Az Év beporzói 2026-ban a zengőlegyek
A rovarvilág repülőbajnokai szinte mindenütt előfordulnak: az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével bárhol találkozhatunk e népes család valamelyik tagjával. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak ők is, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.
Méretük fajtól függően a 7-15 mm között lehet, testalkatuk változó: lehetnek zömökebbek, de karcsúak, lehetnek csupaszok, de szőrösek is. Rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva. Számos fajuk mintázatával egyes méhalkatúakat utánoz, álruhájuk segíti túlélésüket.
Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 mm nagyságú petékből kikelő lárvák azonban vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.
Hogyan vált a közönséges százszorszép a klímaváltozás "látható jelévé"?
Szerzői jogok Micheile Henderson via Unsplash.
A szakértők komoly aggodalmuknak adtak hangot mondván, a hőmérséklet legkisebb emelkedése több száz vadvirágfajnál is korai virágzást indíthat el.
Több száz vadvirág virágzott és virágzik az idei télen, mivel az éghajlati szélsőségek drasztikus „eltolódást” okoztak természetes ciklusukban. Bár a margaréták vagy a pitypangok látványa kétségtelenül színt visz a januári szürkeségbe, ezeknek a fajoknak jó esetben tavasszal kellene virágozniuk, amikor a hőmérséklet emelkedik és a fagy megszűnt. Bolygónk azonban folyamatosan melegszik, ez pedig zavart okoz a természetes környezetben. A 2025-ös szélsőséges időjárás után az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala figyelmeztetett, hogy a szigetország növényvilága a klímaválság „látható jele” lett.
A fürge gyík az év hüllője 2026-ban
Fotó: Barcsay Ákos
A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya - közölte a szervezet az MTI-vel csütörtökön. A tájékoztatóban kiemelték, hogy a fürge gyík egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét jelentő üde, nedves rétek és hegyi kaszálók - a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében - kiszáradnak, megváltoznak. A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak alkotják. Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 centiméter, ennek jóval több, mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul. A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő, párzásuk áprilisban és májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amiben egyikük vagy mindkettőjük elveszítheti a farkát. A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5-12, pergamenes héjú tojását. A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, de a forró, aszályos napokon aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek.
