Szívesen olvasna, de nem tudja mit? Megfogadta, hogy idén aktív könyvtárhasználó lesz, és javaslatra van szüksége ahhoz, hogy melyik könyvet vegye le a polcról? A Tájoló könyvklub tagjai segítségére lehetnek ebben. Minden hónapban ajánlanak Önnek egy nekik fontos, hozzájuk közel álló könyvet, mely a sok olvasmány közül valamilyen oknál fogva kiemelkedik: amely jó barát és segítő támasz lehet mások számára is, vagy felhőtlen szórakozást kínálhat a borús napokon.
Pip Williams – Elveszett szavak szótára
(A könyv aktuális elérhetősége a könyvtár katalógusában ellenőrizhető.)
Vannak könyvek, amelyek egy történetet mesélnek el. És vannak olyanok, amelyek egy történet mögött egy egész korszakot, egy gondolkodásmódot és egy társadalmi problémát mutatnak meg. Számomra az Elveszett szavak szótára az utóbbiak közé tartozik.
Már az alapötlet teljesen magával ragadott: az Oxford English Dictionary megszületésének története, a szavak gyűjtése, rendszerezése és a kérdés, hogy vajon kik döntik el, mely szavak érdemesek arra, hogy fennmaradjanak az utókor számára.
De ez a regény sokkal több, mint a lexikográfia története.
Esme életútján keresztül egy olyan világ tárul elénk, ahol nemcsak szavak vesznek el, hanem emberek történetei is. Nők, munkások, a társadalom peremére szorulók, akiknek a hangja gyakran nem jut el azokhoz, akik a hivatalos történelmet vagy éppen a szótárakat írják.
Különösen tetszett, hogy a szerző valós történelmi eseményeket és valóban létezett személyeket szőtt össze egy fiktív főszereplő történetével. Így sikerült egyszerre informatívvá és személyessé tennie ezt a korszakot.
Ugyanakkor számomra ez elsősorban karakterközpontú regény volt. A szüfrazsettek mozgalma, az első világháború vagy maga a szótárkészítés folyamata inkább háttérként szolgált Esme történetéhez. Emiatt időnként lassúnak és eseménytelennek éreztem, és néhány izgalmas témát szívesen láttam volna még mélyebben kibontva.
Mégis hálás vagyok ezért a könyvért. Mert fontos kérdéseket tesz fel.
Ki dönti el, mely szavak maradnak fenn? Kinek a története számít? És hány ember, hány érzés, hány tapasztalat hullik az asztal alá ugyanúgy, mint azok a szócédulák, amelyeket senki sem tartott elég fontosnak ahhoz, hogy megőrizze?
Az Elveszett szavak szótára nem egy pörgős történet, hanem egy lassabb, elgondolkodtató olvasmány. Olyan könyv, amely arra emlékeztet, hogy a nyelv nemcsak szavak gyűjteménye, hanem azoknak az embereknek a lenyomata is, akik használják. És talán éppen ezért olyan fontos.
Ti olvastátok már? Mit gondoltok: léteznek olyan történetek vagy akár szavak, amelyek méltatlanul merültek feledésbe?
Jankovics Dóra ajánlója
