Az UFO – Nyitott rezervátumában júniusban Györffy Ákossal beszélgetett Jász Attila, azaz Csendes Toll. A József Attila Könyvtárban zajló eseményen közreműködött Kobza Vajk.
Természetesen az Új Forrás irodalmi folyóirat legutóbbi számának ismertetőjével indult a program. Ezúttal Krulik Zoltán olvasta fel egyik megjelent prózáját, majd Kobza Vajk lantjátéka után a kiváló zenésszel ismerkedhetett meg a hallgatóság. A régi korok zene-esztétikáját tanulmányozva, az orientális fúziós zene egyik hazai képviselője. Hazánkban javarészt a kevéssé ismert középkori, illetve keleti pengetős hangszereken játszik. Már gyerekkorától kezdve szoros kapcsolatba került a zenével, azonban később Anouar Brahem údművész játékát meghallva határozta el, hogy arab-lanton fog tanulni.
A József Attila díjas íróval, költővel, esszéistával és zenésszel, Győrffy Ákossal legújabb kötetének megjelenése kapcsán beszélgetett Csendes Toll.
„A könyvek külön univerzumáról kellene beszélnem, a beláthatatlan rétegekről, amelyek körülvesznek minden olyan munkát, amely ezért vagy azért fontossá válik számunkra. De erről elég nehéz beszélni, legfeljebb felvillantani lehet valamit az egymásra épülő és egymást tápláló benyomásokból, amelyekből összeáll egy könyv bennünk élő képe. Egy könyv soha nem áll önmagában. Mindig az életemben áll, a részévé válik, bármit jelentsen is ez. Mert ha már azt leírom, hogy az életem, azonnal elbizonytalanodom. A könyvek élő organizmusok vagy szellemek, lidércek, tündérek, szabadon járnak ide-oda az időben és a térben, befurakodnak a jelenségek és az események mélyére. Sokszor egyáltalán nem emlékszem egy konkrét könyvre, mégis tudom, hogy láthatatlanul és szinte érzékelhetetlenül végzi bennem a maga titokzatos munkáját. Talán a hagyomány - és végső soron a kultúra - sem más, mint ez a titokzatos működés az emberben, a könyvek, a képek, a zenék áldott aknamunkája a lélekben" – jegyzi A Watteau felhői ajánlójaként a szerző.
Elhangzott: korábban a két alkotó közös kislemezt is bemutatott „Orfeusz kertjében & Pomona” címmel. A zenét Kobza, a szöveget Győrffy jegyezte, és céljuk egy mély, meditatív utazás megjelenítése volt: a belső hallott zene atmoszféráját igyekeztek megragadni.
Mindketten az elmélyülés művészetét képviselik, a zajok mögötti csendre való figyelést: ez a motívum visszaköszön közös albumukban is.
