KELEMEN ZOLTÁN 
 
Álmoskönyv és álomfejtés
Pszichoanalitikus hatások
Krúdy Gyula munkásságában

 
 
Harmat Pál Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis című könyvében több, gondosan megválogatott forrásra hivatkozva beszámol arról, hogy Krúdy Gyula ismerte Freud lélektani tevékenységét, műveit, illetve azoknak részleteit is olvasta, sőt az író az első világháború előtti években rendszeresen találkozott Ferenczi Sándorral1, Freud egyik legkedvesebb tanítványával. A következőkben azokat a Krúdy-műveket vizsgálom, melyekben közvetlen utalás található Freud vagy Ferenczi Sándor tanaira, pszichológiai elképzeléseire. Ezeken az alkotásokon keresztül próbálom Krúdynak a pszichoanalízisről alkotott feltételezhető felfogását megvizsgálni.
     Témánk szempontjából valószínűleg a Purgatórium című, 1933-ban keletkezett Szindbád-regény visel olyan jegyeket, melyek a szerzőnek a lélektanhoz köthető (az életrajzi adatokon kívüli), magában az életműben kimutatható kapcsolatáról árulkodnak2. 1929-ben Krúdy legendás egészsége megromlott. Szervi megbetegedéseit egy idegösszeroppanás súlyosbította. A Liget-szanatóriumba került, orvosa az a Lévy Lajos volt, aki belgyógyászként hamar felfigyelt Freud lélekelemző gyakorlatára, és figyelemmel követte azt, időnként még Freud is kért tőle orvosi tanácsot. A regényben a veres doktor személyleírása figyelemreméltóan egyezik Lévy habitusával. A Purgatóriummal kapcsolatos feltételezéseket bizonyítja a Pesti Futár 1927. május 11-i számában olvasható riport3, ami abból az alkalomból készült az íróval, hogy féléves szanatóriumi kezelése után újra margitszigeti otthonában dolgozhat. (Ekkor még csupán szervi megbetegedésekről volt szó.) Itt olvashatunk Krúdy szanatóriumi napjairól: „Éjszakánként mindig utazott, vonaton, kocsin, vagy biciklin, ami Freud szerint a halálos álmokat és érzeteket jelenti. (De persze ezek az érdekes magyarázatok nem számoltak a vörös bikával, Lévy Herkules úrral, aki a nyakuknál fogva rángatja vissza a haldoklókat.)” Maga Freud Álomfejtésében4 mindössze négy alkalommal foglalkozik komolyabban az utazással. Első alkalommal a vizeléssel és székeléssel hozza párhuzamba az utazást és itt ír arról is, hogy harapós kutyákkal vagy dühödt bikákkal viaskodik álmában az, aki testi fájdalmakkal küzd5. Sokkal fontosabb számunkra a második szöveghely: ,;’Elutazni’ a leggyakoribb és legjobban megalapozott halálszimbólumok egyike.”6 A harmadik említés azonban ismét a vizelési kényszer álombeli megjelenésével hozza kapcsolatba az utazást. Végül az utazás a pszichoanalitikus kezelés megfelelője lesz a negyedik alkalommal, s Freud ekkor nyílt öniróniával ír az analízisről: „A kezelést az álom rendszerint utazás képében, többnyire autóval (vagyis újszerű és komplikált járművel) ábrázolja. Az autó gyorsaságára célozva a beteg még gúnyolódhat is.”8
     Krúdy Álmoskönyvében azonban hiába keresnénk utat, utazást vagy vörös, esetleg veres bikát, a Bika címszó sem segít sokat abban, hogy szövegközti összefüggésre lelhessünk a Krúdy-interjú és az Álmoskönyv között. Pusztán csak azt feltételezhetjük, hogy Krúdy az interjúban olyan forrásokra hivatkozik, amelyeket nem használt föl Álmoskönyvében.
     Krúdynak Ferenczihez fűződő barátságára való tekintettel különös, hogy a magyar lélekgyógyászra nem történik utalás a Purgatóriumban. Ez annál is inkább meglepő, mivel szerepel helyette egy, a szövegben Cipésznek nevezett lélekgyógyász, akit azonban Krúdy a legenyhébb kifejezéssel élve is ironikusan ábrázol. Szövegszerű utalás pusztán két alkalommal történik a pszichoanalízisre, ezek azonban témánk szempontjából elhanyagolhatóak. Az első idézetre az irónia, a pszichoanalízissel, különösen pedig az álomfejtéssel kapcsolatos bizalmatlanság a jellemző9. Ezt fokozza, hogy a második utalásban a szó szoros értelmében vett „lélekdoktornak” a beteg az emberi lelkek talán legősibb szakértőjét, az Isten vagy istenség szolgáját, képviselőjét tartja10.
     A freudi pszichoanalízis és különösen az álomfejtés, melyet nagyrészt Ferenczi Sándornak köszönhetően ismert meg Krúdy, az életmű két területén tölt be kétségtelenül jelentős szerepet. Az első a Krúdy-publicisztikának a háború idejére tehető része, a másik pedig a többször javított, kiadásonként átdolgozott Álmoskönyv, illetőleg a hozzá kapcsolódó publikációk, elsősorban a Mit álmodott, Kedves?11 rovatban, a Színházi Életben megjelent olvasói levelekre írott álomfejtések. 1915-1918 között tekintélyes mennyiségű újságcikk született Krúdy tollából. Közülük mindössze ötben tesz említést Freudról vagy Ferencziről, ebből az ötből azonban csak egyetlen olyan cikk emelhető ki, amely címe alapján teljes egészében pszichológiai tárgyú lehetne, a Totem-Tabu. De még ennek az újságcikknek is kevesebb mint a fele szól a címben szereplő Freud-műről, és az a kevés is erősen szubjektivizált, szándékoltan laikus megközelítése a témának12.
     A szöveg tanúsága szerint Krúdy is átesett az akkortájt járványos spanyolnáthán. A cikk kétharmada a szerző lábadozását írja le. A főszövegtől külön szedett befejező rész tudósít az ötödik nemzetközi pszichoanalitikai kongresszusról, melynek a háború által megtépázott nemzetköziségét poentírozza a cikkíró, aki a tárca záró része előtt saját betegségének és rossz közérzetének ecsetelésétől már eljutott az egyetemes emberi szenvedések és gyötrődések, ahogy írja: „őrületek” saját helyzeténél sokkal nyomasztóbb voltának megjelenítéséig. Ezzel ellentétben áll a tudós konferenciáról szóló híradás, valamint Freud „Totem-Tabu” (sic!) című könyvének megjelenéséről való tudósítás. A szövegből kitetszik: a beteg Krúdyt barátja „(dr. F. S.)” látogatta meg, és beszámolt mesterének, Freudnak új művéről. A cikk befejezése érzelmes zárás, jóllehet elhagyja a személyes szférát. Kijelentése egyetemes igényű. Úgy, ahogy a feministák ügye időszerűtlenné vált a háborús „hősiesség” első éveiben, ahogy erről A nők keze című cikkében írt13, éppen úgy válik érdektelenné számára a freudizmus, amikor a nemzet vívja haláltusáját.
     Tizenkilenc alkalommal említi Álmoskönyvében Krúdy Gyula Freudot vagy Ferenczit. Barta András hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban egy filológiai érdekességre Az álomlátó Krúdy című tanulmányában.14 Az Álmoskönyv 1920-as, első kiadásában Freud és Ferenczi első említése alkalmával a következő szöveg olvasható: „Ámde a világért sem szeretném, ha könyvemet tudákosnak vagy álbölcsnek ítélnék, mert itt-ott Freud professzor, illetőleg Ferenczi Sándor doktor tanításainak nyomai mutatkoznak. A könyv […] inkább bízik a régen meghalt költő emberek megfigyeléseiben, mint korunk felületes megállapításaiban.”15 A „felületes” szót még ugyanennek a kiadásnak a 367. oldalán „felülmúlóra” javította a szerző jegyzetben, de mivel ennek nem volt értelme, a második kiadásban már „nagyszerű” szerepelt helyette. Krúdy „szócsúszás”-ként próbálta beállítani az esetet, Barta azonban a következőt írja: „Ha elhisszük is, hogy tollhibáról van szó, feltehetjük a kérdést: és mit szólna ehhez Freud? (Ti. a szóvétésről vallott nézeteit tekintve.)”16 A tulajdonképpeni Álmoskönyv már nem tartalmaz több bíráló vagy elmarasztaló megjegyzést a freudizmusra nézve. Krúdy átveszi Freud néhány magyarázatát, többnyire azonban Ferenczi jegyzeteit, elemzéseit használja fel. Eljárásából arra lehet következtetni, hogy a pszichoanalitikus kutatásokat mint a régi álmoskönyvekkel minden tekintetben egyenrangú eredményeket kezelte. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az Álmoskönyv szellemi színvonala, gondolati tartalmai nem feltétlenül, sőt valószínűleg egyáltalán nem tükrözik a szerző témával kapcsolatos saját véleményét, ahogy Szauder József írta: „elhangzott már néhány komoly figyelmeztetés is, hogy Krúdy művészeti szemléletét nem szabad azonosítani a témával magával.”17 Krúdy Zsuzsa figyelemreméltó dolgokat ír Apám, Szindbád című könyvében arról, hogy mi „ihlette” Krúdyt álmoskönyv írására: „Szomorú anyagi körülmények között éltünk, amikor egy női látogatónk felfedezte régi, német álmoskönyvünket. Izgatottan csapott rá, s alig akarta letenni. Apu ezt látva, egyszerre csak felkiáltott: »Álmoskönyvet fogok írni, ez biztosan jó üzlet. Ennek nem tudnak ellenállni!« […] Az Athenaeum kapott az ajánlaton.”18 A továbbiakban az író lánya nem hagy kétséget afelől, hogy Krúdy számára pusztán pénzszerzési lehetőség, komolytalan játék volt mind az Álmoskönyv megírása, mind a későbbi olvasói levelekre való válaszolgatás.19
     A Krúdy és Ferenczi között folyt eszmecseréknek nyilvánvalóan megvoltak a komoly eredményei, de ezek feltehetőleg közvetettebben, rejtetten vannak jelen az életmű olyan részeiben, mint a Szindbád-álomképek, az N. N., a Napraforgó vagy a Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban. A Krúdy-életműnek azon szöveghelyei, amelyekben szövegszerűen fellelhető az utalás Freud tanaira ironikus, cinikus hangvételűek vagy ilyen hangulatot sugallnak, összességében megállapítható, hogy a nevetségességig viszik el az álmoskönyvek és az Álomfejtés rokonítását.
     Amikor Krúdy Álmoskönyve napvilágot lát, Freud Die Traumdeutungja már húsz éve megjelent, és Hollós István jóvoltából magyar fordítása is három éve elkészült. Ezt a szöveget Ferenczi Sándor nézte át, a megjelenésre azonban 1935-ig várni kellett. Mindazonáltal Krúdy említett cikkeinek tanúsága szerint kivonatos formában már olvasható volt a világháború idején is, Krúdy pedig Ferenczi segítségével másodkézből származó információkhoz juthatott, és olyan adatokhoz, melyek Ferenczi saját praxisából származtak, az Álomfejtésben tehát nem találhatóak. Arról, hogy Freud mennyire érezte közelinek és ihletőnek a babonás népi hagyományt az ő álomnyelvről történt fordításai szempontjából, álljon itt egy idézet az Álomfejtésből: „Be kellett látnom, hogy itt az a nem is oly ritka eset ismétlődik meg, amikor az ősrégi, makacsul megőrzött néphit sokkal közelebb jutott az igazsághoz, mint a mai tudomány.”20 Ennek ellenére nem találta célravezetőnek a hagyományos álomfejtő módszereket, és határozottan kinyilvánította, hogy nem álmoskönyvet írt, hanem tudományos álommagyarázatot.21 Pedig módszere, az álom nyelvéről a hétköznapi társadalmi érintkezésekben használt nyelvre történő fordítás könnyen párhuzamba állítható a Krúdy által javasolt módszerrel. Jóllehet Freud kritikával illette az álmoskönyveknek mind az egy jelet egy jelentéshez rendelő, mind szótárszerű változatát22 (Krúdy Álmoskönyve ez utóbbi csoportba sorolandó), az ő álomfejtései is egy jól körvonalazható fordítói kulcs szerint készültek: a szexus fogalomkörének megfelelően csoportosultak néha már megdöbbentő következetességgel. Természetesen nem vonható kétségbe az egyediség tiszteletben tartása és figyelembe vétele az álomfejtések esetében, ezért – talán – érthetőek Freud kétségei az álmoskönyvekkel szemben. A freudi gyakorlat szempontjából azonban a Krúdy-féle szótártípusú álmoskönyvek is használhatóak, mivel egy jelképhez sok, gyakran ellentétes jelentést társítanak, az álomfordítás segítségükkel árnyaltabb lehet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Freudnak elkerülhetetlenül meg kellett ragadnia az egyedi esetek értelmezését összekötő általánost az álommagyarázat, mint nyelvi fordítás mozzanatában, vagyis: ha nem alkotta is meg álomszótárát elkülönítve, ez a szótár az álomfejtés gyakorlatában már megalapozódott. Az Álomfejtés második magyar kiadásához függelékben Meller V. Ágnes Álommutatót, Szimbólummutatót és a Hasonlatok mutatóját csatolta.23
     Krúdy Álmoskönyvének Jelmagyarázatában24 található a második utalás Ferenczire. „F. S.” jelzettel „Egy hírneves pesti orvos közlése”-it fogja jelölni a szerző. Az első jelentősnek mondható hely, ahol az „F. S.” jelzet megtalálható az Abc címszó, és rögvest olyan témakörrel kapcsolatban, mely Ferenczi első tanulmányainak is központi témája volt: a fiatalkori szexuális elfojtások következtében föllépő lidércnyomásszerű álmokra utal itt Krúdy, „F. S.”-re hivatkozva.25 Vizsgálódásunk szempontjából ennek megfelelő fontosságú lehet a következő, Bűvész címszó.26 Itt félreérthetetlenül egy olyan álom leírásával találkozhatunk, mely Ferenczi praxisából származik. A leírás az Álmoskönyvben gyakori „A különös álmokból” jegyzés alatt szerepel. Afelől is biztosak lehetünk, hogy a Csók címszó27 „F. doktor”-a is Ferenczi, mivel az azonos monogramú Freudot Krúdy mindig professzornak vagy tanárnak nevezi. „A csók lábadozó betegnél: gonosz” jegyzés mellett ha nem állna utalás Ferenczire, tipikus Krúdy-megfejtésnek tűnhetne.
     A Gödörbe címszónál28 olvashatjuk először az „F. professzor” jelzetet, a Hal címszónál29 már „Freud professzor” szerepel mint forrásmegjelölés, az értelmezés pedig szorosan kapcsolódik a szexualitáshoz, akárcsak a Gödörbe címszónál. Nyárs címszónál30 ismét F. S. közlését olvashatjuk, s ez is, mint a Csók alatt közölt részlet, Krúdy „megfejtéseire” hasonlít. Pénz31, Ribiszke32, Saroglyában33, Savó34, Serte35, Szamóca36, Tojást37, és Utca38 címszavak alatt szintén F. S. közlései szerepelnek. Közülük a Pénzhez fűzött megállapítások a legterjedelmesebbek és legszerteágazóbbak. Azonkívül ebben az esetben szerepel egyedül az „F. S. gyűjtése” kifejezés, ami valószínűleg arra utal, hogy Ferenczi analitikusi gyakorlatából bocsátotta Krúdy rendelkezésére ezeket „a különös álmok”-at. Az ő megfejtésében „Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem.” Freud elemzéseiben a pénz (arany) általában a bélsárral hozható összefüggésbe…39 Érdekes lehet még Ferenczinek a Szamócával kapcsolatos megfigyelése („Szamócát enni, amelyet szennyes helyről vennénk: asszonynak titkos szerelem, férfinak betegség.40), mely eltér Freudnak az Álomfejtésben közölt megállapításától41, akárcsak a Tojást illető idézet esetében, ahol Freud a nemi szervekkel kapcsolatos neurotikus viselkedési formákról ír42, míg Ferenczi szerint a bennünk lévő tojás a gyermektelenség jele. „Utcán illetlent elkövetni: közeli szerelem.” Ferenczi közlése alapján, míg Freudnál a belekkel, a bélsárral, illetve egy alkalommal a női nemi szervvel hozható kapcsolatba43. Mindezekből úgy tűnik, hogy Ferenczi megfejtései árnyaltabbak és szerteágazóbbak, habár nála is megmarad leggyakoribb megfejtésként a szerelem, illetve a szexualitás, azonban ezek, illetve ezek szimbólumai is sokrétűen olvashatók.
     A már többször említett Mit álmodott, Kedves? rovat Álmoskönyvhöz csatolt részleteiben négyszer utal a szerző konkrétan a pszichoanalízisre.44 Honthy Hanna álmával kapcsolatban azonban mintha gúnyosan említené az álomfejtő Freudot, pontosabban „dr. F. professzort”. A vidéki kisasszony álmának megfejtésével kapcsolatban is arra kell gondolnunk, hogy Krúdy íróként a modern lélekelemzésnél poétikailag jogosultabbnak tartotta a régi babonát.
     Elmondhatjuk-e, hogy babonás hit és pszichoanalitikus tudás vitájában dönt Krúdy vagy választ? Nem hiszem. Többször leírta – Álmoskönyvében is –, hogy nem hisz a babonaságokban. Viszonylag korán figyelt fel a freudi lélekelemzésre, méghozzá Ferenczi Sándor hatására és baráti segítségével, de nem bizonyítható, hogy az érdeklődésen és az újdonságnak szentelt figyelmén kívül mélyebben megérintette volna a bécsi professzor tana. Az azonban dokumentumokkal bizonyítható, hogy nem egyszer kétkedő iróniával nyilatkozott erről a tudományról. Krúdy Gyula és a pszichoanalízis közvetlen viszonya nem írható le „száraz regiszterelmélettel”, pusztán mint a gazdag és kiterjedt életmű egy talán nem jelentéktelen, árnyaló eleme vehető figyelembe.
 

Jegyzetek

1 Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bethlen Gábor Könyvkiadó Bp. 1994. 71., 252.
2 Krúdy Gyula: Purgatórium. In. Szindbád. Magyar Helikon. Bp. 1975. 731-814.
3 Közli Krúdy Zsuzsa Apám, Szindbád című művében. Magvető Könyvkiadó Bp. 1975. 201-206
4 Sigmund Freud: Álomfejtés. Helikon Kiadó Bp. 1985.
5 Ua. 72.
6 Ua. 272.
7 Ua. 284. l. lábjegyzet, illetve a szerkesztői megjegyzés.
8 Ua. 288.
9 2. jegyzet 771.
10 Ua. 797.
11 Krúdy Gyula: Álmoskönyv. Tenyérjóslások könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1983. 303-348.
12 A következő cikkekről van szó: A nők keze, Egy őszi estém Pesten, 1915-ben, Az újságíró halála, Az álomlátók és a Totem-Tabu. In: Krúdy Gyula: Magyar tükör. Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1984. 132-136., 180-184., 239-242., 452-455. és 572-575.
13 Ua. 132.
14 11. jegyzet 563-588.
15 Ua. 577.
16 Uo.
17 Szauder József: Tavaszi és őszi utazások. Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. 1980. 193.
18 3. jegyzet 65.
19 Uo.
20 4. jegyzet 80.
21 Ua. 436.
22 Ua. 79-80.
23 Ua. 467-476.
24 11. jegyzet 23.
25 Uo.
26 Ua. 58.
27 Ua. 68.
28. Ua. 103.
29 Ua. 113.
30 Ua. 170.
31 Ua. 184.
32 Ua. 191.
33 Ua. 195.
34 Ua. 196.
35 Uo.
36 Ua. 201.
37 Ua. 210.
38 Ua. 213.
39 4. jegyzet 71., 284.
40 11. 201.
41 4. jegyzet 101.
42 Ua. 245.
43 4. jegyzet 72., illetve 71.
44 11. jegyzet 303., 306., 328., 337.