Az önkéntesek nemzetközi napját az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kezdeményezte, hogy elismerje azokat, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szabad akaratukból segítenek másokon. Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én fogadta el az emléknap megtartását, majd 2002-ben újabb határozattal szólította fel a kormányokat az önkéntesség támogatására, mint a gazdasági és társadalmi fellendülés stratégiai eszközére. Az önkéntesség jótékonyság, közösségépítés és segítségnyújtás, amelynek célja nem a pénzbeli jutalom, hanem mások életének jobbá tétele.
Világszinten csaknem 1 milliárd, Európában mintegy 116 millió felnőtt vesz részt önkéntes tevékenységben. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint több mint 2,2 millióan önkénteskednek, ami a felnőtt lakosság mintegy egynegyedét–harmadát jelenti. Az önkéntesek tevékenysége széles spektrumú: részt vesznek kulturális, szociális, környezetvédelmi és oktatási projektekben, közösségeket és szervezeteket támogatnak, valamint elősegítik a társadalmi összetartást és a közösségi felelősségvállalást.
Az önkéntesség Magyarországon is jelentős szerepet játszik a civil szervezetek és intézmények működésében. Például a József Attila Könyvtár működését is segítik önkéntesek, akik nélkülözhetetlen munkájukkal teszik élővé a közösségi kulturális életet. Az önkéntesek nemzetközi napja arra is lehetőséget ad, hogy köszönetet mondjunk minden segítőnek, és felhívjuk a figyelmet az önkéntesség társadalmi és gazdasági jelentőségére.
Ezen a napon ünnepeljük azokat, akik szabadidejüket mások javára fordítják, erősítik a közösségeket, és hozzájárulnak a társadalmi jóléthez. Az önkéntes munka nemcsak segítő, hanem inspiráló is: példát mutat, és ösztönzi a közösség minden tagját arra, hogy aktívan részt vegyen a társadalmi életben. Az önkéntesség tehát nem csupán személyes érték, hanem a társadalom fejlődésének is alapja.
