A sorozat mai epizódja is szorosan kapcsolódik a bányászathoz. A tatabányai légsűrítőkről beszél az Emlékmentő sorozatunk nyolcadik részében Dallos István helytörténész, fotóművész.
A bányákban a különböző tevékenységek elvégzését támogató gépek működését sok esetben sűrített levegő segítette. Tatabánya élen járt e technika használatában.
Már az 1900-as évek elején sűrített levegőt előállító kompresszor állomásokat alakítottak ki több bányában. Levegő hajtotta például a fúrógépeket, a légkalapácsot is. Később, mikor már növekedett a bányákban a levegőfelhasználás kompresszor-telepet létesítettek. Rendkívül hangosan működött. Valamikor Kompresszor utca is volt a 11-es akna mögötti területen – ez is erről árulkodik.
A mellékelt képeken azokat a tevékenységeket lehet látni, amelyek elvégzését támogató gépeket sűrített levegő működtette. Szó esett: „levegős vitláról”, vagy rabló vitláról” is a beszélgetésben. Ezek tulajdonképpen levegővel ellátott csörlők voltak. Kiváló szakembereket is kiemelt Dallos István, mint Magda István, aki a Magda-féle fúrószár kitalálója volt.
A 28 Házak közelében hozták létre a központi légsűrítő telepet, amely 1948-ig működött. Elhangzott a beszélgetésben a Titanic is, amelynek gépházában ugyanabban a gyárban készített kazán volt, mint itt – csak jóval nagyobb, hogy a hatalmas tengerjáró hajót hajtani tudja.
Később Svájcból rendeltek nagyobb teljesítményű gépeket, mellé a Szovjetúnióból turnó típusú kompresszort – ez adta a telep nevét, Szovjet turbó épületnek hívták. A süvítő hangot még a sportcsarnoknál is lehetett hallani. Amíg működött. Ma már omladozik a sok beton.
Galéria:
