A Tájoló könyvklub márciusi ajánlója

Szívesen olvasna, de nem tudja mit? Elhatározta, hogy 2025-ben több könyvet fog olvasni, mint a múlt évben, de bizonytalan a könyvválasztásban? Megfogadta, hogy idén aktív könyvtárhasználó lesz, és javaslatra van szüksége ahhoz, hogy melyik könyvet vegye le a polcról? A Tájoló könyvklub tagjai segítségére lehetnek ebben. Minden hónapban ajánlanak Önnek egy nekik fontos, hozzájuk közel álló könyvet, mely a sok olvasmány közül valamilyen oknál fogva kiemelkedik: amely jó barát és segítő támasz lehet mások számára is, vagy felhőtlen szórakozást kínálhat a borús napokon. Fogadják szeretettel havonta megjelenő írásainkat!

 

Andy Weir: A Hail Mary küldetés

(A könyv aktuális elérhetősége a könyvtár katalógusában ellenőrizhető.)

hail_mary
Mihez kezdenél, ha egy űrhajóban ébrednél, fogalmad nem volna arról, hogy ki vagy, hogyan és miért kerültél oda, és hova tartasz? Ryland Grace-szel pont ez történt. A helyzetet súlyosbítja, hogy két halott is van mellette, és az életfunkcióit egy robot szabályozza. Szerencsére a robot engedi felkelni, amikor úgy ítéli meg, hogy képes egyedül is életben maradni, de a kérdéseire még sokáig nincs válasz. Grace azonban tudós, így a hajó működését elég jól érti, a fokozatosan visszatérő emlékeiből pedig rájön, hogy fontos küldetést teljesít: meg kell mentenie a Földet, az emberiséget. Valami elszívja a Nap energiáját, 30-40 év múlva a Föld kihűl. A Tau Cetire tart, amely hasonló helyzetben van, mint a Föld: a „napját” megtámadta az „asztrofág”, mégsem fenyegeti a kihűlés. Vajon mi az oka? Mivel a társai a hosszú kóma alatt meghaltak, egyedül kellene mindennel boldogulnia, ám váratlan segítsége akad: egy űrlény, aki ugyanezzel a céllal tart a Tau Cetire.

Végre láthatunk valami fantáziát az űrlény elképzelésében: nem a szokásos kéz-láb-nagy szem figura, hanem inkább mintha egy pók és egy teknős keresztezéséből származna. A „működése” még fantasztikusabb.

És tanúi lehetünk „egy gyönyörű barátság kezdetének”. A tudós és a mérnök nagyszerűen kiegészíti egymást. Önzetlenség, elfogadás, segítségnyújtás, önfeláldozás, sok a közös elem a két idegen kultúra között, ám az eltérések sem zavaróak.

Élvezetes az a mód, ahogy sikerül megvalósítani a kommunikációt az ember és az idegen között.
”- Emberek szivárognak. Fuj.
Odalebegek Rockyhoz.
- A Földön van egy ijesztő. halálos faj, amelyet póknak hívunk. Arra hasonlítasz. Csak hogy tudd.
- Jó. Büszkeség. Én ijesztő űrszörnyeteg, te szivárgó űrhólyag.”

Van itt sok izgalmas fordulat, humor, tudomány (fizika, kémia, biokémia, de nem zavaróan sok, még egy magamfajta bölcsésznek sem).

Másodszor olvastam, de azt hiszem, nem utoljára. Weir ebben a könyvében felülmúlja A marsi-t (film: A mentőexpedíció), pedig az is lebilincselő olvasmány.

Sipos Etelka