Zöldgyűjteményi konferenciának adott otthont a József Attila Könyvtár. A konferencia szakemberei az idén azt vizsgálták, mit tehetnek a könyvtárak, leváltárak és múzeumok a fenntarthatóságért.
Mikolasek Zsófia, a József Attila Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Szücsné Posztovics Ilona polgármester mondta el köszöntőjét. Felvillantotta a legjelentősebb globális válságokat, amelyek civilizációnkat fenyegetik, majd kiemelte, hogy a változáshoz cselekvésre van szükség. Ebben közös a felelősségünk, s mindenki tehet valamit a maga szintjén ahhoz, hogy változást érjünk el – tette hozzá. Tatabánya elkötelezett a fenntarthatóság mellett: ezt bizonyítják a gyönyörű fás és virágos közterek, az energiatakarékosság érdekében tett beruházások, intézkedések – emelte ki.
Mikolasek Zsófia ehhez kapcsolódóan szólt a könyvtár új kezdeményezéséről, a javító napról, ahol szakik segítik a betérőket abban, hogy egy-egy tárgy tovább szolgálhassa tulajdonosát.
Dr. Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE egyetemi docense Új gondolkodásmód és új intézmények egy ökologikus civilizációhoz címmel tartott előadása rendkívül lényegre törően mutatta be az emberiség jelenlegi helyzetét. A globális civilizáció krízisben van. Ennek okai között megemlítette az ökológiai válságot, az egyre nagyobbra nyíló vagyoni ollót, a civilizációs betegségeket, a nagyfokú munkamegosztást és erőteljes specializációt, valamint a diktatórikus rendszerek kialakulását, amely során szűk hatalmi érdekek vezetik a világot. A megoldás az egyén hozzáállása, a kis közösségek összekapcsolódása. Kiemelte: a jövő megjósolhatatlan, de alakítható, ehhez szükséges a pozitív jövőkép. Újra kellene gondolni a civilizációt, s elhinni, hogy nem ez a lehetséges világok legjobbika, és megőrizni a cselekvő reményt. Fontosak a civil szerveződések, a kis közösségek. Az új világkép kialakításának pedig színtere, vagy kezdeményezője lehet egy-egy könyvtár. Ennek érdekében „világváltoztató” polcokat lehetne létrehozni megfelelő szakirodalommal. Találkozóhely lehet, a környezeti nevelés elindításának színtere a gyerekek számára, s akár MAG-könyvtárként is működhetnének, ahol a jó minőségű növények magjait cserélhetnék gondozási útmutatókkal. Kiemelte az előadó a példamutató épületeket is, amelyek a fenntarthatóság példaképei lehetnek.
Hozzátette: az emberiség történetének legnagyobb próbatétele előtt állunk. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, mindenkire szükség van.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Burjánzó zöldkönyvtárak: fenntarthatósági gyakorlatok a magyarországi könyvtárakban címmel tartott előadást. Egy felmérés eredményét ismertette, amelyet április végén és május elején végeztek a hazai zöldkönyvtárakban. A kérdőívet 1087 szolgáltató hely töltötte ki, ez a hazai könyvtárak 25 százaléka. S több mint a fele kistelepülésen működik.
Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a zöld múzeumok és fenntarthatóság témáját taglalta, Dr. habil. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a zöldellő levéltárakat, majd Dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója A győri könyvtár a fenntartható fejlődésért címmel tartott előadást.
Délután Kocsis-Maár Kinga, a Pannonhalmi Területi Apátság teremtésvédelmi referense beszélt a teremtésvédelem fogalmáról, Osvárth Györgyi, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatásszervezője Zöld múzeum – fenntarthatóság a közgyűjteményekben címmel tartott előadást, majd Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatója a Metamorfózis - ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című állandó kiállítás, történeti ökológia, múzeumpedagógia aspektusát ismertette.
A szakmai konferenciát zöldkönyvtári kocsmakvízzel zárták a szervezők.
