Egyre nagyobb lábon élünk, miközben a kék bolygó változatlan. A bolygó mérete változatlan, az emberek életkörülményei, felhasznált élettere azonban rohamosan nő.
Harmincnégy éve, 1991. október 21-én a dalai láma indította el a Földünkért kampányt, hogy felhívja a figyelmet az első környezeti világtalálkozóra, az 1992-es riói Föld-csúcsra. Azóta ez a nap világnapként emlékeztet minket cselekvésre és az élővilág megőrzésére.
A Föld védelmére indított világméretű kampány (Caring for the Earth) sokakat megszólított: csöpögő csapokat zártunk el, a kádfürdőt zuhanyozásra cseréltük, energiatakarékos izzókat használtunk, hőszigeteltük lakásainkat, egyre többen biciklire váltottak, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Ma már a húsmentes hétfők, a helyi termékek népszerűsítése és az „Igyál a csapból!” kampány is a mindennapjaink része. Ennek ellenére az ökológiai lábnyomunk tovább növekszik.
Több természeti erőforrást használunk el, mint amennyit a Föld fenntartható módon képes nyújtani. Az idén az ökológiai túllövés napja már július 24-re esett – több mint egy héttel korábban, mint tavaly, amikor augusztus 1-jén volt. Ez nem csupán egy dátum a naptárban, hanem riasztó jele annak, hogy bolygónk ökológiai egyensúlya egyre inkább felborul.
Kihalt állatok, eltűnt növények, globális felmelegedés… Mit tehetünk a hétköznapokban apró lépésekben, hogy lassítsuk ezt a folyamatot? Számtalan könyv és szakirodalom foglalkozik ezzel, és a József Attila Könyvtár, mint Zöld Könyvtár, vallja: apró lépésekkel lehet eredményt elérni.
Az intézmény nemcsak könyveket kínál a témában, hanem működését is fenntartható módon igyekszik alakítani.
Ahogy Mahatma Gandhi mondta: „A Föld mindenki szükségletét ki tudja elégíteni, csak a kapzsiságát nem.”
Forrás: fna.hu
