánhida, Alsógalla és Felsőgalla II. világháborús halottai című munkája, amely az anyakönyvek alapján az eddig legteljesebb formában teszi közzé 658 ember nevét, adatait. A hadi eseményekben, hadifogságban elhunyt katonák, a háborús események következtében életüket vesztett polgári személyek, elhurcolt és elhunyt polgárok, továbbá a Tatabányán meghalt férfiak, nők és gyermekek nevét, lakóhelyét, halálának helyét és időpontját közli. Az áldozatok listáján nem szerepelnek a német és szovjet katonák. (Az elesettek számait helységenként közli Bús János - Szabó Péter: Béke poraikra... II. : Dokumentum-emlékkönyv a II. világháborúban a történelmi Magyarország területén elesett, meghalt magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. 2001, (p. 285-299.) című kötet. Ezzel együtt Szilaj Ákos közleménye a leghitelesebb számvetés, a kegyelet és a végtisztesség helyi mementója. Miként az egész kötet is főhajtás azok előtt, akik"életüket adták a hazáért, vélt vagy valós igazságokért, meghaltak származásuk miatt, másságukért. Nekünk, utódoknak nem szabad különbséget tennünk közöttük, nincs jogunk bárkitől megtagadni a főhajtást."- írta Szakály Sándor a fent említett mű előszavában.)
A kötet utolsó fejezetében döntően más levéltárból vett egykorú hivatalos iratok közlésével tették teljessé az évfordulóra emlékezést. A borítón stílszerűen szerepel Nausch Géza helyi szobrászművész a bánhidai városrészben 1997-ben felállított emlékműve. (A síkvölgyi temetőben 2004-ben avattak kegyeleti parkot az itt elesett szovjet katonák emlékére.)
E mű méltó folytatása a levéltár kiadói tevékenységének. A tudományos alapelvek szerint íródott kötet nemcsak a kegyeletet, de Tatabánya önbecsülését is szolgálja. A szakszerű pártatlanság és szikár tényközlések új adalékokkal szolgálnak a történettudomány-, kor- és hadtörténetírás számára is.
(Tatabánya a II. világháborúban: dokumentumok és tanulmányok. 2006)

Dr. Horváth Géza
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

ÜNNEPI KÖNYVHÉT

 

A Helischer József Városi Könyvtárban a könyvhétre elkészült két kötetét mutatta be az esztergomi író, Onagy Zoltán június 2-án. Az íróval a Pont Kiadó főszerkesztője, Szávai Géza beszélgetett. Az "Ötvenhat író Esztergomról" című antológia néhány szerzője is - akiket nem ijesztett meg a szakadó eső - jelen volt és felolvasták Esztergomhoz kötődő történeteiket. A másik kötet a Tavaszi iramlás : Babits szexregény , amely rendhagyó módon nem a művek felől közelíti meg a klasszikus Babitsot, hanem az "emberi felére" kíváncsi, a "némiképp paranoid nő" (O.Z.) és Babits viszonyára - vallotta a szerző. A bemutatóra szerény létszámú közönség volt kíváncsi.
Bertók László író, költő rendhagyó irodalomóra keretében volt Kisbéren a Wass Albert Városi Könyvtár vendége június 7-én. Végzettségét tekintve magyar-történelem szakos tanár és könyvtáros, és ez természetesen az előadásmódján, a diákokhoz való viszonyán is érződött. Az előre összegyűjtött kérdések köré csoportosította mondanivalóját. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan költeménye, amelyet költői hitvallásnak tart, idézte Petőfi és József Attila "ars poeticáját", mondván, neki ilyen kimondottan nincs, de annak felfogható van. Mindjárt fel is olvasott néhányat. A korábbi költőnemzedék tagjai közül többek között Petőfi Sándor, Ady Endre, Fodor András, Csorba Győző, Weöres Sándor nevét említette példaképként. Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Később versek mellett irodalmi életrajzot írt Csokonairól és Vörösmartyról. Költészetéről emlékezetes esszéket, elemzéseket írtak, többek között Tandori Dezső és Ágh István. Tehetségét számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. A legutóbbiakat említem csak: 1993-ban a Weöres Sándor-díj, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, 2004-ben Kossuth-díj.
Komáromban több rendezvény is kapcsolódott a könyv ünnepéhez. Június 8-án a Jókai Mór Városi Könyvtár vendége Jász Attila költő volt. A szép számú közönség megismerhette a közelmúltban megjelent „Fékezés” című kötetét, és a verseket hallgatva közelebb került egymáshoz az alkotó és a befogadó. Nagy érdeklődéssel fogadták a szerző készülő regényének előkészületeiről szóló tájékoztatást.
A 77. ünnepi könyvhét és az 5. Gyermekkönyvhét alkalmából a gyermeknapon bemutattuk a Móra Ferenc Általános és Speciális Szakiskolában egész évi bábjáték foglalkozásaink eredményét: Árnyjáték, (Indián népmese) vers és mese (Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl), furulyaszó és csengettyű kíséretével. A május 29-i műsor a hátrányos helyzetű gyermekeknek, szereplőknek és hallgatóknak óriási élményt jelentett. Ezek a 3-4. osztályos gyerekek a megyei drámajáték versenyen is bizonyították ügyességüket a"Macskák" című darabbal.
A városi önkormányzat és a gyermekkönyvtár közös rendezésében június 10-én a Délibáb Színház gyermekei irodalmi műsorral, frappáns életképekkel jelenítették meg Janikovszky Éva világát. A gyermekkönyvtár vetélkedővel, irodalmi totóval tette emlékezetessé a napot.
Oroszlányban június 7-én a Művelődési Központ és Könyvtár kamaratermében Lengyel Anna Egy cseppben az ember című könyvének bemutatójára került sor. A szerzőn kívül megjelent a könyv összeállítója, Rados Péter is. Az előadókat és a közönséget Szűcs Imréné könyvtáros köszöntötte. Lengyel Anna előadásában megemlítette, hogy a levél intim műfaj és egy leveleskönyv sok titkot tartalmaz. És vajon mik ezek a titkok" Jelen esetben műhelytitkok. A Magyar Rádió szerkesztő-riportere, "Egy csepp emberség" című sorozatában naponta fél hét után három perccel mutatott be a rádióhallgatóknak egy-egy értékes embert, s annak vallomását emberségről, szeretetről. Lengyel Anna szerint a tömegkommunikációval az a baj, hogy nem megy utána a rejtőző értékeknek, pedig az emberek igen is vágynak a tiszta szóra, és ha ezt megkapják, nagyon hálásak érte. Szívesen megnyílnak, ha kérdezik őket. Mindenkit másképpen, de megszólított az a két és fél perc. A találkozó kérdésekkel majd dedikálással ért véget.
Tatán 2006. május 31-én (szerdán), 17 órakor a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár vendége volt Horgas Eszter fuvolaművész és Lázár Balázs, a Vígszínház művésze. A program keretében Vámos Miklós mutatta be Turczi István legszebb versei című kötetet, és beszélgetett a szerzővel. A valóban jó hangulatú, kellemes programon mintegy száz fő vett részt. Ismerősök, barátok, a művészet, a vers iránt érdeklődők voltak kíváncsiak, vásároltak könyvet és dedikáltattak. A résztvevők visszajelzéseiből tudjuk, hogy mindenki nagyon élvezte a művészi előadásokat és a beszélgetést egyaránt.
A József Attila Megyei Könyvtárban május 29-én Domokos Mátyás irodalomtörténész volt a vendégünk. A rendezvény keretében a könyvtár igazgatója, dr. Monostori Imre a Nem-múló múlt című, újonnan megjelent könyvéről beszélgetett a szerzővel. Elsőként azt az aforizmát idézte, mely szerint „nem olyan fontos dolog az irodalom, hogy érdemes legyen hazudni érte”. Domokos Mátyás elég későn kapott nyilvánosságot, viszont rövid könyvtároskodás után évtizedekig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott, ahol gyakorlatilag a magyar irodalom minden képviselőjével személyes ismeretséget kötött. Értette, ha meg nem is értette az emberek viselkedésének mozgatórugóit. „Hivatásos olvasóként” is, irodalomtörténészként is a magyar nemzet sorskérdéseivel foglalkozott. Az író összegyűjtött esszéi a mögöttünk hagyott évszázad szellemi értékeivel való, a szerző szerint elmaradt és sürgető számvetésének jegyében fogantak. Szó esett az 1945-ben megindult és fájóan megszakadt szellemi pezsgésről, az irodalom neves alakjainak sorát idézte meg személyes történetek felelevenítésével. Többek között sokat mesét Sárközi Mártáról, akiről a könyvben is megemlékezett Kinek ön-énje nem hazug című írásában. A tervezettnél hosszabbra nyúlt beszélgetésen az irodalom iránt érdeklődők érdekes, személyes hangú visszaemlékezést hallhattak a magyar irodalmi élet elmúlt fél évszázadáról. A helyszínen az irodalomtörténész műveit a Nap Kiadó jóvoltából a rendezvény résztvevői kedvezményes áron vásárolhatták meg. Akkor még nem tudtuk, hogy azok a dedikációk mára pótolhatatlanok lesznek. A szellemes és tanulságos anekdoták tömege már elvész az utókor számára, az az irodalomtörténet, amit megírhatott volna, már nem készül el. Június 29-én 14 órakor búcsúztak tőle rokonai, barátai és tisztelői a Fiume úti (Kerepesi) temetőben.
Idén Tatabányán a Városi Könyvtár június 23-án tartott könyvheti rendezvénye rendkívülinek volt mondható. A rendkívülisége abban állt, hogy az igazgató, Csics Gyula frissen megjelent könyvét mutatták be. A könyv - valójában egy napló - 1956-ban született és a magyar forradalom eseményeit rögzíti, vegyítve a pesti diák mindennapjaival. A művet az 1956-os Intézet vezetője, Rainer M. János ajánlotta a megjelentek figyelmébe. Elmondta, hogy számára ajándék volt ez az írás, hiszen teljesen más szemszögből láttatja a lezajlott eseményeket, és, mint mondta, erre manapság nagy szükség és igény van. A könyvbemutatón hallhattunk arról, hogy Csics Gyula - aki akkor 12 éves volt - Budapesten élt, a Corvin Áruház mögött, így lett közvetlen szemtanúja az eseményeknek. Érezve, hogy valami rendkívüli dolog történik, látott neki a naplóírásnak. Elmondta, hogy ő maga nem tett mást, mint leírta az eseményeket, melyeket látott vagy hallott. Figyelte a rádióadásokat, az újságokat, valamint összegyűjtötte a röpcédulákat, falragaszokat, melyeket be is ragasztott a naplóba. De nem csak ezek, hanem színes rajzok is illusztrálják az eseményeket. A forradalomét éppen úgy, mint például a gyerekek hócsatáját. Így a napló nem csak tartalmilag, de formailag is egyedülálló, éppen ezért az 1956-os Intézet facsimile kiadásban jelentette meg, kiegészítve a betűhív gépirattal, melyeket jegyzetekkel látott el a szerző.
A bemutatót színesítette egy 10 perces részlet abból a napló alapján készült animált dokumentumfilmből, melyet Silló Sándor és Edvy Boglárka készített. A teljes - 50 perces változat - a forradalom 50. évfordulóján kerül bemutatásra. Az érdeklődök - akik a nagy meleg ellenére szép számmal jelentek meg - így kaptak ízelítőt ebből a nem mindennapi kiadványból. (A nagy érdeklődést pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy a megjelentek között volt Tatabánya város polgármestere és a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója és igazgatóhelyettese.)

Az összeállítást az egyes könyvtárak
szerkesztői és Világi Orsolya írta

 

HÍREK

 

Dorog - Május 22-én bensőséges ünnepség keretében búcsúztattuk Barta Istvánné kolléganőnket nyugdíjba vonulása alkalmából. Marika 40 munkában eltöltött év után döntött úgy, hogy a megérdemelt pihenést választja. Több mint 25 éves könyvtárosi pályáját az esztergomi Medicor Művek Könyvtárában kezdte. Dolgozott az esztergomi Városi Könyvtárban is. Legtöbb időt - 20 évet - Dorogon töltött az Arany János Városi Könyvtárban olvasószol-gálatos könyvtárosként. Szorgalmas, megbízható munkatárs volt. Jó egészséget és sok örömet, tartalmas időtöltést kívánunk a megérdemelt pihenés éveiben.
Május 30-án Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából emlékestet rendeztünk az Erkel Ferenc Zeneiskolával és a Dorog Város Barátai Egyesületével közösen. Az est a könyvtárban rendezett emlékkiállítás megnyitásával kezdődött, amelynek anyagát a könyvtárban található dokumentumok és a zeneszerző életútját és munkásságát bemutató tablók képezték. A program további részében Szendi Ágnes zenetanár méltatta Bartók életművét zenei illusztrációkkal, amelyeket a zeneiskola tanárai és növendékei adtak elő. Az emlékesten elhangzott Nagy László Bartók című verse is Juhász Jusztina (Zrínyi Miklós Általános Iskola) előadásában. A sikeres program szép számú (40 fő) érdeklődőnek nyújtott felejthetetlen élményt Dorogon.
Érsekújvár - 2006. május 25-én mutatták be az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár szervezésében a Lavazza kávéházban Jozef Cseres: Zenei szimulákrumok című könyvét. A könyv szerzőjével H. Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő beszélgetett. Ez a könyv nem egy átlagos szépirodalmi mű, hanem a műfajok sokaságának csodálatos ötvözete, és mint ilyen, nem könnyű olvasmány. Igényes, a zenét és avantgárdot kedvelő olvasóknak ajánlották a szervezők.
Esztergom - Nagyszámú hallgatóság gyűlt össze május 18-a délutánján a népszerű riporter, Vujity Tvrtko élménybeszámolójára a Helischer József Városi Könyvtárban. A "pokoljáró" szerint azért szükséges a távoli világok szenvedéseit bemutató riportokat készíteni, hogy ráébresszen vele a mi problémáink kicsinységére. És hogy valóban nemcsak beszél a problémákról, hanem a segítségadást is komolyan gondolja az utazó riporter, az árvíz miatt gondba került könyvtárunkban tiszteletdíj nélkül vállalta az előadást.
Június 12-én Koltay Gábor volt a vendégünk a könyvtárban. A sok érdeklődőt vonzó, hosszúra nyúlt beszélgetésen fény derült a legismertebb filmek (István a király, Sacra Corona, Honfoglalás) hátterére, kulisszatitkaira. A filmrendező életéről, pályájáról is vallott a kíváncsi közönségnek.
Komárom - Június 20-án az Irodalmi Kávéház sorozatban Madarász József fafaragó és festő kiállítását nyitottuk meg, majd a rév-komáromi pedagóguscsoport dal, nóta, sanzon, operett összeállítása következett "Zenés kávéházba!" címmel. A lelkes csapat a közönséget is megénekeltette.
Nyergesújfalu - Május 26-án az Ady Endre Művelődési Ház Gyermekkönyvtárában vetélkedőt rendeztünk "Ki tud többet az Európai Unióról" címmel. A jó hangulatú versengésen a Kernstok Károly Általános Iskola 8. osztályosai vettek részt. A versenyzőket Keil Zoltán tanár készítette fel. Ameddig a zsűri (Katonáné Bergmann Violetta és Hartmann-né Rákosi Ildikó könyvtárosok) a feladatlapokat értékelte, a versenyzők szerény vendéglátásban részesültek. A verseny végén senki sem távozott üres kézzel. Valamennyi résztvevő kapott emléklapot, illetve - a versenyben elért helyezésének arányában - tárgyjutalmat. A vetélkedő megrendezését a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt, "A közkönyvtárak uniós programjának 2006. évi támogatása" című pályázat tette lehetővé. Az apróbb ajándékokat (lufi, zászló, vonalzó) a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht.-tól kaptuk.
Oroszlány - Napjainkban ha a vakok és gyengénlátók, mozgáskorlátozottak kapcsán az esélyegyenlőségről beszélünk valamely fizikai könnyebbségre gondolunk (rámpák, hangos utcai közlekedési lámpák). Az oroszlányi Művelődési Központ és Könyvtár pályázaton nyert technikai konstrukcióval bővítette a vakok és gyengénlátók számára a könyvtári szolgáltatások körét. Eddig csupán a hangoskönyveket tudták használni, de május közepétől egy számítógép és szkenner segítségével jelentősen megnőtt az általuk is igénybe vehető szolgáltatások köre. Egy speciális program segítségével lehetővé vált, hogy a képernyő aktuális tartalmát egy beszédszintetizátor felolvassa, sőt bizonyos könyvtári anyagok (könyv, folyóirat) karaktereit felismerve a számítógép igény szerint ezeket is fel tudja olvasni. A fenti speciális feladatokon kívül a számítógép alkalmas internetezésre, szövegszerkesztésre, vagyis bármely számítógépes feladat ellátására is. A számítógépet a könyvtáros pultjának közelébe helyeztük el, hogy könnyebben lehessen segítséget kérni. Az új szolgáltatást az olvasók külön díj nélkül vehetik igénybe.

 

EGYESÜLET ÉLET

 

Tárlatlátogatás a könyvtáros egyesülettel

A könyvtáros egyesület megyei szekciója április 28-án a Szépművészeti és a Nemzeti Múzeumba szervezett kirándulást. Sajnos kevesebben voltunk, mint reméltük, mivel hétfőn - ami a legtöbb könyvtár számára kedvezőbb időpont lett volna - nem tudtak minket fogadni.
A Szépművészeti Múzeumban a spanyol festészet öt évszázadát bemutató kiállítás mellett megtekintettük a "Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában" című magyar-luxemburgi közös kiállítást is. Ez utóbbi március 19-én nyílt és június 18-án zárt, hogy utána a műkincseket a másik rendező ország nemzeti múzeumában állítsák ki. Rendkívül gazdag anyag, több mint 350 műalkotást mutat be Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár személyiségének és korának felidézésére. A világ száz könyvtárából és múzeumából válogatták a műveket. A magyar gyűjtemények mellett többek között a British Museumból, a párizsi Nemzeti Könyvtárból és a Louvre-ból, a new yorki Metropolitanből, Bécsből, Frankfurtból, Münchenből és a Vatikánból érkeztek a darabok. Kiállítottak korabeli ékszereket és ötvösmunkákat, uralkodói pecséteket és pénzeket, festményeket, rajzokat és szobrokat, misekönyveket, miseruhákat és házi oltárokat, de talán a legkülönlegesebbek a csontfaragványos dísznyergek voltak.
A spanyol festők öt évszázadát reprezentáló gyűjtemény szintén nagyon emlékezetes volt számunkra. Felemelő élmény valóságban látni Velázquéz, Zurbarán, Goya, Ribera, Murillo és El Greco festményeit.
A program a Nemzeti Múzeumban folytatódott a nemrégiben visszaszolgáltatott sárospataki könyvek megtekintésével. Az a tíz példány, amit a második ütemben kapott vissza hazánk, később csak Sárospatakon lesz látható.
Remekül éreztük magunkat annak ellenére, hogy időnként esernyőt kellett nyitnunk. Közgyűjteményi igazolványunk ingyenes belépőt biztosított számunkra, ügyes szervezéssel pedig várakoznunk sem kellett.
Az év második felében szeretnénk még egy közös kirándulást. Az időpont kiválasztásánál megpróbáljuk majd figyelembe venni a múzeumok szakmai napjait (hétfő), hogy minél többen gazdagodjanak hasonló élményekkel.

Szilassi Andrea
Városi Könyvtár, Tatabánya
MKE megyei elnök