Nem véletlen a felkiáltó jel és a kérdőjel egyszerre.
Valójában hogy kerül tatabányai várostörténeti kronológia Esztergomba? Hiszen tudvalévő, hogy a két város mindig is rivalizált egymással. Éppen a megyeszékhelyi kijelölés adta ennek alapját. Ennek a rivalizálásnak „történelmi gyökerei” vannak és inkább a hivatalosságok álláspontjai miatt. A mindennapi életben, a két város lakói között ez soha nem játszott szerepet. E sorokban szereplő személyek mindegyikének volt sok programja a „király városban”, de soha nem tapasztaltuk, hogy gond lenne tatabányaiságunk, vagy tataiságunk.
A kérdőjelre a válasz, hogy az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium vezetői az antikvárium vezetése, az aukciók megrendezése mellett komoly helytörténeti, helyismereti munkát is végeznek. Korábban kialakult jó személyes kapcsolataink révén kerültünk képbe, illetve munkáink, melyeket úgy gondoltak, hogy érdemes bemutatni az esztergomi lokálpatriótáknak is.
Egy évekkel ezelőtti kezdeményezés volt, hogy Nász János összeállításában és szerkesztésében megjelent Képző- és iparművészeti kiállítások Komárom-Esztergom megyében 1986-2000 című kiadvány bemutatásra került az antikvárium szervezésében. Azóta is több alkalommal került a József Attila Megyei és Városi Könyvtár – elsősorban helyismeretes kollégái révén – kapcsolatba az Laskai Antikváriummal, vezetőivel. (Csak zárójelben jegyzem meg pl. az árveréseken való részvételt.) (Erről a lap egy korábbi számában olvashatnak. – Gy. L.)
Amikor tavaly októberben megjelent Tatabánya várostörténeti kronológiája 1947-2021. című kiadvány, már szóba került egy lehetséges esztergomi bemutató is. Erre végül is 2023. január 25-én sorkerült. Egy személygépkocsival felkerekedtünk a hideg, téli estén és 18 órakor pontosan elkezdhettük a kötet bemutatást. A helyi vendéglátónk, Mara szívélyes bemutatása után a kötetre terelődött a figyelem. A meghívott Nász János, dr. Horváth Géza és jelen sorok írója is köszöntötte a megjelenteket.
Gyüszi László röviden elmondta, hogy anno miért is nem lett egyik, vagy másik város (Esztergom, Komárom, Tata) a megye székhelye. Kitért az elődtelepülések összevonásával létrejött Tatabánya megyei város létrehozására – párhuzamot vonva a szomszéd Tata és Tóváros esetével, és persze adódott, hogy megmagyarázza a kötet címválasztását is.
„A város alapításától…” Titus Livius klasszikus könyvének címét vettük „kölcsön” egy kis részben. Bár Tatabánya nem rendelkezik olyan múlttal, mint Róma és talán ezt sajnálni is lehetne… de a 75 év is elég hosszú idő, hogy történeti távlatokban gondolkodhassunk. Pár gondolattal felelevenítette, hogy a kezdeti időszak bányászata és az ipar fejlődése miként hatott magára a város fejlődésére, majd a bányák kimerülése, a bányászat megszüntetése milyen problémák elé állította a városvezetést. Ez az időszak éppen egybeesett a rendszerváltás időszakával.
Horváth Géza a következő gondolatokat tartotta fontosnak elmondania könyvről:
„Csak azt tudjuk megismerni, ami nem teljesen idegen, és csak azt érdemes megpróbálni megismerni, ami nem teljesen ismert.” – kezdte gondolatait.
- Több évtizedes könyvtári-, helyismereti-, helytörténeti munka hozadéka e mű, mely csak könyvtári forrásokat dolgoz fel. A tatabányai helytörténetírás sajátossága, hogy semmilyen összefoglaló mű nem készült az elmúlt 40-50 évben.
- A kronológia nem titkolt célja az információ közvetítés, oktatási (Honismereti mozgalom) és kutatási segédlet, de önálló műfajként is értelmezhető, a majdani Tatabánya történeti monográfia melléklete, illetve váza, egyik kiindulópontja is lehet.
- Hatalmas változások ebben a 75 évben a város történetében, koncentrálás a legfontosabb tényekre és eseményekre, ami a városfejlesztést, városfejlődést jellemzi.
- Legfontosabb helyi sajátosság a közigazgatás, városvezetés és a bányavállalat igazgatósága közötti kapcsolatok, együttműködés ezernyi szála és ténye, miként vettek részt bányához tartozó cégek, üzemek a város fejlesztésében. (Tervező Iroda, Építészeti üzem, stb.) Évtizedes kutatási program az egyéb források feltárásának kutatói programját is adhatja.
- Nem egyenes vonalú fejlődés, felívelő és stagnáló szakaszok érződnek ki a dátumok közül. Hogyan tudta Tatabánya új alapokra helyezni a város fejlesztését, miként ment végbe az ipari szerkezetváltás a bányák bezárása után?
- Identitáserősítés, tatabányaiság, a kollektív emlékezet összetartó ereje, az organikus egységgé szerveződés rögös útja.
Nász János a tőle megszokott lelkesedéssel beszélt a kötet megalkotásának első lépéseiről, jelentőségéről. Amikor összeállt a „szerkesztő bizottság”, Horváth Géza nagybecsű és több évtizedes kutató- és gyűjtőmunkáját kellett rendbe tenni. Átesett egy jelentősebb „ráncfelvarráson” is. Egy kronológia jelentőségét használhatósága adja meg. De a használhatósághoz, azaz az évszámok, események között való eligazodáshoz kell egy mutató is. Ennek a mutatónak az elkészítését vállalta magára Nász János. A kötetbe viszont csak egy csökkentett méretű mutató került bele, hiszen a teljes mutató egy külön kötetet tett volna ki. Úgy gondoljuk és az a tervünk, hogy egy online elérhető változatban sokkal részletesebb mutató fogja segíteni a kutatók, a pedagógusok, a diákok és az érdeklődők munkáját.
Egy kronológia alapvetően nem egy olvasmányos műfaj. A szerkesztés és a lektorálás során igyekeztünk az újságírói megfogalmazásokat úgy átalakítani, hogy élvezhető is legyen a szöveg. Az események tényszerűségén természetesen nem esett csorba.
Gyüszi László lezárásképp azért még jelezte a közönségnek, hogy bár bevezetőjében arról beszélt, hogy a város története nem oly régi, mint Rómáé, de azért az elődtelepülések első írásos említései a 13. századra nyúlnak vissza. Persze nem beszélve a közeli Vértesszőlősön talált Samuról, vagy a tatai porhanyóbányában megtalált előemberi maradványokról. De a legfrissebb kutatások is esett pár szó, azaz a dózsakerti új ásatásokról.
Az egyórás könyvbemutatót még a közvetlen hangvételű beszélgetések tették még érdekesebbé és talán hasznosabbá is.
Megállapíthatjuk, hogy Esztergom, de legalább is a Laskai Osvát Antikvárium befogadta a szomszéd várost és történetének egy kis szeletét.
ifj. Gyüszi László
helytörténész
