Új bikapók faj került elő az Aggteleki Nemzeti Parkban
Április második hetében a boldogkőváraljai Vár-hegyen előkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén egy új bikapók faj.
Hazánkban a korábban ismert egyetlen bikapók fajról a közelmúltban derült ki, hogy valójában három különböző faj. Eddig az ANPI területéről egyedül a sárgafejű bikapók (Eresus moravicus) volt ismeretes. A most előkerült deres bikapók (Eresus hermani) esetében is csak mintegy tíz éve ismerték fel, hogy elkülönül a többi bikapók fajtól. A szakirodalom szerint ennek a fajnak a hímjeivel találkozhatunk legkorábban március-április környékén.
Tavaszi természetles és a kék vércsék titkai
A telepesen fészkelő kék vércsék viselkedésének titkait is kiderítették magyar madarászok a világ „vércsefővárosában”. Milyen titkokra derült fény az angolai Falcopolisban? Fenntartható afrikai életvitel: távcsöves puskás hobbivadászok helyett természetszerető teleobjektíves turisták. Miért fontos a vércsék fennmaradásában a vetési varjú? Mi az az afrikai terepi szorzó?
Növényvakság: egy gyógyítható civilizációs betegség
Mi az a növényvakság? Milyen okai vannak a növényvakság kialakulásának? Hogyan függ össze az életformánk ezzel a kóros jelenséggel? Gyógyítható-e a növényvakság, és ha igen, hogyan? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Zsolnai Balázs kertészmérnök-növényorvossal.
A növényvakság fogalmát 1998-ban vezette be két amerikai botanikus, Elisabeth Schussler és James Wandersee. Egy általuk idézett kutatás megállapította, hogy a fiatalok sokkal inkább az állatok után érdeklődnek, a növények kevésbé izgalmasak számukra. Definíciójuk szerint a növényvakság elsődlegesen azt jelenti, amikor valaki képtelen észlelni és felismerni a környezetében lévő növényeket, másodlagosan pedig nem látja meg a növényeknek a bioszférában és az emberi létben betöltött szerepét.
Áprilisi öko-esték vendége Orbán István népi gyógyász lesz. Helyszín: Tatabánya, Fő tér 2., 2025. április 29., kedd 17 óra.
