Írta: Kissné Anda Klára
Szakmai körökben ismert, hogy az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions = Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Egyesülése) a könyvtári és információs szolgáltatások, valamint a felhasználók érdekeit képviselve több stratégiai jelentőségű nemzetközi programhoz is csatlakozott (pl. ENSZ 2030 Agenda). Feladatát több szekcióban, érdekcsoportot működtetve látja el. Ez utóbbiak közül egy, a tíz éve alakult ENSULIB (Environment, Sustainability and Libraries Special Interest Group = Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Különleges Érdekcsoportja) fogalmazta meg a szakma környezetvédelmi ajánlásait, foglalkozik a könyvtárak fenntarthatósággal összefüggő fejlesztéseivel, szolgáltatásaival, erőforrásaival, a környezetbarát gyakorlatok alkalmazásával, és e mellett a könyvtárosok és felhasználók környezettudatos szemléletének növelésével.
A megyei könyvtár az eddigi eredmények, a szakmai körökben elért ismertség hatására és Barátné dr. Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke ösztönzésére pályázott az IFLA ENSULIB Zöld Könyvtár Díj 2018. felhívására. Erre ösztönöz a Zöld Könyvtár Díj pályázat kiírásával is, amelyet 2018-ban harmadik alkalommal hirdetett meg és díjaz 500 euróval az IFLA a De Gruyter Kiadó támogatásával. Az eddigi nyertesek, az El Pequeño Sol Ökológiai Könyvtár (San Cristóbal de las Casas, Chiapas, Mexikó, 2016) és a Bad Oldesloe-i Városi Könyvtár (Németország, 2017) után 2018-ban egy szivacsvárosban, Foshanban (Gunangdong tartomány, Kína) működő könyvtár lett ez első helyezett. Projektjét a 84. IFLA Kongresszuson, Kuala Lumpurban (Malajzia) mutatta be.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár első alkalommal pályázott idén erre a díjra. A világ minden tájáról indult 32 pályázóval mérettetett meg, és a nyertest követő öt befutó között végzett Románia, Horvátország, Irán és Kenya mellett. Ez a helyezés nem csak a megyei könyvtár és Tatabánya, hanem Magyarország számára is rendkívüli elismerést jelent.
A József Attila Megyei és Városi Könyvtár pályázata „Könyvtár-zöldítés: Környezeti nevelés, a környezettudatos attitűdök megerősítése hagyományos és nem hagyományos eszközökkel” a 2010 óta folyamatosan fejlesztett tevékenységeit és szolgáltatásait mutatta be, amelyek a hagyományos könyvtári eszközök mellett rendhagyó módon is szolgálja a környezettudatosítást és az ökoszemlélet terjesztését.
A megyei könyvtár a közművelődési könyvtárak között elsőként kötelezte el magát a környezettudatosítás mellett és vált modellértékűvé az évek során. Bár külsőleg, építéstechnikailag nem rendelkezik a szemléletet támogató adottságokkal és megoldásokkal (még), de ahogy küldetésnyilatkozatában összegzi: „Az ökológiai gondolkodás, a környezettudatosság terjesztése, erre való szemléletformáló nevelés, programok szervezése, a környezeti információk kiemelt gyűjtése és ezekből való szolgáltatás” – minden módon és formában, a legszélesebb körben és rétegeket éri el. Ez a fajta társadalmi felelősségvállalás ma tizenöt pontban vázolható fel, amelyhez a tágabb környezet, a város elhelyezkedése jó alapot nyújt.
Nász János átveszi Schmidt Csaba polgármestertől a 2018. évi Zöld Ág Díjat. Fotó: Hatvani István
Tatabánya a Gerecse és a Vértes között húzódó völgyben, a természeti értékek tapintható közelségében fekszik. A megyeszékhely, a volt bányaváros és a folyamatosan fejlődő ipari beruházások számára felértékelődött a környezettudatosság szerepe. Ezt felismerve dr. Voit Pál, a megyei könyvtár akkori igazgatója (2010–2017) a közintézmények között elsőként tette az ökoszemléletet meghatározó tevékenységformáló szemponttá.
Az arculattervezés lényeges eleme minden átalakulásnak. Ehhez elsőként az állományalakításra kellett összpontosítani. A könyvtár meglévő dokumentumai közül típustól függetlenül kiválogatott példányok az ökológiát és természettudatot tágan értelmezve, holisztikus megközelítésben adták a megyei könyvtár ökogyűjteményét. Pályázati forrásból sikerült kellemes környezetben, ökosarok kialakításával elhelyezni. A jelenleg 7000 könyvből és 30 féle folyóiratból mintegy 1500 példány található szabadpolcon. Az elnyert forrásokból (NKA, EMMI) beszerzett természetes alapanyagú bútorzat és egy saját fejlesztésű kölcsönzőprogram 2012-ben lehetővé tették, hogy a Béke-parkkal szomszédos „ökoterasz” májustól októberig a szabadban történő olvasás- vagy a szabadtéri rendezvényigényt elégítse ki.
Az ökogyűjtemény kézzel fogható, fizikai valóságán túl, a hozzárendelt szellemi táplálékot a 2010 októberétől indított „Öko-esték” előadássorozat tette színessé. A fenntarthatóság, a megújuló energiák, a környezet- és természetvédelem, a környezettudatosság, az együttéléstan témaköréből a legváltozatosabb formában (könyvbemutatók, előadások, prezentációk, bemutatók, dalest), és a legkülönfélébb szakemberek tolmácsolásában (ökológus, fotós, orvos, író, építész, régész, tanár, jógaoktató, sportmenedzser stb.) 2017 végéig több mint 70 program szerveződött.
A megyei könyvtár az átalakulásra, a változásra a honlapon is felhívta a figyelmet. Online megjelenést biztosított A fenntartható jövőért menüben. Itt tette közzé a 2011-től havonta szerkesztett hírlevelét, amely az adott hónap időszerű érdekességeiről, internetes linkajánlóval, a szemlézett folyóiratok cikkajánlóival, a saját és külső előadások beszámolóival, könyv-, folyóirat- és videóajánlókkal biztosított színes tartalmat. A 2014 novemberéig Öko-hírlevél, majd Öko-hírek címen megjelent összeállítás archívuma 2013-ig visszamenőleg ma is elérhető, a hírlevél-szolgáltatással évi tizenegy (tíz havi és évente egy összevont) szám jut el az olvasókhoz. Az MTI Környezetvédelmi Hírlevele szintén elérhető a honlapról.
Az állományalakítással párhuzamosan elkezdődött a tartalmi feltárás is. A megyei könyvtár által előfizetett folyóiratok repertorizálása során, a témában kigyűjtött cikkekből válogatott, annotált bibliográfia készült. Tárgyszókészlete a legkorszerűbb kifejezéseket is felvette, folyamatosan bővül. Segíti a témában kutatókat és szakdolgozatra készülőket.
A környezettudatosítás újabb fordulatot vett, amikor 2013-ban a könyvtár tudatosan a gyermekek szemléleti nevelésére helyezte a hangsúlyt. Sikeres pályázati tevékenységnek (TÁMOP) volt köszönhető, hogy immár a táboroztatást is fel tudta vállalni, és ezt a tevékenységformát évről-évre megvalósította. Az agostyán-ágostonligeti ökofalu (2013) után több ízben volt táborhelyszín Komárom-Koppánymonostor (2014, 2015, 2017), Bajna (2016), 2018-ban pedig Kóspallag. Az 5–9. osztályos gyerekeket az előadásokon keresztül a gyógynövény-gyűjtésig, a kézműves foglalkozásoktól az éjszakai túrákig sokféle módon érzékenyítették a könyvtárosok.
Szintén a felső tagozatos korosztályt célozta a megyei könyvtár ökovetélkedője – mind a megyeszékhelyen, mind a kistelepüléseken –, amelyhez rangos szponzorokat talált. Míg a gyerekek figyelmét a Föld és a közvetlen környezet természeti értékei, a könyvtár környezettudatosító szolgáltatásai kötötték le, addig tágabb körben a környezetvédelmi fotópályázat és kiállítás erősítette az ökoszemlélet mellett a lokalitást is.
A városi rendezvényekre kitelepülve szintén sokak számára kommunikált a könyvtár tevékenysége, szolgáltatásai és ez által szemlélete is. A Nyitott Kapuk és a Környezetvédelmi Világnap rendezvényein óvodáskortól a középiskolás korig a zöldszemlélet mellett a „tatabányaiság” érzését kívánja erősíteni a város. A könyvtár 2014-től résztvevője a rendezvényeknek.
A gyermekkönyvtárak tevékenységében számtalan forma és lehetőség adódik nevelésre és szemléletformálásra. A fenntarthatóság és környezettudatosítás megnyilvánul a kézműves foglalkozások anyagválasztásában, a téma iránt érzékenyítő mesefoglalkozásokon, játékokon, illetve az e formákat vegyítő komplex foglalkozásokon. Pályázati forrásból napközis (2014-től Barangoló címmel) és bentlakásos környezetnevelési táborok (2013 – Boglártanya Erdei Iskola, 2015 – Környebányai Erdei Iskola) valósultak meg. De kedvelt a Mentsük meg Glóbit! címmel rendezett foglalkozássorozat, és van példa a témát feldolgozó hétre is – annak zárórendezvényéről a Magyar Televízió tudósított 2016. május 22-én Ökogyereknapot rendeznek Tatabányán címmel.
A szemléletformálás a kistelepülési könyvtári ellátást sem hagyta érintetlenül. Míg 2016-ban a megyei könyvtár fiókkönyvtáraiban is kialakította ökogyűjteményt a helyi állományokból, 2017-ig a vele szerződött 60 települési önkormányzat könyvtárai közül 40-ben alakított ki zöldpolc-rendszert – viszonylag egységes, célzott gyarapítás eredményeként. A tevékenység itt sem állt meg az állományalakításnál. Még az évben környezetnevelési vetélkedő zajlott több települési könyvtár iskoláinak részvételével.
Újabb lehetőséget kínált a KönyvtárMozi program (http://konyvtarmozi.hu), amely az 5000 fő alatti kistelepüléseken biztosít hozzáférést a magyar kultúra értékeihez – nem titkoltan a saját településükért felelősséget vállalni tudó közösség formálása érdekében. A NAVA kínálatából két természeti, ökotémájú film vetíthető (Dr. Danka Krisztina: A természet IQ-ja; Török Zoltán: Vad Magyarország – A vizek birodalma). A vetítést követő témafeldolgozás célja – korosztálytól függően játékos formában vagy beszélgetéssel – szintén a szemléletformálás. A sikert igazolja a megye városi könyvtárainak igénye hasonló programra, ugyanakkor ez esetben a nyilvános előadásra vonatkozó jogszabályokat figyelembe kell venni. A tapasztalatokról az „Ökoszemlélet és KönyvtárMozi” címmel rendezett országos konferenciát a könyvtár Tatabányán, 2017-ben.
A könyvtár kezdetektől kereste és építette kapcsolatait azokkal a helyi és országos intézményekkel, szervezetekkel, amelyek a környezettudatosítás terén elkötelezettek vagy tevékenységi körük szerint az meghatározó elemük. Az évek során egymást támogató kapcsolat alakult ki a Tatabányai Klímakör Közhasznú Egyesülettel és a Vértesi Erdő Zrt.-vel. Meghívottja a könyvtár a Klímabarát Települések Szövetsége programjainak és intézményi tagja lett a Komárom-Esztergom Megyei Éghajlat-változási Platformnak, amely a megyei klímastratégia elkészítéséért felelős. Minden, a témában rendezett konferencia és fórum, akár szakmai, akár azon túli, tapasztalatszerzésre, tanulásra, kapcsolatépítésre sarkalt. Egyrészt előadókat, kapcsolatokat eredményezett a könyvtár számára saját programjaihoz, másrészt maga is meghívásokat kapott, és tevékenységét, gyakorlatát bemutatva ismertté vált.
2016-ban a Komárom-Esztergom Megyei Könyvtári Hét zöldkönyvtári konferenciáján már sokoldalú tevékenységről és jelentős eredményekről lehetett beszámolni. Míg az országhatáron belül mind egyetemi, mind más megyei könyvtárban, egyesületi rendezvényen volt alkalom bemutatkozni, a határon túlra is eljutott a tatabányai ökokönyvtár híre: az érsekújvári Anton Bernolák testvérkönyvtárban, a szlovákiai közösségi könyvtárak konferenciáján (2015 – Zsolna és Rajecfürdő), majd 2016-ban előbb házigazdaként, azután Nyitrán, szlovák és lengyel szakmai közönség számára – előrevetítve egy nemzetközi szakmai konferencia lehetőségét.
Megérett hát a helyzet, hogy az „ökokönyvtárság” lényegét egy füzetkiadványban is hozzáférhetővé és terjeszthetővé tegye. 2016-ban jelent meg "A tatabányai Ökokönyvtár. Az ökológiai gondolkodás erősítése Tatabánya város lakó-közösségében könyvtári eszközökkel" című kiadvány, majd elkészült az angol nyelvű fordítása is. Az első változat közlésre került a hazai könyvtári szaksajtóban (Nász János – Nagy Ádám: Az ökológiai gondolkodás erősítése Tatabánya város lakóközösségében könyvtári eszközökkel = Könyvtári Levelező/lap. 2016. 2. sz. – p. 13–18.)
A könyvtár jelenlegi vezetése, Mikolasek Zsófia igazgató asszony személyében szintén elkötelezett az eddig felvállaltak és az ökoszemlélet további kiterjesztése mellett. A megvalósítás elképzelhetetlen lenne pozitív hozzáállás, többletvállalás nélkül. Nász János, a könyvtár ökológiai szaktájékoztatója kezdetektől jelentős részt vállalt a megvalósulásban. Felbecsülhetetlen munkáját – és ez által a József Attila Megyei és Városi Könyvtár munkáját – Tatabánya önkormányzata 2018-ban a Zöld Ág Díj adományozásával ismerte el. A siker és az elismerés mindannyiunké. Köszönet érte minden munkatársnak, aki közvetve vagy közvetlen részt vett ebben a munkában. Köszönet Bartók Gertrudnak, aki a pályázat angol nyelvre fordításával lehetővé tette a beadvány célba érését, és ma már sajnos nincs köztünk. Köszönet minden támogatónak a közelben és a távolban! Adjuk tovább példaként, szolgáljon ötletadóként, vezessen jó gyakorlatokhoz a társadalmi felelősségvállalás lételemeként.
