Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Gróf Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. 1849. október 6. Arad. A kiváló hazafiakból négyen reggel fél hatkor lőpor és golyózápor által, a többiek fél órával később kötél által haltak meg.
Batthyány Lajos miniszterelnököt is kivégezték ebben a szomorú időszakban Pesten, így az emlékezetben őt is gyakran megemlítik az aradi vértanúkkal kapcsolatban.
Október 6. az Aradi Vértanúk Emléknapja, nemzeti gyásznap Magyarországon, 2001 óta. A kivégzett hősök kultusza és legendája már aznap elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helyiséget bezártak.
A magyar köztudatban élnek máig is azok a mondatok, amelyeket a vértanúk állítólag kivégzésükkor mondtak az utolsó szó jogán. Ma már ezeket is megkérdőjelezik. A kivégzés napjáról számtalan, sok esetben a szemtanúk által lejegyzett feljegyzés és visszaemlékezés maradt fenn, azonban ezek egyike sem említi e mondatokat, szerintük a vértanúk némán mentek hóhérjaik elé.
Német, szerb, örmény, horvát, osztrák és magyar egy emberként, a hazáért mentek a halálba. Egyes információk szerint, volt köztük olyan, aki nem is beszélte a magyar nyelvet. Mégis az életüket adták e hazáért.
A József Attila Könyvtár nagyon sok kötete foglalkozik ezzel a korral, a vértanúkkal. Közülük ketten, Török Ignác és Damjanich János Komárom ostromában is részt vett, ahol a vár parancsnoki pozícióit is betöltötték. A komáromi vár átadásáról október 1-jén állapodtak meg a felek. A várőrség büntetlenséget kapott, és október 4-ére megtörtént a várrendszer teljes átadása a császári hadsereg javára.
Hősök voltak, akiknek a neve hallatán megdobban a magyarok szíve.
