Szeptember 16-a az Ózon világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld egyik legfontosabb védőpajzsára. Az ózonréteg a sztratoszférában helyezkedik el, és mintegy 15–35 kilométerrel a fejünk felett láthatatlanul végzi a munkáját: kiszűri a Nap káros ultraibolya sugárzásának nagy részét. Ha nem lenne, sokkal több bőrrákos megbetegedéssel, szembetegséggel és a természetes ökoszisztémák súlyos károsodásával kellene számolnunk.
Az 1980-as években azonban kiderült, hogy bizonyos vegyületek – például a hűtőkben és spray-kben használt freonok – komoly pusztítást végeznek az ózonrétegben. Az Antarktisz felett például ózonlyuk alakult ki, ami világossá tette: ha nem változtatunk, az egész bolygó élővilága veszélybe kerül. A Montreali Jegyzőkönyvnek (1987) köszönhetően sikerült összefogni, és fokozatosan kivonni a káros anyagokat. Ez volt az egyik legjobb példája annak, hogyan tud a világ közösen tenni a környezet védelméért. A jó hír, hogy az ózonréteg azóta lassan regenerálódik, és a tudósok szerint néhány évtizeden belül teljesen helyreállhat.
Ha szívesen olvasna többet a témáról, érdemes ellátogatnia a tatabányai József Attila Könyvtárba, ahol rengeteg kiadványt talál a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és a környezetvédelem tudományos hátteréről. Könyvek, folyóiratok, sőt ismeretterjesztő kötetek is várják az érdeklődőket – minden korosztály számára érthetően és élvezhetően.
Az Ózon világnapja jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: a légkör védelme nem csak a tudósok dolga. Mindannyian hozzátehetünk valamit – például energiatakarékossággal, környezettudatos döntésekkel vagy éppen azzal, hogy nyitottak vagyunk a tanulásra.
