Niels van Hove: Hogyan győztem le a szekálómat
Alice kedves és vidám kislány, mégis valami rossz történik vele. Az iskolában szekálni kezdi valaki, akiről addig azt hitte, hogy a barátja. Alice egyre szomorúbb és magányosabb lesz, megrendül az önbizalma, már nem is akar kimozdulni otthonról. Végül elmondja az anyukájának, mi bántja, és közösen kitalálják, hogyan védje meg magát a szekálótól. Miután ez sikerül, Alice újra szeretetreméltónak, erősnek és magabiztosnak érzi magát, így visszatér a barátai közé. Történetével pedig másoknak is segít abban, hogy hasonló helyzetben ki tudjanak állni magukért, ahogy ő is tette.
A kortárs zaklatás egyre kiterjedtebb jelenség szerte a világon, így Magyarországon is. Nagyok sok gyermek szenved szóbeli, érzelmi, fizikai vagy online bántalmazástól, kiközösítéstől – és az esetek jelentős részében magukra maradnak a problémájukkal, nem kérnek/kapnak segítséget. Pedig ilyenkor az a legfontosabb, hogy beszélni tudjanak a történtekről egy olyan felnőttel, akiben megbíznak, a szülő és pedagógus pedig észrevegye rajtuk a megfélemlítésről, bántalmazásról árulkodó jeleket. Ez a könyv segít szóba állni a gyerekkel erről a nehéz témáról. Bár a történet megoldása természetesen nem alkalmazható minden helyzetben, hiszen a különböző esetek más-más hozzáállást és eszközöket igényelhetnek, a lényeg az, hogy a gyerek jelezze, ha baj van, a szülő és a pedagógus pedig közösen keresse a cselekvés legjobb módjait.
Bán Zsófia: Vagánybagoly és a harmadik Á, avagy Mindenki lehet más
Ide jár Nemhanemka, Pipacs Vili, Kasza Blanka, Varga Liza, Hirlemon Bonifác, Biliboc Valentin, Hardtmuth Kohinoor és Lakatos Sanyika is. Ahányan vannak, annyifélék!
Van egy jófej tanító nénijük, Mimi néni, aki mindig mindent megold. De van, amikor Mimi néni sem elég: ilyenkor lép a színre Vagánybagoly, aki ott él az iskola melletti erdőben, mindent tud, mindent lát, mindent ért, és segít a gyerekeknek. Vagyis Vagánybagoly egy igazi szuperhős!
Bán Zsófia (Esti iskola, Turul és dínó, Lehet lélegezni) meséje igazi érzékenyítő mesekönyv, hiszen minden fejezete, minden története arra emlékeztet, amit az alcím ki is mond: mindenki lehet más. Még ha néha ezt nem is mindig olyan könnyű elfogadni és feldolgozni.
Arne Svingen: Magas cé és jobbhorog
Az Egy törött orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. És hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll.
Az olyan fontos napok históriája ez a könyv, amelyeken egyszerre történik minden, és semmi sem többé lesz olyan, mint azelőtt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a könyv is megnevetett, miközben néha elszorítja a torkodat.
Shona Innes: A játszótér olyan, mint a dzsungel
„A játszótér olyasmi, mint a dzsungel.
Vad kalandokra ott számítanunk kell.
Például általában vannak itt
egymást ugrálva heccelő makik,
és ahogy a dzsungelben, úgy van itt is
egy-két vérszomjasan dühöngő tigris.
A játszótér jó gyakorló terep,
hogy másokkal kijönni mint lehet,
és arra is, hogy találjuk magunk fel.”
(Varró Dániel fordítása)
Nehéz élethelyzetekkel nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is küzdenek nap mint nap. És bár a problémák hétköznapiak, a megoldások hogyanja már korántsem olyan egyszerű. SHONA INNES, ausztrál klinikai és törvényszéki pszichológus maga is hosszú évek óta segít bajba jutott gyerekeknek, hogy feldolgozhassák traumáikat. KönyvTÁRS-sorozatában közérthetően, a legfiatalabbak nyelvén jár körül egy-egy fontos témát, mint a barátság, az élet elmúlása, a játszótéri helyzetek vagy az internet használata. AGÓCS ÍRISZ képei szívmelengetőek és elgondolkodtatóak. VARRÓ DÁNIEL verselése pedig mesterien könnyed és humoros. Ilyen az ideális KönyvTÁRS.
Rosemary Stones: Szállj le rólam!
Az emberek közötti kapcsolatok átmeneti vagy súlyosabb zavarainak egyik oka az agresszió, amely felütheti a fejét nyíltan – éles párbeszédek, fizikai bántalmazások –, de rejtettebb módon is, mint a metakommunikatív jelzések (hang, arckifejezés, elutasító gesztusok). Az agressziótól a gyerekek, a fiatalok talán még jobban szenvednek, mint a viselkedéslélektan apróbb fortélyait már ismerő, alkalmazó felnőttek. Hozzájuk fordul, a kiskamaszokat, a serdülőket tanítja a kitűnő népszerűsítő könyv. Megismertet a „gyötrés” természetével, módjaival, bemutatja az agresszív embert, aki általában vagy a rossz nevelés áldozata, vagy kisebbrendűségi érzéstől igyekszik ezen a járhatatlan úton megszabadulni, valamint bemutatja áldozatait. Mi a teendő? – teszi fel a kérdést és okosan, szellemesen, sok gyakorlati példával megtanítja a fiatalokat a védekezésre. Ennek lényegét, sikerét az önbizalom, az önbecsülés kifejlesztésében látja, és sok hasznos tanácsot ad, miként lehet a fiatal is a „maga ura”. „Boldogsággyakorlatai” ügyesek, voltaképpen könyvének ez a fejezete a felnőtteknek is tanulságos lehet, de az önvédelmi módszerek intelmei csak a gyerekeknek szólnak (Erőszak a kollégiumban; Mondd meg, ha bántottak; Meg kell-e tanulnod verekedni? stb.)
Történet a barátságról és az elfogadásról a Tolerancia-sorozatban.Palkó, a mindig segítőkész kisfiú legjobb barátai a könyvek. Naphosszat olvasással tölti az idejét, és bár arra vágyik, hogy osztálytársai elfogadják, azok mégsem barátkoznak vele.
Egy délután a játszótéren mégis barátra lel. Lenka örömmel rollerezik és rajzol vele. Játékuknak a közelgő vihar vet véget, de már mindketten tudják, hogy ezután mindennap várni fogják egymást.
„– És mi volt az ebéd?
– Nem tudom.
– De megetted?
– Meg.”
Orlit Gidali: Nóra, a gondolatolvasó
Nóra egy napon azzal jön haza az oviból, hogy egy fiú kicsúfolta.
A mamájától kapott varázspálcával azonban hirtelen látni kezdi, amit az emberek mondanak, és azt is, hogy igaziból mit gondolnak.
„Nóra látta, hogy az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak,
és nem mindig azt gondolják, amiről azt mondják, hogy gondolják,
és nem mindig azt mondják, amit mondani akarnak.”
Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka
Kitti sokat van egyedül, és sokszor unatkozik: egy igazi kalandra vágyik! Folyton történeteket talál ki, álmodozik, de hiába: az osztálytársai közül senki sem értékeli a fantáziáját, és ő gyakran magára marad. Míg a többiek a lovastáborban vagy a tengerparton szelfiznek, ő a nagynénjénél, a világ legunalmasabb helyén, Cseresznyeligeten nyaral. De Kitti még Cseresznyeligetből is képes egy izgalmakkal teli mesevilágot teremteni – és a szomszéd gyerekekkel hirtelen egy igazi nyomozás kellős közepén találják magukat. Ráadásul közben talál magának egy legjobb barátnőt is.
„Mi lenne, ha felugorhatnék az égre?”
A tizennégy éves Avalon pompásan érezte magát a bőrében, egészen addig, amíg új iskolába nem került. Arra persze számított, hogy egy kis időbe telik, amíg beilleszkedik, de arra nem, hogy valaki a világhálón valóságos háborúba kezd ellene, és nagyon sokan felülnek a becsületébe gázoló szavaknak. Lehet-e félvállról venni a nyilvánvaló hazugságokat? Segíthetnek-e a szülők vagy csak még kínosabb helyzetbe kerül, ha beavatja őket? Avalon csak egy-két új barátra támaszkodhat, miközben az ismeretlen rágalmazó újabb és újabb támadásokat indít a neten…
De miért? Kinek ártott? Mit követett el?
„[…] nem akartam beszélni, hiszen a szavak pusztítanak, de a csönd még halálosabb volt.”
Wéber Anikó: Az osztály vesztese
Az éjszaka leple alatt furcsa kép kerül az osztály facebook oldalára: esetlen alak minionjelmezben, felette a falra írt felirat: Az osztály vesztese!
Az osztályfőnök tombol, a diákok gyanakodva méregetik egymást. Tettesnek se jó lenni, de áldozatnak még rosszabb. Gyerekek életét ismerjük meg mindenestül, miközben velük izguljuk és szorongjuk végig ugyanazt a pár napot a felkeléstől a feleltetéseken át a napköziig. Vajon ki tette és miért?
„ – Anti, gondold végig, hogy azzal, amit mondasz, megbántasz-e valakit. Aztán gondold végig, hogy ha nem mondod el, azzal kit bántasz meg. És végül gondold meg azt is, miért fontos, hogy kiderüljön az igazság.”
„El fogsz tűnni. Mint Anna macskája. Elrabolnak vagy köddé válsz. Melyiknek örülnél jobban?”
Végre nem kell suliba járni, mert kirándulni megy az osztály! Ám a hatodikból páran egy ártatlannak tűnő tréfára készülnek: kiszöknek éjszaka az erdőbe, és lepedőbeöltözve, kísértetként huhogva megijesztik két osztálytársukat. Egy „igazi” kísértet közbelépésével azonban a kaland komolyra fordul, és három gyereknek valóban nyoma vész az egykori remeteségben. A diákok nem mernek szólni a kísérőtanároknak, hiszen tilosban járnak, inkább maguk derítik ki, hova tűntek a többiek. Az osztályban leosztott szerepek átértékelődnek, mert a sikerhez mindenkire szükség van. Az izgalmas éjszakai kaland során azonban nemcsak az álkísértetről kerül le végül a csuklya, de mindenkinek szembe kell néznie a saját félelmeivel is.
August (Auggie) Pullman arcdeformitással született, így nem járhatott suliba – egészen mostanáig. Éppen most kezdi majd az ötödik osztályt a Beecher Prep iskolában, és ha valaha is csöppentél már újoncként egy közösségbe, pontosan tudod, milyen nehéz ez. Az a helyzet, hogy Auggie is csak egy hétköznapi gyerek. Csak éppen az arca nem hétköznapi. De képes lesz meggyőzni az osztálytársait arról, hogy külseje ellenére közéjük tartozik?
R. J. Palacio egy modern klasszikust írt. Humoros, felemelő és hihetetlenül megható regényt, amire a végszót követően még sokáig emlékezni fogunk – miután együltő helyünkben elolvastuk, és lelkesen továbbadtuk.
Jacqueline Wilson: Komisz lányok
Mandynek sok „bűne” van: osztályelső, ráadásul szemüveges, és idős édesanyja szörnyű, divatjamúlt ruhákba öltözteti. Mindez elegendő okot szolgáltat Kimnek és bandájának, hogy nap mint nap szekírozzák. Emiatt örül annyira, amikor Tanya, ez a kicsit bolondos, furcsa szomszédlány a barátjává fogadja. Mandy édesanyja egyáltalán nem boldog ettől a barátságtól. Attól tart, hogy Tanya rossz hatással lesz a kislányára. Mandy azonban úgy érzi, erről szó sincs, sőt! Épp Tanya segítségével tud majd kikerülni az állandó csúfolódások kereszttüzéből.
Louis Sachar: Bradley, az osztály réme
Bradley Chalker a legidősebb az ötödik osztályban. És a legerősebb. Ez még nem lenne baj, de kötekedik, verekszik – a lányokat sem kíméli – s persze a tanulásban sem jeleskedik. Helye a leghátsó sorban olyan, mint egy sziget: előtte, mellette nem ül senki. Tanárai szerint „komoly viselkedési zavarokkal küzd”, s mi tagadás, ők sem rajonganak érte. Érkezik azonban egy nevelőtanár, aki megkedveli. Azt állítja, Bradleyről, hogy érzékeny, jószívű gyerek, aki meg tud változni, ha van elég mersze hozzá.
Kiállja-e Bradley ezt a kemény próbát? Erről ad számot ez a fordulatos, humoros, a gyerekek és az iskola világának közeli ismeretéről tanúskodó könyv, az író egyik legismertebb regénye. Tizenkilenc díjat nyert Amerika-szerte, melyeket fiatal olvasók szavazata alapján ítélnek oda.
Pacskovszky Zsolt, Rigler Ilona: Hogyan élheted túl, ha rád száll az osztály
A Móra Kiadó 9-11 éves gyerekeknek szóló pszichológiai könyvsorozatának kötetei egy-egy lelki problémát járnak körül. A könyvek két részből állnak: egy történetből és a hozzá tartozó, segítő feladatokból, tanácsokból, amelyek magyarázzák és feloldják az olvasóban az ábrázolt konfliktust és érzelmeket. A kapcsolódó feladatok, tanácsok a Heim Pál Gyermekkórház mentálhigiénés szakembereinek szakmai tudásán alapulnak, a történetek a szakmai csapat és Pacskovszky Zsolt író közös munkájával valósultak meg. A sorozat első kötete a kiközösítés témakörével foglalkozik.
„…mi sokszor nem is gólra játsszuk a focit. Aznap se gólra játszottuk. Hanem kapufára” – meséli Patrik, akinek osztálytársai megdöbbentő játékot eszelnek ki arra, hogy egymást megleckéztessék.
Pacskovszky Zsolt, Rigler Ilona: Hogyan élheted túl, ha „furcsának” tartanak
Nimród nem szeret az iskolaudvaron játszani az osztálytársaival. Órán megkukul, ha felszólítják, és félelmében néha még mindig a pad alá bújik, mint elsőben. Andris épp az ellentéte: örök izgő-mozgó, hangoskodó gyerek, aki folyton szerepelni akar. Nem szívelik egymást, és mindketten nehezen találják helyüket az iskolában.
De mi történik, ha a két gyerek lovagként találkozik a vulkánsárkány várának közelében, a kedvenc számítógépes játékukban? És mit szól ehhez az osztály?
Mit tégy, ha „csodabogár”, „furcsa”, „más” osztálytársad van?
Mindenki másban ügyes, jó. Derítsd ki, hogy ő miben!
Beszélgess vele időnként, ne hagyd, hogy mindig egyedül legyen!
Amiben gyenge, ami nehezen megy neki, abban próbáld meg támogatni.
A történetet kísérő kérdések, feladatok és tanácsok segítenek abban, hogy könnyebben vedd az élet nehézségeit.
A könyvben szereplő feladatok összeállítását a Heim Pál Gyerekkórház Mentálhigiéniai Központjának dolgozói ötleteikkel, tanácsaikkal segítették.
A Titoktündér sorozat második része, a korábbi kalandok folytatása.
Hőseink nem változtak az előző részhez képest: Tobias és Lola továbbra is velünk tartanak, ám az iskola kezdetén létrejött Titok Klub révén kibővült a csapat Pannival és Boldizsárral, valamint az ő titoktündéreikkel: Lottival és Helennel. Ahány gyerek, annyi féle, így még több izgalmas lehetőség, még több – a valóságban is bármikor és bárkivel előforduló – szituáció segít a gyerekeknek abban, hogy maguk is átéljék és átérezzék a mesék tartalmát, mondanivalóját.
Néhány témakör újból felmerül majd, mert a magunkba vetett hitet, önbizalmat és szeretetet napról napra erősíteni kell. Mindezeket persze új történetekben ismerhetik meg a gyerekek. Vannak új, eddig nem érintett területek is, melyek tetszik, vagy sem, részei az életünknek és sajnos elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb – közvetve, vagy közvetlenül – a gyerekek is találkozzanak vele. Ilyen például a szülők különköltözése, a vagyoni helyzet miatti megkülönböztetés, netán csúfolódás, némi hiszti, vagy azok a bizonyos „cukros bácsik/nénik”, akiktől oly nagyon féltjük őket…
Minden mese varázslatos és különálló történtet, mindegyikben rejlik valami jó és szép ami rögzül, amire könnyű lesz emlékezni, ha netán a valóságban is találkoznak vele. Előkerülnek régi és új varázskellékek, és vannak mondókák is, amelyek további segítséget nyújtanak a napi szintű alkalmazásban.
Kertész Edina: Lajhár, a sztár
Lona szeretné, ha az osztály menő lányai, Menta Málna és Napsugár bevennék maguk közé a csapatba. Igyekszik felhívni magára a figyelmet. Fotókat készít magáról, amik felkerülnek róla az internetre. De nem hozzák el a várva várt sikert, sőt, mindenki kineveti, osztálytársaik gúnyolódásának céltáblája lesz. Még szerencse, hogy új barátra talál Drazsé, az elszánt környezetvédő személyében, és feltűnik az életében Pedró nagybácsi is, aki a messzi Costa Ricából érkezik.
Ám Pedró bácsi mégsem az, akinek mondja magát, és egy iskolai bulin minden összekavarodik… Sikerül Lonának rátalálnia arra, amiben igazán jó, és segíteni Pedró bácsinak otthona, a nemzeti park megvédésében?
Összeállította: Zantleitnerné Szebenyi Zsuzsanna