Szívesen olvasna, de nem tudja mit? Elhatározta, hogy 2025-ben több könyvet fog olvasni, mint a múlt évben, de bizonytalan a könyvválasztásban? Megfogadta, hogy idén aktív könyvtárhasználó lesz, és javaslatra van szüksége ahhoz, hogy melyik könyvet vegye le a polcról? A Tájoló könyvklub tagjai segítségére lehetnek ebben. Minden hónapban ajánlanak Önnek egy nekik fontos, hozzájuk közel álló könyvet, mely a sok olvasmány közül valamilyen oknál fogva kiemelkedik: amely jó barát és segítő támasz lehet mások számára is, vagy felhőtlen szórakozást kínálhat a borús napokon.
Mélissa Da Costa: Az ég minden kékje
(A könyv aktuális elérhetősége a könyvtár katalógusában ellenőrizhető.)
A kortárs francia irodalom egyik legolvasottabb szerzőjének első regénye 2019-ben jelent meg, magyarul az Európa Könyvkiadó adta ki 2024-ben Kaló Krisztina fordításában. Mivel a kötet gyorsan elfogyott a magyar könyvesboltok polcairól, ezért a kiadó 2025 áprilisában újra megjelentette. Vajon mi a titka ennek a sikernek?
Az olvasmányos stílusban megírt történet főhőse, Émile 26 éves, s egy nagyon ritka betegségben, fiatalkori Alzheimer-kórban szenved. Mivel ez egy gyógyíthatatlan betegség, elhatározza, hogy nem fogja kórházi ágyban fekve tölteni a neki jósolt két évet. Vásárol egy lakóautót, felad egy online apróhirdetést, amelyben útitársat keres. Így jelenik meg életében a szótlan, fekete ruhába öltözött Joanne, aki vele tart a Pireneusokba tett úton.
Az olvasó elkíséri Émile-t és Joanne-t ezen az úton, s ahogy ők egymást, úgy mi is megismerjük életük eseményeit, az örömöt, a bánatot, a fel nem dolgozott traumákat. Tanúi lehetünk annak, ahogy idővel megnyílnak egymás felé, s a megszülető új bizalom a betegség egyre embert próbálóbb pillanatai ellenére is varázslatos kalanddá alakítja utazásukat. „Ahogy te is mondtad, régi emlékek bukkannak fel, de most már másképp látjuk őket, új szemmel.” – fogalmazza meg a lány Émile egyik kérdésére adott válaszként.
A szereplők sorsa mélyen megérinti az olvasót. S ami igazán különleges ebben a könyvben, hogy minden fájdalom, szomorúság ellenére is életigenlő alkotás. Egyszerre sírunk és mosolygunk, amikor a végére érünk, s a legszívesebben újrakezdenénk az olvasást. Mélissa Da Costa regényét nem könnyű kikölcsönözni a könyvtárból – nekem is elő kellett jegyeztetnem, hogy megkaphassam –, de megéri várni rá: életre szóló könyvélmény, amit nem szabad elmulasztani.
